Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-01 / 1. (3111.) szám

14

rPIW^MAC&ARHlRLag

1933 január 1, rasámap.

MILYEN IDŐ VARHATÖ

Egy gyors adriai depresszió Szlovének© egy részében hóesést idézett elő. Szliács 10 min.-es csapadékot jelentett. Csehországban és Rnszinszkóban az időjárás nyugodt. — Időprognózis: Jóbbára felhős, nyugodt, fagypont körüli hőmérséklettel.

— A hanusfaVi véres lakodalom epilógusa.

Eperjesi tudósítónk jelenti: Ez óv májusában lakodalom volt Varga János hanusfalvi gazdálkodó házában. A vendégek között volt Pohlad Mihály s egy 16 éves gazdalegény is, akik összevesztek. Pohlad arculütotte a fiatal legényt, aki erre bosszút esküdött. Megleste Pohladot s alkalmas pillanatban a hátába szúrta kését. Pohlad kiáltásaira több legény sietett elő, akik közül Molitórisz János le akarta fegyverezni a fiatal legényt, de ez őt is megsebesítette. Molitórisz csak könnyebben sérült meg, ezért utánaeredt a menekülőnek s ő is oldalba szúrta. A küzdelemnek tehát három sebesültje volt, akik közül Pohlad két nap múlva sebeibe belehalt. Az eperjesi kerületi bíróság tegnap tárgyalta a fiatalkorú ügyét s másfélévi börtönre ítélte el. Az elitéit fellebbezett.

xx A budapesti Erzsébet Királyné Szálló

prospektusai a P. M. H. pozsonyi utazási irodájánál kaphatók. Ugyanott szoba vagy teljes penzió igénybevételére jogosító utalványok is válthatók.

— Fogházbüntetésre Ítéltek egy kommunista szónokot. Nyitrai tudósítónk jelenti: Pénteken ítélkezett a nyitrai kerületi bíróság Sohulz János kommunista szónok felett, akit azzal vádolt az állartnügyész, hogy a párt aranyosi gyűlésén izgató beszédet mondott a; kossuti üggyel és Major letartóztatásával kapcsolatban. A vádlott azt hangoztatta védekezése során, hogy nem lépte túl a jogos kritika határát. A bíróság beigazolnak vette a vádat és kéthavi feltétlen fogházbüntetéssel és 300 korona pénzbírsággal sújtotta. Az elitéit fellebbezett.

— Izgalmas jelenetek egy korcsolyázókkal telt jégtáblán. Nyitrai munkatársunk jelenti: Tegnap könnyen végzetessé válható szerencsétlenség történt Szered határában a befagyott Vág folyón- A munkások több helyen jeget vágtak, mig a távolabbi helyeken gyermekek korcsolyáztak. Az egyik levágott jégtáblán, négy gyermek és egy munkás tartóz^ kodott, amikor a hatalmas tábla teljesen leszakadt a jégpáncélról. Az ár magával ragadta és a rajtalevőkkel együtt mintegy 80 méternyire sodorta a hid felé. A jégtáblán maradt-négy fiú és a Fleischmann nevű munkás. kétségbeesetten kiáltozott segítségért, a parton állók azonban nem mertek segítségükre menni. A jégtáblát a folyó közepén a be nem fagyott részen nagy sebességgel sodorta az ár és félő volt, hogy ha nekivágódik a hidas zloipnak, úgy tragédia történik. Amikor a jégtábla a híd közelébe ért, Fleischmann hirtelen elhatározással a vízbe vetette magát és kiúszott a partra. A négy megszeppent diák látva, hogy sámukra sem marad más hátra, követték Fleischmann példáját. Sikerült is valamennyiöknek partot érnixx Budapestre érkezve a keleti pályaudvar ral szemben a PARK-NAGYSZALLODABAN megtalálja kényelmét. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20% engedmény.

— Nyugatszlovenszkón uj város van kialakulóban. Galgóci tudósítónk jelenti: A napokban nagyszabású akció indult meg Nagygalgóc létesítése érdekében s ez a. mozgalom a szomszédos Beregszeg, Ujvároska és Szentpéter községeknek Galgócba való beolvasztását akarja elérni. Az akció élén Galgóc város elöljárósága, és az érdekelt községek vezetőségei állanak. A három község település ideg különben is már szinte egybe épült Galgóccal. Ilyen módon Nagygalgóc 17.000 lakosú város lenne és egyszeriben Szloveuszkó legnépesebb településeinek sorába kerülne. Különösen Beregszeg községnek az érdeke az egyesülés, mert ezáltal a nagy, de elhanyagolt állapotban lévő község a városi közigazgatás előnyeiben részesülne. A kétezer lakosú Beregszegnek még jegvzŐ6ége sincs és igy lakosai ügyes-bajos dolgaikkal a három kilométernyire fekvő veres vári- jegyzői hivatalba kénytelenek elfáradni, holott Galgóc tói alig száz lépésnyire vannak. Jelenleg Galgóc határából Beregszegen át másfél kilométeres hosszú: utca épül a lipótvári állomásig. Beregszegnek Galgóc- hoz való csatolása által tehát a város tulajdonképpeni állomása már Lipótvár lenne. Galgócnak a nevezett községekkel való közigazgatási egybekapcsolása az összes községeknek nagy előnyére szolgálna. Az egyes községek között lévő terület, ma még szántóföld és mező, egyszerre nagyértékü háztelekké változna át, e a Vág folyó galgóci szakaszának szabályozása, amely életkérdése a vidéknek, egyszeriben a megvalósulás stádiumába lépne. Minthogy a nagyszabású tervnek csupán hivei vannak, komoly ellenzője pedig nincs, nagyon valószínű, hogy már a közeljövőben megvalósul.

xx Gazdák! Január havában minden gazdának ingyenes alkalmat nyújtunk mezőgazdasági szaklapunkat megismerni. Ez az olcsó szaklap, amely nem mély tudományos fejtegetésekkel, hanem a gyakorlati gazdák mindennapi kérdéseivel foglalkozik, már eddig is több ezer hívet szerzett és hivatva van még sokat tenni a ezlovenezkói gazda társadalom érdekében. Kívánatra minden gazdának küldünk, egy ingyenszámot. AGRA, Preáov.

A szindikátusgazdálkodás a külkereskedelmi politika szolgálatában

Irta: Tömöri János dr.

Prága, december 31. A folyton gyakrabban ég egyre nagyobb mértékben jelentkező szomorú gazdasági eseményekkel bővelkedő 1932. év a kormány részéről az adóemeléseken és az adó- végrehajtások megszigorításán kívül egy gazdasági újdonságot is hozott nekünk s ez az újdonság a szlndikátusgazdálkodás. A gabonaszindikátus már féléve működik, az állat- és hús-behozatali szindikátus megszervezése, illetve működésének megkezdése talán már csak napok kérdése és útban van a fagazdálkodási szindikátus, mélyítek első hírnökét, az állami erdőigazgatóságok fáját értékesítő társaságot a közvélemény oly határozott ellenszevvel fogadta. De a gabona- és állatbehozataii szindikátus fogadtatása sem volt különb.

A megl-eyő és most készülő szindikátusok — nevük szerint ítélve — mindössze az import- gabonával és az import átláttál való gazdálkodásra, illetve a belföldi fa értékesítésére gyakorolhatnak befolyást, de már ez ig teljesen elég annak megáll api tásához, hogy a szindikátusok úgyszólván az egész mezőgazdasági őstermelést a legközelebbről érintik, és mert működésűk az elsőrendű életszükségleteket jelentő árufajtákra terjed ki, ezért az egész fogyasztó közönséget a lehető legközelebbről érdekük s mert végül a javak megosztását végző gazdasági tényező, a kereskedelem lüktetését akadályozzák, ezért érthető a liberális gazdasági' politikában kiféj- lődötít kereskedelemnek a szindikátusokkal szembén megnyilvánuló nagy ellenállása.

A lehető legáltalánosabb érdek fennáll s így érdemes a s-zindxkátusgazídálkodással behatóbban foglalkozni.

A gabonabehozatali szindikátus lényege az, hogy á kormány szerződést kötött áz impórtga- lxmán érdékelt szervezetekkel, a mezőgazdasági szövetkezetek, a fogyasztási szövetkezetek, a gabonakereskedők és molnárok szervezeteivel, hogy a gabonabehozatal engedélyezésének vagy nemengedélyezésének fenségjogát az úgynevezett gabonabehozatali szindikátus fogja gyakorolni. Egy másik szerződés az éppen fesorolt közgazdasági szervezeteket tömöritette a gabo- nabehozataH szindikátusban.

Kétség nem fér ahhoz, hogy az állam kizárólagos fenségjoga megállapítaná azt, hogy mh lyen áru g milyen föltételekkel importálható az állam vámterületére. Ezt még a kereskedelem teljes szabadságát hirdető és követelő liberális gazdasági politika, is kénytelen elismerni. De hogy az utóbbi évek gazdasági hanyatlása következtében mennyire lazultak a politikai erkölcsi fogalmak is, az mindennél jobban tűnik ki abból, hogy a kormány az 1932. év egész első felében habozott, hogy a gabonaszindikátust törvénnyel, kormányrendelettel —- amely az ab kotmányjogüag erősen kifogásolható régi meg- hatalmazási törvényre támaszkodott volna avagy égy magánjogi szerződésszerű intézkedéssel hivja-e életre. A kormány is érezte tehát a felelősséget, hogy egy fenségjognak magántársaságra való ruház ás a, mely társaságnak még szervezetileg sincs törvényes alapja, vagyis az szabad társaság, nagyon enyhén szólva kényes dolog. Ha a kormány ennek ellenére mégis a harmadik megoldást választotta, vagyis hogy magánjogi szerződést kötött az érdekeltekkel, mely szerződés egyelőre egy évre érvényes, úgy ennek mélyebben járó okai is voltak azokon kivül, hogy bizonyos gazdasági érdekcsoportokat, szövetkezeti központokat, biztos üzleti haszonhoz juttasson.

Ezeket a mélyebben járó okokat megtalálhatjuk, ha figyelembe vesszük a következőket.

A gabona- és állatbehozataii szindikátus kifelé hirdetett célja az, hogy a behozatal korlátozásával, esetleg teljes kizárásával a belföldi termékek piaci áralakulását kedvezően befolyásolja. Ennek a befödyásoJásnak az eszköze tehát az éppen említett fenségjog, a behozatal korlátozása, Illetve teljes tilalma. Azt látjuk azonban, hogy - ezzel a fenségjoggal — amelyet egyébként a hálxmi előtti generáció mai formájában néni nagyon ismert — a háború után az államok — s ezek között Csehszlovákia is — nagyon éltek, mégpedig egyszerűen úgy, hogy a kereskedőim ügy 5 minisztériumot megbízták a behozatali engedélyezési eljárás végrehajtásával, vagyis a feneegjogot közhivatal gyakorolta, ami gazdaságilag lehet kellemetlen, vagy rossz is, de jogilag kifogástalan megoldás. Az államra nem jelentett volna semmi pénzügyi megterhelést, ha á gabonabehozatali engedélyezési eljárás tovább is a kereskedelemügyi minifezté- riurn hatáskörében marad, amely egyébként a

Szőllő oltványok

Ripárui portalis és Bcrlandien alanyon,

mélyen leszállítón áron kaphatók Geró István szöllötelcpén Nitra-Zobor. Kérjen ^ árlapot.

szindikátus működése idején, ma is maga állítja ki a behozatalra jogosító okiratot. Semmi szükség nem volt tehát egy uj szerv, egy magánjogi szabadegyesület, a szindikátus közbeiktitáA belföldi viszonyokban é6 helyzetben tehát nem találjuk meg a szindikátus feláHitásának okát. A külföld, helyesebben a külkereskedelmi kapcsolatok felé kell tehát fordulnunk. Ebben a viszonylatban pedig ismét csak nagy romlást látunk. A cégek évszázados kereskedelmi kapcsolatai szakadnak meg s hajdan évtizedekre kötött államközi kereskedelmi szerződések bomlanak szét, vagy annyira módosíttatnak, hogy minden gyakorlati jelentőségüket elvesztik. Uj kereskedelmi szerződések csak hónapokig tartó tárgyalások után, ezizifuszi munkával köttetnek meg és akkor is néhány hónapra, vagy ha hosz- szabb időre, úgy mindkét szerződő fél siet kikötni a nevetségesen rövid felmondási határidőt. Régebben az államközi kereskedelmi szerződések egyetlen fontos kérdés körül forogtak: a vámkedvezmények körül. Ma ez nem elég. mert a szabad kereskedelem útjában nem állanak csupán a vámok, amelyek dömpiggel. diszkriminációs — megkülönböztetett — vasúti szállítási tarifákkal tetszés szerint kijátszhatók, hanem ma számolni kell. a szerződésnek a devi- zatMá’lmakkal, behozatali korlátozásokkal, kontingensekkel is, no meg a — szindikátussal.

