Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-25 / 20. (3130.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- _• Szerkesztőség: Prága 11., Panská uiice 12, évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SZÍOVCTlSzkÓi éS ?TlSZÍ7lSzkÓÍ ellenzéki pártotok II. emelet. — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal félévre 226, negyedévre 114, havonta 35 KA 1*±'1 . r Prága IL Panská uiice 12. III emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOLltlrCQl TLGLpilCipjQ. ^ Telefon : 34184. Egyes urnám ára 1.20 K£, vasárnap 2.-Kö. 8ÚRGŐNYC1M HÍRLAP PR fi H A I Szerda « A brfinni epizód Gajda tudott a készülő puccsró!? Egész Ausztria rendőrsége és csentfdrséae lázasan üerail az autóst menekQló Kobzineket Eddig 78 fasisztát tartóztattak le — Így Sziovenszkón szálfád alezredes fefeségéaeí villájában házkutatást tartottak — Még egy haioitia van az esztelen puccs tSiettaiweiaek (ep) Prága, január 24­A brünni „pucérnak" külsőségeiben dél- amerikai színezete vau. Délamerikában vagy Spanyolországban szokás nagyobb vi­déki városokban az ilyesféle, eleve kilátás­talan, de — ha emberéletet követelnek — annál gonoszabb és bán tetendőbb vérengzé­seket elkövetni. Nem hiába Spanyolország Don Qiiijötte hazája, a véres dónkihótóriák ott vannak napirenden, mint ahogy a hason­ló dolgokat kezdeményező „desperádók" és „exaltádók" elnevezése is onnan ered- Kob- zinek főhadnagy ilyen exaltádó volt, tette véres donkihottéria, — annál szomorúbb, hogy a spanyol-izü forradalmaskodás pato­lógiai tünete beteg világunkban délről fel- kuszott ide, északra is, éppen Brünnbe, amely város a történelemiben nem igen volt forradalmak színhelye, ellenkezőleg az a biztos erőd — Spielberg — ahová az osztrák császárok az elfogott forradalmárokat és sza­badsághősöket szállították. A cseh sajtó most váltig találgatja, hogy kit terhel a felelősség a brünni epizódért, amely a külföldön nem éppen használhat a prágai konszolidáció propagandájának. A sajtó egy része kizárólag a „cseh fasiszták­ra" hárítja a felelősséget, minthogy igaz js, hogy az ügy hátterében azok állnak, vagy legalább azoknak a függelékei, akiket a köztársaságban fasisztáknak neveznek s akik önmagukat is szeretik ezzel a névvel illetni. Mondanunk sem kell,, hogy Kobzinek í társasága mind céljaiban, mind eszközeiben oly távol áll teszem föl az olasz fasizmustól, mint az angol világbirodalom uralkodója egy polinéziai emberevő törzs „uralkodójától". A brünni „puccsot" nem szabad egy megha­tározott politikai párt programbavágó akció­jának tekinteni, ehhez túl opereíszeéü, s akármilyen megdöbbentő kezdősikert ért el, túl meggondolatlan. Sokkal kevesebb — vagy sokkal több az, ami a lényegét alkotja. Bebizonyítja, hogy a cseh pártok egymás el­leni harca, az a sok uszítás, ingerkedés, vá­daskodás, amelynek skrupulus nélküli játé­kát évek óla figyeljük Prágában, elérkezett a szénvedélyességnek arra a fokára, amikor na: ndolatlanul gyújtogató hangnemével már gyilkot tud adni a Kelvinekhez hasonló ex áltál 1 személyek kezébe. Ha valakit fele­lősség terhel Braunért, akkor a cseh sajtó elsősorban önmagára vessem. A „puccs" bebizonyít ja továbbá, hogy szerte a köztársaságban a nyomor és a két­ségbeesés következtében egyre több olyan desperádó akad, aki adott cselbem kényel­mes eszközévé válhat mindem botor gondo­lat kivitelének. Az illetékes politikai körök előtt komoly memenió lehet, hogy Kobzinek és egy-két beavatott segítőtársa jóformán né­hány óra alatt munkanélküliekből, nyomor­gó exisztémiciákfcól, elkeseredett családapák­ból és. a nélkülözések folytáu elzüllött gye­rekekből olyan halálra szánt csapatot. tudott összetoborozni, amely a „mindem mindegy" cinikus fegyverével felfegyverkezve a leg- kilálástalanabb és a legszörnyübb következ­ményekkel járó tettre volt kapható. Az el­keseredett társaság nem szaladt el az első puskalövésre, hanem harcolt, lőtt és védeke­zett, amíg csak az óriási túlerő le nem fegy­verezte. Ebből és Kobzinek kétségtelenül ügyes stratégiai tervéből magyarázható, hogy a