Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-11 / 282. (3095.) szám

1933 december 11, vasárnap. A keresztény nevelés és az iskola Jónás Imre érsekujvári előadásából A* országos keresztényszociailista párt érsekujvári kongresszusán Jónás Imre al- sógyőrödi plébános, a pártelnöki bizott­ság tagja közérdekű előadást tartott a keresztény nevelés kérdéséről. Az előadás gondolatmenetét alább adjuk: A keresztény nevelésről beszélve kisérjenek e! a garamlöki kisebbségi szlovák iskolába. Éppen az elsöévnegyedi bizonyítványokat oszt­ja ki a tanitó. A magyar gyermekek nem va­lami nagy érdeklődéssel nézik az érdemje­gyeiket. Az egyik nyomban kiharapta az elég­telent a bizonyítványból. A másik, kiharapdáini talán nem győzte volna á rossz jegyeket, azért egy illetlen mozdulattal, mint elhasznált szalon- náspapirost összegyűrte. Ezek történtek a taní­tó jelenlétében, az ő szemeláttára. A tanitó arra a kérdésre, mit csinált a fiukkal, ezt felelte: „Úgy tettem, mintha nem láttam volna semmit.'1 Ha kihívja a gyermeket a katedrához, hogy megdorgálja, a gyermek nem megy oda, hanem kimegy az udvarra ég felmászik a fára. Mind­erről a tanitó nem tehet. Nem büntetheti a gyermeket, mert akkor otthagyják az iskoláját és mennek á katolikus, vagy református ma­gyar iskolába. Ha pedig nem lesznek magyar gyermekek a szlovák iskolában, akkor be kell zárolok tiszta magyar községben a szlovák is­kolát Ennek a lévét a tanitó inná meg. Ez a nevelés nem keresztény nevelés. Tessék' vélem jönni most egy szinmagyar városba. Menjünk a folyó partjára, nézzük meg 3 strandot. Csupa nagyfiú, közöttük egy hölgy. Ftírdökosztümben mind. El se hiszik, ha meg­mondom, hogy az a hölgy főgimnáziumi tanár *, férfitanárok között és a kíséretét a saját érettség izendő tanítványai képezik. Ez Sem keresztény nevelés. Á nevelés célja, hogy az embert műveltté te­gye, a műveltség célja, hogy az embert bol­doggá tegye. Az a nevelés hivatása, hogy az embernek testi ég Telki erejét minél inkább ki­fejlessze, tökéletességre juttassa. A testi, lelki gyengeségeinket levetkőzni, a fizikai és morá­lis erőinket állandóan fokozni a tökéletességig. Iskoláinknak ég nevelőintézeteinknek célja a haladás. A haladásnak pedig az a jellege, hogy az értelem és .erkölcs határai táguljanak, s a ( nyers természet, az ösztön és erőszak háttérbe szoruljon s ne uralkodjék. Az igazi kultúra: igazság, jóság és szentség. Megállók a lévai plébánia kapuja előtt, a gya­logjárón. Elnézem, amint a Slmor hercegprímás által építtetett római katolikus fiúiskolából szép katonás rendben .."Vonulnak"' a"'szivgárdisták ez entmisére a templomban Rémek- zászlójuk után e.melt homlokkal lépdelnek -a magyarság jövő oszlopai. Magasba nyúló tollal díszített, kucs­májuk alól vonzóan csillog ártatlan szemük naegtöretlen fénye. A hónap első pénteké van. Tegnap gyóntak, ma járulnak a szentáldozás­hoz. Nevelőjük, az intézet egyedüli nőtanitója együtt áldozik velük. Fiuk, a szentek unokái vagytok. Budapesten vagyok a katolikus nagygyűlé­sen. Szónokolnak egyháziak és világiak. A Vi­gadó alig birja befogni a hallgatókat. Wolf Ká­roly beszél. Kifejti, hogy keresztény ég keresz­tény között