Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-14 / 11. (3121.) szám

‘i 'PRXGAIA'YAGVAR-HIRLAH 1033 |aaniAr 14, wornbat. úgyhogy ez megfeleljen a gazdasági életnek, de egyáltalában nem gondol arra, hogy a betéte­sekét visszanaésza betéteiknek a pénzintéze­teknél való elhelyezésétől. A betétesek bizo­nyára elismerik, hogy a kamatláb leszállítása gazdasági és pénzügyi okokból feltétlenül szük­séges. Beruházási feőfcsSn A kormánynak egyik legsúlyosabb gondja a munkanélküliek segélyezése és amint a _ kof- mány, bemutatkozása alkalmával már bejelen­tette, minden lehetőt elkövet, hogy munkához juttassa a munkanélkülieket és az állam mun­kaalkalmakat teremtsen ott, ahol a magánvál­lalkozás ezt nem tudja megtenni. Ezért szükség lesz egy beruházási kölcsön felvéte­lére. Az ezirányu munkába be kell vonni az önkormányzati testületeket éspedig vagy úgy, hogy közvetlenül részesedést vállaljanak a beruházási kölcsönből, vagy pedig, és erről most folynak a tárgyalások a kormány és a politikai pártok között, megengedik az ön­kormányzati testületeknek, hogy a pótadók­hoz beruházási pótlékot szedhessenek. A beruházásoknak azonban olyanoknak kell I lenniök, hogy csak a szükséges és indokolt | munkák elvégzéséről lehet szó. A miniszterelnök a parlamenttől szigorú, de objektív kritikát kért és hangsúlyozza, hogy mindig együtt akar működni a parlamenttel. A kormány az állami közigazgatás átszervezését előké­szítő bizottságot a legközelebbi időben életre fogja hivni éspedig kibővítve, hogy a bizottságban necsak az egyes reszortok szakreferensei, hanem más szakemberek is helyet foglaljanak. Ezután a miniszterelnök válaszolt a vita fo­lyamán elhangzott. felszólalásokra. Hangsúlyoz­za. hogy a mai parlamenti rendszer nem a legjobb, de senki sem nyújthat biztosítékot árra nézve, hogy az, ha a választási rendet vagy a laj- stromos választás rendszerét megváltoztat­nák, javítana a helyzeten. Kaílina német nemzeti párti képviselőnek válaszolva a miniszterelnök utal arra. hogy a parlament a mentelmi jogot, eddig mindig kellően megvédte, azonban a demokrácia és a szabadság idejében a mentelmi jognak már nincs meg a je­lentősége, mint régebben volt és nem is szabad a mentelmi jogot úgy értelmezni, hogy az mindenkor védje a képviselőt, olyankor is, amikor törvénybe ütköző cse­lekményt követ el. Értnek ellenére a mentelmi bizottság és a parlament arra törekszik, hogy egyes képvi­selők minden üldöztetése nélkül hirdethes­sék elveiket és programjukat. Bacher képvi­selőnek azt válaszolja a miniszterelnök, hogy > 6 mint a képviselőház elnöke is siettette a miniszterek felel ős sógrevonásá ról szóló tör­vényjavaslatot. Ami Macek képviselőnek ama kifogását illeti, hogy az uj vámemolési ren­delet törvényellenes, a miniszterelnök beje­lentette, hogy ezt felülvizsgáltatja és ha ez igaz, akkor a hibát jóvá fógjá tenni. Mőárí nincseisek szlovák parlamenti gyorsírók Ezután Stivin, a képviselőház alelnöke szó­lalt föl, aki Pruzinsky szlovák néppárti kép­viselőnek ama kérdésére válaszolt, hogy mi­ért nincsenek szlovák gyorsírók a parlament­ben. Kijelentette, hogy már több Ízben kiír­tak a hivatalos lapban pályázatot, de egyetlenegy szlovák gyorsíró sem jeiiejitke- aett, illetve akik jelentkeztek, a parlamenti gyorsírói vizsgát nem tudták letenni. Gondoskodni kell tehát olyan szlovák gyors­írók kiképzéséről, akik a parlamenti gyors­írói vizsgát le tudják tenni és akkor ezeket alkalmazni fogják a parlamentben. Addig a cseh gyorsírók igyekeznek a szlovák nyelvet elsajátítani és a szlovák beszédeket