És ezzel a dolog lényégéhez érkeztünk. Export-import engedély, diszkriminációs tarifa, deyizaforgalmi korlátozás, kontingens, mind olyan újkeletű fogalojn, hogy — bárcsak sohasem ismertük volna még. Valamennyinek egyetlen fontos célja a szabad kereskedelem akadályozása. hátráltatása. Bizonyos, hogy az egyes államok kormányai mi ósággal versenyeztek, hogy milyen újfajta akadállyal lepjék meg egymást a legközelebbi kereskedelmi tárgyaláson. A gabonabehozatali szindikátus is ilyen mesterségesen csinált akadály a kereskedelem szabadságának további ég újabb megnyirbálására. Csehszlovákiának Szerződése van Jugoszláviával, Romániává!, amit felmondani presztízs- okokból npm lehetett, de a román és jugoszláv búza fölöslegessé vált a csehszlovákiai piacokon (magasabb erőhatalom intézkedett tigy, hogy ezddén Romániának semmi, Jugoszláviának nagyon kevés a kiviteli fölöslege). Ha Jugoszlávia ég Románia sürgette volna a szerződésekkel biztosított buzakontingens átvételét, a csehszlovák kormány kezét moshatta volna: kérem, semmi kifogásom nincs a buzabehozatal ellen, de nagyon sajnálom, a gabonaszindikátussal kötött szerződésem miig irányban kötelez, a kereskedelmi szerződést rajtam, kormányon kívül álló ok miatt nem tudom betartani.

— Ugyanez lehet a mondókája — mutatis mu- tandig — a csehszlovák kereskedelmi delegációnak Budapesten is, amihez csak egészen köz- bevetőieg mint kuriózumot említjük, hogy Ilodzsa földművelésügyi miniszter az egyik kezével . a középeurópai mezőgazdasági államok áruföiösilegének értékesítésére irányuló hatalma^'tervezetét nyújtogatja Magyarországnak, a másik kezével ugyanakkor az állatbehozatali szindikátus — újabb külkereskedelmi akadály

— megalkotásán lázasap fur-farag. Mert a mondottak után egészen fölösleges volna- bőven fejtegetni azt, hogy az állatbehozataii szindikátus legfontosabb szerepe ugyanaz lesz, mint bátyjáé, a gabonabehozatali szindikátusé.

Hogy a belső piaci árak alakítására való kedvező befolyás, mint szindikátusi feladat, milyen mellékes, az legjobban abból tűnik ki, hogy a rozs árát, a fentebb említett, modern találandó vu, azonban csak elitéibe tő módszerek igénybevétele után - a gabonabehozatali szindikátus saját pénzeszközeivel és. az állam effek- tiv támogatásával végrehajtott intervenciós vásárlások 6em voltak képesek fenntartani. Ha hozzátesszük, hogy a rozsintervencióból a segítségre szoruló kistermelőnek egyáltalán semmi haszna sem volt, úgy bizony nem tűr ellentmondást az a megállapítás, hogy a hatalmas anyagi áldozat fölösleges volt, akárki is hozta. Ha a földművelésügyi minisztérium is fontolóra venné ezt, úgy legalább nem hivatkoznék az állatbehozatailá szindikátus szervezésénél a kis állattenyésztő érdekére, ami itt nem is másod-, hanem tizedrangra szorul vissza.

A genfi bölcsek két illetve bárom év előtt az export-import akadályok, az engedélyezési eljá- rások nemzetközi megszüntetéséről s vámfegy- venszünetről ábrándoztak. Néhány hét múlva összeül a nemzetközi gazdasági konferencia, amelytől kormányok és közgazdasági tényezők nagyon sok eredményt várnak. Kétségtelen, hogy a nemzetközi nagy gazdasági összefogás munkáját, a gazdasági élet szabad fejlődését elnyomó durva kigyomlálásán, az engedélyezési eljárások, a diszkriminációs tarifapolitika, a köntingonerendszerek gyökeres kiirtásán kell kezdeni.

Ha ennek a feladatnak a megoldása sikerül, úgy a szindikátusi gazdálkodás, az etvizenyősö- döíit gazdasági élet. eme lápvirága ás elherviad.

A csehszlovákiai termelés helyzete

Prága, december 31. A Csehszlovák Nemzeti Bank most kiadott jelentéséből idézzük a következőket:

A mezőgazdasági ipart illetően a szeszértékesítés az idei kampány első három hónapjában a tavalyinak kétszeresére emelkedett éspedig kizárólag a benzin és szsz keverésének az elrendelése következtében. Különben a szeszfogyasztás még mindig csökken.

