Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-14 / 11. (3121.) szám
‘i 'PRXGAIA'YAGVAR-HIRLAH 1033 |aaniAr 14, wornbat. úgyhogy ez megfeleljen a gazdasági életnek, de egyáltalában nem gondol arra, hogy a betétesekét visszanaésza betéteiknek a pénzintézeteknél való elhelyezésétől. A betétesek bizonyára elismerik, hogy a kamatláb leszállítása gazdasági és pénzügyi okokból feltétlenül szükséges. Beruházási feőfcsSn A kormánynak egyik legsúlyosabb gondja a munkanélküliek segélyezése és amint a _ kof- mány, bemutatkozása alkalmával már bejelentette, minden lehetőt elkövet, hogy munkához juttassa a munkanélkülieket és az állam munkaalkalmakat teremtsen ott, ahol a magánvállalkozás ezt nem tudja megtenni. Ezért szükség lesz egy beruházási kölcsön felvételére. Az ezirányu munkába be kell vonni az önkormányzati testületeket éspedig vagy úgy, hogy közvetlenül részesedést vállaljanak a beruházási kölcsönből, vagy pedig, és erről most folynak a tárgyalások a kormány és a politikai pártok között, megengedik az önkormányzati testületeknek, hogy a pótadókhoz beruházási pótlékot szedhessenek. A beruházásoknak azonban olyanoknak kell I lenniök, hogy csak a szükséges és indokolt | munkák elvégzéséről lehet szó. A miniszterelnök a parlamenttől szigorú, de objektív kritikát kért és hangsúlyozza, hogy mindig együtt akar működni a parlamenttel. A kormány az állami közigazgatás átszervezését előkészítő bizottságot a legközelebbi időben életre fogja hivni éspedig kibővítve, hogy a bizottságban necsak az egyes reszortok szakreferensei, hanem más szakemberek is helyet foglaljanak. Ezután a miniszterelnök válaszolt a vita folyamán elhangzott. felszólalásokra. Hangsúlyozza. hogy a mai parlamenti rendszer nem a legjobb, de senki sem nyújthat biztosítékot árra nézve, hogy az, ha a választási rendet vagy a laj- stromos választás rendszerét megváltoztatnák, javítana a helyzeten. Kaílina német nemzeti párti képviselőnek válaszolva a miniszterelnök utal arra. hogy a parlament a mentelmi jogot, eddig mindig kellően megvédte, azonban a demokrácia és a szabadság idejében a mentelmi jognak már nincs meg a jelentősége, mint régebben volt és nem is szabad a mentelmi jogot úgy értelmezni, hogy az mindenkor védje a képviselőt, olyankor is, amikor törvénybe ütköző cselekményt követ el. Értnek ellenére a mentelmi bizottság és a parlament arra törekszik, hogy egyes képviselők minden üldöztetése nélkül hirdethessék elveiket és programjukat. Bacher képviselőnek azt válaszolja a miniszterelnök, hogy > 6 mint a képviselőház elnöke is siettette a miniszterek felel ős sógrevonásá ról szóló törvényjavaslatot. Ami Macek képviselőnek ama kifogását illeti, hogy az uj vámemolési rendelet törvényellenes, a miniszterelnök bejelentette, hogy ezt felülvizsgáltatja és ha ez igaz, akkor a hibát jóvá fógjá tenni. Mőárí nincseisek szlovák parlamenti gyorsírók Ezután Stivin, a képviselőház alelnöke szólalt föl, aki Pruzinsky szlovák néppárti képviselőnek ama kérdésére válaszolt, hogy miért nincsenek szlovák gyorsírók a parlamentben. Kijelentette, hogy már több Ízben kiírtak a hivatalos lapban pályázatot, de egyetlenegy szlovák gyorsíró sem jeiiejitke- aett, illetve akik jelentkeztek, a parlamenti gyorsírói vizsgát nem tudták letenni. Gondoskodni kell tehát olyan szlovák gyorsírók kiképzéséről, akik a parlamenti gyorsírói vizsgát le tudják tenni és akkor ezeket alkalmazni fogják a parlamentben. Addig a cseh gyorsírók igyekeznek a szlovák nyelvet elsajátítani és a szlovák beszédeket lehetőleg szlovák nyelven fölvenni. A nemzetvédelmi és külügyi tárca kiitségvetise A bizottság ezzel be is fejezte a költségvetés első fejezetének részletes vitáját és áttért a költségvetés második fejezetének, a nemzetvédelmi minisztérium és a külügyminisztérium költségvetésének részletes tárgyalására. Patejdt cseh nemzeti szocialista képviselő, a külügy m i n i s z tórium k öl í sgáivot és ének el őad ója részletesen foglalkozott a külügyi tárca propaganda* és hírszolgálati kérdésével, melyek több mint kétmilliós leszállítás dacára ma is kuszoukétmillió koronát tesznek ki. Az előadó szerint Magyarország 30 millió koronát, Olaszország 1340 millió koronát, Anglia és Franciaország körülbelül 100—100 millió koronát, Nómetorszá- több mint 200 millió koronát ad ki propagaodaoélokra. 1 nemzetvédelmi tétel ilitadila az ©lasi-tMifar tepsijeiről A nemzetvédelmi minisztérium költségvetésének előadója Teplánsky szlovák agrár képviselő volt, aki jelentése elején a következőket mondotta: — Az állam alapítása óta ügy belpolitikai, mint leül politikai szempontból minden ténykedésünkkel a legnagyobb békiilékenységeí juttattuk kifejezésre. Tényként állapíthatjuk még azonban, hogy államunk békepolitikájál nem mindig értelmezték helyesen, ezt az utóbbi napokban Ausztria példájával kapcsolatban láttuk. Ausztria, Amellyel mindig barátságos viszonyban élűink és igyekeztünk érdekében áldozatokat is hozni, hogy gazdasági egyensúlyát biztosítsuk, most fizeti vissza ezt a magatartásunkat, hogy nagyarányú fegyver?zálliímányt engedett át a szomszédos Magyarországba. Azt is láttuk, hogy az osztrák légi forgalmi terület semfrgiességét is megszegték anélkül, hegy Ausztria ez ellen tiltakozott volna. Bizonyos államok tisztán katonai és külpo iíikai okokból csoportosulnak és épp ezért a legnagyobb bé- külékenységünk mellett is rés&n kell állnunk. Sokszor a tűzzel játszanak azok a politikusok és'azpk a sajtóorgánumok, amelyek a hadserege ^állandóan támadják és a hadügyi költség- vetést tuimagasnak tartják. Oly körülmények között, amilyenek között mi ma élünk, föltétlenül szükséges az erős hadsereg, hogy államunk önállósága biztosítva legyen. Sokszor szemrehányást tesznek, hogy a hadsereg kiadásai tulmagasak, ha azonban azt figyeljük, hogy a szomszédos államok hadügyi költségvetései állandóan emelkednek, úgy kénytelenek vagyunk mi is a hadseregről kellő mértékben gondoskodni, hogy a hadsereg á sorsdöntő pillanatban megvéd hes&e a nemzetet. Más államók hadseregének létszámához viszo- nyitva, a köztársaság katonai létszáma a legalacsonyabb. A hadügyi költségvetés tárgyalásánál mindig kell, hogy a lelkiismferet Szávára hallgassunk, amely azt diktálja, hogy több évszázad után fölszabadult hazánkat és nemzetünket, a legnagyobb áldozatok árán is meg kell védelmeznünk, nehogy a iái népünk ismét idegen zászló alatt legyen kénytelen a saját vére ellen harcolni. Teplánsky ezután részletesen foglalkozott a költségvetéssel és rámutatott árra, hogy a nemzetvédelmi minisztérium költségvetését az elmúlt évvel szemben 57 millió koronával csökkentették. Ellenzéki szónokok A két tétel fölötti vitát ma egész nap folytatták. A délelőtti vita első szónoka Mayr Hartlng német keresztényszocialista képviselő volt, aki követelte a követségek számának csökkentését, mert azoknak fönntartása tulköltséges. Ami a katonai kiadásokat illeti, azt látja, hogy a dologi kiadásokat úgyszólván semmivel sem csökkentették és a takarékoskodást csak a katonákon hajtották végre. A köztársaság fönnállása óta 31 milliárd ko- rónát fordított a nemzetvédelemre, mig a kulturális kiadásokra csak 26 milliárd koronát. Knirsch német nemzeti szocialista a Volke- 6port-pömd kapcsolatban hangsúlyozza, hogy pártja kitart eddigi álláspontja mellett és védekezik azon erőszekos módszerek ellen, amellyel a politikát a bíróság termeibe is beviszik. Pruzsinsky szlovák néppárti képviselő külkereskedelmi kérdésekkel foglalkozott, és tiltakozott az ellen, hogy a szlovák néppártot azért, hogy a modus vivendi végrehajtását követeli, irredenta politika vádjával illessék. Kallina német nemzeti párti ugyancsak élesen kritizálja a külpolitika eddigi irányát és hangsúlyozza, hogy Benes kénytelen lesz külpolitikáját megváltoztatni, mert ma a nemzetközi politika káoszát a francia politika idézte elő. A délutáni ülésen Krémén cseh agrárpárti képviselő éles kritika tárgyává tette azt, hogy túlsók konzulátusi hivatal van a külföldön, igy tizennégy fökonzulátus kilenc, országban, harminchét konzulátus 19 országban és 137 tiszteletbeli konzul 55 országban. Magában Németországban hat tiszteletbeli konzulátus, öt konzu-' látus és egy főkonzulátus működik. Revízió alá kell venni a külföldön élő külügyminisztériumi tisztviselők jövedelmét is. Pekarek creh iparospárti az európai válság okát abban látja, hogy a békeszerződések ratifikálása után már egyes nemzetek az általános bizonytalanság érzését szították és el akarták hitetni, hogy a békeszerződések által teremtett állapot nem végleges. Ezért a nemzetek elkülönülése fokozottan tiött és a bizonytalanság is egyre nagyobb lett. Majd élesen támadta Németországot, mért szerinte óriási méretekben fegyverkezik. Ami Ausztriát illeti, Ausztriában sem Iát jóakaratot, mert már két esetben engedett át fegyverszállitmányoka/t M a gy a r o rsz á gra. A vita a késő éjjeli órákig fog tartani és még ma fölszólal Benes külügyminiszter és Bradáo nemzetvédelmi miniszter. A bolgár királynénak leánya született Szófia, január 13. Giovanna bolgár királynőnek ma reggel 9 óra 10 perckor leánygyermeke született. A bolgár királyi párnak ez első gyermeke. Az anya és a gyermek jól érzi magát. At eseményt délelőtt féltizenegy órakor huszonegy ágyú lövés közölte a néppel. Ámbár a nép trónörököst várt, & királyi hercegnő születését is nagy örömmel vették tudomásul. Ai előadásokat az iskolákban azonnal félbeszakították és az épületeket föllobbogózták. A királyi palota előtt nagy embértömeg gyűlt össze és szakadatlanul élteti a királyi párt. (11) Az öreg asszony át csoszogott a Voriczin hercegnők asztalához s Anasztázia felé hajolva, tolmácsolta Kurt kérését. A hercegnő arcán még csak halvány árnyalata sem látszott a meglepődésnek, hogy egy idegen ur, egy bécsi újságíró, itt, a prágai orosz étteremben négy- szemközti beszélgetést kér tőle. Fölemelkedett az asztaltól s néhány lépést tett Kurt felé. Kürtre fölugrott s elébe sietett. Kurt érezte, hogy nagyon sok, talán minden attól függ, hogy sikerül-e a leányt rajtaütésszerűen meglepni és ilyen módon megszólalásra bírni. Mély meghajlással lépett a hercegnő elé. — Bocsásson meg, hercegnő, hogy ismeretlen létemre háborgatni mertem. Egy nagyon fontos ügyben szeretnék föl világosit ást kérni... Voriczin hercegnő kissé megbiecentetto a fejét. azután leült egy üres asztal mellé s hellyel kínálta meg Kürtőt. — Bár igazán meglep és nem tudom elképzelni. milyen ügyben tudnék önnek fölvilágosi- tást adni, készséggel hallgatom. — Hercegnő bizonyára nem tud arról a megdöbbentő eseményről, ami. tegnap este történt itt Prágában. Anasztáziát az idegen különös beszéde most már igazán meglepte. Csodálkozva nézett Kiírtra s várta, hogy folytassa szavait. Kurt nyugodtan, 6zinto minden szót taglalva beszélt s közben élesen figyelte a hercegnő arcvonásait. Ha még olyan nagy színésznő is lenne. ha még annyira is tudna uralkodni az idegein, erre a váratlan támadásra el kell magéit árulnia. Tegnap este meggyilkolták Osszip Dern- jariovice .Szemenovöt. Semmi hatás. Ha ugyan azt nem tekintheti hatásnak, hogy a nő arca még clcsodalkotóbb kifejezést öltött, s most úgy nézett Kiírtra, mintha nr-rii tartaná őt egészen józa.neszíiiiok. De már nincs vis,-zn.táncolás, ha egyszer belekezdett a. dologba, világosságot kell derítenie minden áron. (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) — Meggvilkolták Osszip Demjanovics Sze- menovot. — ismételte szavait. — Nem értem, — szólalt meg Anasztázia hercegnő. — Nem értem a dolgot, igazán, ön — és a hercegnő most egy pillantást vetetN a kezében tartott névjegyre —Kurt Resner ur tárgyalni kívánt velem és azt közli velem, hogy egy előttem teljesen ismeretlen urat... Hogyan is -hívják? — Osszip Demjanovics Szemenov a neve. — Hogy ezt az Osszip Demjanovics Szeme- novot itt Prágában meggyilkolták. Tragikus és megdöbbentő esemény, de hát... Lassan föl akart emelkedni az asztaltól, Kurt azonban jobbját a karjára tette s kissé visszaszorította. — Ismételten kérem, bocsásson meg a vakmerőségemért, de egy nagyon jó emberemnek életéről, vagy haláláról van szó. Komoly, szinte könyörgő volt a hangja, úgyhogy Anasztázia hercegnő nem tagadhatta meg a kérés teljesítését. — Kérem, folytassa, — intett baljával Kurt felé. — Nyugodtan hallgatom. — Egy barátom életéről, vagy haláláról van szó, aki most nyugodtan ül Moszkvában és nem is sejti, hogy vészes felhők tornyosulnak a feje fölött. Talán már előkészítették a kelepcét, hogy megfojtsák benne a legnemesebb oroszt, akit valaha ismertem. — Szívesen segítenék. De még mindig nem értem ... — Hálásan köszönöm. Ha kegyed, hercegnő, segíteni akar, akkor tényleg nagy segítségemre te lehet. Csak egy szükséges hozzá. A teájes őszinteség... Oh, ne sértődjön meg, hercegnő, nem akarom megbántani, de kérve könyörgök egy kis bizalmat. Nem pazarolja érdemetlenre s jó ügynek tesz szolgálatot. Tiszta szívvel mondhatom, hogy orosz nemzeti ügynek. Anasztázia tiszta, világos tekintettel nézett most Kiírtra és hangja is szilárd, kemény volt. Bármit tudnék te arra az ügyre vonatkozólag, amit kérdezni akar, Őszintén megmondanám önnek. Sajnos azonban, úgy hiszem, hogy ön tévedésben van, amikor egyáltalán hozzám fordult s tőlem akar valamit megtudni egy titokzatos ügyben. — Hercegnő a tegnap délutáni gyorssal érkezett Berlinből? — ügy van! Ezzel a vonattal jöttem. — Egyedül jött-e, vagy valakinek a társaságában? — Egyedül. Teljesen egyedül. — Tehát nem utazott Osszip Demjanoviccsal? — Ismétlem, hogy egyedül utaztam. Nem ismertem ezt az urat. Sohasem hallottam róla. Kurt már tudta, hogy elveszítette a játékot. Nagy hiba volt, hogy az öreg muzsikust útjára engedte, mindent el kellett volna követnie, hogy visszatartsa Prágában. Akkor talán ez a szcmbesité6 egészen más eredménnyel végződik. Vagy ki tudja? Hátha ez alkalommal túlságosan is a fantáziájára és az ösztönére bízta magát és most tényleg minden alap nélkül faggatta itt ki Voriczin Anasztázia hercegnőt? Annyi bizonyos, hogy a hercegnőtől most már semmit sem tudhat meg és céltalan minden további kérdezösködés. Fölemelkedett s mélyen meghajolt Anasztázia előtt. — Bocsásson meg vakmerőségemért, de én igazán csak jót akartam. A komoly női arcon most barátságos mosoly jelent meg. Anasztázia buosuzóra nyújtotta kezét, Kurt lehajolt és mély tisztelettel csókolta mem Álig tett néhány lépést, amikor hallotta, hogy nevén szólítják. Visszafordult. Anasztázia még mindig amellett az asztal mellett állott, amelynél beszélgettek. — Resner úr, tisztán az ön iránti jóakaratból figyelmeztetni szeretném valamire. Kurt meglepetten nézett a hercegnőre, de szó nélkül várta, hogy mit fog mondani. — ön közópeurópai ember, kulturember, egészen más világban él, mint mi, akik ide, Európa szívébe is elhoztuk magunkkal a keletet minden rejtelmével és minden veszedelmével. A mi világunkban most nagyon komoly tétre megy a játék és ezért ön legjobban teszi, ha érdektelen marad, ka nem elegyedik bele az ügyeinkbe. Kurt összeszorltofct ajkakkal hallgatta a hercegnő szavait. Most végre megszólalt: — Nem is a magam kedvteléséből teszem. Hanem egy embert akarok megmenteni, akit, mindenkinél többre becsülök. Egy emberséges embert. Anasztázia vállat vont. — Én is csak cmlterbaráti kötelességem teljesítettem, amikor figyelmeztettem a veszély eshetőségeire. De ön valószínűleg tisztában is van ezekkel. Azt fogja tenni, amit jónak Iái Még csak egy tanácsom van az ön számára., őrizkedjék a vörös csillag lovagjaitól! 9. BERESKOVSKIJ ELVTÁRS A páris—varsói expressz, néhány kocsival megrövidülve bár, vágtató iramban tart az orosz—lengyel határ felé. Kurt már harmadiz- ben utazik az orosz misztikum földjére. Első- izben a tanulás, tapasztalás vágya vezette. Akkor lapjának megbízásából tett tanulmányutat az épülő orosz iparvidéken s ezt az utat kellett megszakítania Anita hivó szavára, a ladnai ügy miatt. Néhány hónap múlva Anitával tért ide vissza. Ez volt a nászutjuk s feledhetetlen emlékei még most is megdobogtatják a szivét. Ezen az utón ismerkedett meg Fjodor Szemja- noviccsal, akit most ismeretlen, nagy veszedelem fenyeget s akinek megmentésére siet most Alex Kirinovval. Eddig nem érezte a nyugtalan- ságnak, a bizonytalanságnak azt a különös izét, amely most szinte fiziológiai érzésként telepedett meg a nyelvén és a szája szögletében. Eddig ő a kiváncsi idegen szerepét játszotta szovjetföldön, akit talán bizalmatlanul, de köteles tieftelettel fogadtak, akit vendégként kezeltek. Most azonban uem hívásra, nem érdektelenül utazik, nem az egyszerű megfigyelő szerepét kívánja játszani, hanem beavatkozik egy ország belső ügyébe, holott tudja azt, hogy a szovjet túlságosan érzékeny és ideges minden ellenforradalmi törekvéssel szemben és nem bánik kesztyűs kézzel azokkal az idegenekkel, akiket — okkal, vagy alaptalanul — ellenforradalmi összeesküvéssel vádol meg. A veszélynek ez az érzése hangulatát is nyomottá tette. Mennél gyorsabban vágtatott az expressz, mennél inkább közeledett a lengyel határ felé, annál inkább ráülepedtek lelkére a nyomasztó gondolatok, ügy érezte, hogy az az ezerötszáz kilométer hosszúságban kígyózó határvonal, amelynek egy pontján fog most az ö vonatja átszaladni, még inkább elválasztja, a nyugati kultúrát a keletitől, az európai szellemet az ázsiatizmustól, mint ahogy idáig is ezer esztendőn át kétfajta kultúra éles Határmesgyé- jo volt. Atnig ettől a vonaltól nyugatra, lüktetett az élet, millió és millió uj arcot öltött, addig keletre minden mogdormedett s ami ott volt, van és mogit. indul fejlődőnek, nem az európai léleknek; való. 96 99 ® ff g ff & i Mas VÉCSEV