Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-07 / 279. (3092.) szám

4

Csehszlovákia négy évig csak Franciaország

beleegyezésével vehet föl külföldi kölcsönt?

A Masni Caské § l®míeitinéstkeltő jelentése egy belföldi beruházási kölcsön kiírásáról — A kormány még a jövő héten sem tudja a költségvetést benyújtani?

Téli inségakció Szlovetiszkón és Ruszinszkón

Részletek Hokky Károly érsekujvári előadásából

Hokky Károly oeaxKJetgyüiláfiii kópv.iseüő aa országos kérésztémysaociaíista párt énsek- u'jvári országos kougressauBám tartott előadásában többek köaöt/t a kővetkezőket mondiotita:

A veróhovinai nyomor nemcsak a köztársaságban, hanem annak határain túl is közismert. Ha nem ismerték volna Prágában, megismerhették volna abból a kenyérből, amelyet egy- egy látogatás után letettek a képviselők a parlament asztalára. Fekete zabkenyér az, amelybe olykor még a fák kérgét is belekeverik, mert zab sem jut elegendő e sovány, gyászos kenyérbe. Ha a külföld nem ismerte volna, volt alkalma megismerni Hamilton és Renn újságírók jelentéseiből.

A csehszlovák vöröskereszt ruszinszkói divíziójának igazgatója nyíltan kimondotta, hogy a nyomor nem változott az államfordulat 14 esztendeje óta. (Nem szüntették meg a kormányok azt a nyomort, amely ellen határozottan és sikeresen küzdött a magyar államban 35 éven át Egán.) így Frant-isek Ullmann dr. De azt sem hallgatja el, hogy a házi iparra egy év alatt többet költöttek a magyar kormányok, mint a mostaniak 10 év alatt. Ezt jellemzően egésziti ki a máramarosi erdőigazgatóságok- nak az 1912. évben a magyar földművelésügyi minisztériumhoz küldött jelentése. Ez szósze- rint a következőket mondja: „Az összes erdőgondnokságok jelentéseiből kitűnik, hogy a lefolyt évben valamennyien nagyfokú munkáshiánnyal küzdöttek. Sok sürgős munkát emiatt nem voltak képesek a kellő időre elkészíteni, más munkákat pedig kénytelenek voltak elodázni, ami egyaránt zavarólag hatott az erdő- üzem menetére.“ Akkor tehát volt munka és munkaalkalom bőségesen.

Szlovenszkó és Ruszinszkó rengeteg erdőterületének fatermelése éveken át rothad eladatlanul, s ebből megérthetjük, hogy mi a súlyos és hihetetlen mértéket öltő munkanélküliségnek egyik fontos oka. Az erdő fái rothadásának pedig elsősorban az agrárpárt az oka, amely kikényszeritette a Magyarországgal való vámháborut és ezzel kivette a szlovákság, .ruszinság és románság nagy részének szájából a kenyeret.

S ma már nemcsak Rnszinszkóban ért hihetetlen arányokat az éhínség, hanem Szloven- szkó, de főleg Keletszlovenszkó lakossága is versenyre kelt Ruszinszkónak e szomorú hírhedtségével. Jellemző, hogy tavaly óta a magyar lakosság is megismerte a nyomort, mint azt a gazdagnak tartott Csallóköz népe már akkor keservesen érezte s aminek leküzdéséért törvényhozóink úgy Szlovenszkóban, mint Ru- szinszkóban a legerőteljesebben harcoltak. Tavaly egyedül Ruszinszkóban 53.600 segélyre szoruló magyar lakost mutattunk ki, akik ma még sötétebb kilátásokkal néznek a közelgő tél elé. Különösen Keletszlovenszkó és Ruszinszkó ezévi silány termése egész a tönk szélére juttatta e két országrész, amúgy is talán a legszegényebb, lakosságát. A szemtermések árának emelkedését e két országrész lakói nem érzik, mert ha volt is valami kis eladni valójuk, azt azonnal az aratás után el kellett adniok, s nem várhatták be az árak emelkedését. Kis bevételüket pár nap alatt elvitték adóba, adósság fejében a bankba. Még sem törlesztették le még a legszükségesebbet sem. Tovább szaporodnak a bankadósságok, — amelyekért 16— 18. néha 20 százalékot is fizetnek.

Oly nagy a szegénység, hogy sok helyen a gyerekek nem tudnak az iskolába menni Nincs ruhájuk, amit teltükre aggassanak s a rongyos cipőből kinn van a lábuk. A községeknél is oly nagy a szegénység, hogy nem bírják el az iskolák dologi kiadásait és nem képesek az iskolákat fűteni.

A nyomorúság után jár a járványok pusztító réme. A kiütéses tífusz megtöltötte Ungvár. Munkács, Beregszász és Nagyszöllős kórházait, valamint, a huszti járványkórház és a kassai kórház is telve van velük. Már Szloveaszkón is derekasan szedi áldozatait. Most már nemcsak a legszegényebb Verchovina vidékéről, továbbá Rahó és Bocskó környékéről, hanem a tiszamenti községekből is sok az áldozat. Asztélyban vérhas pusztít, amely — jól tudjuk — szintén az éhségnek a velejárója. A kereset- hiányhoz és ijesztő munkanélküliséghez még a megélhetés eszközeinek drágulása is hozzájárul.

A lakosság keresethiánya s a munkánál küllőig mellett a helyzet súlyosságát fokozzák a gyakori végrehajtások és árverések.

A krízis árjának pusztítása elől a még meglévő értékeket csak úgy lehet menteni, ha a kormány sürgősen cselekszik. Ha nem is orvoslásra, de a viszonyok enyhítésére tartanám szükségesnek az alábbiakat:

Mondja ki a kongresszus, hogy követeli a kormányzattól: az adóalap és adókulcs megváltoztatását a jelenlegi állapotnak megfelelően és az éveken át. el nem intézett fellebbezések c-ürgős elintézését s a végrehajtásban az adó- fizet ő k h e! y z e té 11 e k m é I tá n y 1 ásá t.

A vánjháboru legrövidebb időn belül vaió megszüntetését. Mielőbbi normális kereskedelmi szerződések kötését, elsősorban a szomszédos államokkal.

Prága, december 6. A koalíció hetes bizottsága tegnap egész nap tárgyalt és ma is Trapl pénzügyminiszter részvételével tovább dolgozik a költségvetés redukálásán. A bizottság semmiféle információkat nem ad uj intézkedéseiről. Általános az a vélemény, hogy a rendes költségvetés egyensúlya már biztosítva van és csupán a költségvetésen kívüli kiadásuk fedezetét keresik. A munka azonban oly nehezen halad előre, hogy a költségvetési javaslatét a takarékossági javaslatokkal együtt még december 13-án sem fogja tudni a kormány a parlamentnek beterjeszteni. Jelenleg 905 millió korona fedezetet keresnek, ebből a rendes költségvetési hiányra 475 millió korona esik, további 100 millió korona pedig a munkanélküli segélyre, mert a legújabb számítások szerint az előirányzott 600 millió korona nem lesz elegendő. Fedezetet kell még keresni körülbelül 200 millió korona értékben a helyiérdekű vasutak deficitA Slovecnsíká Liga alapszabálya inak 4. paragrafusa szerint a szervezetnek céljai:

a) támogatni tevékenységükben a liga fiókjait s elősegíteni ezzel az iskolás és iskolán kívüli ifjúság nemzeti nevelését főleg a nemzeti szempontból veszélyeztetett (!) területen;

b) a kevert nemzetiségű területeken iskolákat alapítani, fönntartani és segélyezni;

c) jutalmazni a vegyesajlcu vidéken sikeresen működő tanítókat;

d) terjeszteni a szlovák nyelv ismeretét Szlovenszkó elmagyarositott (!) területén mindenütt s erősíteni a szlovák szellemet a szlovákok közt, szintúgy a hazafias szellemet a szlovenszkói másajku lakosság 'körében ;

e) munkálkodni Szlovenszkó teljes megtisztításán (!) mindentől, ami Szlovenszkó és általában a csehszlovák köztársaság nemzeti fejlődését akadályozza;

f) a szlovák népet szellemiekben, társadalmi és anyagi tekintetben emelni;

g) állandó kulturális és gazdasági kapcsolatokat tartani fönn a külföldi szlovák kisebbségekkel, az amerikai szlovák testvérekkel, a testvéri nemzetekkel és törekvéseink barátaival;

li) támogatni a mi külföldi kisebbségeink kulturális és gazdasági törekvéseit.

Vaknak kell lennie annak, aki ezekben a célkitűzésekben nem látja meg első szem- pillantásra az elnemzet leni tési célzatot. Nemzeti nevelés a nemzeti tekintetben „veszé- lyeztetett“ területen, iskolaalapítás, tanitó- jutalinazás kevortaiku vidékeken, ezek nem a nemzeti védekezés, hanem a nemzeti expanzió szótárából való kifejezések. Még tökéletesebben mutatja a tendenciát a másik kifejezés, mely „a szlovák nyelv ismeretének Szlovenszkó ,elmagyarositott1 területein való terjesztését*' tűzi ki célul. Ez a kifejezés abból a frazeológiából fakad, amely szerint a Tátrától a Dunáig és a Tiszáig nem

Szüntessék meg a betegsegélyző azon eljárását, hogy még kisebb összegek behajtásánál is ügyvédi képviselet költségeit zúdítja a szegény lakosság nyakába. Az ügyvéd csak ellenjegyez, de azért még igy is jelentékeny összeget kap, hogy e költség 70 százalékát a beteg- segélyző s csak 30 százalékát kapja az ügyvéd. , A munkanélküliekről való produktív gondoskodást: Állami és nem állami utak és hidak építését. folyók szabályozását és minden olyan közmunka keresztülvitelét, amelyek sürgősek, még súlyosabb pénzügyi áldozatok árán is. Az Ínség enyhítésére élelmiszerjegyek kiosztását, gyermekek részére irigyent-ej-, leves- és kenyerjére. A tanítók fizetéséből is fedezetlen még 130 millió.

A koalícióban az uj adóemelésekre vonatkozólag még nagyok a nézeteltérések. Nagy ellentállást fejtenek ki a szocialisták a söradó olyanformáju emelése ellen, ahogyan azt a kormány javasolja. A kormány terve szerint ugyanis az adótöbletet a sörgyárak átháríthatnák a fogyasztókra. Az építkezési segély visszatérítésére vonatkozólag sem egyöntetű még a többség nézete, mert a konjunktúra idejében különböző szocialista építkezési szövetkezetek alakultak, amelyek az építkezési költségvetést túllépték, jelenleg tehát pénz nélkül vannak s ha most az államtól kapott segélynek jelentékeny részét vissza kellene fizetniük, igen súlyos helyzetbe jutnának. Az adóhátralékok behajtását sürgetik és egy törvényt akarnak az adóvégrehajtások gyorsítására. A hasadó emelését elutasítják, ezzel

volt és nincs magyar vidék, csak elmagyaro- eitott terület. Ennélfogva a mai magyar terület olezlávositása nem számi Iható élném- zefclendfesnek, csak — visszanemze tesités- nek, vagyis minden szlovenszkói magyar vidék szabad halászterület a szlávosi tó lélekhalászok számára. A liga alelnöke, Kolisek, 1926 november 7-én Kassán elmondott beszéd'ében est az elnemze tlenitést jámbor eufémiával repatrációuak nevezte. A szláv ^kisebbségi** iskolákról szólva ezt mondotta: „Hogy munkánkkal csaknem egészen magyar községekbe megyünk, az nem valami idegennek az elragadására, elrablására irányul- Nem! Ez csak répát rációja, vissz a- honositása honunk számára annak, amit •egykor a magyarosítás ellopott tőlünk. A szlovák nemzet a Slovenská Liga Skolská Maticája révén csak vissza akarja venni azt, amit eltulajdonítottak tőle: a szlovák gyer- meket.“

Ennél nyíltabban még nem ismertek be sehol a világon elnomzet leni tési szándéko t. Oly teketória nélkül vallotta be Kolisek, hogy ennek az alkotmány által tiltott törekvésnek nem is a leplezésére, hanem csupán az indokolására törekszik. Az elnemzetleni- tést a föltételezett magyarosításban véli igazoltnak. Elfelejti persze azt, hogy amit ma magyar ősit ásnak tartanak, az a valóságban csak magyarosodás volt, de a magyarosodás sem területek, hanem csak egyes egyének és egyes családok elmagyarosodása volt a magyar nyelvterület határain belül, mig a magyar nyelvterületen kívül a magyar egye dek és családok szlávosodtak vagy roináno- sodtak el. De amiképpen ez az utóbbi nem volt szlávosi tás és románositás eredménye, hanem csak elszlávosodás és elrománosodás, úgy az előbbi sem volt több, mint természetes magyarosodás. A szlovák-magyar nyelvhatár maga — mint azt Petrov orosz tanár a cseh tudományos akadémia kiadásában megjelent démográfiai müveiben állítja és ezernyi adattal igazolja — közel 150 esztendő alatt, 1773-tól úgyszólván változatlan maradt.

akciókat. A nyomorgó nép téli élelmezésére ingyen tengeri, burgonya, vagy más élelmiszer kiosztását az egyes vidékek élelmezési viszonyainak megfelelően. Amennyiben magánember, hatóság főügyelete alatt, hajlandó olcsó élelmiszert szétosztani, erre az illető hatóság utján a legsürgősebben kapjon vámmentességet, mint ez legutóbb a rabéi járás körzetében történt, román tengerinek vámmentes behozatalával.

Járványok megszüntetése, egyrészt az éhező lakosság élelmezésének följ a vitásával, másrészt az orvosi eszközök teljes igénybevételével, •—r Múdosittassék az 1928. évi 28. számú törvény,

szemben viszont javasolják a boradó emelését.

A Ceské, Slovo értesülése szerint az állami beruházási munkálatokat nem fogják teljesen beszüntetni, bár a rendes költségvetésben a közimunkaügyi minisztérium beruházási tételeit hetven százalékkal csökkentették. Az álIamfordulat utáni első évekhez hasonlóan most is összeállítják a beruházások külön költségvetését, amely hosszúlejáratú kölcsönökre épülne. Ez annyit jelent tehát, hogy a közmunkák számára belföldi kölcsönt írnának ki, mert a lap értesülése szerint külföldi kölcsönt nem köthet le négy éven belül az állam, csupán Franciaország hozzájárulásával, amely csakis ezen feltételek mellett adta meg az ez évi kölcsönét. A belföldi kölcsön minden esetben olcsóbb lenne a külföldi kölcsönnél. A kölcsönre voinatkozó tárgyalásokat azonban még nem indították meg.

Ami változás pedig esett rajta, az kölcsönös és természetes változás volt. A magától való magyarosodás természetes és inaktív folyamatával szemben a ,,vissza “-s zláv ositá s mesterséges és aktív „repatráeióját** szemibe- álli tani: ez a Slovenská Liga részéről az el- nemzetleaútési tendencia legteljesebb beismerését jelenti. A Slovenská Liga számos elemi iskoláját maga is „rapatrácics** iskolának nevezi. Nem köntörfalazik- Nevén nevezi a gyereket.

Még világosabban beszél a liga céljai és módszerei felől az alapszabályok leghomá- lyosabb szövegezésű e) pontja: „Szlovenszkó teljes megtisztítása mindentől, ami fejlődését akadályozza** — ebbe az általános fogalmazásba mindent bele lehet magyarázni. Még a legvadabb kilengést is könnyedén lehet „alapszabályszerünek** minősíteni ennek az elasztikus kifejezésnek a segítségével.

Ezek volnának a liga általános elvi célkitűzései. A részleges, gyakorlati céljait a magyar városokban és falvakban levő liga- fiókok működéséből szűrhetjük le. (d)

(Folytatjuk.)

l@nss u!a%b ódája a lonsieiidálfsiiró!

Paris, december 6. Benes külügyminiszter a Petit Journal munkatársának interjút adott Csehszlovákia fejlődéséről s ebben egyebek közt a következőket mondotta:

— Államunk megalapítása óta tizennégy esztendő múlt el- Nézetem szerint Csehszlovákia ma tökéletesen konszolidált. Ma valóban független nemzet vagyunk, saját kormányzatunk, önálló hadseregünk, diplomáciánk és saját politikánk van. Ez a konszolidáció négy etapban valósult meg. Az első időszak 1918-tól 1922-ig tartott. Ez az első négy év a berendezkedés és az organizáció ideje volt. A második szakasz

1922-től 1925-ig tartott. Ebben az időben építettük ki baráti kapcsolataink rendszerét. Ez volt a kisantant kiépítésének a Franciaországhoz való közeledésnek a szaka. A harmadik etap konszolidációnk fejlődésében a népszövetséggel való együttműködésünk, a genfi jegyzőkönyv és a locarnói paktum munkájában való közreműködésünk ideje. A negyedik stádium végül Európa gazdasági rendszerének és az egész világnak a válságba való jutása. Nemzetközi tekintetben ma is régi politikánkat folytatjuk. Megszilárdítjuk helyzetünket, senkitől nem kívánunk semmit, nyugodtak vagyunk és senkitől nem félünk. Belpolitikai tekintetben is tö- kételes stabilitást értünk el. Nálunk soha sem volt sem puccs, sem egyéb forrongás. Hűek maradtunk a parlamenti demokráciához, ami annál nagyobb érdemünk, mert Középeurópában az utolsó tizennégy esztendő alatt igen sok re- zsimváltozás történt.

hogy március 15-től november 15-ig terjedő időben sem elárverezni, sem zár alá venni, sem elszállíttatni nem szabad a kisgazdák igás jószágait és gazdasági eszközeit, amelyek a föld megműveléséhez szükségesek. — Á kamatok leszállítását és kimondását annak, hogy aki 10 százaléknál bármi címen magasabb kamatot vesz, az büntetendő cselekményt követ el. — Az igazságügyminisztérium törvényjavaslata a bírói moratóriumról és a végrehajtásoknak egy évre való fölfüggesztéséről a legrövidebb időn belül a két Ház plénuma elé vitessék és törvénnyé emeltessék.

I SleveasM Liga „repatriáciős“ offenzívba a nipr kizségekben

in.

A liga céljai általános szövegezésien — Az egykori magyarosodást magyarosításnak, a mai asszimiláiást eufemiávai „repatriációnak" mondják a liga emberei

IHMIIBH1II— I» ...........I Mii MKMIIMI IIIIII WIIMM — UHUIM 111 II lililllttiMlI—------------------------------------198

2 december 7, ggetrda.