Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)
1932-12-30 / 296. (3109.) szám
Boris király uira Musanovra bízta a bolgár kormány megalakítását A király végignézte a palota előtt lejátszódott macedón közelharcot Drákói szigoruságu intézkedések a macedónok ellen Szófia, december 29. A király tegnap fogadta a pártvezéreket, majd ma délben fél kettőkor Musanov eddigi miniszterelnököt bízta meg az uj kormány megalakításával. Musanov környezetéből származó hírek szerint a dezignált miniszterelnök jól tudja, hogy a nemzeti blokk kormányán kívül minden más kormánykoalíció elképzelhetetlen s épp ezért uj kabinetjét a nemzeti blokk eddigi többsége, a demokraták, az agrárok, a nemzeti liberálisok és a radikálisok koalíciója segítségével kívánja megalakítani. Egyelőre nem tudni, vájjon tervét siker koronázza-e. Az agrárok kitartanak eredeti követelésük mellett és egy gazdasági tárcát kívánnak. Viszont azok a pártok, amelyek eddig ezzel a tárcával rendelkeztek, nem hajlandók lemondani róla és mellőzésük esetén kiválnak a kormánykoalícióból. 6 tegnapi szófiai uccai harc résiíete! Szófia, december 29. A királyi palota, előtt szerdán lefolyt tűzharcról még az alábbi részleteket jelentik: A királyi palota előtt lefolyt lövöldözést maga Boris király is végignézte a palota egyik ablakából- Az uralkodó a lövöldözések zajára félbeszakította az audienciákat és amig az uccai harc tartott, addig nem mozdult az ablakból, noha meglehetősen veszélyes helyen állott. A szomszédos hadügyminisztériumban íróasztala mellett súlyosan megsebesült egy fiatal hadnagy, akit fején talált egy eltévedt golyó. Több golyó a királyi palota irányába repült és könnyen megtörténhetett volna, hogy maga a király is megsebesül. A kormány a király személyes utasítására elhatározta, hogy a legdrasztikusabb rendszabályokkal lát hozzá a macedónok további testvérharcának megakadályozásához. Az esti órákban nagy razzia kezdődött a fővárosban és tömegesen tartóztatták le a macedón forradalmárokat Későbbi jelentés szerint egyébként a szerdai csatának két halottja és nyolc súlyos sebesültje van. Egy menekülő merénylőt a királyi palota előtt várakozó mintegy harminc főnyi ujságirócsoport tartóztatott fel, mire a merénylő kézigránátot dobott az újságírók közé. A kézigránát szerencsére nem robbant fel. A merénylőt elfogták. És íjm\ VANILLINCUKOR Az íslolaiigyi minisztérium népiskala-töráy tervezete újabb súlyos adóterbekef akar bevezetői Ateista pokrokár etóiörés a felekezeti iskolákra - NélkaiSshetetien is 1316$ iskolák — Magánisko.ákká fokozzák le a füi&s felekezeti iskolákat 1932 december 30, péntek. A kormány uj adókról tárgyai Prága, december 29. A gazdasági miniszterek értekezlete, valamint a politikai miniszterek kollégiuma tegnap a késő éjjeli órákig tanácskozott. Elsősorban is a világító- testek megadóztatásának kérdését tárgyalták meg. Ez az újonnan bevezetett adó 10 millió korona jövedelmet jelentene Miután a javaslat ellen a kereskedelemügyi és a földművelésügyi minisztériumnak kifogásai vannak, utasították a pénzügyminisztert, hogy újabb átszámításokat eszközöljön. Ami a sör általános forgalmi adójának a fölemelését illeti, elhatározták, hogy ez az emelés csak egy évre fog szólni. Az emelés a sör neme szerint különböző lesz, de nem lehet magasabb hektoliterenként 5 koronánál. Részletesen foglalkoztak a miniszterek a kávé, tea és egyéb termékek vámjának emelésével is, de ebben a kérdésben is még a mai napon folytatják tanácskozásaikat Gandhit szabatfonfcocsátják London, december 29. Az indiai round table- konferencia befejeződött Első következménye az indiai politikai foglyok amnesztiája lesz. Az amnesztia következtében Gandhi is kiszabadul csaknem egy évig tartó fogságából. A londoni kormány ezzel a lépéssel kedvező hangulatot akar teremteni Indiában az angol alkotmánytervezet elfogadására és a kongresszusi párt együttműködésére. Illetékes körök szerint az indiai angol alkirály a közeljövőben lemond. Lord Willington visszavonult és helyébe valószínüleg !.ord Lothian kerül. Gandhi szabadonbocsátása fejében a kormány azt fogja tőle követelni, hogy a kormányjavaslatok vitája alatt tartózkodjék a polgári engedelmességmegtagadás kampányának folytatásától. Belli ui’evél kényszer Oroszországban Moszkva, december 29. A szovjetkormány rendeletet adott ki, amely újból bevezeti Szov- jetoroszország belső forgalmában az útlevél- kényszert, azaz visszaállítja a régi cári uralom egyik leghirhedíebb szabadságkorlátozását A kormány „általános tisztogatás" jelszavával indokolja meg eljárását. Meg akarja gátolni azt, hogy a lakosság tovább hullámozzon az egyes munkahelyek között, mint eddiig történt Az ellenőrzés bevezetésével a városokat és a nagy településeket meg akarják tisztítani a fölösleges fogyasztóktól és „éhes szájaktól", ezenkívül az utlevélkényszer behozatalával könnyebben ellenőrizhetik a politikailag megbízhatatlan elemeket és mindenünnen kizárhatják azokat, akiknek útleveléből kitűnik, hogy szociális származásuk következtéiben nem valók a kommunista fölépítő munka munkásai közé. A iolüir félhivatalos lap a hiiantsnirél Prága, december 29. A cseh agrár párti Vecserből idézzük az alábbi híradást: „A szófiai félhivatalos La Bulgarie „A kisantant államai a világbéke elleni gyújtogatok szerepében" cim alatt azt jelenti, hogy Ljapcsev csoportjának Demokraticeski Szgo- vor cimü lapja a k'isantant konferenciájáról cikket közöl, amelyben többek között azt írja, hogy mig az egész világ, Franciaországot is beleértve, harcol a fegyverkezés ellen, addig a kisantant miniszterei Belgrádban katonai offenziváról disputáinak. Erről az oldalról nagyon jellemző, hogy Benes dr- a leszerelés ellen és a kisantant államainak nagyobb fegyverkezése mellett beszélt. A kisantant államai mint az uj föl fegyverzett Európa harcosai lépnek fel. Országaikból a világhét© ellen robbantó eszközöket csinálnak. Megengedik-e a nagyhatalmak, hogy ezt a gyújtogató szerepet játszók?" A kommunisták nem héttőinek a szocialistákkal Prága, december 29. Megírta a PMH, hogy a szociáldemokrata sajtóban Koudelka képviselő „meg-nem-támadási paktumot" ajánlott fel a kommunistáknak. A kommunista sajtó most válaszol az ajánlatra s kijelenti, hogy a kommunisták elvben helyeselnek minden kompromisszumot, amely a munkás- osztály érdekében való. Azonban a szociáldemokraták állal fölajánlott paktum .gtem volna erkölcsös" és ilyen javaslattal csak „félre akarják vezetni a munkásosztályt". A kommunisták tehát elutasítják a szociáldemokraták békeajánlatát. — Pusztító földrengés Mexikóban. MexikóCityből táviratozzék: Elkésve beérkezett jelentések szerint a Jaiiska tartományban f^kvő To- mat'an községet december 19-én a földrengés teljesen szétrombolta. A község lakosai közül huszonheten meghaltak, ötvenen pedig megsebesültek. Prága, december 29. Mint már Jelentettük, az liskolaügyá minisztérium törvénytervezetei készített a népiskolákról. A törvénytervezet rendkívül közelről érdekli Szlovenszkó és Ruszinszkó kövéleményét, mert éle az egyházi iskolák ellen irányul, már pedig egyetlen országrészben sincsenek egyházi iskolák olyan számmal, mini Szlovenszkón és Ru szinszkónA javaslat magyar fordítását az alábbiakban adjuk. Népiskolák Népiskolák: az elem] népiskolák, a polgári iskolák, a segédiskolák, a tanköteles korban lövő siketnémák, vakok vagy más testi fogyatkozásban szenvedőik külön szakiskolái, a kisdedóvók és gyermekgondozók. A jelen törvény hatályba lépése napjától nyilvános népiskoláknak tekintendőik: a) a jelen törvény szerint egyedül az állam, vagy pedig az állam s az iskolaközségek által közösen fenntartott elemi és polgári iskolák; b) a segédiskolák (osztályok); c) a siketnéma, vak, vagy más fogyatkozása gyermekek számára akár az állam, akár valamely területi önkormányzati testület, akár több ilyen önkormányzati testület által közösen fenntartott külön szakiskolák. A másképpen fenntartott népiskolák, magániskolák. Iskolakénetek és iskolaközségek Az iskolaközség hatáskörébe tartozó minden nyilvános iskolának meghatározott iskola körzete vanAz iskolaközség hatáskörébe tartozó nyilvános polgári iskola körzete annak az iskolaközségnek a területe, amelyben az iskola van. Az iskolaközség hatáskörébe tartoznak, illetve mennek át a jelen törvény hatálya előtt felállított iskolák közül: a) Cseh- és Morvaországban: 1. a nyilvános elemi és polgári iskolák, az úgynevezett kisebbségi iskolák kivételével; 2. a nyilvános segédiskolák (osztályok); b) Szlovéneké és Ruszinszkó országban: 1. az állami vagy községi elemi és polgári iskolák, 2. az egyházi elemi és polgári iskolák, 3. az úgynevezett kincstári eCtemi és polgári iskolák, 