Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-20 / 16. (3126.) szám

|Trmr'jm..»«í^wlom-wmiitwifi 1933 január 20, péntek Benes erre az esztendőre a revizionista hullám szé'fosziását jósolja A leszerelésé kérdés, s világgazdasági konferencia s a revízió- nizmus ennek az évnek nagy problémái — A kisantant uj szerve­zeti statútumokat kap - Természetesen ienes uibél optimista Prága, január 19. A cseh nemzeti szocialis­ta párt tegnapi párgal népgv ülésén Benes külügyiminiszter az 1933. év kü.politikai es­hetőségeiről adott prognózist. Kijelentette, hogy ez az év minden valószinüség szerint egyik határköve less a nemzetközi politika lej. Iődésének. Ebben az évben dől el a leszerelési íkoníe- r énei a sorsa, akár kedvező, akár kedvezőtlen irányban. Ha az eredmény kedvező lesz, ak­kor a fejlődés a béke megszilárdulását jelen­ti, ha azonban a konferencia kedvezőtlen eredménnyel zárulna, úgy Európában a bi­zonytalanság és a feszültség érzése még csak fokozódna. 1933-ban fog eldő:n,i továbbá a londoni világgazdasági konferencia sorsa is. Ha a konferencia eredményre vezet, úgy. ez az európai válság leküzdésének első lépését jelenti, ha azonban eredménytelen lész, agy Euró- j pa továbbra is elmerüü a gazdasági káosz, j bán, további szociális nehézségek követ- í kéznek be és a kontinens egész szociális élete, amelyet ma is közel 15 millió mun­kanélküli terhel, a megrázkódtatásnak néz elébe. Az 1983. év a revizionista mozgalom kialakulása szempontjából is nagy fontos­ságú, azonban egészen bizonyos, hogy a revizionista hullám szétfoszUk. És ez egészen helyes is, mert az európai államok többsége nem tűrheti a tűzzel való folytonos játékot és eljön az a pillanat, amikor az érdekelt államok ezt oyilían és határozottan ki fogják jelenteni. Ezt aztán bizonyos európai politikai körökéi talán meg fog gyom! arad!, hogy politikájukban változásnak kell bekövet­keznie. Mi nem félünk a revízión ista hullámok tői és ez alkalommal is a leghatározottabban le fogjuk küzdeni. Érsekújvár, január 19- (Saját tudósítónk­tól.) Az érsekujvári várospolitikai élet nagy események előlit áll. A városi képviiselőites- tület mandátuma ez év áprilisában jár le s a választási törvény értelmében márciusban vá- lá&ztánl kell. A kiszivárgott hírek szerint a járási hivatal a törvényes határidő legutolsó dátumára helyezd a választást s amennyiben valami más szempont az utolsó hetekben nem érvényesül, úgy a községi választásokra március 26-án ke­Az 1933. év a kisamtant kölcsönös kapcso­latainak a Mmélyülését la meghozza. A kis- anlant államai ezután jóval nagyobb buzga­lommal fogják keresni a többi államokkal való megértést és remélik, hogy elsősorban valamennyi szomszéd állammal hathatósabb lesz a gazdasági együttműködésük. 1933-ban számos pénzügyi kérdés megoldá­sára kerül a sor. Elsősorban is meg kell ol­dani az amerikai adósságok kérdését, az eu­rópai háborús adósságokat, a keleti jóváté­tel kérdését és az ezzel összefüggő problé­mákat. Ennek jótékony befolyása lesz Kö- zépeurópában a valutanéhézségek végleges megoldására is. A középeurópai viszonyok konszolidálása riil a Sor s ekkor fog eldőlni, hogy meg­tartja-e as érsekujvári magyarság hegemó­niáját a városházán, vagy a csehszlovák pártok ostroma sikerrel fog járni. Még több, mint két hónap választ el bennün­ket a választás idejétől, de az egyes pártok .már megkezdették a választást előkészítő belső munkálatokat. Egyedül a szociáldemo­krata párt úgynevezett magyar" csoportja lépett már a nyilt harc útjára s az egyik párt­titkár egy ízléstelen hangú pamfletben tá­nem les® kihatás nélkül a kisantant, Fran­ciaország és Olaszország közötti kapcsola­tokra. A probléma nagyon nehéz, azonban megoldást mégis lehet találni. Kétség nem fér ahhoz, hogy ezen kérdések mego.dúsával Európában