Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-29 / 24. (3134.) szám

6

"WHMH

T^«AT-MAG^Il-raxa»SR

■■■>>. :V<-- WWW A1* '*■ * w&< ■■" inT^-rtiVíV,><Vifri't'rriiibwÉi‘»>i<i]iiWí1

1933 január 29, vasárnap.

Amerikában kioégeznek egy szépségkirálynőt

Irta: Neubauer Pál

A fraucia Riviéra üzletemberei kitűnő öt. lelnek találták nehány évvel ezelőtt Maurke de Walefí kétes egzisztenciáju fezőr tippjét, a ezépségkirál y nők választását és az első pompásan bevált kezdeményezés óta az egész műveltnek mondott világra ráérőszakolták fiatal lányok bolonditását az országos, európai, sőt az univerzum os „miséz" jegyében. Prágában veszel egy fogkefét, vagy egy szard iniás dobozt, biztos lehetsz benne, hogy egy emerilált szépségkirálynő szolgál ki és bár a vevő kiszolgálása nem tartozik a királynők szorosan vett funkcióihoz, olyan gesztusokkal kiséri ezt a műveletet, hogy kétszeres árt fizetsz és nem is gondolsz rá, hogy alkudni is kellene, hiszen a fogkefeárus táblán hirdeti, hogy nála szépségkirálynő teljesít szolgálatot. Van többféle szépiségkirálynő: olyan, aki vitte valamire (például ezen a .réven jutott férjhez és rendes családi élethez), olyan, aki elzüllött, mert a király súgnak épp az ellenkezője volt a fo’y- iatása és olyan, aki feladta a küzdelmet és visszatért a polgári pályához, elárusítónő lett, mert maradt benne annyi józanság, hogy nem árusítja önmagát.

rúgnak. Bundák, kalapok, ruhák — a misszek Parisból kapják őket kölcsön reklámképpen, lefényképezietik magukat és azután visszaadják az értékes holmit. Az űzet virul s a női szépség két nap a.atl elhervad. Mussolini ren- delele mondja, hogy a legtöbb szépségkirály. nő sorsa és pályája szomorúan végződött, mert egynek sem volt kedve hozzá, hogy a kölcsönkapott bundát és drága ruhát levesse, de ahhoz sem, hogy Riviéra és Páris helyett Piri pócsr a vagy Kot inba menjen vissza. Vagyon- ta an királyság pedig nincs és igy az üzletből indult szépségvecsengés visszatért ahhoz az üzlethez, amely ellen minden vallás, minden etika küzd. Szinte érthetetlen, hogy MuseoFni. fée lángész kellett hozzá, hogy megértse, mi lyen veszélyt rejt magában a hiúság eddig ismeretlen farsangja, amelynek még a munkanélküliség és a válság sem tudott véget vetni Világgazdasági konferenciára készülnek a zsákuccá'ba jutott á lamok, végső tanácskozásra ülnek össze a vezető kormányok — és Mau. rice de Waleff kis magánüzlete a legbőszebb dekonjunktúrában úgy virágzik, mint a hadi- száll ítás a háborúban. „Az olasz nők erkölcse drága portéka, nem dobhatjuk oda a francia vállal kozók éhségének", írja Mussolini és Olaszország nem bánja, hogy nincs ugyan miss Itália, de van egy uj Olaszország, amelyet Mussolini terem lelt meg.

Colorado egykori szépségkirálynője, szegény Ruth Judd talán az utolsó percekben megtanul gondolkozni és visszaváltozik ör- jöngően gyilkos hiúságából emberré. Ha n‘ncs szépségeirkusz a világon, ez a szerencsétlen nő rendes anya lehetett volna, egyszerűen gondolkozó ember a maga és mások boldogságára. Persze, minden ember legnebeze* b feladata, a szenvedélyekkel megbirkózni és bár ez a küzdelem végigkísér mindenkit az életén, senki sem .mondhatta magáról, hogy kivívta a teljes győzelmet. Egy megtébo’yo- dott világ azonban az ellenkezőjét teszi mindannak, amit erkölcs és logika hangosan köigawwwaa*,Dérer iskolaiigyi tervezete