lehetőleg szlovák nyelven fölvenni. A nemzetvédelmi és külügyi tárca kiitségvetise A bizottság ezzel be is fejezte a költségve­tés első fejezetének részletes vitáját és áttért a költségvetés második fejezetének, a nemzetvédelmi minisztérium és a külügy­minisztérium költségvetésének részletes tárgyalására. Patejdt cseh nemzeti szocialista képviselő, a külügy m i n i s z tórium k öl í sgáivot és ének el őad ó­ja részletesen foglalkozott a külügyi tárca propaganda* és hírszolgálati kérdésével, me­lyek több mint kétmilliós leszállítás dacára ma is kuszoukétmillió koronát tesznek ki. Az előadó szerint Magyarország 30 millió koro­nát, Olaszország 1340 millió koronát, Anglia és Franciaország körülbelül 100—100 millió koronát, Nómetorszá- több mint 200 millió koronát ad ki propagaodaoélokra. 1 nemzetvédelmi tétel ilitadila az ©lasi-tMifar tepsijeiről A nemzetvédelmi minisztérium költségve­tésének előadója Teplánsky szlovák agrár képviselő volt, aki jelentése elején a követ­kezőket mondotta: — Az állam alapítása óta ügy belpolitikai, mint leül politikai szempontból minden tény­kedésünkkel a legnagyobb békiilékenységeí juttattuk kifejezésre. Tényként állapíthatjuk még azonban, hogy államunk békepolitikájál nem mindig értelmezték helyesen, ezt az utóbbi napokban Ausztria példájával kapcso­latban láttuk. Ausztria, Amellyel mindig barátságos vi­szonyban élűink és igyekeztünk érdekében áldozatokat is hozni, hogy gazdasági egyen­súlyát biztosítsuk, most fizeti vissza ezt a magatartásunkat, hogy nagyarányú fegyver?zálliímányt engedett át a szomszé­dos Magyarországba. Azt is láttuk, hogy az osztrák légi forgalmi terület semfrgiességét is megszegték anélkül, hegy Ausztria ez el­len tiltakozott volna. Bizonyos államok tisztán katonai és külpo iíikai okokból cso­portosulnak és épp ezért a legnagyobb bé- külékenységünk mellett is rés&n kell áll­nunk. Sokszor a tűzzel játszanak azok a politikusok és'azpk a sajtóorgánumok, amelyek a hadsere­ge ^állandóan támadják és a hadügyi költség- vetést tuimagasnak tartják. Oly körülmények között, amilyenek között mi ma élünk, föltétlenül szükséges az erős hadsereg, hogy államunk önállósága biztosít­va legyen. Sokszor szemrehányást tesznek, hogy a hadse­reg kiadásai tulmagasak, ha azonban azt figyel­jük, hogy a szomszédos államok hadügyi költ­ségvetései állandóan emelkednek, úgy kényte­lenek vagyunk mi is a hadseregről kellő mér­tékben gondoskodni, hogy a hadsereg á sors­döntő pillanatban megvéd hes&e a nemzetet. Más államók hadseregének létszámához viszo- nyitva, a köztársaság katonai létszáma a leg­alacsonyabb. A hadügyi költségvetés tárgyalá­sánál mindig kell, hogy a lelkiismferet Szávára hallgassunk, amely azt diktálja, hogy több év­század után fölszabadult hazánkat és nemze­tünket, a legnagyobb áldozatok árán is meg kell védelmeznünk, nehogy a iái népünk ismét ide­gen zászló alatt legyen kénytelen a saját vére ellen harcolni. Teplánsky ezután részletesen foglalkozott a költségvetéssel és rámutatott árra, hogy a nem­zetvédelmi minisztérium költségvetését az el­múlt évvel szemben 57 millió koronával csök­kentették. Ellenzéki szónokok A két tétel fölötti vitát ma egész nap folytat­ták. A délelőtti vita első szónoka Mayr Hartlng német keresztényszocialista képviselő volt, aki követelte a követségek számának csökkentését, mert azoknak fönntartása tulköltséges. Ami a katonai kiadásokat illeti, azt látja, hogy a do­logi kiadásokat úgyszólván semmivel sem csök­kentették és a takarékoskodást csak a katoná­kon hajtották végre. A köztársaság fönnállása óta 31 milliárd ko- rónát fordított a nemzetvédelemre, mig a kul­turális kiadásokra csak 26 milliárd koronát. Knirsch német nemzeti szocialista a Volke- 6port-pömd kapcsolatban hangsúlyozza, hogy pártja kitart eddigi álláspontja mellett és véde­kezik azon erőszekos módszerek ellen, amellyel a politikát a bíróság termeibe is beviszik. Pruzsinsky szlovák néppárti képviselő külke­reskedelmi kérdésekkel foglalkozott, és tiltako­zott az ellen, hogy a szlovák néppártot azért, hogy a modus vivendi végrehajtását követeli, irredenta politika vádjával illessék. Kallina német nemzeti párti ugyancsak élesen kritizálja a külpolitika eddigi irányát és hang­súlyozza, hogy Benes kénytelen lesz külpoliti­káját megváltoztatni, mert ma a nemzetközi politika káoszát a francia politika idézte elő. A délutáni ülésen Krémén cseh agrárpárti képviselő éles kritika tárgyává tette azt, hogy túlsók konzulátusi hivatal van a külföldön, igy tizennégy fökonzulátus kilenc, országban, har­minchét konzulátus 19 országban és 137 tiszte­letbeli konzul 55 országban. Magában Németor­szágban hat tiszteletbeli konzulátus, öt konzu-' látus és egy főkonzulátus működik. Revízió alá kell venni a külföldön élő külügyminisztériumi tisztviselők jövedelmét is. Pekarek creh iparospárti az európai válság okát abban látja, hogy a békeszerződések ra­tifikálása után már egyes nemzetek az álta­lános bizonytalanság érzését szították és el akarták hitetni, hogy a békeszerződések által teremtett állapot nem végleges. Ezért a nemzetek elkülönülése fokozottan tiött és a bizonytalanság is egyre nagyobb lett. Majd élesen támadta Németországot, mért szerinte óriási méretekben fegyverkezik. Ami Ausztriát illeti, Ausztriában sem Iát jóakaratot, mert már két esetben engedett át fegyverszállitmányoka/t M a gy a r o rsz á gra. A vita a késő éjjeli órákig fog tartani és még ma fölszólal Benes külügyminiszter és Bradáo nemzetvédelmi miniszter. A bolgár királynénak leánya született Szófia, január 13. Giovanna bolgár királynő­nek ma reggel 9 óra 10 perckor leánygyermeke született. A bolgár királyi párnak ez első gyer­meke. Az anya és a gyermek jól érzi magát. At eseményt délelőtt féltizenegy órakor huszonegy ágyú lövés közölte a néppel. Ámbár a nép trón­örököst várt, & királyi hercegnő születését is nagy örömmel vették tudomásul. Ai előadáso­kat az iskolákban azonnal félbeszakították és az épületeket föllobbogózták. A királyi palota előtt nagy embértömeg gyűlt össze és szakadat­lanul élteti a királyi párt. (11) Az öreg asszony át csoszogott a Voriczin her­cegnők asztalához s Anasztázia felé hajolva, tolmácsolta Kurt kérését. A hercegnő arcán még csak halvány árnyalata sem látszott a meg­lepődésnek, hogy egy idegen ur, egy bécsi új­ságíró, itt, a prágai orosz étteremben négy- szemközti beszélgetést kér tőle. Fölemelkedett az asztaltól s néhány lépést tett Kurt felé. Kürt­re fölugrott s elébe sietett. Kurt érezte, hogy nagyon sok, talán minden attól függ, hogy sikerül-e a leányt rajtaütés­szerűen meglepni és ilyen módon megszólalás­ra bírni. Mély meghajlással lépett a hercegnő elé. — Bocsásson meg, hercegnő, hogy ismeretlen létemre háborgatni mertem. Egy nagyon fontos ügyben szeretnék föl világosit ást kérni... Voriczin hercegnő kissé megbiecentetto a fe­jét. azután leült egy üres asztal mellé s hellyel kínálta meg Kürtőt. — Bár igazán meglep és nem tudom elkép­zelni. milyen ügyben tudnék önnek fölvilágosi- tást adni, készséggel hallgatom. — Hercegnő bizonyára nem tud arról a meg­döbbentő eseményről, ami. tegnap este