Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-29 / 24. (3134.) szám
1933 január 29. vasárnap. ^m<m-A\\g^arhirlap KOMMENTÁROK ★ ★ ★ A megujhodott francia Marianne Mistler, a szópmüvészeték francia viceminisz- .tere, egyre határozottabb iramban halad a hírnév felé. Amikor Herriot — maga is tanárember — megalakította kormányát és a fiatal diplomata-professzort meghívta a politikailag és nép- nevelésileg egyaránt fontos szépművészeti minisztérium élére, az újdonsült radikális képviselő nevét a párisi közönség alig ismerte. Any- nvit tudták róla, hogy az elmúlt években a francia diplomáciai képviseletekhez beosztva végigjárta Európát és mindenfelé meglepő sikerrel terjesztette a francia kultúrát. A legyőzött államokban is. Mistler tényleg bámulatos ügyességgel tudott rokonszenvet kelteni a francia szellem iránt. Bizonyítékul álljak itt: — én. Amikór Mistler, mint a budapesti francia követség „kulturatasséja" megkezdte előadásait a Pázmány Péter-egyetem bölcsészeti fakultásán, még mi, francia-szakosok is, bizonyos ahirnó- zitáesal tekintettünk a franciákra. Tulajdonképpen germanisták voltunk, s a franciát csak 'kiegészítő szaknak vettük, mert két. főtárgy kellett a vizsgához, Ekkor jött Mistler, — még nem volt radikális képviselő és Mistler d‘Aurlóinak hívták. Két évig tanított. Állandóan a leg- meghittebb viszonyban állt tanitványaival; emlékszem. órák hosszat vitatkozott velünk mindenféle problémáról a szemináriumban és a szemináriumi órák után. Előadásai csakhamar eseményszámba mentek Pesten, s tout Lipótváros megjelent óráin, olyannyira, hogy végül a legnagyobb tantermet kapta és a valódi diákoknak külön padokat kellett fönntartani. Egy év alatt elorientálódtunk a germanizmustól. A másik évben fölesküdtünk a francia szellemre, a francia módszerre, s tudom, hajdani kollégáimmal együtt, még ma is sok maradt bennünk az akkori lelkesedésből. Franciaországnak Mistler sok barátot szerzett Budapesten. A tanár természetesen más ember volt, mini akkor a németes formájú, felszeg, szakállas és esernyős professzoroknál megszoktuk. Délceg, elegáns fiatalember, aki golfozott, autót vezetett, tenniszezett, táncolt és nem vetette meg az éjjeli kimaradásokat sem. A követségen megtudtuk, hogy ő keveri a legjobb saueekat (ami Franciaországban mondáin foglalkozás) és ő hódítja a legtöbb as&zonyszivet. Előadásai viszont ragyogtak. A legtökéletesebb rétori fölkészül tséggeí, de közvetlenül beszélt, szellemesen, okosan, s úgy ismerte a német és az angol irodalmat, mint a legtökéletesebb germanista. Irodaimé megállapításait ma is követjük. Egyszóval tág. nagyvonalú szellem volt. aki mindent magához ölelt. Kétségtelen, hogy ö képviselte a legmodernebb irodalmi fölfogást az egyetemen. — Ma miniszter Franciaországban. Mistler jelentette a propaganda legszerencsésebb módszerét. A szellem erejével dolgozott, s mivel maga is a széliem szférájába tartozott, hatása mindennél erősebbnek bizonyult. A fran- . cia tanárok! Óriási különbség van a német-fajta és a francia-fajta tanár között. Nálunk, ahol a germán stílus uralkodik, a nagyiparos, az ügyvéd. esetleg a magasrangu hivatalnok képviseli a társadalmi eleganciát és hangadást, Parisban a nagyiparosok, az ügyvédek, a kereskedők, a hivatalnokok fölháboritanak rossz ruháikkal és ezalopságukkal s a tanárok azok, az Ecole Normale diplomásai, akik elegánsak és mondainek. Főiéig modernek. A vaskalaposság ritkább jelenség a francia tanári karban, mint minálunk. Aki a magyar kultúrából fegyvert kíván kovácsolni, olyan legyen, mint Mistler volt. A magyar kultúra terjesztését a Mistler-féle szabad és hóditó szellemekre kell bizni. a hivatalos és mégis hipermodern emberekre, mint amilyennek mi ismertük Mistler d'Auriolt Budapesten, anno 