a békét tartósan biztosítani lehetne. Amennyiben Németor­szág belvLszonyaíbán komplikációk nem ál­lanak be, a Németországgal való megértés ki­látásai is nagyobbak lennének, A leszerelési prob émát Németországra való tekintettel va­lószínűleg úgy rendeznék, hogy a további bé­kés fejlődés súlyos akadályokba már nem ütközne. A csehszlovák külpolitika továbbra i« opitimista szemszögből néz az események elé, de a kedvezőtlen fej ődésre is felkészül. } miadta meg a magyar többséget és Holota Já­nos dr. városbiró személyét. A pamflet, mely­nek „Mi az igazság" volt a címe, egész sor valótlansággal igyekszik hangulatot kelteni a szocialistáik mellett, azonban éppen az ellen­kező hatást érte el. Még azok is elitélik ezt a tónust, akik egyébként közelálianak a szo­ciáldemokratákhoz. Holota János dr. kényte­len volt válaszolni a pamfletra s „Mi a hazug­ság!" című szellemes, erőteljes stílussal meg­ír ott röplra tálban energikus hangon utasítja vissza az alaptalan vádakat s pontról-ponti'' beigazolja a pamflet állításainak valótlansá­gait. A csehszlovák pártok is megkezditek szer­vezési munkálataikat s — a kiszivárgott hí­rek szerint — a Szokol-palotában tartott ér­tekezletükön elvben csehszlovák városbiró megválasztó mellett kötötték le magukat. A bíró jelölt személyére vonatkozólag azon­ban még teljes a tájékozatlanság. Természetesen már a kis pártok is meg­kezdték a mozgolódást, azok a pártok, ame­lyek minden választás elolt felütik a fejüket, ■hogy aztán akár siker, akár sikertelenség után újra elaludjanak a legközelebbi válasz­tásig. Hlrsoh Géza volt városbiró egybehívta az úgynevezett „aktivista" gazdákat, azonkí­vül néhány elbocsátott vasutast s valőszinü- | lég újabb kísérletet tesz pártalakitásra. Közben a magyarság pártjai — Holota János dr. vezérletével _ csendes szervező munkát végeznek, hogy az egyesült országos keresz- tényszoclalista és magyar nemzeti párti lista híveit egy táborba hozzák s újra megszerez­zék a szavazatok abszolút többségét, amint az 1929-ébon is sikerült. — Magánjelentés a pozsonyi terménytőzsdéről. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonéira: A mai tér- ménytőasdén gabonán emüeík ezi’árdak voltak, kor­pa lanyhább, látogatottság gyér. Árpát nem keres­ték. A német csodapáncélos első próbaút ja Hamarosan vUrebocsátfák festvérhajölá! Kiél, január 19. A kiéli német hajógyárban fölépített Deutscblantí nevű uj rendszerű német páncélos hajó ma délelőtt német kereskedelmi lobogó alatt megtartotta első hajógyári próba­utazását a kiéli öbölben. A hajó reggel indult útnak és délután kettőkor visszaérkezett. A szakértők elragadtatással emlékeznek meg a Deutschland teljesítményeiről. Az első komoly próbautat a hajó február 27-én kezdi meg. Átkel az északkeleti csatornán is és Cux ha vedben át­veszi a tengerészet hivatalos bizottsága. — A Deutschland április elsején Wühelmshafenben ; néhány órával testvérhajójának, a „B“ jelzésű ! páncélosnak vizrebocsájtása előtt kitűzi a német I hadi lobogót és hivatalosan a hadi tengerészet kötelékébe lép. A hajó legénységét az Emdea cirkáló legénysége alkotja. Az Emdení javítás céljából szolgálaton kívül helyezik. IMMIWHLUW^rsageHI M vörös csillag lovagjai Ma:VÉCSEY ZOLTÁN (16) Az idegeneket roppant kellemesen érintette az első benyomás, amit Moszkvában szereztek. Hiszen itt nyugateurópai, vagy akár amerikai levegő van. Semmi különbség a moszkvai Grand Hotel, vagy egy nyugati Ritz között. Kürtőt mindez már nem lepte meg, hiszen két ízben szállott már meg a Grandban. Tudta, hogy Moszkvában három ilyen nyugateurópai sziget van, három nagy szálloda. A szovjet kénytelen volt megalkudni az elveivel és a polgári világ szállodaintézményét lekopirozni az idegenek miatt, akiket szolgálatába állított. A külföldről 'behozott