támadók csaknem két óra hosszal védeni tudták pozíciójukat a kaszárnyában s egyenesem általános riadóra, rakétákra, a Spielb- leadott ágyulövéeekre, a hely­őrség teljes mozgósítására volt szükség le-j verésükre, mintha tényleg váratlan hatalmas 1 Brünn, január 24. A szombat éjszakai fa­siszta operett-puccs, amely azonban véráldoza­tokat is követelt, ma már csak rendőrségi nyo­mozati anyag. A brünni és prágai rendőrségek politikai osztályai a vidéki közbiztonsági szer­vekkel karöltve nagyarányú nyomozást folytat­nak, hogy a Svatopluk-laktanya megtámadásá­nak minden körülményét apróra megállapítsák és a fasiszta párt tevékenységét napvilágra de­rítsék. E nyomozás egyik láncszeme volt Gajda Rudolf volt tábornok letartóztatása. A brünni rendőrigazgatóság még vasárnap délután ren­delte el a fasiszta fővezér letartóztatását, ami­dőn azt az értesülést szerezte, hogy Gajda pén­teken átutazott Brünnön. Hamarosan megállapí­tották, hogy Gajda vasárnap már NyugatszJo- venszkón volt és Holicson, Sasvárott és Egbellen politikai gyűléseken vett részt. Vasárnap este tartóztatták le Egbellen. Az első hírek úgy szólották, hogy a letartóz­tatás még Sasvárott történt, de ezek a hírek hamisaknak bizonyultak. Gajdának ezen a vi­déken, Jabláncon valamikor, — a kalandor iényidejében, — óriási maradékbirtoka volt, amelyet később hive, Xboril Cyril vett át. Gajda a környékbeli politikai tényezőkkel már akkor is élénk összeköttetést tartott fenn s később, amidőn már fasiszta fővezérként látogatott le időnként erre a vidékre, mindig össze tudott hozni kisebb-nagyobbszámu hallgatóságot. Va­sárnap délután mar Egbellen volt Dubrava László vendéglőjében. Itt betiltás ellenére nép- gy ülést rendezett, amelyen Gajda egyik alve- zére, Seplavy főerdőtanácsos beszélt. Vele volt Vázsny dr. volt pardubici járásbixó is, ez azon­ban kevéssel azelőtt, hogy Gajdát letartóztat­ták. elutazott. Hétfőn Gajdának már Szomolán- kán kellett volna szónokolnia, ahol bandérium­mal és diszkapuval várták, de Gajda oda már nem érkezett meg, mert vasárnap este 11 órakor az egbelli kocsmából párthívei köréből a csendőrállomásra vitték. Gajda letartóztatásakor igen meglepődöttnek látszott és azt hangoztatta, hogy semmit sem tud a brünni eseményekről. A fasiszta fővezért aztán a pozsonyi gyorssal Brünnbe hozták, ahol nyomban megkezdték kihallgatását. ElMMlMiaaB ellenség állt volna Brünn kapui elölt- Vi­gyázni kell, nehogy egyre több legyen az olyan ember a köztársaságban, aki mindig mindenre kapható! Nem elég a ,.puocsal“ kapcsolatban Kobzinekék összeköttetéseit felderíteni, egyedül a fasisztákat vádolni, hauem illene kissé a dolgok gyökeréig le­tekinteni, oda, ahol kiforrnak a mindenre kapható elkeseredett desperádók és meg­vizsgálni azokat az okokat., amelyekért egyre veszedelmesebb mértékben szaporodik a szeireucsóMenek, az éhezők, a fölizgatottak, az elvaki tottak és a destruálók száma. Csak ez a módszer mentheti meg a köztársaságot :i briinnihez hasonló események megismétlő- < Gélül. I A harmadik következtetés, antit a brünni ‘ epizódból levonhatunk, az, hogy a köztársa­Gajda tudott a támadás előkészületeire!! Gajda tagadja, hogy tudomása lett volna Kobzinek László terveiről, azt azonban nem ta­gadhatta, hogy Kobzinekkel állandó és bizalmas kapcsolat­ban állott. Tagadja Gajda azt is, hogy Prágából Szloven- szkóra utaztában Brünnben megállapodott vol­na, azt állítja, hogy megszakitA1 rGküI foly­tatta. útját. Kihallgatása után Gajdát szembesí­tették számos letartóztatott hivével s aztán vizs­gálati fogságba helyezték. A csehszlovák sajtóiroda az elmúlt éjszaka azt á jelentést adta ki, hogy megállapítást nyert, hogy Gajda tudott a lak­tanya elleni támadás előkészületeiről. Ugyan e jelentés szerint a brünni rendőrségen összesen 63 személy kihallgatása folyik. Köztük van a fasiszták morvaországi parancsnoka, Ru- zsicska Ulrich is, a brünni zálogház titkára, akit az elmúlt éjszaka tartóztattak le. Ruzsicska ak­kor lett a morvaországi fasiszták országos pa­rancsnoka, amidőn Erűimből Troppauba helyez­ték