Irta: ALMÁSY MIHÁLY

A legtöbb szépségkiirálynő sorsa tragikomikus; ezeket az önhittséggel megmételyezett szegény nőket nehéz szánakozás nélkül nézni: póz, természetellenesség, felfuvalkodoítság a királyi álom öröksége, cirkusz az uccán és' .ga szardiniás boltban. Az amerikai Colorado állam szépségkirálynőjét, miss Ruth Juddot most fogják kivégezni. Ez a fordulat már egészen komoly és alkalmas arra, hogy Mussolini Álláspontját a szépségkirálynőkkel szemben igazolja és fényt derítsen a Waleff ur által kitalált és a Riviéra szállodásaitól finanszírozott üzletre. Ez az amerikai leány néhány évvel ezelőtt Colorado szépségkirálynője lett. Tömjénezték, körülrajongták, riporterek hada minden szava és cselekedete iránt érdeklődött, férfiak levelek özönével borították el s szegény missz Ruth Judd mi mást tehetett, .megbolondult a nagy dicsőségtől. Semmire sem tudta magát elhatározni és tartotta a rekordot Colorado államban, mig aztán arról kezdtek beszélni, hogy két vetélytársnője akadt, akikkel nehezen fog a legközelebbi választáson megküzdeni. Nehéz az ilyen híresztelésekkel szemben eredményesen szembeszállni és a missz érezte, hogy valami nagytőke dolgozik ellene, nagytőkék, ame yek a vetélytársnők mögött állanak és amelyekkel nem fog tudni megbirkózni. Ruth Judd tisztességes családból szrámazott, de „kirá ynő“ 'lett az életben és nem mehetett vissza a tisztesség szürke világába; inkább az ellenkező végletet választotta: meggyilkolta és felkoncolta a két vetélytársnőt, csakhogy ne foglalhassák el az ő királynői helyét. így kerü t tőszomszédságba a szépságkirálynő parfőmös porondja a vesztőhellyel és a szépséges Ruth Judd most a börtönben várja a kivégzést. De. •koltáltan ragyogó esti ruha helyett darócruha, a gy.inkos szépség végső konzekvenciáju csődje. Pandora szelencéjében nem lehetett f ■ertelenebb szenvedély, mint Maurice de Waleff ur üzleti trükkje, a női hiúságnak, ennek az amúgy is túlzott szenvedélynek mesterséged felfokozása egy pontig, ahol gyi kos- ságba torkol Morális hala tánc ez, amelyhez a zenét az arany szolgáltatja.

Mussolini erkölcsi okokból tiltotta meg, hogy Olaszország leányai és asszonyai részl- vegyenek a szépségversenyeken és rendelet© megvonja az iparengedélyt azoktól a szállodá- .-októl s terem tulajdonosoktól, akik megengedik, hogy helyiségeikben szépségkirálynőt válasszanak. Az olasz közvélemény nagy megelégedéssel fogadta a duce rendelkezését, mint azt az egyet en józan hangot, amelyen ■kívül sehol sem szólalt fel senki a krízis világában rendezett cirkusz és tömeghisztéria ellen. Ugyanígy Magyarország közvéleménye is egyöntetűen á.lást foglalt a szépségkirály- nő-választások ellen. A cirkusz jól jövedelmez ugyan a szállodáknak és a nemzetközi riportereknek, akik a választott szépséget ráadásul ingyen kapják reggelre, de a duce belátta, hogy egy ostoba szenvedély fokozása olyan buciHus, mely egy országot meomérgezhet, ha ■ oki nem száll síkra ellene. A megválasztott ui'.-./znek fó meztelen testei beléptidij ellenéin n kiállításra kerülnek a Riviérán —, volt rá c-d. hogy kétszáz frankban állap Kotlák meg

beléptidijat és akadtak tömegesen embo |r !< gklk megfizették, hogy ők is ott lehesse. ir.i, aKamikor az emberi ideálon utousól

— Befejező közlemény —<

V.

