Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)
1932-12-10 / 281. (3094.) szám
4 ______________________________________________________ 1952 december 10, saombat. MJ M———BgJCEgMBOCBM^MRifcaafcffü^^agfiiL^ -.Viitfli^,tii irfi'MMWIWHWMWWMHro——I—W^——M—MHMMMMami Munkács város tanácsa egyhangúlag állást foglalt a párhuzamos magyar reálgimnázium ffiláltása mellett Küldöttség fog menni ez ügyben az országos hivatalba és Prágába 1932-33. tanév elején a magyair növendékek Munkács, december 9. (Munkácsi munkatársunktól.) Munkács város tanácsa december 7-én tartott ülésén ismét foglalkozott a város mgayanságának azon állandóan felszínen tartott törekvésével, hogy Munkácson párhuzamos magyar tannyelvű gimnáziumi osztályok létesittessenek. Munkács város közönsége annak idején, mikor gimnáziumában a magyar tannyelvű tanítást beszüntették, majd annak osztályait likvidálták, azonnal megmozdult és a város akkori vezetőségének: néhai Méray Ádám dr. polgármesternek és Gergely Albert dr- tiszti főügyésznek kezdeményezésére Munkács város 16.000 lakosa sajátkezű aláírással ellátott kérvényben kérte Munkácson a magyarnyelvű gimnáziumi oktatás újbóli rendszeresítését. Amikor Cerny mostani belügyminiszter, akkori miniszterelnök Munkácson járt, egy többszáz főből álló deputáció kereste fel, melynek élén a szülők és a közönség nevében Lintner János kérte azt, hogy Munkácsnak adjanak magyar tannyelvű gimnáziumot. Majd 1925-ben Beehyne akkori iskolaügyi miniszterhez fordult Munkács város hivatalos képviselete e kérelemmel. Amikor Scotus Viator 1928-ban Munkácson is járt, Nedeczey János, Munkács magyar polgármestere a város magyarságának egyik legnagyobb sérelmeként említette fel előtte a magyar gimnázium hiányát. 1929-ben, mikor a cseh iskolaegyesület arra kérte Munkács város tanácsát, hogy támogassa az egyesületnek a Munkácson építendő uj gimnázium ügyében a kormányhoz 'beadott kérvényét, a városi tanács úgy határozott — szintén egyhangúlag — hogy a cseh iskolaegyesület vegye be kérelmébe azt, hogy Munkácson szükségesnek tartja a párhuzamos magyar tannyelvű gimnáziumi osztályok létesítését is és egyidejűleg annak kérelmét is támogatja. Az egyesület ezt a tanácsi határozatot a magáévá tette. A Munkácson magyar tannyelvű gimnáziumi osztályokat kérelmező és igénylő szülők csoportja évről-évre sajátkezű alá írásos jelentkezéssel összeiratja a magyar gimnázium I. osztályába beiratkozni kívánó növendékeket (ez a szám 50—80 között mozog) és évről-évre kérelmezi a magyar párhuzamos gimnáziumi osztályok létesítését a tanügyi hatóságoktól és az iskolaügyi minisztériumtólMivel az eddigi törekvések és megmozdulások eredménytelenek voltak s mivel az érdekelt szülők kérelmük jogosságát az 1930-as népszámlálás munkácsi eredménye a legteljesebb mértékben igazolja, a magyar párhuzamos gimnáziumi osztályok létesítése érdekében újabb beadvánnyal fordultak a városhoz, hogy a város a maga részéről vezesse az akciót és kövessen el mindent, hogy legalább az 1933-34. tanév kezdetétől Munkácson felállittas&ék a magyar párhuzamos gimnáziumi osztályok I. osztálya. A városi tanács most R. Vozáry Aladár (magyar nemzeti párti) tanácstag indítványára egyhangú határozattal kimondotta, hogy teljes mértékben a magáévá teszi, vezetni kész a Munkácson magyar tannyelvű párhuzamos gimnáziumi osztályok létesítésére vonatkozó kérelmet