Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)
1932-12-20 / 289. (3102.) szám
10 T»RS<M-MAGtaftHIRLAH 1932 december 20, kedd. SzroHAlKcnivKtlLTCn^ KELL A SZÓ DOKUPIL ISTVÁN versei Kassa, Í932 Dofauipiil István rövid ődő alatt már második verskötetével lép a nyilvánosság elé. Tavaly jelent meg a „22 éves vagyok'* cimü, mostanában az előttem fekvő „Kell a saó“ cimü füzete. Már ars első kötetéiben is feltűnt a fiatal poéta tiea'.ult fonma- éraéke, ami egészen szokatlan manapság, mert a fiatal generáció újszerűséget keres a régi formák széttörésében, a ma divatos úgynevezett „szabad versek" szinte kizárólagos használatában is. Vajúdó idők kusza, zavaros megnyilatkozása általában a mai fiatalok lírája. a válságba került individualizmus keres benne uj utakat a kialakulásban lévő ivolíi&kitw világszemlélet felé s mert ennek e megváltás gyanánt elképzelt életnek még a körvonalai •sem bontakoztak ki határozott formában, a lira iránya is javarészben nagy szavak, üres markoló- sok útvesztőjébe sodródik. Ez állal áll elő a „li-rai költészet válsága", amit szeretnek sokan hangoztatni, mert állítólag a kollektív világszemlélet magát a Mra alapját, az egyénnek éppen egyéni ér- zéövilágát támadja meg. A válság azonban csaik felszínes, nem mélyreható, mert a líra, mint az ember lelkiségének megnyilvánulása soha ki nem .halhat, a látszólagos dekadenciának az az oka, hogy az ember, különösen • a lírikus egyéniségek még nem eszméltek rá világosan annak az uij viszonynak a kellő tudatára, amely az uj világszemlélet által az egyén és a koMekitivum közt ki keli, hegy alakuljon. Sokan abban keresik a megoldást, hogy tömeg- érzést próbálnak megszólaltatni. Ez vagy határozatlan fogalom körű bizonytalanságra, vagy prog- ramköiitészetre, „vezércikk! inára"' vezet. Mások visszasírják magukat a régi világba 6 mert ehhez nem találnak a megváltozott uj életben tartalmat, a régi lira fráziskellékeit variálják inkább ötletes- seggei, miint tehetséggel. Ezt talán „operett-slager- Iirának" lehetne nevezni. Az első irány elveti a formát, mert azt hiszi, hogy a kötött forma lehetetlenné teszi az őszinte, szabad gondoláik iifejezést, a másik a kiélt formák értékét túlbecsüli s ezekért feláldozza á tartalom újságát is. Az elsőben több ez akarat, mint az érzés, a másikban több a 6zen- timemtalizmus, mint az érzés, egyszóval a mai lira mindkét szélsőségében éppen a lira lényege, az érzés sikkad el. Dokupil István költészetének helyét talán a két szélsőség középutján keit megkeresni. Keresi a viszonyt, mely őt. a liiraii érzésekkel m.egáldott egyént az emberi közösséghez kapcsolja, de nem szakit gyökeresen a régi lira formalizmusával csők _ azért, hogy mindenáron modemnek mutatkozzék. Kern használja ki a magyar nyelv erejét „döbbenetes" nagyszavakra, nem hiszi, hogy szavakkal, bármilyen mgyhanguak is, meg lehet váltani a világot. Neki is „kell a szó", de csak „ ha tettre hajt". Az első impresszió a kötetről, hogy elénk állt egy költő, mintha magán akarná példázni, hogy a balra tévedt életben is boldogíthat, vagy legalább is enyhülést nyújthat a szépségek meglátása, ha álmodozva értelmet keresünk bennük. Ebben, sokszor a legegyszerűbb doigokna* szinte szimbolikus értelemmel való felruházásában, az értékük megtalálásában sok kedves, meleg hangulatot, ötíetes- séget ta’áiúnk a fiatal poétánál, (pl. ,kémények", „kaláris") s hogy ezekre az emberi részvét, a másokért való aggódás, vagy a segítő szándék gondolatával utal, mutatja, hogy nemcsak az egyéni élete fcolos neki, részvéttel és soreközösség melegségével nézd a mások sorsát is Sokszor nem bízik ebben a szépséget mutogató bivalósában. „Poros, pókhálós hangulatnak" mondja az álmodozásait („Poéta lettem"), fél attól, ..hogy már sokat játszik e szóval: Élet" (Játék), nem találja hivatásának titok-kulcsát,, vagy az órájával szidatja magát, hogy .megint lopja az időt", így van költészetében valami dekadens vonás, mely elárulja, hogy sem magában, sem az emberekben általában nem hisz föltétlenül (Bábszínházát nézek, — Sélabot), de nem fülled meg ebben a lemondó hangulatban, ©őt inkább keresi a menekülést belőle, mert: „Az erő: a Föld: a Valóság!" t a „rohanó fiatalokban" látja a megváltás lehetőségét. így őrlődik két világ malomkövei közt az ifjú poőtalélek 6 a jövője azon dől el, hogy a kétségtelen kifejezésbe ld erejét valóban a „tettre hajtó" szavakba tőkésíti-e, vagy eljátszik velük, hogy magának és másoknak egy-egy percre bufe led tető örömöt szerezzen. Veszélyes válaszúton áll ma ez a 23 éves költő, mert a könnyen ömlő verselgetés igen könnyen csábíthatja kitaposott utakra. Sokra r bizony megesik, hogy a 'szabályos forrna kedvéért elejt egy-egy szép, nagy gondolatot (Hannibál útja) s igy sok verse van, mely üres kérdésbe zökken, vagy szinte kiált, e — megzenésítés után, mórt inkább gondola'ot ébreszt, mint elmond. (Magam vigasztalása, Játék, Keresztek üzenete stb.) Néha még érzik a stílusán is némi. .idegen hatás s éppen, ment .ritkán, kirívó ez a különben már jórészt egyénivé érett nyelvezetből. (Gond- malmok, soha-ülés link.) Általában kedves, biztató jelenség a fiatal poéta, niert van hite, — ha el íe lankad néha, van megváltó akarata, ha itt-ott el is veszti benne a bizalmát. És ami a 1 egrokonszenvesebb, nem affektál- ja a nagyotakarást, nem keres semmitmondó nagyképűséggel uj szavakat, uj kifejezési formákat, nőm fújja föl bombasztokiká a semmit. Nem azért ir, mert iírni akar mindenáron, de mert írnia kell, mer t ez lelki szükség neki. , A szlovák piktora mesterei Érsekújváron £Á<5P> . Érsekújvár, december 17. (Saját tudósítónktól.) Az Érsekuvári Szlovák Nőegylet rendezésében igen értékes kiállítást láthattunk az elmúlt héten Érsekújváré t;t. Alexy János, Bazovszky MilMm, Kollár József és Palugyay Zoltán jártak személyesen Érsek- ujvárott s bemutatták reprezentatív alkotásaikat. A zsidó iskola nagytermében tartott kiállítás ver- nissageán az énsekujvári társadalom minden rétege képviselve volt, nemzetiségre való tekintet nélkül, sőt — számarányának megfelelően — a magyar közönség talán többségben volt azok között, akik a szlovák festőművészek alkotásai iránt érdeklődtek. Az egész héten át nyitva tartót kiállítást állandóan nagy közönség látogatta s ami a legnagyobb meglepetése a kiállításnak, a lelkes rendezőség agilitásának hatása alatt a művészeknek közel 20.000 korona értékű képet sikerűit eladniuk. Négy igen érdekes tehetség a négy művész, akik közül kétségtelenül Alexy János a legjelentősebb. Képei a szlovák piktorra azon irámyához tartoznak, amely Benka Mártonnal kezdődött s ami rajta és Bazovseíkyn kérésziül az erősen dekoratív hatású sajátos szlovák iskolát teremtette meg. Vonalaival, színezetével, formáival a szlovák falu lelkét tükröztetík vissza ezek a képek, amelyek azonban mindenképpen elütnek a szomszédos szláv népek, akár a cseh, akár pedig az orosz nép művészetétől. Tipikusan szlovenszkói festészet, a magyar iskola nyomaival, amellett teli invencióval, egyéni meglátással s becsületesen művészi török vécékkel. Alexy figurális képeiben érdekes, bátor kompozíciókat teremt, halk lírára törekszik s mig színezetével a szlovák keramíkára emlékeztet, addig technikájában közeláll pályatársához. Bazovszky Milánhoz. Bazovszky — éppúgy, minit Alexy — Budapesten kezdte festészeti tanulmányait, Róthy tanítványa volt s bármennyire zseniális kifejezője is a legtipikusabb szlovák tájaknak s a legtipikusabb szlovák népiéleknek, a magyar piktora hatása alól teljesen nem szabadulhatott. Rendkívül dekoratív hatású, egyéni kompozíciói az egész szlovák piktorára nagy hatással voltak, s kétségtelenül együk leg- szuggesejtivabb egyénisége a szlovák festészetnek. Különösen legfrissebb müvei, a mozgalmas „Hro- ohot" s a gazdag színezésű „Na listie" erőteljesek. A „Három asszony" ciimü vászon fojtott drámaieága megállítja a nézőt. Kollár József — Rudnay-tanifvány. ő a „konzervatív" festő ebben az aránylag modern együttesben. Finom tónusú (selmeci) tájképein, kívül főleg inte- rieurjeá hatásosok. Palu gyay Zoltán, munkád közül az ak varéi lek az igazi értékek. Freskó-szem, aranyhálíterü kompozíciói feltűnően érdekesek, de néhány kitűnő képe mellett ő alkalmazta a legkevesebb önkritikát a kiáliliitott képek kiválogatásánál Igen tehetséges piktor, aki apró finomságok leheletszerű érzékelésére képes. (*) Nagy siker jegyében zajlott le a SzMKE nyitrai Arany-estje. Nyitrai munkatársunk jelenti: Szombaton este a Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet harmadik nyitrai kiül t»ures tjét rendezte Arany János halálának 50-ik évfordulója alkalmából. Nyitra és vidékének gerinces magyarsága ez alkalommal újabb tanujelét adta annak, hogy a magyar kultúra iránti rajongása lankadatlan. A SzMKE lelkes nyitrai vezetősége nagy lelki élvezetet nyújtott ezzel az előadással. A nagy gonddal összeválogatott műsor magán viselte a nagyértékü irodalmi kultureiőadás bélyegét, mig a szereplők tudásuk legjavát nyújtva oldották meg feladatukat. A színpadon Arany János babérkoszorus képe díszelgett. Franca Lsei Lajos dr. prépost-kanonok, az egyesület elnöke magasan szárnyaló beszédben méltatta Aranyt. A negyedórás tömör, magvas beszédet tapsorkán fogadta. Cséffalvay Kató rátermettséggel és nagy sikerrel szavalta el Petőfi versét Aranyhoz. Lósy Béla tartalmas emiékbeezédet mondott Arany Jánosról. Ungváry Ferenc a Walesi bárdokat szavalta. Megrázó erejű interpretálása volt az örökezép Arany-versnek. Az egyesület férfikara Szőke József karnagy vezetése mellett Arany-dalokat énekelt. Az énekkar eddigi szereplései teljes sikert hoztak, s ez alkalommal is leírhatatlan lelkes tapssal honorálta a közönség a fővárosi nívójú dalárdát. Az est fénypontja Verő Gézáné volt. Verönó, akit úgy a rádióban, mint legutóbbi pozsonyi szereplése tett ismertté az egész ország magyar közönsége előtt, a Zách Klára című Arany-verset szavalta. Amit Yerőné ez alkalommal nyújtott, az maga a kiforrott művészet volt. Leikének egész finomságát vitte bele az előadásba. A közönség percekig tartó tapsorkánnal jutalmazta. Utána Verő Géza lépett a függöny elé. Az Aranyünnepély véget ért és a műsor vig része következett. Verő aktuális furcsaságokkal mulattatta a közönséget, majd rendkívül ügyes rendezésiben egy dialóg következett az „AdóvalLomás" Szintay Nándor és Verő Géza szereplésével. Az est zárószáma a „Csoúadoktor" c. egyfelvonásos kedves vígjáték volt, melyet Szintay Nándor rendezett nagy hozzáértéssel. A vígjáték szereplői Z. Jani- csek Anna, Szintay Nándor, Lettkó György, Szőke József, Mandák Kálmán és Kálmán Lajos nagyszerűen oldották meg feladatukat. Szintay a pécsi színház egykori bonvívántja tökéletes alakítást nyújtott, mig a többi szereplő, a kipróbált régi mii kedvelőgárda tagjai ez alkalommal ismételten bebizonyították rátermettségüket. A nagysikerű kultűrést éjfélkor ért véget. D. L A szuditanémet gyáriparosok szövetségének intő szavai Prága, december 19- A szóidét mnémet gyáriparosok országos szővetsógének a múlt na- pokbam tartott vitaestjén megállapították, hogy a gyáripar legtöbb szakmájában a helyzet egyenesen vigasztalan. Egyes ágazatokban a forgalom a normálisnak 25 százalékára csökkent. A csehszlovákiai termelésben az ■élénkülésinek eddig legcsekélyebb nyoma sem tapasztalható, ezzel szemben például a berlini konjunkturavizsgáló intézet tárgyilagos és gazdasági statisztikai számokkal alátámasztott megállapításaiból arra lehet következtetni, hogy a német ipar a válság mélypontján túl van s útiban van az újjáépítés. Az élénkülés hasonló jelei láthatók más államokban is. Ezzel szemben Csehszlovákiában különösen a kereskedelemügyi minisztériumban megtartott ankétek eredményei szerint különösen a kivitelre dolgozó ipari szakmákban, a textil- és üvegiparban semmi'éle javulás nincs. ; A jövő számára is kedvezőbb eredmények csak úgy várhatók, ha az állam — más országok példája szerint — az államháztar- ! fás egyensúlyához szükséges intézkedésej két gyorsan kereszfcülviszi, a takarékossági intézkedéseket végrehajtja s kiadási gaz- ! dálkodásában az uj. jelentősen alarso} nyabb gazdasági számokat maradék nélkül figyelembe veszi. Ha a termelós:t, amely az óriási adóterhek és ezek kíméletlen behajtása miatt eddig is nagyon szenved, újabb elviselhetetlen adóterhekkel sújtják, úgy a válságszerü jelenségek nö vekedése, a válság ki mélyülése e a munkanélkülieég emelkedése elkerülhetetlenA külkereskedélmi politika terén haladéktalanul meg kell teremteni a liberális gazdasági politika föltételeit. A külföldtől való hermetükus elzárkózás pillanatnyi előnyei igazán csekélyek, elenyészőok, viszont tartósak azok a hátrányok és károk, amiket a kereskedőd mi forgalom elzárása idézett elő. A jelon elzárkózást politika a legjobb utón van, hogy a csehszlovákiai termelés kiviteli (*) A „Weekend" bemutatója a kassal magyar színházban. Neon jelentős, már a meséje után is kimondottan a nyári színpadok részére készült darab, egészen könnyű muzsikával, melynek kassai előadásait csak a Neményi Lili szereplése tette kedvessé, élvezhetővé és szimpatikussá. Ismét az volt, akinek ősszel ismertük meg: tehetséges, elegáns, még a szemrebbenésben is színésznő, aki gyöngébb szerepekben is megtalálja azokat az őszinte eszközöket, amikkel minden csináltság nélkül hatni lehet. Énekes tánca, játéka ezúttal is megérdemelt sikert aratott s a közönség sokszor tapsolta a függöny elé szívesen látott kedvencét. Mellette a kassai színpadon először szereplő Sár- vay Rózsi szintén nemi mindennapi képességeit kell kiemelnünk, akinél a temperamentum, a játék-, tánc- és ének tudás szerencsés összetételben párosulva egy értékes színésznő portréját adják. ,.Wee- keiud“-beli debüje tetszett és reméljük, hogy a társulat részére föltétien nyereséget jelentő képességei a további sikereket is meghozzák számára. A többi szerepekben a jóhumoru Szigethy Irén és Vágó Artúr, a remeik táncokkal brillírozó Rajz Jancsi s vele a szépen fejlődő, tánctadásával sok reményre jogosító Szenes László, a szépen éneklő Sólyom Győző (kár, hogy nem öltözik megfelelőbben), Vécsey Ilona, Vincze Emimi, Nómetlhy Zoltán, Kardos Margit, Erdész Irén s egv ügyes tánc- számban Geszti Mária állították minden tudásukat az előadás szolgálatába. Külön érdekességet jelentett a főrendezővé avanzsált Vágó Artúr munkája is, aki ezzel az előadással debütált mint rendező és a darab hiányait megfelelő mozgalmassággal, ötletekkel és szerencsés kiállítással tudta pótolni. A zenekar élén Fischer Károly karnagy biztos tudása tette elfogadhatóvá a teljesen könnyű muzsikát. (—béri.) (*) Egy lévai zeneszerző uj müvei. Lévai tudósítónk Írja: Adorján Hugó dr. lévai orvosról közelebbi ismerősei már régen tudják, hogy egy csomó hangulatos magyar dal szerzője. Az öreg cselló, Kocsmából a kávéházba, Meghalt az édesanyám, Édesanyám, ne haragudj kérlek ... kezdetű dalait már széles körben ismerik és dalolják. Tavaly nagyobb sikere volt,, amidőn Budapesten szerzeményével dijat nyert. Adorján Hugónak most Rózsavölgyi kiadásában több uj szerzeménye jelent meg Barna Pál szövegére. amelyek az Ádorján-zenének csengését szélesebb körökbe fogják szétvinni. Mert a> „Higyje el, nem tudnék mást szeretni" tangó- dala, „De jó, ha veled vagyok" slow-foxa, „Csak ngy szép az élet" angol valcere, „Hidd el nekem" foxtrottja nem a túlzó jazz-zene, hanem a magyar fülnek kellemes, melodikus dal- lamu darabok közül való, éppen azért előblb is nigeri meg a magyar közönség tetszését. kapuit teljesem befalazza. A mezőgazdaságnak az önellátás irányában való erős kifejlesztése hozza magával azt, hogy mig régebben az árukicserélés a mezőigazdasági és ipari termékek között bonyolódóit le, addig ma az árukicserélésnél az ipari nyersanyagoknak, félárunak és árunak jut nagyobb szerep. Ha a prágai kereskedelmi politika a behozatalt tovább fogja szorítani, úgy a gyáripar a kiviteli kereskedelem föltételeit nem képes fenntartani. Ez a fejlődés már most észlelhető különösen azokkal az államokkal való kereskedelemben, amelyek pénzügyileg gyengébbek s amelyek csak mezőgazdasági terményeikkel volnának képesek megfizetni a csehszlovák árut. Mindenütt, ahová Csehszlovákia eme mértéken fölül exportál, a követelések befagyásával kell számolni, mely követelések természetesem az iparnak és a bankoknak is nagyon hiányzanak. Ezeknek a veszélybe, jutott követeléseknek a mozgásba hozása csak oly liberális politikával lehetséges, amely az egyes gazdasági csoportok érdekellentétei közölt a kiegyenlitő igazságosság álláspontját képviseli s annak betartására törekszik. Csehszlovákia egész közgazdasága, valamennyi kereseti ágazata egy sorsközösségnek tekintendő s az egyik gazdasági ágazat nem részesíthető előnyökben a másiknak a terhére és rovására. A csehszlovákiai gyáripar a legjobb utón van afelé, hogy a nagy értékesítési piacokról tartósan kikapcsoltassék, azokról a piacokról is, amelyeken évszázados összeköttetések s a földrajzi helyzet folytán uralkodott. így például a csehszlovák gyáripar a rendkívül fontos jugoszláviai kivitelt beszüntetni kénytelen, mert a kliringszámlára eszközölt befizetésekre 3—4 hónapig kell várni, mig más államokbeli exportőrök a követeléseiket a ■kliiringszámláró’l 2—3 héten beliül kézhez kapják. Ezenkívül a csehszlovák gyáripari kivitel terhére 100 millió koronás fedezetlen követelés is jelentkezik, ami más kiviteli ál(*) Móricz Zsigmond uj regénye: Rokonok. Móricz Zsigmond a magyar élet sok nagy tragédiáját és sok derűs komédiáját irta meg ragyogó könyveiben. Uj regényében elvegyül a tragédia sötét éjszakája- a komédia nevető reggeli napsugaraival. A magyar élet nagy tragikomédiája ez a könyv. Annak a magyar úri életnek, amelynek vezető elve a kéz kezet mos. Mindenkinek rokona, mindenkinek lekötelezettje 6 az a magyar rokon, aki egyszer becsületesen ki akarja magát szabadítani a kis és nagy rokonság hínárjából, előbb-utóbb kényszerűen visszahull a nagy családba. Ennek a regénynek a hőse, a nagy alföldi parasstváros uj főügyésze is megpróbál tisztán és bátran uj utat keresni a végtelen mezőkön átvonuló, kitaposott mesgyék helyett. Az uj ut vándora azonban nyomban magára marad s az első keresztutnál összetalálkozik a régi mesgyék utasaival: nincs más menekvés, velük kell haladni mindhalálig. Mondanunk sem kell, hogy Móricz Zsigmond úgy ismeri ezt az egész földet, mint. a tenyerét. S mikor alapjait keserű-vidám nevetéssel táncoltatja végig az izgalmas és érdekes mesén, egy könnye is van számukra és egy megbocsájtó, megértő, szerető mosolya is. Móricz Zsigmond kitűnő uj regénye a népszerű Athenaeuim 13 koronás regényeinek rozozatá- ban most jelent meg. (*) Angyal Géza körmöcbányai képkiállitása. Körmöcbányái tudósítónk jelenti: Angyal Géza akadémiai festőművész Körmöcbányán képkiál- iitást rendezett. Műtermében mintegy 130 darab festményt mutatott be. A művész kiállítására néhány száz, névre szóló meghívót küldött széjjel, de különben is szabad bemenetelt biztosított minden érdeklődőnek. Megemlítendő, hogy dacára a nagy krízisnek, mintegy 16 kép cserélt gazdát, tehát a művészetre, az igazi művészetre még e súlyos időkben is találunk áldozatkész mübarátokat. A művészt legújabban Romániába -hívták meg, Temcsvárott és Bukarestben rendezendő kép kiállításra. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN: Kedd: Légy jó mindhalálig. Vaezary Piri vendég- felléptével. Szerda: A cigány. Csütörtök: Az uj Goldstein Számi. Péntek: Ludas Matyi. Szombat: (Nincs előadás). Vasárnap d. u.: Csárdáskirály nő Vasárnap este: Hawai rózsája. Hétfő d. u.: Főhadnagy nr, a feleségem. Hétfő este: Ezerjó. SÉF- Ajánlja a „Nagyasszonyt" nöisraeiősoé JW! kö*u - -