Tanulmányunk végén külön kell foglalkoznunk Dérer tervezetének azzal a másik részével, amely a népiskolák létesítéséről és fenntartásáról szól és már eddig is a legnagyobb vihart váltotta ki az egyházias érzületű lakosság körében.

Ennek a tervezetnek alapvető rendelkezése az, amely szerint az országos iskolatanácsnak mindenütt, ahol egy 4 kilométeres körzeten belül legalább 40 olyan iskolaköteles gyermek van, akinek 4 kilométernél messzebb fekvő iskolába kell járnia, nyilvános népiskolát keli létesíteni. A tervezet nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy az emlitett feltételek mellett az egyes nemzetiségek részére is iskolát kell létesíteni. Föltesszük azonban, hogy az országos iskola- tanácsok tervbe vett nemzetiségi osztályai, illetőleg szenátusai ezt az intézkedést úgy fogják magyarázni, hogy ez a kötelesség kü- lön-külön hárul rájuk. Oly községekben, ahol csak felekezeti iskolák vannak, az országos iskolatanácsnak hasonlóképpen külön iskolák létesítéséről kell gondoskodnia akkor, ha a községben legalább 30 olyan iskolaköteles gyermek van, akiknek szülei gyermekeiket nem akarják a felekezeti iskolába járatni; Itt máris kibújik tehát a lóláb és a tervezetnek a felekezeti iskolák ellen irányuló tendenciája. Hogy valamely kör nyéknek iskolája legyen, ahhoz 40 iskolaköteles gyermek szükséges, de felekezeten- kivüli iskola létesítéséhez már 30 gyermek is elegendő.

De a tervezet itt nem áll meg. A felekezeti iskolák működését nemcsak ellensúlyozni óhajtja, hanem azok számát is apasztani akarja. Az iskolaügyi minisztert ugyanis azzal a joggal kivánja felruházni, hogy nélkülözhetetlenné nyilvánítsa azokat a felekezeti elemi é3 polgári iskolákat, amelyekbe az utolsó három év átlagában, illetőleg az utolsó évijén kettőszáznál kevesebb tanköteles gyermek járt, ha ezek más, ugyanolyan tan- I nyelvű iskolában helyezhetők el úgy, hogy járható utón nem kell 3 kilométernél hosz szabb utat megfenniök. Iskolák létesl léséhez 40, sőt 30 gyermek elegendő, de a felekezeti iskola megszüntetésének 199 tanuló mellett is helye van! Hogy egy példán világítsuk meg a tervezet célját, annak törvényerőre való emelkedése után az iskolaügyi miniszter azokban a magyar községekben, amelyeknek lakossága nem éri el az 1500 lelket (200 tanköteles gyermek körülbelül ennyi lakosra esik), vagy azokban a vegyesryelvü községekben, ahol 1500-nál kevesebb magyar él, a magyar felekezeti iskolát megszüntetheti, ha a községben vagy 3 kilométeres körzeten belül magyar tannyelvű állami iskola létezik, még pedig akkor is, ha ennek kevesebb tanulója van, mint a felekezeti iskolának. De megszüli let heti a — tegyük fel — katolikus magyar Innnyelvü iskolát akkor is, ha a községben nincs 1500 katolikus lakos és igy a katolikus népiskolát nem látogatja 200 gyermek, de a községben van magyar tannyelvű református iskola, amelyet 200 gyermek látogat és ezért nélküliözihetetlemné nem nyilvánítható. Sőt előfordulhat az is, hogy a miniszter úgy a katolikus, mint a református iskolát megszüntetheti azon az alapon, hogy egyiküknek sincsen 200 tanulója, ellenben van a községben egy magyar tannyelvű állami iskola, amelyet — mondjuk — mindössze 50 gyermek látogat

