Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-11 / 8. (3118.) szám

8 SZIDHÁzKcff^vKULTORA. .ffiaSÍgI!ÍÍÍ«"B»«qÍMW^^ Borúik Andor tátraszéplahi műtermének művészi kincsei között 1033 január 11, egerdfc* Magyar újságírók hangversennyel egybekötött reprezentációs Kassán, január 21-én a Schaíkházban Föllépnek s SZÁLA Y KAROLA és LAURISW LAJOS a budapesti operaház tagjai SZÉKELYHÍDY ADRIÉN, a kassai magyar szia­ház tagja M. HEMERKA MÁRY zongoraművésznő Jegyelővétel Vitéznél, Kassa, Fo-u. 75. Tátraszéplak, január 10. A gerlachfalvi csúcs alján, örökzöld fenyve­sek között, ahol a ma már Eurótpa-szerte is­mert Dr. G'uhr-szanatóriumiban a betegek ez­rei nyertek gyógyulást és ahol a Kárpátegye­sület hosszú évek munkájával megteremtette a tátrai télisport középpontját. — ott dolgozik csöndes elvonultságban a ma élő festőgenerá- ' ció egyik legkiválóbb és nemcsak mint mű­vész, hanem mint ember is egyik legérdeke­sebb tagja, Boruth Andor. Kis tisztás szélén, gyorsvizü patak partján, magas fenyők árnyá­ban van műterme, amelynek tágas ablakai a keleti oldalra nyílnak, úgy hogy a korai nap sugárkévével árasztja el a műterem masszív bútorait, a festőállványokat és a falakon füg­gő szépséges képeket. Amikor a reggeli órákban bemegyünk hoz­zá, pizsamában áld egy festőállvány előtt és legújabb müvén dolgozik. Nevető Önarckép — ez lesz a neve ennek a portréjának, egy egészen friss, eleven, barnás tónusu kép, amelyet egy délelőtt alatt festett meg és amely méltán sorakozik abhoz a számos ré­gebbi önarcképhez, amely a rengeteg fest­mény között a műterem falait disziti. Boruth Andor előszeretettel festi önmagát. Nem hiú­ságból, vagy a saját személyének túlbecsülé­séből, hanem mert ösztönszerüen érzi, hogy karakterisztikus és artisztikus feje nemcsak nagyszerű portrétéma, hanem tanulmányi szempontból is alkalmat ad neki arra, hogy7 művészetébe mindig újabb motívumokat vi­gyen bele. Egyik legkiválóbb és legjellemzőbb saját­sága művészetének, hogy sohse hadad egy csapáson, hanem mindig újat, érdekeset, meg- kapót keres, olyasvalamit, ami nemcsak az ecsetjét, hanem a lelkét és a szivét is foglal­koztatja. Bizonyára ez a magyarázata annak, hogy nem tömegesen kerülnek ki kezei alól képei, hanem csak időnként ül le a festőáll­vány elé, mindig olyankor, amikor olyan ar­cot lát meg, amely neon hétköznapi, nem tu­catember arca, hanem amelyen valami érde­kességet. vagy különösen jellemzőt talált. Még a megrendelőit is művészi szempontból Ítéli és eszerint válogatja meg. Portréfesté­szete olyan nívóra emelkedett, hogy a hozzá­értő kritika László Fülöp művészetével he­lyezi egy sorba. Egyéni művészi szempontja érzik ki min­den képből, amelyet műtermének falain őriz. Ott van például egy stólái öreg szlovák pa­raszt jellemképe, amint a munkából kapával a vállán hazafelé megy a mezőről. Boruth megszokott sötét tónusában úgyszólván élve varázsolja elénk az öreg paraszt mozgását, szinte látszik, hogyan megy, arcvonásai be­szédesen kifejezöek és csodálatos az a nagy hatás, amelyet a művész ezzel a képével a ; maga szabályos egyszerűségében a nézőből kivált. Mintha elevenen állana előttünk, úgy7 hat egy feketeruhás hölgy portréja, a ruha selyme puhán és lágyan fénylik ki a világos- szürke háttérből, az arcvonásokban benne van a modell egész egyénisége. Teljesen Velas- quez-szerü egy aranyszőke hajú fiú arcképe, gyönyörű, finom színekben ragyog le ránk ez a tökéletes munka, amelynek hatását erőtel­jesen fokozza a háttérben mutatkozó lírai táj. Boruth Andor sokáig élt Spanyolország­ban és számtalan képén meglátszik az a ha­tás, amelyet Velasquez és a spanyol iskola gyakorolt rája, Spanyolországban magába szívta Velasquez, Goya és Greco tradícióit. Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban van Borulh Andornak nagy Krisztus-kompo­zíciója, amely Jézus születését rendkívül ér­dekes és egyéni beállításban juttatja művészi kifejezésre. Ennek a hatalmas és a kritika által nagy elismeréssel fogadott kompozíció­nak egy skizze ott vau a műterem ajtaja fe­lett. Mária sárgás-aranyos fényben tündöklő alakja megkap (ígérővel érzékelteti a Szüzanya i isteni küldetés* Utói érhetet len az a meleg tónus és zseniális művészi megoldás, amely- lyel Boruth Andor Máriát és az őt körülvevő pásztorokat elénk állítja és az a hatás, ame- . Iyet egyszerű művészi eszközeivel, szinte oda­vetett eesetvonásaival belőlünk kivált. A jel­legzetes arcok mellett főképp a biblikus tár­gyú témák termékenyítik meg Boruth Andor fantáziáját és késztetik alkotásra. Órákat tölt a látogató ebben a műteremben, < amelyben egy igazán nagy művész alkotásai beszélnek a falakon. A nap ragyogásával a mesteri ecset alól kikerült müvek csodálatos fénybon csillognak és ez a szinpompa betölti varázsával a műterem látogatójának lelkét. Boruth Andornak minden egyes képe egészé­ben és részleteiben is egy teljesen egyéni utakon haladó piktort mutat. Érdekes, hogy • milyen gonddal és szeretettel dolgozza ki Bo­• ruth Andor modelljeinek a kezeit. Mintha a festőművészet tenyérolvasója lenne, annyira •ki tudja bogozni modelljei kezéből is a ka­raktert és az egyéniséget. Számtalan képén úgy hatnak ezek a finoman erezett kezek, hogy nem is kell az arcra nézni, anélkül is tudjuk, mit akart a művész a képen kifeje­zésre juttatni és hogyan látta meg az embert, aki előtte ült, mikor lefestette. Megérdemelné ugyan, de egy újságcikk ke­rete szűk arra, hogy minden festményét be­hatóbban méltassuk. Nem lehet azonban meg­hatottság nélkül elmenni ama képe mellett, amelyen elhunyt édesanyját örökítette meg. Egy öregségében is szép matróna, igazi ma­gyar Nagyasszony, aki sohasem volt tétlen, mindig munkálkodott és odaadó szeretettel gondoskodott övéiről, akinek arcvonásaiból a jóság és a megnyugvás szól hozzánk — igy mutatja be nekünk ez a poétikusan szép fest­mény a művész 'édesanyját. Egy másik hely­ről Guhr Mihály dr.-naik, Tátraszéplak tudós főorvosának portréja néz le ránk, úgy, ahogy itt naponta látjuk a betegei között: közvet­lenül és mégis komolyan, az elmaradhatat­lan nyitott inggallérral, elpusztíthatatlan fi- talságában, arcvonásain annak a céltudatos­ságnak és energiának a kifejezésével, amely Guhr dr. egyéniségét jellemzi. Rendkívül si­került alkotása Boruth Andornak a Tátra leg­öregebb turistájának és geológusának. Dénes Ferenc professzornak arcképe is. Könyvei között festette le a művész az agg tudóst, az a szellemi frissesség és elnemhasználtság, amely Dénes professzort kiemeli azoknak a kortársaiknak a sorából, akik hozzá hason­lóan patriarchális kort értek él, ott él Bo­rút h Andor vásznán. Játékos könnyedség jellemzi azt a néhány hangulatos tájképet, szebbnél-szebb figurális kompozicióit, amelyek arra mutatnak, hogy bár Boruth Andor alföldi származású, mű­vészeikét mégis elragadják a Magas Tátra egyedülálló, bizarr természeti szépségei, a hegyeknek a romantikája és az a misztikus, komor fenség, amely a tátrai csúcsok sajátos­sága.-Némelyik a tájképei közül világos pasz­tellszínekben pompázik, több azonban boron- gós, ködbeborult, sötét tájat rögzít .meg, mint amilyenként a Tátra néha mutatkozik, mikor szénfekete felhők vetik le árnyékukat a he­gyek alá és mint. amilyen időnként a sok­szor ember-kerülő és magányába elvonuló művész hangulata is. Ilyenkor teremtődtek meg ezek a képek, de hogy Boruth Andor alapjában véve melegkedélyü és jóliumoru ember, annak .művészi érzékeltetői azok a kisebb vásznai, aapelyeken a nap ragyogó su­garai által bearanyozott havas Tátrát adja vissza. A télnek, a vakitón fehér hómezőknek, a tátrai tél örömeinek nagy barátja Boruth Andor, ilyenkor bontakozik ki a maga ter­mészetességében és közkedveltségében az egyénisége és amikor sítalpakon járja be a Tátra havas utait, amikor megfiatalodik, ver­senyt fut a gyerekeivel és ragyogó kedélyé­nek minden jósága elevenedik meg benne. Aki valamelyik kis tátrai menházban, jól si­került fáradságos si-tura után forralt bor .mellett hallgatja humorának sziporkáit, az igazán nem hinné, hogy vannak sokszor he­tek is, amikor a szó teljes érteimében elbú­jik az emberek elől és műtermébe menekül. De kibontakozik az egyénisége a maga iga­zában akkor is, ha művész vagy iró látogatja meg; rengeteg anekdota járta és sok vissza­emlékezés örömre és bánatra, barátokra és ösmerősökre, régmúlt időkre és miár régen elment emberekre elevenedett fel, amikor Móricz Zsigmondot vittem el a tátraiszéplaki műterembe. A nagy iró a legnagyobb elragad­tatás, bámulat és mélyen átérzett értékelés hangján beszélt Boruth Andor művészetéről és arról a benyomásról, amelyet Boruth egyé­niségéről nyert. Boruth Andort egyébként nem kell felfe­dezni, az ő művészetének értékét felfedezte és értékelte már a művészét világa: Budapes­ten, Parisban s Münchenben nagydijakkal és aranyérmekkel tüntették ki és múlt évi velen­cei kiállítása is.rendkívül sikeres volt, A nyáron Budapestre hívták meg, ahol egy ra­gyogóan szép társaságbeli fiatal uriasszony portréját festette. Most idehaza ismét két arcképet fest, egyébként pedig örül a tátrai télnek, a hónak és nagy elégtételére szolgál, hogy Nóra leánya, aki még csak 18 esztendős, örökölte művészi tehetségét és a budapesti festőiskolán igen eredményesen végzi tanul­mányait Nemény Vilmos dr. (*) Reiehenthal Ferenc képlcállitása Komárom­ban. Komáromi tudósit ónk jelenti: Reichenthai Fe­renc, a jeles szj’oveuszkói festőművész vasárnap, január 15-én mutatja be legújabb képeit a komá­romi Kul'tiuirpaliotában. Eleven .színben ragyogó, egyéni felfogással alkotott képeit karácsony előtti európai kőrútján festette: bejárta a, Riviérát, Pá­riát, Fetsőolaszországot, Németországot, Hollandiát, Belgiumot s tanulmányút járó! utijeigyzeteket a fes­tő szemével, sajátos látásmódján alkotott. Alig egynkét figurális munka, kompozíció vegyül a táj­képek közé, melyeket a természet ézeretete füt meleggé. Rajzban és színben egyaránt értékesek a képek. A komáromi bemutatót a pozsonyi követi. (*) A pozsonyi rádió szerdai magyar óráján Né- mietih-Kiein Irén dr. orvosnő a csecsemő ápolásáról és táplálásáról tart előadást. A zenei részben Ceer- nochnó-Tocsíus Józsa ezLovenszíkói magyar szer­zőik dalait énekli. Előadásra kerülnek Zmertyöh