Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)
1932-12-29 / 295. (3108.) szám
10 1932 december 29, csütörtök. KóZC^ZDAjSaLfiT1 , Fagazdaságunk tragédiájának utolsá felvonása Irta: Gottesmann L. L. dr. Kassa, december 28. Szlovenszkó és Rfnezinszkó fagazdaságáról már sokat, igen sokat írtak. Több szőr bocsátottak már S. 0. S.-vész jel-eket világgá, de még többször kísérelték meg a segítést. Azonban a szerencsétlen körülmények, valamint az általános gazdasági helyzet következtében biztos kimúlásra volt ítélve a két ország gazdaságának pillére: a fagazdaság. Ehhez járult még a-z is, hogy a kereskedelmi szerződések tárgyalásainál, hol agrár, hol meg ipari cikk gyanánt szerepelt, minden esetre azonban minden tárgyalásnál mostohagyerekként kezelték, vagyis feláldozták más cikk előnyére. Tekintve azt, hogy egyedüli természetes elhelyezési piaca, Magyarország, elesett, nem maradt más hátra, mint hogy faiparunk lassan csakis a belső piacra és a még figyelembe jövő külföldre specializálódott. Tény azonban az, hogy faiparunk, Szlovenszkó és Ruszinszkó legfőbb kenyéradó ipara, mindent megtett, hogy éleiké pességét fenntartsa, tudva azt, hogy ezzel egyidejűleg e két ország egész gazdaságát, jelenét és jövőjét biztosítja. Mi sem természetesebb tehát annál, hogy ha ezen két ország fagazdaságának „érdekét" szolgáló életfontosságú terveket 6zőnek, hogy akkor e két ország illetékes tényezőit is megkérdezzék. Megtörtént? Nem! Sőt, híradások szerint oly el nem hihető tervezg-etéeekröl hallunk, melyek következtében a csehszlovákiai faipar majoritását oly kezekbe átjátszani akarják, melyek természetszerűleg fagazdaságunk teljes csődjét és romlását jelentenék. De azt elhinni, hogy máris lekötötték a szerződést egy privát céggel, amely eszerint monopólium- szerüleg megkapja a teljes rendelkezési, illetőleg eladási jogot az összes állami erdőségek felett a bel- és külföldön, nem tudjuk. Mi az igazság? Itt kötelességünknek tartjuk az •egy pár évvel ezelőtt történtekre rá,mutatná. Körülbelül három éve annak, hogy vezető faiiparosaink ismételten összejöttek és tárgyalásokat kezdtek ab bán az irányban, hogy nem lehetne-e árkartellel, melyben az állami erdőségek igazgatóságai, s a magáncégek vennének -részt, a rohamosan hanyatló faiparon segíteni. E tárgyalások már majdnem eredmény előtt állottak, sőt faiparunk egyik vezető ■f egyénisége, Silbernetein dr. már kész tervezettel állott elő, mely az állami erdőigazgatóságoknak és a magáncégeknek is elfogadható alap volt. Ha e tervezet annak idején tető alá került volna, úgy biztos, hogy fagazdaságunk ma egészségesebb alapon állana. De másképpen történt a dolog. E tényleg egészséges tervezetnek meg kellett buknia, hogy egy „zseniálisabb" tervnek helyet engedjen, mely azonban bizonyos egyéneknek és nem a köznek a javára szo'gáljon. E tervezet megvalósításával szembe kell helyezkednie a ruszinszkói favágótól kezdve a legelső fórumig minden, e két ország gazdasági javát kívánó embernek és zárt falanxként kell tiltakoznia egyedüli nagyiparunk kijátszása ellen! Egy alacsony, semmitmondó külsejű ember, akinek okos és kifejezés teljes szemeinél csak szellemének az agyafúrtsága szembetűnőbb, volt az, akinek, miint az állami erdőségekkel tárgyaló deputáció egyik