Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-25 / 20. (3130.) szám

1933 Január 38, a»ard&. mRAGM/AXGVXRHIRIiAI» MILYEN IDŐ VARHATO A hideg az egész köztársaságban fokozódott. Ö- tátraik reden a hőmérséklet —24 fokra csökkent. Prágában a hőmérséklet minimuma —16 fokot tett ki — Időprognózis; Félig derült, az alacsonyabb helyeken erős fagy, a hegyekben valamivel mele­gebb, északkeleti-keleti széllel. — Kultúráiét a prágai MAK-han A kará­csonyi szünet óla most rond'özte meg a prá­gai MÁK kulturszemináriuma első vitaestjét Toperczer László sBiuvonaias előadást tar­tott a Tart pour Tart művészet, értékéről a humaino centrikus meliorizinus szerupontjá- béL Orvosi és lélektani érvekkel bizonyitot- ita, hogy a 1‘art pour Tart a szárnya szeget f ség művészete. Az előadó szerint az irodalom legfőbb célja: a léleknemesitö és jeUemiej­lesztő hatásra való törekvés. Az előadást követő vitában fölszólaltak Abkarovits, Es­tók, Gallé, Luka, Vargha és Weimberger egyetemi ballgatók­sx Dr. Szabó Gusztáv magángyógyintézete (szanatórium) Koíice, Éder u. 5. szülészeti, nő- gyógyászati és sebészeti betegek részére a mo­dern hygiéna és kényelem minden követelmé­nyeinek megfelelően felszerelve. Méltányos szü­lési pausál-árak. Telefon: 34—70. — Súlyos szerencsétlenségek a sinajaí sí- és hobversenyeken. Simájából jelentik: A eóruajai si- és bob ver senyéken tegnap két súlyos özereoiiösót- lemség börtönt. As 1. vadászezred szánkója, ©melyet egy hadnagy vese tett., haiáliragázolt egy tamiuilót. Opris repülőtiszt szánlkója felborult s a katonatiszt koponyaalap! törést ezemved'eitt. Súlyos állapotbam HBálflátottáik be a kórházba. — Kisiklott a fiúmé—budapesti gyors. Buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja: A Dumámtul e. havazás már megszűrni. A* utvoajiail&kat még hó borítja, úgyhogy a forgalom még nem állott min - denütit helyre. A fifuime—budiapestí gyorsvonat Somogyszobnál kisiklott, de komolyabb baj neon történ*. A forgalmat egyelőre átszállássá] bonyo­lítják le. — líszakrcmáin'ábajn nagy .Itóviharók dúl- vak, úgyhogy a gateci kikötőiből több hajó nem iu- dott kifutni. xx Párisi magyar Divatszalon, Prága, Smi- ehov, Zboroyská 64, Részit angol és francia kosztümökot, francia ruhákat, gyermokruká- kat. Egészen mérsékelt árak. Legújabb pá­risi modellek. — Gyomrába szivattyúzta a szeszt — belehalt. Bzóbránci tudósítónk jelenti: Okl&mosák György 25 éves szobránoi legény a minap a pénzügyi köze­gek ellenőrzése melleti szeszt szivattyúzott többed* magával. Munka közben kijátszotta a pénzügyőrök éberségét és jó nagyokat kortyimtgatott a szeszből. Másnap reggel egy közeli istállóban holtan talál­ták. Megállapították, hogy alkotóimérgezée vég­lett vele. — Borzalmas gyilkosság J5 pengős tejadósság miatt Möskoloról teteícmáljálk: VaBámap déátoeo Micshalo-vics Gésa ósdi gazdálkodó Iáik Agám meg- Jelent Lengyel Istvámué óodi kováosmester fele­sége és a tejseáüiitás fejőben fennálló lő pengős •dóeeág megfizetését követelte. Mkihalovio&ék la­kásán csak Melesik Ida ázbartáeá alkaknonott tar­tózkodott eben aa időben aM rövid szóváltás után egy két kallós guájyal féjbeeuj tette Lengyekuét, majd egy nagy konyhakéssel először ezaiven, majd nyak- Bzártec és füiltövőo szúrta, úgyhogy a szerencsétlen asszony, aká öt gyermekes családanya, rögtön meg­halt. A dulakodás zajéra besiető szomszédok már nem tudták Melosiik Idát megakadályozni abban, hogy ereit Kivágja. Sebesülése ugyan nem élet­veszélyes, de a gyilkos nőt még nem Lelhetett