Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-11 / 8. (3118.) szám

1933 Január 11, szerda. Fi pozsonyi magyar színjátszás halálos ítélete Irta: fíixinget László dr. A Prágai Magyar Hírlap legutóbb közölte, hogy a pozsonyi iskolaügyi reierátuö dönté­se szerint Pozsonyban a folyó és a jövő év­iben a magyar szinióvad csak 26 napig fog tartani. Bizonyos, hogy ez a döntés nem egyedül a pozsonyi magyarság, de általában az egész szlovenszkói magyarság körében érthető és jogos nemtetszést fog kelteni, mert semmibevevését jelenti a pozsonyi és pozsonykörnyéki magyar közönség kulturá­lis igényeinek és mindenben ellentmond azoknak az Ígéreteknek és állandóan han­goztatott kijelentéseknek, amelyek szerint az itteni magyar kisebbség teljes mértékben élvezheti törvényes jogait, sőt a kormányha- j itóságok jóindulata még ezeknél többet de \ ■biztosit számára. lsem érdektelenek azok a körülmények, amelyek között az iskolaügyi referátusnak ez a famézus döntése létrejött. 1932 május 25-én folyt le Pozsonyban az országos hivatalban a színházi ankét. Ezen a magyar közönség képviselői állást foglaltak a kétkerületes rendszer ellen, amely semmi­képpen be nem vált és azt kérték, hogy egy nagyobb társulat működjék Pozsonyban, 'Kassán és a nagyobb városokban, egy ki­sebb társulat pedig a többi helyen. Azt is követelték, hogy Pozsonyban a magyar szí­nészetnek ne csak nyáron jusson néhány hét. Jogos kifogások merültek fel az ankéten Földes szinigazgató működése- ellen is. Julius elején jött meg a kir, hogy a pozso­nyi iskolaügyi referátus, amely az országos hivataltól átvette a eziniügyek intézését, meghozta döntését és ez lényegében az ed­digi rendszert tartja fenn. A pozsonyi ma­gyar szimpártoló meg akarta erre szerezni a koncesszió hiteles szövegét. Szóbeli kérel­mére azt mondották, kérje ezt Írásban. Ez is megtörtént, de hosszú hónapoknak kellett eltelniük, mígnem december elején meg­kapta a Földesnek szóló koncessziós irat másolatát, nem is egyet, hanem kettőt. Az első irat julius 2-áról kelt, száma 1723- .1932 és csodálatosképpen Földesnek a ,,ke­retezi ovemszk ói “ kerületet adja, de vonatko­zik a kővetkező városokra: Pozsony, Érsek­újvár, Komárom, Léva, Galánta, Duna szer­dákéig, Vágsellye, Udvard, Bátorkeszi, Kő- h'idgyarmat, Párkány, Zseliz, Somorja, Guta, j Szene, Nagymegyer és Perbete. Azután in- j tézked'éet tartalmaz arra nézve (11. pont), i hogy Kassán miként kell megegyezni a j szlovák nemzeti színházzal. Hogyan történt ez a baklövés? Ennek ma- j igyarázata nem nehéz. A magyar sziniügyek referense, Kolousek főtanácsos egy szót sem | tud magyarul, mert cseh ember, az itteni! magyar szindügyekkel azelőtt sohasem fog- j lalkozott. Egy kissé összezavarta tehát a dől-1 gokat. De meg is jött a korrektúra október j 25-én, amikor kimondotta az iskolaügyi re- i feráíus, hogy Földes koncessziója Nyugatra ! vonatkozik, hogy játszhat még Ipolyságon és j ógyaTlán is' (ezek is kimaradtak az első irat-; ■ból!) és hogy a kassai színházra vonatkozói intézkedés tárgytalan. A két koncessziós irat lényege tehát az, henry Fö1 des megkapja a szinjátszási enge­délyt 1934 augusztus 31-ig, minden marad a régiben, csak Pozsonyt éri capitis deminuitio, mert nem lesznek a télen szokásos két­hetenkénti előadások és a nyári egyhuzamos évad is csökken négy hétfői előadással. Az iskolaügyi referátus tehát az ankéten ma­gyar részről elhangzott kívánságok egyikét sem vette figyelembe, sőt in pejus döntött. Nem lephetett meg senkit ez a döntés, mert amióta Földes Dezső a nyugati szín- igazgató, vagyis 1928 óta, azóta megszokhat­tuk, hogy a döntések mindenkor éopen el­lenkezői annak, amit a magyar közönség ki­vin és a Szinpártoló Egyesület