Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-27 / 22. (3132.) szám

1983 január 27, péntek. Április elsején ünnepélyes szertartások között nyitja meg XI. Pius pápa a Szent Péter bazilika szentkapuját Nagy ©gyháxi ünnepségek s az egyháztortésielem fontos eseményei teszik majd nevezetessé a rendkívüli anno santot a katolicizmus életében — A szentév problémája: „Béke a nemzetek és az emberek között" Kóma, január 26. (A Prágai Magyar Hír­lap munkatársától.) A szentév, amelyet XI. Pius pápa karácsonyi szózatában kihirdetett, a megünneplés módjában sokkal fényesebb és ragy ogóbb lesz, mint az eddig megünne­pelt anno santo-k. Mert a pápának az volt az intenciója, hogy a mostani évfordulót, amely Krisztus születé­sének tizeiiki 1 eneszézadik fordulóját jelenti, olyan egyházi ünnepségek keretében kell emlékezetessé tenni, amelyek páratlanul ál­lanak az egyház történetében. Akik a kato­likus egyház hagyományait, az egyházi ün­nepségek méltóságteljes kereteit és ezeknek jelen tőségét ismerik, azok már a részletek tu­dása nélkül is tisztáiban lehetnek azzal, hogy mit jelent Rómának az a szándéka, amikor különös ünnepélyességgel akarja a katolikus világban emlékezetessé tenni a mostani anno santo-t. Éppen az ünnepélyességre való te­kintettel az a pápai bulla, amely az összes ceremóniákat és a szentévvel kapcsolatos ünnepségeket szabályozni fogja és amely a közeli napokban jelenik meg, elrendeli az úgynevezett szentkapuk meg­nyitását ik A szent-kapuk megnyitása pedig a 'katoliciz­musnak igen ünnepélyes és nagyjelentőségű aktusa. Anno santot tudvalevőleg ceak minden huszonötödik évben ünnepei a katoliciz­mus. A legutóbbi szentév, ennek az intéz­ménynek a megalapítása óta a huszonket­tedik, 1925-ben volt. Élő'szőr 1500-ban, az akkori jubiláns eszten­dő alkalmával rendelte el VI. Sándor pápa, hogy a Péter-templomnak és a kereszténység ■másik három anyatemplo mának ősbazilikájá­nak kapuit meg kell nyitni. Ennek a meg­nyitásnak pedig ünnepié® keretek között, li­turgikus szertartással, fényes ceremóniával kell történnie. Azelőtt ezek a bazilikába nyílé külön feltört kapuk gyakorlati célra szolgál­tak, arra tudniillik, hogy a szentév alkalmá­val az örök városba zarándokló óriási tömeg a rendes bejáraton kívül a külön megnyitott bejáraton is betódul hasson a templomba- 1500 óta ez a gyakorlati oél háttérbe szorult és a szentkapuk megnyitása szimbolikus ak­tussá lett. Minden zarándoknak, aki a szentév alkal­mával az örök városba zarándoklók szá­mára biztosított kegyelmeket, lelki adomá­nyokat el akarja nyerni, a „porta sanía“-« keresztül kell belépnie a templomba. A szentév befejeztével aztán a kaput hason­lóan ünnepélyes szertartások között, mint a megnyitás történt, befalazzák és a bejárat, ezután huszonöt esztendőre elzártan marad. Maga a pápa celebrálja a Szent Péter- femplomban a megnyitás ceremóniáját. A másik károm főtemplomban, a S. Gio- vanni, a Santa Maria Maggiore és Szent Pál-templomban, ezeknek az anyatemplomok­nak érseke, vagy pedig a pápa által delegált bíboros celebrálja a megnyitás, szertartását. Aki az 1925. szentév alkalmából Rómában volt a szentkapu ünnepélyes megnyitásának ceremóniáján, az vissza tud emlékezni arra, hogy milyen lélekemelő szertartás ez. A Szent Péter-templom porticusa az oszlopcsar­nok egész szélességében ünnepélyesen fel van díszítve. Sötétvörös darnaszt adja meg az alapszint és drága gobelinek függnek a fa­iakon. A pápa számára az oszlopcsarnok felső részében, jobboldalt, állítják fel a trónust. A pápai trónust tribün veszi körül, amelyen a gyönyörű rendi ruházatban levő máltai lova­gok, a fekete nemesség tagijai, a Vatikánnál akreditált diplomáciai képviseletek tagjai, a1 bíborosok, prelátusok 'és a pápai udvar tag­jai hely ekednek el. A pápát ünnepélyes precesszióban viszik a hordozható és rendkí­vül díszes trónuson, a sedia gestatorian a porticrusba. Amikor aztán a pápa az oszlop­csarnokban felállított trónján helyet foglal, megkezdődik a szertartás- Közben természetesen a porta kanta kinyitá­sához szükséges összes tehnikai dolgokat ügye­sen előkészítették. Az imák befejezése után a pápa néhány lé­pési tesz a befalazott falig és ott szinarany kalapáccsal háromszor ráüt a szenííalon füg­gő feszületre. Az első kalapácsütésnél ezt az igét mondja: „Aperiíe iróbi portás justitiae" - Nyissátok meg nekem az igazság kapuit. A második kalapács ütésnél ezek a pápa szavai: „Introibo in domum tnam Domine!