Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-24 / 19. (3129.) szám

1933 január 24, kedd. Kétezer halott, nyolcezer sebesült egy délamerikai ütközetben Paraguay és Bolívia háborúja tovább folyik — Háború a nyilvánosság kizárásival Szanatórium BELLEVUE KarlsbaO továbbra is üzemben marad. Minden bclbeteg és üdülésre szorult számára. Szabad orvosválasztás. Pausálarrangeivents Lap az, január 23. Az elm últ na pokba n a bolíviaiak és a paraguayiad között nagy üt­közet, folyt le Mamava vidékén a Gran Chaco­ban. Az óriási ütközet áldozatainak számát kétezer halottra és nyolcezer sebesültre be­csülik, ami óriási szám Délamcrikában. Lapoz, január 28. Az ideérkezett jelenté­sek szerint az elmúlt napokban elkeseredett harc tombolt Manava erőd birtokáért. A pa­raguayi csapatok hősiesen védelmezték az erődöt és óriási veszteséget okoztak a táma­dó bolíviaiaknak. Bolíviai források szerint a támadó csapatokat nehéz tüzérség és bomba­vető repülőgépek kisérték. A paraguayiak veszteségét már tegnapelőtt négyszáz halott­ra és hatszáz sebesültre becsülték. Lapaz, január 23. Hivatalos jelentés sze­rint a bolíviai hadsereg bevette Manava erődjét. Hodía teljes fegyverzettel síkra száll a Körner-féle famonopéliiim mellett R költségvetési hizütság befejezte a gazdasági fércük tételeinek tárgyalását Prága, január 23. A képviselőhöz hölteégve­millió koronás adósságuk van a földhivatallal tégi bizottsága szombaton későn este befejezte a föl dm Ívelés ügyi minisztérium, az állami föld­hivatal, a kereskedelmi minisztérium és a köz- munkaügyi minisztérium költségvetésének rész-1 ietes vitáját s a bizottság mai ülésén Hodzsa, Matousek és Dostále-k miniszterek, valamint : .Vozsenilek dr., a földhivatal elnöke reflektál­tak a vitában elhangzott felszólalásokra hosz- szabb expozék kíséretében. Hodzsa földművelésügyi miniszter beszéde elején foglalkozott a mezőgazdasági ■ szakisko­lák helyzetével s kijelentette, hogy feltétlenül szükségesnek tartja azoknak kifejlesztését s kiépítéséi Igaz, hogy ezeknek a szakiskoláknak népessége ezidéu 407 tanulóval 8661-re csök­kent, de ez a csökkenés nem ajkkora, amekkorát a mezőgazdasági krízis következtében várni le­hetett volna. Ugyancsak szükségesnek tartja a mezőgazdasági kutató állomások kifejlesztését is, ami a csökkent költségvetés keretében nagy akadályokba ütközik. Pedig a technika mai ál­talános nagy fejlettsége mellett szükséges, hogy mezőgazdaságunk lépést táTtson a kor követel­ményeivel, ezt viszont elsősorban a szakiskolák ée a mezőgazdasági kutatóállomások alapozzák meg. Ezért a költségvetés csökkentését azzal akarja ellensúlyozni, hogy a minisztérium köz­pontjában egyes osztályokat egyesit e reorga­nizál, hogy a csökkent anyagi eszközeikkel is eleget tudjon tenni a minisztériumi nagy felada­tainak. A felszólalások során sokan sérelmezték a meliorációs munkálatok elhanyagolását különö­sen Szlovenszkón. E tekintetben a miniszter ki­jelenti. hogy az utóbbi években már nagyjából korrigálták az előző évek mulasztásait. Igaz, hogy 1922-ben aránytalanul kevés volt ezekre a munkálatokra szánt összeg a történelmi or­szágokéhoz viszonyítva, mert Szlovenszkón erre a célra alig 1 millió koronát fordítottak, mig ugyanakkor a történelmi országokban összesen 46 milliót, de ez az aránytalanság abban leli magyarázatát, hogy Szlovenszkón nem volt meg az az önkormányzati szerv, amely ezeket a munkálatokat megszervezte volna olyan erővel, ahogy a történelmi országokban. 