Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-13 / 10. (3120.) szám

1988 január 18. pfatrit

Teán Clara Bow-nál,

a sex-appeal feltalálójánál

Ego piros a haja a világszép filmbabának — 365.000 hold földje van —- Napi 1500 dollárt kap akkor is, ha nem dolgozik

Berlin, január 12. Sürgönnyel liheg fel a távira tkiihordó a lépcsőn. A sürgős üzenet csak ennyi: „Clara Bow szívesen látja egy csésze teára az Eden-szálló elsőemeleti szalonjában".

A sürgöny-megiiivónak illik engedeknesikedni és másnap, pontosan öt órakor, vagy harmincán, negyvenen, — mozi igazgatók, filmszínészek, külföldi és német újságíróik — találkoztunk, hogy raegigyuik azt a bizonyos csésze teát az amerikai sztárral, aki váratlanul belibegett Berlinbe.

Mi tűrés-tagadás, Európában már kissé kezdtük elfelejteni az ártatlan babaképü filmszinész- nŐt, akiről legutóbb egy nem éppen ártatlan per kapcsán írtak sok mindenfélét öt világrész lapjai. Clara Bow azonban annál kevésbé akarja, hogy elfelejtsék, mivel Amerikában épp most indult el uj diadalok felé. Film igaz guták, impresszáriók és sajtófőnökök szvitjétől kisérve, galambszürke ruhában, galambszürke kalappal a fején, mosolyogva és csicseregve érkezik közénk Clara Bow, égőpiros hajánál még égőbb és pirosabb remekbe festett szemöldöke és a piros szin különböző variációit még rutinszerűen ragyogó körmein, mint mindennél pirosabb apró babaszáján bámulhatjuk meg.

Jaj, de most kinek higyjünk? A sajtófőnök ur felvilágosit, hogy Clara Bow tulajdonképpen a sex-appeal egyetlen, igazi szabadalmazott feltalálója. Miközben mindnyájan lázasan keressük a sex-appealt-, már felénk áradozik az egyik amerikai igazgató és ellentmondást nem tűrő hangon kérdezi, hogy vájjon észrevesszük-e, hogy milyen gyermeteg és ártatlan Clara Bow?

További információk elkerülése végett inkább magát a sztárt hallgatjuk,' aki páratlan gyorsasággal a következőket meséli:

1. Van egy férje, aki cowboy, de gazdag cowboy és amellett filmszínész. (Hol van a férj? Fenn a szobában. Nem találja a ruháját.)

2. Hollywoodban csak ritkán van, idejét általában a birtokán tölti. II ércig kicsi birtok:

365.000 hold (minden napra ezer hold jut éppen.) Szórakozásáról többek között 43 ásványvízforrás gondoskodik, mely mind az ő tulajdona.

3. A férjét nagyon szereti.

4. Most jár először Európában és Európa nagyon tetszik neki.

5. Ő az egyetlen filmszínész nő, aki saját maga választja ki filmjeit és csak akkor játszik, amikor akar. Most ieméfr akarni fog. Sőt, nemrégiben már akart is éti igy az egyik film el is készült. Most uj témát keres. Viszont fizetést akkor is kap, amikor nem játszik. (Körülbelül 1500 dollárt — naponta).

Aztán részint sex-apealléi, részint ártatlanul, de mindig igen kedvesen, utikalandjait meséli el és közben ugyanúgy iszik teát, mint mi. közönséges halandók. Miután mindent, amit egy filmsztárról meg lehet tudni, hiánytalanul megtudtunk, szépen kezet csókolunk Clara Bownak, aki szvitjétől kisérve ismét szobájába vonul.

Most bizonyára mindannyian szegény cow- boy-f ér jónak a ruháját fogják keresni, ami 350 ezer holdnál, 43 ásványvízforrásnál — a dollárokról nem is szólva. •— valóban megható.

R. L.

A Magyar Munkaközösség

Apponyi Albert Genfire megy

Budapest, január 12. (Budapesti szerbe szid tágunk telefon jelentése) Lapértesülések szerint Apponyi Albert gróf a jövő héten Genfbe utazik, hogy a népszövetség tanácskozásain mint Magyarország képviselője résztv egyen.