-' Belé­pek a te házadba uram! Majd a. harmadik kalapáceütée következik <> a pápa erői- hangon ezeket mondja: „Aperite mihi porta® qnouiaru nobiscum Deus qui fecit virtntem in Israel" — Nyissátok meg nekem a kapukat, miután velem van Isten, aki az erényt megteremtette Izraelben. Erre az egész derékszödü falépítmény lassan hátratolódik, azonban nem gördülő kerekeken. A küszöböt megmossák és beszentelik. Elsőnek a pápa lép át a szentkapun, baljában meggyujtott gyertya, jobbjában feszü­let. őt követik pazar egyházi viseletűkben az összes egyházi méltóságok. Ünnepélyéé Te deum fejezi be a nagy ceremóniát. A szentkapu megnyitása az idén 1933. április elsején, szombati napon lesz. XI. Pius pápának engedte meg az isteni gond­viselés azt a különös kegyelmet, hogy az ő pápasága alatt kétszer ünnepli meg a katolikus világ az anno santot. A francia igazságszolgáltatás megszünteti a fegyeneieiepet Páris, január 3V A francia sajtóban egyre több és több híradás jelenik meg árról, hogy a francia büntetőjog reformja küszöbön áll, miután az iga z ö á.giigy mi ni s z tér Inán ba már rég arra a belátásra jutottak, hogy a Napóleon korában megalkotott francia büntetőjog már régóta elavult és neim felel meg a modern jogszolgáltatás követel­ményeinek. A francia sajtó a reform során már előre meg­elégedéssel üdvözli a guayanai fegyenctelep megszüntetését, mert ezt a fegyéne telepet a legjelentősebb firanoia jogászok már régóta szégyenfoltínak tartják e azt követelik, hogy a deportálás intézménye helyett franciaországi fegyházakban helyezzék el a depor­tálásra szántákat. A guayanai büntetőtelepet Franciaország 1885- ben alapította abból a célbóL, hogy egyrészt a gyarmatosítás ut­ján a bűnösöket megjavítsa, másrészt pedig ol­csón és hatékonyan tudja gyarmatositani Guaya- nát. Ennek a rendszernek minden hitbája hamaro­san ezenibcötiövó vált, azonban az egész világ tiltakozása ellenére már csaknem egy Télszázada tartja fenn magát és a francia igazságszolgáltatás 47 év után szánja el rá ma­gát arra, hogy ezt az Infernot megszüntesse- A guayanai fegyenctelep territóriumán a legismertebb és leghirhedíebb az ördög-sziget, amely az Amazonas folyó torkolatában fekszik. Már a szigetnek a neve is jelzi azokat a kínokat és borzalmakat, amelyet ez a büntető gyármat a szerencsétlen fegyenceknék jelent. Az Ördög-Sziget szörnyűségeit a kulturvilág a Dreyfues-ügy kap­csán ismerte meg és akkor az Ördög-szigeten ural­kodó állapotok az egész kulturvilág felháborodá­sát idézték elő. Az ide deportáltak a gyilkos klí­mát, a nehéz munkát és a brutális bánásmódot csupán rövid ideig bírták ki és testileg, meg szel­lemileg lassan, de biztosan váltak a halál áldoza­taivá. Azok a kevesen, akik öt vagy hét évi szen­vedés után elkerülhettek az Ördög-szigetről, a sza­badságot nem igen élvezhették, mert nem tudtak •mihez kezdeni és csontjaikban már mind a halál csiráját hozták magukkal. Azt a bánásmódot, ami­ben az Ördög-sziget szerencsétlenjeinek volt ré­szük, a legrealisztikusabb toll sem tudná megfe­lelően leírni. A legkisebb szabálytalanság elköveté­se esetén sötétzárka volt a büntetés s ha valaki tiltakozott ez ellen, a büntetést tetszés szerint meg lehetett hosszaibbitani, úgyhogy sok szerencsétlen nem is került ki a börtönből. A legtöbb rabságban sínylődő állandóan nehéz vasban, súlyos vasgolyókkal terhelten viselte rabságát. Az emberiesség