Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-21 / 17. (3127.) szám

8

T?MGAI-A\^-tAR-HIRMÖ

1983 január 21, nomhnt

Romantikus banditaharc a délspanyolországi Sierra de Ronde szeszélyes sziklái birodalmában

A bandita fiát csendőri becsületszó fedezete mellett hiséríe te atyja a tüzvonalon túlra — Francisco Flores Arocha küzdelme egy tíztagú csendőrszahasszal a cavalleria szabályai szerint

Madrid, január 10. (A Prágai Magyar Hírlap alkalma munkatársától.) A bandita- romantika, amely még száz évvel ezelőtt annyira jellemző volt Spanyolországra, inég ma sem halt ki teljesen. Déli Spanyolországban, a Malaga mellett huzédó Sierra de Ronda hegységben egy banditának az élete fejeződött be igen dramaliksis véggel.

A drámának a kezdete családi viszályban gyökerezett,

/amely hamarosan halálos gyűlöletté fajult A két viszálykodő Salvador Beceura és veje, Francisco Flores Arocha volt Fuecíria hegyi falucska igen szegényes és igen kicsi hegyvidéki település és a két ember hamarosan rájött arra, hogy egyikük felesleges a föld felszínén. És egy napon,

1931 októberében Francisco Flores Arocha Súlyosan megsebesítette apósát. A lövés zajára a súlyosan sebesült embernek a leánya berohant a dráma színhelyére, újból lövés dördült el és a szerencsétlen j leány holtan zuhant a földre.

Flores Arocha a közeli hegységbe menekült. I « a hegyek közé egyik unokaöccse, Pedro követte, aki hűségesen kitartott a gyilkos mellett. Hiába vette üldözőbe a csendőrség Arochát, sikerült mindig kimenekülnie az üldözők gyűrűjéből

A vad, össze-vi&sza szabdalt hegycsúcsok birodalmában ismertek minden rejtett zugot, ismertek minden álatat s igy sikerült mindig elmenekülniük üldözőik elöl,

újév napjának kora reggelén, amikor még a meredek sziklafalakat ködburkolat vonta be, a csendőrök közvetlen közelben két férfialakot láttak felbukkanni.

A fák és szikla tömbök fedezékében megindították a tüzelést, amit a banditák azonnal viszonoztak- Amikor a köd kissé szétoszlott, a csendőrök észrevették, hogy a két gyilkos társaságában egy kisüucska van. A

csendőrök parancsnoka erre elrendelte, hogy a tüzelést meg kell szüntetni, azután harsány hangon átkiáltotl a gyilkosokhoz óe azt kérdezte, hogy ki az a gyermek, aki velük van. Flores Arocha viseza- kiáitott, hogy legkiaebbik fia. Amikor a osendőrparancsnok felszóli tóttá, hogy adja meg magát, lássa be a küzdelem céltalan voltát, Arocha gúnyosan fölnevetett. Erre a csendőr parancsnok újból átkiáltott a gyilkoshoz, hogy

öt percnyi fegyverszünetet biztosit számára, ezalatt küldje el magától a gyermeket, hogy az ártatlan fiúcska ne pusztuljon el a tűzharcban.

A bandita bizalommal fogadta a nemes ajánlatot. Előjött fedezékéből, átkarolta és gyengéden megcsókolta gyermekét, egy darabon levezette és azután útra bocsátotta- A gyermek azután lassan tovább haladt egy darabot, de megállt és figyelte a történendő- ket... Amikor az öt perc eltelt, a csendőrök újból megkezdették a tüzelést A banditáik közben egy kiugró szikla mögé rejtőztek el és onnan szakadatlanul lőttek. Ajk egyik csendőr könnyebben megsebesült. Egy másik, aki igen előre merészkedett, a kővetkező pillanatban halálos sérüléssel zuhant alá- Flores Arodha golyója nyakának ütőerét szakította PeL A banditák harsány diadalkiáltása közben szakadatlanul dörögték a fegyverek. Azonban a köretkezd golyó már Francisco Flores Arochát találta mellém Kísérője, Pedro, aki maga is súlyosan meg sebesült a fején, feladta most már a reményt, még egy csendőrt megsebesített, azután ellopózott a küzdelem helyéről és elmenekült. Idáig még nem sikerült elfogni. A -haldokló bandita azonban tovább tüzelt, mig egy fejlővés ki nem oltotta életét Legördült a sziklafalon és egy pataiba zuhant Gyermeke még akkor is ott állott azon a helyen, ahol apját utoljára látta s a csendőrök vezették azután vissza a csöndes kis hegyi falucskába.

Hónapokig lakásán tartotta felesége bebalzsamozott holttestét a spiritiszta gyógyszerész

nNem ha ott, csak megmerevedett** — A megzavarodott gyógyszerjszt elmegyógyintézetbe szállították

Hannover, január ®’L A maga nemében egyediiláLó eset adódott elő Hannover bűnügyi rendőrségének praxisában. Pár nap előtt a rendőrség anonim figyelmeztetést kapott arról, hogy

Teuhosei gyógyszerész felesége múlt év márciusában eltűnt és azóta senki sem látta.

A rendőrségről két detektív ment ki a gyógyszerész lakásába s amint benyitottak a hálószobába, különös látvány tárult eléjük.: a gyógyszerész

az ágy szélén ült, az ágyban pedig feleségének múmiáikéit holtteste feküdt

Amikor a detektívek beléptek, a gyógyszerész a holttest felé fordult és odaszólt: „Te, két ur van itt, beszélni akar nak veled."

Még a mindenhez hozzáedzetit detéktiveket is megrendítette ez a kü önös jelenet. Amint felocsúdtak első meglepetésükből, va!latéra fogták a gyógyszerészt, akinek zavaros beszédéből kitűnt, hogy

meggyőződéses Spiritiszta.

Feleségét nem tartja halottnak, hanem, ahogy kifejezte magát:

„csak megmerevedett*

A szellemek megsúgták neki, hogy várnia kell, amíg az asszony testének merevsége fölenged és tagjaiba visszatér az élet. Erre várt, azért tartotta feleségéi a lakásban abban az igaz spiritiszta meggyőződésben, hogy nem halott fekszik mellette.

A megzavarodott embert rendőrorvosi vizsgálat után megfigyelés céljából elmegyógyintézetbe szállították,

majd hivatalosan intézkedtek a mumifikált holttest elhantolása fe.ől. A rendőrség az or- vosszakériők meghallgatása alapján arra a megállapításra jutott, hogy a gyógyszerész bebalzsamozta elhalt feleségének holttestét.

Nem tartják egészen kizártnak, hogy a gyógyszerész cselekedetének hátterében spiritiszta meggyőződésen kívül szexuális motívumok is rejlenek.

mert ©okkal jobban ismerték ezt a vidékét, amelyben felnőttek, mint a csendőrök. Étel- mesésükről úgy gondoskodtak, hogy olykorolykor ógy-egy vadat vagy nagyobb madarat 'terítettek le. Később azután magános majorokat vagy pásztorkunyhókal látogattak meg és halálos fenyegetések közepette kényszeri- tették a szegény hegyvidéki lakosságot, hogy éleimiezerkészletéi megossza velük. Néha azonban fizettek is,, meri pénzre is tettek szert, ha véletlenül gazdagabb ember kerüli az útjukba, akit kifoszthattak. így azután a nemesszivü bandita szerepét is el játszhatták a környék szegény lakossága előtt 6 lassanként legendák szövődtek körülöttük.

A finardia Civil minden kutatása és nyomozó munkája ellenére nem lehetett a nyomukra jutni,

mert a szegény lakosságot nem lehetett rábírni arra, hogy a banditák rejtekhelyét elárulja- A legtöbbet természetesen nem any- nyira a rajongás, mint inkább a bosszútól való félelem tartott vissza.