1928 óta azon­ban, amikor megszervezték Szlovenszkón az or­szágos önkormányzatot, ez az aránytalanság úgyszólván megszűnt. Az ez évi meliorációs programot korlátozza a költségvetés szűkítése, de azért ez évben Is Csehországban 34 millió koronát fognak fordítani vízgazdálkodási meliorá­ciókra, 42 millió koronát rétek s szántóföldek meliorációira, s 30 millió koronát vízvezeté­kek építésére s a közsé^k árterületeinek le- csapolására. Morv°''*-szá«rban ezekre a célokra 40.8 nvlltö Jletve 24 millió és 16.8 millió ko­ronát fordítanak. Szlovenszkón 29.75 millió, — 21 millió és 12 millió koronát, — Ruszin- szkóban pedig 10.2 millió, illetve 3 millió és 12 millió koronát A miniszter ezután bejelenti, hogy a felaprózott kisbirtokok tagosítását célzó törvényjavaslat már miniszterközi tárgyalások anyagát képezi s hamarosan a törvényhozás elé kerül. Ugyan­ilyen stádiumban van a kisbérlők érdekeinek védelmét szolgáló törvényjavaslat is. A Körner-cég monopóliuma Hosszabban szól a miniszter az állami erdő­birtokok gazdálkodásáról, .amelyeknek a szóno­kok által hangoztatott nagy passzívuma sze­rinte a faipar krízisében leli magyarázatát Az állami erdők vesztesége 1931-ben meghaladta a 60 millió koronát ami szerinte annak a követ­kezménye, hogy a faárak a háború óta rohamo­san estek. Az igy beállott mankó egész faipari gazdálkodásunkra 700 millió koronát tett ki s ebből az állami erdőbirtokok az elmúlt eszten­dőben 167 millió koronás hiányt szenvedtek. Emellett az állami erdöbirtokoknak még 683 szemben. Olyan megterhelés ez, hogy az illeté­kes köröknek sürgősen kellett intézkedniük, hogy e birtokok gazdálkodását katasztrófa ne érje. Ezért vetődött fel az a terv, hogy az ál­lami erdőbirtokokat kereskedelmi tekintetben szervi kapcsolatba kell hozni a magánvállala­tokkal. így kezdték meg a tárgyalásokat még a múlt év februárjában az Anglo bankkal és a Körner-céggel. Júliusban már meg is volt „Fa- árueitó központ14 szervezeti terve, amelyet köz­vetlen karácsony előtt, a minisztertanács .is jó­váhagyott. A szerződés értelmében faértékesitő társaság alakul, amelynek alaptőkéje 51 száza­lékban az államé, 49 százalékban pedig az Anglo bank érdekeltségéé, A Kömeir-cég egyáltalában nem tagja a tár­saságnak, csupán azért, hogy lemondott ke­reskedelmi tevékenységéről s a társaság ren­delkezésére bocsátotta kereskedelmi szerve­zetét (Mi ez, ha nem a cég részvétele a társaságban? Szerk. megj.) esrv százalékot kap a 3 százalékot kitevő re­zsiköltségekből. A szerződés tíz évre szól s kétoldalulag bármi­kor felbontható. Arra a panaszra, hogy a szerződés megköté­sekor nem vették figyelembe a szlovenszkói té­nyezőket, a miniszter kijelenti, hogy a szlovenszkói közvetitőkereskedekm nem kép­viseli Szlovenszkó közvéleményét Néhány tucat szlovenszkói közvetitökeraskedő érdeke még nem azonos Szlovenszkó érdekével, amely megk ván- ja, hogy a fatermelés elfogadható árakat érjen el s egyáltalában, hogy a fát el lehessen adni és