tagjának, sikerült annak idején folytonos követelőzéseivel a tárgyalásokat oly irányba terelni, hogy azoknak meg kellett akadniok. Dacára annak, hogy a deputáció többi tagja tiltakozott e tárgyalási mód ellen és érezte, hogy itt valami speciális érdekről van szó, kénytelenek voltak tehetetlenségükben a további tárgyalásokat beszüntetni. És amikor e sorok írójának is alkalma volt e tárgyalásokkal kapcsolatban az említett úrral beszélni, érezte szintén azt, hogy Waiter Körner, a J. Körner farészvénytársaság igazgatója egy nagy „coup" előtt áll. Egy nagy coup előtt, amit gondosan előkészít és aminek a kedvéért e tárgyalásoknak is meg kellett akadniok. És ez a nagy coup most sikerült! Az állami erdőségek vezérigazgatósága egy oly szerződést kötőtt(?) a J. Körner prágai facóggel, melynek alapján mindennemű faanyaga úgy bel-, mint külföldön csakis e cég által lesz eladható, és — tessék kérem most idefigyelni!! — hogy egy „sokba kerülő személyzeti apparátust megspóroljanak", átveszi e cég bel- és külföldi organizációját. Azt persze nem is kell hozzátenni, hogy „elkerült" Waiter Kömer urat ezen uj társaság élére vezetőként megnyerni. A nagy coup tehát sikerült. A fagazdaságnak .megvan az eddig még nem tapasztalt és nem hallott szenzációja, összgazdaságunk egy eddig még nem Ismert nagy gazdasági betörés elől áll, amely fagazdaságunk tragédiájának utolsó felvonása és Szlovenszkó meg Ruszinszkó fagazdaságának teljes ösz- szeroppanását jelenti. Mert mit jelent ez? A csehszlovákiai fagazdaság fölött! uralmat, a bevásárlás és eladás monopóliumszerű koncentrálását és a teljes kiküszöbölését az egészséges magángazdálkodásnak. Ennek az ódiumát különösen Szlovenszkó és Ru szinezkó fogja érezni, mert az: itteni fűrészelt túlnyomó része állami fát vág és ebből a célból is építették fel azokat. Ha tehát most — amint azt halljuk — ennek az uj társaságnak joga lesz az „árak stabilizációja érdekében" a gönubfa eladási árát is szabályozni, akkor az a gyakorlatban azt jelenti, hogy az összes magánkezekben lévő fűrész-üzemet nyugodtan véglegesen ott hagyhatja. Helyszűke miatt, sajnos, nem foglalkozhatunk részletesebben e terv további súlyos nemzetgazdasági horderejével, de már ma is leszögezzük azt, hogy Szlovenszkót és Ruszinszkót gazdasági létében rendíti meg és a legközelebbi időben a hivatalos fórumok és az illetékes érdekszervezetek a 1-egerélyesebben fognak tiltakozni. Még egyre szeretném a közfigyelmet ráterelni, ami különösen szembetűnő. A kommüniké úgy szól, hogy a J. Körner cég teljes személyzeti apparátusát az uj társaság rendelkezésére bocsátja. Nem sántít itt valami? Egy ismert cég egész egyszerűen átadja teljes személyzetét? Talán likvidál a J. Körner cég? Oly rosszul áll ez a cég, hogy csak ez a kivezető útja marad, vagy pedig egy egészen jó bolt ígérkezik számára a dologból? Ki tudja? De Walt-er Körner biztosan jól keveri a kártyát és bármi lépésre is határozta el magát, biztosak vagyunk benne, hogy — ő megtalálja a számítását: De megtalálja-e számítását a több százezer érdekelt? Munkások és filrésztulajdonosok? Fuvarosok és fakereskedők? Az állama erdőségeknek több mint- a fele Sz-lo- venszkón és Rusz-inszkóban fekszik és itt vannak a legnagyobb üzemei. Miért nem kérdezték meg az itteni érdekelt fórumokat? Miért keltett oly megbotránkozást ez a hír a-z érdekeltek között? Miért indítanak országos akciót e hihetetlen tervezet azonnali elejtése érdekében? Műért? Erre majd a legközelebb visszatérünk! A szlovenszkói helyiérdekű vasutak tarifáinak átszámítása. Ismeretes, hogy Szlovenszkón és Ruszinszkóban ez év november elsején vezették be az úgynevezett egységes, átszámított vasúti szállítási tarifákat. Szlovenszkón és Ruszinszkó- ban összesen 41 helyiérdekű vasút 1270 kilométer 'hosszú vasúti hálózatán vezették keresztül az átszámítást-. A vasutügyi minisztérium annakidején megígérte, hogy az átszámítás után is érvényben hagyja a régebben megadott különleges kedvezményeket. Ennek ellenére nyomban noveanber elsején megszűnt egy igen fontos kedvezmény éspedig az osztraui kőszén szállítási kedvezménye a volt KSOD-vasut vonalain. Ez az intézkedés rendkívül súlyos mértékben sújtotta az emlitett vasútvonal mentén elhelyezett ipari vállalatokat. A pozsonyi kereskedelmi és iparkamara számításai szerint e kedvezmény visszavonása következtében a szlovenszkói es ru&zinszkói ipar évenkint mintegy 1 millió koronát vészit. A pozsonyi kamara ezért ismételten is kérvényt nyújtott be a vasutügyi minisztériumhoz az emlitett kedvezmény uja'bb engedélyezése iránt. A kamara egyébként most dolgozik egy tarifatervezeten, amelyben a szállítási dijak a távolságok szerint volnának fokozatosan megállapitva. Morvaországban szántanak. A legutóbbi napok enyhe időjárása Közép- és Délinorvaor- szágíban és Szlovenszkó egyes vidékein lehetővé tette a szántást. A gazdák az ősszel kihordott trágyát szántják be. A talaj ugyan nem ázot fel erősen, ennek ellenére a szántás csak a magasabb fekvésű, száraz földeken végezhető. Kenyérárak Bukarestben. Most készült el Romániában a kenyérárak és a kenyérbélyegek újabb szabályozásáról szóló kormányrendelet újabb szabályzata. Az eddigi rendelet ugyanis nagyon hiányos volt és különböző kijátszásokra adott alkalmat. Az uj rendelet csak részben tartja fönn a kenyérbélyegrendszert, amennyiben a kenyér kg.-ja után csak 25 bánié bélyeget kell fölragasztani az eddigi 50 banis helyett. Ezzel szemben viszont külön illetéket rónak ki a lisztre. A bukaresti előirásszerinti rozzsal kevert szokványkenyér árát kg.-ként 9 leiben állapították meg. míg a barna kenyérét 7 leiben. A szlovenszkói pénzintézetek leszállítják a kamatlábát. A csehszlovák köztársaság hivatalos 1 aipjában megjelent hirdetmény szerint a szlovenszkói pénzintézetek a takarékbetétek kamatlábát, a folyószámlabetéték és a pénztári utalványok kamatlábát január elsejétől fél százalékkal szállítják le. Utlevél-vizumkedvezmények a Prágai Mintavásár látogatói számára. Az elkövetkező tavaszi vásár alkalmából minden vásárlátogató, aki oly államból jön, amellyel még vizumkény6zer áll fönn, vizumdij fizetése nélkül, csupán a vásár- igazolvány fölmutatása ellenében beutazhat a Csehszlovák Köztársaság területére. A kedvezményes határátlépés 1933 március 5-től április 9-ig érvényes rendes érvényes útlevél és egy csehszlovák külügyi képviselet bélyegzőjével ellátott vásárigazolvány alapján. A vásáriáto- gatóknak Csehszlovákiából való elutazásuk előtt a vásár tartama alatt (1933 március 19-től 26-ig) a Prágai Vásár bélyegzőjével kell hitele- sittetniök igazolványaikat- Fölvilágositásul közöljük, hogy a fönnálló szerződések értelmében a következő államokból lehet Csehszlovákiába vízum nélkül beutazni: Belgiumból, Dániából, Danzigból, Németországból, Angliából, Észtországból, Finnországból, Franciaországból, Japánból, Jugoszláviából, Hollandiából, Luxemburgból, Norvégiából, Ausztriából, Portugáliából, Svédországból, Spanyolországból és Svájcból. A főúti kedvezmény tehát névlegesen Lengyelországra, Romániára, Magyarországra, Törökországra és a tengerentúli országokra vonatkozik. Némileg javulnak a lentermelők kilátásai. A lennel bevetett területek kiterjedése az utóbbi években egyre csökkent, mert a lenárak a termelési költségeket sem fedezték s a belföldi lennek szinte legyőzhetetlen versenyt okozott a külföldi len. A nemzetközi lenpiacok mai helyzetéből arra lehet következtetni, hogy némi javulás várható a legközelebb! időben. Az orosz lentermelés erősen visszaesett s igy az orosz iendumping úgyszólván teljesen elesik. Az orosz lenkinálat ma is minimális és emellett olyan árakat kívánnak érte, amilyen áron Belgium és Írország árulja a lent, mégpedig métermázsán- k-én-fe 4 angol fontot aranyban fizetve. A német- országi lenföldolgozó ipari szövetség a múlt napokban tartott ülésén ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy a lenipar hat nehéz válságos év után most ismét jobb napokat, fog megélni. A csehszlovák köztársaságban ezidén 6625 hektár földön 30.900 métermázsa tilolt lent és 23 ezer métermázsa lenmagot termeltek. Németország kapástermése. Berlinből Írják: Most tette közzé a statisztikai hivatal a kapás- növények végleges becslését, amely szerint a cukorrépa kivételével — melynél jelentős terü- letcsökkentés történt — az összes kapások terméseredménye fölülmúlja á múlt évit. Korai burgonyánál 7.5%, őszi burgonyánál 7.2%, tarlórépánál 15.6%, borsónál 13.5%, szántóföldi babnál 11.8% a többlet. A burgonyatermés ösz- szesen 47 millió tonnát tesz ki, mig a tarlórépa- termés 34.5 millió tonnát. Legnagyobb a termés- csökkenés a hüvelyeseknél, 42%. Az ottawai egyezmény és a csehszlovákiai textilkivitel Indiába. A csehszlovákiai textilipari szervezetek most végeznek vizsgálatot annak megállapítása érdekében, hogy az ottawai egyezmény milyen mértékben érinti az Indiába irányuló csehszlovákiai textilipari kivitelt. Az indiai kereskedelmi kamarák szövetségének berlini képviselője, Mr. Pillái ugyanis jelentést kért ebben az ügyben a csehszlovák követségtől s egyben bejelentette, hogy a kamarák szövetsége az ottawai egyezménnyel nem ért egyc-t s az ellen tiltakozni szándékszik. Exportfejlesztési tervek Ausztriában. Most tartatta es évi közgyűlését az Osztrák Kereskedelmi Muzeutm. A közgyűlésen beszámoltak az osztrák kiviteli helyzetéről Ó6 a devizák őrié', ozások részleges leépítésétől az export újabb föllendülését várják. Az egyes állomokkal kötött kbriingozenződések is megköninyiitik az exportforgalom lobonyoiátását. A muzeuim vezetősége a külföldi követeléseik felszabadítását javasolta áruexport céljaira, továbbá arra kérte a kereskedeliemü gyi minisztert, hogy a szerződéses tárgyalásoknál Ausztriának, iránit vásárlónak, a jelentőségét igyekezzenek kido-mborilianii. A sertéstenyésztés korlátozása Dániában. A sertéstermékek értékesítésének nehézségei arra indították a dán gazdákat, hogy a kisüzemek sertéstenyésztését- a tehénlétszámhoz viszonyítva korlátozzák. Az uj rendezés alapján a fél- hektárnál kisebb üzemek legföljebb 50 sertést tarthatnak minden tejelő tehén után, azok pedig, amelyek nem tartanak teheneket, legföljebb hússertést tarthatnak. A búzaválság gyökere. Érdekes adatokat szolgáltat Hodson őrnagy azon vitához, hogy vájjon a búzaválság a túltermelésben, vagy pedig a fogyasztás összezsugorodásában rejlik-e. Hodson adatai szerint a világ kenyérfogyasztása még olyan alacsony nivón áll, hogy párszázalékos emelkedés már eltüntetné a folyton szaporodó átviteli készleteket. A legtöbb kenyeret fogyasztja fejenkénti átlagban Francia- ország, évenként és fejenként 7.5 bushelt, majd Olaszország 6.6, Anglia 5.7 bushelt és a legkevesebbet India 1 és Japán 0.09 bushelt fejenként évente. Egy angol férfi egy 4 fontos kenyeret 6 napig fogyaszt, ugyanezt a mennyiséget egy indus 1 hónapig fogyasztja. Ha Kanada •és az U. S. A. ahelyett, hogy készleteit 2—3 éven át raktáron tartja, Indiában, Japánban és Kinában propagandát csinálna a kenyérfogyasztásnak és hacsak annyi eredményt érne el, hogy a hinduk 4 font kenyeret nem egy hónap alatt, de 2 hót alatt fogyasztanának el, már megoldódna a búzaválság. Részleges moratóriumét kaptak a jugoszláv pénzintézetek. A jugoszláv hivatalos lap legújabb száma közli a kormánynak ama rendeletét, amely lehetővé teszi azoknak a bankoknak, amelyek mérlege ugyan aktív, azonban átmenetileg fizetési nehézségekkel küzdenek, a takarékbetétek és folyószámlabelé- tek kifizetésének a korlátozását. A rendelet egy évig marad hatályban. A mezőgazdaság szociális terhel Németországban. A német mezőgazdaság jövedelmezőségét az összes közterhek közül legsúlyosabban rontja a magas szociális megterhelés. A német mezőgazdasági tanács kutatásai szerint az 1928—31.- évek átlagában az 5—20 hektárom üzem szociális megterhelése hektáronként 10.4 M, a 20—50 hektárosé 14.7 M, az 50—100 hektárosé 19.2, a 100—200 hektárosé 22.7 és a 200 hektáron fölüli üzemeké 20.8 márka volt. Az 1924—25. évben a mezőgazdaság összes szociális terhe 160 millió márkát tett ki, amely az 1930—31. évben már ennek duplájára, 315 millió márkára emelkedett. Mig tehát 1924—25- ben a szociális terhek az összes kiadásoknak csak 2.8%-át tették ki, 1930—31-ben már 5.1 %-ra emlkedtek, mig a háború előtt mindössze 2%-ot tettek ki. A Közgazdasági Kurir legújabb száma a következő közgazdaság! eseményekről számol be: Karácsony hetében apadt a f i&etéaké pt etenségek száma. Egymillió igazgatói végkielégítés. Hogyan rond ák Sztevensakó hitelét? 10/00 K büntetés egy khtöd- lieflen 40 filléres vált-ó után. Egy törvény, me’yet kevesen ösanemek. Házkutatás, vizsgálati tagság: az egyenes-, forgatom- és fényű zés i adó-megrövi<li- tökitoeí szieimiben. Sajov-enszkó i-paránok és k-eres- ke delimének ouilyos helyzete a kamarai jelentés tiükréibem. Nyitva leesnek-e vasárnap délelőtt az üzletek Pozsonyban? Biztosítás: A gépkccs'iuvarozók kötelező szavatossági biztosítása és annak következményei. Gabonapiac: egy ki© ajándék a szteven- szkóii keresikecLoiemmiefk. Árupiacok. Faíorgalom. Fémek. Gyapot és gyapjúdnak. Vágóéi