Az elmúlt november 30-án titokban vi szaza tértek szülőfalujukba s nagy csodálkozással látták rejtekhelyükből, hogy Salvador Beoerra, akit halottnak tartottak, házának közelében sovány íöldecskéjét szántotta. Tehát Salvador Reoerra nem halt meg az első támadás alkalmával. Most cd álon óztak a közelébe, azután rávetették masukat s egyikük lété rí tette Salvadort, aki holtan zuhant alá. A lövés zajára Salvador felesége, karján egyéves gyermekéve!, kirontott kunyhójából, a banditák azonban neki sem irgalma ztak, megölték a kisgyermekkel együtt s bosszújukban odáig mentek, hogy a két ökröt is leferitették, amelyek Salvador ekéje elé voltak fogva. Még két gyermeke volt Salvadornak, ezek csak az utolsó pillanatban tudtak elmenekülni a dühöngő banditák elől, akik lövöldöztek a menekülő gyermekek után, a golyók azonban szerencsére nem találtak.

Bosszújuk kitőPase után újból s. hegyek közé vonultak Megesküdtek, hogy ha meg kell halni ok, akkor életüket drágán fogják odaadni- A ezőrnyü bosfizumü után a Guar- dia Civil tettes eréllvel látott, hozzá a go- ncfiztevők felkutatásihoz,

Egy csen dórkap Pán y é# egy c&endőrbad- nrgr a templomban, a* ervbegviilt közön- sér előtt, az o*tárra esküdtek meg ünnepélyesen. hogy a két gyilkost élve vagy halva kézre kerítik.

IteoemV'T véten azu'ón a Guardia (hvil le- v/diVhii bi/a'ma* értesítést teruAí arról bovy a keresett banditák a közelben tartózkodnak. A osendőrwéomek egy tu, tagiból álló osztaga éjszakának idején kivonult a megje- Wftt helyre és lesbe állott,, És tény légi

SzmHÁzKöib'vKoLi'Rm^

Budapesti

hangversenyhét

Budapest, január. 20.

A IV. filharmóniai hangverseny műsorából messze kimagaslott Bartók Béla II. Szvitje, amelyet 19C9-ben történt bemutatója óta pihentetett Magyarország első zenekara. A hosszú álomból uj életre kelt kompozíció helyenkint klasszikus zeneként hatott, a nagy jövőbelátó víziói és őserejü íáncképei ma már a vérünkben lüktetnek, mint igazi faji adottságok. Szinte fejcsóválva gondolunk azokra az ádáz vitákra és esztétikai csatákra, amelyek a müvei kapcsolatban a jövő zenéjéről annakidején elhangzottak. Hol itt a merészség, hogy egy művész fajának tiszta dalkinceéböl és táncaiból merít ihletet és ebből építi ki formanyelvét? Bartók pedig csakis a népi zeneelemek bátor és őszinte fölhasználásával lepte meg a világot: nevezzük ezt akár forradalminak. Megmutatta, hogy nemcsak az uriosztálynak van cigányos muzsikája, nem csupán a Liszt-rapszódia képviseli a magyar világot, hanem a magyar temperamentum sokkal valódibb megnyilvánulása a falu népdala, benne az ezerezinü rét pompázó virágainak illatával. Bartókot a népzene emelte a világviszonylatban elsők közé. Neki és Kodálynak köszönhető, hogy a magyar muzsika minden lélegzetvételére fölfigyelnek.

A hallott szvit öttételes s benne tartalmilag a III. és V. a legjelentősebb és 1-egkiforrottabb. ügy véljük, a Commodo bekezdés az előadás fogyatékosságai folytán veszített hatásából. Bartók elemi erejű és vadságu ritmusa sem fekszik Dohnányinak, a vezénylő karmesternek. De annál teljesebb volt a lírai részek finoman elmélyülő rajzában. Ezért tapsolta meg a Filharmónia közönség© oly lelkesedéssel a HL tételt, amelynek tökéletes kiviteléért a zenekart illeti legnagyobb elismerésünk. Bartókhoz illő

