Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-28 / 294. (3107.) szám

10 JS£ii~?HÁz-KörrWKai>TaRA A HANGOS KÖNYV E napokban olvasom: „Münchenben megjelent az első hangos könyv „A steppe orditása“ címmel. Az első hangos könyvet a berlini állatkert igazga­tója Lutz Hecke dr. irta. A könyvben afrikai állat és tájképek vannak és egy gramofonlemez, amely visszaadja a képeken szereplő állatok és bennszü­löttek hangját, illetve beszédét". A nyomtatott szó hatását a képzeletben eddig képillusztrációkkal igyekeztek élénkíteni, most a látás mellett, a hallást is bekapcsolták a könyv élvezetébe. Hecke dr. könyve valószínűleg úgy hat, mintha egy filmtekercset nyomnának a ke­zünkbe, egy Afrikáról szóló könyv teljes szöveg­gel, szinkronizálva. Eredetileg Edgár Wallace ötle-' te volt a hangos könyv, de ő úgy képzelte el, hogy az iró ne Írjon többé, hanem rögzítse gramofon­lemezre mondanivalóját, az iró beszéljen közvetle­nül az olvasóhoz, fokozza könyve hatását a saját élő hangjával, segítse az olvasó képzeletét és egy­ben biztosítsa a maga számára az örökéletet. A hang, a beszéd, tehát itt nem lett volna pusztán illusztráció, de a könyv maga, egy könyv, amely­hez nem kell szem, csak fül. Hecke dr. könyvé­től már csak egy lépés van Wallace ötletének meg- ,valósításáig. Edgár Wallace az irodalomban, ha ugyan annak lehet nevezni, amit csinált, kvantitás és nem kva­litás szempontjából vezetett. A munka végsőkig yaló fokozása, a gyorsaság csábította, amikor a könyvet gramoíonlemezzel akarta helyettesíteni. De végre is mellékes, hogy miféle meggondolás ■vezette, épp úgy lehetett volna irodalmon kívül álló ember is, aki az irók számára a munkát, az olvasók számára az irodalmi müvek megismerését igy meg akarta volna könnyíteni. Nézzük mit je­lentene ennek az ötieínek megvalósítása. Milyen beláthatatlan, elámitó perspektíva, köz­vetlen, élő kontaktusba kerülni az olvasóval. Am nézzük az olvasót. Az irodalmi müvek uj befoga­dója, uj élvezője, aki kinyitja majd a fülét, hogy meghallgassa az írót, felér-e vájjon azzal az olva­sóval, aki a szemén keresztül issza be, fogadja be az iró szavait? A hang bizonyos fokig használhat vagy árthat a mondanivalónak. Színe, lágysága, érdessége, mélysége szerint veszíthet vagy nyerhet a monda­nivaló a hang által jelentőségében és szépségében. A hang a legmegtévesztőbb valami, a hang az, amelyből a legtöbb visszaélés és megtévesztés származik. Jelentéktelen müvek, színdarabok és költemények kitűnő interpretálásban gyakran a legjobban hatnak és ha azután magányos, tiszta órákon nyomtatásban kerülnek elénk, a csalódás érzését hagyják bennünk vissza. A hangsúlytól sok minden függ nemcsak a köznapi beszédben, hanem a színpadról, a szószékről elhangzott mondaniva­lóban is. A demagógiának az élő szó az alapja, az éía szóban éli fénykorát, s mire nyomtatásba ke­ltűinek azok a szólamok, melyek egész tömegeket ejtenek ámulatba és ragadnak magukkal, akkorra már halottak. Minden szó, minden gondolat nyom­tatásban állja ki az igazi tüzpróbát, csak a le­íróit, nyomtatott szóból derül ki, vájjon a mara- dandósággal, az örökléttel van-e eljegyezve, vagy menthetetlenül elsikkad, elvész megszületése pilla­natában. Már most tegyük fel, hogy az iró hangja nem kellemesen csengő, hanem érdes hang és a kü­lönös fényű és tüzü szavakat, a mély gondolatokat úgy kíséri, mint valami rossz zene és a hallgató figyelmét nem tudja semmiképp magához vonzani, vagy silány mondanivalóját zengő orgonahangon mondja el az iró és elkábitja a hallgatót. Mi jön ki ebből? Nem is szólva arról, hogy rengeteg ember nem képes figyelmét, gondolatát koncentrálni elő­adásokon éppen a hang miatt és úgy szaladnak 6zét gondolatai, mint a napsugarak a görbe tükör felületéről. i De az olvasó, az iró igazi hallgatója és figyelője, ha belekapcsolódik a mágikus erejű, apró, fekete hetükbe, megbonthatatlan kontaktusba kerül a betűkön át azokkal a gondolatokkal és azokkal a szépségekkel, amelyek az iró lelkében megszület­tek s amelyek ezekbe a halott és mégis annyira megelevenítő erejű jelekbe vannak rögzítve. Óh, magányos esték és magányos órák, melyek­ben rokonszellcmek felvezetik a zol vasót a mont- blanc-i magasságokba! Óh, tiszta órák, melyeken a könyvvel a kezünkben behegednek az élettől ka­pott sebeink! Tiszta pillanatok, amikor egy-egy könyv szavai megnyitják az emlékezés zárt ka­puit és saját életünket éljük a könyv hőseiben. És milyen termékenyiíőek ezek a gondolatok, saját gondolatainkat segítik, támogatják életre, mint ir­galmas szamaritánusok. Lehet-e nagyobb élvezője, értője az írónak, mint az olvasó, aki belemerül a nyomtatott könyvbe, kikóstolja a gondolatok min­den izét, mint parányi serlegekből kiszürcsöli édességüket és fanyarságukat, a színüket látja és érzi az illatukat és meghallgatja az iró valód} hangját, azt a belső hangot, amely élőbb az élő hangnál, nem téveszthető össze senki másnak a hangjával, az iró egyénisége, tiszta mint a hegyi patakok csörgedező vize. Ez a hang az a hamisí­tatlan bélyeg, amely az Írót Íróvá teszi s olykor halhatatlanságát biztosítja. Az a generáció, amely gramofonból fogja ismerni az irót, talán többet fog tudni az írókról és az iro­dalomról, de nem fog elmélyedni benne és nem fog megnemesedni általa. Ez csak a technika dia­dala lesz. Az íróknak módjuk lesz minden ötletüket szétküldeni a világba, de áhítattal ki figyel majd rájuk? Az irót valószínűleg magával fogja ragadni a lehetőség, mennél többet adni önmagából, mennél többet közölni a világgal s a rádió és a repülőgép korában elvetni a gondolatok közlésének primitív eszközeit, az Írást és a nyomtatást A szent Irigy, a mélységes belső intimitás, iró és olvasó között meg fog szűnni. Valami ki fog veszni a világból, ami nemes volt és felemeld. Egyedül maradni fen- költ szellemekkel és társalogni velük. Olvasni! Ki­kapcsolódni önmagunkból és belekapcsolódni az élet, a természet, a világmindenség titkaiba. Nem Is annyira az iró, mint az olvasó miatt vé­dem a nyomtatott könyvet Szenes Erzsi. (* *) Makovits Jenő rimaszombati képkiálli- tása. Rimaszombati tudósitóok jelenti: Szo­katlanul nagy érdeklődés fogadta Makovits Jenő festőművész képkiállitásót. A tárlat anyagát részben közönség elé eddig nem ke­rült régebbi munkák teszik, szerepelnek azonban a képek között egészen újkeletű mü­vek is. Különösen két arcképtamilmány von­zott állandóan sok látogatót, amelyek közül az egyik cigarettázó cigányt, a másik pedig egy elkeseredett muzsikost ábrázol. Ezek a tanulmányok amellett tanúskodnak, hogy al­kotójuk a pasztellteohnikában is ugyanazzal a virtuozitással rendelkezik, mint a piktura más területein. Rajztudása és formakészsége hatalmas arányokban gazdagodott a legutóbbi nyilvános szereplés óta és tájképeibe is vala­mi újabb elem hatolt be, a finom hangulatok, az őszi melankólia, az esti köldök és a napsü­tés ezer változatú játékának mesteri érzékel­tetésével. A bátor ecset kezeléssel, nagy fol­tokban megoldott nagyméretű tájképeken kí­vül nagy erősségei a kiállításnak a bravúro­san friss lendülettel feljegyzett olajvázlatok, apró lélegzetű tájképtanulmányok, a csend­életek közül pedig egy ékszerszámba menő, nemes mű vü orgonacsokor, amely szinte kí­vánkozik egy női szalon diszkrét levegője után. Makovits Jenő kópkiáUltása nap-nap mellett nagy-számú érdeklődőt csábított és csábit a KereskedeLmi Testület vendégszere­tő termeibe és bár a Bázovsky-kiállitáis né­hány ezrest elvitt Rimaszombatból, biztosra lehet venni, hogy a rendkívül olcsóra szabott értékes Makovits-müvéknek is szép számban akad vevőjük nemcsak a magyar, hanem a szlovák társadalom soraiban is. A kiállítás ér­dekességéhez hozzájárul az a körülmény is, hogy martosi paraszt kézimunkákból és zem­pléni szőttesekből is szép kollekció került egyidejűleg a közönség elé. A hamisítatlanul magyar zamatu martosi munkáknak és a zempléni szőtteseknek nemcsak sok nézőjük akadt, hanem az érdeklődésnek megfelelően nagyszámú vásárlójuk is. A kimagasló művé­szi eseményt jelentő Makovits-táríat decem­ber 28-án este 6-ig van nyitva. (*) Két nagysklerü bemutató Kassán. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A csütörtökig Kassán vendégsz©re<pl6 kéletez 1 ovenszkói magyar színtár­sulat műsorát az utolsó napokon két nagysikerű premier tette változatossá. Az egyik a Vaszary Já­nos „Jó házból való urilány“ című vigjátékána.k bemutatója volt, amely kitűnő előadásban került színre. A címszerepet, egy állást kereső és furcsa szituációkba kerülő fiatal leány figuráját Neményi Lili játszotta értékes művészetének mindenre kife­jezést találó eszközeivel, melyek az előadást iga­zi élménnyé avatták és már önmagukban is ele gondok lettek volna a siker biztosítására. Ebhez a nagyszerű produkcióhoz ugyanolyan kvalátásbeli mértékkel simult a rendkívül szimpatikus és tehet­séges Szakáts Zoltán alakítása, aki viszont Jáncs- sy orvos szerepét formálta az előadás másik fősze­repévé. Székelykidy Aidrien egy éhiivágyó fiatal asszony, Kardos Margit egy ujságirónő, Némethy Zoltán egy fiatal udvarló, Farkas Pál egy házi- űr, Taróczy Gyula egy képviselő, Vlmczo Emmi egy könnyiivérü leány, Raiz Jancsi egy mulatós fiatal­ember, Erdész Irén és Stibal Éva egy-egy táncosnő szerepében voltak jók és segítették elő a sikert. Külön élmény volt a Vágó Artúr harmadik felvo­násbeli Csortos-figurája, amely egyik legjobb ala­kítása volt eddig ennek a kitűnő színésznek. A darabot Szakáié rendezte hibátlanul. — A m.íeik bemutató az „Amikor a kislányból nagylány lesz“ című Lajtai-Békeffi operett premierje volt, melyet megint a címszereplő Neményi Lili kitűnő játé­ka avatott sikerré. Vele együtt hangsúlyozottan kell kiemelnünk Székelyhidy A. ízléses eleganciá­ját és pompás játékát Mariette asszony szerepében. A többi szerepekben Sárvay Rézéi, egy nagysikerű táncszámban Geszti Mária, Szakáts Zoltán, Sólyom Győző, Vágó Artúr, Turóczy Gyula, Némethy Zol­tán, Rajz Jancsi, Szendrey Júlia, Szenes László, Réti Rezső voltak jobbnál-jobbak. A rendezés Vágó Artúr gondos munkája volt, a zenekart pedig Fiischer Károly vezényelte kifogástalanul. (*) Arany János~emlóküimep Somorján. So- imorjáról jelentik: A napokban a Csallóközi Muzeumegyesület és a soinorjai kulturegyesil­letek (Kaszinó, Műkedvelők Egyesülete, Sz. M. K. E.) nagyszabású emlékünnepet rendeztek Somorj-án Arany János halálának 50. évfordu­lója alkalmával. Somorja müveit közönsége lelkes hódolattal adózott a nagy magyar köl­tő emlékének, a szereplők pedig mindany- nyian olyan kiválót nyújtottak, mely a meg­szokott vidéki kereteket messze felülmúlta. Az ünnepséget Herezeg József <Lr. ügyvéd, a kaszinó alelnöke nyitotta meg, fenkölt szavak­kal adózva a halhatatlan költő szellemének. Majd a Soinorjai Dalkör Regóczy Aladár igaz­gató-tanító vezetésével Arany János-dalokat adott elő nagy hatással. Tamás Lajos, az is­mert jeles szlovenszkói költő olvasta fel szép tanulmányát, melyben Arany János alakját vonzóan Állította a közönség elé. Komlóssy 1952 decembeT 28, szerda. CSport­A csehszlovák csapolok végig győ­zelemmel, a magyarok csak kerrel szerepeltek tarameccseiken Az Újpest pompás kettős győzelme Barcelonában A Szeged FC és a Vasas sikerei Prága, december 27. A karácsonyi ünnepeken középeurópai csapatok szerepeltek Európa-szcrte. A tura-meccsek a csehszlovákokra teljes értékű si­kert hoztak, míg a magyarországi csapatok — fő­leg a vezetőegyesületek — csak félsikcrrel szere­peltek. Igen respektábilis eredményt ért el az Új­pest Barcelonában, ahol kétszer győzte le a felleg­várában nehezen verhető FC-ot A magyar csapatok közül a Kispest, Bocskai, a Szegedi FC és a Vasas értek el említésre méltó sikereket. A tumimeocsekről az alábbi jelentéseiink szóinak: Csehszlovák csapatok a küliöSdön A prágai DFC a németországi Kasselben vasár­nap a városi válogatottat 2:1 (0:1) arányban győzte le, míg hétfőn Chemnitzben 3:0 (2:0) arányban győzött a prágai nőmet csapat. A prágai Slavia Franciaországban vasárnap Rennais-ben vendégiszerepe'lt, ahoil az igen erős Stadet csak nagy küzdelem után tudta 3:2 (0:2) arányban legyőzni!. — Hétfőn a Slavia Parisban egy Red Star—CA Paris kombinált ellen Junek, Svoboda és Pucs góljaival! 3:1 (1:0) arányban ara­tott győzelmet. A Viktória Zsizskov Algírban vasárnap a Ligue de Albert 4:1 (1:1), hétfőn pedig az algíri váloga­tottat 3:0 (1:0) arányban győzte le. Mindkét nap a gólokon Iíruska, Prusa és Zajicsek osztozkodtak. A brüuni Zsidenice Bordeauxban vasárnap a városi csapatot 6:0 (4:0) arányban verte meg. A hétfői revánsmecceen a brüinni profik 6:0 arányban győztek. Az SK Nacliod Jíimesben első meccsét az SC el­len 5:1 (3:0) arányiban nyerte meg. A francia csa­patban a Nachod vélt játékosa, a többszörösen vá­logatott Carvan is játszott. Malta szigetén, Le Valcttében az SK Kladno és a kaposvári Somogy 2:2 (2:1) arányiban eldöntet­lenre játszottak. Az exlhiibiciós meccsnek nagy kö­zönsége volt. Újpest—FC Barcelona 4:0 (2:0) Budapest, december 27. (Szerkesztőségünk tele­fon jelentése.) A Magyaroirözágbótl túrázó csapatok közül a legszebb eredményt az Újpest érte el, amely vasárnap az FC Barcelonát 4:0 (2:0) arányban győzte le Avar, Jávor, Déri és Kovács góljaival. Az Újpest nagyszerű játékot produkált és hétfőn a rc­vánsmeccsen újból győzött, ezúttal 3:1 (2:1) arány­ban. Góljait Jávor (2) és Avar rúgta, mig Barcelona részéről Guiburu góíozott. A Hungária Milánóban vasárnap kikapott az Ambrosiauától 5:6 (2:3) arányban. A győzelem a válogatott Meaizza érdeme voflt. — Hétfőn a Hun­gária SampierdaréBában az ottani FC-bal 1:1 arány­ban eldöntetlenül játszott. A Ferencváros vasárnap Genovában az 1893-tól 1:3 (0:1) arányban kikapott, mig vaeámap Mar- soillcs-ben az Oiympiquet 4:2 arányban legyőzte. A Budai „11“ vasárnap Padovában az FC eflfen 2:0 (1:0) arányban győzött Rökk és Stamosuk gól­jaival. — Hétfőn a Budai Alessandriában a bíró által is elnyomva, az US-tól 1:4 arányban kikapott. A debreceni Bocskai Palermoban győzött vasár­nap az FC ellen 3:2 (0:2) arányban. Hasonló arányban győzött hétfőn Reggioban (Calabria) a debreceni csapat az US Reggione ellen Vince (2) és Markos góljaival. A Kispest vasárnap Brestben a Sportive Rres- tiltose ellen 2:0, hétien pedig Lorientben az FC ellen 5:2 (1:2) arányban győzött. Az olaszországi Sassariban a Vasas az US-t 4:1 (3:0) arányban győzte le. — Cagliariban hétfőn a Vasas 5:2 (2:2) arányú győzelmiét aratott. A Szeged a franciaországi Valencienneben a Va- lenciennest 5:3 (3:0), hétfőn pedig Bruay-ben az US-t 5:2 (2:1) arányban verte meg. Szeged néhány Aiitiíia-jétókoesail megerősítve játszott. Cseh és morvaországi eredmények PRÁGÁNAK teljesen gyönge ünnepi sportja volt. A nagy egyletek távollétiben Nuslében volt egy kisebb serlegmérkőzés. SAAZBAN a DSV a Sp. Vgg. Bodenbacbot 3:0 (2:0) arányiban győzte le, amivel bebizonyította, hogy a legjobb vidéki amatőr egyesületek közé számítódik. A Teplitzer FK vasárnap DUXBAN a DSK-ot 3:0, hétfőn pedig a Sp. Vgg. Bodenbachot 10:1 arányban győzte le otthonában. KARLSBAD: KFK-nSchwalbo Brüx 8:0. — KFK —Drahowitz 10:2. Jugoszlávia: Belgráder SK—RaöinBki 3:0. •—* Jugoslavia, Belgrád—NLsi válogatott 4:2. — Tries- tino—Primőrje Laibach 4:0. Ferenc, a Toldi-kör tagja szavalta a Tengeri hántás című melodrámát nagy átérzéssel, me­lyet Sémiiéin Ernő írnom zongorajátéka kí­sért. Majd Kihun Antal tanár méltatta mélyre­ható tanulmányiban Aranyt mint a lelki­ismeret kellőjét. Előadását veti lett képek és szavalatok kísérték. Művészi hatást váltott ki Bozó Jenöné az Árva fiú, P ara is Árpád re­formátus lelkész pedig a Walesi bárdok, Szondi két aipródja, Tetemrehivás és Pázmán lovag elszavalásával. A közönség lelkes tap­sokkal jutalmazta a szereplők fáradozását. (*) A pozsonyi rádió szerdai magyar órá­ján Géllért Jenő a Tátra szépségeiről tart előadást. Hubertus egy kedves vadászhumo­reszket ad elő. A zenei résziben Halmos Syl- via Rózsa Miklós és Kosa György legújabb kompozícióit játsza. , (*) A korom,paj Sz. M. K. E. ArAny-estje. Korom,páról jelentik: A Sz. M. K. E. korám­pái fiókja a közelmúltban sikerült Arany-es­tét rendezett. Az ünnepi beszédet Varga Ist­ván elnök mondotta, lelkes szavakkal méltat­va Arany életét