Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-27 / 22. (3132.) szám
1983 január 27, péntek. Április elsején ünnepélyes szertartások között nyitja meg XI. Pius pápa a Szent Péter bazilika szentkapuját Nagy ©gyháxi ünnepségek s az egyháztortésielem fontos eseményei teszik majd nevezetessé a rendkívüli anno santot a katolicizmus életében — A szentév problémája: „Béke a nemzetek és az emberek között" Kóma, január 26. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) A szentév, amelyet XI. Pius pápa karácsonyi szózatában kihirdetett, a megünneplés módjában sokkal fényesebb és ragy ogóbb lesz, mint az eddig megünnepelt anno santo-k. Mert a pápának az volt az intenciója, hogy a mostani évfordulót, amely Krisztus születésének tizeiiki 1 eneszézadik fordulóját jelenti, olyan egyházi ünnepségek keretében kell emlékezetessé tenni, amelyek páratlanul állanak az egyház történetében. Akik a katolikus egyház hagyományait, az egyházi ünnepségek méltóságteljes kereteit és ezeknek jelen tőségét ismerik, azok már a részletek tudása nélkül is tisztáiban lehetnek azzal, hogy mit jelent Rómának az a szándéka, amikor különös ünnepélyességgel akarja a katolikus világban emlékezetessé tenni a mostani anno santo-t. Éppen az ünnepélyességre való tekintettel az a pápai bulla, amely az összes ceremóniákat és a szentévvel kapcsolatos ünnepségeket szabályozni fogja és amely a közeli napokban jelenik meg, elrendeli az úgynevezett szentkapuk megnyitását ik A szent-kapuk megnyitása pedig a 'katolicizmusnak igen ünnepélyes és nagyjelentőségű aktusa. Anno santot tudvalevőleg ceak minden huszonötödik évben ünnepei a katolicizmus. A legutóbbi szentév, ennek az intézménynek a megalapítása óta a huszonkettedik, 1925-ben volt. Élő'szőr 1500-ban, az akkori jubiláns esztendő alkalmával rendelte el VI. Sándor pápa, hogy a Péter-templomnak és a kereszténység ■másik három anyatemplo mának ősbazilikájának kapuit meg kell nyitni. Ennek a megnyitásnak pedig ünnepié® keretek között, liturgikus szertartással, fényes ceremóniával kell történnie. Azelőtt ezek a bazilikába nyílé külön feltört kapuk gyakorlati célra szolgáltak, arra tudniillik, hogy a szentév alkalmával az örök városba zarándokló óriási tömeg a rendes bejáraton kívül a külön megnyitott bejáraton is betódul hasson a templomba- 1500 óta ez a gyakorlati oél háttérbe szorult és a szentkapuk megnyitása szimbolikus aktussá lett. Minden zarándoknak, aki a szentév alkalmával az örök városba zarándoklók számára biztosított kegyelmeket, lelki adományokat el akarja nyerni, a „porta sanía“-« keresztül kell belépnie a templomba. A szentév befejeztével aztán a kaput hasonlóan ünnepélyes szertartások között, mint a megnyitás történt, befalazzák és a bejárat, ezután huszonöt esztendőre elzártan marad. Maga a pápa celebrálja a Szent Péter- femplomban a megnyitás ceremóniáját. A másik károm főtemplomban, a S. Gio- vanni, a Santa Maria Maggiore és Szent Pál-templomban, ezeknek az anyatemplomoknak érseke, vagy pedig a pápa által delegált bíboros celebrálja a megnyitás, szertartását. Aki az 1925. szentév alkalmából Rómában volt a szentkapu ünnepélyes megnyitásának ceremóniáján, az vissza tud emlékezni arra, hogy milyen lélekemelő szertartás ez. A Szent Péter-templom porticusa az oszlopcsarnok egész szélességében ünnepélyesen fel van díszítve. Sötétvörös darnaszt adja meg az alapszint és drága gobelinek függnek a faiakon. A pápa számára az oszlopcsarnok felső részében, jobboldalt, állítják fel a trónust. A pápai trónust tribün veszi körül, amelyen a gyönyörű rendi ruházatban levő máltai lovagok, a fekete nemesség tagijai, a Vatikánnál akreditált diplomáciai képviseletek tagjai, a1 bíborosok, prelátusok 'és a pápai udvar tagjai hely ekednek el. A pápát ünnepélyes precesszióban viszik a hordozható és rendkívül díszes trónuson, a sedia gestatorian a porticrusba. Amikor aztán a pápa az oszlopcsarnokban felállított trónján helyet foglal, megkezdődik a szertartás- Közben természetesen a porta kanta kinyitásához szükséges összes tehnikai dolgokat ügyesen előkészítették. Az imák befejezése után a pápa néhány lépési tesz a befalazott falig és ott szinarany kalapáccsal háromszor ráüt a szenííalon függő feszületre. Az első kalapácsütésnél ezt az igét mondja: „Aperiíe iróbi portás justitiae" - Nyissátok meg nekem az igazság kapuit. A második kalapács ütésnél ezek a pápa szavai: „Introibo in domum tnam Domine!