szentség a házasság. Hangsúlyoz­za a házasság felbont.hatatlanságát. Elmondja, hogy a házasság a legmélyebb, a legegyeteme- $ebb egyesülés. Két személyt képvisel egy ter­mészetben, amelyben mindennek egynek kell I lenni: a hitnek, eszménynek és reménynek. Célja egy emberi személy, a gyermek. A lel­kesedéstől lábujjhegyre emelkedik a szónok, kar­jaival erősen gesztikulál az ég felé éé minden­kinek a nagy meglepetésére tűzzel hirdeti: „Aki a saját családi életét nem tudja keresztény mó­don rendezni, az ne lépjen a nyilvánosság elé, áx nem lehet egy ország kormányának az éFén!“ ... Gyűlés után az egyik főrendiházi tag társaságába, kerültem. Megkérdeztem őt: „Ez a Wolf a magánéletében is olyan, mint a fó­rumon?" — „Legalább is olyan, ha nern ku- Jkönb!“ — volt a válasz. Ez a keresztény nevelés produktuma! A felhozott esetek nem költöttek. Valóságok. Ebből láthatjuk, mit ér a materializmus neve­lése? ég mit ér a lélektani alakon való neve­lés? A garamlöki liga-iskola növendékei és a reálgimnázium nőprofesszora a polgári erkölcs­tan férges gyümölcsei. A lévai fiuezivgárdisták és a budapesti keresztény párt elnöke a keresz­tény vallásos nevelés gyöngyei. Az anyagelvü- eóg alapján fejlődnek ki a társadalom koldus- botos és sokmilliárdos szörnyei. A gerinctelenek és paraziták szánalmas seregei. Tele van velük az uccá, a mulatók, a köz- és magánintézetek. Netu kímélik a törvényhozást sem. Ott vannak a katedrákon és országvezető fórumokon, ők a társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági bajok legfőbb okozói. Ezekkel állandóan harc bán keli állma minden céltudatosan élő és lo­gikusan gondolkozó egyénnek. Ezekkel szem- bau lelki embereket, tekintélyt ismerő tömege­két, Isten-hívő intellektueleket kell adnunk a társadalomnak. Annak az időnek a történel­méért, amelyben mi élünk, mi vagyunk a fele­fiz ember, akit megöltél Ericson Gusztáv és Ostetius Hans csodálatos története A Prágai Magyar Hírlap párisi munkatársától Egy modern Herosztrates Paris, december hó. Gustaf Ericson, az ember, akit megöltek, kék szemű, szókéba ju svéd. Lelkes, ambiciózus fiú, a világot, me­lyet nagyon lenéz és nagyon szeret, megvál­tani a'karó; a háború utáni generáció fékte­len és fantaszta idealizmusa lüti, mely még­is a legdurvább materializmustól elszakadni nem tud soha. Gustaf Ericsonnak most 29 évesnek kellene lennie. Kicsit zsurnaliszta, kicsit regényíró is: cikkeit nem igen közöl­ték a lapok és regényei olvasatlanok marad­tak. Különben Jack London-i életet élt öt vi­lágrészben- Nagyon sokat várt az élettől, te­hát nagyon sokait csalódott. A politikába is beleszagolt, úgy, a mai ifjúság módján és ha­marosan eljutott oda, hogy minden rossznak a nagyiparosok, nagybankárok és nagypoliti­kusok az okai. Te.ve volt erőived Gustaf Ericson, nagy teltekre érzte elhivatottnak magát és végkéip s keservesen elundorodott élettől és világtól, mert láthatólag.nem akart tudni Gustav Ericson nagy tetteiről. A lapokban olvasta, hogy a válságokban vergődő államok világkonferenciát hívnak össze Londonban: ami ipari, pénzügyi, politi­kai nagysága van e földnek, mind részt fog venpi azon a konferencián. Gustaf Ericson- ban e?v