bi- haWgtitni, mert. azóta állandóan nevető- és sfcó- görcee van. Alexandra Szavics, a belgrádi lelencgyerek két ország sajtóját és közvéleményét tartja izgalomban Azt találgatják, hogy visszatér-e Londonból, szülei köréből örökbe­fogadó atyjához — A kötelesség, vágy a vér szava győzedelmes­kedik Alexandra lelki konfliktusában? — Az országos autósztrájk lévai epizódja. Lévái tud óéi tónk jelenti: As autófuvarozók egynapi* Or­szágos tüntető sztrájkja simán lezajlott s bár az érdekeltek megmozdulása impozánsan egységes és erőteljes volt, neon sok reményük lehet a. sikerre. Léván felvonulást rendezték a sztrájk résztvevői. A menet élén egy autótaxi haladt, amelyet két ló húzott, a sofőr kezében pedig volán helyett ostor volt. A kocsi két oldalán táblák függöttek a következő felírással: „Az uj au tó törvény követ­kezménye!" A tüntető felvonulás után gyűlést tar* tottak. Több beszéd elhangzása után Mező kommu­nista szenátor kezdet szónokolni, mire a hatóság feloszlatta a különben sem engedélyezett gyűlést e a tüntetőket szétzavarta. VÍZUMOT Magyarországba. Romániába. Lengyelor szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá gai Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóhivatala. Lőrinckapu ucca 17- II (Central passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását »s vállal jak A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ul. 12., III. ern. eszközli, 4* KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatatelefon 3529 Fő-ucCa 69., I. otn. NY1TRA1 szerkesztőség és kiadóhivatal: WiNon urca 15 I. *- Method-tér 8 UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja occa 7/2. Belgrád, január 24. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Mostanában a belgrádi küliigy- mmieztériumbaii, annak sajtőocztályán, drámai izgalommaJ várnak Londonból egy levelet. Egy fiatal, csinos kisasszony, aki Alexandra Szavics néven volt a sajtóosztály szolgálatá­ban, irógépnmnkát és más hasonló munkála­tokait végzett, október elsején szabadságot kapott, hogy családi ügyben Londonba utaz­hasson. A ezábadeágidö november elsején járt le. Köz­ben azonban az összes belgrád] és londoni újságok hasá­bokon át szenzációs dolgokat meséltek erről a kisasszonyról. Hetekén át hasábot, cikkekben foglalkoztak a jelentéktelen irögépkfeasszony ügyeivel. És va­lóban egéezen valószínűtlen dolgok jelentek meg a lapokban. Belgrád és London heteken át tárgyalt a közös szenzációról. Minden nagy ri­porter utón volt ég minden feszültség végered­ményben ebben a kérdésben összpontosult: Vissza fog-e térni a csinos Alexandra kisas­szony a belgrádi küI ügymiinte% térhnnba és meg fogja-e újból kezdeni egyhangú munká­ját az irodában, vagy pedig nem? Lelet a belgrádi rendőrállomáson A 'történet kezdete igén meesze időre nyúlik viasza. 1911. júniusának egy szép reggelén Bel* grád belső kerületének, Témának egyik szolgá­latot teljesítő rendőre egy kapualjban különös csomagot talált. A csomagból kezek hadonásztak ki- A rendőr felemelte a csomagot és nagy osodál- kozással állapította meg, hogy egy pufók arcú. nevetős szemű kis csecsemő van benne. Féléves lehetett a parányi csöppség. A csoma­got bebugyoláló kendőre egy fénykép volt tűzve e a fénykép a csecsemő képét mutatta. Hátsó lapján ezek az írott szavak: Ez a gyermek Alexandra Ella. A rendőr bevitte a kis lelencet az őrszöbára. Mivel azonban a rendőrőrszobák nincsenek arra berendezve, hogy kitett gyermekek otthonául szolgáljanak akár csak rövid időre is, az olyan esetekben, amikor