Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-12 / 9. (3119.) szám

8

1933 január 12. csütörtök.

Társadalmi Éleí

# A kassai Kárpátegyesület álarcos jelmezes estélyét. — mint már jelentettük, — a Scfoalkházszálló dísztermében január 14-én, szombaton este 9 órai kezdettel tartják meg. A modern tánc zenét Konecsny szalonzenekara, a magyar muzsikát pedig Bundáik Pista bandája- szolgáltatja. Az á’ar- cosok felvonulása este pont fél 10 órakor. Jegyek elővételben a meghívó előmutatása mellett kaphatók az osztály központi irodájában. Ha valaki tévedésből nem kapott meghívót, címét az egyesület központi irodájában (Vitéz A., Fő-ucca 75. ez.) közölje.

# A beregszászi közkönyvtár e hó 7-én rendezte meg évadnyitó farsangi táncmulatságát, amely úgy erkölcsi tekintetben, mint anyagilag is a legjobban sikerült. A müsoT szereplői közül elsősorban Popovics Szergej orosz emigráns feleségét-, a világhírű szentpétervári opera egykori énekesnőjét kell kiemelni, aki lenyűgöző hatással adott elő áriákat, befejezésül pedig „Mit susog a fehér akáct! oirnü magyar népdalt énekelte el tomboló siker mellett. Polgá-ry Ili magyar dalokat adott elő lágyan csengő kellemes hangján. Énekszámai után a magyar szólót táncolta el tüzes temperamentummal. Szabad Ica és Románszky Káz- mér tánc-kettőse süríi tapsokat aratott. Mezey Bi:s- ke magyar dalok meleg interpretálásával emelte az est sikerét. Lőrincz Bertalan és Klunovszky Gizi humoros jelenetben csillogtatták előadómüvésze- büket. Halász Edit és Margit angol táncaikkal ritmikai érzéküknek adták elragadó tanú jelét. Somogyi Károly, a ruszinszkói magyar színtársulat volt művésze mint Gőre Gábor Mész lányi Jánossal, aM Durbints sógor alakját vitte színre, ellenállhatatlanul megkacagtatta a hallgatóságot. A bál tündérévé Polgáry Ilit választották meg, udvarihölgyei Szabad Ica, Jeles Manci és Vig Joli lettek. A szereplők betanítása Somogyi Károly kiváló szakértelmét dicséri, a mulatság rendezése körül Kluknovszky Gizi, Kovách Béla- dx. és Kro- kovay Károly fáradoztak.

— Érdekes pereskedés a magyar-komáromi Rádetzky-kaszárnya körül- Komáromi tudósitónk jelenti: Az itteni 'bíróság az elmúlt nap foglalkozott a Német Takarékpénztárak Központi Bankjának keresetével, melyet az Komárom városa ellen adott be. Még az álla Elfordul a t előtt a jelenlegi magyar Komáromban kaszárnyát építtettek, amelyben az

5-ös huszárezredet szállásolták el. Az építkezés négymillió koronát kitevő költségét a Német Takarékpénztárak Központi Bankjától felvett kölcsönből fedezték. A törlesztés dolgában olyan megállapodás jött létre, hogy 1907- től kezdve az első huszonöt esztendőben a hadügyminisztérium, a második negyedszázadban pedig Komárom városa fogja a törlesztési összeget fizetni, azután pedig a város tulajdonába megy át a laktanya.. Az osztrák- magyar hadügyminisztérium az utolsó annuitást 1918 november elsején fizette ki, attól az időtől nem történt részlettörlesztés. Közben meghúzták a határvonalat, amely elválasztotta Komárom városát csehszlovákiai és magyarországi Komáromra. Bár a laktanya magyar oldalra került, a bánik 1930-ban mégis a csehszlovákiai Komárom ellen indított pert a hátralékos 3,791.000 korona megfizetésére. A keresetet azon az alapon adta be, hogy a laktanyát építő Komárom városának jogutódja a Csehszlovákiába bekebelezett Komárom. Az elsőfokú bíróság nem fogadta el a bank álláspontját, a keresetet elutasította s kötelezte a bankot a költségek viselésére. A bíróság felfogása szerint a város kettéválasztásával nem szűnt meg Magyar-Komárom létezni, már pedig az egykori közös hadügyminisztérium a magyarországi Komárom javára Ítélte meg a kaszárnyaépitéshez való hozzájárulást. A felperes fellebbezett s igy az érdekes per a felsőbb bírói fórumokat is foglalkoztatni fogja.

xx Jó ellátás, kényelem, gondosság Budapesten a Park-nagyszállodában a keleti pályaudvarral szemben. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20 százalék engedmény.

— Tragikus gyermekhalál. Beregszászi tudósítónk jelenti: Mándy Mihály hároméves beregszászi kisfiú szüleinek lakásán, amig édesanyja a szobát súrolta, játék közben beleesett a hatalmas lúgos fazékba és súlyos sebeket sz-envégett. Néhánynapi szenvedés után meghalt.

xx Dr. Szabó Gusztáv magángyógyíntézete (szanatórium) KoSice, Éder u. 5. szülészeti, nő- gyógyászati és sebészeti betegek részére a modern hygiéna és kényelem minden követelményeinek megfelelően felszerelve. Méltányos szülési pausál-árak. Telefon: 34—70.

— Háromszoros rekord az amerikai elnök- választáson. Londonból jelentik: Az Egyesült Államok legutóbbi elnökválasztása során, a most elkészült hivatalos statisztika szerint 39,75« 351 szavazatot adtak le, amelyekből Roo.seve]t 22.813.786-ot, Hoover pedig 15 millió 759.260-ot kapott. Ezzel három rekordot állítottak fel Amerika történetében; ez alkalommal adták le általában a legtöbb szavazatot, továbbá külön-külön a legtöbbet, amit valaha győztes és vesztes jelölt kapott- A választói kollégiumban Roosevelt 472, Hoover 59 szavazatot kapott.

— Állandóan fosztogatják a galgóci mészárszékeket. fíalgócról irja tudósi tónk: Az utóbbi időben egy furfangosan dolgozó lmtürötársaság fiorra látogatja, a mészárosok üzleteit ti pénzt é-, árut vit-z magával. A csendőrség nyomozást Indított a veszedelmei? tol vaj társaság ártalma* lanná. tétele érdekében.

Százkoronások gyártására

tökéletesen berendezett pénzhamisító műhelyt lepleztek te

Egy festőmester mühetyébőI kerültek ki a hamis bankjegyek —

A hamisító megszökött, anyját és négy fivérét őrizetbe vették

Brünn, január 11. A brünni rendőrség tegnap egy tökéletesen berendezett pénzhamisitómü- helyt leplezett le. A műhely egy Juráöek Bre- tislav nevű festő lakásán volt. Egyelőre még nem nyert megállapítást, hogy Juráöek — aki csak százkoronáso'kat hamisított —, 'hány hamis bankjegyet értékesített és az sem ismeretes, hogy mióta folytatta bűnös mesterségét. Csak annyi bizonyos, hogy

igyekezett a műhelyt még szélesebb alapokra fektetni és magasabb értékű bankjegyeket is akart hamisítani,

de amikor észrevette, hogy a rendőrség már a nyomában van, hirtelen elmenekült Brünnből.

Juráöek Brünn külvárosában, Königsfelden lakott, a Krizsikova ulice egyik házában, amelyet „A borzalom házáénak neveznek. A ház ugyanis rendkívül nyomorúságos s egyenesen félelmet gerjesztő állapotban van. Juráöek az anyjával és négy fivérével lakott együtt.

Tegnap hirtelen megjelent a házban egy erős rendőri készültség Krömar brünni rendőrigazgató vezetése mellett s hozzálátott a. házkutatáshoz. A rendőrség a házkutatás során fölfedett és lefoglalt

egy pompásan berendezett pénzhamisitómü- helyt,

azonkívül nagyszámú hamis százkoronás bankjegyet is. Juráceket azonban a rendőrség már nem találta.

Anyja és fivérei, akiket a rendőrség őrizetbe vett, azt állítják, hogy nem volt tudomásuk Juráöek Bretislav üzeímeiről.

A pé nzh a m isi főműhelyt véletlenül fedték föl. A brünni közvágóhíd pénztárosa, tegnap délután észrevette, hogy négy százkoronás bankjegy, amellyel fizettek nála, hamis. Erről nyomban értesítette a rendőrséget, amely kihallgatta a pénztárost. Ez

visszaemlékezett annak a három mészáros- mesternek a nevére, akik aznap kiegyenlítették nála számláikat

A rendőrség erre fölkereste a mészárosokat s az egyiknél,, Juracka Adolfnál

még további hat hamis százkoronást talált.

Juracka előadta, hogy a százkoronásokat áru ellenében Jurácektől kapta. így jutott el a rendőrség a hamisitómülielybe. Eddig meg nem erősített hírek szerint Juráceknek társa is volt

egy Kral nevű olmützi férfi személyében.

■'innia

A közalkalmazottak illetményeinek leszállítása és a nyugdíjtörvények módosítása

— Befejező közlemény. —

Prága, január lt. A fizetések és nyugdijak

leszállításáról szóló takarékossági törvény negyedik része a következő általános intézkedéseket tartalmazza.

21. §. A jelen törvény szerint állami alkalmazottnak értendők az állam összes alkalmazottai, az állami, vagy az állam által kezelt intézetek, üzemek és alapok alkalmazottai, akár közjogi szolgálati viszonyról, akár szerződéses szolgálati viszonyról van szó.

22. §. A jelen törvény intézkedései érvényesek a) azokra a tanítókra ás, akiket az 1926— 104. számú s az elemi és polgári iskolák tanítóinak szolgálati illetményeiről s szolgálati viszonyairól szóló (tanítói) törvény illett, b) az egyházmegyei teológiai szemináriumok tanáraira is (fizetési törvény 211. §.), c) Szioven- szikón és Ruszinszkón a középiskolák, tanítóképző intézetek s egyéb magasabb tanodák nemállami tanítóira, d) a kong máiig egyházak s az állam által elismert, illetve bevett vallásos társaságok lelkészeire (1926—122. sz. törvény) s az idézett törvény 5. §. 3. bekezdése szerinti ellátási illetmények élvezőire, amennyiben a jelen törvény másként nem intézkedik (7. §.), e) mindazokra a személyekre, akiket az 1930—70. számú illet s az állami vasúti igazgatás által fizetett ellátási és nyugilletmények élvezőire, emellett a jelen törvény céljával ellenkező szerződéses kikötések hatályon kívül helyeztetnek, f) az a)—e) betűk alatt felsorolt személyek hozzátartozóira és hátramaradót- taira, amennyiben nem esnek a 21. §. intézkedései alá.

23. §. (1.) A jelen törvény intézkedései hasonszőrűén érvényesek a fizetési törvény 212. §. 1. bekezdésében felsorolt közjogi testületek és intézkedések alkalmazottaira.

(2.) Ezek a testületek (intézetek) 1933. március 1.-ig bejelenteni kötelesek a fizetési törvény 212. §. 4. bekezdésében említett hivatalnak, hogy a jelen törvény intézkedéseit miképpen hajtották végre e hogy évenkint milyen megtakarítás keletkezik.

(3.) Ha a testület (intézet) nem hajtja végre a jelen törvény szerinti intézkedést, úgy azok a hozzájárulások, amelyekre nincs törvényes igény, a segélyek, egyéb hozzájárulások ég segélyek oly összeggel rövidittetnek meg, ameny- nyit kitenne a megtakarítás a jelen törvény végrehajtásával, illetve ezt a megtakarítást figyelembe kell venni a költségvetés összeállításánál és jóváhagyásánál g a pótadók engedélyezésénél.

(4) Ugyanez érvényes akkor is, ha a jelen törvényből eredő leszállítás az alkalmazottaknak részben vagy egészben más formában, mint jutalmakkal, segélyekkel stb. visszatérittetett.

24. §. A közalkalmazottak és hátramaradottal k szolgálati, nyug és ellátási illetményeinek kifizetési módja kormányrendelettel szabályozható 8 az előre esedékes fizetések kifizetésének napja eltolható egészen az esedékesség hónapjának 15 napjáig.

25. §. Amiig a fizetési törvény 14.7. §-a szerinti kormányrendeletet kiadják, addig a kormány felhatalmazást nyer, hogy ott, ahol az szűkéé* ges lesz, átmenetileg hajtsa végre a szolgálati kiadások térítésére vonatkozó igény takarékos- sági rendezését és az ezzel kácsolatos kérdések rendezését.

26. §. (1.) Az oly személy, akinek tényleges, nyugdíj (ellátási) fizetés jár, köteles bejelenteni azokat a körülményeket — amennyiben ezeket hivatalból nem veszik figyelembe — amelyeknek befolyásuk van eme fizetések fennállására vagy magasságára, amennyiben szolgálati fizetésekről van szó, úgy a szolgálati hivatalnál, egyébként annál a hivatalnál, melynek likvidáló szerve a nyugdij (ellátási) fizetések kifizetését eszközli.

(2.) A jelen törvény szerint kiadott határozatok ellen benyújtott jogorvoslatoknak halasztó hatályuk nincs.