szakemberek, mérnökök, orvosok, szakértők, delegációk, egyszerű látogatók e három szálló valamelyikében nyertek elhelye­zést, különben egy-két napnál tovább nem tar­tották volna ki Moszkvában. Itt azután megta­lálták azt az életformát, amit megszoktak e amiről a busás dollárjavadalmazás ellenére sem tudtak volna lemondani. Itt nyugodtan olvas­hatták kedvenc lapjukat, a Voesische Zeitun­got, a Timest és a Matint, kellemesen szórakoz­hattak az ötórai teán, vagy vacsora után a bárban egy kitűnő angol jazz muzsikájára, flörtölhettek Riviérát és Chantillyt megjárt grand cocotteokkal, minden egészen olyan volt, mint otthon. Kurt, ahogy szobájába ért, rögtön telefonon ■hívta föl az osztrák konzulátust. A telefonnál Meyériéin konzulátusi tisztviselő jelentkezett, ő volt az inspekciós. Kurt, ismerte ezt a fiatalem­bert előbbi útjaiból, Meyerlein is emlékezett nagynevű újságíró honfitársára. Ne vegye, kérem, rossznéven, ha rcám nézve életbevágó fontosságú ügyben arra ké­rem, hogy azonnal keressen tol a Grand Hotel­ben. Sajnos, én egyelőre nem mozdulhatok ki, különben én tettem volna látogatást az osztrák konzulátuson. A 216-os szobában lakom. Meyerlein megígérte, hogy az inspekció le­teltével, tehát negyedóra múlva útnak indul. Kurt erre a kis asztalkához ült. Lo sem mosta ,-t, hosszú nt, porát, hanem lázas gyorsasággal vetette papirosra mondanivalóit. Mindazt, leírta, (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) amit szükségesnek tartott a konzulátus infor­málására. Megirta szándékát, hogy a másnap déli varsói gyorssal készül visszautazni s dél­előtt tizenegy órakor keresd föl a konzulátust, ha nem jelentkezne, ez azt jelenti, hogy elfog­ták és akkor kéri a konzulátus gyors interven­cióját s kéri azt is, hogy feleségét varsói címén lehetőleg a konzulátus futárja utján értesítsék. Amikor a hosszú irattal elkészült, nagy be­tűkkel fölébe irta: „Nem tudom, hogy nem hallgatja-e száz szomjas fül a mi tárgyalásunkat, ezért papirra írtam mondanivalóimat, gyorsan olvassa át.“ Amikor ezzel a munkával elkészült, a kül­ügyi népbiztosság sajtóosztályát kérte tele­fonon. Egy-kettőre meg volt a kapcsolat. — Halló, a sajtóosztály főnökével kívánok beszélni. —• Halló, kérem, azonnal adjuk. Egy mély férfihang jelentkezett a telefonban, nem, semmiesetre sem Fjodor Szemjanovics lá­gyan csengő tenorja.. — Halló, kérem, ki beszél ott? Mit parancsol? — A sajtóosztály főnökét kértem, — ismé­telte Kurt, hogy teljes biztonságot szerezzen. — Itt a sajtóosztály főnöke beszél. — Fjodor Szemjanovics Kulinyev? Egy pillanatig csönd, aztán a mély hang ket- tőt-hármat krákog. — Nem, kérem ... Kurt most ogy név elmormolását hallja, ame­lyet nőm tudott megjegyezni, de oz nem is ér­dekli. — Én, kérem, Fjodor Szemjanovksot szeret­tem volna üdvözölni. Itt Kurt Resnor beszél, Becsből, Talán ismeri, kolléga ur, a nevemet? Újból csönd, a mélyha.n^u embor ott a sajtó­osztályon megint krákog kettőt-hármat. * — Hogyne ismerném a kolléga ur nevét. A sajtó’osztáiy nagyon hálás Oroszországról irt cikkeiért és könyvéért. Lehetünk, kérem, vala­miben a szolgálatára? — Csak egy-két napra jöttem Moszkvába, Italán már holnap fordulok, éppen csak üdvözöl-, ni akartam sajtóosztálybeli ismerőseimet. Fjo­dor Szemjanovics talán szabadságon van? Semmi válasz. Mintha megszakadt volna a kapcsolat. —- Halló, kérem, halló, halló ... A népbiztosság újból jelentkezik. Újból a mélyharigu beszél. — Nem, kérem. Fjodor Szemjanovics Kuli­nyev már nincs a sajtóosztály szolgálatában. — Ugyan, ne mondja, kérem! Ejnye, de saj­nálom. Mióta nincs önöknél? — Tegnap dél óta. — És hol van most? Hol talál kozhatnám ve­le? Nagyon szeretnék vele beszélni és üdvö­zölni őt. Remegve várta a választ. Talán most meg­tud valami biztosat szerencsétlen barátja sor­sáról. Rideg és száraz volt a felelek — Nem tudjuk, kérem. Semmit sem tudunk róla. * A konzulátusi tisztviselő hamarosan megjött. Amint belépett, Kurt elébe sietett s a barát­ságos üdvözlő szavak után nyomban a kezébe nyomta az iratot. Látogatója kissé elcsodálko­zó arcot vágott, de amint elolvasta a bevezető sorokat, rögtön megértette a helyzetek — Parancsoljon, kérem, helyet foglalni, dok­tor ur — mondotta Kurt —, és csak néhány percnyi türelmet kérek, amíg befejezek egy le­velet. Meyerlein leült a ke revetro és figyelmesen kezdte olvasni Kiirt írását. Néhány perc múlva intett Kurtnak, hogy mindent megértett. Ezután még jó tiz percig elbeszélgettek kö­zömbös és színtelen dolgokról s Meyerlein azzal búcsúzott, hogy vacsora után újból fölkeresi Kürtőt. Különben is este diplomáciai társaság lesz együtt a Grand Hotelben s bizonyára na­gyon fognak örülni a frissen jött nyugati utas­nak, aki egész bizonnyal egy csomó újságot hozott- magával. Kurt a pompásan díszített nagy étteremben fogyasztotta, el vacsoráját, amely kitünően Íz­lett,. Nem csoda, ha a'külföldiek között ott volt néhány szovjetarisztokrata is éppen úgy szmo- k ing osan s éppen úgy fényes estélyi ruháju hölgyek kíséretében, mint. az idegenek. Á terem közepén szökőkút csobogott, amely­nek medencéjében az oxótikus tengerek külön­féle szines halacskái úszkáltak. A zenekar tom­pára fogot hangszerekkel a legújabb hangos­filmslágereket játszotta. Élénk zsibongás, gyön­gyöző kacagás, pezsgő jókedv. Folyton többen és többen jönnek az étterembe, a pincérek ki­fogástalan gyorsasággal szolgálnak föl. Főleg francia és angol szó hangzik. Kurtnak most hirtelen az az illúziója, hogy Londonban van s a Savoyban ül. Jóízűen issza meg rajnai borát, rágyújt egy illatos szivarra s a vesztibülbe siet. Föl s alá sétálgat, gondolatai kissé megpihentek s már szinte nyugodtabban látja a helyzetet. Nem sokáig kellett várakoznia a konzulra. Meyerlein a vesztibülben kereste, azonnal hoz- zásietett, karonfogta s föl-alá sétálgattak. —- Itt egészen nyugodtan tárgyalhatunk — kezdte a konzul —, itt nincsenek mikrofonok s ha meg is figyel bennünket a liftes boy, annyit tud meg, hogy együtt vagyunk. A helyzet sok­kal komolyabb, Resner, mint ahogy az első pil­lanatban gondoltuk. Kurt karja megrándult a konzul karjában. — Fjodor Szemjanovicsot nem puszta vélet- Ienségből szabadságolták, nem helyezték el egyszerűen más osztályra, hanem a cseka bör­tönében ül. Fojtott hangon kérdezte Kurt: — Mikor tartóztatták le? — Tegnap délelőtt. És úgy látszik, hogy ő rögtön be is ismert mindent, megnevezte mun­katársait és így foghatták le a maga, barátját. SzmolenszkbeD. Rövid szünet után folytatta: — Ez a Kirinov veszedelmes fickó volt a. szovjet szempontjából, éppen azért, mert igen megbíztak benne. Nagyon értékes anyagot szál ütött az emigrációra vonatkozólag nekik, ám mindezt azért, hogy szovjetellenes üzelmeit an­nál sikeresebben folytathassa.. Informátorom szerint összeköttetésben lehetett a francia n angol kormánnyal is és a szovjet minden poli­tikai és gazdasági tervét eladta. Régóta fáj a foguk erre a hírvivőre, de arra senki sem gon dőlt, hogy Bereskovskij elvtárs legyen Kirinov. — Szerencsétlen omber, — rabegte Kurt. — Bizony, kegyetlen sors vár reájuk, hagyta helyben a konzul. — Egy ideig életbon hagyják őket, a cseka börtönében fogják kí­nozni, mindaddig, arnig megpuhulnak és min­dent. lelepleznek, aminek a szovjethatóságok hasznát, vehetik. Azután rövid utón elteszik őket láb alól. Az ilyen ügyek, amelyekben a. szovjet kém hál óz atár ól van szó. még szovjet bíróság elé sem kerülnek. A két. ember érdeké ben semmit sem lehet tenni... 2 Március 26.-án lizsisi választás 17 ti leüli áron! fi samfJeharc neskeididfitt - fi csehszlovák pártok csehszlovák öirőí akarnak

Next

/
Thumbnails
Contents