A nélkülözhetetleneknek nyilvánitott felekezeti iskolák azonban szintén csak névleg maradnának meg ilyenekül. Azokat a személyi illetményeket ugyanis, amelyeket -eddig ők fizettek: a tanítóknak, a jövőben be kellene szolgáltainiok az állampénztárba és az folyósítaná a tanítóknak. A felekezeti iskolákat tehát valósággal államosítani akarják. Tanitóik a kormány közvetlen befolyása alá kerülnének, még pedig annál is inkább, mivel a jövőbein nem a felekezeti iskolaszék választaná, hanem állami szervek neveznék ki őket. Igaz ugyan, hogy e nélkülözhetetlen iskolákhoz csak ugyanolyan felekezetű tanítókat lehetne kinevezni, ámde ki biztosit ja a felekezeíeket arról, hogy olyan tanítókat kapnak, akik nemcsak formailag, az anya- könyv7 szerint tartoznak hozzájuk, de lélekben is vallják hitük tanait?

Ha Dérer tervei válóra válnak, úgy meg- kondul a lélekharang Szlovenszkó és Ruszinszkó felekezeti iskolád és valláserkölcsi nevelése felett. Mert ez a tervezet kizárólag Szlovenszkó és Ruszinszkó ellen irányul, hiszen a történelmi országokban a felekezeti iskolák rendszere ismeretlen, és az a célja, hagy Szlovenszkó és Ruszinszkó következő nemzedékét eltántoritsa apái hitétől, amely útjában áll annak az úgynevezett „haladó szelleminek", mely a történelmi országok lakosságának oly nagy részét állította szembe a történelmi egyházakkal. Nemzetiségpolitikai szempontból pedig azért is elvetendő, mert módot nyújt a kormánynak a nemzeti kisebbségek iskolái létszámának apasztására és a minoritásokat megfosztja attól az eddig bírt jogtól, hogy felekezeti iskoláikat közvetlenül igazgassák és a tanítókat az iskolaszék utján maguk válasszák.

Dérer Iván olyan jogokat követel magának, amilyenekkel Szlovenszkó és Ruszinszkó felekezeti iskolái felett, miniszter még soha nem bírt- ítélkezni kivan arról, hogy melyik felekezeti iskola „nélkülözhető** és melyik „nélkülözhetetlen". Az utóbbiak vagyonára és jövedelmére rá akarja tenni a kezét, igazgatásukba az országos iskolatanács és szellemükre a tanítók állami kinevezése utján kíván befolyást gyakorolni- A „nélkülözhető** felekezeti iskolák kijelölésével pedig nemcsak azt a jogot biztosítaná magának, hogy az ugyanabban a községben létező állami és a felekezti iskola, de a különböző felekezetű iskolák között is választhasson. Az egyházak iskolaügyi önkormányzatának gyökereit támadja tehát meg tervezetének a fejszéjével.

Apponyi Albert gróf az 1907:XXVII. törvénycikk megalkotásával azt a jogot biztosította a magyar kormánynak, hogy a felekezeti iskolákat államellenes működésűk miatt bezárathassa és vétójogot kötött ki a kultuszmin ’szler részére arra az esetre, ha valamely állami segélyt élvező felekezeti iskolávetel és a tébolyodottság eklatáns bizonyítékaképpen azt fokozzák fel, a.m,i a legnagyobb veszély: az éhségei és a szekszualitást. Hun- ger und Liebe —, Goethe irt erről a kettőről. A világválság vulkánján táncé ó szépségkirálynő, üzlet és szekszualitás szolgálatába állított nő szimbóluma egy világnak, amely vesztébe rohan és nem tudja, mit tesz, amikor az ellentétek játékaival mulattatja azo’ at, akik arannyal fizetik meg azt, hogy segítenek tönkretenni egy kultúrát: a polgár kuliurá át.

