Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-29 / 24. (3134.) szám

1935 január 29, vasárnap. ____________________________________________ 'I^GMAVAfitARHlRLaP 15 Az egyesületek szaporítása és játékosok nevelése a kisebbségi magyar futball főieladata Részletek KOPPER MIKSA központi megbízott közgyűlési beszámolójából Az elmúlt sporté szt-endő a magyar szövetség szempontjából] nem gok és nem jelentős eseménye­két hozott a CsAF-nál. A prágai központban a vi­szonyok annyira konszolidálódtak, hogy az a 1 szövet­ségek és a fószövetség közöt'.i átlapt komolyabb összetűzéseire okot nem adott. Ami a mii szövetsé­günket Prágából a legközelebbről érinti, legfonto­sabb esemény « központ által a professzionalista és amatőr előírások módosítása, ame’y az általános fotballsport érdekében bizonyos haladást jelent. Az elmúlt esztendőben a központunk és az egye­sületek fölkéréoére több isiben interveniáltam túlkapások miatt. így a CsAF elnökének és főtit­kárának kíséretében közbenjártunk a belügyminisz­ternél az Eperjesi TVE és a Rimaszombati POS ügyében. Az intervenciók, miint tndjá'k, sikerrel jártaik ós a két egyesület ismét rendesén működ­het. Szövetségünk bajnoksága folyamán egyes egye­sületek nagy pénzösszegeket költöttek arra. hogy máról-holnapra három-négy uj játékost ezerepel- tebheecének és ezzé! a bajnokságban vélik szembe­kerülő más egyesületünk csapatának eredményét gyengíthessék. Ilyen esetekben ka tegór ikusan el­utasítottam a soron kívüli átigazoltatást, mert ha az egyiknek ezt megcsináltam voilnia, ezzel megká­rosítottam volna a másikat és joggal kifogást emel­hetek votna ténykedésem éllen, hogy egyes egye­sületeket protezsálok. A Iegatározottabban képvi­seltem azt az elvet, hogy az egyesületeknek saját városukban kell után­pótlásról gondoskcdniok. Nem reális az az ered­mény, amelyet egy egyesület drágán vásárolt já- tékosk révén ér el és azután ezek a vándor játé­kosok jobb pozíciót szerezve, ott hagyják az egye­sületet és annak játéknivója ismét teljesen vissza­esik. Már az elmúlt közgyűléseken is kiemeltem annak fontosságát, hogy a szövetség, a kerületek gondoskodjanak arról, hogy az egyesületekben az ifjúsági csapatokkal hathatósabban foglalkozza­nak és az ifjúsági játékosokat neveljék ki ma­guknak az első csapataik számára. Azért nőm tudunk mi az állami amatőr bajnokság­ban előre jutni, mert csapataink saját bajnokságuk alatt annnyira ki­fáradnak, hogy mire az országos bajnoki döntőbe kerülnek, teljesen formán kívül vannak és az első fordulónál máris kiesnek. A CsAF-ot ez az intenció vezette árra a döntésére, hegy külföldi amatőr játékosokat egyelőre le nem igazoltat. Előfordult ugyanis olyan eset is, hogy egy: német egyesület csapatában nem kevesebb mldt kilenc külföldi játékos szerepelt s az föl is verekedett a bajnoki döntőbe, de a külföldi játéko­sok nagyrésze váratlanul eiagyba az egyesületet s az kénytelen volt a döntőt lemondani. Nem reális tehát, hogy egy sz’.ovenszkói bajnokságot olyan csapat nyer­jen meg, amelynek csapatjában nem csupa szlo- venszkói játékos szerepel és nem reális országos bajnokságot megnyerni olyan csapattal, amely­nek játékosai külföldiek. A CsAF-nők ezen határozata a mi egyesületeink­nek egy résziét is súlyosan érintette, de a mai eu- Iycs gazdasági válság idejében, amikor olyan nagy a pénzhiány, egyenesen biint követnek