-' Belépek a te házadba uram! Majd a. harmadik kalapáceütée következik <> a pápa erői- hangon ezeket mondja: „Aperite mihi porta® qnouiaru nobiscum Deus qui fecit virtntem in Israel" — Nyissátok meg nekem a kapukat, miután velem van Isten, aki az erényt megteremtette Izraelben. Erre az egész derékszödü falépítmény lassan hátratolódik, azonban nem gördülő kerekeken. A küszöböt megmossák és beszentelik. Elsőnek a pápa lép át a szentkapun, baljában meggyujtott gyertya, jobbjában feszület. őt követik pazar egyházi viseletűkben az összes egyházi méltóságok. Ünnepélyéé Te deum fejezi be a nagy ceremóniát. A szentkapu megnyitása az idén 1933. április elsején, szombati napon lesz. XI. Pius pápának engedte meg az isteni gondviselés azt a különös kegyelmet, hogy az ő pápasága alatt kétszer ünnepli meg a katolikus világ az anno santot. A francia igazságszolgáltatás megszünteti a fegyeneieiepet Páris, január 3V A francia sajtóban egyre több és több híradás jelenik meg árról, hogy a francia büntetőjog reformja küszöbön áll, miután az iga z ö á.giigy mi ni s z tér Inán ba már rég arra a belátásra jutottak, hogy a Napóleon korában megalkotott francia büntetőjog már régóta elavult és neim felel meg a modern jogszolgáltatás követelményeinek. A francia sajtó a reform során már előre megelégedéssel üdvözli a guayanai fegyenctelep megszüntetését, mert ezt a fegyéne telepet a legjelentősebb firanoia jogászok már régóta szégyenfoltínak tartják e azt követelik, hogy a deportálás intézménye helyett franciaországi fegyházakban helyezzék el a deportálásra szántákat. A guayanai büntetőtelepet Franciaország 1885- ben alapította abból a célbóL, hogy egyrészt a gyarmatosítás utján a bűnösöket megjavítsa, másrészt pedig olcsón és hatékonyan tudja gyarmatositani Guaya- nát. Ennek a rendszernek minden hitbája hamarosan ezenibcötiövó vált, azonban az egész világ tiltakozása ellenére már csaknem egy Télszázada tartja fenn magát és a francia igazságszolgáltatás 47 év után szánja el rá magát arra, hogy ezt az Infernot megszüntesse- A guayanai fegyenctelep territóriumán a legismertebb és leghirhedíebb az ördög-sziget, amely az Amazonas folyó torkolatában fekszik. Már a szigetnek a neve is jelzi azokat a kínokat és borzalmakat, amelyet ez a büntető gyármat a szerencsétlen fegyenceknék jelent. Az Ördög-Sziget szörnyűségeit a kulturvilág a Dreyfues-ügy kapcsán ismerte meg és akkor az Ördög-szigeten uralkodó állapotok az egész kulturvilág felháborodását idézték elő. Az ide deportáltak a gyilkos klímát, a nehéz munkát és a brutális bánásmódot csupán rövid ideig bírták ki és testileg, meg szellemileg lassan, de biztosan váltak a halál áldozataivá. Azok a kevesen, akik öt vagy hét évi szenvedés után elkerülhettek az Ördög-szigetről, a szabadságot nem igen élvezhették, mert nem tudtak •mihez kezdeni és csontjaikban már mind a halál csiráját hozták magukkal. Azt a bánásmódot, amiben az Ördög-sziget szerencsétlenjeinek volt részük, a legrealisztikusabb toll sem tudná megfelelően leírni. A legkisebb szabálytalanság elkövetése esetén sötétzárka volt a büntetés s ha valaki tiltakozott ez ellen, a büntetést tetszés szerint meg lehetett hosszaibbitani, úgyhogy sok szerencsétlen nem is került ki a börtönből. A legtöbb rabságban sínylődő állandóan nehéz vasban, súlyos vasgolyókkal terhelten viselte