Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-08 / 254. (3067.) szám

Á. ammmmmmmmmmm » iAaiema*.-., UlJá& békeszerződések által lefegyverzett három szomszédja konfliktus esetén ma Is rendkívül sokféle harcieszközzel rendelkezne, amely harcieszközök nagyobbak, mint Csehszlová­kiáé, továbbá, ha tekintetbe vesszük azt, hogy Csehszlovákia földrajzi helyzete rend­kívül nehéz, hogy határainak hossza, amelye­ket védenie kellene, nagyobb, mint néhány nagyhatalom határa, — akkor objektíve el kell ismerni, hogy kormá­nyunk, még ha valóban semmi aggodalomra nincs is ok körülöttünk, mivel szomszédainkkal általában jó viszonyban vagyunk, mégis jogo­sultan képviselte a biztonság és a végleges bé­keorganizáció szükségének tézisét Európában. És hogy egészen világos legyen, mennyire ob­jektíve tekintek erre a kérdésre — folytatja a külügyminiszter —, példának hozom föl a kö­vetkezőt: — Minden előltéletmentes politikus el kell, hogy ismerje, hogy Magyarországnak is meg van a joga, hogy biztonságot követeljen a maga számára. Három szomszédjának ereje és lehetőségei — mely szomszédokkal politikai differenciái van­nak — abban az esetben, ha Magyarország a trianoni 'békeszerződésben előirt leszerelési klauzulát végrehajtaná, többszörösen nagyob­bak lennének s egy esetleges konfliktus idejé­ben katasztrófát eredményezhetnének Magyar- országra nézve. Minden népnek meg van a joga, hogy béké­ben és biztonságban éljen, Magyarországtól sem lehet ezt a jogot elvitatni. 'A biztonság és a békeszervezet fogalmai Ma­gyarországra sem jelentenek tiszta frázisokat. Sőt a legvitálisa.bb védekezést jelentik. Ugyan­így szólhatnék a lengyelekről, Romániáról, vagy Jugoszláviáról. & békeprobléma A külügyminiszter a továbbiakban síkra száll a, Herriot-féle európai békepaktumtervezet mel­lett. A kontinentális békerendszer kiépítésének szerinte két főakadálya van: egyrészt az, hogy az angolszász államok, nevezetesen Nagybri- tannia és az Amerikai Egyesült Államok eddig elutasitpttak minden kontinentális békeszerve- zésben való részességet,., másodszor, a háború­ban legyőzött államok nem óhajtják ezt a ter­vet, rniyel. ezt. a, békeszerződések petrifikációjá- nak tekintik. Ezen ellenvetésekkel polémizálva, a szónok azt hangoztatja, hogy a világhelyzet lényegesen megváltozott. Ma a békeprobléma tekintetében az európai kontinensről, Franciaország, Olaszország és Németország megoldatlan viszonyáról, nem pedig az egész világról van 6zó. A világbéke konkréten ma az európai kontinens békéjétől függ. S ha az európai főállamok között ma konfliktus törne ki, az angolszász államok kétségkívül nem volnának abban a helyzet­ben, hogy attól távoltarthassák magukat, mint ahogy ez 1914-ben volt. Ezzel szemben, ha Európában béke van, akkor a távolkeletí konfliktus is könnyebben megold­ható. Anglia a locarnói szerződésben, éppen az európai helyzet ismerete folytán, bizonyos te­kintetben kötelezettséget vállalt az európai kontinensen s ezzel az európai békének nagy szolgálatot tett. Ellenben nem hajlandó ezt a kötelezettségét Keleteurópára is kiterjeszteni. Most nem arról van szó, hogy Locarnót Európa többi részére is kiterjessze, hanem arról, hogy egész Európának megmutassa, hogy egy adott kontinentális konfliktus esetén Anglia nem ma­radna indifferens. Az Európa-paktumtervek kilátásai Az európai kontinentális béke lényegében három nagyhatalomnak: Franciaországnak, Olaszországnak és Németországnak meg­egyezésétől függ. Nevezetesen, hogy ezek hárman ne engedjék meg, hogy Európában bármilyen formájú háború viseltessék. Ez azt jelentené, hogy a három nagyhatalom Európa többi államának közreműködése mellett egy speciális egyezményben leszögezné, hogy kö­zös föllépéssel büntetnék meg azt, aki Euró­pában a békét háborús föllépéssel veszélyez­tetné. Franciaország hajlandó ilyen egyez­ményre, a másik két