Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-26 / 21. (3131.) szám
21 * Csütörtök • Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6 A képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több Effyee «*ém ára 1.20 Kö, vasárnap 2.—Ki A szíovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prágád* Panská uliee 12, U. emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága II., Panská uliee 12. III emelet Telefon : 34184. SÖRGÖNYCIM HÍRLAP PRflHfi Benes újabb genfi támadása a kisebbségek ellen (d) Benes külügyminiszter újból kínosan szerepelt Genfben. A leszere ési konferencia elnökségéinek ülésén azt az indítványt telte, hogy a leszerelési paktumba vegyenek föl egy olyan szakaszt, amely büntetlenséget biztosit azoknak, akik a leszere.ést ellenőrző bizottságnál följe.entést tesznek a saját áramuk ellen a leszerelési kötelezettségek megsértése, vagy vélt be nem tartása miatt. Ebben az ajánlatban magában még nem volna aemmi kü.önös, az egész legföljebb magára az ajánlattevőre jellemző. Jellemző azért, méri az a formula a leszerelési, paktumban a titkosrendőri szellem legtágabb érvényesülésének nyitna kaput és hivatásos kémeknek adna.salvus conductust arra, hogy tetszés szerint gyanúba keverjenek államokat aszerint, amint azt maguk, vagy megrendelőik kívánják s végeredményében a leszerelési paktum aláírói között a nem büntethető besugá. sok, sőt valóságos hazaárulások lévén örök lenne a gyanusiigalás, vádaskodás, vita és viszály. Ha a diplomájának tetszik az ilyen örök zavar, a cselszövések lehetőségének ez a melegágya, ám fogadják el, cikkel yezzék be Benes ajánlatát, semimi kifogásunk ellene. Ellenben alapos 'kifogásunk van az ellen, hogy Benes ezt a kémimmunitást párhuzamba állítja s jogilag és erkölcsi.eg egy színvonalra akarja hozni a kisebbségek népszövetségi panaszjogával. Sőt azt lehet kivenni szavaiból, hogy a két immunitást junktimba szeretné fogni olyan szarvasokoskodással, hogy ha van nem büntethető panasz jog a kisebb ségek számára.a kisebbsógpoli bikái ügyekben, akkor adják meg a nem büntethető följelentés jogát egyes tetszés szerinti személyek számára is a fegyverkezési ügyekben. Már régebbi genfi szerepléséből tudjuk, hogy ilyesféle junktimmal akarná elgáncsolni vagy a fegyverkezési egyenlőség elvét, vagy ennek érvényesülése esetén a kisebbségi jogokat. Az egyenjogúságra hivatkozva ugyanis Benes így érvel: A kisebbségvédelem tekintetében eddig nincs egyenlőség, mert csak egyes ál amok szuverenitását szorítják meg a kisebbségvédelmi szerződések, más államokét nem; ha tehát a kisebbségi kérdésben nincs egyenjogúság, akkor ne legyen a fegyverkezésben sem. Viszont ha a fegyverkezésben van egyenjogúság, akkor ugyanezt az egyenjogúságot be kell hozni a kisebbségi kérdésben is, azaz vagy ki kell terjeszteni minden á lamra, a nagyhatalmakra is kisebbségvédelmi korlátozásokat, vagy minden államban el kell törölni a kisebbségvédelmet. Benes tudja, hogy a nagyhata mák soha nem vállalták szuverén Másuk ilyen megszorítását, azért bátran hangsúlyozza, hogy ő személyileg. a kisebbségvédelem álta ános kiterjesztésének volna hive, de ha ez nem megy, akkor kész a teljes törlésre is ... Ez valójában azt jelenti, hogy a kisebb s ég védelem te jes törléséi szorgalmazza. Nos. Benes külügyminiszter a fegyverkezés tárgyában való följelentések immunizálásával is a kisebbségi jog rendszere ellen, annak nemzetközi jogalapjai e len kísérelt meg újabb oldal támadást. Uiabb tétele teljesen beleillik régebbi koncepciójába. Itt nem az egész kisebbségi jogállományt akarja kasz szirozni, csupán egy részét: a kisebbségek panaszjogát. A támadás szerencsére ismét nem sikerült. Nadolny német nagykövet, aki elsői zb&n vett részt Németország júliusban történt kiválá/ A japán kormány a népszövetségből való kilépés mellett foglalt ái ást Ha Japán nem kap elégtételt... — ül iestnikclők Géniben — Egyre bonyolultabbá