rabságát. Az emberiesség sokat hangoztatott jelszavának jegyében élünk és szinte csodálatos, hogy a büntetőgyarmat Intézménye a mai napig is tartani tudta magát. Éppen ezért minden kulturember igaz örömérzéssel fogadja a francia igazságügy készülő reformjának, a hírét. * Az amerikai tehnokraták a közösség birtokába akarják venni a gépeket A legújabb amerikai közgazdasági elmélet szerint a gépek felfalják az embereket — ’ Csak az energia-állam megteremtése szüntetheti meg a válságot Newyork, január 26. Az amerikai közvélemény — amint a P. M. H. erről már röviden megemlékezett — egy uj gazdasági irányzat megalapítójával foglalkozik a mostani válság alatt, a tudományos folyóiratok és a lapok hangosak Howard Scott nevétől és a köréje csoportosuló tdhnokrátáktól, akik azt hirdetik, hogy a munkanélküliség és a kenyérgond problémáját nem a politikusok fogják megoldani, hanem kizárólag a gépészmérnökök hivatottak az irányításra. A tehnokraták előtt az „energiaállam" eljövetelének az álma lebeg és az mondják, hogy nap! négy órával, heti négy munkanap mellett'a mostani gép termeléssel az Egyesült Államokban mindenki boldogulhat. Howard Scott több neves közgazdásszal már 1920-ban munkába állott a columbiai egyetem mérnöki osztályán, vizsgálatot folytatva, abban az irányban, hogy mi a munkateljesítménye egy embernek a fejlett géptehriika mellett? A tudományos kutatók visszamentek egészen 1880-ig és tervbevették annak a megállapítását. hogy mennyi emberi erőkifejtés kellett fokról fokra valamelyik közszükségleti cikk előállításához. Mintegy háromezer közszükségleti cikkre akartak ki terjeszkedni é« eddig százötven fontos használati tárgyra, nézve végezték el kutatásaikat. Másfél év alatt 20 millióra emeskagfietiN a munkanélküliek száma Abban az időben szivárogtak ki ennek a munkának a kezdetei, amikor Amerika még a tömegtermelésnek, a munkaleegyszerüsitő-gé- peknek a diadalát ünnepelte és amikor a gépészmérnökök folytonosan újabb találmányokon törték a fejüket. Ebben a" ,,gépkorszakba.n“, mely 1928-ban érte el a csúcspontot, mindenki élvezte az óriási haladásnak a gyümölcsét, és az emberek azt gondolták, hogy a gépek továbbra is meg fogják könnzitení életüket, pedig akkor már jelentkezett a visszahatás, mely abból állott, hogy a lelket lassankmt megsemmisítették, a. minőség helyett a. mennyiség lett a, fontos, a. nyugodt, termelés helyét átvette a „tempó", a begyakorolt kéz győzött az egyéniség fölött, a tömegek mindent megszerezni vágyódása kiirtotta az Ízlést, a szépséget. Amerikában ezt az irányzatot az élet elgé- piesedésének hívták és ebből sokat átvettek Európában is, ami az óvilágban amerikanizálódást jeleátett. A külföldiek, akik Amerikába kerültek és a dolgok mélyére néztek, már a virágzás napjaiban rádöbbentek arra, hogy mi szükség vau a gépkocsik millióira, a szükségletet meghaladó fürdőkádakra, telefonokra, rádiókra, mozikra, a géperőre berendezett fogorvosi műhelyekre, a földalatti vasutak automata zárón](óira. valaA pápák uralkodása ugyanis — miután az egyházfejedelmek már. életük telén kerülnek Szent Péter trónjára, ritka esetben fog át teljes hu- szontöt esztendőt. XI. Pius pápa 1925-ben már Szent Péter trónján ült, 1933-ban pedig rendkívüli szentévet ünnepel a katolikus egyház. A szentév alkalmából azonban nem csupán a szentkapu megnyitása lesz örökké emlékezetes egyházi szertartás, hanem egyéb fontos egyházi események is előkészülöben vannak. Ebben az évben különösen nagy munkát végez a rítusok kongregációja, amely sok szentté- és boldoggáavatást fog végrehajtani. Űrnapján pedig egy olyan körmenet lesz Rómában, aminőre évtizedek óta nem volt példa, mert a pápa maga viszi az öltári szentséget a bal- dachin alatt a Lateránból a Péter templomba vezető hosszú utón. Ez a katolikus egyház legjelentősebb ég legnagyobb precessziója. De minden ceremónia, minden ima. minden lelki