a gyermek kilétét nem lehet megáll api tűni, beadják a lelenoházba. Ez történt ebben az esetben is. 1912. március elsején ©f^r elegáns ur és egy elegáns úrnő jelent meg a lelencházban Sorban végigmentek a szegény, elhagyott kis­dedek ágyai mellett, s végül is megálltak az egyik ágy fejénél. „Igen, ez a kicsiny szőke, ez tetszik nekünk." A formaságokat hamarosan elintézték, a lelenc­ház főnöknöje el volt ragadtatva, hogy a gyer­mek ilyen kitűnő kezekbe kerül, mert jól is­merté az előkelő külsejű urat, Szvetolik Szavics volt a lelencház látogatója, egy nagy belgrádi újságnak, a Balkánnak a kiadója és főszerkesztője. Szavics igen tekintélyes ember volt a szerb fő­A szeplő elókt©l*üiti a legszebb női arcot, azért használjon „ J u n o “ krémet, használata után arca üd© és báreönysitna lesz Megrendelhető Dr Plittnér J. gyógyszertárában 1 tégely „Janó" krém 10.— Kö, 1 „Juno" szappan 6.-“ Kő Banéká BystricA. városban, soviniszta lapját akkoriban nagyon kedvelték, Szavics pedig személyes barátság­ban volt Nikola Pasiccsal, Szerbia akkori min­denható miniszterelnökével. Nem is kell tehát rajta csodálkozni, hogy Szvetolik Szavics igen jómódú ember volt. „Alexandra paradicsoma“ A kis kitett gyermek, Alexandra tehát a sors szeszélyéből valóban puha és kényelmes fé­szekbe került. Mert Szavics nemcsak tekinté­lyes és gazdag ember volt, hanem annak elle­nére, hogy mint lapkiadónak, újságírónak és politikusnak igen edzett és kemény bőre volt, a magánéletben jószive és jókedélye közszerete­tei szerzett, a számára. Ezt a jóságot és szeret©tét most mind a kisgyer­mekre árasztotta. A gyermek nélküli házasélétet már nem bírta tovább elviselni és amikor a durva politikai küzdelmekből családi ott.hónáiba Visszatért, vá­gyakozott az ártatlanság, tisztaság és emberies­ség érzései s a gyermek gügyögése és a gyer­mekkacaj után. Most. már része lehetett ebben is. Éppen ezért túlságosan boldognak érezte magát. A két halkánhábom és a világháború zúgott végig Szerbia felett, de ezek a viharok sem kavarták fel az ő csa­ládjának a békéjét. Megszületett Jugoszlávia és a Balkán rotációs gépei még veszettebbül dübörögtek. A város felett, a zöld Bosdöváoou villát, építte­tett magának 'és ennek a villának ezt, a nevet adta: „Alexandra paradicsoma*1. A gyónnék nem járt iskolába. A „paradi- csOim“-bam tanították őt Belgrád legjobb tan­erői És Alexandrának nagyvilági nevelésben is részesülnie kellett Tehát Szavics elküldte őt a bécsi Collége Nőire Dame-bsu Ott nyelveket ée zenét tanult. Alexandra, ifjú­kora az élet igazán puha és nagyon is napsu* garasan vidám rózsaágyán telt el. A misztikus angol Mister Egészen odáig, inig egy napon felhők borul­tak az égboltozatra* 1927-ben volt ez, amikor Alexandra már 17 éves volt. A lelencház uffvanis kérdést intézett Szvetolikihoz, hogy vájjon az 1912 március elsején neki átadott gyermek még most is gyámsága alatt áli-e. — Igen, természetesen — volt a felelet. — Alexandra most az én törvényes gyermekem! Azért Szvetolik egy kissé nyugtalankodott. Vájjon miért kérdezősködtek. Nemsokára megjelent a lakásán egy ur, akinek névje­gyén a George Bros név állott Tehát egy angol Mister. Simára borotvált arc, ezen mély hosszanti ráncok, mintegy ötven éves korú lehetett. Angolosan zárkózott és tar­tózkodó természet. A London mellett levő Southendben lakó Elén EUs asszony nevében tudakozódott an­nak a gyermeknek a hogyiéte iránt, akit Belgrád egyik uccáján 1911 júniusában ta­láltak meg. Elén Elis asszony ugyanis ennek