ne kelljen annak az erdőben rothadnia. Kü ön­ben is csatlakoznak már a társasághoz a szlo­venszkói szak- és kereskedelmi szervezetek is. Ez a szerződés első féltélele annak, hogy a fa­kereskedelem vérkeringése ismét megindujon. A szerződés ellen csupán a fafeldolgozó ipar­ágak képviselőinek kriitkája hangzott el, akik attól félnek, hogy ezá’tal a faárak ismét fel­szöknek, aminek következtében a fafeldolgozó­ipar termékei is jelentékenyen meg fognak drá­gulni. Ezt akarja megelőzni a társaságban szer­vezett tanácsadó testület, amelynek sorában helyet foglalnak az érdekelt iparágak képvise­lői is. Összeurópai preferenciául rendszer? A földmüveléepoliitikai kérdésről Hodzsa kije­lenti,'hogy természetes a mezőgazdaság benső nem­zeti feladatain kivül tudatában van nemzetközi feladatainak fontosságának is s ezért szükségesnek tartja a kereskedelmi kapcsolatokat elsősorban a szomszédos államokkal. A mezőgazdasági krízis megoldása azonban nem lehet pusztán regioná­lis. Németországgal együtt sem bírjuk felvenni a szomszédos agrárállamok fölöslegeit. Németország, amelynek ipari kivitele kétszer akkora a tengeren­túlra, mint az itteni agrárállamokba, kénytelen agrárazükségletelnek fedezése tekintetében is a tengerentúlra orientálódni. Ezért a megoldásnak sokkal szélesebb, kontinentális alapon kell bekövetkeznie. Ha a tengerentúli exportállamokkal nem jönne létre a megegyezés, akkor mezőgazdasági politi­kánk az egész Európát felölelő preferencia felé orientálódnék. Az aj Középeurópának Németországgal, Francia- országgal és Olaszországgal európai blokkot kell alkotnia, amely egyenrangú fél volna a brit birodalomból, Amerikából és a Szovjetből külön- külön blokkokkal. Tudatában van annak, hogy a nemzetközi kereskedelmi politikának uj etappja a preferenciás rendszer lesz, ezt a preferenciás rendszert ki kell mélyiteni s en­nek megfelelően organikusan kell átdolgozni a vámtarifát. Nem lehetetlen, hogy a gazdasági világ­konferenciának módjában lesz belenyúlni a közép-1 európai államok kereskedelmi politikájának ren- j dezésébe, ezért kel] erre már 'elkészülnünk a vám- ; tarifa kellő átdolgozásával. Exportipaninik kivitelének 80 százaléka a körü­löttünk fekvő agrárállamokba irányul, de ezen ál­lamok legnagyobb része pénzügyileg nagyon sú­lyos helyzetben van. De, ha javul is a heyzetük, egész természetes gazdasági és .szociális fejődés i útja az, hogy ezek az államok is hozzálátnak ed- j dig hiányzó iparuk kiépítéséhez. Ezért hangsúlyoz­za, bogv nem lehet csupán a kivitel az alapja gazdasági politikánknak, annál kevésbé, mert ez az állam vegyesen ipari és agrárjellegű. Az Iparnak és a mezőgazdaságnak egyenlő mér­tékben való támogatása az az alap, amelyen a termelésnek ez a két ága a mai súlyos krízisből kilábolhaí. Az ipari export mellett nagy súly helyezendő a belföld] piac felvevőképességének emelésére is. Mezőgazdaságunk az agrárakadémla statisztika' kimutatása szerint a válságos időkben beruházá­sait átlag 70 százalékkal csökkentette, amit viszont a belföldi ipar érzett a legjobban. A földmivesosz- tálv vásárlókópességének emelésp kell, hogy gaz­dasági politikánk középpontját képezze. Refor­málni kell a mezőgazdasági hite! kérdését, le kell szállítani a hitelkamatlábat, meg kell szüntetni a. mezőgazdasági termelés eladó­sodottságát, mert, ha ez meg nem történik, nem mozdulunk egy tapodtat sem a mai súlyos vál­ságból, amely holnap-h oki apuján katasztrófává nőheti ki magát! (Kár, hogy a miniszter egyúttal nem ismerteti az intézkedéseket is, amelyeket a kormány e kérdések tekintetében eddig megtett, vagy tenni szándékozik, mert erre a problémára már régen felhívták a figyelmet szövetkezett párt­jaink törvényhozói, megfelelő javaslatokkal s elő­állottak, de a kormány, s köztük a földművelés ügyi miniszter is eddig a semminél alig tett többet. Szerk. megj.) Hodzsa miniszter beszéde után Cbalupa cseh szociáldemokrata képviselő tárgyi megjegyzés for­májában megemlíti a szombati briinni eseménye­ket, amelyek szerinte olyan természetűek, hogy mindenkinek komoly gondokat kell, hogy okoz­zanak, aki a köztársaság sorsát szivén viseli. A költségvetési bizottság az egyetlen törvényho­zási szerv, amely most ülést tart, ezért szükségé­nek tartja, hogy a közvélemény helyes informálása céljából a kormány Illetékes tényezői, — a miniszter­elnök, a hadügyminiszter, vagy a belügyminisz­ter, — megjelenjék a bizottságban s tegyen je­lentést a Brünnben történt eseményekről. Cerny bizottsági elnök indokoltnak tartja Ghalupa képviselő javaslatát, s bejelenti, hogy erről jelen­tést tesz a kormányelnöknek. Natouóek és Dostalek felszólalása Ezután expozét mondott Vozenilek, a földhiva­tal elnöke, majd Matousek kereskedelmi és Dostá- lek közmunkaügyi miniszter. Matousek kereskedelmi miniszter beszéde elején az ipartörvény revízióját előkészítő tárgyaások nehéz tempóját indokolja. Köszönettel veszi tudo­másul, hogy több oldalról kívánják a kereskedelem­ügyi minisztérium kompetenciájának kiszélesítését. Készségesen vállalnám kereskedelmi szerződé sek megtárgyalását, amint azt a vitía folyamán kivánták, azonban kér­dés, hogy mit szólna ehhez a földművelésügyi mi­minisztérium. Igaz ugyan, hogy ama csehszlovák rendszer, mely szerint a kereskedelmi politikát a külügyminisztérium vezeti a kereskedelmi és a földművelésügyi minisztériumnak mint szaktanács I adónak bevonásával, nem a legideálisabb, de az állam struktúrájából folyik. Más államokban, ahol a gazdasági rendszer egyöntetű, ez másképpen történik. Ami az ipari iskolákat, szakiskolákat és tanonciskolákat illeti, ezek » kereskedelemügyi minisztérium hatáskörébe kellene hogy tartozza­nak, éppen u.gy az állami szállítások ügye is nem presztízskérdésből, hanem gazdasági érdekből. A miniszter reméli, hogy ezek a kérdések a minisz­tériumok ügykörének szabályozásáról szóló uj tör­vényben kellőképpen lesznek elintézve. Dostalek köz-munkaügyi miniszter egyes állami üzemekre vonatkozólag ad felvilágosításokat - s Kremser képviselő ama kifogására, hogy a mi­nisztérium nem avatkozik be kellőleg a bányászok bérkérdéseibe, rámutat arra, hogy a bámyahiva- talok intervenciója oldotta meg a múlt év folya­mán a briixi, t-eplitzi, komotaui és a málirsch- ostraui bérharcokat. A vaskartellel való egyez­mény 1940-ben jár le. A miniszter nézete szerint a nemzetközi vaskartell-ezervezet célja tulaj'ón­képpen a termelés szabályozása, nem pedig az árak egy színvonalon való tartása. A miniszteri expozék elhangzása után az ii’ést félbeszakították s annak folytatását délután 4 órára halasztották. Haslievfdi másai mmwi követ Msiyarorsiág képviielSie a leszerelési kenlerendán Budapest, január 23. (Budapesti szerkesz­tőségünk tel©!