révén meg­felelő formában és jogaira hivatkozva előad. Minden esetre feltűnő, hogy Földes Dezső — mint azt a lapok hozták és amit ő meg nem cáfolt — csak nemrég, az 1932. évben, nem sokkal karácsony előtt kapta meg cseh­szlovák állampolgárságát. Bizony nem is tudtuk horry edd'<T magva r államnol^ár volt! És amikor manapság a magyarországi állam­polgár itteni munkaengedélye, fellépése és szereplése ellen állandóan annyi hivatalos nehézség merül fel, különösen hat, hogy egyedül csak Földes volt kivétel, aki mint maigyar állampolgár 1928 óta lehetett a nyu­gati kerületben a sziuikoncesszíő boldog tu­lajdonosa. Nem’Irigyelfűk senkitől sem azt, ha a kormányhatóságoknak gtatissima personá- jává avanzsál, amit Földet? esetében nem le­het tagadni, örülünk annak is, ha valakiről végre is meg lehet állapítani, hogy már nem sújtják az állampolgársági kérdés kál­váriáé nehézségei. Viszont azonban kínosan hat, ha éppen olyan valaki részesül ilyen ki­vételes bánásmódban, aki ellen a tárgyilagos magyar közönség részéről több kifogás me­rült fel, mint elismerés, és aki csak azzal tudta menteni a magyarság előtt ugy-ahogy színigazgatói pozícióját, hogy időn kint kitű­nő budapesti vendégművészeket hozott ide. Ezek játéka azután feledtetett minden egyéb keserű uíóizt. Ez bizonyára érdeme Földes­nek, más érdemeiről igen nehéz beszámolni­Ennek ellenére — mindnyájan jól tudjuk — a magyar közönség végtelen türelmével és a magyar szinikultura áldozatos szerető­iével mégis támogatta és támogatja Földest, az elnézés jótékony fátylát borítja sok min­denre és a színi bírálatok is szordinós hang­gal emlékeznek meg Földesék művészi pro­dukcióiról, mert nem akarja senki sem, hogy Földest ütve vagy támadva az itteni magyar színjátszásnak ártson esetleg végze­tes következményekkel. Most ismét két évre Földes a nyugati ke­rületben a szinigazgató- Ezen már aligha fog változtatni a koncessziót osztó földi hatalom, de ha már igv is történt, ebbe a rendezésbe csak úgy tudunk belenyugodni, ha Pozsonyt illetőleg visszaállítják a status quot, ha Po­zsonyban télen is szóhoz jut a magyar színé­szet, ha a magyar színészet előtt megnyitnak uj városokat is és ha nem gördítenek aka­dályt az elé, hogy magyarországi vendég­művészek mennél, többet szerepelhessenek itt. Eddig a hatóságokon minden kísérlet meghiúsult, hegy itt uj magyar ezinészgene- ráció legyen nevelhető. Külföldi színészek itteni működése elé mind újabb akadályok tornyosulnak, mi tehát a cél? Bizonyára az is „kulturpolitikaii" szem­pont, hogy Nyugaton a magyarságra oktro­jált szinigazgató, Keleten pedig az anyagi nehézségekben már-már elmerülő, de nép­szerű igazgató utján igazolhassák a külföld előtt, hogy a magyarságnak megvan a maga színészete. De az ilyen kultúrpolitika cáfola­ta mindannak, amit az iskolaügyi miniszter hirdet és cáfolata annak is, amit a köztársa­ság elnöke minduntalan leszögez. Az ilyen kultúrpolitika semmiesebre sem lehet élőm ózdi tója a demokratikus megér­tésnek és nem egyeztethető össze a joggal ■és az igazsággal. A pozsonyi kerületi bíróság előtt megkezdődött a szlovenszkói „junák-pőr” főtárgyalása A vádlottak legnagyobb része a kassai felsőipariskola növendéke volt — A diákok a vádirat szerint „a csehszlovák köztársaság egységét akarták megdönteni és annak somfáin uf államot építeni* Pozsony, január 10. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A pozsonyi kerületi bí­róság Fiby-tanácsa ma. délelőtt kilenc órakor kezdte meg az úgynevezett szlovenszkói Junák-pör főtárgyalásáí. Né­hány fantaszta fiatalember ül a vádlottak padján, akik a vád szerint meg akarták dön­teni a köztársaság egységét és Szlovenszkói tiz éven belül el akarták szakítani Csehor­szágtól. A fiatalemberek a vádirat szerint vérszerződést is kötöttek, amit vérükkel pe­csételtek meg. Vezérük Vozár József volt kassai ipariskolai tanuló volt, aki később katonának vonult be. Vozár a mai tárgyaláson tanúként szerepel. A hadbíróság őt már ugyanis ebből az ügyből kifolyólag négy évi súlyos böntönre Ítélte. A vádhatóságot Kovák áMamügyész képvi­— Idegesség, fejfájás, álmatlan­ság, szédülés, bágyadíság, levertség, félelemérzések eseteinél a természe­tes „Ferenc József" keserüviz kitűnő háziszer, amely az emésztőszervekből eredő zavarok nagyrészét megszünteti s visszaadja a testnek és szellemnek régi munkaképességét. Orvosi szak- tekintélyek megfigyelték, hogy a Ferenc József viz öregembereknél is megbízhatóan és minden fájdalom nélkül hat. A Ferenc József keserü­viz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. seli, a vádlottakat pedig egész csomó hivatal- bőr kirendelt védő védi. Bár a vádlottak szülei annakidején meglehetősen jó módban éltek, idő­közben annyira elszegényedtek, hogy nem tud­tak fiaik számára védelemről gondoskodni. A szlovák néppárt szintén nem álllitott védőket dacára annak, hogy a fiatalemberek legnagyobb része a Hlinka-párthoz tartozott. A vádlott fiatalembereket, akiknek legna­gyobb része a kassai felső ipariskolának nö­vendéke volt, annakidején kicsapták az isko­lából e mozgalom miatt, úgyhogy vaflamennyieu félbemaradt exiszten- ciák. Letartóztatásban egy sincs közülük, de néhányan bizonyos időt vizsgálati fogságban töltöttek. A főtárgyalás ma délelőtti része teljesen nyil­vános volt, az államügyész nem indítványozta a zárt tárgyalást, úgyhogy a vádiratot is nyil­vános tárgyaláson olvasták fel. A főtárgyalás három napra van tervezve, de körülbelül egy hétig fog eltartani. A vádirat A felolvasott vádirat szerint a vádlottak 1930 karácsonya előtt a kassai felső ipariskola tanulói közt földalatti, titkos szervezetet alapí­tottak, amelynek vezére Vozár József iparisko­lai hallgató volt. A titkos szervezet neve Svaz Slovenskych Junákov (SSJ) volt, azzal a céllaj, hogy tiz éven belül forradalmat szítsanak, a csehszlo­vák köztársaság alapjait lerombolják és uj államot építsenek. Az egyesület alapító tagjai azok voltak, akiket később az egyes kerületek járási főnökeivé akartak kinevezni. A titkos szövetség tagja nem lehetett cseh és zsidC f Az egyesület első akciója az volt, hogy Vozák, | a titkos egyesület vezetője, megbizta Ozorák i József érsekujvári illetőségű, ugyancsak kassai ipariskolai tanulót, hogy az ő levelével menjen el Bécsbe Jehlicska dr.-hoz. E levélben Vozár azt kérte Jeblicská- tól, hogy lépjen közbe a magyar kormánynál, hogy az a titkos szövetség segítségére legyen. Ozoráknak a vádirat szerint még az a megbí­zatása is volt, hogy menjen le Magyarország­ra Bethlen miniszterelnökhöz és a magyar kormányzóhoz, a legnagyobb titoktartás mel­lett őket is avassa be a tervbe, kérjen tőlük segítséget, valamint fegyvereket és hadianya­got, amit Szlovenszkóra szállítottak volna át és kiosztották volna a titkos szervezet meg­bízható emberei közt, hogy a tiz éven belül bekövetkezendő forrada- lom esetén kéznél legyenek. Minden tag köte­tes volt fogadalmat aláírni, amelyben kötelezte magát, hogy híven és lelkiismeretesen fogja kö­telességét teljesíteni, amit följebbvalói előírnak. A fogadalom szerint az SSJ célja a csehszlovák köztársaság egységét megdönteni és annak romjain uj államot építeni. A vádirat szerint ezt a fogadalmat csak Pánik János aranyosmaróti illetőségű, jelenleg a komáromi 12. gyalogezred­ben szolgáló katona és Vozár József irta alá, de a többieknek is alá kellett volna irniok. A moz­galmat úgy leplezték le, hogy Sohmer József joghallgató, a bünpör egyik vádlottja, 1930 de- ! cexnberében karácsonyi szabadságra ment és [időközben egyik barátja, aki Micsura-párti diák jvolt, a pozsonyi Svoradov-diákintemátusban j íróasztalát átkutatta és megtalálta benne a tit- j kos egyesületre vonatkozó iratokat. A diák ! először a Ludová Politika szerkesztőségébe : ment, azután a rendőrigazgatóságra, ahol följe­lentést tett és igy indult meg az eljárás az SSJ tagjai ellen. A vádirat szerint Vozárnak tábor­noki rangot akartak adni az uj államban, Ozo­rák zsupánja, Pánik pedig járási főnöke lett volna az uj államnak. A vádlottak padján ülnek Schmer Józsefen, Ozorák Józsefen és Pánik Jánoson kívül Veliaéik Mátyás, Szmetana Vladimír, Srn- ka Lajos, Sutovsky Rezső, akik valameny- nyien a kassai felső ipariskola hallgatói voltáik, Venderja János irodasegédtiszt, Holák József magánkivata!nők, aki jelenleg a komáromi 126-os tüzérezred katonája és cJuno Grém Ezen tisztitó és tápláló krém azzal a rendeltetéssel bír. hogy az arcbőrnek simaságot és fiatalos üde- séget nyújtson. Kapható minden szaküzletben. Hatása: Gyors! Biztos! Kellemes! Kimerítő utasítás több nyelvwn mellékelve. Juno króm ára Kö 10.— m Herdiczky Mária kassai városházi hivatal- noknő. A vádlottakat az államügyészség a rend tör­vény 2. paragrafusába ütköző összeesküvés bűntettével vádolja, amelynek büntetése öl évig, súlyosabb esetekben tiz évig terjedhető fegyház, azonkívül Schmer Józsefet és Sutov­sky Rezsőt a büntetőtörvénykönyvbe ütköző fegyveres összeesküvés előkészítésének bűn­tettével is vádolja. A mai tárgyaláson Ozo­rák József csak déli tizenkét órakor jeleni meg, mivel a vonatot lekéste, az autó pedig, amelyen Pozsonyba akart jönni, útközben az árokba fordult. Először Pánik János vádlott kihallgatására került a sor. Elismerte, hogy egyesületet ala­kítottak, azonban nem azzal a céllal, hogy Szlovenszkói; el­szakítsák Csehországtól, hanem azért, hogy az iskolai évekre később is visszagondolja­nak és az egész egyesület tulajdonképpen tanáraik ellen irányult, nem pedig az ál­lam ellen. Mindössze diákegyesületről van sző és nem igaz az, hogy vérükkel Írták alá azt a bizo­nyos vérszerződóst, ami a bíróság asztalán fekszik ,hanem piros tintával. Kihallgatását déli fél egy órakor félbeszakították és ári délután fél négy órakor folytatták. Vozár József tan ükén ti kihallgatására, aki fegyencnihábam jelent meg a bíróság elolt, csak holnap kerül a sor. Rajta kívül még Fii- kom Jenő dr.-t és három kassai ipariskolai diákot hallgatnak ki tanúként, úgy hogy a bünipernek mindössze öt tanúja van. Kgmtínyzói kézirat Puky külügyminiszter felmentéséről Budapest január 10. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) A hivatalos lap mai száma közli a kormányzói kéziratokat, amelyek szerint Puky Endre külügyminisz­tert felmentette állásától és ideiglenesen Gömbös Gyula miniszterelnököt bízta meg a külügyminisztérium vezetésével. A kor­mányzó egyben Puky Endre dr.-t a közigaz­gatási bíróság elnökévé nevezte ki, Wla/s- sics Gyula bárót, a közigazgatási bíróság nyugalmazott elnökéi pedig a felsőház örö­kös tagijává nevezte ki. Miután a kormányzó elfogadta Puky le­mondását, Kánya Kálmán berlini magyar követ külügyminiszteri kinevezése rövid időn belül megtörténik. Gömbös külügy­miniszteri megbízatása csak formális jel­legű. Az amszterdami tőben kigyulladt egy magyar hajó Amszterdam, január 10. A Puszta nevű magyar hajó, amely Brailából deszkát szál litott Ronenbe, ma hajnalban az ainszterda. mi kikötőben kigyulladt. A tüzet hamarosan eloltották, úgy hogy csak a rádiókészülék és a rádiószoba berendezése ment tönkre. A vizsgálat megállapítása szerint a tüzet rö tidsárfat okozta, 5

Next

/
Thumbnails
Contents