a gyermeknek az édesanyja. Szvetolik szive hevesen kezdett, dobogni és vére az agyába tódult. Azért nyugalmat eről­tetett magára s azt felelte, hogy a gyermek­nek jól megy a dolga, hiszen most tulajdon gyermeke. Vájjon nem lehet,ne-o látni? Szve­tolik azzal az ürüggyel, hogy a gyermek je­lenleg gyengélkedik, megakadályozta ezt a ta­lálkozást. Az idegen ur csupán azt kérte, engedjék meg a gyermeknek, hogy édesany­jának irjon. Azután, eltávozott. Szvetolik egész nap nem találta nyugalmát. Érezte, hogy a gyermek veszélyben van. Más dolog is nyugtalanitotta. A gyermeket ugyanis mint saját törvénytelen gvermekét legitimizáltatta. Egy kis csalás volt ebben a dologban, ámít éppen Alexandra érdekében követett éi. Sose tudja meg a leány, hogy valahol a,z uccán szedték fél. Azonban semmi kétség Uém lehet aziránt, hogy Alexandra most a, törvény előtt na Ő gyermeke. Regény a regényben Az idő halk homokja pergett, lassan, szé-pen. Azonban nem voltak kellemes esztendők ezek. Az öreg Pasics, Szvetoük hatalmas pártfo­gója, meghalt. Szvetolik vállalata visszafej­lődött. A Balkán a csőd felé közeledett, vé­gül meg kellett szüntetni. A vagyon elúszott. El kellett adni a, boedováoi villát is, Alexandra paradicsomát. Az autón már rég túl kellett adni. A gazdag kiadónak egy szegényes bérlakás­ba kellett költöznie. Szűk lett az abrosz. Aztán rnetf Szvetolik első felesége, Alexandra, „anyja." rnlgba.lt,. Az öreg újból megnősült és Milica, a fiatal, uj feleség, mostohája lett Alexandrának, akinek barátnője leheteti volna. Mostoha jött a házba és Alexandra ezt, nyom­ban megérezte. Hamarosan elvódásokra, került a sor. Mindkét részről íéitékeuységek kerekedtek, amelyeknek kö­zéppontjában Szvetolik állott mint atya és mint férj. Szvetolikból is más ember lett. Mcghaéonlott. lélek, aki tönkrement a politikai üzelmek bo szorkánykonyhájáü. Csak egv maradi, meg a számára: Alexandra. Még mindig istenítette a leányát. Az életben egyéb öröme már úgysem volt. Nem volt attól az órától kezdve, hogy az a londoni titokzatos ember megjelent nála. Mert a londoni Mister, ahogy azt Szvetolik később megtudta, meg akarta vesztegetni sofőrjét, hogy Ale­xandra elrablásában segítségére legyen. A györmekszőktetés akkor nem sikerült, azon­ban Szvetoli'knak attól kezdve nem volt többé nyugalma. Alexandra lelkében k változás ment végbe. Egy napon az egyik szomszédja megmondta neki, hogy ő nem Szvetolik természetes gyermeke, ha­nem lelencgyerek. Hosszú éjszakákon át sirt keserves könnyeket emiatt, Szvetolik észrevette ezt és gyöngédsé­gét mégkettőzte. Mindenáron meg akarta tar­tani a gyermek szere te tét- Ezért; csodálatos öt­lete támadt. Ez még abban az időben volt, amikor a „Balkán" cimü lap még virágzott. Szerződtetett egy irót és regényt Íratott vele a „Balkán** számára, hogy a tragikus tartal­mú regény Alexandra lelki életére jótéko­nyan hasson, Alexandra csak úgy falta ezt a regényt, amely­ben sok párhuzamot talált az ő életeorsával. Ennek a. hősnője fe egy angol nő volt, aki Minden városban és minden faluban tudják, hogy milyen kellemes és előnyös megszállni Budapesten a Bristol Szállóban. Előzékeny kiszolgálás. Kellemesen fütött szoba. Kitűnő ellátás. Naponként és szemé­lyenként 12'- P-ért. —■ mi un ......................................... Ké pes Naptárunk expedíció; és portőkölfsége fejében 5.— (öt) koronát igen tisztelt előfizetőink bélyegekben is beküldhetik kiadóhivatalunkhoz, Praha, Panská 12# i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents