Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-20 / 289. (3102.) szám

10 T»RS<M-MAGtaftHIRLAH 1932 december 20, kedd. SzroHAlKcnivKtlLTCn^ KELL A SZÓ DOKUPIL ISTVÁN versei Kassa, Í932 Dofauipiil István rövid ődő alatt már második verskötetével lép a nyilvánosság elé. Tavaly jelent meg a „22 éves vagyok'* cimü, mostanában az előt­tem fekvő „Kell a saó“ cimü füzete. Már ars első kötetéiben is feltűnt a fiatal poéta tiea'.ult fonma- éraéke, ami egészen szokatlan manapság, mert a fiatal generáció újszerűséget keres a régi formák széttörésében, a ma divatos úgynevezett „szabad versek" szinte kizárólagos használatában is. Vajú­dó idők kusza, zavaros megnyilatkozása általában a mai fiatalok lírája. a válságba került individua­lizmus keres benne uj utakat a kialakulásban lévő ivolíi&kitw világszemlélet felé s mert ennek e meg­váltás gyanánt elképzelt életnek még a körvonalai •sem bontakoztak ki határozott formában, a lira iránya is javarészben nagy szavak, üres markoló- sok útvesztőjébe sodródik. Ez állal áll elő a „li-rai költészet válsága", amit szeretnek sokan hangoz­tatni, mert állítólag a kollektív világszemlélet ma­gát a Mra alapját, az egyénnek éppen egyéni ér- zéövilágát támadja meg. A válság azonban csaik fel­színes, nem mélyreható, mert a líra, mint az em­ber lelkiségének megnyilvánulása soha ki nem .halhat, a látszólagos dekadenciának az az oka, hogy az ember, különösen • a lírikus egyéniségek még nem eszméltek rá világosan annak az uij vi­szonynak a kellő tudatára, amely az uj világszem­lélet által az egyén és a koMekitivum közt ki keli, hegy alakuljon. Sokan abban keresik a megoldást, hogy tömeg- érzést próbálnak megszólaltatni. Ez vagy határo­zatlan fogalom körű bizonytalanságra, vagy prog- ramköiitészetre, „vezércikk! inára"' vezet. Mások visszasírják magukat a régi világba 6 mert ehhez nem találnak a megváltozott uj életben tartalmat, a régi lira fráziskellékeit variálják inkább ötletes- seggei, miint tehetséggel. Ezt talán „operett-slager- Iirának" lehetne nevezni. Az első irány elveti a formát, mert azt hiszi, hogy a kötött forma lehe­tetlenné teszi az őszinte, szabad gondoláik iifejezést, a másik a kiélt formák értékét túlbecsüli s ezekért feláldozza á tartalom újságát is. Az elsőben több ez akarat, mint az érzés, a másikban több a 6zen- timemtalizmus, mint az érzés, egyszóval a mai lira mindkét szélsőségében éppen a lira lényege, az ér­zés sikkad el. Dokupil István költészetének helyét talán a két szélsőség középutján keit megkeresni. Keresi a viszonyt, mely őt. a liiraii érzésekkel m.egáldott egyént az emberi közösséghez kapcsolja, de nem szakit gyökeresen a régi lira formalizmusával csők _ azért, hogy mindenáron modemnek mutatkozzék. Kern használja ki a magyar nyelv erejét „döbbe­netes" nagyszavakra, nem hiszi, hogy szavakkal, bármilyen mgyhanguak is, meg lehet váltani a világot. Neki is „kell a szó", de csak „ ha tettre hajt". Az első impresszió a kötetről, hogy elénk állt egy költő, mintha magán akarná példázni, hogy a balra tévedt életben is boldogíthat, vagy legalább is enyhülést nyújthat a szépségek meglátása, ha álmodozva értelmet keresünk bennük. Ebben, sok­szor a legegyszerűbb doigokna* szinte szimbolikus értelemmel való felruházásában, az értékük meg­találásában sok kedves, meleg hangulatot, ötíetes- séget ta’áiúnk a fiatal poétánál, (pl. ,kémények", „kaláris") s hogy ezekre az emberi részvét, a má­sokért való aggódás, vagy a segítő szándék gondo­latával utal, mutatja, hogy nemcsak az egyéni élete fcolos neki, részvéttel és soreközösség meleg­ségével nézd a mások sorsát is Sokszor nem bízik ebben a szépséget mutogató bivalósában. „Poros, pókhálós hangulatnak" mond­ja az álmodozásait („Poéta lettem"), fél attól, ..hogy már sokat játszik e szóval: Élet" (Játék), nem találja hivatásának titok-kulcsát,, vagy az órá­jával szidatja magát, hogy .megint lopja az időt", így van költészetében valami dekadens vonás, mely elárulja, hogy sem magában, sem az embe­rekben általában nem hisz föltétlenül (Bábszínhá­zát nézek, — Sélabot), de nem fülled meg ebben a lemondó hangulatban, ©őt inkább keresi a mene­külést belőle, mert: „Az erő: a Föld: a Valóság!" t a „rohanó fiatalokban" látja a megváltás lehe­tőségét. így őrlődik két világ malomkövei közt az ifjú poőtalélek 6 a jövője azon dől el, hogy a kétség­telen kifejezésbe ld erejét valóban a „tettre hajtó" szavakba tőkésíti-e, vagy eljátszik velük, hogy magának és másoknak egy-egy percre bufe led tető örömöt szerezzen. Veszélyes válaszúton áll ma ez a 23 éves költő, mert a könnyen ömlő verselgetés igen könnyen csábíthatja kitaposott utakra. Sok­ra r bizony megesik, hogy a 'szabályos forrna ked­véért elejt egy-egy szép, nagy gondolatot (Hanni­bál útja) s igy sok verse van, mely üres kérdésbe zökken, vagy szinte kiált, e — megzenésítés után, mórt inkább gondola'ot ébreszt, mint elmond. (Magam vigasztalása, Játék, Keresztek üzenete stb.) Néha még érzik a stílusán is némi. .idegen hatás s éppen, ment .ritkán, kirívó ez a különben már jórészt egyénivé érett nyelvezetből. (Gond- malmok, soha-ülés link.) Általában kedves, biztató jelenség a fiatal poéta, niert van hite, — ha el íe lankad néha, van meg­váltó akarata, ha itt-ott el is veszti benne a bizal­mát. És ami a 1 egrokonszenvesebb, nem affektál- ja a nagyotakarást, nem keres semmitmondó nagy­képűséggel uj szavakat, uj kifejezési formákat, nőm fújja föl bombasztokiká a semmit. Nem azért ir, mert iírni akar mindenáron, de mert írnia kell, mer t ez lelki szükség neki. , A szlovák piktora mesterei Érsekújváron £Á<5P> . Érsekújvár, december 17. (Saját tudósítónktól.) Az Érsekuvári Szlovák Nőegylet rendezésében igen értékes kiállítást láthattunk az elmúlt héten Érsek­újváré t;t. Alexy János, Bazovszky MilMm, Kollár Jó­zsef és Palugyay Zoltán jártak személyesen Érsek- ujvárott s bemutatták reprezentatív alkotásaikat. A zsidó iskola nagytermében tartott kiállítás ver- nissageán az énsekujvári társadalom minden rétege képviselve volt, nemzetiségre való tekintet nél­kül, sőt — számarányának megfelelően — a ma­gyar közönség talán többségben volt azok között, akik a szlovák festőművészek alkotásai iránt ér­deklődtek. Az egész héten át nyitva tartót kiállí­tást állandóan nagy közönség látogatta s ami a legnagyobb meglepetése a kiállításnak, a lelkes rendezőség agilitásának hatása alatt a művészek­nek közel 20.000 korona értékű képet sikerűit eladniuk. Négy igen érdekes tehetség a négy művész, akik közül kétségtelenül Alexy János a legjelentősebb. Képei a szlovák piktorra azon irámyához tartoz­nak, amely Benka Mártonnal kezdődött s ami rajta és Bazovseíkyn kérésziül az erősen dekoratív hatású sajátos szlovák iskolát teremtette meg. Vo­nalaival, színezetével, formáival a szlovák falu lel­két tükröztetík vissza ezek a képek, amelyek azon­ban mindenképpen elütnek a szomszédos szláv né­pek, akár a cseh, akár pedig az orosz nép művé­szetétől. Tipikusan szlovenszkói festészet, a ma­gyar iskola nyomaival, amellett teli invencióval, egyéni meglátással s becsületesen művészi török vé­cékkel. Alexy figurális képeiben érdekes, bátor kompozíciókat teremt, halk lírára törekszik s mig színezetével a szlovák keramíkára emlékeztet, ad­dig technikájában közeláll pályatársához. Bazovszky Milánhoz. Bazovszky — éppúgy, minit Alexy — Budapesten kezdte festészeti tanulmányait, Róthy tanítványa volt s bármennyire zseniális kifejezője is a legtipi­kusabb szlovák tájaknak s a legtipikusabb szlovák népiéleknek, a magyar piktora hatása alól teljesen nem szabadulhatott. Rendkívül dekoratív hatású, egyéni kompozíciói az egész szlovák piktorára nagy hatással voltak, s kétségtelenül együk leg- szuggesejtivabb egyénisége a szlovák festészetnek. Különösen legfrissebb müvei, a mozgalmas „Hro- ohot" s a gazdag színezésű „Na listie" erőteljesek. A „Három asszony" ciimü vászon fojtott drámaieága megállítja a nézőt. Kollár József — Rudnay-tanifvány. ő a „konzer­vatív" festő ebben az aránylag modern együttesben. Finom tónusú (selmeci) tájképein, kívül főleg inte- rieurjeá hatásosok. Palu gyay Zoltán, munkád közül az ak varéi lek az igazi értékek. Freskó-szem, aranyhálíterü kompozí­ciói feltűnően érdekesek, de néhány kitűnő képe mellett ő alkalmazta a legkevesebb önkritikát a kiáliliitott képek kiválogatásánál Igen tehetséges piktor, aki apró finomságok leheletszerű érzéke­lésére képes. (*) Nagy siker jegyében zajlott le a SzMKE nyitrai Arany-estje. Nyitrai munkatársunk jelenti: Szombaton este a Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet harmadik nyitrai kiül t»ures tjét rendezte Arany János halálának 50-ik évfordulója alkalmá­ból. Nyitra és vidékének gerinces magyarsága ez alkalommal újabb tanujelét adta annak, hogy a magyar kultúra iránti rajongása lankadatlan. A SzMKE lelkes nyitrai vezetősége nagy lelki élve­zetet nyújtott ezzel az előadással. A nagy gonddal összeválogatott műsor magán viselte a nagyértékü irodalmi kultureiőadás bélyegét, mig a szereplők tudásuk legjavát nyújtva oldották meg feladatukat. A színpadon Arany János babérkoszorus képe dí­szelgett. Franca Lsei Lajos dr. prépost-kanonok, az egyesület elnöke magasan szárnyaló beszédben méltatta Aranyt. A negyedórás tömör, magvas beszédet tapsorkán fogadta. Cséffalvay Kató ráter­mettséggel és nagy sikerrel szavalta el Petőfi ver­sét Aranyhoz. Lósy Béla tartalmas emiékbeezédet mondott Arany Jánosról. Ungváry Ferenc a Walesi bárdokat szavalta. Megrázó erejű interpretálása volt az örökezép Arany-versnek. Az egyesület férfikara Szőke József karnagy vezetése mellett Arany-dalokat énekelt. Az énekkar eddigi szerep­lései teljes sikert hoztak, s ez alkalommal is leír­hatatlan lelkes tapssal honorálta a közönség a fővárosi nívójú dalárdát. Az est fénypontja Verő Gézáné volt. Verönó, akit úgy a rádióban, mint leg­utóbbi pozsonyi szereplése tett ismertté az egész ország magyar közönsége előtt, a Zách Klára című Arany-verset szavalta. Amit Yerőné ez alkalommal nyújtott, az maga a kiforrott művészet volt. Leiké­nek egész finomságát vitte bele az előadásba. A közönség percekig tartó tapsorkánnal jutalmazta. Utána Verő Géza lépett a függöny elé. Az Arany­ünnepély véget ért és a műsor vig része követ­kezett. Verő aktuális furcsaságokkal mulattatta a közönséget, majd rendkívül ügyes rendezésiben egy dialóg következett az „AdóvalLomás" Szintay Nándor és Verő Géza szereplésével. Az est záró­száma a „Csoúadoktor" c. egyfelvonásos kedves vígjáték volt, melyet Szintay Nándor rendezett nagy hozzáértéssel. A vígjáték szereplői Z. Jani- csek Anna, Szintay Nándor, Lettkó György, Szőke József, Mandák Kálmán és Kálmán Lajos nagysze­rűen oldották meg feladatukat. Szintay a pécsi színház egykori bonvívántja tökéletes alakítást nyújtott, mig a többi szereplő, a kipróbált régi mii kedvelőgárda tagjai ez alkalommal ismételten bebizonyították rátermettségüket. A nagysikerű kultűrést éjfélkor ért véget. D. L A szuditanémet gyáriparosok szövetségének intő szavai Prága, december 19- A szóidét mnémet gyár­iparosok országos szővetsógének a múlt na- pokbam tartott vitaestjén megállapították, hogy a gyáripar legtöbb szakmájában a hely­zet egyenesen vigasztalan. Egyes ágazatok­ban a forgalom a normálisnak 25 százalékára csökkent. A csehszlovákiai termelésben az ■élénkülésinek eddig legcsekélyebb nyoma sem tapasztalható, ezzel szemben például a berlini konjunkturavizsgáló intézet tárgyila­gos és gazdasági statisztikai számokkal alá­támasztott megállapításaiból arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a német ipar a válság mélypontján túl van s útiban van az újjáépí­tés. Az élénkülés hasonló jelei láthatók más államokban is. Ezzel szemben Csehszlovákiá­ban különösen a kereskedelemügyi minisz­tériumban megtartott ankétek eredményei szerint különösen a kivitelre dolgozó ipari szakmákban, a textil- és üvegiparban sem­mi'éle javulás nincs. ; A jövő számára is kedvezőbb eredmények csak úgy várhatók, ha az állam — más or­szágok példája szerint — az államháztar- ! fás egyensúlyához szükséges intézkedése­j két gyorsan kereszfcülviszi, a takarékossági intézkedéseket végrehajtja s kiadási gaz- ! dálkodásában az uj. jelentősen alarso­} nyabb gazdasági számokat maradék nélkül figyelembe veszi. Ha a termelós:t, amely az óriási adóterhek és ezek kíméletlen behajtása miatt eddig is nagyon szenved, újabb elviselhetetlen adó­terhekkel sújtják, úgy a válságszerü jelensé­gek nö vekedése, a válság ki mélyülése e a munkanélkülieég emelkedése elkerülhetet­len­A külkereskedélmi politika terén haladék­talanul meg kell teremteni a liberális gazda­sági politika föltételeit. A külföldtől való hermetükus elzárkózás pillanatnyi előnyei igazán csekélyek, elenyészőok, viszont tartó­sak azok a hátrányok és károk, amiket a ke­reskedőd mi forgalom elzárása idézett elő. A jelon elzárkózást politika a legjobb utón van, hogy a csehszlovákiai termelés kiviteli (*) A „Weekend" bemutatója a kassal magyar színházban. Neon jelentős, már a meséje után is kimondottan a nyári színpadok részére készült darab, egészen könnyű muzsikával, melynek kassai előadásait csak a Neményi Lili szereplése tette kedvessé, élvezhetővé és szimpatikussá. Ismét az volt, akinek ősszel ismertük meg: tehetséges, ele­gáns, még a szemrebbenésben is színésznő, aki gyöngébb szerepekben is megtalálja azokat az őszinte eszközöket, amikkel minden csináltság nélkül hatni lehet. Énekes tánca, játéka ezúttal is megérdemelt sikert aratott s a közönség sokszor tapsolta a függöny elé szívesen látott kedvencét. Mellette a kassai színpadon először szereplő Sár- vay Rózsi szintén nemi mindennapi képességeit kell kiemelnünk, akinél a temperamentum, a játék-, tánc- és ének tudás szerencsés összetételben páro­sulva egy értékes színésznő portréját adják. ,.Wee- keiud“-beli debüje tetszett és reméljük, hogy a tár­sulat részére föltétien nyereséget jelentő képessé­gei a további sikereket is meghozzák számára. A többi szerepekben a jóhumoru Szigethy Irén és Vágó Artúr, a remeik táncokkal brillírozó Rajz Jancsi s vele a szépen fejlődő, tánctadásával sok reményre jogosító Szenes László, a szépen éneklő Sólyom Győző (kár, hogy nem öltözik megfele­lőbben), Vécsey Ilona, Vincze Emimi, Nómetlhy Zol­tán, Kardos Margit, Erdész Irén s egv ügyes tánc- számban Geszti Mária állították minden tudásukat az előadás szolgálatába. Külön érdekességet jelen­tett a főrendezővé avanzsált Vágó Artúr munkája is, aki ezzel az előadással debütált mint rendező és a darab hiányait megfelelő mozgalmassággal, öt­letekkel és szerencsés kiállítással tudta pótolni. A zenekar élén Fischer Károly karnagy biztos tudása tette elfogadhatóvá a teljesen könnyű muzsikát. (—béri.) (*) Egy lévai zeneszerző uj müvei. Lévai tu­dósítónk Írja: Adorján Hugó dr. lévai orvosról közelebbi ismerősei már régen tudják, hogy egy csomó hangulatos magyar dal szerzője. Az öreg cselló, Kocsmából a kávéházba, Meghalt az édesanyám, Édesanyám, ne haragudj kérlek ... kezdetű dalait már széles körben ismerik és dalolják. Tavaly nagyobb sikere volt,, amidőn Budapesten szerzeményével dijat nyert. Ador­ján Hugónak most Rózsavölgyi kiadásában több uj szerzeménye jelent meg Barna Pál szö­vegére. amelyek az Ádorján-zenének csengését szélesebb körökbe fogják szétvinni. Mert a> „Higyje el, nem tudnék mást szeretni" tangó- dala, „De jó, ha veled vagyok" slow-foxa, „Csak ngy szép az élet" angol valcere, „Hidd el nekem" foxtrottja nem a túlzó jazz-zene, ha­nem a magyar fülnek kellemes, melodikus dal- lamu darabok közül való, éppen azért előblb is nigeri meg a magyar közönség tetszését. kapuit teljesem befalazza. A mezőgazdaságnak az önellátás irányá­ban való erős kifejlesztése hozza magával azt, hogy mig régebben az árukicserélés a mezőigazdasági és ipari termékek között bo­nyolódóit le, addig ma az árukicserélésnél az ipari nyersanyagoknak, félárunak és árunak jut nagyobb szerep. Ha a prágai kereskedel­mi politika a behozatalt tovább fogja szoríta­ni, úgy a gyáripar a kiviteli kereskedelem föltételeit nem képes fenntartani. Ez a fejlő­dés már most észlelhető különösen azokkal az államokkal való kereskedelemben, ame­lyek pénzügyileg gyengébbek s amelyek csak mezőgazdasági terményeikkel volnának képesek megfizetni a csehszlovák árut. Min­denütt, ahová Csehszlovákia eme mértéken fölül exportál, a követelések befagyásával kell számolni, mely követelések természete­sem az iparnak és a bankoknak is nagyon hiányzanak. Ezeknek a veszélybe, jutott kö­veteléseknek a mozgásba hozása csak oly liberális politikával lehetséges, amely az egyes gazdasági csoportok érdekellentétei közölt a kiegyenlitő igazságosság álláspont­ját képviseli s annak betartására törekszik. Csehszlovákia egész közgazdasága, vala­mennyi kereseti ágazata egy sorsközösség­nek tekintendő s az egyik gazdasági ágazat nem részesíthe­tő előnyökben a másiknak a terhére és ro­vására. A csehszlovákiai gyáripar a legjobb utón van afelé, hogy a nagy értékesítési piacokról tar­tósan kikapcsoltassék, azokról a piacokról is, amelyeken évszázados összeköttetések s a földrajzi helyzet folytán uralkodott. így például a csehszlovák gyáripar a rendkívül fontos jugoszláviai kivitelt beszüntetni kény­telen, mert a kliringszámlára eszközölt befi­zetésekre 3—4 hónapig kell várni, mig más államokbeli exportőrök a követeléseiket a ■kliiringszámláró’l 2—3 héten beliül kézhez kapják. Ezenkívül a csehszlovák gyáripari kivitel terhére 100 millió koronás fedezetlen követelés is jelentkezik, ami más kiviteli ál­(*) Móricz Zsigmond uj regénye: Rokonok. Mó­ricz Zsigmond a magyar élet sok nagy tragédiá­ját és sok derűs komédiáját irta meg ragyogó könyveiben. Uj regényében elvegyül a tragédia sötét éjszakája- a komédia nevető reggeli napsuga­raival. A magyar élet nagy tragikomédiája ez a könyv. Annak a magyar úri életnek, amelynek ve­zető elve a kéz kezet mos. Mindenkinek rokona, mindenkinek lekötelezettje 6 az a magyar rokon, aki egyszer becsületesen ki akarja magát szabadí­tani a kis és nagy rokonság hínárjából, előbb-utóbb kényszerűen visszahull a nagy családba. Ennek a regénynek a hőse, a nagy alföldi parasstváros uj főügyésze is megpróbál tisztán és bátran uj utat keresni a végtelen mezőkön átvonuló, kitaposott mesgyék helyett. Az uj ut vándora azonban nyom­ban magára marad s az első keresztutnál össze­találkozik a régi mesgyék utasaival: nincs más menekvés, velük kell haladni mindhalálig. Monda­nunk sem kell, hogy Móricz Zsigmond úgy ismeri ezt az egész földet, mint. a tenyerét. S mikor alap­jait keserű-vidám nevetéssel táncoltatja végig az izgalmas és érdekes mesén, egy könnye is van szá­mukra és egy megbocsájtó, megértő, szerető moso­lya is. Móricz Zsigmond kitűnő uj regénye a nép­szerű Athenaeuim 13 koronás regényeinek rozozatá- ban most jelent meg. (*) Angyal Géza körmöcbányai képkiállitása. Körmöcbányái tudósítónk jelenti: Angyal Géza akadémiai festőművész Körmöcbányán képkiál- iitást rendezett. Műtermében mintegy 130 da­rab festményt mutatott be. A művész kiállítá­sára néhány száz, névre szóló meghívót küldött széjjel, de különben is szabad bemenetelt bizto­sított minden érdeklődőnek. Megemlítendő, hogy dacára a nagy krízisnek, mintegy 16 kép cse­rélt gazdát, tehát a művészetre, az igazi művé­szetre még e súlyos időkben is találunk áldo­zatkész mübarátokat. A művészt legújabban Romániába -hívták meg, Temcsvárott és Buka­restben rendezendő kép kiállításra. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN: Kedd: Légy jó mindhalálig. Vaezary Piri vendég- felléptével. Szerda: A cigány. Csütörtök: Az uj Goldstein Számi. Péntek: Ludas Matyi. Szombat: (Nincs előadás). Vasárnap d. u.: Csárdáskirály nő Vasárnap este: Hawai rózsája. Hétfő d. u.: Főhadnagy nr, a feleségem. Hétfő este: Ezerjó. SÉF- Ajánlja a „Nagyasszonyt" nöisraeiősoé JW! kö*u - -

Next

/
Thumbnails
Contents