A kohóipar foglalkoztatottsága változatlanul nagyon szorult, a rendelések gyéren érkeznek. A fémmüves áru értékesítése idényokokból visszament. A. zománcáru értékesítése valamivel javult, a tavalyi színvonalat azonban nem érte el. A fémipari termelés helyzete egyébként változatlanul gyenge. A divatváltozás következtében nagyobb kereslet mutatkozik fémgombofcban. — A gépipar föllendülésének útjában a beruházási lehetőségek csekély volta áll. A kiviteli kilátások nagyon rcez- szak. A keramikai ipar helyzete is változatlan. Áz építészeti keramikai ipar foglalkoztatottsága idényokokból visszaesett. A tűzálló agyagáru értékesítése elégtelen. A kaolinkereslet szilárd. A porcéi- lángyárak nem képesek exportálni. Az üvegkivi- tel is nagyon rossz és a kilátások sem javulnak.

Az építészeti szakma csak sürgős befejezési munkálatokat végez. Az építő anyagot előállító gyárak csökkentik a munkások számát s a munkát idónyokókiból teljesen beszüntetik. Különösen ezek a szakmák nagyon növelték a munkanélküliek számát. Az építkezési mozgalom az év első kilenc hónapjában a tavalyinál 50 százalékkal nagyobb volt. — A faértékesités nagyon gyenge, a fűrésztelepeknek nincs munkájuk, mert nincs megrendelés. A fafeldolgozó ipar foglalkoztatottsága különböző s inkább csökkenő. A papíripar helyzete is változatlanul rossz. Némileg javult a csomagolópapír értékesítés és a rotációs papír is elég jól fbgy.

A textilipar egyes szakmáinak foglalkoztatottsága nagyon ingadozott. A megrendelések elégtelenek, a kivitel teljesen megrekedt. Némi idény- szerű élénkülés volt tapasztalható a belföldi piacon közvetlenül karácsony előtt, bár a nagyon enyhe időjárás itt, is akadályozta a nagyobbméretü üzlet kifejlődését. Különösen a divatáru iparra, vonatkozik ez. Fehérneműből csak a legolcsóbb fájták fogynak s a kilátások nem javulnak. — A bőresef- ző üzemek foglalkoztatottsága rossz, de legalább nem romlott tovább. A drágább fa-jta cipő gyártása nagyon visszaesett kereslet hiánya miatt. A külföld is csak a legolcsóbb fajta lábbeli iránt- érdeklődik. — A vegvi-ipar helyzete nagyjában változatlan s az értékesítés a tavalyi színvonalon áll. Egyes szakmában nagyobb a belföldi kereslet^ különösen oly áru iránt, amelyet régebben a kül- ' földről .szereztek be.

Egy fcomlókereskedőcég többmilliós fizetésképtelensége. A saazi Wolf Testvérek komló- nagykereskedő cég fizetésképtelenséget jelentett be e a brüxi kerületi bírósághoz kérelmet adott be kényezeregyezségi eljárás megindítása, iránt. A cég aktívája 2 millió 310 ezer 911 korona, passzívája 3 millió 507 ezer 459 korona, A főhitelező egy bank, 2 millió korona követeléssel. A cég 45 százalékos kvótát ajánlott föl - hitelezőinek. A fizetésképtelenség okául a cég a komlókereskedelem nagy hanyatlását jelöli meg.

A görög kormány megtiltotta a külföldi tőzsdéken való spekulációt. A görög kormány most kiadott rendeletével megtiltotta a görög állampolgároknak a külföldi tőzsdéken való spekulációs üzleteket s a tilalmat igen szigorú büntető rendelkezésekkel tette nyomatékosabbá. A kormány ezenkívül külön rend eletet fog kiadni a drachma-besszspeku 1 áció megakadályozására.

Törökország nem nélkülözheti az importcukrot. Az alpullai (kisázsiai) cukorgyár ezidén 16 ezer tonna, az usaki cukorgyár 10 ezer tonna, cukrot állított elő. Törökország évi cukorszükséglete mintegy 60 ezer tonna s igy a szükséglet nagyobb felét importálni kénytelen. Mint ismeretes, Törökország a cukorszükséglet önellátására irányuló törekvéseket két év óta pártolja.

A vizierő-adó fizetésének uj módja. A pénzügy- mi nisz tér mim most kiadott hirdetményével elrendelte, hogy január elsejétől kezdve a vizierő-adó kizárólag közvetlenül a pénzügymmieztóri'um köz- ponti pénztárába fizetendő. A vizierő-adó befizetésekre külön posta takarékpénzt ári befizető lapokat bocsátanak ki ,amelyek az összes adóhivataloknál és a postahivataloknál is megvehetők.

A gyakorlati gazda jövedelmének biztosítása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa el Fodor Jenő i

„A trágyázás elmélete és gyakorlata"

e. most megjelent könyvét, melyet a szerző vételkötelezettség nélkül is megküld betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 25*— Iiö.

Cim^Abovce p. Strkovco.

.