Ed'iith, Síziklay Ferenc, ifj. Rajter Lajos és Tichy György szerzeményei. n Megismétlik az „Uj rokon“ pozsonyi előadá­sát. A csütörtöki nagy sikerre való tekintette'], a Toiidy-Kör műkedvelői még ebben a hónapban .meg­ismétlik Csat-hó Kálmán bájos vígjátékét, az „Új rokon“-t. Az előadás helyét és idejét legközelebb közölni fogjuk. (*) Griffith nem rendez többé filmet. D. W. Grlf- fi'tili volt az amerikai némafilm egyik leghíresebb rendezője, ö rendezte meg a legnépszerűbb Liliian Gásh-filmeket. Most átment a rádió-szakmába és elhatározta, hogy nem rendez többó soha filmet. (*) Marlene Dietrich és Sternberg József London­ba szerződik. Londoni hír szerint Sternberg József, a világhírű német származású hollywoodi filmren­dező telefonon beszélt Hollywoodból az Evemung Standard szerkesztőjével és bejelentette, hogy va­lószínűleg rövidesen szerződést köt, amely hosz- szabb időre Londonba, szólítja. Magával hozza az angol fővárosba Marlene Dietriehet is. (*) A nagy Shaw ismét szellemeskedik. London­ból jelentik: J. E. Bártan, az angol iskolaigazgatók szövetségének elnöke, a szövetség konferenciáján tartott beszédében elmesélte, hogy egy alkalom­mal fizetett válaszú táviratiban kérdezte G. B. Shaw, a híres iró javaslatát, hogy mivel lehetne Leed's városát szebbé ée jobbá tenni. A válasz eb­ből az egy szóból állt: „Felégetni**. (•) Mary Pickford fivérének tragikus halála. A párisi amerikai kórházban 32 éves korában meg­halt Jaok Pickford, Mary Pickford fivére. A fiatal­ember 12 esztendős korában kezdte meg művészi pályafutását: mint csodagyenmek lépett fel a fil­men és sok 6ik©rt aratott. Háromszor nősült. Elő­ször Olive Tbomas ülmszimésznőt vette feleségül, aki ugyancsak Parisban tragikus körülmények kö­zött meghalt. Orvosság helyett véletlenül mérget vett be. Jaok Pickford később Marilyn Miller film- salniésznőt vette el. Majd elvált tőle és oltárhoz ve­zetett egy szép Ziegfield-görlt. Egy esztendővel ezelőtt harmadik feleségétől is elvált. Halálos ágyán folyton hangoztatta, hogy nem káván többé élni. (*) Az idei MíS8 Magyarország választás. Január 22-án lesz Budapesten az idei Misa Magyarország választás. Incze Sándor hetilapjának uj számában Hatvány Lili a pesti szilveszterről számol be, iz­galmasan érdekes cikk írja le Gye nos Lilinek és ci­gányzenekarának külföldi sikereit. Humoristák fe­leségei nyilatkoznak: milyenek a. magyar humo­risták otthonukban? A pesti színpad primadonnái pedig arról beszélnek, hogy lehet-e kövér embert szeretni? A világ leghíresebb embereinek gyerek­kori portréi, a legismertebb párisi jósnő jósolt. Gaál Franciskámak, Csortos Gyulának és Zilaby Lajosnak. Farkas Imre cikke Dolly Haasról, Har- sányá Zsolt beszámolója amerikai utazásáról. Ren­geteg érdekes cikk és gyönyörű kép van még a „Színházi Élet" uj számában, amely darabmeliék- letül Zágon István nagysikerű víg játékát, a Dzsiim- bit közli. A Rádió Viiághiradón kívül 32 oldalas gyermekujság, kotta- és kézimunka-melléklet van még a „Színházi Illet1* uj számában, amelynek ára 5 korona. Előfizetési díj egynegyed évre 90 koro­na. Kiadóhivatal: Budapest VI., Aradi ucca 8. ez. A „Színházi Elet** minden héten pénteken jelenik meg. Mindenütt kapható. JX (*) Wilde Oszkár mint drámai hős. Mauriee Rcs'tand, a „Megöltem egy emebrt** szerzője uj drámát irt, amelynek hőse Wilde Oszkár. A párisi Theatre de L'Oeuvre hozia színre még ebben a