el azok az egyesületek, amelyek óriási pénzeket költenek idegen játé­kosokra és amelyek csalt az átigazoltatás érdeké­ben történő prágai utazások folyamán százasokat dobnak ki. A gazdasági válság dacára erősen terjed a fut­ball -epert, ami a CsAF statisztikájából is kitűnik. SzázeJékszeraeu a csehszlovák szövetség huszonhét százalékul, a mi szövetségünk pedig kilenc száza­lékkal ercsbc-dö.t. Miig a múlt eszteudőben a cseh­szlovák és német szövetség együttesen abszolút többséget képezhetett, addig ezidén nélkülünk a két szövetség alapszabályt nem módosíthat és szá­mos fontos játékszabályt és előírást sem változtat­hat meg. Ezzel szerepünk ismét fontosabbá vált és ’ arra kell törekednünk, hogy folytonos propagan­dával szaporítsuk egyesületeink és játékosaink számát. Arra kell törekednünk, bogy minden magyar községben magyar futballegyesület legyen. A szövetségünknek kötelessége lenne funkcionáriu­sait a vidékre kiküldeni és propagandát csinálni, azonkívül az alakuló, fiatal egyesületeket minden erejével erkölcsileg és anyagilag is támogatnia kell. Ma már nem annyira a többségi nemzet ré­széről fenyeget bennünket veszély, mint az osztály-tagozódás részéről. A sajtó utján felhívtam a magyar közvélemény fi­gyelmét az úgynevezett proletár föderáció akció­jára, amely arra irányul, hogy a magyar munkás- égycsülelek külön szövetséget ailkoesanak és tagjai legyenek a proletár föderációnak. A kcmmuirsta Ut című lapban Terebesy László denunciánmak ne­vezett engem, de ez nem riaszt vissza engem attól, hegy ujbóil ne figyelmeztessem az egyesületeket arra. hogy a köztársaságban csak egyetlen főszövetség van s ez a CsAF, amelynek hatalmában áll megaka­dó yozni azt Is, hogy CsAF-on kívül álló egyesü­leteknek OsAF-tagok bérbe adhassák pályáikat. Ugyancsak föl akarom hívná a figyelmet arra, hogy Bécs felől szociáldemokrata szellők fújnak, amelyek viszont szociáldemokrata szövetségbe akarják csalogatni a futball egyesületeket. A kom­munista és szociáldemokrata sportszervezeteik tisz­tán osztályailapokon nyugszanak, még egymás kö­zött sem érintkeznek, die a CsAF-fat sem érintkez­hetnek, igy tehát azok az egyesületek, amelyek Prága, január 28. A kereskedelmi minisz­tériumban tegnap ankétet rendeztek, ame­lyen a cellulózé-, a papír- és lemezpapir-ipar helyzetét beszélték meg. Az ankétet Matou- sek dr. kereskedelmi miniszter vezette. Az előadók a szervezeti viszonyokról beszéltek, továbbá a fogyasztási- és árpolitikáról. Az előterjesztett referátumok szerint a cel­lulózé gyártás 1913-ban a köztársaság területén mintegy 12.700 vagont tett ki, 1919-ben 6800 vagon­ra csökkent s 1981-ben 24.500 vagonra emelkedett. 1932-ben már csak 19.000 va­gon volt. A cellulózénak csak mintegy 45 százalékát használják íel saját üzemekben papírgyártásra, úgy hogy a maradékot — 13—14.000 vagont — eladnak. Ebbői azon­ban csak mintegy 1000 vagon kel el Szlo- venszkóii, úgy hogy a többi 92—93 százalék exportra sziorul. A cellulózé eladási árából mintegy 12 százalék a faszá'litásra esik s a cellulózé kivitelénél a luvardij az eladási ár 35—40 százalékát teszi ki A celiulózeipar ma veszteséggel dolgozik s ez a tény már két gyár teljes leszállítására vezetett, míg más gyárak csak korlátozott üzemmel dolgoznak. Amennyiben a celluló­zé ipar kiviteli ága nem jut valamilyen se­gítséghez, a eellulózekivitel teljes