szörnveondo’at ébredt fel.: Epekő- vesekő- és hólyagkő- betegek, valamint azok, akik hugy- savas sók tulszaporodásátan és kösz- vénybén szenvednek, a természetes „Ferenc József" keserüviz használa­ta mellett állapotuk enyhülését érhe­tik el. fiz orvosi gyakorlat számos kiváló férfia hosszú megfigyelés alap­ján megállapította, hogy a Ferenc József víz biztos és rendkívül kelle­mesen ható hashajtó s ezért sérv­bajoknál és prostatabetegségeknél is ajánlják, fi; bérenc Józséf keserű víz gyógyszertárákban, drogériákban és füszérüzletekben kapható. lel fogja robbantani ekrazAttal az egész kon­ferenciát, egy ;uealisia Mafuska, afki vérrel akarja a vi­lágot megváltani. És ha mind meghalnak a mai világ vezéremberei, fe’szabadul minden elnyomott, akkor ő, Gustaf Ericson, fejbelö- vi magát. Nevét az emberiség nem fogja el­felejteni. Londonba utazott, Az Eastend regénye Itt volt találkozása egy ázsiai bölccsel. Egy mindentudó és jóságos Gandhival, ákii Eri- csouból kivette szörnyű titkát és minden mó­don igyekezett a fiatalembert ez őrületről le­beszélni, de az elkeseredett svéd hajiíhatat- lan maradt. — Kinek használ a nagy halál, amit ön tervez? — mondotta végül a hindu. — Vagy azt hiszi, naiv gyerek, hogy a munkás jobb a kapitalistánál, a szegény nemesebb a gaz­dagnál? Jó. Maradjon meg őrült elhatározá­sa meTett, de Ígérje meg nem nekem azt az egyel, hogy még ma álhurculkodlk az Eastend- be, a nyomor városába és ott fog élni szegé­nyen, nyomorultan, hat hónapig. Ha ez a hat hónap nem gyógyítja ki . . . ám, álljon neki a gyilkolásnak. Es ekkor Ericson elment az Eastend be sze­génynek- Amit ott megélt és tapasztalt hat hónap alatt, egy óriási s megrázó regényben mind feljegyezne és mikor letelt az idő, már tudta jól, hogy nem érdemes ölni, mert nem lehet a világon segíteni. „Nem én ölök meg titeket; ti öltetek meg engem.“ A könyvének eredendőleg az volt a cime: „És az arzenál nyer11; most áthúzta ezt, helyébe irta: „Egy ember élete, akit megöltetek". A kéziratot elküldte barátjának Parisba egy levéllel s s a levél végére pontul fejbelőtte magát. A „Tyden11, a legnagyobb svéd kiadó hozta az öngyilkos Gustaf Ericson fantasztikus ön­életrajzát. „Az ember, akit megöltél11 óriási könyvsiker lett. Három kiadás fogyott el három hét alatt. Húszezer példány. Strindberg éta nem volt Svédországban ilyen könyvsiker. A lapok egyhangúan megállapitolták, hogy a fiatalon elhunyt Ericson Svédország legna­gyobb Írója volt. Nagyobb Jack Londonnál, a kalandregényben és legalább , egyérlékü Strindberggel, a realista le ©kieslesben. Né­metországban a Transimariu Verlag vette meg a könyv szerződ jogát. Már megjelent a dán, a norvég, a finn, a lengyel kiadás; útiban van az angol és a francia. Aranyeső hull az Eastend-i nyomorgó ismeretlen sirja fölé • . . A párisi barát két további teljes regényt ta­lált azonfe’ül Gustaf Ericson hagyatékában- Az egyik, Ivar Kreugerről, már sajtó alatt van. „Az Isten zöld mezőiu A stockholmi Volkstheater ©gy Cone]ly-da- rabol mutatott 'be, az „Isten zöld mezői11-!. Az előadásból szörnyű 'botrány lett; az egy­ház tiltakozott, a közönség elkergette a színé­szeket a színpadról, az egész svéd sajtó üvöl­tött- Röviddel rá jött azonban az igazi szenzá­ció, X két legnagyobb svéd lap, á „Svenöka Dagb’adet11 és a „Tydningen11 Párisból kel­tezett ipterjut közöli magával Conellyvel, ki a déli államokból váló félnéger fiatalember, bűnbánóan bevallja a tudósítónak, hogy a 'színdarab morálja valóban négermorál: jól tették a svédek, hogy magasabb esztétikai ér­zékükben kifütyülték. Harmadnapra azutáni természetesen befutott Newyorkból a Conelly dühödt dementije, aki ö'lvenöt éves, sohasem járt a déli álla­mokban, semmi ős© sem volt néger és egyál­talán nem tartózkodott Parisban évek óta, nem is látta a „Dagbladet11 tudósítóját soha. Dehát honnan szedte a két előkelő svéd lap ezit a hajmeresztő „leiterjakabot11? ... A beküldött interjú Párisból érkezett és úgy volt aláírva: „Hans Ostelius11. És akkor vet­ték észre az emberek, hogy Hans Oste'iusnak hívták azt a rejtélyes jóbarátot, aki az öngyil­kos Gustaf Ericson könyvét adta el a „Ty- den“-nek . . . Közelfekvő gondolat volt, hogy aki ont a grandiózus interjusvindlit csinálta, az hazud­hatott a másik esetben is. Megiha’it-e egyálta­lán ez az Ericson? Senki sem tudja, hol van eltemetve. Élt-e egyáltalán? Ki ez az Ostelius, aki elbo’onditja az egész világot? A stockhol­mi sajtó végül a külügyminisztériumhoz for­dult és Nordllnd, a párisi svéd főkonzul ha­mar megadja a választ: Hans Ostelius, kit ő r „Ez a ^ nekem való töltötoll^ mondta 100 náz5 közül 62 a Madison Squarc Garden- ben, New-Yorkan, mely az ökölvívó világ központja. Eversharp Doric Örök jótállás Eltörhe- tetlen. Minden szak­üzletben kapható. Gsibszlovakial vezérképviselei Kettner A Poláőek, ?rag, II, Vodiéková 7 óvakodjunk útónjaitoktól 1 | Kérjünk kimondottan Evers- harpot. E név minden töl- . fi. tötollba be van vésve. j(/í\ maga igen jól Ismer, hivatalnok, a hotel bransban. Pontosabban: a Grund Hotel Chef de Receptionja. Barátom, Hans Ostelius — Igyál ellenben — biztat a bozontos, sző­ke üstökü, pajkos szürke szemű, nyúlánk svéd gyerek, jókedvűen himbálva magát az óriás fotelben, —ez a színes pálinka igen ki­tűnő. A nevét nem tudnám megmondani, de a pincemester azt mondja, hogy legjobb ital a Grand Hotelben. A kandallóban kedélyesen pattogott a tus, az a tel ier nagy tetőabl akain a Sacré Coeuir fe­hér kupolája világított 'be.-r- Ha itt lát az ember téged — mondtam nevetve s a falakon végigfutó rakott köny­vespolcokra és tréfás rajzókra mutattam, — Így tarka otthonkában, tipikus moutmar- trois bohémet, nehéz elgondolni, hogy civil­ben az előkelő Grand Hotel titkára vagy.-r- Mert te is, mint á spiesserék, az embert a foglalkozása szerint skatulyázod — gúnyo­lódott Hans Ostelius; — Négy éve vagyok hoteltitkár, de más vagyok-e azért, mint hat év előtt,' mikor mint 22 éves fiú matróz vol­tam a Csendes Tengeren? Nem vagyok-© ma is Hans Ostelius, a regényíró, a „Lapla-ndt herceg11 szerzője és a legélethübb kínai ri­portoké . . . Amiket viszont Köln és Heidelberg kö­zött írtál a svéd lapoknak s egy színes lám­paernyő volt minden kínai a környezetedben — vágtam szavába. — Miit akarsz? — felelte minden harag nélkül ropogtatva kdsportolt izmait, — mondd inkább, hogy világszenzáció vagyok