4. a magánosok és egyesületek által léte. sitett és fenntartót^ nyilvánossági joggal feL ruházott eöemi és polgári iskolák; a 2—4. alatt felsorolt valamennyi iskola azonban csak akkor, ka nélkülözhetetlen iskoua, ezenkívül a 4. alatt említett iskolák pedig csak akkor, ka ezzel az eddigi fenntartójuk egyetért, 5. a nyilvános segédiskolák (osztályok). Az iskolaügyi minisztérium dönti el azt, ahogy eddig a felekezet., vagy kincs.tár, avagy a magánosok vagy egyesületek által fenntartott iskolák közül melyik tekintendő néikülö zketetlen nek. Fölös iskolának tekinthető: a) az oly elemi iskola, amelynek az utolsó három tanév állaga szerint 200-ná! kevesebb oly tanköteles látogatója volt, akik ebből az iskolából ugyanolyan tannyelvű egy, vagy több nyilvános iskolába volnának utalhatók olyképpen, hogy az iskolától télen és nyáron járható utón 3 kilométernél távolabb ne legyenek, ft) az oly polgári iskola, amelynek az utolsó három tanév átlaga szerint 200-nál kevesebb oly tanköteles látogatója volt, akik ebből az iskolából ugyanilyen tannyelvű más nyilvános polgári iskolába (iskolákba) utalhatók volnának úgy, hogy az Iskolától 4 kilométernél távolabb ne legyenek. A jelen törvény hatálybalépése előtt üéte. siiett s a törvény hatálybalépésekor működő felekezeti elemi vagy polgári iskola — ha abban a községben, amely az iskola Székhelye, ugyanilyen tannyelvű állami, községi, vagy más felekezeti iskolla nincs — mindig nélkülözhetetlennek tekintendő, amig a községben ugyanolyan tannyelvű uj nyilvános iskola nem létesül. A felekezeti iskola nélkülözhetetlenné való nyilvánításához ezen kívül az keltö, hogy eddigi fenntartói az általuk eddig viselt személyi kiadásokat az állampénztárnak szolgáltassák be. Ha az iskoa nélkülözhotetlenségi feltételeinek valamelyike megszűnik, úgy az iskola elveszti a nélkülözhetetlen iskola jellegét. A jelen törvény hatálya idején létesített iskolák közül az iskolaközségek hatáskörébe tartoznak: a) azok az iskolák, amelyek a törvény szerint nélkülözhetetlen iskolákként létesít teriek, b) a többi (fölös) iskolák közül azok, amelyek az iskolaközség és a társiskoLaközség jóváhagyásával létesít leltek. Az országos tanügyi hivatal törvény szerint nélkülözhetetlen elemi iskolát létesít ott, ahol egy vagy 4 kilométer körzetben fekvő több településen vagy telepen három éve átlag szerint legalább 40 tanköteles gyermea van. Ezen kívül a szülők kérelmére az országos tanügyi tanács (iskolatanács) által nyilvános elemi iskola, mint a törvény szerint uel’külözihe- tetilen iskola létesítendő mindazokban az iskoíaközségekben, amelyekben cSak felekezeti elemi iskolák lesznek, amennyiben megállapítást nyer, hogy az ijüetö iskola- községben legalább 30 oly tanköteles gyermek van, kinek ssiilöjo a községben már meglevő felekezeti iskolába gyermekét járatni nem akarja. Az 1920—292. számú törvénnyel módO'Si- tolt 1919—189. számú törvény s az 1868: XXXVIII. te. 80. §-ának s az 1929—86- számú törvény 14. § 2. bekezdésének az iskoláknak az állam költségére való létesítéséről szóló intézkedéseit a jelen törvény nem érinti. Az iskolaközség viseli a hatáskörébe utalt népiskola valamennyi dologi költségét. SCűS@n intézkedések az eddigi iskoláknak az iskoiaközségek hatáskörébe való átvételéről Az iskolaközség hatáskörébe átmenő iskolának meghagyatnak az iskolaközség haiás-i körébe való helyezés előtt használt épületei, helyiségei, lelkei a tartozékokkal és berendezéssel. Ha oly nyilvános népiskola megy át az iskolaközség hatáskörébe, melynek dologi költségét eddig az állam viselte s melynek épületei etb- az állam tulajdonában vannak, úgy ezek a dolgok tovább is az állam tulajdonában maradnak, azonban az iskola díjtalanul tovább használja azokat. Az iskolaközség azonban eme dolgok jó- karban való tartásának költségeit viselni köteles. Ha az eddigi községi iskola (Szlovenszkón és Ruszin szkon) az iskolaközség hatáskörébe megy át, úgy az iskolaközségre hárulnak a község összes eddigi jogai és kötelességei. Ha az eddigi felekezti iskola (Szlovenszkón és Ruszinszfcón) az iskolaközség hatáskörébe megy át, úgy az iskolaépület s az iskola berendezés eddigi tulajdonosa köteles ezeket a dolgokat az iskola további használatára, díjtalanul átengedni. Az iskolaközség köteles viselni eme dolgok jókarban való tartásának költségeit. (Folytatjuk.)