s költői működését. Kernács Márta, Vadász Janka, Lakatos Terka, Kirnai Elza és Ficsor Jenő szavalatai egymással ve­télkedtek a sikerben. Közvetlenül karácsony előtt újabb műsoros estély© volt az egyesület­nek, amikor is Klekner Károly és Rezső, Wilde Ottó, Gaisparik Lajos, Petrenikó Baby, Hiszem Olga, Lakatos Teri és Hóiba László négy egyfelvomásos vígjátékban el is mer epre­in éltó produkciót nyújtottak. Mindkét elő­adásnak frenetikus siker© volt. AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS MOZGÓ HETI MŰSORA: Előadások naponta 3>^5, V37 és H9 órakor. Szerda—csütörtök—péntek, dec. 28—29—30-án a nagy Greta Garbónak, az álmok asszonyának legjobb filmje: INSPIRATION (Paris grófnője). Partnerei: Roberts Montgomery és Lewis Stane. Készül a nagy szilveszteri műsor; KÉT SZÍV, EGY DOBBANÁS. Lillám Hairvey szenzációs nagyslágere. Vasárnap ós hétfőn, dec. 25—26 án délután 343 óra kor: S. 0. S. (Mentsétek meg lelkeinket.) Dráma a viihairzó tengeren. Főszereplői: Liáné Kaid és AJtfons Frylamd. (•) A budapesti színházak heti műsora: Opera­ház: Szerda: Faust. Csütörtök: Sálba királynője. P én tok: PiilangfflcítíiassBony; A babaituindér. Szom­bat: Denevér. Vasárnap délután: Mályvácska ki­rályik isassoony; Diótörő. Vasárnap este: A moeoiy országa. — Nemzeti Színház: Szerda: Karácsonyi álom. Csütörtök: A másik. Péutek: Bambeíani Mimina. Szombat (este 9 óraikor): A szabim nők ed- rajb'ása. Vasárnap délután: Karácsonyi álom; este: Légy jó min'dlhaiiáilig. — Vígszínház: Szerda: Nap­lemente eüő’.t. Csütörtök, péntek: Egy asszony, aki tudja, mát akar. Szombat (K>8 és 11 órakor): Egy asszony, ciki tudja, mit akar. Vasárnap délután: Erdélyi kastély; este: Naplemente előtt. — 51 agyar Szinház: Egész héten minden este és Szilveszter éjjel fél 11 órakor: Oktogon. Vasárnap, újév nap­ján délután: Az asszony ós a rabló. — Kamara- Szinház: Szerda, csütörtök, péntek: Forgószél. Szombat este: Dinasztia; éjjel 11 órakor: Caramba, Vasárnap délután: Huszárok; este: Caramba. — Királyszinház; Egész héten minden este és vasár­nap délután: Amit a lányok akarnak. Szombat éj­jel % 12 órakor: Kabaré. — Belvárosi Színház: Szerda: írja hadnagy. Csütörtök: Maga® cé. Pén­tek: írja hadnagy. Szombat este: Magas cé; éjjel: írja hadnagy. Vasárnap délután: írja hadnagy; este: Magas oé. — Fővárosi operettszínházi Egész héten minden este és vasárnap délután: Kadét­szerelem. — Pesti Szinház: Egész héten minden este és vasárnap délután: Zsákbamacska. — Lab- riola Szinház-Varieté: Egész héten: Jack Hyftom és a varieté-műsor. — Andrássy-uti Színház: Egész héten minden este: Ecet és olaj. Édesanyám. Az érem második oldala. Dajka, Ráday, Gőzön, Bár­sony, Dajbukát, Bókeffy. — Terézköruti Színpad: Egész héten: Dola Lipinskaja vendégjátéka. Vad- nai László uj revüje: „Több optimizmust*', Vadnál László konferál. Hacsak és Sajó. Padamenti közbe­szóló. A főnök ur hangulatban van. Lump fráter. Leányiskola. A férjem meg ne tudja stb. etb. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZINHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN: Szerda: HawaJ rózsája. Csütörtök: Ezerjó. Péntek: A csérdáskirálynő. Szombat: Tűzmadár. Vasárnap: Angyalt vettem feleségül.

Next

/
Thumbnails
Contents