Iáitok. Kávé. Adóügyi kérdtéeek: forgalma adó. Előfizetési megrendelések a lap' kiadó hivatalához küldendők: Pozsony, Lorensová iO. I. .Fizetésképtelenségek. A hitelezők védő- egyesületei szerint újabban a következő cégek jelentettek be íizetésk-épteienséget: Va- iásek Károly Fortuna-szálló tulajdonosa, Öíát- rafüred; passzíva 861.278 korona, aktíva 1 millió 5GG ezer korona. — Bors'ki János ingatlantulajdonos és vendéglős, Vendryn; passzíva 192.751 korona, aktíva 233.400 korona. — Lustbader Samu rövidárus, Máhrisch-Ostrau; passzíva £57-381 korona, aktíva 391.108 korona, — Meisler Leó cipőkereskedő, Orlová; passzíva 616-451 K, aktíva 247.929 K. — Hirsch Miklós gyáros, Igló; passzíva 571.449 K,, aktíva 298.499 K. — Leoovits M. S., Aknaszlatina; passzíva 515.556 K, aktíva 334.377 K. — Kor-bás János gazda, Lohota; passzíva 355 511 korona, aktíva 224.500 korona. — Kinder- mann József aranyanüves, Máhrisch-Ostrau; passzíva 410.900 korona, aktíva 250.000 korona. — Cárból Károly fűrésztelep, Morávoe; passzíva 370-918 korona, aktíva 290.655 korona. — Matera Károly vendéglős és mészáros, Dobrá; passzíva 299 969 korona, aktíva 134.206 korona. — Korák Vencel baromíike- reskedő, Brünn; passzíva 121.738 korona, aktíva 53.100 korona. — Srámek Bohumil szakács, Fernstadt; passzíva 21.244 korona, aktíva 8249 korona. — Egy kassai technikus figyelemreméltó találmánya. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Rendkívül érdekes és az illetékes szakkörök figyelemére méltó találmányt konstruált Szőke István kassai technikus. A találmány a gyakorlati élet megkönnyítésére irányul és nem más, mint ajánlott- és expresszleveleket fölvevő automata, melyet bármely dohánytőzsdében vagy más zárt helyiségben el lehet helyezni, aliol bélyeget árulnak. Az automata külső alakja erősen emlékeztet a most betiltott játékautoinatákra és a működése rendkívül precíz. Kívül egy mérleggel rendelkezik, amely a ráhelyezett levél súlya szerint pontosad mutatja a portóköltséget minden állam díjszabása szerint. A bélyeg ráragasztása után a levelet be kell dobni az automatába, amely erre. egy emelőkar meghúzása után, Ön.mü- ködőleg áilit.ja ki a pontosan felülbélyegzett föladóvevényt. Az automatába rendes levelek is 'bedobhatok és a kiürítés éppen úgy történik, mint a mai uccui postaládáknak. A postaalkalmazottnak az automata kiürítésén kívül csak az a feladata, hogy naponta beállítja egy csavar segítségével az automatikus bélyegző dátumát. Az automata előnye, hogy az ajánlott és expresszlevelek bárhol és bármikor feladhatók Az automata feltalálójának, Szőke Istvánnak már eddig is több szabadalmazott találmánya van, melyek közül emli- tésreméltó egy automatikus féli, postazsák lekötő, univerzális lekötő, egy operációs tű, vasúti kocsiajtózár, rendőrségi bilincs, továbbá egy kombinált, egy nyélre szerelt ásó, lapát és csákány. Több külföldi állaimban már használatban is van a találmányok egyike- másika s nincs kizárva, hogy legújabb találmánya, a levélfölvevő automata is rövidesen kikerül a gyakorlati életbe. A AiMMa. 1/«■*«,** expedíciős és porfókölfsége fejében 5.— (öt, Iftvö KRIIRS NÜDTtfiriinK koroBit isen tisrel efőfzelőirt béreiben is évi BlCiyjí l'wpwö ll(l|flUI Ullli beküldhetik kiadóhívalalankhaz, Praha, Paaská 12.