hatalomról még nem tudjuk, mit fognak tenni, ha ez a kérdés Genfben szőnyegre kerül. Eddig ez a két hatalom és véltük még 'töfbb más állam egy ilyen paktumot a jelenlegi nemzetközi viszonyok petriifiikációjának** te­kintettek, amely viszonyokat ugy Németor­szág, mint Olaszország bizonyos' értelemben ős bizonyos dolgokban meg akarnának vál­toztatni. Valamennyi állam a Bnand-iKel- log-paktum . aláírásával kötelezte .magát, hogy háborút nem fog viselni. A kontinen- táJis Európa-ipaktum- ezt a kötelezettséget, legalább is annyira életképessé fenné, mint a locarnói paktum. Hogyha a különböző mognyilatkozá'Soknak Az amerikai elnökválasztás előtt Hoover vagy Roesevelt ? Holnap választ Amerika — Demokrata győzelmi kilátások — Az elnökjelöltek visszavonultak birtokaikra Newyork. nov&mlber 7. Az Egyesült Álla­mok történelmének egyik legvadabb és leg­izgalmasabb választási küzdelme végefelé kö­zeledik. Az Unió lakossága november 8-án megválasztja az uj köztársasági elnököt, il- nököit, illetve azokat a választóiérfrakat, akik az elnököt hivatottak megválaszainá. Egyelő­re a küzdelemből) nem világaik ki, hogy a két nagy párt közül melyik győz, a demokra­ták vagy a köztársaságiak. Mindketten bíz­nak a győzelmiében, mig a szocialista jelölt kilátásai jelentéktelenek, a sajtó és a közvé­lemény, sőt a semleges megfigyelők nagy része is ugy véli, hogy a küzdelemből a de­mokrata jelölt fog győztesen kikerülni A hangulatot pompásan visszaadó fogadások kivétel nélkül Roosevelt demokrata jelöillt javára szólnak és egy nappal a döntés előtt 5:1 arányban álljak Hoover ellen. A demokrata jelölt megválasztása jelentő­sebb átalakulást eredményezne az Egyesült Áramokban, ahol 1920 éta 12 évig szakadat­lanul a köztársasági párt volt uralmion. Mind­azonáltal az amerikai nagyipar s nagykapita­poliÜka mellett foglalt állást, kezd betörődül az elvitajthatatlannak látszó változásba és las­san-lassan megbékül a demokrata párt győzel­mének gondolatával. A Wallsitreet várai egy­másután nyilatkoznak Roosevelt mellett s ezzel a köztársasági pártot egy utolsó nagy csalódás érte. A Wallstreet véleménye sze­rint Hoover bukása nem változtatna az Egye­sült Államok mai pénzügyi politikáján, úgy­hogy Roosevelt hatalomrakerülése nem za­varná a bankárok és a nagyiparosok köreit. A demokraták győzelme különben is növelné a külföld bizalmát és a demokraták liberáli­sabb világkereskedelmi politikája a belföldön is helyreállítaná azt a bizalmat, amely nél­kül ma lehetetlen kereskedni. Hoover poli­tikája túl merev volt és nemi használt az or­szágnak. Néhány éves „szelep“ semmiesetre sem ártana s ha a demokraták levezetik a köztársasági politika sok fölösleges bal­lasztját, a nagyipar és a nagykapitalizmus annál biztosabban és eredményesebben visz- szatérhet a republikánus párthoz. A választások előtti utolsó nap nyugodtan telt el- Hoover Palo Altéba utazott Kalifor­niába, ahol pihenni szándékozik. Választási kötelezettségének is ott tesz eleget. Utazása alatt a lakosság mindenütt lelkesen ünnepel­te a köztársasági elnököt s ez a lelkes üd­vözlés megrősitette Hoovert abban a hitében, hogy győzni fog. Útközben az elnök nem sokat beszélt, mert fáradt és nyugalomra szorul. Denverben csak röviden üdvözölte a fogadtatásán megjelent tömeget. A prohibicó eltörlése egyelőre bizonytalan. Nem tudni, hogy Bórák melyik pártra fog szavazni, de bizonyos, hogy a legbefolyáso­sabb amerikai politikus szívósan tovább fog küzdeni a prohibició fennmaradása érdeké­ben. Véleménye szerint az alkoholtilalom megszüntetése az Egyesült Államokat pokoli állapotokba taszítaná. Roosevelt biztos győzelmiében. A demokra­ták jelöltje visszavonult Hyde Park-i kasté­lyába és erőt gyűjt. Tegnap és ma sok ezer automobil kereste föl az elnökjelölt kastélyát és vidám tülköléssel fejezte ki rokonszenvét Roosevelt iránt. lizmusj mely eddig