1922. A modern Franciaország szem mól láthatólag megérezte, mit jelent kultúrájának és életformájának terjesztése szempontjából a m isti éri jelenség. A fiatal kulturdiplomata a poétikához csat- la tkozott, s csakhamar a kormányba került. Addig mindössze azt ha'lotíam róla a pesti elválás után. hogy „Etelka" címen magyar tárgyú re- génvt irt. Herriöt-'val megjelent a Pa'ais Bourbonban és Paul-Boncour átvette. Hire-neve most egyre nő. Szenzációt keltett a franftia sajtóban. amikor megreformálta a francia kültur- propagandát és kivívta, hogy a kormány a jövőben a politikai és a katonai propagandákéi nagyobb súlyt helyez a külföldön a francia szellem elterjesztésére, mert — mint mondotta — ezzel a szuggesztiv és tiszta eszközzel nagyobb hatást lehet elérni, mint bármi mással. Igaza volt. Most pedig egész Franciaország ró'a beszól, amikor merész és modern gesztussal kicseréltette a francia köztársaságot szimbolizáló hivatalos Marianne alakot: a régi. elavult és ízléstelen szobor helyébe modern, egészséges és ízléses Marianne-alakot helyeztetett. Amióta Franciaország iskoláiból, középtí’etei- ből, vendéglőiből, nyilvános helyeiről eltűnt Harmadik Napóleon mindenhová ódaparancsolt mellszobra. helyét a Marianne-szobor foglalta c:\. 1871 után az c'ső Marianne-szobrot Gauthe- firi. szobrász alkotta. Heroikus, fájdalmas emlék volt, mint illett a vesztett háború után. Később, közvetlen a fájdalom múlásakor, Injaiéért szobrász a nyolcvanas és kilencvenes évek szellemében cikornyás, klasszikus, hideg és merev Marianne-szoborral kedveskedett a franciáknak. Mindmáig ez maradt meg szimbólumnak. Egész Franciaországot elárasztották vele. A cikornyás Marianne többmillió példányban és többmiilió rajzban, képben, festményben hirdette a francia köztársaságot, a francia mentalitást. Az arrasi uj városháza fölavató ünnepén Mistler meglátta az ismeretlen Poisson mester újfajta Mariáhne-szobrát, s az egészséges, okos. erős, mégis kacér és jóságos leányszimbólum annyira megnyerte tetszését, hogy elhatározta a Marianne-szobrok kicserélését. Valóban, az erőtől duzzadó parasztleány szobormása jobban képviseli a francia népét, mint a régi, merev nő- személy konvencionális figurája, Mintha az uj Marianne Gionó modern, földszagu regényeiből emelkedett volna ki. Dolgos asszony, látni rajta, valaki Olyan, akire építeni lehet, A báj és a kacérság mellett messzire árad belőle a józanság és a jóság. A frigiai sipka kacér kis kalappá zsugorodott e fejen: nem nyom többé, nem provokál. Ez a szobor szimbolikusan eloszlatja a külföld nagy félreértését a franciákról. Mi gyakran vézna, degenerált, elfajult idegembereket akarunk látni a. franciákban, holott a francia vidék harmincmillió parasztja és kispolgára a legerősebb és legegészségesebb európai fajtából való, józan és konzervatív, takarékos és szorgalmas, hosszuéletü és erkölcsös. A tévedés egy világháború elvesztésébe került a németeknek. Mistler az uj, a megujhodott, az egészséges franciát teszi meg francia szimbólumnak, az in- ternaclonálie Páris helyett a francia vidéket, konvenció helyett az erőtől duzzadó parasztleányt. Sikerült. Az is szimbólum, högv a régi szimbólumot. uj szimbólummal cserélik ki. A tradícióval való szakítás merész dolog. A modern, fiatal, elegáns és erős miniszter megkockáztatta. Franciaország tapsol, a szivek megkönnyebbültek s az első pilalnat meghökkenését, amely a régi emlék összetörését akaratlanul kisérte, csakhamar boldog, fiatalos erőérzet követte. Most milliószámban készül Franciaországban az uj Marianne-szobor. Nem sokba kerül. Gipszből van. SZVATKÓ PÁL. A költségvetési bizottság megszavazta a költségvetési előirányzatot Trsp! pénzügyminiszter exporéía az éüam gazdálkodásáról, az állampapírok