Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-30 / 296. (3109.) szám

4 ltffoí december 30, péntek. 4 A kassai husiparosok tiltakozó nagygyűlésen tárták fel sérelmeiket Kassa, december 29. (Kacsai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Tegnapi számunkban jelentet­tük, hogy a kassai és a kassavidéki husiparosok szerdán délelőtt tüntető felvonulást rendeztek, amelyen tiltakoztak az állami tisztviselők fizetésleszál- litása, valamint a Dobytkárské Druzstvo kon- kurrenciája ellen. A tiltakozó fölvonulást tegnap délután nagy­gyűlés követte, amelyet az iparosok 6zékMzá- ban tartottak meg. A gyűlésen, amelyen megje­lentek a hatóságok képviselői is, Jochmann István elnökölt. Jasszusch Elek terjesztette elő a husiparosok sérelmeit és a mai helyzetet tart­hatatlannak minősítette. A hentesek egy része a piacon, nyilt sátrakban kénytelen árulni a húst és igy a higiéna legelemibb követelményeit sem tarthatják be. Majd rátért a Dobytkárské Druzstvo működésére. Kimutatta, hogy a Dobytkárské Druzstvo az egész köztársaságban ez évben 5.300 millió koronás forgalom után csak 317.000 korona adót fizetett le, ami hatalmas adókedvezmé­nyekre mutat, ezzel szemben a kisiparosok óriási adókat kénytelenek fizetni. Azonkívül a husiparosok nevében tiltakozott az állami tisztviselők fizetésredukciója ellen is, amelyet végeredményében a kereskedelem érez meg. Ezután szó került a Kassán felállítandó hus- csarnok, illetve vásárcsarnok problémájára is. Ehhez a kérdéshez a jelen volt Lukoviek Ká­roly dr. városi tanácsos szólt hozzá, kifejtette e kérdés nehézségét és utalt arra, hogy a város nincs abban a helyzetben sem anyagilag, sem más tekintetben, hogy a huscsarnok létesítésé­nek ügyét dűlőre vigye, azonban tervbe vette, hogy modernizálja és kibővíti a vágóhidat, de ennek költségeihez a kassai és kassavidéki hús- iparosoknak is hozzá kell járulniok. Tatár, a fő­jegyzői hivatal tisztviselője biztosította a bús- iparosokat a hatóság jóindulatáról. Majd fölszólalt Kianicska kereskedő- és ipa­rospárti szenátor is, aki hibáztatta a kormány politikáját, amely egyáltalában nem törekszik arra, hosy az itteni iparosságon segítsen. Az ülés végén adóügyekkel is foglalkozott és óles kifakadások hangzottak el az adóterhek újabb emelése és a mostani szigorú adóbehajtási módok ellen. Megkezdődött a hastingsi karácsonyi verseny Hastingis, december 29. Szerdán délután nyitották meg a hagyományos karácsonyi sakk versenyt. A mesterversenyen a sorso­lás szerint a következők játszanak: MLss Menőik, Steiner Lajos, Alexander, Tylor, Sultan Khan, Michell, Flottig Pirc, Jackson, Thomas. Az első fordulón csupán a Pirc— Tylor parti fejeződött be. Pirc az ortodox vezércsel meg nyitású játszmában gyalog- előnyre tett szert és előnyét győzelemre ér­vényesítette. Flohr angol játékot nyitott Sül- tan Khan ellen s nehéz küzdelem uán gya- logelőnyre tett szert, amelyet a félbeszakí­táskor is kezébe tartott. Thomas nem ját­szotta szolidan a spanyol megnyitásu játsz­mát Micheltel szemben, akinek két gyalog előnye van és győzelemre áll. A Jackson— Alexander játékban sötétnek heves támadá­sa van a királyszárnyon. MAss Mensik, a női világba jók vezércselt kezdett Steáoer Lajos magyar olimpikonnal szemben, aki az orto­dox védelmet választotta és a félbeszakítás­kor pozicióelőnye van. A másodtversenyen, az úgynevezett Major Open-tomán két csehszlovákiai játékos vesz részt, az olimpikon Rejifir és a pozsonyi Walter Miksa. Az első fordulón mind a ket­tőn nyertek. Rejfdr Pri-cet, WalteT pedig Abrahamst győzte le­Borzalmas hitvesgyükosság egy Mapesti bérpalotában Budapest, december 29. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Bodzár István elbocsájtott, rovottmultu iskolaszolga ma reg­gel iélnyolc órakor fölkereste a tőle különvál- tan élő feleségét a József-körut 14. számú bér­palotában és kérlelte, hogy térjen vissza hozzá. Az asszony erre nem volt hajlandó, mire a férj nekiugrott és egy éles konyhakéssel két hatal- mas vágással teljesen lemetszette az asszony fejét nyakáról. A szerencsétlen asszony halál­sikolyára előrohant lakók izgalma® hajsza után elfogták a hitvesgyilkost. A kivonult mentők az asszonyt már holtan találták. A rendőrségen megállapították, hogy Bodzár István különböző rablások miatt már hosszabb idő óta körözés alatt állott. — A magyar diáklányok prágai Róza-otího- nában január elsejével néhány hely megürül, érdeklődők forduljanak Imaun Klára dr.-hoz, ;i Róza-otthon vezetőjéhez, akitől megkapják a t-z tik céges fölvilág ositásokat és akinek címe de­cember 21. és január 8.-a között: Pozsony, Védcölöp-ut 59. (A Róza-otthon prágai elme: Pralia—Smichov, Havliökovu ul. 10.) Budapestről jelentik... Kis jegyzetek nagy dolgokhoz Budapest, december 29. Még Károlyi Gyula gróf miniszterelnöksége idején, a nyári szünet előtt, egyszer eszmecse­rét folytattam Scitcvszky Béla volt belügymi­niszterrel a választójogról. A magyar parlament folyosóján ültünk. Bent a teremben az ellenzék hangosan és állhatatosan követelte a Ház felosz­latását (amitől — zárjel között mondom — bi­zonyára ő ijedt volna meg a legjobban, ha va­lóban bekövetkezik) és az uj választást, — ter­mészetesen uj választó törvény alapján. — Az bizonyos, — mondotta Scitovszky — hogy a mostani törvénnyel már én sem válasz­tatnék. Pedig ennek a törvénynek ő volt az apja. Scitovszky úgy vélte, hogy minden választói törvény egy vagy kél. de legfeljebb három vár lasztás után „kiéli“ magát és uj törvényre van szükség. Olyanra, amelyet a korszellem, a ha­ladás és a nemzet érdeke megkíván. Való igaz — ég ezt ma már minden magyar politikai párt vállja — hogy a ma érvényben lévő törvény nem a legideálisabb alkotás. Súlyos hibái vau­nak és olyan megszorító rendelkezéseket fog­lal magában, (például az ajánlási rendszert) amelyek a választói szabad akaratának meg­nyilvánulásában befolyásolhatják. Csakhogy... Csakhogy — ég ez a döntő — ez a törvény olyan időben készült, amikor az ország agyon­gyötört közvéleménve a saját bőrén tapasztalta az „általános, titkos14 minden „áldását és jóté- teményét“. Azok után a tapasztalatok után, amelyek a bolsevista dulás általános, egyenlő ég titkos választása után, amikor a magyar or­szággyűlés szellemi és politikai hagyományos nívójáról egy demagóg testület nívójára sülyedt, — ezek után a tapasztalatok után a Scitovszky- féle választójog szinte liberálisnak volt nevez­hető. Ennek a ma már elavult választói jognak köszönhető, hogy a magyar parlament színvo­nala a legutóbbi két választás után szemmel- láthatóan megjavult és értékében nagyot nőtt. Ma megint, helyesebben, még mindig a vá­lasztójog a magyar parlamenti viták vezérmo- tivuma. Bármilyen javaslatról, egyezményről, vagy elnöki napirendről legyen is szó, az ellen­zék minden szónoka felhasználja az alkalmat, hogy a választójogi reform megvalósítását sür­gesse. A helyzet ma odáig érlelődött, hogy most már a kormány is komolyan foglalkozik a vá­lasztójog kérdésével és a javaslat előmunkálatai az illetékes minisztériumban serényen folynak. Bizonyság erre Gömbös Gyula miniszterelnök ismételten tett az a kijelentése, hogy