föltétlenül aköztársasági elhisszük, hogy Európa mai viszonyait erőszakkal senki nem akarja megváltoz­tatni, akkor nincs akadálya az európai paktum megkötésének. Ha ellenben a paktum megkötéssé nem le­hetséges, aikkor ez egyszerűen azt jelenti, hogy a mai állapot megváltoztatása céljából a háború lehetőségét fenn akarják tartani és a fenyegető háború ténye azt célozza, hogy egyes államokat a mai állapot megvál­toztatására késztessen. Ez azonban éppen annyi, mint egy háború előkészítése, mert a megismétlődő háborús fenyegetések és ha­talmi tények fettartőztathaítatlanul előidézik a háborút, mert az államok életében időről- időre adott körülmények között olyan moz­zanatok adódnak, amikor a felelős állam- férfiaik egyszerűen nem urai az események­nek. Ebben az esetben azonban jobb volna, ha az európai kormányok a világ közvéle­ményéhez, parlamentijeihez és népeihez őszinte hangon szólnának. Az európai kon­tinentális paktum nem mondja a mai álla­potok petriifikációját, mert csupán kizárólag azt a tényt jelenti, hogy Európában nem lesz több háború és hogy a jövőben senki háborúval nem fogja fenyegetni a másikat. Az Európa-pafotum aláírása bár kizárná, hosy politikai vagy másféle konfliktusokat háborúval vagy háborús fenyegetésekkel megoldjanak, de ezzel még nem szüntetné meg a politikai differenciákat. A mai kon­fliktusok tovább léteznének, bár elegendő békés eszköz van ma is, ugy az egyik, mint a másik oldalon is, amely ezek likvidálását lehetővé teszi. A békeszerződések aláírása óta már sok polilikai és egyéb viszályt meg­oldottak, anélkül, hogy erre háborúkra lett volna szükség. De ha az Európa-paktum létrejön, akkor a politikai viszályok vesztenek jelentősé­gükből, komolyságukból és aktualitásuk- bél és sokkal könnyebben lehet békés utón elintézni éket. Az idő előrehaladásával csupán az igazságta­lan követelések buknak el. A leszerelést magáiban vétve Renes nem tartja elegendő megoldásnak, mert ha az államok katonai erejük egyharmádával le is szállítják fegy­verkezésüket, akkor a megmaradó kéthar­mad erővel tovább fenyegethetik egymást- Európának tudnia kell, — mondja a minisz­ter — hogy hányadán áll. A gazdasági élet súlyos abnormifásai A külügyminiszter a továbbaikban a gazda­sági válság kérdéseivel foglalkozik és a lon­doni világkonferncia feladatait ismerteti. Re­méli, hogy a londoni konferencia a helyzet megoldását célzó javaslatait nem puszta re- kommandációk alakjában fogja leszögezni, hanem valóságos nemzetközi konvenciókat fog megfőrmulázni, melyeket helyben alá fog­nak írni, természetesen a parlamentek hoz­zájárulásától téive függővé a konvenciók élet­beléptetését. A csehszlovák köztársaság kor­mánya a mai rendkívül súlyos helyzetben arra törekedett, úgymond, hogy a belföldi produkciók számára az exportlehetőségeket megőrizze- Utal az export útjában álló valu- táris nehézségekre, továbbá a kontingentá- lásokra. A konszolidálatlan államközi keres­kedelem állandóan problémákat vet fed, melyek a többi állam kereskedelempolitikai kapcsolatait is érintik. A mai helyset abnormitésát u jellemzi. hogy úgyszólván nincs egyezmény, amely hosszabb ideig élne. Tulajdonképpen per­— Nincs szándékomban elrejteni a parla­ment és a közvélemény elől, — folytatta be­szédét a külügyminiszter — hogy a nemzetközi politika mai helyzete komoly. Fejtegetéseimből ez világosan ki is tetszik. En­nek dacára teljes határozottsággal hangsúlyoz­ni kívánom kormányunk szilárdságát és elha­tározottságát, mellyel semmi nehézség elől nem kíván meghátrálni. A kormány szilárdan és ren­díthetetlenül őrt áll az állam érdekei felett. Az állam konszolidáltan, megszilárdultan lépi át a háború utáni 15-ik esztendő küszöbét egyfor­mán felkészülve Európa békés fejlődésére épp ugy, mint a súlyos és terhes időkre. Csehszlovákia helyzete különben a szomszé­dokkal jó, a baráti államokkal