Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-19 / 15. (3125.) szám
6 1933 január 19, csütörtök' 6_______________ paii3»aBiiiJi'iiarnwT^,Mw—icbsp1^bbwí lak rá. Mivel a főhadnagy árnak számos autó- tulajdonom isemröse volt, az olaj 4É.a beazin- ismét gyorsan fogyott. Az egész ügyet tisztára a véletlen fedte föl. Az történt ugyanis — kevéssel karácsony előtt —, hogy egy katonát, aki a kbeli repülőtéren repii'őgépraodellje részére valami t'adcszkát szedett föl, Zeitüammel, az asztalosmühely polgári vezetője, tolvajnak mondotta. A katona tiltakozott a sérté9 ellen és fölhozta, hogy ez az elnevezés sokkal inkább másokra áll. Az egész repülőtér katonái tudniillik tudtak a dologról és nyíltan beszéltek róla. A műhelyvezető följelentette a katonát, az ügy az irodába került s Zeiihammel műhelyvezetőt hamarosan elbocsátották, áliitólag 15 kilogram szappan el-; tulajdonitása mialt, amit beismert — Vrsecky főhadnagy pedig bevonult a fogházba. Nyílt titok, hogy Zeithammel összeköttetésben állott a főhadnaggyal. Vrsecky főhadnagy most főképpen Zeitham- j jmdre hivatkozik, aki neki az olajat és a benzint: adta volna. Ami az égeri „sofőri&kola4* honorá-! xiumait illeti, a főhadnagy ur azt állítja, hogy ; honoráriumot „nem vett föl44, csak „kapott14. B3mBBnEtig9^08BmSBaraaBBartgl Megindul a Sörök nyelvújítás Megtisztítják a török beszédet a perzsa és arab elemektől Isztambul, január. Törökországban most nagy reformterveket hajtanak végre, hegy a szellemi és technikai kulaurá-ban egyaránt elmaradt török népet magasabb nívóra emeljék. A török népet nemcsak modernizálni, de egyszersmind európaizálni is akarják. Az bizonyos, hogy Törökország kükő képe a világháború óta nagyon megváltozott. EltöröPék a feznek viseletét és a rendelettel ellenszegülőkét nagyon súlyos büntetésekkel, sőt a viss zacc őket egy időben halállal is büntették. Bevezették a latin betűs Írásmódot, a Koránt pedig, a mohamedánok t szent könyvét a félhold országában már nem arabul, hanem török nyelven olvassák. Igaz, hogy ezek a változások ha szembeötlőek is. de inkább csak felületesek, melyek ma még nem változtattak t népnek, legalább :s a vidéken élő tömegeknek a. mentalitásán. Az idő azonban talán majd Komáinak ad mégis igazat. Az önmagát reformáló Törökországnak egyik legérdekesebb és legnagyobb feladata az, am't talán egy szóval lehetne jellemezni: nyelvújítás. A török nyelv alapjában véve keverék, melyben Dl tűnőén sok az arab és a perzsa elem. Ami a legérdekesebb, ezek az arab és perzsa jövevényszavak, avagy mondatok nem az iilető népek köznapi beszédéből származnak, hanem saját hazájukban is már rég elfelejtett és csak az Írástudók, a legműveltebb emberek által ismert klasszikusok korából valók. Ma már elmúltak ugyan azok az idők, amikor az akkor hivatalos ozmán török' nyelvben többoldalas mondatokat kerekítettek ki a hozzáértők, de az arab és perzsa befolyás most is még a leghétköznapibb birodalomban, az újságírásban is feltűnő. A nép nem is érti ezeket a szavakat úgy, hogy ha a ma még 90 százalékot kitévő analfabéták meg is tanulnának betűt olvasni, nem okosodnának ki a számukra idegen irodalmi nyelvből. Viszont nagyon nehéz dolog csak úgy egyszeriben kiküszöbölni ezeket a jövevényszavakat. A török nyelv aránylag rendkívül szegény a szavakban, alig rendelkezik 35—-10.000 szónyi anyaggal. Ha már mcst ebből egyszeriben elhagynák a nagyon tekintélyes mennyiséget kitevő arab és perzsa részt, úgy egyike volna a legszegényebb nyelt veknek. Ezért alapította most meg