át a zálogház egy másik tisztviselőjét, aki i Ruzsicska előtt töltötte be a parancsnoki tisztet. Ruzsicska kihallgatásakor bevallotta, hogy tudott a támadás előkészületeiről. Kobzinek László részvételével ugyanis még szombaton Egyelőre teljesen homályos, hogy Kobzinek tartalékos főhadnagy, az éjszakai támadás terve­zője, milyen szerepet játszott a puccskísérlet fo­lyamán. Azt sem sikerült még megállapítani, hogy Kobzinek mikor hagyta cserben társait és mikor menekült el. Abból a körülményből, hogy a ka­szárnya mellett ott felejtette autóját, arra lehet következtetni, hogy menekülése rendkívül gyors lehetett, de nemcsak . gyors volt, hanem korai is. A laktanyát egy óra. tájban támadták meg és két órakor Kobzinek már Briinn belvárosában volt. mim————uwimii—mwiiwiiii ihwii i iiBTiríTíimmimiir—i ság keletkezése óta talán ez volt az első eset, amikor fegyverrel a kézben és politi­kai okokból kifolyólag csehek állottak cse­hekkel szemben. Sőt a sors iróniája annyira ment, hogy a sokat ócsárolt németek voltak kénytelenek a helyzet megmentéséhez hoz­zájárulni. Ez a körülmény nagy törést mutat a régi cseh politikai egységben és aligha maradhat következmény nélkül- A külföld mindenesetre fölfigyel s csodálkozva látja, hogy a cseh politika egységét kezdik ugyan­olyan sajnálatos incidensek megbontani, miint amilyenekhez Európa régen hozzászo­kott a német birodalom nagyobb városainak uecáin. A. politikai harcokban elesett halot­takról szóló hirrubrikában ez alkalommal a csehszlovák köztársaság is bennszerepel. A kormány és a politikai közvélemény bizo­délután bizalmas tanácskozás folyt a brünni fasiszta titkárságon. A letarfőziatolfók iuiinyomő többsége vallomást tett A támadásban közvetlenül rószvett fasiszták közül \ eddig ötvenet tartóztattak le. tehát már csak 13 közvetlen tettes letartóztatása van hátra. A letartóztatottakat tegnap egész napon át hallgatták ki g aztán kölcsönösen szembesítet­ték, majd egyrészükefc átszállították a kerületi bíróság fogházába. Csaknem valamennyien be­ismerő vallomást tettek. Eleinte azt hangoztat­ták, hogy azt hitték, hogy fasiszta gyíllég vé­delmére rendelték őket Brünnbe, de a szembesítések során beismerték, hogy tud­tak az egész tervről és egyetértettek vele. A terv végrehajtására azzal beszélték rá őket, hogy hasonló támadásokat ugyanazon az éj­szakán más városokban is végrehajtanak, ál­talános támadásról van szó a hatalom megka- parintása és a fasiszta diktátora kikiáltása céljából. A támadás szervezői az egvszerü munkásoknak és kisiparosoknak azt ígérték, hogy a legkeve­sebb, amivel megjutalmazzák őket, az lesz, hogy munkához juttatják őket, A támadás vezetői azok a leszerelt katonák voltak, akik január 13-án hagyták el a Svatopluk laktanyát, Megálla-pitást nyert, hogy Kobzinek annyira bí­zott akciója sikerében, hogy a kudarc esetére még pénzt sem vitt magával. Amidőn látta, hogy akciója kudarcba fül, ba­rátjával Gajdí Duchoslav brünni fogtechn kus- sal, Gajda unokaöccsével, — aki minden jel szerint maga is résztvett a támadásban, — be­szaladt a városba. Gajdl íelköltötte azt az or­vost, akinél mint fogtechnikus állott alkalmazás­ban. Vele volt Kobzinek is, valami rejtélyes í'él­nyára mon&tre-p örökkel és monstre-tisztoga­tásokkal fog felelni a brünni epizódra, a pártok uj agitációs alapot merítenek belőle (a cseh nemzeti szocialisták szempontjából egyenesen kapóra jött az eset, amelynek megfelelő „kifutásával" jóvátehetik azt a kudarcot, amely a pártot Stribrny felmenté sével kapcsolatban érte), a vizsgálat folya­mán több embert el távoli thatnak a közélet­ből, aki ott kényelmetlen, — de a nagy igye­kezet nem változtat a brünni operetpuccs nagy mernem tóján, amely így hangzik: óva­kodjunk olyan állapotok teremtésétől, ame­lyekben a kétségbeesett ős a nyomorgó tö­megek a „minden mindegy" borzalmas fegy­verével felifegyverkezve meggondolás nélkül hajlandók beállani az első jöü-menl despe- rádó táborába. „Ide a piiit doktor ur, forradalom van, a totói megtudja az újságokból!”'

Next

/
Thumbnails
Contents