sokat hangoztatott jelszavának jegyében élünk és szinte csodálatos, hogy a bün­tetőgyarmat Intézménye a mai napig is tartani tudta magát. Éppen ezért minden kulturember igaz örömérzéssel fogadja a francia igazságügy készülő reformjának, a hírét. * Az amerikai tehnokraták a közösség birtokába akar­ják venni a gépeket A legújabb amerikai közgazdasági elmélet szerint a gépek felfalják az embereket — ’ Csak az energia-állam meg­teremtése szüntetheti meg a válságot Newyork, január 26. Az amerikai közvéle­mény — amint a P. M. H. erről már röviden megemlékezett — egy uj gazdasági irányzat megalapítójával foglalkozik a mostani válság alatt, a tudományos folyóiratok és a lapok hangosak Howard Scott nevétől és a köréje csoportosuló tdhnokrátáktól, akik azt hirdetik, hogy a munkanélküliség és a kenyérgond problé­máját nem a politikusok fogják megoldani, hanem kizárólag a gépészmérnökök hivatot­tak az irányításra. A tehnokraták előtt az „energiaállam" eljövete­lének az álma lebeg és az mondják, hogy nap! négy órával, heti négy munkanap mel­lett'a mostani gép termeléssel az Egyesült Ál­lamokban mindenki boldogulhat. Howard Scott több neves közgazdásszal már 1920-ban munkába állott a columbiai egyetem mérnöki osztályán, vizsgálatot folytatva, abban az irányban, hogy mi a munkateljesítménye egy embernek a fej­lett géptehriika mellett? A tudományos kutatók visszamentek egészen 1880-ig és tervbevették annak a megállapítá­sát. hogy mennyi emberi erőkifejtés kellett fok­ról fokra valamelyik közszükségleti cikk előál­lításához. Mintegy háromezer közszükségleti cikkre akartak ki terjeszkedni é« eddig százöt­ven fontos használati tárgyra, nézve végezték el kutatásaikat. Másfél év alatt 20 millióra emeskagfietiN a munkanélküliek száma Abban az időben szivárogtak ki ennek a munkának a kezdetei, amikor Amerika még a tömegtermelésnek, a munkaleegyszerüsitő-gé- peknek a diadalát ünnepelte és amikor a gé­pészmérnökök folytonosan újabb találmányokon törték a fejüket. Ebben a" ,,gépkorszakba.n“, mely 1928-ban érte el a csúcspontot, mindenki élvezte az óriási haladásnak a gyümölcsét, és az emberek azt gondolták, hogy a gépek to­vábbra is meg fogják könnzitení életüket, pedig akkor már jelentkezett a visszahatás, mely abból állott, hogy a lelket lassankmt megsem­misítették, a. minőség helyett a. mennyiség lett a, fontos, a. nyugodt, termelés helyét átvette a „tempó", a begyakorolt kéz győzött az egyéni­ség fölött, a tömegek mindent megszerezni vá­gyódása kiirtotta az Ízlést, a szépséget. Amerikában ezt az irányzatot az élet elgé- piesedésének hívták és ebből sokat átvettek Európában is, ami az óvilágban amerikanizálódást jeleátett. A külföldiek, akik Amerikába kerültek és a dolgok mélyére néztek, már a virágzás nap­jaiban rádöbbentek arra, hogy mi szükség vau a gépkocsik millióira, a szükségletet meghaladó fürdőkádakra, telefonokra, rádiókra, mozikra, a géperőre berendezett fogorvosi műhelyekre, a földalatti vasutak automata zárón](óira. vala­A pápák uralkodása ugyanis — miután az egy­házfejedelmek már. életük telén kerülnek Szent Péter trónjára, ritka esetben fog át teljes hu- szontöt esztendőt. XI. Pius pápa 1925-ben már Szent Péter trónján ült, 1933-ban pedig rend­kívüli szentévet ünnepel a katolikus egyház. A szentév alkalmából azonban nem csupán a szentkapu megnyitása lesz örökké emlékezetes egyházi szertartás, hanem egyéb fontos egyházi események is előkészülöben vannak. Ebben az évben különösen nagy munkát végez a rítusok kongregációja, amely sok szentté- és boldoggáavatást fog végrehajtani. Űrnapján pedig egy olyan körmenet lesz Ró­mában, aminőre évtizedek óta nem volt példa, mert a pápa maga viszi az öltári szentséget a bal- dachin alatt a Lateránból a Péter templomba vezető hosszú utón. Ez a katolikus egyház legjelentősebb ég leg­nagyobb precessziója. De minden ceremónia, minden ima. minden lelki kegyelem között a