(1W»»mi|l|IWIiMWÍM<lilW'lllI ihl WIlin

VÍZUMOT Magyarországba. Romániába. Lengyelor szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá gai Magyar Hírlap4* poxMínyl kiadóhivatala Lörinckapu ucca 87.. I! (Central passage. i Ilyen útlevelek inegbo&szahhitását «® vállal juk A többi államokba szolgáló vízumok , megszerzését a prágai kiadóhivatal: Ptág? 1L, Fausttá ni- 12., Hí. em, eszközli,

+

KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Automatatelefon j32'í Fö-ucca 6fh, I. etu. NY1TRAI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Wil-on ucca Ift L — Mctbud-tér 3. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Telefon 27 .87. Lörinckapu-ucca 17

UNGVÁRI uzerkeöztöség éti kiadóhivatal:

Váralja-mcca 7/2.

j gonddal kéezü't Budapest e’ső zenekara erre a ! íö. újításra, amely a mester igazi diadalát jelentette. A műsor többi száma nem igen hozott szenzációkat. Befejezésül Berlioz Benvenuto Gelüni nyitányát kaptuk. Bizony ez a partitúra kissé megkopott. Dukas virtuóz bangezereléeti Bűvészinasa Goethe költeménye nyomán jól ismert és bevált, értékéé darab. Helyette magyarokat, vagy uj külföldieket vár a zeneértő közönség. A filharmóniai hangverseny szólistája a kiváló vak zongoraművész, Ungár Imre volt, akinek nevét tavalyi varsói sikeres szereplése a'apozta meg. Mo6t Budapesten is eljátszotta Chopin fiatalkori, elsősorban gyönyörű témáival bóditó e-moll versenymüvét, amivel Varsóban elvitte a pálmát. Ungár pompás technikus, jő muzsikus és ismeri a nagy lengyel költő ábrándvilágát. Forró sikere volt.

A Liszt Ferenc Társaság első nagyszabású hangversenyén a Dante-szimfóniát szólaltatta meg, amely már azért is jelentős esemény, miután hosszú évek óta nem hallották a magyar fővárosban. Liszt grandiózus remekműve a Dante iránti hódolatnak csodálatosan mély kifejezése. A halhatatlan firenzei költő Isteni szín- játékát Liszt mindig magával hordta és több részt belőle kívülről tudott. A Daniéban való elmer ülésből született először a Daníe-szonáta, amelv előfutárba a nagyzenekari alkotásnak. A szimfóniát Liszt Wittgenstein hercegné befolyása alatt készítette el s többszörösen átdolgozta. Persze a maga idejében nem értették meg, de éppen az első magyar előadás kárpótolta a nagy zeneköltőt külföldi csalódásaiért. A mü három részből áll: az első a pokol borzalmait, sötét ki- látásrtalaneágát ábrázolja olyan drámai erővel és kifejező orkesztrációval, mely még Lisztnél is szembetűnő. Az első rész lírai nyugvópontjaként Paolót és Francescát varázsolja elénk Liszt megkapó invencióval. A második tételen a purgatórium szelíd bánata és epekedő lírája ömlik el. A befejező Magnificat-tal fölcsendülö női kar illusztrálja a mennyei boldogság tiszta derűjét, amelynek „édes" hangvételű annyira jellemző Liszt poézisére. Sajnos, a nagy mesternél gyakran csak a külsőségeket érzik meg és értetlenül állnak emelkedett páthoszával, mély- zengésü lírájával szemben. Valahogy ezt a. benyomást nyertük a Stefániái Imre által vezényelt előadásról is. Bármily könnyen győzte a remek Hangversenyzenekar a partitúra nehézségeit és igyekezett fénnyel és csillogással pótolni, amit a karmester egyénisége kiaknázatlanul hagyott, mégis nélkülöztük Liszt teremtő szellemét, költői melegét és határtalan lelkesedését. Liszt bemutatására csak az vállalkozhatni, aki ugyanazzá,] a hittel, az eszmények ugyanolyan imádatával tud a magasba szárnyalni, mint ő. A szimfónia előtt Arrau Claudio csilei zongoraművész tolmácsolta Beethoven c-moll és Liszt Esz-dur versenyműveit, igazolva virtuóz hírnevét. Amióta utoljára Budapesten járt, kifinomodott és elmélyült. Látszik rajta, hogy komoly , st ií iis t aflű lm án y ok ab folytat. Beethoven je harmonikus művészi, munka, A figuráció nála nem csupán disz, hanem költői beszéd, amelyben benne ég a titán lázas vágyakozása, és gyöngéd el,ábrándozása Beethovenhez képest a Li«zfversenymü kissé eápadtabb volt, de technikai fölépítésében szintén hibátlan. Arraunak őszinte sikere volt és így valóban csodálkozunk azon a részvétlenségen, amely szólóesjét kisérte. Pedig itt még fokozottabban igazolódott be az, hogy ez a dé’amerikaj ifjú mennyire magába szívta az európai kultúrát és a zongoravirtuózitás mily magas fokát vallbatja magáénak. Mussorgszky zseniális „Képek egy kiállításról" cimü művé nck remek interpretációját, mint egyik leg&zebb hangversenyem'ékemet őrzöm meg.

