Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-21 / 17. (3127.) szám

2 Hokky Károly a költségvetési bizottságban lesújtó bírálatban részesítette a demokratikus­nak dksért iskolapolitikát — A magyarság Javára semmi Javulás nem mutatkozik Prága, január 20. A költségvetési bizott­ságban az iskolaűgyi tárca költségvetésé­nek tárgyalása során felszólalt Hokky Ká­roly országos keresztényszocialista párti kép­viselő, aki a konkrét adatok szakszerű felso­rolásával mutatta ki az iákolaügyi politika kártevéseit a nemzeti kisebbségek szem­pontjából. Értékes beszédének lényegét a következőkben foglaljuk össze: Általános nyomor ás — kultúrharc — Dérer iskolaiügyi tervezete a felekezeti iskolák teljes megsemmisítésére törekszik — mondotta többek között Hokky. — Mint­ha a miniszter egyenesen provokálni akarná a kultúrharcot. A köztársaságnak sok súlyos és megoldatlan kérdés© van. A mindjobban elmélyülő gazdasági depresszió, ezzel kap­csolatban a súlyos szociális kérdések, a .nemzeti kisebbségek elégedetlensége, a mo- dus vivendinek kérdése 6 most még teker- tételnek hozzájárul ehhez a felekezeti isko­lák forradalmi átalakítására irányuló törek­vés­A miniszternek tudnia kell, hogy főleg Szlovenszkón és Ruszinszkón a kultúra j alapjai éppen a felekezeti iskolákba vau-j nak beágyazva és ezért e két országrész | mélyen vallásos népe erősen fog a táma­dás ellen védekezni. Ebből a törvény ter­vezetből sohasem lesz törvény, az általá­nos felzúdulás nem fogja megengedni a felekezeti iskolák megsemmisitését. Iier msgyaf gyermeknek nincsen övodála Hokky képviselő ezután áttért az iskola- igazgatás költségvetésének a magyar ki­sebbség szempontjából való bírálatára. Meg­állapítja, hogy Szlovemszkóu és Ruszinszkón mindössze harminc óvodánk van. Ezeknek túlnyomó része felekezeti. Még a felekezeti ovodák felállítása elé íb nagy akadályokat gördítenek. Óvodába járt 3861 magyar gyer­mek, de magyar tannyelvű óvodákba csak 2880, vagyis csaknem ezer magyar gyermek jár más tannyelvű óvodába. Kétszáz magyar iskolával kevesebb — 125 „szlovák” kisebbségi Iskola Szloveniszkón 4065 elemi iskola közül csak 736 magyar, mig Ruszinsakón csupán 77 magyar iskola van. összesen 813 magyar elemi iskola működik, pedig a magyarság számaránya szerint legalább 1100 elemi iskolájának kellene lennie, j Ruszinszkón csupán 1500 magyar lakosra jut egy magyar elemi iskola. Ruszinsakón 4908 koronát kell fizetniük a fenntartó fe- lekezetelniek a tanítói fizetés hozzájáru­lásaként, Szlovén szikon csupán 1200 ko­ronát. A statisztika .lényegesen megromlott azáltal, hogy a szi ti magyar vidékeken is felállítottak í tiszta szlovák, úgynevezett „kisebbségi” is-! kólákat. Szlorenszkón eddig 125 olyau s&lovák is- i kóla felállításáról tudunk, amelyeknek szervezését semmi más nem in-1 dokolja, csak a Slovenská Liga expanzív j terjeszkedési sráudéka. Eddig összegyűjtött j adataink szerint Sdovenszkón és Ruszinszkón ma mintegy I tízezer magja r anyanyelvű gyerek van a. I szlovák és cseh iskolákba beiratkozva. Csaknem ugyanez a metódus uralkodik Ru- szinszkén a cseh iskolák alapításával, ahol több mint 150 cseh iskola van. fi magyar Isk@Sik scsrvssxtésa A magyar iskolák elnyomására irányuló tendencia mindenütt megmutatkozik. Sok! helyütt a földbirtokreforrn szüntette meg a j magyar iskola létalapját, mert a régi birto- j kos. az iskolát fennt artani nem tudja- Dyen például Péterháza, Csúz stb- iskoláinak a sorsa. Máshelyűtt a legkörmönfontabb ok- adatolással törnek a magyar iskolák életére, vagy osztályaikban csökkentik, mint Nagy- szél menően, Nagykaposon, vagy egyszerre szüntetik meg az egészet, mig Dunagános- házáU; Vékán vagy igyekszenek megszüntet­ni, mint MajámMzán, Magyarbélen, Tót- megyeien, Barsbeeén, Ujlóton. Fél és Vök somorjai járasd községek kato­likus iskolájának kálváriája nem ismeret en. Ugyanilyen célzattal alakították át Tiszabö- kény nagyezöUősi járásbeli község felekezeti ásko.áját községi iskolává. Borsa, Galánta járásbeli községben 64 gyermek közül övén a magyar, a tanítás nyelve mégis csehszlovák. Ma'kranc és Csény abauji községek küzdelme a magyar iskoláért évek óta hasztalanul fo­lyik. Badalló Beregmegyei község iskolája egy magtárban van s bár a község százezer koronát ajánlott fel az iskola építésére, az még ma sincs felépítve, Mágyfalva, Karács­falva, Tiszaujihely lakói minden évben hiába kérik a magyar iskolát. Az iskolapolitika jellemzésére elég egyetlenegy adat. A téosői járásban 64 cseh gyermeknek 58 tanítója van. Ezzel szemben Ruszinszkón egy magyar iskolát sem emeltek. A beregszászi iskolák botrányos helyzete ál­talánosan ismert. A mu.t évben Vök, Ligetfa- lu, Borsa, Főrév, Jászfalu kérték a magyar iskolát, de nem kapták meg. Magyar ísksla — Siesomángkéni Nem ritkaság, hogy 80—.100, sőt pólódul Bogyaréten 240 gyermek van egy tanterem­be összezsúfolva. Munkácson a magyar isko­lába kél cseh osztályt telepítettek s a magyar iskolák késő őszig az udvaron tanyáztak­Tótmegyeren Somsky Vilmos igazgató ta- nitó azzal az indokolással, hogy szlovák tanítónak szerződött, a magyarnak elköny­velt iskolába egyszerűen bevezette a szlo­vák tanítást. 4 Mucoónyben a magyar tanítónő férjhezment a szomszédos szlovák tanítóhoz és harminc ■magyar tanítványát, hozományként száHitót­tá férjének. A magyar népiskolák szertárak­kal, könyvtárakkal való felszerelése 34 szá­zalékban hiányos. A tankönyveknek a ma­gyarságot lekicsinylő beállítása nem szűnik meg, A tankönyvek még a helyes magyar­ságra, sőt még a helyesírásra sem fordíta­nak gondot. fi magya? kfixáp&kelák és a magyar tsnltö&épzés sorsa A pozsonyi magyar reálgimnázium a szlo­vákkal és a némettel osztozik egy épületben, tanítása délután folyik. Kassán 14 osztály, van egy ósdá elemi iskola 12 tantermébe bezsúfolva. Két osztály állandóan vándorod a torna- és rajzórákon megüresedett termek­be. Losoncon tiz osztálynak van nyolc tanter­me s két osztály délutáni tanításban része­sük Az összes középiskolák magyar nyelvű tanulóinak száma 424J5. A magyar középisko­lákban 3168 tanuló tanult, Így hát a hivatalos adatok szerint legalább 1500 tanuló szorult ki a magyar iskolákból. A bét magyar középiskolára a költségvetés 4.7 miliő koronát szán, pedig 13 középis­kola és 9 millió illetne meg. Ruszinszkón csupán Beregszászban van kö­zépiskola, amely túlzsúfolt. A beregszászi irt- temáíushoz a kormányzat egy fil.