történt itt Prágában. Anasztáziát az idegen különös beszéde most már igazán meglepte. Csodálkozva nézett Kiírt­ra s várta, hogy folytassa szavait. Kurt nyugodtan, 6zinto minden szót taglalva beszélt s közben élesen figyelte a hercegnő arc­vonásait. Ha még olyan nagy színésznő is len­ne. ha még annyira is tudna uralkodni az ide­gein, erre a váratlan támadásra el kell magéit árulnia. Tegnap este meggyilkolták Osszip Dern- jariovice .Szemenovöt. Semmi hatás. Ha ugyan azt nem tekintheti hatásnak, hogy a nő arca még clcsodalkotóbb kifejezést öltött, s most úgy nézett Kiírtra, mint­ha nr-rii tartaná őt egészen józa.neszíiiiok. De már nincs vis,-zn.táncolás, ha egyszer belekez­dett a. dologba, világosságot kell derítenie min­den áron. (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) — Meggvilkolták Osszip Demjanovics Sze- menovot. — ismételte szavait. — Nem értem, — szólalt meg Anasztázia hercegnő. — Nem értem a dolgot, igazán, ön — és a hercegnő most egy pillantást vetetN a ke­zében tartott névjegyre —Kurt Resner ur tár­gyalni kívánt velem és azt közli velem, hogy egy előttem teljesen ismeretlen urat... Hogyan is -hívják? — Osszip Demjanovics Szemenov a neve. — Hogy ezt az Osszip Demjanovics Szeme- novot itt Prágában meggyilkolták. Tragikus és megdöbbentő esemény, de hát... Lassan föl akart emelkedni az asztaltól, Kurt azonban jobbját a karjára tette s kissé vissza­szorította. — Ismételten kérem, bocsásson meg a vak­merőségemért, de egy nagyon jó emberemnek életéről, vagy haláláról van szó. Komoly, szinte könyörgő volt a hangja, úgy­hogy Anasztázia hercegnő nem tagadhatta meg a kérés teljesítését. — Kérem, folytassa, — intett baljával Kurt felé. — Nyugodtan hallgatom. — Egy barátom életéről, vagy haláláról van szó, aki most nyugodtan ül Moszkvában és nem is sejti, hogy vészes felhők tornyosulnak a feje fölött. Talán már előkészítették a kelepcét, hogy megfojtsák benne a legnemesebb oroszt, akit valaha ismertem. — Szívesen segítenék. De még mindig nem értem ... — Hálásan köszönöm. Ha kegyed, hercegnő, segíteni akar, akkor tényleg nagy segítségemre te lehet. Csak egy szükséges hozzá. A teájes őszinteség... Oh, ne sértődjön meg, hercegnő, nem akarom megbántani, de kérve könyörgök egy kis bizalmat. Nem pazarolja érdemetlenre s jó ügynek tesz szolgálatot. Tiszta szívvel mondhatom, hogy orosz nemzeti ügynek. Anasztázia tiszta, világos tekintettel nézett most Kiírtra és hangja is szilárd, kemény volt. Bármit tudnék te arra az ügyre vonatkozó­lag, amit kérdezni akar, Őszintén megmondanám önnek. Sajnos azonban, úgy hiszem, hogy ön tévedésben van, amikor egyáltalán hozzám for­dult s tőlem akar valamit megtudni egy titokza­tos ügyben. — Hercegnő a tegnap délutáni gyorssal ér­kezett Berlinből? — ügy van! Ezzel a vonattal jöttem. — Egyedül jött-e, vagy valakinek a társa­ságában? — Egyedül. Teljesen egyedül. — Tehát nem utazott Osszip Demjanoviccsal? — Ismétlem, hogy egyedül utaztam. Nem is­mertem ezt az urat. Sohasem hallottam róla. Kurt már tudta, hogy elveszítette a játékot. Nagy hiba volt, hogy az öreg muzsikust útjára engedte, mindent el kellett volna követnie, hogy visszatartsa Prágában. Akkor talán ez a szcmbesité6 egészen más eredménnyel végző­dik. Vagy ki tudja? Hátha ez alkalommal túlságo­san is a fantáziájára és az ösztönére bízta ma­gát és most tényleg minden alap nélkül faggat­ta itt ki Voriczin Anasztázia hercegnőt? Annyi bizonyos, hogy a hercegnőtől most már semmit sem tudhat meg és céltalan minden to­vábbi kérdezösködés. Fölemelkedett s mélyen meghajolt Anasztázia előtt. — Bocsásson meg vakmerőségemért, de én igazán csak jót akartam. A komoly női arcon most barátságos mosoly jelent meg. Anasztázia buosuzóra nyújtotta ke­zét, Kurt lehajolt és mély tisztelettel csókolta mem Álig tett néhány lépést, amikor hallotta, hogy nevén szólítják. Visszafordult. Anasztázia még mindig amellett az asztal mellett állott, amely­nél beszélgettek. — Resner úr, tisztán az ön iránti jóakarat­ból figyelmeztetni szeretném valamire. Kurt meglepetten nézett a hercegnőre, de szó nélkül várta, hogy mit fog mondani. — ön közópeurópai ember, kulturember, egé­szen más világban él, mint mi, akik ide, Európa szívébe is elhoztuk magunkkal a keletet min­den rejtelmével és minden veszedelmével. A mi világunkban most nagyon komoly tétre megy a játék és ezért ön legjobban teszi, ha érdektelen marad, ka nem elegyedik bele az ügyeinkbe. Kurt összeszorltofct ajkakkal hallgatta a her­cegnő szavait. Most végre megszólalt: — Nem is a magam kedvteléséből teszem. Hanem egy embert akarok megmenteni, akit, mindenkinél többre becsülök. Egy emberséges embert. Anasztázia vállat vont. — Én is csak cmlterbaráti kötelességem tel­jesítettem, amikor figyelmeztettem a veszély eshetőségeire. De ön valószínűleg tisztában is van ezekkel. Azt fogja tenni, amit jónak Iái Még csak egy tanácsom van az ön számára., őrizkedjék a vörös csillag lovagjaitól! 9. BERESKOVSKIJ ELVTÁRS A páris—varsói expressz, néhány kocsival megrövidülve bár, vágtató iramban tart az orosz—lengyel határ felé. Kurt már harmadiz- ben utazik az orosz misztikum földjére. Első- izben a tanulás, tapasztalás vágya vezette. Ak­kor lapjának megbízásából tett tanulmányutat az épülő orosz iparvidéken s ezt az utat kellett megszakítania Anita hivó szavára, a ladnai ügy miatt. Néhány hónap múlva Anitával tért ide vissza. Ez volt a nászutjuk s feledhetetlen em­lékei még most is megdobogtatják a szivét. Ezen az utón ismerkedett meg Fjodor Szemja- noviccsal, akit most ismeretlen, nagy veszede­lem fenyeget s akinek megmentésére siet most Alex Kirinovval. Eddig nem érezte a nyugtalan- ságnak, a bizonytalanságnak azt a különös izét, amely most szinte fiziológiai érzésként telepe­dett meg a nyelvén és a szája szögletében. Ed­dig ő a kiváncsi idegen szerepét játszotta szov­jetföldön, akit talán bizalmatlanul, de köteles tieftelettel fogadtak, akit vendégként kezeltek. Most azonban uem hívásra, nem érdektelenül utazik, nem az egyszerű megfigyelő szerepét kívánja játszani, hanem beavatkozik egy or­szág belső ügyébe, holott tudja azt, hogy a szovjet túlságosan érzékeny és ideges minden ellenforradalmi törekvéssel szemben és nem bánik kesztyűs kézzel azokkal az idegenekkel, akiket — okkal, vagy alaptalanul — ellenfor­radalmi összeesküvéssel vádol meg. A veszélynek ez az érzése hangulatát is nyo­mottá tette. Mennél gyorsabban vágtatott az expressz, mennél inkább közeledett a lengyel határ felé, annál inkább ráülepedtek lelkére a nyomasztó gondolatok, ügy érezte, hogy az az ezerötszáz kilométer hosszúságban kígyózó ha­tárvonal, amelynek egy pontján fog most az ö vonatja átszaladni, még inkább elválasztja, a nyugati kultúrát a keletitől, az európai szelle­met az ázsiatizmustól, mint ahogy idáig is ezer esztendőn át kétfajta kultúra éles Határmesgyé- jo volt. Atnig ettől a vonaltól nyugatra, lükte­tett az élet, millió és millió uj arcot öltött, ad­dig keletre minden mogdormedett s ami ott volt, van és mogit. indul fejlődőnek, nem az európai léleknek; való. 96 99 ® ff g ff & i Mas VÉCSEV

Next

/
Thumbnails
Contents