legjelentősebb a szent­évnek az az értelme, amelyet a pápa adott en­nek a rendkívüli anno santónak. Ezt az értel­met mindenki, hivő és hitetlen szivébe vésheti, mert így szól: „Béke legyen a népek és az emberek között." Ez a parolája a rendkívüli szentévnek, a kato­licizmus nagy eseményének. mint az embereket kiküszöbölő gépek törne geire. Három hosszú esztendő megpróbáltatásai alatt kiderült aztán, hogy a gépek lassan felfalták az embereket, a túltermelés következtében gazdasági össze­omlás, munkanélküliség, hajléktalanság támadt, tízmillió ember nem talál elhelyezkedést. Még optimista jóslat szerint is, ha valami előre nem látott fordulat alapján beállna az 1928-ik évhez hasonló prosperitás, a géptechnika mai fejlettsége mellett, legfeljebb a kereeetöélküliék felét, lehetne munkába állítani, a mérnökök szá­mításai szerint azonban a viszonyok rosszabbo­dását véve alapul, bekövetkezhetik az, hogy tizennyolc hónap múlva az Egyesült Államokban már húszmil­lióra emelkedik a munkanélküliek száma. Síi téglagyár ellátja 2370 gyár munkáját A tehnokraták tanításai alapján a tőke, az ár­rendszer, a pénz, mint forgalmi eszköz nem maradhat fenn, a munkamegtakaritó eszközök­nek a társadalomra gyakorolt hatása a részvé­nyek, kötvények, a takarékbetétek elértékte­lenedésében nyilvánul meg, az élet mérőjévé te­hát a gépek által kifjetett energiát kell meg­tenni. Anélkül, hogy elfogadnák a szocialista, vagy a kommunista elméleteket, szükségesnek tartják a tehnokraták a gépeknek a közösség számára való birtokbavételét A Columbia egyetemen végzett számítások alap­ján Howard Scott megállapította, hogy az acél­gyárakban alkalmazott munkások 1929-ben gép­erő segítségével kilencszer annyit termeltek, mint 1887-ben. A nyers vas előállításánál a munkás egy óra alatt most annyit produkál, mint ötven évvel ezelőtt 650 óra alatt. Jelenleg kilencezerszer annyi villanykörtét állít elő a. munkás gépi munkával, mint 1914-ben. Egy uj cigarettatöltőgéppel egy perc alatt 2600 ciga­rettát állítanak elő, holott nemrég a maximum 600 volt. öt jól vezetett téglagyár száz embert foglalkoztatva annyi téglát tud előállítani, mint amennyit a jelenlegi 2370 gyár együttvéve. Egy mondern téglagyárban négyszázezer téglát ké­pesek egy ember közreműködésével naponta termelni. New Jerseyben felszerelnek egy gyári al­vállalatot, mely arról lesz híres, hogy emberi kéz közreműködése nélkül dolgoz­ni fog szakadatlanul, A legnagyobb energiaátvivő telep, melyei most konstruálnak, háromszázezer lóerőre lesa berendezve. Egy modern malomban egy ember naponként 30.000 barrel gabonái képes megőrülni, a primitív malomi másfél barrelt morzsolt fel lisztté. Egy cipész a régi Rómában öt. és fél napig dolgozott, mig el­készíteti egy pár cipőt, a inad cipőgyárban egy munkás ugyanannyi idő alatt hatvan­nyolc párt állít elő. A kapitalisták az „cmrgjs állam* ellesi Az uj irányzat, apostolai élénk vita pergő tűséibe kerültek. A tömegtermelés vezetői a tehnokraták „energia állam" ötletét álmodo­zásnak tartják. A mostani termelési rend­szer védelmére azt hozzák fel, hogy bármeny­nyire fájdalmas is tízmillió embernek a műn kanélkülísége, mégsem szabad elfogadni a tehnokraták álláspontját. A kapitalisták sze­rint 1914-ben mintegy ötmillió munkás volt foglalkozás nélkül és az akkori válság után mégis újjászületés következett be, meri ha a gépek átmenetileg meg is fosztják a./, embereket a kereseti lehetőségtől, végered ményben mindig fordult a kocka és a gé pies termelés tökéletesedése folytán javult az emberek helyzete is. Kétségbevonják a tehnokraták adatainak he tyességét is. túlzást állapítanak meg azokban és azt mondják, hogy ezekkel még nagyobb pánikot fognak előidézni a rémlátó emberek között. A lavina azonban megindult és az amerikaiak felfokozott • deklődésse] várják a telinekrata irodalom ki fejlődését, valamint, gyakorlati ininvu taná­csa ikal • 4

Next

/
Thumbnails
Contents