A krónikás számára akad még följegyezni való az elmúlt héten. A Melles és Waldbauer vonósnégyesek kamara estéi igazi gyönyörűséget szereztek az előadás tökéletes stilusszépsé- gével és érdekes műsorukkal. Nehéz volna a kéi együttest rangozni. A Waldbauer-kvartett mindenesetre nagyobb rutinjával előnyben van. Debussy g-moll négyese mutatta elsősorban az ö leszűrt, kiegyensúlyozott muzsikálásuk fölényét. Melles Béla pompás kamarazenei ösztönnel tejvezi ki a müvek fölépítését, minden frázist gondosan lekerekít és beléhelyez a forma egészébe. Csak éppen a technikai kivitel hagy fönn némi kivánni valót. Együttesének uj tagja, Hütter Pál gordonkaművész, nagy nyereség. MeUesék Dohnányi szellemes a-moll kvartettjében nyújtották a legjobbat. Hangversenyükön, szerepelt egy kiváló dalénekesnő, Sponerné Martin Anna, akinek muzikális képességeit a tehetséges Ottó Ferenc kamaradalaiban állapíthattuk meg. összegezve igen gazdagnak mondhatjuk a magyar főváros elmúlt zenei betét. *

Sauerwald Géza.

(*) A Toldy Kör második faluestje. A novemberben megtartott s igen nagy tetszéssel fogadott magyar faluest után a Toldy Kör január 22-én, vasárnap d. u. 6 órakor rendezi második faluestjét, amelynek keretében Király József, az ismert iró, tartja meg bemutatkozó előadását a falu szociális problémái cimen. Az est egyszersmind Gárdonyi Géza emlékét is fö'eleve- niti. Gárdonyi a falu népe lelkének egyik lég kitünőbb ismerője volt. Dohai János dr., a Toldy Kör volt főjegyzője, értékes tanulmányt irt, művészetéről, tanulmányát Tamás Lajos olvassa föl. Költeményekkel Grünwid! Lídia szerepel az estén, aki Gárdonyinak „Füzfalevól, nyár fale véd “ cimü verskötetéből ad elő két szép költeményt. A faluest keretébo nívósán illeszkedik bele Beznák Margit, énekszáma, aki Bendlein János zongorakiseretéve! néhány Bartók-, Kaosóh-, Kodály- és Lavotta-dalt fog énekelni. Az előadás, amelyet Bacsák Kálmán dr.- nak, a Toldy Kör alelnökénck meguyitó szavai vezetnek be, ismét ingyenes lesz. Előadás után társasösszejövetel a Toldy Kör helyiségében (Káptalan-u. 2.).

(*) Kulturest Alsószeün. Az alsószelí evang. kultúrkör január 15-i kulturestjén Losonczi Vilma tanítónő három evangélikus pap-költőről tartott fölolvasást. Kiss János, Székács József és Győry Vilmos életét és munkásságát ismertette s egyházi működésükön kívül kidomborította költészetük ielontőségét a magyar nemzeti irodalomban. Az élvezetes előadást, a kultúrkör tagjai szavalatokkal egészítették ki