(3.) A bejelentési kötelezettség neniteljesité- ee, vagy a helytelen adatok bejelentése miatt való fegyelmi (büntető) felelősség érintetlenül fennáll.

V. RÉSZ:

Záró intézkedések.

27. §. (1.) A jelen törvény hatálya idején érvényüket vesztik a 21.—23. §-okban felsorolt alkalmazottakra vonatkozó s oly előírásokba, szerződésekbe vagy megállapodásokba foglalt intézkedések, amelyek a jelen törvény intézkedéseivel ellenkeznek, illetve azokkal nincsenek összhangban. A kollektív munikásszerzödéseket a jelen törvény nem érinti.

(2.) A levonásokról szóló intézkedéseket nem lehet igénybevenni azokkal a személyekkel szemben, akiknek szolgálati viszonyuk egyéni szerződésen nyugszik, ha illetményeik az 1931. vagy 1932. évben már leszállittattak.

28. §. A kormány felhatalmazást nyer, hogy alkalmas intézkedésekkel egyenlítse ki azokat az egyenetlenségeket, amelyek a jelen törvény vé gr eh a j tásán áJ k ele tik e znének.

29. §. A jelen törvény 1933. január 1.-én lép hatályba s azt a kormány valamennyi tagja hajtja végre.

(2.) Az 1.—9. paragrafusok intézkedései a 6. §. 4. bekezdésének kivételével 1934. december 31.-én hatályukat vesztik.

*

Itt említjük meg, hogy az éppen ismertetett törvény a Törvények és rendeletek gyűjteményének 76. füzetében 204. szám alatt december 31-i kelettel, azonban már januárban jelent meg.

KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Automatatelefon 3529. Fő-ucca 69., I. em.

NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Wilson-ucca 15. L — Metbod-tőr 3.

POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Telefon 27-87. Lörlnckapu-ucca 17.

UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal:

Váralja-ucca 7/2

*

VÍZUMOT Magyarországba, Romániába. Lengyelor szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá gai Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóhivatala. Lőrlnckapu ucca 17., II. (Central passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállal juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II, PaaskA ul. 12, 111, em. eszközli.

Takarékos fűtés

Irta: Ambr6zy Géza (Nyíregyháza)

A nehéz gazdasági viszonyok, az általános anyagi leromlás és a folytonosan emelkedő közterhek anyagiakban lassanként oda juttatják az emberiséget, ahol a világháború befejezésekor voltunk. A kéifc időszak annyiban különbözik egymástól, közgazdaság! szempontból, amennyiben akkor hiányoztak a nyersanyagok 'és rosszak voltak a készítmények, ma viszont mindez megvan, de hiányzik a pénz, amellyel megszerezhetjük a szükségleteket.

Nagy volt a nyomor akkor és nagy a nyomor most. Magángazdálkodásában ma mindenkinek úgy kell berendezkednie, hogy a rendelkezésére álló összegekből a lehető legcélszerűbben lássa el magát a mindennapi szükségletekkel.

Mindnyájunknak nagy gondot jelent a téli tüzelőanyag előteremtése; sokáéi juk azt az összeget, amelyet fára és szénre ki kell adnunk és mégis alig valaki teszi fel magának azt a kérdést, vájjon célszerűbb fűtési eljárással nem lehetne-e egynéhány méiermázsia szenet megtakarítani.

Mint sok mindennél úgy van, a fűtéséé,! kapcsolatban ás állíthatom, hogy nem tudunk fűteni, mert nem föltétlenül helyes az a tüzelési mód, amelyet elődeinktől tanultunk; aminthogy mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a kandalló nem volt a leggazdaságosabb kályha, pedig az is nemzedékről nemzedékre öröklődött.

Lássuk a felvetett kérdést közelebbről. Mi történik a kályhában, miaííatt a szén elég? Amikor a szenet a parázsra tesszük, az átmelegszik és éghető gázokat -bocsát ki magából. Mennél silányabb a szén, annál több ilyen gázt tartalmaz. Ha ez a gáz nem ég el, sűrű fekete füst hagyja el a kéményt é* korom rakódik le a kályha és a csövek falára. Mivel pedig a tüzet a rárakásmái szükségszerűen elnyomjuk, magunk vagyunk az okai annak, hogy a szénnek sokszor 20—30 százalékos gáztartaJma nem tud elégni. Azt hiszem, ez elég világos bizonyítéka előbbi állításomnak; másrészt arra is ad utasítást, hogy űriképpen lehet a bajon segíteni. Erre vonatkozólag a következők szolgálhatnak: ur.mutatóui:

Cserépkályháink javarészben fatüzelésre vannak szerkesztve. Legtöbbjében azonban szenet is lehet égetni, ha a szenet nem tesszük a parázsra, hanem rárakás előtt azt hátratoljuk és a szenet kis halomban eléje rakjuk. A parázsnak természetesen elég erősnek kell lennie, hogy a vele érintkező szén- réteg meggyulladhasson. A gázfeji ödés most sokkal lassabban indul meg és a felszabaduló gáz a parázs szabad felületén akadály nélkül eléghet. A tüzelést azonfelül! még azzal is takarékosabbá tehetjük, hogy felső ajtót a szén lángolása idejére ütközőig 'bezárjuk s az alsót nyitjuk ki a szükségnek megfelelően.

A szénnek még tökéletesebb elégetését és a- meleg jobb kihasználását a chamotte béléses vaskályhák teszik lehetővé. Ezekben is el szoktuk követni a már ismertetett hibát, sőt azt még azzal tetézzük, hogy a parázsra 8—10 kg. szenet teszünk egyszerié, hogy kevesebb gondunk legyen a kályhával-.-'Ha erre a célra kokszot vagy nagy melegtartalmu elsőrendű kőszenet használunk fel, az ebből származó veszteségünk nem is nagy, sőt a koksznál semmi. Csakhogy manapság nem mindenki tudja a messziről hozott és a vasúti költséggel megdrágított sziléziai kokszot és szenet megfizetni és meg kell elégednie silányabb és olcsóbb szénnek

A tökéletes elégetés az úgynevezett ir-rendszerű kályhákban lehetséges. Ezek arról ismerhetők meg. hogy felső részükön van egy tüzelőajtó, amely tehát jóval a rostély fölött van elhelyezve. Az ilyen kályháknak azonban az az elengedhetetlen feltételük, hogy jói elzárkatők legyenek. A fűtést a következőképpen végezzük el: Annyi szenet teszünk az üres kályhába, amennyire a fűtési periódusban előreláthatólag szükségünk lesz és efölött rakjuk meg a tüzet. Ekkor a hamuajtónak teljesen nyitva kell lennie, a rostély fölötti ajtón is ajánlatos rövid időre egy kis rést hagyni, a szabályozót pedig „erősre" állítjuk. A tűzre először annyi fát teszünk, hogy erő parázs keletkezzék, illetve, hogy a szén felső rétege meggyulladjon. Azután fokozatosan csökkentjük a huzatot a szükségnek megfelelően. Mihelyt a fehér lángok megszűnnek és a szén már csak apró kékes lánggal ég. a kályhát úgyszólván egészen el lehet zárni. Az elzárás mértékét az ajtók állapota szabja meg; a legtöbbet teljesen el lehet zárni, mert csak a csiszoltak zárnak légmentesen. Ilyenformán egyenletes meleget biztosíthatunk

6—8—10 óráig anélkül, hogy rárakással és piszká- lással kellene időnket eltölteni. A tüzet éppen ellenkezőleg, nem szabad bolygatni, mert a hamu összeomlik és elzárja a levegő útját, aminek a tűz elfulása lehet a következménye. Ha a tüzelőanyag kevésnek bizonyulna, akkor rövid időre rárakással pótolhatjuk a melegszolgáltatűst-. hosszabb időre azonban ismét felülről gyújtunk be, miután a tüz- teret a hamutól meg tisztítottuk.

Az ajánlott eljárás nem ötletszerű, hanem a budapesti technológiai intézet hosszú időn át folytatott kutatásainak eredménye. Magyarországon, ahol a devizán éhé zségek miatt csupán barnaszenet használnak a házitüzelésnél, az ajánlott módszerek teljesen beváltak. Hozzáfűzhetném még mindezekhez saját tapasztalataimat is. amieyek nem egy esőben szenzációs eredményekről tudnának beszámolni; a módszer azonban magáért, beszél. Csak egy előnyét akarom még felemlíteni, amellyel remélhetőleg a háziasszonyok szivét tudom számára megnyerni. Nem kell unos-untalan a kályhacsöveket tisztítani, mert a kevés fatliztő: eltekintve, a szén teljesen koromimeutesen ég cl. Elég egy évben egyezer átesni ezen a kellemetlen műveleten.

W* Ajánlja a „Nagyasszonyt" nőismerősei sr közti