Ruth Juddot halálra Ítélték és a vi'lanv- szék véget fog vetni egy éleinek, ame’y szenvedélynél és elvakulásnál nem volt egyéb. De ebben a hátborzongató esetben nem a eyilkois a hibás. A gyilkos az áldozat: dekoítált estélvi toalett és darócruha szimultánéi tása irreális pontja az élet metafizikájának és egyben az üzleti le'ke'tlensét'* érmének másik oldala. Mé-fs csak Mussolini naizv- sándoros vágása kelWt hozzá hog/ me~oM- ja ezt a rivneirai csomót, ahol a kaszinó mol- ’e‘t o!t az önnyil’-os revo’ver és szé^s.ó-'ki- ráVnő me’iett a halál. K*»rc és fh'ménv r-'án kiólt ez a Webet. Egy uj R^fhe1 érv ui pü- rer kellene hozzá. Egy uj vr ágtörvény pedig ellene.

nál alkalmazott tanító állami szempontból kifogás alá esik. A szlovák közvélemény akkor addig sohasem tapasztalt módon zudult fel e törvény ellen és Scolus Viatort, Björn- son Björcsfjernét mozgósította a nemzetközi fórumon felekezeti iskolaügyének megvédel- mezésére. Ha az Appoilyi-féle törvényt a mostani tervezettel hasonliijuk össze, úgy amaz valósággal tüszurásnak tűnik fel a ihostani ostoros-apás mellett Apponyi az állam vélt érdekeit akarta megvédelmezni az irredeniista törekvések ellen, ámde ezak- nek az állami érd-ekeknek veszélyeztetettségére a csehszlovák köztársaságban, amely nemcsak az Apponyi-törvényt vette át, de igen szigorú jogszabályokat is alkotott a köztársaság védelmére, hivatkozni már aligha lehet. Dérer tervezete nem az állam érdekeinek védelmét, hanem a kormány befolyásának növelését és a pokrokár szellem terjesztését kivánja elérni. Ez pedig nem állami érdek, hanem ellenkezően csak kárára válik a republikának. Tegye Dérer kezét a szivére és mondja meg, hogy miképpen vélekedett volna a szlovák közvélemény és mit tett volna ő, ha Apponyi 1907-ben oly törvénytervezettel lépett volna a nyilvánosság elé, amilyet ő tett le az egyházíelekeze- tek és a nemzeti kisebbségek karácsonyi asztalára?

Tervezete .minden felékezetnek eleven busába vág bele. Mindnyájuknak elegendő okuk van arra, hogy egyenként és összesen védekezzenek ellene Rokonszenvesen hatott, amidőn a szloveuszkói római katolikus iskolatanácsnak néhány nappal ezelőtt Zsolnán tartott értekezletén Csárszky József kassai püspök oly fenkölt módon azt hirdette, hogy a katolikusoknak a más felekeze- tüekkel és a nemzeti kisebbségekkel is érintkezésbe kell lépniük a hitvallásos iskolák lényeges jogainak megvédelmezése érdekében. Amikor a román kormány Erdélyben megindította a harcot a felekezeti iskolák ellen, az ottani kisebbségi egyházak közös bizottságot szerveztek veszélyeztetett iskoláik megmentésére. Ebben az akcióban a göröckel-etiek és a görögkatolikusok természetesen nem vettek részt, mert a román iskolákat a kormány akciója nem érintette, de rósztvett minden egyház, amelynek ott magyar hivei vannak. Szlovenszkón és Rüsztn- szkóban némileg más a helyzet. Dérer Iván tervezete ugyanis uemcsak a magyarok és nemcsak a kisebbségben levő esryházak, de minden tannyelvű és minden hitű. igy tehát a szlovák felekezeti iskolák ellen is irányul- A védekezés módja ehhez képest csak az lehet. hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó lakóházának az a túlnyomóan nagy többsébe. am-eV súlyt helyez gyermekeinek valláserköVn nevelésére, olyan önvédelmi szervezetet létesít, amely minden feVkezetre és minden nemzetiségre egyaránt kiterjed.

— Eltűnt pénzkiildemények titka. Nyitrai munkatársunk jelenti: Érdekes csalási ügyben indított nyömozást a pereszlényi cseid- őrség. Napokkal ezelőtt több pénzutalás érkezett a faluba a nagysurányi cukorgyár és magánosok részéről, e pénzküldeményeket azonban, a címzettek nem kapták meg és mint utólag megállapították, más vette fel helyettük a pénzt, az el ismer vényre a címzettek nevét hamisítva. A osendőrség a nyomozás során rtöbb iráspróbát vett, melyeket most szakértőkkel fognak megvizsgáltatni.