konvertálásától és a beruházási kölcsönről — A többség háromszáz módosító javaslatot elutasítóit Prága, január 28. A költségvetési bizottság tegnap este befejezte az 1933- évi költségvetés részletes vitáját. A vita befejezése után Trapl pénzügyminiszter részletes éxpozét mondott, amelyben áttekintést nyújtott az állam pénzügyi helyzetéről Rámutatott arra, hogy már a múlt évben is szükségessé váltak különböző takarékossági intézkedések, hogy az állam kiadásait és bevételeit egyensúlyiba hozhassák. Már az 1932. évi költségvetés tárgyalása alkalmával beterjesztett törvényjavaslatokat, amelyekkel újabb bevételi forrásokat akart szerezni Törölni kellett a karácsonyi remunerációt, amely az 1932. költségvetésben teljes egészében szerepelt. Az állami adósságoknál 85 millió koronát takarított meg, azonban 50 millió koronát december 15-én az amerikai adósságokra kellett fizetni. A múlt évben az 1931. évihez képest a kiadásokat közel egy milliárd koronával csökkentettékHa a munkanélküliség nem lett volna olyan óriási és ha az államvasutak helyzete olyan kaíasztfofális mérveket nem öltött volna, a múltévá költségvetés egyensúlya is biztosítva lett volna. Az 1933. évi költségvetés leszállításával kapcsolatban megjegyzi a miniszter, hogy gazdasági válság idejében nehéz jóslásokba bocsátkozni, azonban az államgazdálkodás minden részében a legerélyesebb takarékosságot kell bevezetni. A költségvetési egyensúly biztosítása érdekében le kellett szállítani az állami tisztviselők fizetését és ezzel egyidejűleg a dologi kiadásokat is a legszükségesebbekre kellett szorítani. A miniszter szerint a költségvetés egyensúlya a demokrácia müve. A gazdasági tárcák tételeiből 1,62 millió korona kiadást töröltek, a bevételekből pedig 1,386 millió koronát. De még ez sem volt elegendő és újabb bevételeket kellett keresni. A kiadások még mindig tulmagasak s azokat lényegesen csökkenteni kell. Az állami közigazgatást már csak azért is át kell szervezni, mert ezzel kapcsolatban csökkenthetők a kiadások. Az állami gazdálkodás szoros összefüggésben áll az egész gazdasági élettel s a magángazdálkodás válsága természetesen hatással van az állam- háztartásra is. A mezőgazdasági válság után a pénzügy és hitel is válságba jutott. A maga részéről ellenzi azon vállalkozások szanálását, amelyek nem nyugszanak egészséges alapokon, azonban a csehszlovák pénzügyek kedvezőtlen helyzete közvetkeztében kénytelen volt az állam a bankokat szanálni. De ezzel nemcsak a bankokat szanálták, mert hiszen ezekről számos iparágnak a sorsa ig függött. Az állam segítsége a bankintézeteknek évi 20 millió korona megterhelést jelent. A bizalmatlanság és a pánik, amely 1932. tavaszán bekövetkezett, tezaurálásra vezetett, ami természetesen háros hatással volt a Nemzeti Bankra is. A valuta védelmére vonatkozó intézkedések a szomszédos államoknál nem maradtak hatás nélkül a kereskedelempolitikai kapcsolatokra sem. A devizabizottság ellen felhozott panaszokra hangsúlyozta a miniszter, hogy ez egy kényszerintézmény, mert ha devizaóvintézkedémegakadályozza a gyakori rosszallóiét, fejleszti amagzatcsontképződését, nélkülözhetetlen terhes és szoptató nőknél. iHiHnsQnam sekkel nem védekezett volna Csehszlovákia, úgy a külfölddel szemben kimerítette volna összes fizetési eszközeit. A devizakorlátozást Csehszlovákiára rákényszeritették. A kormány az adminisztráció egyszerűsítése érdekéből a deviza és engedélyezési eljárást összpontosította. Tárgyalások vannak folyamatban a devizain- tózkedések megkönnyítésére. A miniszter elismeri, hogy a devizaengedélyezési eljárásoknál egyenetlenségek és talán igazságtalanságok is történtek, de reszortja mindig arra törekedett, hogy ezen egyenetlenségeket mindig kiküszöbölje. Csehszlovákia drága állam Az áralakulattal kapcsolatban kijelentette a miniszter, hogy számolni kell azzal a ténnyel, hogy a válság előtti magas árakat a termelők nem fogják tudni visszaszerezni. A gazdasági állapot kiegyensulyozódásának processzusa egyes államokban már messzebbre jutott, mint nálunk és ezért bizonyos mértékben ma már Csehszlovákia drága állam. A defláció a legsúlyosabban _ érinti a gazdaságilag gyengébb egyéneket. Éppen ezért egyik legfontosabb problémája a kormánynak a kamatláb kérdése. A kamatláb leszállítása előfeltétele a termelés újjáéledésének ég a mezőgazdasági adósok védelmének is. Az állampénztár adósságai Az állampénztár gazdálkodásáról e hangzott kritikára azt válaszolta a miniszter, hogy az állampénztár adóssága 1022-ben á lam- pénztári jegykötvények formájában 2.084 miidió korona volt. Az adósság 1923-ban már 6.237 millió koro nát tett ki, majd megint csökkent egészen 1929-ig. 1931-ben ismét emelkedni kezdett. 1932-ben a pénzügyi törvény felhatalmazása alapján ehhez 559 millió korona rövidiefjáTa- tu kölcsön járult és ha hozzávesszük még a 798 millió koronás francia kölcsönt, úgy az állampénztár adóssága 1932-ben Össie* sen 1357 millió koronával szaporodott. A« á lampénzlámak azonkívül vannak még bankadósságai is. A közeli napokban prolongálják az állami pénztárjegyeket, amelyekért eziidé® 1948 millió koronát kellene'kifizetni, azonban a pénzintézetekkel történt közvetlen megegyezés alapján sikerült a légi pénztári jegyeket becserélni. A miniszter reméli, hogy a pénzintézetek és polgárság ezid 'n is támogatni fogják a* államot a pénztári jegyek kicserélésénél. Ezután állást foglalt a beruházási kölcsön kiírása mellett, de ennék előfeltétellé a kamatláb leszállításának megvalósítása. Állást foglal a* állampapírok konvertálása ellen. Körmer dr., a legfelső számvevőszék elnöke expozéjában állást foglalt a pénzügyminisztérium azon térve ellen, hogy az állami zárszámadásokat a pénzügyminisztérium állítsa össze. Az állami vagyon összeírására vonatkozólag megemlítette Körner elnök, hogy az állami üzemek ingatlanainak értéke, az erdőkön és birtokokon kívül, körülbelül 17 milliárdot tesz ki. A be nem épített állami telkeket 340 millijó koronával vették fel, az állami épületeket pedig öt és fél milliárddal. összesen tehát 23 milliárd az állami vagyon, de ebből még hiányzanak az erdő-kön és birtokokon kívül az egyes hivatalok leltárai. A szavazás A költségvetési bizottság ma délelőtt végre a szavazásig jutott és a többség megszavazta az 1933. évi költségvetési előirányzatot és elutasította a 221 módosító javaslatot. Rémes főelőadó indítványára a pénzügyi törvényjavaslatból kihagyták a XIV. cikk 2. bekezdését, a m ely a bank sza nálással ka pcsolatos állami garancia prolongálásáról szélt. A oénziigvi törvényjavaslathoz benvuitott határozati javaslatokat ugyancsak elutasította a k orm án ytö bbs ég. A költségvetés bizottsági jelentését kedden terjesztik be a képviselőház plenáris ülésének, amely szerdán kezdi mesr a költségvetés tárgyalását. A vita előreláthatólag nyolc napig fog tartani. — Olaszország hivatalosan cáfolja a „fegyvercsempészés" ügyében történt démars hirét. Rómából a hivatalos olasz távirati iroda jelenti: Néhány külföldi lap azt a hirt közölte, hogy a hirtenbergi „fegyvercsempészés" ügyében a római francia és angol nagykövet deraarsot intézett az olasz külügyi államtitkárhoz. Illetékes körök fölhatalmazták az irodát annak közlésére, hogy Rómában a kormánynak nincs tudomása erről a demarsró! és nem is ismerné azt az okot. amely Franciaországot és Angliát ennek a demarsriak megtételére kényezeritette volna. A hirtenbergi fegyverezáilitáe ügye semmiféle összeköttetésben sem áll az olasz kormánnyal. $ j A | SALVATOR FORRÁS
