Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-15 / 12. (3122.) szám
1933 jamuár 15, vasárnap. goritötta az adóvégrehajtást. Egy burgundi ai szőlősgazda birtokát el akarták árverezni az adótartozások miatt. Nos, a messze környéken, a máskülönben íöldébes és gazdag páráitok között egyetlen égy sem akadt, aki akár tiz souéTt megvette volna a szerencsétlen vincellér kis gazdaságát. Az önérzet megtiltotta s az árverezők szégyenszemre elvonultak. A francia társadalom máris bojkottal fenyegetőzik, <ha az adóvégrehajtásokat folytatják. Senki nem vásárol adóárveréseken s ha az állam vagy valami spekuláns kaparintja meg a birtokot, senki nem vesz onnan árut, nem dolgozik a földön, nem szállít oda, egyszóval a bojkottal elveszi a lefoglalt vagyon életkép-ességét. A franciák bizonyára beváltják fenyegetésüket, ha Chéron nem enged. Ismétlem: a franciákkal nem lehet pénz- és adóügyekben kukoricázni. ül. Sztálin Amíg kk európai ügyeinkkel vagyunk elfoglalva, keletről jövet rádión vagy újsághíreken át megüt egy gongszerii, öblös hang: Sztálin hangja. A szovjet vezér fölállította az ötéves terv mérlegét. Örökösen panaszkodó és kellemetlenül feszengő politikusaink között szokatlanul hangzik a moszkvai dicsekvő tiráda, de ha a dolgok mélyére nézünk, ebben a beszámolóban sem találunk sok örvendetesei. Tegyük fel, hogy az ötéves terv 'kilencvenszázalékosán sikerült és Oroszország agrár- államból iparállammá alakult át. Mihaszna! Az iparállami rangot kész vagy féligkész gyártalak, százkét vaskohó, problematikus minőségű áruval színültig telt raktárak — és a változatlanul nyomorgó nép dokumentálják. Mennyire ismerjük mi a büszke -,i parállaniis ágnak" ezt a képét és mennyire elátkozzuk, miközben gépeinket a pokolba kívánva titokban (és talán helytelenül, de a pillanat nyomorában nagyon érthetően) az ős-foglalkozások, az igénytelenségek, a senkitől sem függés primitiv agrárrendszere felé vágyakozunk! A szovjetipar helyzete semmiben sem különbözik a mi iparunk helyzetétől, sőt kettőben mögötte áll: egyrészt még kevésbé rentábilis és a termelés ott — a dolgozó nép jóléte rovására — háromszor annyiba kerül, mint amennyit a kész áru és másrészt az áru minősége sokkal silányabb, mint a mienk. Mirevaló ez az ipar, ha Sztálin maga mondja, hogy a fölépítésére fordított milliárdokat a nép jólétére, élelmezésére, felruházására is kiadhatták volna? Sztálin megadja a választ: Ez az ipar fegyverek .gyártására való. Szemmellát'ha tólag a szovA francia államtanács hozzájárult Chéron súlyos adóemelési és illetmény' csökkentési javaslataihoz Páris, január 14. A szerdán délben megtartott államtanács egyhangúlag elfogadta CShérOn pénzügyminiszter javaslatait a költségvetés egyensu lyának helyreállításáról. A miniszter az egyensúlyt kölcsön igénybevétele nélkül ólhajtja megoldani, mert az a véleménye, hogy kölcsönhöz csupán a függő adósságok megszilárdítása céljából szabad nyúlni, erre pedig csak akkor kerülhet sor, amikor a költségvetési egyensúly már helyreállot't. Az államtanács egyhangúlag osztozott a miniszternek abban a nézetében is, hogy haladéktalanul meg kell tenni az egyensúly, biz tositására szolgáló rendszabályokat. A javaslatokat beleillesztik a februári indemnitűsről szóló javaslatba, amelyet a pénzügyminiszter kedden terjeszt a törvényhozó testület elé és kérni fogja, hogy rendeljék el a javaslatok sürgős- tárgyalását. A részletek megvitatására hétfőn újabb államtanácsot tartanak. A pénzügyminiszter szanálási tervezete ugv parlamenti körökben, mint a közvléeményben határtalan meglepetést keltett, mert a köztisztviselők fizetéséhez is hozzá akar nyúlni, sőt a frontharcosok, és badirokkantak járulékait is csökkenteni akarja. A költségvetés 10 5 milliárd frankos deficitjének kiküszöbölésére Chó- ron a következő intézkedéseket javasolja: 1. A köztisztviselők fizetését továbbá 5 százalékkal csökkenteni kell. Uj tisztviselőket egyelőre nem szabad alkalmazni. A várható megtakarítást 570 frankra becsülik. 2. A reprezentációs járulékokat és pótlékot lényegesen csökkenteni kell. A csökkentés kiterjed a köztársasági elnök, a miniszterek és a parlament tagjainak pótlékaira is. Ez 750 millió frank évi megtakarítás. 3. A frontharcosok nyugdijjárulékaoak folyósítása az eddigi 55. életév helyett C6ak a GO. élért évvel kezdődik, aminek révén 750 millió frankot lehet megtakarítani. A hadiözvegyek nyugdijjogo-* sulteága megszűnik, ha újra férjhezimennek. A jöve- delmiadó-kényszert a hadi nyugdijakra is kiterjesztik. Ez évi 1300 málli ófrank megtakarítást eredményez. 4. A kávé, cukor és több más éleknicikk adóját lényegesen felemelik. A kávénál Chéron 300 m Lió, a többi cikkeknél 800 millió frankos évi bevételi többletet váT. Erősen felemelik az örökösödési adót is, amelynél a többlet 200 millió frank lesz. 5. Az adórendeleteket a jövőben szigorúbban kell végrehajtani. Ennek révén legalább egymilliárd frank bevétel többletre lehet számítani évente. 6. A társulati törvényt revidiálják. Az uj intézkedéseknek visszaható erejük lesz, még pedig legalább öt évre. 7. Az adómentes létminimumot felére csökkentik. Ebből a miniszter 250 millió frankos többletre számit: 8. A nem elsőrendű szükségleti cikkek behozatali vámját, a forgalmi adót, benzinadót sz-intén fölemelik. Chéron és Paul-Boncour nehézségei Paris, január 14. Chéron pénzügyminiszter pénzügyi terve újabb komflliktusl idézett elő a 'kormány és a szoclaliet.a frakció között. Paul Boncour mi- msztere'nőb megkísérel'te, hegy kompromisszumot kössön a szocialistákkal. Paul Bcncour egy hi- j /ataics nyilatkozatban kijelentette, hogy a tioamil- ' kérd frankos hiány fedezése elképzelhetetlen fájjet rájött arra, hogy a mai világban az ■egyetlen célszerű termelés a fegyverek gyártása. De akkor mi a különbség? Elvégre puska puska marad és robbanó lövedék robbanó lövedék, még ha más színre festjük is. Valamennyi nép örökké meggyőződéssel állítja és állította a történelem folyamán, hogy önvédelemből és az igazság érdekében fegyverkezik. A bábom előtti Németország hangoztatta, hogy inilitarizmusára azért van szükség, mert különben szépen fejlődő iparát és közgazdaságát meg,rohannák és le- teipernék az irigy külhatalmak. Most ugyanezt állítja Sztálin- Mi a különbség? Más aligha, mint az, hegy az orosz rendszer tizenöt év alatt — Sztálin vallomása szerint — távolról sem tudta népének legalább azt a relatívon tűrhető életstandardot biztosítani, amit a nyugati kapitalista hatalmak. Az indokolatlanul fejlesztett ipar, a fegyvergyártás ezenkívül öt év alatt kiszivta a tűrni nagyszerűen tudó orosz nép utolsó erő- cseppjét is. Olyannyira, hogy Sztálin kénytelen kijelenteni, hogy az iramot és odaadó lelkesedést nem lehet tovább bírni vagy fokozni. Az orosz iram csökkenni fog, az igén kiviil kenyeret kell adni a proletárnak- Még igy is tiz-tizenöt évig tart, amíg az orosz ember eléri a tűrhető életstandardot (ismét Sztálin mondotta). Nyugateurópa nem kérhet abból a „meg- váltás“-ból, amely eddig tizenöt és még tiz évig csak lelkesedéssel táplálja nyomorgó tömegeit. Nyugateurópa nem oly hajlamos a tűrő lelkesedésre, mint az orosz- S a nyugat- európainak mindegy, vájjon a Schueider- Creusot-igyárban készült fehér, vagy az uj orosz fegyvergyárakban készült vörös golyó, gránát, bomba, bacillus, mérges gáz, tank, tengeralattjáró öli-e meg. A nyugateurőpai nem akar meghalni, hanem élni akar, nem akar lelkesedni, hanem enni. Jellemzően mondta valaki: „Mi a ma enni akarók pártjához tar főzünk." S ha Sztálin nem tud mással válaszolni a nyugateurópai krízisre, mint fegyverre fegyverrel, nélkülözésre nélkülözéssel, szigorú, túlzott megkötésekre szigorú, túlzott megkötésekkel, akkor köszönjük szépen, nem kérünk belőle, bármily gyönyörű célokról van szó- A oélo^ gyönyörűségéről sokszor és sokat hallottunk már s megvan róluk a véleményünk. Ha valaki meg akar váltani, hozzon újat, békéset, azonnal boldogítót 6 ne alkalmazza a régi gyilkos, sokszor kipróbált és mindig csődöt mondott eszközöket. dalom és áldozat nélkül, de a kormány mnndeot el akar követeli a nép jóléte érdekében, Poili.iik'ai körökben fölvetették az állami sorejáitcik tervét, A terv edfen tmend ugyan a francia politika egyik régi alapedvéinek, amely nem engedi meg, hogy a kormány kihasználja a polgárok játék-ösztönét, de most a kényszerítő körülmények hatása alatt a politikusok mégis erre a megoldásra gondodnak. A szociálpolitikai kamarai íraikció kizárólag az állami sorsjátékból származó haszonból alkarja a háborús nyugdijakat fedezni. Tüittinger nemzeti szocialista képviselő az egész tízmilliárdos hiányt egy g'gantikus méretű sorsjátékul akarja edtünetnL Az uj sorsjáték vonzó jelszava a következő volna: . Minden nap egv újabb francia mill ió mos !M Tervei szerint minden nap egy-egy milliós nyereményt sorsolnának ki s ezzel népszerűvé tennék a sor őr- játékot a nép széles rétegeiben. Taitt'nger tervei szerint természetesen 120 midiié sorsjegyet kellene eladni egyenként 100 fiánkért, azaz minden franciának, beleszámítva az aggokat és a csecsemőket is, három sorsjegyet kellene vásáronia. A népnek ilyen arányú részvétele azonban elképzelhetetlen. Paul Boncom" tegnap' fogadta a kamara szocialista frakciójának bizottságát, amelyet León Rlum vezetett. Blum közöké e mi niszte, r elnök kel, hogy a szocialisták nem szavaznak a komány javaslatai mellett, úgyhogy a miniszterelnök kénytelen volt a bizalmi kérdés fölvetésétől egyelőre eltek inteni, mert ez öngyilkosságot jelentene. A miniszterek egyébként egész nap fogadják a küldöttsége* két. Tegnap a négyszázezer kiskereskedő képví-' eelői jártok a miniszterelnöknél és kijelentették, hogy az adók megnövekedése esetén adósztrájlkba lépnek és bezárják boltjaikat. A lakosság ellent állása köve-.kertében a helyzet egyre kritikus® bbá válik és Chéron javaslatainak sorsa teljesen bizonytalan. M vörös csillag lovagjai ír la: VÉCSEY (12) Ezt most érzi először ilyen határozottsággal, hogy a vágtató expreeszen gyérszámu utitársai között széttekint. Most fedezi föl a két típust, amely itt, lengyel földön még, élesen elkülönül, nem keveredik s bizonyos fokú bizalmatlansággal, sőt, ellenséges érzülettel tekint egymásra, i Még kü’sőben, ruházatban és viselkedésben is megnyilvánul ez az ellentét. Az egyik csoportban jólöltözött férfiak, jószabásu utiruhák'ban, nagy bőröndökkel, amelyeken a Ritznek, Carl- tónnak, a prágai Steiuernek vignettái mutatják, hogy gazdáik végigjárták a kontinens minden szám-ottévő metropolisát- A leggyakoribb az angol beszéd, úgy látszik, hogy nemcsak a Rajnától nyugatra, hanem a Visztulától keletre is nyomban az angol válik a nemzetközi érintkezés nyelvévé és ez" alapon is körül lehet határolni Európát. Érdekes, hogy a nagy hang ellenére, .■/mely ebben a társaságban dominál, a bizonytalanság s nyugtalanság is kiütközik ezeknek a.z embereknek a társalgásában. A legtöbbet az üzleti érdek, ez az örök motorikus erő hajtja, négy ur közvetlenül a londoni petróleum konferenciáról jön, hogy Detcrding megbízásából a helyszínen tárgyaljanak a szovjet embereivel az újonnan fúrt kaukázusi telepek ügyében. Ezek az egész utón tonnákkal dobálóznak s egy uj kémiai eljárásról tárgyalnak, amely rövidesen forradalmasítani fogja a világitógázipart, A pet.röleumosokon kivül vannak szakemberek, akik a szovjet meghívására jönnek, ki hosszabb, ki rövidebb időre, hogy valamelyik termelési ágat fö' ül vizsgáljanak, szakszerű útbaigazítást, irányítást adjanak. Az a szeplps- arcu, térd nadrág os szökő német Stájerből jön t-> hat szakmunkást hoz magával, az Uraiban kell rgy nagy svájci tejgazdaságot berendezniük. Az a magyar vegyészmérnök az ablak melletti sarokban, a szódagyárakat fogja fölül* vi/í.gá'ni. Mind a szovjet berlini kereskedelmi ügynökségével kötötte meg szerződését, azzal a szervvel, amelyen át a szovjet kizárólagosan érintkezik Európa, gazdasági életév©!. É© mooy(Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) nyien készülnek véglegesen letelepedni szovjert földön, mind elsőrendű képzettségű szakmunkás, akiket az ezer izre tépett Európa öngyilkos módjára kivet a testéből, mint az élet fölösleges és ekarthatatlan terhét. Amikor az egyik áradozva magyarázza a reá váró fontos munkakört s fogadkozik, hogy Moszkva közelében Junkers dee&aui müveinél jelesebb repülőgépgyárat létesít, Kurt áttekint a kocsi másik részébe, ahol egy magas, borotváit bajuszu, haláléápadtarcú orosz ül állig fekete ingben, mélyen a homlokra húzott sapkával. Lopva figyeli az orosz kemény vonásait, mereven összecsukott ajkának vonalait, vájjon nem árulnak-e el semmit a bensőben tomboló érzelmek viharáról. Visszagondol arra a beszélgetésre, amit öt nappal ezelőtt a brünn—prágai gyorsvonaton folytatott. (Istenem, milyen régen is volt az! Mintha azóta legalább egy hónap telt volna el.) Szinte a fülébe csengenek Kirinov lázas- szavai: — Oh, oktalan Európa, amely önmaga alatt fűrészeli a fát, amely legjobb erőit dobja oda, hogy siessenek betontaiapzatot építeni a. rémség uralma alá. Most ott (11 a bujdosó orosz hamis papírokkal, most nem a vörös csillag lovagja, hanem Péter Dimitrevics Bereskovekij elvtárs, a szovjet futárja. Ott ül hasonló öltözetű társai között, akik néha suttogva hajolnak hozzá s csak egy-egy szófoszlány csap át ide, az ő táborukba. Pár mérföld csupán s ez a két tábor egybekeveredik. És most már nagyon közel vannak a határhoz, mert a lengyel kalauz kétszer is végighalad kocsijukon s harsány hangon hirdeti, hogy közeledik a vonat Stolpehoz. Aztán sűrű váltókon zakatol át az expressz, járása meglassul, balkézre emeletes épület lomha tömegje bukkan föl s a közeledő oldalfalon hat-betűs fölirás hirdeti a határállomás nevét. A vonatot még jobban megrövidítik, most