és megmozdulást. A tanács a város részéről Petrigalla Péter dr. polgármestert, a szülők részéről Péter Zoltán dr. orvost kéri fel s küldi ki, hogy a kérelem teljesítését és támogatását kérjék Rozsypal országos elnöktől, a ru- szinszkói tanügyi referátustól és mint a város deputációja utazzanak Prágába, hogy a miniszterelnöktől és az iskolaügyi minisztertől — rámutatva a kérelem jogosságára és egyhangúságára — kérjék a magyar tannyelvű gimnáziumi tagozat I. osztálya felállításának biztosítását. Kimondotta a tanács, hogy a kérelem elsősorban a következőkkel indokoltassék: „Az 1930. évi népszámlálás eredménye azt bizonyítja, hogy Munkácson nemcsak megvan, hanem emelkedett és emelkedő tendenciájú a város 20 százalékon felüli magyarsága. tehát, kétségbevonhatatlauul jogos és teljesítendő a kívánság, hogy az ily magas százalékú magyarsággal bíró városban legyenek magyar tannyelvű párhuzamos gimnáziumi osztályok.“ . Aktuális és mull) a lattan ül szükséges a kérelem teljesítése azért is, mert a cseh és orosz gimnáziumi osztályokban a magyar anyanyelvű és nemzetiségű növendékek oktatása kárára és terhére van a cseh, illetve orosz tanításnak, a cseh, illetve orosz növendékek tanulmányi előrehaladásának és ennek következtében történt meg már az Igen tanulságos és meggyőző az, amit Ipolysági működéséről vall a liga. „Az ál- lamfordiulat -utáni időben a szlovákok és csehek nemzeti munkája ezen a .területen csak defenzívára szorítkozott —- mondja a jubiláns kiadvány — megtartani azt, ami már szlovák. Ezért alakult 1923 február 2-án a szlovák liga fiókja, melynek 76 -tagja volt. Elnöke vo-lt Pálfi Péter, alelnöke Bel’ai Mátyás, titkára DianLska Pál. Rögtön kitűnt, — folytatja a liga jelentése —, hogy az úttörő munka legjobb eszközei a szlovák iskolák." 1921-ben egyosztályu állami iskola létesült Ipolyságon 21 gyermekkel ... Ma 110 növendéke van 5 osztályban. Salját épületét az 1930—31-es tanév elején kapta. Ipolyságon a szervezet munkájának súlypontja a Slo- venská Liga föladatának konzerváló részében nyugszik — mondja alább a hivatalos kiadvány, majd igy vall: — Azonban neon mondható ugyanez a környéken való munkájáról. Ott önérzetesen és harciasán lép föl, hogy az ősök földjét visszajuttassa az utódoknak." Szóval nem nemzeti defenzíva, hanem kimondottan nemzeti offenziva- Ors-zágh elnök az offenzív jelleget fölényeskedve tagadásba vette a Jarossnak adott válaszában, ő tagadja az offenzív jelleget, a liga maga nem tagadja. A -tanügyi offenziva a deméndl szlovák egyházi kisebbségi iskolával kezdődött. Első idő-ben ez csak vegetált, amit a liga jubiláns könyve a tanító gyengeségével és az iskolaszék részéről a magyar iskola favorizálj savai okol. Ezt az utóbbit viszont azzal magyarázza, hogy az iskolaszék egyetlenegy szlovák tagja kivételével csupa magyarokból állott. „Ezért Paulovic József tanfelügyelő, Li-sy Mátyás ipolysági reálgimnáziumi tanár és Laurinec V., az expozi-tura főnöke kieszközölték a szlovák kisebbségtől azt a nyilatkozatot, hogyha szlovák állami iskola létesül, akkor a sz’ovák iskolát látogató összes római katolikus gyermekek ebbe fognak beiratkozni." így kapta meg D-eménd 193-0. január -én az állami szlovák elemi iskolát. Krpelec íanfel- ügzelő érdeméből létesült a palásti és a szlovákgyarmati állami elemi iskola. Ugyancsak állami szlovák iskolát kapo-tt a magyar Egeg is. „Az