likvidálá­sával kell számolni. A cellulózeipar elsősorban azt követeli, hogy a fát ne drágítsák meg, hogy a külföld­ről való vámmentes behozatalt továbbra is engedélyezzék, hogy a nedves cellulózé, a cel- lulózekivitel és a faszállitás vasúti dijszabá­A Magyarországgal kötött kompenzációs egyezmény Prága, január 28. Az 1932 december 22-én kötött egyezmény érteiméiben a magyar kor­mány az 1933 január 1-től 1933 december 31- ig terjedő időszakra bizonvo-s mennyiségű tüzelőfa, vágottfa, faszén s különböző ipari termékek Magyarországba való behozatalát engedélyezte mangalica-sertéseknek. Cseh­szlovákiába váló behozatala ellenében. Hogy ennek az árucsere-forgalomnak a fej­lődését figyelemmel lehessen kisérni, a de­vizabizottság felszólítja az ebben a cserefor­galomban Magyarországba exportáló cége­ket, hogy legkésőbb 1933 február 1-ig je­lentsék be az ilymódon kiszállított áru kivi­telét a vámhatóságoknak külön kiviteli, vilá­goskék blanketta utján. Az árucsere-forgalom­ba fölvett árufajták jegyzékét a Csehszlo­vák Nemzeti Bank B-devizaosztálya küldi meg kívánatra az érdeklődőknek. Címe Prá­ga VII., Veletrzm Paláé. A kiviteli blankettán, amely ugyanott kap­ható, azt a tényt, hogy a szóban forgó kivitel­ről van szó, a cim fölött ezekkel a szavakkal kell feltüntetni: „Kompenzációs egyezmény ennek a két szervezetnek tagjai akarnak lenni, szá­moljanak azzal, hogy teljesen izolálva lesznek az egész köztársaságban, de különösen Szlovenszkóban és Ruszinszkóban, vagyis a saját sírjaikat ássák meg ezzel, a magyar sportot viszont gyengítik. A gyengülés dacára azonban meg fog maradni az önálló kisebbségi magyar sport., meg fog erősödni és a magyar nemzeti öntudatot meg fogja ezirárdi- tami nemcsak az egyesületeknél, hanem a játéko­soknál is. Ezzel ka'pcsolatban a leghatározottabban cáfolom meg azt az újsághírt ie, mintha a CsAF- nál egy javaslatot nyújtottak volna be a nemzeti­ségi alszüvetségek beezüu'etésére vonatkozólag. Ilyen javaslat nem létezik, de ha létezne is, a CsAF közgyűlésén a mi beleegyezésünk nélkül ilyen határozatot nem is lehet hozni. A nemzetiségi tagozódás kitünően bevált s most, amikor a gyerekbetegségen túl estünk, nem fogjuk soha sem megengedni, hogy az ilyen alapon való szervezkedésünket felborítsák. Érdekes fordulat előtt áll Gaigóc, NagytapoKsány, Galánta és Vágszered villanyháborufa Gaigóc, január 28. Gaigóc, Nagytapolcsáaiy, Galánta és Vágszered ‘községeknek a. vil­la nyaram árleszállítása érdekében folytatott akciója jelentős fordulathoz jutott el. Tudva­lévőén nevezett városok a galgóci villamos­müvek ellen a villanyárak leszállítása ügyé­ben a galgóci járásbáró Ságnál keresetet nyúj­tottak be, ami — tudomásunk szerint — az első liilynemü eset, minthogy ily kérdésben ezideig, egy kormányrendelet értelmében, mindég választott bíróság döntött. Az első bírósági tárgyalást — melyet Lám ger Károly biró vezetett és amelyen az ér­dekelt községek vezetői is részt vettek — az illetékesség kérdéséről másfél órás jogi vita töltötte ki. Ugyanis a villamosmüvek ügyvéd­je, T ralin dr ikétségbevouta a bíróság i llel és kességét, míg a községek jogi képviselője, ELs.er Mihály dr. azon az állásponton volt, hogy egyedül a galgóci járás bíróság illetékes ez ügyben. Végül is a bíróság kimondotta iL letékességét, ami nagy elvi jelentőséggel blc más szlovenszkói városok