már csak két vagon fog beszaladni orosz földre. Kurt a trafikba siet, gazdagon kiegészíti dohánykészletét, Középeurópa izét és illatát akarja a cigarettákban magával vinni, mert az orosz cigarettát nem tudja szivni. Hóna alá nyálából egy csomó német és lengyel lapot is, unaloműzőnek az első éjszakára. A kalauz már integet, beszállni, beszállni, Kürtőn olyan különös érzés lesz úrrá, amint lába a kocsi lépcsőfokára lép s a vonat, kerekei lassan gördülni kezdenek, hogy ezt az érzést nem is tudná definiálni. Hirtelen lekapja kalapját s a kanyarodéban búcsút int az épület eltűnő tömbjének. Üres sikságon fut, most a vonat, mintha egy végtelen puszta lenne határvadonként beékelve a Középeurópai föld s Oroszország közé, majd ebből a pusztából hirtelen barakképületek emelkednek ki, mintha most nőttek volna a földből a vágtatva közeledő vonat felé. Szuronyos katonák sorfala áll őrt. Nagy zökkenő s a. vonat megáll. A vonat lengyel személyzete leszáll és oroszok kapaszkodnak föl helyükbe. Hosszú fütty és most egy diadalkapuhoz hasonló iv alatt szaladnak be a szovjettől dre. Az ivén messzire látszó fölirás: „Vüág proletárjai égyesüljetek!", közvert lenül az Ívhez két bárakkaezárnya támaszkodik, vörös katonák integetnek barátságosan kendőjükkel s az utasok az ablakból jó szivvel viszonozzák a köszöntést. Még egy negyedóra s a vonat, beszalad az orosz határállomásra. Negoreloje. Nincs viesza.- táncolás. Amit vállalt, azt most. teljes egészében be kell töltenie. Határvizsgálat. Udvarias hordár ragadja föl Kurt csomagját s mutatja az utat a iából készült határállomás nagy csarnoka felé, amelyben a vámvizsgálatot tartják. Vörös katonák között jut odáig, szuronyosan állanak őrt a bejáratig s ezeD a szuronyos kordonou már nincs visszaút. A csomagvizsgálat, után át kell majd menni az épület túlsó oldalára, ott áll már pöfékelve a moszkvai gyors mozdonya. Az alacsony teremben, annak ellenére, hogy az ajtók és az ablakok, tárva-nyitva állanak, óriási a hőség és szinte kibírhatatlan á. bűz. Komisz dohányfüst keveredik pállott izzadság- szaggal s ebben a fojtó levegőben kiabálás, lárma zűrzavarja kavarja föl még jobban az idegeket. A falak óriási plakátokkal, propagandát,áblákkal vannak teleaggatva, a szovjet valóságos propagandaoffenzivával fogadja azokat, akik a határán átléptek. És mindenütt a. szovjet vezérférfiainak képmása, leginkább persze Leniné és Sztáliné. Ez a kép már ismerős Kurtnak s nem is köti ie túlságosan a figyelmét. Látja a nyüzsgő szovjettisztviselők hadát, formaruhás 6 polgári öltözetben levő szovjetalkalmazottakat., akik között most egész raja van a gépén embereinek. Tudja, hogy ettől a pillanattól kezdve állandóan szemmel tartják, de kényelmetlen érzése már megszűnt s nyugodtan várja, hogy a fór más ágokon túlessen. Azonban mi van Bereskovskij elvtárssal? Most, észreveszi Kirinov vállas alakját, amint egy vámtiszt elé lép s ahelyett, hogy csomagját kinyitná, egy hivatalos Írást nytijt át, A vámtiszt betekint az iratba, egy mellette Álló eseknligynök is bekukkant, a vámtiszt szalutál, Kirinov egyik ujjúval könnyedén megbillenti sapkájának peremét s azzal visszalép a parttól. Az ö csomagját meg se vizsgálják. (Folytatjuk.) ^ x Hasznos tudni, * hogy SCHMIDTHAUER Tw PfwMwtmHnrn c# „ük Urii-i 'h.íil'O *««*"“ ^ nemcsak a legjobb természetes hashajtó, de kiöblitési szerepénél fogva gyQfS3H eltávolítja a káros baktériumokat a szervezetből. 2