válik a keleti helyzet Tokio, január 25. Jólértesült körök tudomása szerint a japán kabineti mai ülésén elhatározta, hogy Japán kilép a népszövetségből. A miniszterek közölték Usida külügyminiszterrel, hogy a népszövetség Japánnal szemben okvetlenül alkalmazni fogja a népszövetség 15. cikkelyének 4. bekezdését s ezt Japán nem tűrheti eU A genfi japán delegáció vezetői állítólag máris megkapták az uj instrukciókat. A 15. cikkely 4. bekezdése kimondja, hogy abban az esetben, ha a vitát nem sikerül békésen elintézni, akkor a tanács többségi határozat alapján jelentést készíttet el, amely fölvázolja a vitás esetet s egyúttal megteszi azokat a javaslatokat, amelyeket szükségesnek lát a vita elintézésére. Molotov a háború veszedelméről Moszkva, január 25. A szovjetunió központi' végrehajtóbizóttsága előtt Molotov külpolitikái beszédet mondott, amelyben rátért a távoliké!éti helyzetre is. Molotov sajnálatosnak mondja, hogy a japán kormány elutasította az Oroszországgal való megnemtámadási paktum megkötését. Ezzel az indítvánnyal Oroszország be akarta bizonyítani jószándékát a béke megszilárdítására. A távolkeleti feszültség miatt a vörös hadsereg harcképességét fokozni kell. Komoly lépés ebben az irányban az ipar megfelelő kiépítése lesz. Félelmetes buvárhajökikőtőfi épít Japán London, január 25. A Daily Héráid szerint rövidesen jelentés kerül a népszövetség elé arról, hogy Japán a népszövetségi alapokmány 22. szakaszának és a négyhatalmi szerződésnek megsértésével titokban félelmetes erejű buvárhajókikötőt épít a csendesóceáni Pelen-szigeteken, a melyek japán f én-hatóság alatt állanak. Ezek a kikötők közvetlenül fenyegetik az Egyesült Államok összeköttetését Honoluluval és a Fü- iöp-szigetekkel. A népszövetség titkos ülésén már keresztkérdés alá vették a japán megbízottakat, akik tagadtak ugyan, de annyit mégis bevallottak, hogy eddig körülbelül egymillió yent költöttek állítólagos kereskedelmi kikötők építésére. Már pedig a Pelen-szigetek egész lakossága hatezer lélek,' kereskedelme teljesen jelentéktelen, stratégiailag azonban igen fontos pont. A sziget környékén elhaladó amerikai kereskedelmi hajókat azonnali távozásra szólították föl. A följelentés egyébként az Egyesült Államoktól származik. Japán fokozza kinai hadműveleteit Páris, január 25. A Matin tokiói tudósítója jelenti, hogy Usida külügyminiszter a sajtó képviselőinek fogadtatásán olyan nyilatkozatot tett, amelyben egyenesen ujjat húz a népszövetség 19-es bizottságával. Azt mondta, hogy Jápán mandzsuriai hadműveleteit széles alapon akarja folytatni a Jehol-tartományban. Ami ott végbemegy, a kinai zendülés megfékezése, tahát rendőri intézkedés, nem formasze? rinti háború Kina és Japán között és igy ki van zárva, hogy a népszövetség az alapokmány 16. szakasza alapján szankciókat léptethessen életbe. Bizonyság erre az, hogy eddig sem Kina, sem a népszövetség egy szóval sem állította-, hogy Japán Kínával hadiállapotban van, Pekingből jelentik a Matinuek, hogy Kína végső erőfeszítésre készül a japán offenziva ellen. A tokiói kormány megbízásából a japán hadvezetőség tárgyalásokat kezdett Tuan Sin Sai tábornokkal, hogy létesítsenek ütközőállamot a kinai Nagy Fal és a Jang Cse Kian völgye között. A kinai tábornok Nankingba utazott, hogy utasítást kérjen Csien Kai Sek és San Hszü Liang tábornagyoktól. Az elhatározás azonban az, hogy Kina elrendeli az általános mozgósítást. Uj százezer főnyi hadsereg Gsangcs.un, január 25. Hivatalosan jelentik, hogy Pu-Yi, a mandzsuriai állam elnöke, rendelkezést irt alá, amely utasítást ad százezer emberből álló uj mandzsuriai hadsereg létesítésére. Az uj hadsereg minden fegyvernemhez tartozó csapattal rendelkeznék és japán tisztek vezetése alatt állana. A francia kamarában holnap kezdődik meg a szanálási terv vitája - I radikális párt a pénzügyminiszter mellé állt Páris, január 25. A kamara nagy pénzügyi csatája csütörtökön