az uj ma­gyar parlamentben az érdekképviseleti rendszer is érvényesülni fog. Ebből a miniszterelnöki kijelentésből bizonyos tekintetben következtetni lehet az uj választói törvény struktúrájára. A mi értesülésünk sze­rint az uj törvény a titkosság nagymérvű kiter­jesztését, esetleg az egész vonalon való beveze­tését hozza, — ezzel szemben azonban lényege­sen csökkenti a választókerületek számát- A mai 245 képviselővel szemben körülbelül 120— 150 választókerület küld majd képviselőt a t- Házba, s ezek mellett kap helyet az érdekkép­viseletek mintegy 60—70 reprezentánsa. Az ajánlási rendszer megszűnik. Kétségtelen, hogy az érdekképviseleti rend­szer lényegében érinti a parlamentarizmus mai rendszerét és bizonyos mértékben mintha a fa­sizmusra emlékeztetne. Amolyan keveréke volna ez a parlamentarizmusnak és az olasz rendszer­nek, amely utóbbinak vitathatatlanul nagy előnye, hogy az egyes érdekképviseleteknek be­folyást biztosit az ország ügyeinek intézésére. Speciálisan a mai magyarországi parlamentnek valóságos életelixiróvé válhatnék, ha a nép tit­kos választottal mellett a gazdasági, a mező- gazdasági, a kulturális, a müvét^zeti, a tudomá­nyos, a kereskedelmi, az ipari, az ujságirói és más, az ország életében fontos szerepet betöltő intézmények képviselőinek is beleszólást bizto­sitanának az ország ügyeinek irányításába. Az igy életrehivott képviselőhöz sokkal inkább képviselné a nemzet egyetemes nagy érdekeit, mint az, amelyik az áítalános, egyenlő, titkos választójognak köszönhetné létezését, mert hi­szen nem szorul bizonyításra, Európa számos parlamentje beszédes példája ennek, hogy az utóbbi tág teret nyújt a demagógiának, meg­nyitja a legképtelenebb izgatás zsilipjeit és olyan törvényhozó testületet teremt, amelyik mindenre inkább alkalmas, mint egy ország ve­zetésére és jó törvények alkotására. Különben — és ezzel be is fejezem mondani­valómat — az általános választójog jellemzé­sére olyan férfiú emlékét idézem, akinél jobban talán senki sem szerette nemzetét, hazáját, melyért mártírhalált szenvedett. Tisza István gróf ez. Dési Géza fiatal képviselő korában nagy és meggyőződéses hive volt az általános választó­jognak. Egyezer Tisza István meghívta magá­hoz Gesztre, hogy vele erről a kérdésről eszme­cserét folytasson. Dési, mielőtt Gesztre ment) volna, éjt nappallá téve tanúin ányozta a Jsér^ dés egész irodalmát és már jóelőre elkészül arra, hogy Tisza különböző ellenvetésére mit fog válaszolni. Elérkezett a nagy nap. Tisza rendkívüli szívességgel és szeretettel fogadta a fiatal politikust, végigvezette az uradalmon, megmutatta az istállókat, az ólakét, a gazda­sági felszerelést, az állatállományt, megmutatott mindent, megvendégelte, csak — Dési legna­gyobb csodálkozására — a választójogról nem ejtett egy szót sem. Dési ott állott a nagy tu­dományával és nem volt mire felelnie, pedig az indulás órája rohamosan közeledett. Félórával az indulás előtt Tisza kiadta a parancsot, hogy a Jánog jöjjön be. Az öreg kocsis, aki még Tisza Kálmánt is szolgálta, megjelent a nagyur előtt. — Fogjál be János, a nagyságos urat kivi­szed az állomásra! Amikor János kiment a szobából, Tisza oda­fordult Désihez: — Tudod kicsoda lord Bradford? Az angol konzervatív párt egyik igen tekintélyes tagja. Nohát ez a lord Bradford egyszer behivatta a kocsisát, Johnt, — Jánost, ahogyan az én öreg kocsisomat is hívják. * — Fogjál be John, bemegyünk a városba sza­vazni. — Kár lesz elmenni, — felelte a kocsis tisz­telettudóan. — Miért? Newyork, december végén. A nyomozó hatóságok