Sajtóper a szlovenizieéi lifilÉtis egyházi birtsM

Siényszergazdálkodása körül

Pozsony, január 12. (Pozsonyi szerkesztőségünk jelentése.) Figyelemreméltó sajtópert tárgyalt tegnap a pozsonyi kerületi bíróság Poííák főtanácsos elnöklete alatt. A Hiradó június 29-iki számában „KilencmiOliós deficit mutatkozik az egyházi birtokok gazdálkodásánál, ugyanakkor azonban Holub mérnöknek, az egyházi birtokok központi igazgatósága főtitkárának évi 168 000 korona jövedelme van. — Hogy lehet egyik évről a másikra passzív a gazdálkodás?“ címek aűatt cikk jelent meg, amely a zárlat alá vett katolikus egyházi birotokok gazdálkodásával foglalkozott.

A cikkben megállapították, hogy míg az előző években a gazdálkodás aktív mérleggel zárult, addig Holub mérnök egy éves munkálkodásának eredményeként a 44.000 holdat kitevő egyházi birtokokon az előző évi hétmillió koronás tisztanyereség helyett 9 millió koronás deficittel gazdálkodtak. Azt állította továbbá a cikk szerzője, hogy Holub mérnöknek nem volt megfejelő előképzettsége a gazdálkodáshoz, ellenben elődjének 4060 koronás havi fizetésével szemben évi 168 000 koronás jövedelmet élvezett.

A cikk részletesen foglalkozott az egyes birtokok helyzetével és gazdálkodási mérlegével.

Holub mérnök sajtópert indított a. cikk szerzője. Somos Elemér és a Hiradó felelős főszerkesztője, Arkauer István ellen. A tegnapi tárgyaláson a vádlottak nem voltak hajlandók elégtételt adui s a valódiság bizonyii- tásánk elrendelését kérték. Eziránt Szilárd Marcell dr. pozsonyi ügyvéd, a sajtóper vádlottjainak védője részletes előterjesztést tett. Kérte az egyházi javak 1929—30. évi mérlegének beszerzését, rámutatott az egyes gazdaságok mérlegének hirtelen leromlására, bevonni kérte a bizonyításba Holub mérnök kvalifikációjának és főtitkári jövedelmének kérdését, összefoglalva a cikk minden állítására vonatkozólag a valódiság bizonyításának engedélyezését kérte s rögtön előterjesztést is tett a bizonyítékok beszerzésére nézve.

Galha János dr., a panaszos jógii képviselője Holub mérnök nevében nagy meglepetésre ellenezte a valódiság bizonyításának engedélyezését.

A bíróság hosszabb tanácskozás után Szilárd Marcell dr. valamennyi bizonyítási indítványát elutasította, mire a védő sem miségi panasszal élt. Újabb tanácskozás után kiherdet- ék az Ítéletet:

vádlottakat bűnösnek mondták ki és Somos

Elemért 600 korona fö és 200 korona mellékbüntetésre, Arkauer Istvánt 200 korona pénzbüntetésre itéüíe, az utóbbi ítélet végrehajtását azonban egy évre felfüggesztette.

Szilárd Marcell dr. semmiségi panaszának fenntartása mellett fellebbezést jelentett be az ítélet ellen.

— „Költő" hazudj, do rajt no kapjanak. Érsekújvárról jelentőik: Napokkal ezelőtt komáromi jelentés alapján hirt adtunk arról hogy Dó’ezlovenezkó egyes falvaiban egy állítólagos főiskolai hallgató szóihámoskodott. aki a csalások egész sorát követte cl a hiszékeny falusiak kárára. A Feljelentések szerint, a fiatalember Lőrincz volt lévai református lelkész fiának adta ki magát és azt a mesét mondogatta, hogy a református püspök megbízásából könyöradományokat gyűjt a nyomorgó református diákok számára. A nyomozás során megállapították, hogy a szólhámoskodó fiatalember Lőrincz Dániel foglalikozásnélküld ,vköltő‘‘-vel azonos. Lő rineznek évekkel ezelőtt egy vereeskötete jelent meg. melynek az volt a szépséghibája, hogy Darvas János és Sólyom Lajos verseit tartalmazta LŐrincz Dánéi neve alatt. A plágium kiderülése után Lőrincz egy ideig nem hallatott magáról, majd legutóbb üéleziovenszkón tűnt fel. ahol azzal tetézte furcsa ténykedését, hogy kommunista könyveket terjesztett a református egyház hívei között. Időközben kipattant egy részletre vásárolt Írógép ügye is, mely miatt sikkasztás elmén tettek ellene feljelentést. A körözőlevél alapján Lőr'uczet Érsekújváron elfogta a csend őrség és beszállította a járásbíróság fogházába. Lőrincz csak azt tagadta, hogy vi.ezaélt volna a református püspök nevével, egyébként beismerő vallomást tett Kihallgatása után ídeig'eriesen szabadlábra helyezték, mivel Pozsonyban bejelentett lakása vau, a bűnvádi eljárást azonban tovább folytatják ellene,

válsága

Az alábbi cikk hozzászólás lapunk néhány hét előtt kezdett ifjúsági ankétjéhez 6 Írója a prágai magyar egyetemi ifjúság egyik vezető ta gja.. A cikknek — mi vei a fölvetett kérdések tisztázását szolgálja, — álláspontunk fönn tartásával, készséggel adunk helyet.

A PMH november 24-iM számában cikk jelent meg ,,Egyre kényesebb ifjúsági kérdések., címen, melyben a névtelen cikkíró a csehszlovákiai magyar ifjúsági mozgalmakkal foglalkozott. A Magyar Munkaközösségről többek között sajnálattal állapítja meg, hogy azok a vezető exponensei, akik ez év júniusában a pozsonyi jogi szervezetet megalakították és azt az egész mozgalom országos jogi közpntjává tették, „belehulltak a csehszlovák pártok ölelő karjaiba". Viszont a cikkíró úgy értesült, hogy csak a pozsonyiakat érte ez a sors, hogy a pozsonyi események „a párgai és vidéki szervezetek tudta és beleegyezése nélkül történtek és éppen azért a kérdés lisztázására szólít fel minket, akik annak idején a nagy reményekre jogosító mozgalmat Prágában útnak indítottuk.

A Magyar Mukaközöstágre vonatkozóan a következőkben szegezhetem le álláspontomat:

Először is különbséget kell tennünk mozgalom és jogi szervezet között- A mozgalom világnézetet és porgramot jelent. A jogi szervezet a forma, mely a világnézet hirdetésének és a program beváltásának lehetőtágét biztosítja. A Magyar Munkaközöstág mozgalma közös világnézetet valló és közös programra vállalkozó főiskolások közös megállapodása aapján indult el Prgában 1932 január 21-én és utána pozsonyban február 5-én. A pozsonyiak válalkoztak aztán arra, hogy a mozgalomnak — mely mint eszme, minden jogi szervezettől függetlenül létezett ezelőtt - törvényes közéleti megjelenési formát szereznek és megalapítják a Magyar Munkaközösség jogi szervezetéi, hogy az eszme valóban munkába léphessen. A hiba ott történt, hogy ennek a jogi szervezetnek az országos vezetőségéi a pozsonyiak a ml megkérdezésünk nélkül a saját szakállukra úgy állították össze, hogy a Csehszlovákiád magyarságban az a fellevés merült fel, hogy a jogi forma képviselőinek egy része nem alkalmas arra, hogy a mozgalmat eredeti elgondolás! formájában törvényesítse. Innen származik az a feltevés i*, hogy a pozsonyiak a csehszlovák kormánypártok emberei lettek.

Minden félreértés elkerülése végeit le kell szögeznünk, hogy csak egy Magyar Munka- közösség mozgalom létezik. A mozgalomnak van aztán egy jogi szervezete, mely ellen az a kifogás, hogy nem nyújt, biztosítékot arra, hogy valóban ezt a mozgalmat váltja e valóra. Az tisztára a mozgalom bel ügye, — hogy ha

olyan jogi képviselete van, mely egyszerűen nem képviselheld — hogy megfelelő jogi képviseletre tegyen szert. Ezen dől el életrevalósága. De magán a mozgalmon, mint eszmén és programon ez mit se változtathat Éppen azért az „Egyre kényesebb ifjúsági kérdések" c. cikk Írójának legtalálóbban úgy felelünk meg, ha röviden még egyszer fő. mutatunk arra, hogy maga a Magyar Munkaközös ség mozgalma a pozsonyi szervezettől függetlenül mennyire távol áll áttol, hogy a csehszlovák kormánypártok készséges csatlósa legyen. Meri éppen ez az a pont, ahol a cikkiró tévedett és ez egyúttal a mozgalom Achiles-sarka is: a mozgalom nem csak magyar nemzeti alapon áll, nem csak pozitív munkát akar végezni a kisebbségi magyarság fennmaradásáért, hanem a magyar nemzeti eszme szociális ujjáér tékelését és ezzel a kisebbségi munka uj koncepcióját jelenti. A pozitív munka kisebbségi koncepciója a magyar nemzeti eszme korszerű szociális ujjáér. tékelése által kapott vonzó erőt, mely a magyar nemzeti eszmét a dunamedencei népek közös történelemdségének hirdetésével teszi alkotó erővé.

Erre vonatkozólag sokat lehetne idézni a napilapok azon beszámolóiból, melyek a Magyar Munkaközöstág munkásságáról és megnyilvánulásairól íródtak. De idézünk inkább a kollektív mozgalmi megnyilatkozásokból, amilyen pl. a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének hivatalos lapjában a Magyar Munkaközöstág. prágai megalpitóinak nyilatkozata volt. így a magyar nemzeti eszme szoeális ujjáér léke léséről: „A Magyar

Munkaközösség magyar nemzeti mozgalom, mely elsősorban a dolgozó magyar néprétegekért indult a magyar szociális kérdés megoldására s a magyar nemzeti szolidaritást az egyre növekvő társadalmi lelkid meret s társadalomé i na mi kai strukturális erők sodrába emeli." (A Jövő I. 3.) Vagy a mozgalom és a csehszlovákiai magyarság viszonyáról: ,,Ma a magyarság van kiszolgáltatva és éppen azért az el nem sikkasztható közös (duname- denoei) történelemért való munkán kívül — különösen az utódállamokban — fokozottabb önvédelemre van szüksége." (U. o.) Vagy: ,,A csehszlovákiai magyarság számára a Magyar Munkaközösség jelszava a gazdasági és kulturális aktivitás s egyetlen célja a kisebbségi magyarság önvédelmi munkássága lehel csak a gazdasági és kulturális szláv expanzió ellen, a természetes társadalmi erők: a feltörekvő szellemi és fizikai dolgozók természetes lársadöloindin amikai erejével összekötve." (U. o.)