délelőtt kezdődik meg a parlamentiben, Mint ismeretes, a kamara pénzügyi bizottsága alaposan megtépázta Cheron pénzügyminiszter szanálási tervét és a pénzügyi bizottságban eddig megnyilvánuló hangulat alapján az illetékesek biztosra vették, hogy Cheron és Paul-Boncour elveszti a csatát. Tegnap este váratlan hangulatváltozás történt. A radikálisok és a szocialisták egységes frontja, amely a pénzügyi bizottságban megbuktatta a pénzügyi tervet, megszűnt létezni. A bizottság tegnap tizen- hat szavazattal tízzel szemben elhatározta, sa óta a leszerelési konferencia elnökségének I munkájában, nyomatékosan hangisu.yozta, mily éles különbség van „a — szerinte hazaárulók magatartása és a kisebbségeknek a nemzetközi hatalomban gyökerező panaszai között**. Benes viszonválaszában inegletézte kisebbségellenes érveit azzal, hogy szerinte a leszerelés ügyében való följelentések erkölcsi tekintetben fölébe eme endők a kisebbségek panaszjogának, mert szerinte a kisebbségek csak a saját érdekeiket, a leszerelési egyezmény be nem tartását panaszoló feljelentők ©Lenben magasabb érdekeket szolgálnak. A kisebbségellenes mentalitásnak ez igazán a non plus u.trája. Benes elfeledkezik arról, hogy a kisebbség panaszjoga tulajdonképpen kollektív jog, egy nagy etnikai közös ség nevében alkotmányosan meghatalmazott ; képviselők által gyakorolt jog, mig azok a j személyek, akiknek ő akar panaszjogra iin- j munitást adni, csak saját személyüket s mi- | vei egyesekről van szó, saját megvásárolható ! egyéniségüket képviselik, följelentéseik csak egyéni kezdeményezések volnának. Az egyének panaszainak viszont sohasem lehet 1 több erkölcsi súlya, mint a kollektivumok panaszainak. Azok a panaszok, amiket a kisebbségek tesznek, mindig nyíltan, a nyilvánosság előtt történt jogsérelmekről szólnak, nem kell a földerítésükhöz sem kém, sem Mlkosrendőr, ellenben a Benes által immunizálni kívánt személyek csakis olyan tényeket panaszolhatnak, amelyeket minden kormány hét lakat alatt őriz, amelyekről egyenes utakon lehetetlen meggyőződni s már az adatok megszerzésének eme módszere kizárja azt, hogy ezeket a följelentéseket egyáltalán ősz sze lehessen hasonlítani a kisebbségek panaszaival. A magyar kisebbség, amely mindenben és mindig a törvényes alapon álló harcot ismerte el egyedüli harcmodorának, a legjogosabb önérzettel utasítja vissza panaszjogának erkölcsi kisebbítését és a be&ugásokkal egy színvonalra való süllyesztését. A kisebbségek szent jogának ekkora profánizálása szerencsére nem árt a kisebbségi ügynek. Sőt éppen a profanizáló diplomata külföldi népszerűségének megy a rovására. Ez alkalommal nem a kiseb&égeknek kelleti külföldre mén., niök, hogy ott leleplezzék Benes kisebbségellenes intrikáit, maga Benes ment oda és gondoskodott erről. Benes minden alkalmat megragad arra, hogy a kisebbségvédelmi kötelezettséget valamivel junktimba állítsa. Pedig a kisebbség- védelmi kötelezettségek végső elemzésében csak egy dologgal voltak keletkezésük pillanatában összefüggésben: a kisebbség! akta. terű letek odai-iélésé vei. Curbius szegezt e le ezt a bélelt Genfben. A kisantant diplomatái akkor kifogásolták, hogy egyes ál amok szuverenitását mégszükitették a kisebbségvédelmi megkötésekkel, másokat pedig nem (itt persze Németországra céloztak). Curtius erre azt válaszolta, hogy a kisebbségjogi kötelezettségek teljesítése az uj államok részéről csak szolgalom szuverenitásuknak az uj területekre való kiterjesztéséért. Ez nemcsak Cur- tiusnak, hanem számos befolyásos francia és angol politikusnak is meggyőződése s ezért Benes tulajdonképpen a saját poitikája szemszögéből is hibás taktikát követ s a saját an-tirevizionista álláspontját gyengíti akkor, amikor minden alkalmat megragad arra, hogy a kisebb ség jogi kötelmeket junktimba hozza, valamivel. Mert ezzel a junktimá ó . szenvedélyével a Curtius féle junktim jogi lehetőségét is alátámasztja, i