kegyelem között a legjelentősebb a szentévnek az az értelme, amelyet a pápa adott ennek a rendkívüli anno santónak. Ezt az értelmet mindenki, hivő és hitetlen szivébe vésheti, mert így szól: „Béke legyen a népek és az emberek között." Ez a parolája a rendkívüli szentévnek, a katolicizmus nagy eseményének. mint az embereket kiküszöbölő gépek törne geire. Három hosszú esztendő megpróbáltatásai alatt kiderült aztán, hogy a gépek lassan felfalták az embereket, a túltermelés következtében gazdasági összeomlás, munkanélküliség, hajléktalanság támadt, tízmillió ember nem talál elhelyezkedést. Még optimista jóslat szerint is, ha valami előre nem látott fordulat alapján beállna az 1928-ik évhez hasonló prosperitás, a géptechnika mai fejlettsége mellett, legfeljebb a kereeetöélküliék felét, lehetne munkába állítani, a mérnökök számításai szerint azonban a viszonyok rosszabbodását véve alapul, bekövetkezhetik az, hogy tizennyolc hónap múlva az Egyesült Államokban már húszmillióra emelkedik a munkanélküliek száma. Síi téglagyár ellátja 2370 gyár munkáját A tehnokraták tanításai alapján a tőke, az árrendszer, a pénz, mint forgalmi eszköz nem maradhat fenn, a munkamegtakaritó eszközöknek a társadalomra gyakorolt hatása a részvények, kötvények, a takarékbetétek elértéktelenedésében nyilvánul meg, az élet mérőjévé tehát a gépek által kifjetett energiát kell megtenni. Anélkül, hogy elfogadnák a szocialista, vagy a kommunista elméleteket, szükségesnek tartják a tehnokraták a gépeknek a közösség számára való birtokbavételét A Columbia egyetemen végzett számítások alapján Howard Scott megállapította, hogy az acélgyárakban alkalmazott munkások 1929-ben géperő segítségével kilencszer annyit termeltek, mint 1887-ben. A nyers vas előállításánál a munkás egy óra alatt most annyit produkál, mint ötven évvel ezelőtt 650 óra alatt. Jelenleg kilencezerszer annyi villanykörtét állít elő a. munkás gépi munkával, mint 1914-ben. Egy uj cigarettatöltőgéppel egy perc alatt 2600 cigarettát állítanak elő, holott nemrég a maximum 600 volt. öt jól vezetett téglagyár száz embert foglalkoztatva annyi téglát tud előállítani, mint amennyit a jelenlegi 2370 gyár együttvéve. Egy mondern téglagyárban négyszázezer téglát képesek egy ember közreműködésével naponta termelni. New Jerseyben felszerelnek egy gyári alvállalatot, mely arról lesz híres, hogy emberi kéz közreműködése nélkül dolgozni fog szakadatlanul, A legnagyobb energiaátvivő telep, melyei most konstruálnak, háromszázezer lóerőre lesa berendezve. Egy modern malomban egy ember naponként 30.000 barrel gabonái képes megőrülni, a primitív malomi másfél barrelt morzsolt fel lisztté. Egy cipész a régi Rómában öt. és fél napig dolgozott, mig elkészíteti egy pár cipőt, a inad cipőgyárban egy munkás ugyanannyi idő alatt hatvannyolc párt állít elő. A kapitalisták az „cmrgjs állam* ellesi Az uj irányzat, apostolai élénk vita pergő tűséibe kerültek. A tömegtermelés vezetői a tehnokraták „energia állam" ötletét álmodozásnak tartják. A mostani termelési rendszer védelmére azt hozzák fel, hogy bármenynyire fájdalmas is tízmillió embernek a műn kanélkülísége, mégsem szabad elfogadni a tehnokraták álláspontját. A kapitalisták szerint 1914-ben mintegy ötmillió munkás volt foglalkozás nélkül és az akkori válság után mégis újjászületés következett be, meri ha a gépek átmenetileg meg is fosztják a./, embereket a kereseti lehetőségtől, végered ményben mindig fordult a kocka és a gé pies termelés tökéletesedése folytán javult az emberek helyzete is. Kétségbevonják a tehnokraták adatainak he tyességét is. túlzást állapítanak meg azokban és azt mondják, hogy ezekkel még nagyobb pánikot fognak előidézni a rémlátó emberek között. A lavina azonban megindult és az amerikaiak felfokozott • deklődésse] várják a telinekrata irodalom ki fejlődését, valamint, gyakorlati ininvu tanácsa ikal • 4