A mozgalom úgy Prágában, mint Pozsonyban egységes alapon indult el, melynek bizonyítéka többek között „A Magyar Munkaközösség megalakulását megokoló alapvető elvek és célkitűzések" c. tíz pont is, melyet 1931 karácsonyakor a mozgalom prágai és pozsonyi elindítóival való megbeszélés alapján és állítottam össze s a pozsonyiaknak ás meg- küldöttem annak idején és mely a Magyar írás augusztusi számában került végre nyilvánosságra. Ennek a nemzeti kérdésre vonatkozó IX. pontja igy hangzik: „Nem vállalunk semmi közösséget olyanokkal, akik a magyar nemzeti öntudat átütő erejét tagadják," Kétségtelen tehát, hogy a Magyar Munka- közösség mozgalma a szociálisan ujjáértékelt magyar nemzeti eszme alapján áll, mely eszme egyúttal a csehszlovákiai magyarságért végzendő pozitív munka koncepcióját jelenti és természetszerűleg kizárja az, hogy a mozgalom egy elnemzetlenilő csehszlovák politika kezes báránya lehessen. Viszont a csehszlovákiai magyarságban általánosan elterjedt az a vélemény, hogy a pozsonyi jogi szervezet vezetősége mai össze tételében nem alkalmas ennek beváltására. Mi prágaiak szintén bizalmatlanok vagyunk a pozsonyi jogi szervezettel szemben, mely a mi megkérdezésünk és beleegyezésünk nélkül lett a mozgalom jogi szerve és mely az amsterdami békekongresszushoz intézett levelében a szovjet felé kacsingat, holott annak idején világosan lefektettük: „ . . . nem látjuk a magyar társadalmi és világnézeti kérdések megoldását egy esetleges, főleg az SSSR és hivei által propagált proletárdiktatúra győzelmében..." (A Magy. Műnk. megalakulását megokoló alapvető elvek és célkitűzések, Magyar írás. 1932. aug.) Éppen azért szeretném, ha mind azon főiskolások, Írók és közéleti emberek, akik magában a mozgalomban eddig aktive részt vetlek, esetleg a Magyar írásban rendezendő ankéten belül hozzászólnának a kérdéshez, hogy igy önmagában belső utón tisztázódjékMég egyszer hangsúlyozom, hogy mindez a Magyar Munkaközösség belügye. A nyilvánosság előtt csak a tisztánlátás kedvéért per- traktáljak. Tény az, hogy a mozgalom eszméje é>s porgramja tisztán és biztosan áll ma is, mint elindulása pillanatában. Bár a jogi szervezet kérdése is fontos, de ha máskülönben biztos alapokon áll a mozgalom, akkor ebben a kérdésben is megtalálja a kivezető utat.

Zapf László.

Magyarországon megkönnyítik az Mád államokból származók házasságkötését

Budapest, január 12- A magyar igazságügy- miniszternek a házasulok állampolgárságának megállapítása tárgyában legközelebb megjelenő .rendelete nagyjelentőségű reformot léptet életbe.

Az újabb szabályozás főként azt célozza, hogy a házasságkötést megkönuyitse azok részére, akik a tdanoui szerződés életbelépésének idejében magyar állampolgárok voltak, Magyarország mai területén laknák és sem azt, hogy magyar állampolgárok maradtak, sem pedig azt, hogy a trianoni szerződés állampolgársági rendelkezései értelmében más állampolgárságot szereztek, közismert okokból egyáltalában ne.m, vagy csak nehézségek árán tudják igazolni.

A mad gyakorlat, az ilyen házasuilótól a végből, hogy Magyarországon házasságot köthessen, azt kívánja, hogy a m. kir. belügyminiszter bizonyítványával igazolja, hogy a trianoni szerződés következtében magyar állampolgárságát elvesztette és a külföldi hatósági bizonyítvány bemutatása által a m. kiír. igazság ügymni9ztertől szerezzen felmentést. Minthogy a rendelet értelmében ily háza autónak az említett bizonyítvány és felmentés megszerzésére -rendszerint nem lesz szüksége, számos okirat megszerzése válik fölöslegessé, a házasutót fáradságos és költséges eljárástól mentesiti.

A rendelet továbbá elejét fogja venni azoknak a joghátrányoknak is, amelyek az eddigi gyakorlat következtében az érdekelteket sújtották azért, mert külföldi állampolgárságukat, amely csak házasságkötés szempontjából nyert megállapítást, a házassági auyaköuyv- ben is feljegyezték és ennek következtében őket és hozzátartozóikat mint külföldieket tartották nyilván és ellenőrizték.

De kézenfekvő az uj szabályozás nagy közérdekű jelentősége általános jog- és társada- lompolitikai szempontból, nevezetesen a társadalmi és állami élet alapját alkotó házasság intézményének erősítése céljaitól is, mert a házasság kötési eljárás egyszer ilsi lése a házasságok könnyű és gyors megkötését teszi lehetővé. A rendelet március 1-én lép életbe.

WT Ajánlj* a „Nagyasszonyt44 uőlsnierősei MT közti