önjeiéin lése.) A Géniben most kezdődő leszerelési konferencián Magyaror­szágot Masirevick Szilárd prágai magyar kö­vet és Siegler GuMáv ezredes képviseli, akik az előkészítő bizottság ülésein vesznél; részt. A főbizottság konferenciáján Magyar ország képviseletében résztvesz Apponj 1 Albert gróf is. Münster Imim tfr.-t választotta sitsa elnökévé a magyar nemzeti párt keleiszloveiszkéi kerülete Kassa, január 23. (Kassai szerkesztőségünk je­lentenie.) A magyar nemzeti párt keletszóovenszkóá kerülete vasárnap délután hat órakor e pártköz­pont Fő-uccaá helyiségeiben együttes elnöki és választmányi ülést tartott, melyen megejtették a Blanár Béla dr. halálával megüresedett kerületi elnöki szék be töltését. Az é nük választó ülésen az egyes kerületek kiküldötteivel egyetemiben ezáz- huesau jelentek meg és az ülést Ha'mi Béla dr. ügyvezető áléinak vezette. A jelölő bizottság elő­terjesztésére egyhangúlag Münster Tivadar nyugalmazott tör­vényszéki einököt választották meg Blanár Béla dr. utódává, a kerület elnöki székébe s az egyhangú választás után Greguss Gyula kerületi áléinak vezetésével ötatgu küldöttség kereste fel lakásán az uj kerü­leti elnököt, hogy ünnepélyesen tudassa vele a vá- laszlás eredményét s egyúttal meghívja az ülésre. Münster Tivadar meleg ünneplés keretében jelent meg erre az ülésen. Halmi Béla dr. beiktató beszé­dében kifejtette, miért tartja a párt Blanár méltó örökösének Münstert. — Hivatva vagy a vezéri állásira, — mondotta egyebek közt, — meri családi tradíciód is predesz­tinál erre, hiszen az itteni őslakosság hiiven őrzi Édesatyádnak, Kassa város 40 éven át hires pol­gárim esterének kegyelete* emlékét, akitől csak sze­retni tanultad meg szülővárosodat, és polgártársai­dat. De hivatva vagy azért is, mert szived minden idegszáIával és lelked minden erejével ide vagy köi.ve szülővárosodhoz, ahol élned és halnod kell. Benned garantálva látjuk a vezér igazságosságát és tárgyilagosságát, hiszen mint volt törvényszéki elnök országszerte híres voltál igazságos, bölcs és klasszikus ítéleteidről. Hited, amely a magyar nemzeti párthoz vezetett és hűséged, amellyel a párt ügyeit szolgáltad és baráti szereteted, amely nagynevű vezérünk, Banár Béla dr.-hoz kötött é6 végül bölcs és higgadt gondolkodásod, amely szél­sőségekre nem volt kapható soha és liberális po­litikai hitvallásod, amely nem ismer felekezeti és társadalmi különbségeket, — mind, mind biztosí­tanak minket arról, hogy a legjobb kezekbe tet­tük le kerületünk tovább, sorsát és jövőjét. Az uj kerületi elnök meleghangú beszédben vá­laszolt az üdvözlő szavakra s kifejtette, hogy Bla­nár szellemében kívánja szolgálni a párt zászlaját. A beiktatás után Várnay Ernő országos párt- igazgató a kerület tisztviselői karának nevében üdvözölte az uj kerületi pártelnököt. Az uj kerü­leti elnök hosszasan elbeszélgetett a meg elentek- ke! ée icttönmáltaffca magát a pártkerüliet ügyeiről.. 3 gaffiaaganHi

Next

/
Thumbnails
Contents