érrel sem járul hozzá. A pozsonyi tanítóképzőbe jelent­kezőknek legfeljebb csak 20—25 százalékát lehet felvenni a felülről megszabott numerus elásus miatt. A szakoktatás terén mindössze két kereskedelmi akadémiánk, egy fémipari szakiskolánk s egy női szakiskolának egy-egy tagozata áll a 250 szakiskola közül a magyar­ság részére. A mezőgazdasági szakoktatás céljaira csupán a komáromi alsófoku földmí­ves iskola magyar tagozata szolgál Magyar főiskola nincs. A diákjóléti, intézményekre — mondta a képviselő — a költségvetés 9 mii- | Hót fordít, nekünk ebből 500 ezer korona járna, de még a koldusnak dobott morzsa is több, mint amit nekünk a költségvetés juttat. Évekig egy fillért sem kaptunk. A művé­szetek és irodalom 'támogatására 24 millió korona van előirányozva, de semmi sem lát- I szák, hogy ebből a magyar kultúra mennyit I kap. Ugyanígy nem tudjuk megállapítani, ■ mennyit forditnak magyar népművelődéin i célokra. Nincs egy etlen magyar tanfelügyelő, egyet­len magyar igazgató s az iskolaügyi relerá- tusokon is hiába keresünk magyarokat ! A kormány iskolaügyi politikájában a ma­gyar kisebbség szempontjából 8emniiféle ja­vulás nem mutatkozik. — Magyar szentmise Prágában, Vasárnap dólelőtt 11 órai kezdette! magyar énekkel kí­sért szentmise lesz a Jungmaan-tóri római kato­likus templomban. ^ 96 ^ 09 ' 9gg ^ 9(l ** írta; VÉCSEY ZOLTÁN (Copyright by Prágát Magyar Hírlap) (17) ' Kürti nem akarta a konzulnak elárulni, hogy van egy cim°. egy nagyon befolyásos szovjet- emberhez szóló kis levélkéje, aki meg tudja nyitni Fjodor Pzemjaoovics és Alex Alexevics börtönének ajtaját. Mert ez a szovjetember szintén az ellenforradalom exponense a vörös Kremlben. Éppen erre gondolt most, mint az utolsó mentségre, amikor a konzul még inkább hal­kabbra fogott hangon folytatta: — Vakmerő dologra vállalkozott, Resner és sok gondot okoz nekem. Igaz, hogy a barátság érzelme sok mindenre kötelez, de aligha hin­ném, hogy erre a kockázatra a barátság bírta volna. A tudat, alatt az újságíró szenzációéhsé- ge dolgozott magában megint. Kurt megadással hajtotta le fejét: — Szánom, bánom ... — Most már arra kell gondolnunk, hogyan segíthessünk a maga baján. Az a, teória,- hogy Fjodor Szem ja-no vice nem címezte meg a magá­hoz intézett küldeményt és a levélben nem tör­ténik olyan hivatkozás, amelyből magára, kö­vetkezte! ni lehet, talán megfelel az igazságnak, de csak ideig-óráig nyújt biztonságot. Mert egészen bizonyos, hogy Fjodor Szemjanovics, valamint Kirinov talán már a második, talán •csupán a harmadik napon ki fogja adni önt. Szörnyű tortúra az ott... — Elég szégyene Európának ...- Ne legyen naiv, Resner. Csak nem várja el Európától, hogy a jog és erkölcs nevében keresztes hadjáratot vezessen? Kurt határozott hangon fordult Meyerlein' hoz: — Maradok. Ez csak az első pillanat nemes gesztusa, p ..mer. önnek utaznia kell még ma éjszaka, négy óra múlva, a péterván gyorssal. Hl.-zen még a jelentkezés formalitásai sin- esőnek elintézve" Még az útlevelemet nem kap­tam vissza. Nem is a saját útlevelével utazik. így a határig ezerszer baj érhetné. Hanem elintéztem azt, hogy ön mint. az angol követség futárja utazhat ma éjszaka. A diplomatákat immunitás illeti meg s ez az immunitás megvédelmezi önt. — Én, kérem ... — Várjon még,‘ Resner, hadd. mondom el a teljes terv részleteik Tizenegy óráig itt mara­dunk és akkor én egy oldalkijáraton kivezetem. Autón a fehérorosz pályaudvarra hajtunk. A csomagját itthagyja a Grandban. én azt majd a konzulátusra vitetem s kurírral maga után kül­detem. Amikor % maga eltűnésére ráeszmélnek, már négyszázkilométernyire van Moszkvától és zavartalanul érkezik meg Pétorvárra. A brit ki­rályság kurírjában senki sem fogja önt sejteni és senki sem meri önt föltartóztatni. — l>e önre súlyos kellemetlenségek hárulná­nak ... — Oh, csekélység az egész. Legföljebb az tör­ténik meg, hogy immunitás ide, immunitás oda, a cseka- ügynökök a saját iniciativajukból ház­kutatást fognak tartani a konzulátuson, esetleg a magánlakásomon is. Aztán diplomáciai jegy- zékváitás következik s az osztTák kormány vé­gül is bocsánatot kér és elrendel engem innen, aminek nagyon fogok örülni. Régóta vágyom Costa Ricába, — fűzte hozzá nevetve. Kurt elgondolkodva lépkedett Meyorledn ol­dalán. A konzul úgy érezte, hogy itt az alkal­mas lélektani pillanat Kurt megpuhítására. — Nézze, kérem, igazán egy szót sem veszte­getnék, ha csak egy lehetőségét látnám, hogy Kulin vevőt, és Kirjnovot megmentheti. De hát én Ismerem a tényleges helyzetet. Aki a cseka kezébe kerül, veszve van. Vagy ha mégis, ritka esetben, Isten csodájából megszabadul, testbem- lélekben megrokkan. Miért rohan fejjel a fal­nak? Hiszen ön fiatal, tehetsége®, gyönyörű po­zíciót vívott ki magának, kedves felesége va.n, egy szóval boldog ember. Minek mindent fölál­dozni egy céltalan, romantikus gesztusért.1? Kurt most belátta, -hogy a konzulnak igaza van. Már-már kimondta -beleegyező szavát, ami* 'kor lelki szemei elé ötlött az a pillanat, amikor Kirinovnak 'béklyóba verik a kezeit és az orosz bizakodó, esdö pillantást vet rá. Nem, nem hagyja cserben a barátait. Szilárd volt a hangja, amikor megszólalt: — Nagyon köszönöm irántam tanúsított szí­vességét, de maradnom kell. Van egy olyan le­hetőség a két szerencsétlen megmentésére, amit reálisnak tartok és éppen ezért föl kell hasz­nálnom. Kérem, ne is próbáljon tovább rábe­szélni, úgyis hasztalan. Maradok. Ha holnap dél­előtt tizenegy órakor nem jelentkezem a kon­zulátuson, akkor az ön balsejtelmei 'beteljesed­tek és akkor, kéTem, tegyenek meg minden le­hetőt az érdekemben. A konzul fanyar arcot vágott s kétezer-há­romszor vállat vont. * A bárban ültök, de tíz óra tájban olyan álmos­ság vett, rajta erőt, hogy ezt az érzést alig tudta elfojtani. Kimentette magát a konzulnál, hogy a többnapos utazás s az izgalmak lebirták szervezetét, és igy pihennie kell A konzul sza­vait alig értette. Mintha szemei előtt összefolyt volna a világ, zűrzavaros, kaleidoszkópszerii képbe szaladtak a tárgyak körvonalai s alig volt öntudatánál, amikor ágyba került. Mély álom fogta el, amelynek nem voltak képei, csak mintha egy pillanatban éles, vagy égető szúrást érzett volna a testén, azonban tompa kábulatá­ból nem ébredt föl, csak nyöszörgött s amikor reggel kinyitotta a szeméi, nem érezte az álom üdítő hatását, hanem még mintha tovább tartott volna a kábulat. Fölkelt, ólomlábakon vánszor- gotti az ablakhoz és széthúzta a függönyöket. A nap má<r Moszkva házai fölé emelkedett. Ijed­ten nézte meg óráját,. Kilenc elmúlt és neki mennyi elintéznivalója van. A friss, 'hideg vízbe mártotta fejét és ettől egyszerre visszatért gon­dolkodásának frisseségé és rugalmassága. Be- csöngett-e a reggelijét s a, fölkelésétől még ne­gyedóra sem telt el és már útra készen állott. Megindult a Twerikáján a pályaudvar irá­nyába, mert az a cim, amelyet keresnie kellett, a pályaudvar közeiére szólt. Alig tett azonban néhány lépést, egy férfi állta el az útját és né­metül megszólította: — Ugyebár, kérem, ön Kurt Resner? Kurt, zsebéhez kapott, revolvere ott lapult meg kabátjának külső zsebében. Ám ez a moz­dulat, csak az első pillanat- ösztönében váltódott ki, a következő szempillantásban már visszatért nyugalma. — Igen, én Kurt Resner vagyok. — Nagyon kérem, 'Szíveskedjék velem fárad­ni. Én a gépéu tisztviselője vagyok. A politikai rendőrségen néhány információt szeretnének öntől kérni. A tisztviselő hangja nagyon udvarias, talán túlzottan udvarias volt. Vagy lehet, hogy az alsóbbrangu közeg maga sem sejtette, hogy mi­lyen főbenjáró ügyben kell a gépéu elé állíta­nia Kurt Resnert, az európai nevű osztrák új­ságírót, akinek a szovjetről irt munkája, egy félévvel ezelőtt a könyvpiacnak világraszóló szenzációja volt. Kurt Resner azonban tudta, hogy ebben a pil­lanatban a rettegett cseka kezébe került és ne­hezebb helyzetben soha nem volt. A veszély nagysága első pillanatban halálra döbbentette, de rögtön visszanyerte önbizalmát s lelkierejét s a cseka-ügynök oldalán megindult bizonyta­lan sorsa felé. 12. VÖRÖS CSILLAG A BALKARON Meyerlein alkonzul egyre növekvő aggoda­lommal nézett az órára, amelynek mutatója ve­szedelmesen közeledett a tizenegy felé. Félórá­val ezelőtt telefonált a Grand Hotelbe & ott azt a választ adták, hogy Kurt Resner félti z tájban hagyta el a szállodát, miután meghagyta, hogy holmiját délre csomagolják össze, mert a- varsói gyorssal utazni készül. Tizenegy óra is megjött és Kurt Resner még mindig nem jelentkezett* Az alkonzul még öt percet, várt, azután elpállit- tatta a konzulátus autóját s a külügyi népbiz- tosságra hajtatott. Egyenesen Litvinovnál jelent-tette be magát s a külügyi népbiztos nyomban fogadta. — Egy osztrák állampolgár érdekében kell interveniálnom excellenciádnál, — kezdte a konzul, miközben rágyújtott egy finom török cigarettára. —• Valószínűinek tartom, hogy hon­fitársamat súlyos kellemetlenség érte. Előre kell bocsátani)in, hogy mellőztem volna az in­tervenciót, ha nem volnék meggyőződve honfi­társam teljes jóhiszeműségéről és eljárásának korrekt voltáról. A népbiztos udvarias mosollyal hallgatta vé­gig az előterjesztést, melynek befejeztével ha­bozás nélkül válaszolt. — Legyen meggyőződve, konzul ur, hogy mindent, megteszek, ami módomban s hatalmam bán áll. Kóréin, informáljon az esettől. A konzul most a lehető legaprólékosabb rész­letekig terjedően elmondta mindazt, amit Kürt­től hallott, majd igy fejezte bo szavait: r 1933 január ti, Bkombat_

Next

/
Thumbnails
Contents