jelenleg. Egy egész ládát megtöltenek már a rólam szóló hír lapkivágások és ha igy folyik tovább, az egész afeliém tele lesz velük. A legvadabb honoráriumokat kapom min­den kis hírért, amit Ericsonról adok és na­ponta tucatjával jönnek a hírlapírók elé­ben*. Mondok is nekik mindenféléi A Conelly-in- terjura azt mondtam az egyiknek, hogy egy látomásom volt a Grand Hotel hali­jában: Conelly hangtalanul bejött a forgóajtón, egy első emeleti szobát kért, barna volt, fiatal és négertipusu; e1 mondta nézetét nekem a stokholmi színházról és azután mint fantom iősek. A hazugságot fel kell váltania az igaz­ságnak, a gyűlöletet a szeretetnek, az egoiz­must az altruizmusnak. Az ember a megteremtése után magasabbra tekint önmagánál: meglátta az Istent. E szem­lélésből származott a templom. Messzibbre te­kinti tt, mini önmaga, mert minden lénynek kötelessége oda fordulni, ahonnan ered. Környe­zetét is megvizsgálta.' Az egybehangzó sokaság­ban egv önmagához hasonló lényt pillantott meg, meglátta az asszonyt. E szemlélésből szár­mazott a család. A templom és lakóház között később felépült az iskola. Isten nélkül gondolni el az embert, Isten nélkül alapítani családot, Isten nélkül oktatni és nevelni gyermekeket se nem észszerű, se nem szerencsés vállalkozás. Csak a mindenség Alkotójának és Feuriiartó;á- nak égisze alatt a tízparancsolat korlátái köJott fejlődhetik ki az igazi kultúra. Az igazi kultúra az összes erők harmonikus kifejlesztését kíván­ja. Egyaránt kultúrája az erős léleknek és az erős testnek. Izom- és akaratedzés. „Mens sana .n corpore sano!“ Sajnos, a mi kultúránkon nemcsak az élet rózsáit, hanem ijesztő hullafol­todat is lehet látni. A valláserkölcsös nevelés elsősorban a szü­lők kötelessége. Az apa tekintélyével, az anya gyengédségével és mindketten jellemükkel te­gyék nemessé gyermekeik eszét és szivét, ér­telmét ée, akaratát, érzelmi és lelkivilágát. „Hő­söket és szenteket — mondja Prohászka püe- pük — nem a hasított szoknyás és trikós höl­gyek nevelnek.“ Nemzetünknek pedig a hősies­ség, tisztesség, megbizhatóeág és áldozatos sze­retet erényeire nagy szüksége van és lesz a jö­vőben is. A valláserkölcsös nevelés intézményes helye az Iskola, még pedig kihangsulyozottan a ke­resztény iskola. Sajnos., ilyen már Szlovenszkó területén voltaképpen nincs. Az elemi iskolák­ban legyen az felekezeti, vagy állami, egyaránt az iskolaügyi referátug a parancsoló. Senki sem akad, aki a felekezeti iskolák törvényben biz­tosított jogait követelné. A felekezeti iskolák senkinek se köszönhetnek annyit, mint a gaz­dasági válságnak. Igyis 10 év alatt 33 elemi kato­likus iskolánkkal lett kevesebb. Középiskoláink még jobban megfogytak. Főiskolánk egyáltalán bán nincs. Tizenhárom év óta nagyon vissza­estünk! Nekünk a vallásos nevelésre már csak azért is nagy gondot kell fordítanunk, mert nemzeti­ségünk léte is ettől függ. ERZSÉBET KIRÁLYNÉ SZÁLLÓ Bndanesf, IV. Egyetem utca 5 __________________ Sz ép tiszta szobák. — Az Étterem és Kávéházban cigányzene. Az Erzsébet-pince a főváros legszebb sorozŐje, — revier rendszer, Olcs6 polgári áraki Figyelmes kiszolgálás!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents