Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)
1932-12-28 / 294. (3107.) szám
1982 december 28, szerda. Az országos, a járási és a helyi iskoHanácsokről szóié törvénytervezet Prága, december 27- Dórer iskolaügyi miniszter — mint már karácsonyi számunkban röviden jelentettük — kát nagy iskola ügyi reform tervezetet dolgozott ki, amelyek Szlovén szkot és a magyar kisebbségei, de esősorban a felekezeti iskolákat a legközvetlenebbül érintik. A két tervet most boesájt- ják nyilvános diszkusszió rendelkezésére és már előre biztosnak vebeiő, hogy nem ab , bán a formában kerül majd a pár ament elé, ahogyan azt a minisztérium kidolgozta. Sőt kérdéses, hogy mikor, sőt egyáltalában lesz e törvény belőle. Az első tervezet az iskolák igazgatásáról szól s szerinte az egyes nemzetiségek iskolaügyei kei saját hatáskörükben fogják vezetni. A másik törvénytervezet a népiskolák létesítéséről és fenntartásáról szól s a felekezeti iskolák felölt meghúzza a ha álharangot. A sajtó különbözőképpen fogadta Dérer két tervezetét. A cseh lapok, beleértve még a cseh nemzeti szocialista Ceské Slovot is, a legélesebben állást foglalnak az iskolaauio- nómia tervezete ellen és elutasítják azt, hogy az iskolatanácsokat ismét nemzei tagozatokra osszák s hogy a kisebbségi iskola ügy eker nemzetiségi tagozatok intézhessék a többségi nemzet részvétele és ellenőrzése nélkül. Ami a népiskolák létesítését illeti, ezzel a cseh sajtó, sőt a német sajtó is csak felületesen foglalkozik, mert hiszen a történelmi országokban elenyészően csekély a felekezeti iskolák száma, már pedig ez a törvénytervezet főleg ezekre vonatkozik. Hogy a két törvénytervezettel szemben hivatott kult'urtényezőink is állást foglalhassanak, azokat részletesebben ismertetjük. A népiskolák, középiskolák és tanítóképzők fölötti hatóságok között elsőnek tárgyalja a tervezet az országos Iskolatanácsot. Országos iskolatanácsokat létesítenek minden országrészben és pedig Prágában, Brunnbén-, Pozsonyban és Ungvárolt. Az or- , szagos iskolatanács áll az elnökből és annyi álelhökből, ahány nemzetiségi tagozata lesz a .iskolatanácsnak, azonkívül a tanerők képviselőiből, a polgárság képviselői bő', a szakreferensekből és a hatóságok képviselőiből. Az országa? iskolatanács elnöke és a’elnökei állami tisztviselők s a köztársasági elnök nevezi ki.őket jogismeretekkel b-'ró személyek vagy szakférfiak köréből. A pozsonyi iskolatanácsban a tanerők tizenkét, az ungváriban kilenc taggal lesznek képviselve. Ebből kétharmad rész esik az elemi és polgári iskolák tanerőire, egy harmad rész pedig 'a középiskolák és a tanítóképzők képvise őire. Az elemi iskolák tanítóinak országos iskolatanács beid képviselőit a tanítóságnak a járási és városi iskolatanácsokban levő tagjai választják, me'y iskolatanácsok az illető nemzetiség részére vannak létesítve az országrészben. A középiskolák 'tanárainak képviselőit az illető nemzetiség részére iétesiíelt középiskolák tanárai és tani tői választják. Ha az országrészben valamely nemzetiség a nyelvén oktató nyilvános iskolákban legalább száz rendszeresített tanítóval rendelkezik s a fentebbi előírások értelmében nem kap képviseletet, akkor ezen iskolák tanítósága az országos iskolatanácsba egy számiö- lötti tagot választ, akinek az országos iskolatanács ülésein tanácskozási joga, az igazgatótanácsokban (správni sónál) ellenben teljes szavazati joga van. A polgárság az országos iskolatanácsokban kétszer annyi taggal van képviselve, mint a tanerők. Egy-egy tagot küld ki Prága, Brün.n, Pozsony és Ungvár város kép- viiselőbesliülete. A többi tagot pedig az illetékes országos képviselőtestületek választják. Az iskolatanácsba választhatók olyanok is, akik nem tagjai az országos kép viselő testületnek. Az országos iskolai tanács szakreferensei az országos tanfelügyelő, a tanügyi 1 közigazgatási és iskolaellátási szakelőadó. A I hatóságok képviselői az országos iskolatanácsban: az országos hivatal képviselője, az országos pénzügy igaz? a\ óság 'képviselője, az országos hivatal hatósági orvosa és egy technikai tisztviselő. Az országos Füftolatanács na’rsze'jaás: tagozódása Az országos iskolatanács nemzetiségi tagozatokra oszlik. Minden nemzetiség számára külön országos iskolatanácstag-ozai állítandó fel, amennyiben az illető nemzetiségnek nyelvén tanító iskolák tanítósága legalább egy taggal, az illető nemzetiség két polgári taggal van képviselve az országos iskolatanácsban. A tanítók a szak tagozatban (?), az országos képviselőtestület által választott polgári képviselők a saját nemzetiségi tagozatukban foglalnak helyet. Az országrész íővárosa által választott polgári tag valamennyi tagozatban helyet foglal, amelyekben az érdekelt városi iskolák képviseletiéi birnak. Az országos tanfelügyelők abban a tagozatban foglalnak helyet, amely alá azok az iskolák tartoznak, amelyek az ő tamfeMiigyalőségük kerületét alkotják. A többi referensek és a hivatalok képviselői valamennyi tagozatban helyet foglalnak. Az országos iskolatanács évente legalább kétszer teljes ülést tart, a tagozatok pedig évente legalább egyszer. Rendkívüli üléseket az elnök a szükség szerint hív egybe, de köteles egybehívni, hogyha a teljes ülés egybehivását legalább hat tag, a tagozatét pedig legalább három tagozati tag kívánja. Minden isk ol a tan ács tagozat b an az elnök a folyó évre fölállítja az úgynevezett igazgató- tanácsokat (správni senát). Az igazgatótanács áll egy elnökből és két ülnökiből. Az elnök az országos iskolatanács egy tisztviselője, helyettese pedig egy szakreferens, az egyik iilinök a tanerők, a másik a polgárság köréből kerül ki. E tanács hatáskörében áll határozni olyan ügyek fölött, amelyekre nézve konkrét esőtekben az iskolatanács jogosult dönteni. (?) Határozatait szótöbbséggel hozza- Az elnök köteles fölfüggeszteni az igazgatótanács azon határozatát, amely nézete szerint (!) ellen (mondáéiban áll az érvényes rendelkezésekkel vágj’’ sérthetné a közérdeket. Járási iskolatanácsok Minden tanügyi járásiban rendszerint egy járási iskolatanács lékeit telik. Amely járásban több nemzetiség él, ott minden nemzetiség számára külön járási iskolatanács létesítendő, ha az illető nemzetiség legalább harminc (!) százalékot képvisel és legalább tiz nyilvános népiskolával rendelkezik. Ha a tanügyi járásban valamely nemzetiség számára külön iskolatanácsot nem létesítenek, úgy az országos iskolatanács az illető nemzetiség iskoláit egy más tanügyi járásban működő nemzetiségi járási iskolatanács alá osztja be. A járási iskolatanács áll: elnökből, a tanerők, a polgárság é6 a járási hivatal képviselőiből. A járási iskolatanács elnöke az illetékes járási tanfelügyelő. Helyettesét a járási iskolatanács a maga köréből választja meg teljes ülésén. A tanítóság számaránya szerint kap, képviseletet. Ötven tanítóig kettő, százig három, kétszázig négy és ennél több tanító után öt képviselője van. A polgárság képviselőinek száma mindig kétszer annyi, mint a tanítóságé és azokat a járási képviselőtestület választja. A vegyes nemzetiségű járásoknál, ahol külön nemzetiségi járási iskalatanács létesül az egyes iskolatanácsokba csakis az illető nemzetiség hozzátartozói választhatók és azokat a járási képviselőtestületnek csak azon tagjai választják, akik az feleségem azt mondta: — Véletlen lehet. Tévedésből elszámitotta magát. Este elmentünk egy vendéglőbe és jóllaktunk. ' Másnap valami furcsa, kerek, rántott szeletek kerültek az asztalra. Amint a boncolásnál kiderült: panirozott parizer volt. A feleségem loszalasztotta Zsófit a mészárszékbe, hozatott borjuszeletet és megsütötte. A parizert Samu fogyasztotta ol nagy deticiával. Aznap történt, hogy Kató hazaküldte a feleségem uj ruháját — Vedd fel! — mondtam, — aztán mutasd meg magad! Én bemegyek dolgozni a szobámba. Mikor vagy két óra múlva kinéztem, hogy megkérdezzem, mi történt, hogy még most sem mutatkozik, azt felelte: — Még nem jó! Visszaküldtem, mert egy kis hiba volt rajta... A szeme azonban ki volt sirva ég egész este rosszkedvű volt. Következő nap a leves kozmás volt ugyan, de nem bántam, mert a rántáslevest ugv sem szerettem. Nagyobb baj volt, hogy a főzelékkel plakátot lehetett volna ragasztani, lmst azonban a legszorgosabb búvárkodás mellett is alig birkám benDe többet felfedezni néhány apró falatnál — Hát ez nem lehet! — szólt a feleségem türelmét veszítve. — Ez már több a soknál! — Sőt! — feleltem. — Kevesebb a semminél. De nem baji Majd én szólok Manóinak! Fogtam a telefont és felhívtam. — Mancikám, — szóltam, — ne haragudj, de egy kis hiba van a koszt körül... — Hiba? — kérdezte egy méltatlankodó hang. — Miféle hiba? — Eleinte remek volt minder és elég is volt. Most azonban pár nap óta... részben a minőség részben a mennyiség nagyon leromlott... Bizonyosan elkerülte a'figyelmedet a dolog és azért kérlek,., y Nem engedett tovább beszélni: —- Kérlek! — felelte sértődötten. — Egyáltalában nem értem az eg^sz panaszt, de ha megbántátok, nem muszáj tőlem hordáim. Sőt, ha kritizáljátok, már nem is küldök! Tudom én jól, hogy honnan fuj a 6zél!... De ha neked Ztófi előbbre való, mint én... hát csak főzess vele! Szervusz! Azzal letette a kagylót. Elképedve nézíem a feleségemre: —- Megharagudott! — szóltam. — Pedig ezt igazán nem akartam. És ugyiátszik, Zsófi már mondott neki valamit... Hol van Zsófi? A vallatásnál kiderült, hogy Zsófi, ahányszor a kosztért ment, mindig megtette az észrevételeit és hogy már a legrosszabb viszony fejlődött ki eddig is közte és Manci közt. Zsófit lehord- tuk és elhatároztam, hogy kibékítem Mancit, mert összeveszni mégsem szerettem volna vele ezen a dolgon. írtam egy szép levelet, megmagyaráztam, hogy félreértésről van szó, hogy Zsófi kikapott és hogy ezentúl nern is ő fog az ételért menni, hanem a házfelügyelő fia. És ezt elküldtem neki egy hatalmas virágcsokor kíséretében. Másnap megint bőséges és jó koszitot kaptunk. — Na látod! — szólt a feleségem. — Csak meg kellett mondani! Most már rendben lesz minden!... Bár az én ruhám dolgát is ilyen könnyen rendbe lehetne hozni. — Miért? Hát mi történt a ruhával? Szomorú sóhajtás és lemondó legyintés volt a válasz. — Elrontotta Kató? — Még ha csak elrontotta volna! De hozzá el se ismeri, hogy elrontotta! Halálosan meg- apprehendált! Csak úgy tudtam kibékíteni, hogy odaadtam neki a másik ruhára való anyagomat is. Ezt pedig elküldtem a rendes eznbó- nőmhöz, hogy igazítja át. De, 6ajnoe, nem lehet, mert kiszabott belőle egészen és már nem kapok hozzá anyagot... De hát ezért csak nem fogok összeveszni ilyen régi barátnőmmel? — Hát persze! — mondtam. — De azért a másik ruhát mégse bíztam volna rá. Hogy azt is elrontsa! — Nem fogja elrontani! Most már vigyázni fog! Éppen úgy, mint Manci a koszttal. Ilát ebben alaposan tévedett a feleségem. Mert az történt, hogy Manci kegyesen megbocsátott ugyan és pár napig jó, azaz ehető és elég is volt, amit küldött, de aztán egy szép napon megint megjelent a rántottparizer, majd a mikroszkópikus husadagok és a keletien élesztős tészták meg a ragadós rétesek. írtam Mancinak, hogy egyelőre beszüntetjük a koszthordozást, mert a doktor diétára fogott s őt nem terhelhetem azzal, hogy nekem külön főzzön. Azt felelte, hogy érti, rendben van, Ő azért nem haragszik, csak ... csak ... Hát, hogy a „csak...“ fulánkja se maradjon a szivében, meghívtuk őket vacsorára. Pompás disznótoros vacsora volt, én azonban, sajnos, csalt jércelevest kaptam és párolt almát, hogy igazoljam előttük a diétát. Közben, — tisztességgel legyen mondva, — a nyálam folyt a jó hurka-kolbászért. Zsófi erre az alkalomra fölvette azt a ruhát, amit Kató varrt a feleségemnek. Nem a kék zsorzsettet, hanem a másodikat, a feketét, amit szintén elrontott, úgy, hogy a feleségem Zsófinak adta, A kéket elajándékozta az unoka- hngánaik. Vacsora közben Katóra terelődött a szó. Manci közölte, hogy most rendelt Katónál egy ruhát. A feieségom Zsófira nézett, amint az éppen tányért váltott. Láttam, hogy kísértésben van, hogy elmondja a két ruha esetét, de aztán csak nyelt egyet és mindössze annyit felelt: — Hogyne!... Én is csináltattam vele már kettőt... Volt két. gyönyörű anyagom... És sóhajtott hozzá egy bánatosat, Manci egy kis éllel felelte: — Igen, tudom! Kató panaszkodott, hogy nem egészen voltál megelégedve,.. De én axillető nemzetiséghez tartoznak. A járási hivatal a járási iskolatanácsba két képviselőt küld, ezek egyike a hatósági orvos. A járási iskola- tanács ülésén a járási hivatal képviselői tanácskozási joggal birnak. A járási iskolatanácsoknál az országos iskolatanácsoknál létesített igazgató tanácsok ana^ lógiájára ugyancsak fölállitandók az igazgatótanácsok (spránvni senát). összeállításuk, működésük, határozataik analógak az országos igazgatótanácsokéival. Az önálló statútummal és rendezett városi tanáccsal bíró városok önálló városi tanügyi járást képeznek. Amennyiben az ilyen önálló városi tanügyi járásban különböző tannyelvű nyilvános iskolák vannak, az egyes nemzetiségek szerint külön városi iskolatanácsok létesítendők. A járási tanfelügyelők állami tisztviselők jellegével birnak és az illetékes országos iskolafel ügyelőknek vannak alávetve. Szolgálati viszonyaikat kormányrendelet fogja szabályozni. Az országos iskolatanácsok véleményezése alapján az iskolaügyi minisztérium nevezi ki őket. Helyi Iskolatanácsok Minden iskola-községben rendszerint egy helyi iskolatanács létesítendő. Amennyiben a helyi iskolatanács hatásköre alá a községben többféle tannyelvül iskola van, úgy külön helyi iskolatanácsok létesítendők minden nemzetiség számára. A helyi iskolatanács áll az elnökből, az iskolák képviselőiből és a község képviselőiből. Az elnököt és, helyettesét a helyi iskola- tanács választja szótöbbséggel a saját köréből. Az iskolák képviselői egyrészt a tanítóság képviselői, másrészt a szülői szövetségek képviselői. Amennyiben az iskolatanács alá tartozó iskoiá- ban két tanitó működik, úgy mindkettő tagja a helyi iskolatanácsnak, ha legalább hárman legfeljebb hatan vannak, úgy a maguk köréből két képviselőt választanak, ha legalább heten s legfeljebb, kilencen vannak, akkor négyet, egyébként pedig öt képviselőt. Az iskolaigazgatók, amennyiben nem választották be őket tagokul, tanácskozási joggal részt vehetnek a helyi iskolatanács ülésein. A szülői szövetséget annak elnöke képviseli, amennyiben több szülői csoport létezik, úgy a korban legidősebb elnök. A polgárság képviselőinek száma kétszer annyi, mint a tanítóság képviselőinek száma. Az olyan iskola-községben, ahol több iskolatanács van (a különböző iskolák számára), az illető iskolatanácsba csakis az illető nemzeti kisebbség tagjait lehet beválasztani s őket csakis az illető nemzetiségű községi képviselőtestületi tagok választják, ha legalább hárman vannak, egyébként az egész községi képviselőtestület ejti meg a választást. Az iskola ügyi mmisztériium a 292/20. ez. törvény 2. §-a alapján helyi iskolai választmányokat létesíthet gziovenszbó és Ruszinszikó területén levő községekben, ahol illanni elemi vagy polgári isk c tó van. A helyi iskolai választmány az iskoláik 6 a szülői szövetségek képviselődből áll, ha oly gyermekekről van szó. akik a helyi iskolai választmány hatáskörébe tartozó iskolákba járnak. Az iskolatanácsok tagjai és póttagjai csak csehszlovák állampolgárok lehetnek, akik legalább a 26-ík életévüket betöltötték a választás napján és a választók névjegyzékéből nincsenek törölve. Scntán megnyugtattam, hogy te túl kényes vagy... Hiszen nektek az én főztem se tetszett. Pedig látod, Kató is tőlem hordát és el van ragadtatva. Sietve vágtam közbe: — Azzal lehet is! Bár én is azt ehetném most is!... De látod: betegkoszton élek ... A minap aztán az történt, hogy Manci felhívta a feleségemet telefonon és keserű szemrehányást tett neki, amiért nem beszélte le róla, hogy Katóval varrassa meg a ruháját. — ... Mikor tudod, mennyire nincs kidobni való pénzünk! Ez igazán nem volt 6zép tőled! í«5 képzeld: még ő haragszik! Mikor megmondtam neki, hogy a ruha rossz, azt felelte, hogy még mindig sokkal jobb, mint az én kosztom, amit hetek óta kiönt a moslékba! Hát ilyen szemtelenség! A feleségem ekkor elkövette azt a könnyelműséget, hogy közölte Manóival a két ruha történetét. — Oak, tudod, nem akartam szegénynek rontani az üzletét... És neki se akartam szólni. Gyöngédségből. — Elég rosszul tetted! — felelte Manci, -h Ez nem barátság! Engem beugratni! Azóta Manci apprehcndál. De nem csak Manci, hanem Kató is, akinek Manci mérgében a fejéhez vagdosta mindazt, amit a feleségem mondott róla. Tegnapelőtt találkoztam vele az uccán, köszöntem neki, de elnézett a fejem fölött a levegőbe. Mit csináljak? Próbáljam kibékíteni? Hogyan? És minek? Hogy még egy ruhát, elront- eon ? Nagyon mérges voltam. És gorombán megtiltottam a feleségemnek, hogy Jucinál rendeljen kalapot, mert ennek a barátnőjének meg az jutott eszébe, hogy kalapszalónt nyit, minthogy ők is tönkrementek. Hogyisne! Jucitól kalapot! Hogy vele is ösz» szevesszünk? Hiszen már nem marad egyetlen, barátunk sem!