szemben tartó­san ugyanaz, mint régebben volt, politikánkban nincsenek eltérések. Ma, tulajdon­képpen minden a genfi munkára és a leszere­lési munkára koncentrálódik. A köztársaság nemzetközi helyzete szilárdabb, mint bármikor. Nagy tekintélyt ért el a köztársaság a világ­ban, demokratikus rezsimjének stabilitása és szilárdsága e az Összes nehézségekkel szemben mutatott ellenálló ereje révén. S nekünk, külö­nösen pedig azoknak, akik nálunk itt-ott türel­metlenséget és elégedetlenséget nyilvánítanak, tudatában kell lennünk annak, s mérlegelnünk kell azt, hogy milyen nehéz világ-szituációban élünk, milyen nagy időfordulást élünk meg s épp ezért mennyire nehéz a helyzetet uralni an­nál inkább, mert az események nagyobb része nem mi tőlünk függ. Külpolitikánkkal az euró­pai világ előtt bebizonyitottuk, hogy minden­kivel ég az összeseknek az érdekében őszintén békére és együttműködésre törekszünk. Mi senkitől nem követelünk semmit, sem po­litikai sem gazdasági tekintetben. Senki ellen nincsenek szándékaink, nem aggódunk sem­miféle konfliktustól a szomszédságunkban és senkivel sem fogunk konfliktusokat előhívni. Védelmünkre, melyet külpolitikánk nem hagy figyelmen kívül e azt illetően semmi mulasztást, manens kereskedelmi politikai tárgyalá­sokban vagyunk csaknem egész Európával. Nem lehet tagadni, hogy ez óly helyzet, amely megfojt minden külkereskedelmeit. Programunkon jelenleg az Ausztriával, Né­metországgal, Lengyelországgal és Francia- országgal való tárgyalások szerepelnek. Ma­gyarországgal még mindfig fennáll az szerző­désen kívüli állapot. Egyes árufajtáikra a két állam kormánya kompenzációs üzleteket engedélyezett, ezek azonban csak csekély; részét teszik a régebbi kereskedelmi forga­lomnak. A csehszlovák kormány egyes ke­reskedelempolitikai kérdések mérlegelésé­nek keretei közt a Magyarországgal való ke­reskedelempolitikai viszony kérdésével is fog lalkozni fog, nem követett el, mindenesetre megtesszük in­tézkedéseinket ég ha szükség volna rá — éppen békepolitikánk miatt — olyan elhatározottsággal védekez­nénk, amilyennek ritkán van párja. Minden szkeptikus aggodalom dacára is hiszünk a béke s a népszövetség politikájában és kö­vetkezetesen továbbra is ki fogunk tartani mel­lette, a leszerelési politikában az utolsó kon­zekvenciákig teljesítjük kötelességeinket. A külügyminiszter végül reményét fejezi ki azirányban, hogy a köztársaság a pénzügyi és a gazdasági megpróbáltatásokat sikerrel fogja megvívni. Ha az 1933-as éven sikeresen átju­tunk, akkor önállóságunk egyik újabb nagy politikai csatáját nyertük meg, — fejezte be beszédét a külügyminiszter. A vita A külügyminiszter expozéja után az ülést félbeszakitották, mert Benes azonnal átment a szenátusba és a szenátus külügyi bizottságában ugyancsak fölolvasta expozéját. Az expozé fölötti vita a képviselőház külügyi 'bizottságában este hat. órakor kezdődött. A vitában fölszólalt Szüllő Géza dr. országos keresztényszocialistapárti képviselő, szövet­kezett pártjaink közös parlamenti klubjának elnöke, akinek beszédét lapunk holnapi számában fog­juk közölni. — A lyoni egyetem disztoklorokká aratta Ko­rányi Sándor báró és Grosz Emil magyar egyetemi tanárokat. Lyoniból jelen tik: Az iteni egyetem va­sárnap tartott ünnepélyes diszüléeén tiszteletbe!i doktorrá avatta Korányi Sándor báró és Gonosz Emil budapesti egye tenni tanárokat. Az élők elósé- gokked zsúfolt aulában Lironbedile rektor üdvözölte a tiszteletbeli doktorokat és átnyújtotta nekik a diplomát, valamint g vállon viselendő hímzett cí­merre1! ellátott és préninned diieaitett jelvényeket. Groez Emil dr. személyesen vette át. mig Korányi Sándor báró Írásban köszöntő mieg a kitüntetést. G,rósz professzor az orvosi fakultáson nogy érdek.-. lődiéased kisért előadás-sorozatot tart, A nemzetközi helyzet és Csehszlovákia r I

Next

/
Thumbnails
Contents