nemrégiben a mindenről gondoskodó Kemál pasa a Török Nyelv Kivizsgálására Alakult Bizottságot4*, melynek feladata, hogy a régi törökeredetü, így például a szumir és a dsagati nyelvekből újabb szavakat képezzenek. A török tudósok most azon fáradoznak, hogy gazdagítsák a török nyelvet és pedig nem modern szóképzések, hanem ókori archaikus emlékek felelevenítése utján, ötvenezer uj k'f jézust, fogaimat akarnak megjelölni, ötvenezer szó után kutatnak. Első pillanatra talán fantasztikusnak tetőző ez a terv, de a szívós energiájú akaratát mindenütt érvényesíteni tudó Kemál pasa erő sen bízik benne, hogy a nemzeti öntudatára é’ redő Törökországot uj, tisztán török, egészen nemzeti nyelvvel ajándékozza meg. Rendkívül olcsó tátrai rendezés. A PMH utazási osztálya közli, hogy január hónapban a következő árak mellett tud a Tátrában népszerű olcsó rendezéseket nyújtani: 5 nap 220 Kő. 10 nap 395 Kö. 20 nap 720 Kő. Ezekben az árakban a gikurzus dija fs benne van. Közelebbi felvilágosítást nyújt utazási osztályunk. 25%-os kedvezményes körntazisi Jegyek Német or-zágban. Németországban bevezetik a körutazási jegyeket, amelyek 25% oa kedvezményt nyuj anak A jegyek 299 km-ig 15 napra 6 azontúl 80 napra érvényeik. Árváltozások «» egyén! ráma! ntazásokp.áL A PMH utazási osztálya közli, hogy a 70% os olasz kedvezmény kihasználásával rendezendő egyéni római és olaszországi utazások áraiban csekély változás tör!ént. Utazási osztályunk külön ár lapot nyomatott ezekről az utazásokról é* kéa&- séggel m "küldi minden érdeklődőnek. Milliárd mikroba palotájában A világ legparányibb, de legveszedelmesebb hadserege Béc9, január 17. A teremben minden csendes. Egy gázláng serceg amott a sarokban. Erős- fczagu folyadékok illata terjeng a levegőben. Itt állunk a bécsi 6zereológiai intézet dísztermében, aho! minden sarokból fontos számok integetnek felénk. Az asztalokon sárga és vörös ceruzákkal megjelzett lombikok, poharak hallgató csendben, némán várják a mestert, aki öez- ezeállitotta őket az asztalokon, hogy a sok mérges auyag közepette védje az életet — e csodálatosan egyetlen kincset, amelyet megóvni igyekszik a legnagyobb anyagi áldozatok árán is az ember igyekezete. A szereológia a baktériumokat kutatja, azoknak éietmegnyilvaníliásaival foglalkozik és az általuk előidézett betegségek pontos körrajzát iparkodik feljegyezni. Á végtelen türelem és a lelkiismeretesség, a tudós munkájának ez a két pillére foldozta itt egybe az elme képzettársításának csodálatom lehetőségét, amelynek birtokában tovább kutat az utód, aki majdnem elfoglalja ezeket a székeket is és igy generációk adják át egymásnak azt az adathalmazt, amely végül az ismeretek birtokában bástyákat emel az élet védelmére. A boszorkánykonyha Az egyik viBanymeiegitőben — állandóan 37 fokon tartva — ott hevernek különböző tápanyagokban az emberi szervezetet támadó baktériumok, a betegség csirái, amelyek a legfontosabb szerepet töltik be e vizsgálatok közepette. Különböző vénsavók, továbbá fehér egerek, valamint a tengeri malacok és nyulak sok példányából lecsapolt fertőzött vér kitáplálja, illetve terjeszti azokat a csiraféleeégeket, amelyekből csak ezután fogja észlelteit megállapítani a tudós. Valóságos boszorkánykonyha ez; minden titokzatos és ha valahol, itten valóban semmi sincs megengedve az „idegennek14. De hogy is lehetne ez máskép. Amikor mérgek, egész városok megfertőzésére elegendő bakté- riumtömegek hevernek szerte az ember körül. 