szempontjából is. E határozat ellen a villamosmüvek jogi kép­viselője felfolyamodást jelentett be. Időközben a villamosmüvek vezetősége az. zal a javaslattal fordult az érdekelt négy, községhez, hogy a békés megegyezés érdeké, ben tartsanak közös megbeszélést. Az érte­kezletet e napokban a galgóci városházán meg is tartották s azon resztvettek a követ­kezők : Gártner tanácsos az országos hivatal részéről (ez a képviselet is dokumentálja az ügy fontosságát), Sousedik dr. kerületi biz­tos, továbbá a községek képviselői. Még pedig Gaigóc részéről: Felcán Milán városbiró, Mandelik Rudolf főjegyző, Siska Pál ©spe- resplébános, Eisler Mihály dr., Miiller József és Sztruharik Rudolf. Galánta részéről: Du­dás József városbiró, Androvics Pál főjegyző és Pallós Albert dr. Vágszered képviseleté- beu: Kajdeua kormánybiztos és Steiner Emil igazgató. Végül Nagytapolosány nevé­ben: Zák városbiró, Jelűinek Károly főjegy­ző és Wellwarth Vilmos dr. A villamosmü-i vek részéiről Stuchly mérnök, vezérigazgató, Trslin dr. Böhm főmérnök, cégvezető és Stupal igazgató. A konferencián Felcán Mii- Ián Mihály galgóci városbiró elnökölt. A konferencia majdnem egyhuzamban reg., gél 9 órától délután 5 óráig tartott. A vitában az összes jelentevő résztvett. A legbehatób- ban tárgyalták meg a vitás kérdéseket. A megbeszélés, amely kezdetben nem sok re­ményt nyújtott a megegyezésre, mégis békés hangulatban fejeződött be, minthogy a Stuchly vezérigazgató által a községeknek tett ajánlat és az Eisler dr. által, a községek nevében tett ellenajánlat már nem mutat fel áthidalhatatlan/ ellentéteket, ami jórészben az országos hivatal jelenlevőképviselője köz­vetítő munkájának köszönhető. Megvan a jogos remény arra, hogy a feleik a kiegyezés útjára lépnek és ezen, hosszú idő óta vitás ügyet végül is békés utón, álta­lános megelégedésre, intézik el. És ez vég­eredményben nemcsak a négy érdekelt vá­rosnak és fogyasztóinak, hanem Szlovenszk© valamennyi városa, illetőleg villanyáraink*-, gyásztól számára nagy jelentőséggel fog birind. Amennyiben azonban a községi képviselők előzékenysége és jóindulata dacára sem jut­na sor megyezésre, ez esetre a községek és azok lakossága, illetőleg villanyfogyasztói el1 vannak tökélve arra, hogy a legerélyesebb harcot veszik fe a V illamosmü vekkel ez sün ben úgy bírósági, mint bíróságon kívüli utón. H. IX Az országos hivatal is jóváhagyta Koczor Gyula ipartársulati elnökségét Komáromi tudó­sítónk jelenti: Egy éve annak, hogy a komá­romi járási ipar társulat elnökévé választotta Koczor Gyula volt nemzetgyűlési képviselőt. 6 a-Ielnökké Dos ztál Jakabot. A választásokat megfellebbezték s uj választásokat irt ki ké­sőbb a járási hivatal, de akkor is Koczor Gyula lett az elnök egyhangú lelkesedés mellett. Cson­ka József cipőfelsőrészkészitö ezt is megfelleb­bezte s a fellebbezés a járási hivatal elé került, amely a fellebbezésnek nem adott helyet és Ko­czor Gyulát megerősítette állásában. A szenve­délyes fellebbező ezt is megfellebbezte az or­szágos hivatalhoz. Az országos hivatal felelete most érkezett le Komáromba s végérvényesen megerősítette elnöki állásában Koczor Gyulát s alelnöki állásában Dosztál Jakabot. A komá­romi ipartársulati választások végére csak most sikerült pontot tenni s az uj vezetőség végre megkezdheti munkáját. KözoaxpasíácP . A cellulózé,- papír- ét lemezpapir-ipar vigasztalan helyzete Ankét a kereskede'ni m'misztériumban a három fonios iparág bajairól - Katasztrófáiban esett a cellulózé- és papirpar kivitele Magyarországgal, 1933.'* Az áru árát a blan­kettán o'yképpen kell megjelölni, hogy kü­lön felsorolja a számlában szerep’ő árat és a határra szóló szállítás vasúti díjszabását. Ha az exportőr külön nyugtát kivan a vám­hivataltól arra vonatkozólag, hogy a kiviteli blankettát benyújtotta, akkor külön lapot kell beterjesztenie, amely az exportőr címét tartalmazza. Ezt a lapot is a fenti B-deviza- osztályon lehet kapni. Úgy a blankettát, mint ezt a lapot csatolni kell vasúton vagy vizen való szállítás esetén. Devizakliring Németországgal. A Csehszlo­vák Nemzeti Bank és a Német Birodalmi Bank között létrejött megegyezés alapján a német birodalmi gazdaságügyi minisztérium utasította a német devizahivatalokat, hogy egedélyezzenek fizetéseket a Csehszlovák Nemzeti Banknak a Német Birodalmi Bank­nál lévő kü'lönszámláiára, amellyel a Német­országba irányuló csehszlovák kivitelt fede­zik, mivel a német devizakomtingens túl van lépve e amennyiben 1932 junius 1-től decem­ber 31-ig terjedő időszakban eszközölt cseh­szlovákiai kivitelről van szó. Eddig ezeket a befizetéseket csupán a Birodalmi Bank kö­tött számlájára lehetett eszközölni. Vetőmag Pöfenady Uradalom magnemes'tő telepén kapható: Nemes sör árpa, mi éghajlatunkra való finom sör árpa, bö termésű, erős szalmája. Nemesített vető zaba ^ulyos n»sy s3semi), vékony polyváju, magas szalma é* nagy termés hozamú. Nemes kukorica- rKen korai, nagy fehérszemü, óriási termésű. Mostani termés átlaga (itsiflcí KUHOilMa holdanlcint 00 mázsa volt. Megrendelhető: Pecenady Uradalomban, Pefenady. Posta: Velké-Kostolany. Stanica: Leopoldov. Vételár: Árpu ó* zabnál, hratislayai börzei ár és 25 százalékos nemesitési felár. . Kukoricánál: Bratislavai börzei alap ár és 50 százalékos nemesitési felár. sait szállítsák le, javasolja, hogy külföldi min­tára itt is engedélyezzék szulfit-lugokból szesznek. való előállítását. Hasonlóan nem rózsás a papíripar helyzete sem. A papíripar kapacitása az elmúlt tizen­négy év alatt egyharmadával növekedett meg s ma egy lakosra 17 ikilogram esik a papír­ipar termelési kapacitásából. A belföldi fo­gyasztás azonban csak 10 és fél kilogramot tesz ki lakosonként. A papirkivitel 1930 és 1931 között 2663 vagonról 1017 va­gonra csökkent. A csehszlovákiai papíripar kivitele katasztro­fális helyzetbe került számos országban, mi­helyt Anglia és az északi államok letértek az aranystandardról. Ennek folytán az árak a kivitelben 35—40 százalékkal es­tek. Az árszínvonal átlag 15 százalékkal süllyedt. Ha nem számítjuk be a rotációs újságpapírt, a csehszlovákiai papirkivitel csak 12 százalékot tesz ki s a fennmaradó 88 százalékot a belföldön adják cl a világ­piaci áraknál jóval magasabb árakon. A papíripar pénzad osságai ma mintegy 300 millió koronára rúgnak. A papiripar is csat­lakozott a cellulózeipar követeléseihez. Nem kevésbé vigasztalan a lemezpapiripar helyzete is, amely azt követeli, hogy szüntes­sék* meg a vizierő-adót, számos tarifáiig köve­telést támaszt s kéri a szállítási tarifa díjsza­básainak a termékek árához való aranyitá­sát, tekintve, hogy a lemezpapir-ipar termé­keinek az ára 1929 óta teljes 38 százalékkal csökkent.

Next

/
Thumbnails
Contents