hónapban. Mauriee Rostand most már uj darabon dolgozik, amelynek Rimfoaud, a költő a hőse. (*) Brilliánsokkal kirakott ha.almas yo-yot ka­pott ajándékba Dolly Haas egy amerikai pénzfeje- d elemtől, aki ott volt Dolly Haas legújabb filmjé­nek, a „Yo-yo kisasssony“-uak bemutatóján és annyira megtetszett neki a film, hogy ilyen drága módon nyilvánította tetszését. AZ IVÁN-TÁRSULAT MŰSORA LOSONCON: Szerda: Angyalt vettem feleségül. Vaezary János nagyszerű énekes bohózata. Csütörtök: Angyalt vettem feleségül. Vaezary János nagyszerű énekes bohózata. Péntek: „Filléres előadás**. A RUSZINSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA MUNKÁCSON: Szerda: Három a kislány. Operett. Csütörtök: Kaméliás hölgy. Péntek: Nyitott abiak. Operett. Szombat délután: Csók a tükör előtt, este: Nyitott ablak. Vasárnap délután: őfelsége frakkja. Operett, este; Nyitott ablak. AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS MOZGŐ HETI MŰSORA: Hétfő, kedd, szerda; JOG A SZERELEMRE. A2 első belföldi káprázatos kiállítású nagy film- operett, gyönyörű tengerparti felvételekkel. Szereplői: a cseh filmművészet legjobb erői. Csütörtökön csak egy napig, általános közkívánat­ra, a múlt szezon egyik legszebb filmjének, a TÉKOZLÓ FlU-nak másodbemutatója. Fősze­replője: Gustáv Fröhlióh. Következő műsor: A SZENVEDÉLYEK VIHARA. Emil Jannings legnagyobb szerepében. Part­nere: Anna Sten. Szem hatan és vasárnap délután 343 órakor, nép­előadás keretében: A reichenbachi bankház ki­rablása. Szenzációs detektivdráma. Főszereplői; Evelyn Holt és J. Kowal Samborsky. Vasárnap délelőtt 11 órakor gyermekeiőadásbam: Cirkusz Jim. Szenzációs cirkusz-film. — Komárom küzdelme a munkanélküliség ellen. Komáromi tudósítónk jelenti: Komárom város ve­zetőségének az elmúlt évben igen sok gondol adott a munkanélküliség. Aliig vau város, amely ezt jobban megérezte volna, mint Komárom, te­kintettel a hajógyár csökkentett munkájára, a for­galom nélkül maradt kikötőre, az építkezések meg­szüntetésére és arra a rengeteg kisalföldi munkás­ra, aki beözönlött a városba. A város pénzügyileg maga is igen súlyos helyzetben van, különösen segélyforrásai a városnak társadalmi célokra nin­csenek s csak a költségvetésben előirányzott ne­gyedmilliót adhatja erre a célra. A város a társa­dalomhoz volt kénytelen fordulni, széleskörű agi- tációt indított az emberbarát! cél megvalósítására. Gyüjtőiveken eddig körülbelül 30.000 korona gyűlt össze, a színtársulat Szilveszterkor az akció javára játszott, behozták a tizfiilléres számolólap-rendszert s legalább 2 korona értékű vásárlás után 10 fillér társadalmi adót fizet a vevő. A munkanélküliek, helyzetének enyhítésére több jótékonycélu hang­versenyt tartanak. Február elsején a Kultúrpalotá­ban lesz egy hangverseny, maga a Jókai Egyesü­let is fendez egy vasárnapi előadást, a Munká&da- lánda február 18-án dalosdélutánt rendez. A városi népkonyhában december havában 24.000 ebédet osztottak ki. Mig a megnyitás napján, december 1-én 563-arn jelentkeztek a konyhán, a hó végén már 1002-en étkeztek. A város államsegélyért fo­lyamodik az 1933. évben végződő szükségmunkák­ra és 722.000 korona értékű inségmunka elrendelé­sét kéri. Az 1933. évi Nagy Képes Naptárunk expediciós és porlókölfsége fejében 5.— (öt, korenít igen tisztelt előfizetőink bélyegekben is beküldhetik kiadóhivaiaSunktyK, Praha, Panská 12

Next

/
Thumbnails
Contents