Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-19 / 15. (3125.) szám

l5'(3125) SZŐm'CS0M><tök *

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre; évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. f\ képes meliéklettel havonként 2.50 Kő-val több Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő.

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, 11. emelet, — Telefon; 30311, — Kiadóhivatal; Prága II., Panská ulice 12. 111. emelet Telefon: 34184,

8ÜRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRRHfl

! Mfuss leleplezi, hogy Jugoszlávia I és Csehszlovákia gyakran szállít fegyvert

Ausztriái it

Egyforma elbírálást kér a szocíá'tfemokratáktAI — Franciaország „őrök időkre” semlegesíteni akarja Ausztriát

Becs, január 18. Félhivatalos körökből Származó jelentés a tegnapi diplomáciai fogadtatásnál számos külföldi hatalom képviselője újból szóvá tette Do ilfuss kancellár élő t a hirtenbergi fegyverszáJíitás ügyét. Do-!fuss vá aszóban kifejtette, hogy a közelmúltban gyakran folytak ugyanilyen fegyverszálliá- sok Ausztria területén át legtöbb nyíre Csehszlovákia és Jugoszlávia között. A nemzeti tanács pénzügyi bizottságában DoHfuSs ugyanilyen váaszt adott a szociáldemokrata interpellációkra és megjegyezte, hogy furcsának találja, hogy a baloldal csak bizonyos államok közötti fegyverszál áfásokat kifogásol, míg más államok Sokkal nagyobb arányú fegyverszállításai ellen nincsen kifogása.

Francia utípla Ausztriával kapcsolatban

London, január 18. A Daily Telegraph rendszerint jólértesült diplomáciai munkatársa biztos forrásból úgy értesült, hogy Franciaország svájci mintára „örök időkre" semlegesíteni kívánja Ausztriát és a kisállam nemzetközi sorsát a népszövetség garantálása alá akarja helyezni. A francia kormány három európai fővárosban már bizalmas puhatolózásokat és mcgbesze /éseket folytat ebben az ügyben. Egyelőre nem tudni, hogy az első nyílt lépés mikor következik be. Az uj francia politika főcélja, hogy egyszer s mindenkorra lehetetlenné tegye Ausztriának Németországhoz való csatlakozását és

Ausztria vám-, vagy gazdasági unióját Németországgal vagy Olaszországgal. A tervet Flandrin volt francia pénzügyminiszter vetette föl, aki meggyőzte a mai francia kormányt, hogy az állandó csatlakozási veszedelem lehetetlenné teszi a további osztrák hitelek elhelyezését a francia piacon. A francia diplomácia ezenkívül azt várja a terv megvalósításától, hogy Ausztria tartós semlegesítése Magyarországot elszigetelj és a kis- antanttal való béke megkötésére kényszeríti. A Dai'y Terelgraph a lehető ieger&’yesebben visszautasítja a francia tervet és megállapítja, hogy az soha sem kaphatná meg Németország és Olszország beleegyezését. A reális franciák is utópiának vélik Flandrin tervét.

Scotus Viatorra, aki emlékezetes jubiláns cikkében ugyanezt irta.

Az igazságügy sürgős problémái

Törköly képviselő beszédének további részében az igazságügyi tárcával foglalkozik és rámutat arra, hogy a kormánytöbbség itt sem törekszik az igazságra és igazságosságra. A kormányzás itt sem gazdaságos. Idézi Fajnor Vladimír dr-nak, a legfelső biróság elnökének szavait, aki azt állította, hogy az igazságszolgáltatás hibás működése a birák túlterheltsége, túlmunkái tatása, hibás szervezete hátrányosan befolyásolja az igazságügyet és hogy a bírói függetlenség hiányzik, mert hiszen 6ok anyagi jelentőségű ügyben a biróság függ a minisztériumtól.

A szónok követeli a bírói függetlenségről és szervezetről szóló törvényt, a jogképzés reformját, a jelenlegi biróhiány megszüntetését, a nép nyelvét jól tudó birák alkalmazását, a lap elkobzásokkal történő visszaélések megszüntetését, az ügyészség reformját, a börtönügy szabályozását, az ügyvédi szabadság és az. ügyvédi önkormányzat sürgős visz- szaállitását. A nyelvhasználati jog is megfelelően szabályozandó.

Rendezni kell a birák fizetését. Á birák számára

megtiltandó a politikai pártokban való aktív vezető szereplés

e megakadályozandó a pártbiráekodás. A szónok végül követeli a bírósági kerületek olyan uj beosztását, amely nem csorbítja a nemzeti kisebbségek jogait,

A további vita

í

A közigazgatás is sz igazságszolgáltatás radikális átszervezését kívánta Törköly a költségvetési bizottságban

Ctrny belügyminiszter védi a karhatalmi szerveket a kritikák eüen s beismeri a közigazgatás gyöngéit — Meissner miniszter beszéde

Prága, január 18. A költségvetési bizottság ma délelőtt befejezte a belügyi és az igazságügyi tárcák köttség vetésének részletes vi- áját és délután áttért a kulturális téted vitájára. A délelőtti ülés első szónoka Törköly

József dr. magyar nemzeti párti képviselő volt.

Törköly képviselő beszéde

Thörköly képviselő beszédében fejtegette, hogy a közigazgatási költségvetésből hiányzik az önkormányzati igazgatás készkiadása s csak az állami közigazgatás készkiadásai vannak benne megrögzitve s igy nem lehet megállapítani, hogy a közszolgálat mennyit vesz el a nemzeti jövedelmekből, nem-e túlságos' nagy az elvonás s mit lehetne megtakarítani, mint lehetne közterhek lebontásával mentesíteni a polgárokat az életképességüket érintő közterhektől, mert enélkül gazdasági kibontakozás nincsen. A szónok állitja^és bizonyltja, hogy

a csehszlovák közigazgatás sem nem gazdaságos, sem nem eredményes, a jóságáról beszé mi sem lehet.

Követeli az állami igazgatás átszervezését és az önkormányzati igazgatást jelentő uj köz- igazgatási reformot és

valódi országos autonómiái Szlovenszkó és RuszinSzkó részére.

Továbbá a központi igazgatás decentralizálását különösen ott, ahol a decentralizáció kár nélkül és előnyösen történhet. A közigazgatási vitás kérdések elbírálását a föl állítandó

középfokú közigazgatási bíróság hatáskörébe tartja utalandönak.

Szlovenszkón két ily középfokú közigazgatási biróság állítandó föl, mely a közigazgatási ügyekben mint harmadik fok szerepelne

és mentesítené a legfelső közigazgatási bíróságot munkája egy részétől.

A kormányzati és közfontosságm ügyeik tartoznának csak a legfelső közigazgatási bírósághoz.

Ki kell terjeszteni a közigazgatási biróság hatáskörét az oly panaszok elbírálására, amelyek azt panaszolják, hogy a hatóság valamely ügy érdemében négy hónapon belül nem intézkedik. Vagy ki kell mondani, hogy

ha ezen idő alatt a hatóság nem intézkedett, akkor a fél írásbeli kérelmére átszáll a hatáskör a mulasztó hatóság fölöttes hatóságára. A szónok követelte az uj községi törvény, a községek önkormányzatának felfüggesztését szabályozó uj törvény meghozatalát, a községi állami igazgatásnak a községi önkormányzattól való szigorú elválasztását, a községi jegyző kérdésének helyes szabályozását,- a jegyző vétójogának megszüntetését.

A szónok követelte továbbá a községek szövetségének megalkotását olyképpen, hogy

azok az összes municipiális vagyon fölött rendelkezzenek azzal, hogy a Nemzeti Banknak leköthessék ezt a vagyont harmincszázalékos fedezetű bankjegykibocsájtásra, amely ösz- szeggel keresztülvihető lenne a községek szanálása, a munkanélküliség helyi leküzdését szolgáló gazdasági program.