egegiek — panaszolja a liga hivatalos jelentése — kezdetben nem vo-ltak elég -megértéssel a szlovák állami elemi iskola je’en- tőségé iránt s ezért nem is -lehetett megtartani az iskola ünnepé’yes megnyitását." Felsőin rán azonban annál ünnepélyesebb keretekben történt az iskolaavatás. A tompái szlovák állami iskola létesítésén is az Ipolysági ligasejt dolgozott. Ezzel az iskolával kapcsolatban önelégülten állapítja meg a jelentés: „Ez az iskola félúton lesz az utolsó szlovák község és a délre eső határmenti Ipolyság közölt. Ezért a létesítése nye’vi szempontból rendkívül fontos. Gyerket kivéve, amely a közeli Ipolysághoz gravitál, nem lesz a korpona—ipolysági vasútvonal mentén község, amelyben ne volna szlovák iskola". A komáromi szervezetről a liga könyvéből megtudjuk, hogy főleg a kompromi sz’ovák islko I asz.ékek kezdeményezésére alakul t. Egyik fő törekvése az, hogy Komárom szlovák középiskolát kapjon. Ez ügyben elnökéből: felvételének korlátozása a cseh és orosz tannyelvű gimnáziumi osztályokba- Ennek következménye viszont az, hogy a magyar növendékek számára megnehezedett, sőt szinte lehetetlenné vált a középiskolákban való ta- nulhatás Munkácson." A javaslat vita nélkül ment határozatba. Mondik (kommunista) tanácstag javasolta, hogy az esetleges építkezés előkészilésével is foglalkozzék a város, mondja ki, hogy a gimnázium -é-pit-ésére ingyen telket ad és az építkezés költségeihez hozzájárul. Kroó Jenő a zsidó pártok, Tarján Vilmos a szociáldemokrata párt nevében járult hozzá a javaslathoz. Petrigalla Péter dr. (agrárpárti) a megbízást elfogadta. Novak bankigazgatóból és Markovié Ede, meg Jezo Márton tan-felügyelőből álló háromtagú küldöttség járt Dérer miniszternél és igenlő ígéretet kapott Prágában. A Slovenská Liga továbbá kieszközölte a komáromi uccák szlovák elnevezését, gondoskodott a cégtáblák szlovákositásáról és —most jön a jelentés pikantériája: — a liga „kéz a kézben dolgozik a komáromi városi elöljárósággal, amely bár magyar, de Csizmazia város-bíróval az élén támogatja a Slovenská Liga törekvéseit főleg a szlovák iskolák részére való telkek megszerzésében". Ez a vallomás csak az őszintesége miatt szenzációs, egyébként ugyanis régen köztudomású, hogy a csehszlovák szociáldemokrata párt és éppúgy az agrárpárt magyar exponensei egyik főkötelességüknek ismerik, hogy a Slovenská Liga kezére jáitszanak a magyar tanügyi érdekek e'áru-lásánáü. Amikor szinimagyaj* községekbe a Slovenská Liga szlovák iskolát akar becsempészni, akkor a megkívánt minimális számú tanuló összeverbuválását és a szlovák iskola föá’litásának kérelmezését mindig a cseh agrárpárt és a csehszlovák szociáldemokrata párt magyar csatlósaival végezteti e-1. Ezt a viszonyt azonban titokban szokták tartani s ezért oly meglepő, hogy a liga hivatalos kiadványa a magyar szociáldemokrata Csizmazia városbi-rót ily nyílt vállve- r ege lésben részesíti a nacionalista S’ovenská Ligának teljesített hazafias szolgálataiért. Más egyebet látunk a liga nagyszombati szerepléséiben. A liga nagyon e’égedet-len Nagyszombat közszeillemével. „A közélet, a hivatalok s az egész környék el van árasztva egyrészt magyar, másrészt osztrák szeremmel — mondja a -liga jelentése. — A nemzeti munkát sovinizmusnak, az e téren működő embereket sovinisztáknak minősitik. A -szlovák Nagyszombat — mivel a népszámlálás mintegy 80 