20—30 liter húsleves készül itt naponta, hogy tápanyagul szolgáljon a klinikákról beküldött kóroknak kivizsgálásához szükséges csirákhoz. Egész különös étvágya van a baktériumnak. Harminc-negyven kiló marhahúst- kell kifőzni, hogy ezeket a kis, láthatatlan élőlényeket kellő energiával lássa el a céltudatosan gondolkodó ember. És amidőn ellenségének életét igy védi a tudós, akkor tulajdonképpen az életért küzd, j szeműién a halálos kórral. Heroizmus és hivatásérzés kell ahhoz, hogy parányi részleteredményeket csikarjon ki az ember a kérlelhetetlen kaszástól, mert sohasem adódik egykönnyen az elégtételt jelentő eredmény. A tífusz, meg a tuberkulózis, a vérbaj és a rákos fertőzések száz ég százezer esete itt kapja meg útlevelét, amelynek folytán vagy kiderül még az Isten napja a beteg felett, vagy az orvostudomány feladja a pácienst. Aggodalom, szorongó félelem és borzalmas magárahagyatottsá" az, amely a hozzátartozók ezreinek és tizezreinek gondolatvilágát bilincseli ide ehhez a palotához, amelyet joggal lehet a baktériumok elleni küzoelem Népszövetségének nevezni. Századok után is kisül a gyilkosság A másik teremben már mozgalmasabb az élet és fojtóbb az illat. Itt senyvednek azok a szerencsétlen állatok, amelyeket az ember saját életének védelmére feláldoz. 1200 házinyul és több, mint 4000 egér teszi gazdag állományát ennek az állatseregletnek, amelyhez még néhány tucat tengerimalac és 40—60 galamb is hozzátartozik. Legérdekesebbek azok az oltóanyagok, amelyeket a házinyulak adnak. Van ezek között egy, amely különösen a bünözővilág réme, mert segiteégével még évszázadok után is kimutatható, hogy vájjon emberi vér cseppent-e valamelyik ruhadarabra? Ez az úgynevezett forenzi vérpróba. A bécsi intézet legnagyobb sikere azonban az az újabb eljárás, amelyet- különösen a spanyolnátha elleni elkeseredett harcban nagy eredménynek számit. Amott ötmillió ménét tartanak a kaptárokban, amelyek havonta 40 liter szérumot adnak. Ezt az oltóanyagot különösen a köszvény ellen alkalmazzák állítólag nagy sikerrel. Érdekes az alagsor helyiségében elhelyezett postahivatal is, ahol a legnagyobb körültekintéssel csomagolják el a legtávolabbi külföldre szánt orvosi szakvéleményeket, melyekhez a legpontosabb ellenőrzés csatolja a megfelelő szérumot. Érdekes továbbá az a kitűnő, emlékekben gazdag könyvtár is, amely a bécsi orvostudomány világhírű szaktekintélyeinek, Paltauf, Ghwosíek, Pirquet, Clairmont, Busson, Baeoher, valamint Eisler tanároknak emberöltőket kitöltő munkásságából maradt fenn. ,J Efiiárreviziő — háton! jelent44 állítja az agrárpárt Veíer A Lidové Listy állásfoglalása a revízió ellen Prága, január 18. Denes külügyminiszter expozéját erősen kommentálják a prágai cseh lapok. A Lidové Lisly legutóbb vezércikket szemei a külügyminiszter fejtegetéseinek s ebben egyebek közt ezt Írja: — A múlt héten tájékoztattuk barátainkat azokról a veszedelmekről, amelyek a nemzetközi békét a békeszerződéseik ellenségei által kezdett nagyszabású revizionista kampányból kifolyólag veszélyezlelik. Megállapítottuk, hogy bennünket a német revizio- nizmus köz ve. ve, a magyar azonban közvetlenül érint és hogy ez a magyar veszedelem ?. német revízión izmustól függ. A szomszédaink revizionista áluijairól való ítéletünket szombaton megerősítette Benes külügyminiszter nyilatkozata, aki a revizionizmusnak szentelte beszéde legjelentősebb részét. Hangsúlyozni kell, hogy Benes miniszter is tudatában van e veszedelem nagy méreteinek, mert kijeién tetve, hogy bárminemű területi revizionizmus a háború veszélyéhez vezethetne. Igen helyén való, hogy Benes dr. ez alkalommal oly nyíltan beszélt- Ebben az ügyben szükség volt határozott szóra és a legszívesebben dedukálnók Benes szavaiból, hogy határaink semmiféle revíziójába nem megyünk bele s hogy azzal szem be szál lünk úgy hatalmi, mint diplomáciai eszközökkel. Semmiféle határreviziét nem engedünk magunkra kényszeríteni, sem erőszakkal, sem szép szóval, ha netán a nép- szövetség vagy a nagyhatalmak valamilyen nemzetközi konferenciáin akarná ezt az úgynevezett „európai béke41 kedvéért. Mi azt kívánjuk, hogy az európai béke valóban meg maradjon. De a nagyihatalmaknak vagy a népszövetségnek ehhez egészen más eszközöket kell találniuk, mint amilyen a határ re vízió lenne egyik vagy másik „kis ál- la.m“ rovására. Mi nem vagyunk „kis állam44, hogy minket, beo-ü leiünket, terület- állományunkat kótyavetyéljék. Ezt tudnia kell mindenkinek, nemcsak a külföldön, hanem a belföldön is— Az elmúlt években idehaza is elhangzottak szavak felelős személyek ajkáról, melyek beismerték, hogy az államhatárok bizonyos korrektúrákra szorulnak, de hogy ezeket a korrektúrákat egyetértésben keil megejteni mindazokkal, akiket ez illet stb. Ma teljesen közömbös, hogy a békeszerződések jók-e vagy rosszak, általában itt az ideje, hogy szaki'síink a politikai filozofálással, mert csak fölöslegesen helytelen dedukciókra vezet, amelyek katasztrofálisan hatnak a közvéleményre. * • — Az, ami a Magyarországnak szóló s Ausztrián keresztül szállított fegyverek körül történik — folytatja alább a Lidové Lisly — fölötte gyanús. A japán példa ragadós s ki biztosit bennünket afelől, hogy Magyar- ország Németországgal egyetemben nem akarja-e a népszövetséget hasonlóan valamilyen „kész dolog elé“ állítani, ahogy az Ázsiában történik. A magyar kormány akarata ellenére — természetesen csak hivatalosan — egy meglehetős erejű fegyveres osztag és önkéntes katonai organizáció behatol köztársaságunkba s olyan „helyzetet teremt44, amelyről Genf „tárgyalni fog“. Biztos, hogy visszaverjük őket s maga a nép- szövetség is elrendeli, hogy vonuljanak a határok mögé, de ki fog bennünket kárpótolni azokért a károkért, amelyek ezzel kapcsolatban keletkeznek, amikor Magyarországról már manapság sem lehet kapni egy hatost sem? Magyarország desperádó-polBikát üz s még elvesztett játszmájának jóvátételét sem képes megfizetni. Éppen azért Cato módjára naponta kell ismételnünk: csak a saját erőnkben bizzunk i ne bízzunk semmiféle népszövetségben. A népszövetség csak akkor segít, ha látja, hogy saját magunk tudunk segíteni magunkon. Szövetségeseinknél is csak annyi su- lyunk lesz, amennyi erővel magunk rendelkezünk — fejezi be fejtegetéseit a Lidové Lisly. Ma lypelr miniszterelnök pártjának esti lapja, a Veoer „A halárrevizió háborút leut“ cimen végnap a következőket irta: — Igen erős intelmet kapott Magyarország Prágából. A csehszlovák miniszter nyíltan megmondja, hogy a határreviró, vagyis a területi változásokra célzó törekvések háborút jelentenek. Kimondottan hangsúlyozta, hogy a revizionista kampány — és igy természetesen a magyar revizionista kampányra gondolt — amely a mi területünk egy részét szeretné megszerezni, veszedelmet, esetleg háborús konfliktus veszedelmét vált-jaki. Wagner Rihárd utolsó farsangja Most lesz ötven éve — 1883 február 13-án — megha.t Wagner Rihárd a velencei Vend- raimin-Ca.ergii Palazzo iöl-sziimii lakosztályában. A palotán ma is V/agner-relieiies márvány tábla emlékezteti kívülről a nagy lagúna gondolás utasait, hogy itt adta vissza halhatatlan lelkét Teremtőjének a legnagyobb német zeneköltők egyike. Azokat a termeket, ahol Wagner lakott, idegenek nem nézhetik meg, meri a palota magántulajdon és tulajdonosa, Campo-Franco herceg családjával a té.ii, őszi é3 tavaszi időt itt tölti. Palotája, a Palazzo Vendrarmn-Calergi (valamikor Palazzo Loredan) a renaissance Dália egyik 'legszebb palotája. Pletro Lembor- i dinak ez az egyik legnagyszerűbb alkotása időkön, művészi divatokon túl, mint valami régi, fejedelmi kastély büszkélkedik Velence kincsei között. A főépület két emeletét öt dupa ablaksor arányosan tagolja, a hom- lokleiet Pál ma G Lován e rázlrize díszíti Cesor diadalmas bevonulásáról. A széles márványkapu fölült, amalyhez hat kecses márványlépcső vezet, a történelmi nevezstességü felirat: „Non nobls Domine44 áll. Jobbra, kissé a háttérben a szárnyépület fekszik, amelynek földszinti termeiben lakott 1882 és 1883 telén Wagner Rihárd- Ezt a részt kis kert választja el a Cárnál© Grande hullámaitól. A pa óta a Vendraminik tulajdonából már reges-régen más tulajdonba került, de mai napig is „Palazzo Vendramin-Calergi44 & neve, hiszen úgy a Vendramin-, mint a Ca- lergi-osaiád Velence közlársaság ősi arany- könyvében a legrégibb nemesek sorában, van. Akinek nevét ebbe a „Libro d‘oro“-ba iriák, azok a köztársaság világsorát döntő nagytanácsának tagjai voltak. A 13-ik században, amikor a velenceiek elfoglalók szigeteiket, már úgy a Calergik, mint a Vendraminik, az utóbbiakból az akkori dogé 13 származott, a legelőkelőbb nemességhez tartoztak. Különös véletlen, hogy Wagner Rihárd - nak, aki életét a Calergik ősi palotájában fejezte be, fiatal, küzdelmes korában egy Ca- lergi Mária, született Nesseirode grófnő, volt leglelkesebb pártfogója. Wagner második párisi tartózkodása idején, amikor nehéz anyagi gondokkal küzdött, alkotó géniuszának egyik legnagyobb hódolója Galergi Mária volt, maga i,s híres zongora művésznő, Liszt Ferenc tanítványa és Liszt szerint Chopin egyik legjobb interpre'áiora. Előkelő összeköttetősei, gazdagsága és lelkes pártfogása révén sokat segített a fiatal Wagner nehéz sorsán. De a diadalmas Wagner győzelmét már nem élte meg, korán, fiatalon meghalt. A Palazzo Vendramint 1844-ben Berry hercegnő vette meg, aki a telet mindig ebben a palotában töltötte. A hercegnő második házasságát Lucohesi-Palli Etore gróffal kötötte, Berry Károly Ferdinánd herceggel való első házasságából pedig egy leánygyermeke született, a későbbi pármai herceguő, Zita volt magyar királyné nagyanyja és egy fia, Cham- berd gróf, a francia trónkövetelő- Berry hercegnő a velencei előkero élet középpontjában, élt, palotája a főrangúnk találkozóhelye lett. A palota egész második emeletét színházzá alakították át, nagy színpaddal, háromszáz zsülyés ülőhellyel, ahol olyan nagyszerű operai és Goidoni-előadásokat tartottak, hogy egész Olaszországban Ilire volt. A hercegnő halála után a palota a hercegnő második házasságából származó fia, Lucchesi-Palti harceg tulajdona lett, övé ma is. Wagner Rihárd egykori lakosztályát már teljesen átalakították, ma már csak Signor Augusto majordomus tud emlékei után beszélni a nagy zeneóriásról. Signor Augusto édesapja is a palota majordomusa volt, 5 segítette ki 1883 farsangján Wagner R'bár- dót gondo ójából, mikor feleségével a velencei karnevál ünnepségeiről éjjel hazatért. És aizt mondotta Wagner Rihárd kedvesembe, rének: — Amico mio il Carnevale é andanto! Tragikusan igaza volt. öt nappal később a „Maestro" rvár liánul meghalt,*