hetek óta eredmény­telenül kutatnak a „Carma“ luxushajó titkának megfejtése után. Gyilkosság történt, a gyilkosság hátterében szerelmi bosszút, vagy féltékenységet sejte­nek, de a nyomozás még egy lépéssel sem jutott to­vább a sejtéseknél. Túlságosan sok titok hal­mozódott össze a Carma körül, a hatóságok lépten-nvomon legyőzhetetlen akadályokba, a döntő tanuk megmozdíthatatlan hallgatásába ütköznek. Wálter Wanderwellt, a Carma tuxusjacbt tu­lajdonosát és kapitányát meggyilkolták a ha­jón. A gyilkossággal William J. Guyt, a hajó 28 éves matrózát gyanúsították. A gyanú alapja két utas, Cuthbert WíBb és Mise Marian Srnith vallomása volt, akik azt ál­lították, hogy William J. Guy a gyilkosság előtt pár perccel benézett a „Carma44 szalónjá- nak kerek ablakán s megkérdezte: nem tudják-e, merre van a kapitány? A 6zalónban nagy tár­saság volt együtt, a társaság előbb említett két tagjának terhelő vallomásával szemben a többi utas nem merte határozottan állítani, hogy az a szürkefelöltős fiatalember, aki benézett a sza­ténba és a kapitány után kérdezősködött, való­ban a matróz lett volna. Kémkedés, csempészet. szere em Megindult a nyomozás munkája s ha a gyil­kost nem is sikerült leleplezni, a rendőrség rendkívül érdekes dolgokat álla­pított meg a Carmáról és annak tulajdonosá­ról. Először megállapították azt, hogy Walter Wan- derwell, a meggyilkolt hajóskapitány valamikor német kém volt és a kémkedésből származó pénzt fektette be a „Carma“ megvásárlásába és felszerelésébe. A prohibiciós rendőrség és a vámhatóságok adataiból kiderült, hogy a kaliforniai partokon óriási arányú kábító­szer- és italcsempészét folyt, amelynek köz­pontjában a „Carma“ kapitánya állt Megállapították, hogy Wanderwell csempészek­kel állott összeköttetésben, igen sok jel szólt amellett, hogy a „Carma“ tiltott szállítmányát repülőgépen vitték a tengerről a partra, de erre a csempészkapcsolatra csak adatokat ta­láltak a hatóságok, annyi bizonyitékot nem, amennyi elegendő lett volna Wanderwell letar­tóztatására. A hajót és kapitányát megfigyel­ték, leleplezése a legközelebbi jövőben volt vár­ható. Erre a leleplezésre már nem került sor, mert Wanderwellt meggyilkolták. Walter Wanderwell pár héttel ezelőtt, csá­bító szövegezésű hirdetésekben közölte a világ­gal, hogy luxushajójával déltengeri körutazásra indul, ezen a körutazáson utasainak, hölgyeknek és uraknak egyformán, szenzációsan érdekes örömöket és élvezeteket tud nyújtani. A csábitó hirdetésre kalandkereső gazdag em­berek, színésznők, írók, festőművészek jelent­keztek. Az utasok között volt többek között Edward Montagu is, egy híres angol ariszto­krata család másodszülött- fia. Hogy az elindulás után mi történt a hajón, arra vonatkozólag biztos adatok nincsenek. A nyomozásról és annak eredményeiről kiszivár­gott hirek szerint, a hajón éjjel-nappal a legveszettebb orgiák folytak az utasok és a kapitány részvételével. A kapitány a tengeri barangolásra magával vitte szép fiatal feleségét, Aloa asz- szonyt is. Qyőkjbjité' íégOft Pöstyén fürdő krátereiből C8ÚZ, ischias, köszvény eleni házikurákhoz hasz­nálatkész „Gamma-Kom- presszek" formájában min­denütt kapható. (30-szor alkalmazható) Vöttymi _____Kapható minden gyógyszertárban — Mert Lordságo-d egészen bizonyosan a konzervatívokra szavaz, én meg a liberálisokra, így azután egyik párt sem kap semmit, mi meg hiába fárasztottuk a lovakat. — Hát azt akarod, hogy én meg a János? ... fejezte be mosolyogva Tisza. Dési csak nézett, erre igazán nem talált ká- denciát a sok tudományos könyvben, elkö­szönt szépen és azóta nem lelkesedik az általá­nos titkosért. z. d. Egyes jelek arra mutatnak, hogy a fiatalasz- szonynak megtetszett William J. Guy, a matróz és a kapitány felesége között szerelmi viszony fejlődött és ennek következménye lett volna a gyilkosság. Néhány utas vallomása Mrs. Wanderwell és a matróz viszonyáról beszélt, más utasok azt állították, hogy a kapitány és a matróznak ugyancsak a hajón tartózkodó szép felesége között volt viszony és Guy — ha ölt — nem féltékenységből, hanem bosszúból gyilkolta meg kapitányát. Tizennégy utast vettek őrizetbe a gyilkosság miatt, végül mind a tizennégyet szabadon bo­csátották és nem tudták letartóztatni a mat­rózt sem, mert Curley bíró két utas vallomását nem ta­lálta elegendő alapnak a letartóztatásra. Hajsza a nő után A meggyilkolt kapitány egyéniségére érdekes fényt vet Walter Wanderwell első feleségének nyilatkozata, amelyet egy szanfranci6zkói lap­nak adott: — Amig együtt éltem a kapitánnyal, soha egy nyugodt percem nem volt Wanderwell mo­hó és ölt-hatatlan szomjúsággal mindig más és más nő után vágyakozott Ha akart volna, ak­kor sem tudott volna hü maradni. Egy színész­nő itt, egy modell ott, egy amerikai gépirólány, egy hindu elárusitólány, egy kinai mandarin fe­lesége, vagy egy csavargó cigánylány, — a ka­pitánynak mindegy volt, hogy kicsoda, csak az volt a fontos, hogy nő legyen. Egyik kinoe helyzetből a másikba keveredett. Állandóan bajban volt és nagyon sokszor éjszaka kellett megszöknünk abból a városból, ahol éppen tar­tózkodtunk, vagy legalább nekem kellett szök­nöm, hogy másnap ne legyek kénytelen terhelő vallomást tennem az uram ellen' Százszor emel­tek vádat ellene asszonyok, lányos megrontása miatt, azonban ő ügyes volt és mindig kivágta magát a bajból. Meg vagyok győződve róla, hogy vagy esy féltucat féltékeny férj ölte meg, va?y egy felbőszült szerelmes, vagy talán egy felháborodott apa. A véres esemény hátterében feltétlenül ott van a szerelmi motívum és szentül hiszem, hogy Wanderwell kapitány asszonyi csók miatt halt meg. ... Mig a hatóságok Wanderwell kapitány meg­gyilkolásának titkát keresik, már a kapitány temetése is megtörtént; olyan vadregényes kö­rülmények között, amilyen vadregényes életet élt az egykori német kém. Aloa Wanderwell elhatározta, hogy a ten­gerbe temeti férjét, aki az asszonyok mellett csak a tengert sze­rette. Wanderwell kapitány holttestét a „Car- ma“ jacht parancsnoki fülkéjében ravatalozták fel. A „Carma44 erős szélben futott ki Long Beaoh kikötőjéből s a parttól 15 mérföldnyire megtörtént a temetés. Wanderwell kapitány holttestét vászonzsákba tették és leboceátották a viharzó tengerbe. A szomorú szertartást a ki* pitány hajójának valamennyi utasa végignézte, aki ott volt a Carmán, amikor a titokzatos gyilkosság vógetvetett a luxusjacht orgiáinak. — Elárvereznek egy tiroli községet. Inns­bruckból táviratozzak: Jenbaeb tiroli község annyira el van adósodva, hogy a község min­den tulajdonát, elsősorban az uj nagy iskola- épületet el kell árvereztetni. Az iskolaépület árverését február 9-re tűzték ki. ügy lóriik, hogy a nagyon nagy és modern épület- iránt., amely túlzott méretű Jenbaeb község számára. Bécs városa érdeklődik, amely modern üdülő­telepet akar létesíteni benne. A ffszeretem hajójáénak titkai WanderweH kapitány, a vo'i német kém, a csempész, a nők bo'.ondia, gyilkosság áldozata tett — Ki agyi.k os? - A szép kapiiányné és a Hatat matróz - Orgiák a iuxusjachton — „A kapitánynak mindegy volt, csak nő tegyen“ — Temetés a tengeren

Next

/
Thumbnails
Contents