százalék szlovákot -és csebet szám’ált meg itt — vígan beszél magyarul -s egyes cs-eh körök, melyek ismernek néhány német szót, a zsidó üzletekben készséggel alkalmazkodik és német nyelven vásárol be." A nagyszombati ligáitokról szóló hivatalos jelentés ezen intolerancia mellett szemléltetően bemutatja a S’ovenská Liga egyik legjellegzetesebb tulajdonságát: antiszemiíizmusát. Bár a liga központi vezetői közt. ott szerepet Roth Hugó dr., pozsonyi kórház- főorvos, a „Sz’ovák zsidók Szövetségének" elnöke is, ez csöppet -sem zsenirozza a Ligát abban, hogy jelentésében a zsidókat „idecen elemnek" ne aposztrofálja. „Az ifjúság, főleg a zsidó ifjúság, amely szlovák iskolákat látogatott, szintén magyarul beszél, — indigná- lódik a jelentés — -bár mi az áPainfordulait utáni első időben optimizmusunkban azzal vigasztaltuk magunkat, hogy az a generáció, amely 6—8 év múlva kerül ki az iskolákból, már a miénk lesz, szlovákajku és öntudatos. A kor legnagyobb vívmánya a .rádió, itt is jó propagandaszolgálatot lesz a magyaroknak. Ila elmegyünk a mi „szlovákjaink" ablakai alatt, rendszerint a budapesti rádiót halljuk, csak ritkán a miién két. A „Svo-j k svo-jmul" jeV/.ó csak kevéssé érvényesül. A mi embereink is hibásak; nem szentelik -magukat a kereskedelemnek s így a kereskedelem úgyszólván ni o nem ól in ma marad az idegen elemeknek. a zsidóknak. S az a kevés kereskedőnk a mieink közül, aki van, egyes esetekben túlságosan él azzal, hogy a szlovák vagy a cseh társadalomhoz tartozik s az árak megka-lkulálásával nem eléggé szolid." (163. lap.) Azt hisszük, nem kell ezt a vallomást bővebben magyarázni. Minden -magyar zsidó megérti, mit jelent. U>gy látszik, csak a ligista Rótk főorvos nem akar tudomást venni a liga csendes antiszemitizmusáról. (d) Keresztény munkásmozgalom Szlovénekén Fleischmann Gyula érsekujvári előadása Az országos ker-esztényezocial.ista párt érsekujvári kongresszusán Fleischmann Gyula .dr. tartománygyülési képviselő a keresztényszocd-alieta munkás kérdésekről tartott előadást. A hosszabb előadás gondolatmenetét alább közöljük. A keresztényszocializmus eszméiért való harcban a legnehezebb szerepe a keresztény munkásságnak van, mert saját társadalmi osztályában oJyan ellenfelekkel áll szem-ben, mint a marxi szocializmus és bolsevizmus. A nagyszabású propaganda és a terror mindhiába való volt, mert a ke- resztényszocialista szakszervezeteket ellenfeleik nem tudták megsemmisíteni. Ehhez a küzdelemhez a keresztény világnézet és a lelkében gyökerezett nemzeti érzés adja meg a ke resztén ys zo ciail eta munkásságnak az ellenálló erőt. Elveti a gyűlöletet ezitó osztály-harcot, nem kell neki az emberi jogokat eltápró proletárdiktatúra, a szabad-szerelmet és ateizmust hirdető kulturbolsevizmus. A keresztény munkásság meg akarja tartani hitét, hu marad nemzetéhez, nem dobja magát az internacionalizmus karja közé. A társa-dalom normális fejlődésében látja biztosítva a jövőjét. A keresztény munkásság soha nem volt olyan nehéz helyzetben, mint most. A világgazdasági kri- zls elsősorban a munkásságot sújtja. A munkanélküliek milliói a mai gazdasági és termelési rendszer válságának áldozatai. A keresztón yszodali-.-- ták látják a fennálló rendszer hibáit, de nem tartják szükségesnek a meglévő társadalmi és gazdasági keretek szétrombolását, hanem csupán megformálását. Ehhez elsősorban lelki megújhodás keli Ma az európai ember lelkében mérhetetlen gyűlölet lángol, ez a gyűlölet nyilvánult meg a békeszerződésekben, ez füti a bolsevikd propagandát, ez a gyűlölet állítja egymással szemben a nemzeteket s ennek a gyűlöletnek áldozatai a nemzeti kisebbségek. A keresztényszocializmus a reformálás előfeltételének az osztályellentétek megszűntetését és a XI. Pius pápa által is felvetett koTporativ társa dalmi rendet tartja. Meg kell adni minden nemzetnek a létfeltételeket, meg kell nyitni a vámhatárokat és szabályozni kell a pénzforgalmat. Ez az a nagy keresztényszocialista program, amely a nyugati kapitalista imperializmus és a keleti bol- sevizmus szélsőségeit ellensúlyozhatja. A keresztényszocializmusnak Szlovenszkón gyakorlati céljai vannak. Szivünkön viseljük Szlovén - szkó sorsát, az egyes nemzetiségek bajait, különösen pedig magunkévá tettük a magyar kisebbség sorsát. A keresztényszocializmus a legalkalmasabb arra, hogy megteremtse a magyar k'sebb- ség társadalmi osztályának egységes nemzeti frontját, s bázist teremtsen a szlovenszkóí nemzetV- gek egységes frontjának. A szlovenszkóí magyar munkásságnak külön nemzeti problémája is van, ez az, hogy szervesem bekapcsolódjék a magyar nemzeti kisebbség fron - jába és rész-tvegyen annak politikai küzdelmeikor. A szlovenszkói munkásság helyzete rendkívül su lyos. A munkásságot az első nagy csapás az ipa leépítésével érte. A második csapás akkor ért - amikor Csehszlovákia felbont-o-tta Magyarországgá' a kereskedelmi szerződést. Ezzel a fald terme lé - majdnem teljesen megszűnt, a,mi által Szlovén szkón és Ruszinszkón a le-gszegónye-bb munkásréteg tízezrei váltak kenyértalenné. Világos célkitűzésre van szüksége a munkásságnak. Ki kell építenie mindenekelőtt a szakszervezeteket. Kívánni kell az állam és az országos köz- igazgatás rész-érői az ellátatlanoknak a tél folyamán való megfelelő élelmezését. A munkásbiztos i- tókban haladéktalanul végre kell hajtani az uj választásokat és meg kell szüntetni a kinevezett t ;- gok uralmát. A munkanélküliek részére biztosítani kell a- szociális gondoskodást. A keresztényszocialista ifjúságnak programjává a-z erkölcsi és nemzeti újjászületést kell megtenné — Jótékonysági bazárok Szlovenszkón. Az eperjesi Mária-korgregáoió vezetősége ez évben is megrendezte a szegény gyermekek felruházd:át szolgáló karácsonyi vásárját A vásár vasárnap este nyúlt, meg sikerült műsoros estéllyel, amely zsúfolásig megtelt teremben nagy érdeklődés mellett zajlott le. — A beregszászi r. kát. egyház nyomorgók és betegek felsegédyezésóre karácsonyi vásárral egybekötött kézimunka-kiállítást rendezett a katolikus fiúiskolában. A beregszászi református egyház asszonyai és leányai az egyház tanácstermében tartották Mikulás és karácsonyi vásárjukat.. — Szered községben a Szülök Egyesülete a szeigénysorso gyermekek javára karácsonyi gyűjtést rendezett, amelynek eredményét a saját tartalékalapjával egészítette ki, s mintegy 21500 koronát fordított a nemes célra. Az akció ólén Pasáceek iskolaigazgató áll, aki nagy agilitással járult hozzá h gyűjtés sikeréhez. A Slovenská Liga „repatriácíós" offenzívba a magyar községekben ív. Az ipolysági sejt nemzeti offenzivája — Komárom magyarajka csehszlovák szociáldemokrata városhsrája megkapja a liga legfelsőbb elismerését — Nagyszombatban kitör a liga csendes antiszemitizmusa r