Ez a beruházási

belső kölcsönt szükségtelenné tenné.

A közigazgatás színvonalának emelését kívánja, mint a racionalizálás első föltételét. A megoldás nem a tisztviselők szaporításában, hanem csak a tisztviselők képességeinek emelésében állhat. A tisztviselők kérdése nem fizetésleszállitással oldandó meg. Mindenütt alkalmas és jófizetésü tisztviselőket kell alkalmazni. Uj minősítési törvényt, a joképzés reformját, gyakorlati közigazgatási vizsgát, általános szolgálati szabályzatot és a függetlenséget biztosító pragmatikát kívánja. A köztársaság — mondja a szónok — rendőrállam.

A közigazgatás! tárcánál a rendőrség és a csendörség kiadása 420 millió, vagyis a 690 millió összes közigazgatási állami igazgatás 62 százaléka. 130 millióval több, mint az igazságügyi kormányzat összes kiadása.

Ez az arány Szlovenszkón még rosszabb. Nincs semmi fejlődés a jogállam felé. Szégyene a kormánytöbbségnek az, ami az állampolgárság kérdésében ma is folyik, A szónok hivatkozik,

Utána Jezek nemzeti demokrata párti képviselő részletesen foglalkozott az állami közigazgatás reformjával és ezzel kapcsolatban kifogást emelt a közbenjárások ellen, amelyek már oly mértéket kezdenek ölteni, hogy lehetetlenné teszik a rendes hivatali munkát. Az alsóbbíoku hatóságok hatáskörét ki kell terjeszteni és a belügyminisztériumnak meg kell tenni asz erre vonatkozó intézkedéseket- Követeli, hogy az áilam határai mentén fekvő községek és városok rendőrségét államosítsák. Majd válaszol Krebs és a többi német nemzeti szocialista felszólalásaira és hangsúlyozza, hogy óriási különbség van aközött, ahogyan ezek a képviselők a népgyüléseken és ahogyan a parlamentben beszélnek és különbség van aközött is, ahogy régebben és ahogyan most beszélnek a parlamentben, amikor az államügyészség kiadatásukat kéri. A német nemzeti szocialista képviselők pálfor- dulásában azonban senki sem hisz. A szónok felhívja a belügyminiszter figyelmét arra, hogy 90.000 külföldi állampolgár van alkalmazásban a köztársaság területén. Követeli, hogy az állampolgárság megadásánál nagyon elővigyázatosan járjanak el és kivételt csak az orosz emigránsokkal tegyenek. A választási rendszer módosításánál nagyon elővigyázatosan kell eljárni és tanulmányozni kell a világ összes választási rendszerét. Ezt megelőzően azonban a választási biróság kérdését kell szabályozni, különösen abból a szempontból, hogy a választási biróság a képviselőt csakis akkor foszthassa meg mandátumától, ha az illető aljas és 'becstelen cselekményt követ el, nem a politikai párt „rendőri szervének" feljelentésére.

Mojto szlovák néppárti képviselő emlékeztet arra, hogy Szlovenszkón régebben a rendezett tanácsú városok önálló elsőfokú köziigazgatási hatóságok voltak. Ezeket a rendezett tanácsú városokat 1920-ban és 1922-ben megszűnt ették és meg nehezítették a nagyvárosok gazdálkodását is. A járási hivatalok hatáskörének érintése nélkül úgy kellene a városok hatáskörét megállapítani, hogy azok saját ügyeikben önállóan határozhassanak. A rendezett tanácsú városok nagyon nehezen viselik él degradátáisukat, de pénzügyileg is súlyosan érintette őket ez a változás. A vár rosok országos szövetsége tiz év óta hiába igyekszik a helyzeten javítani. Kéri a belügyminisztert, hogy ennek a kérdésnek nagy

1