Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-08 / 254. (3067.) szám
Á. ammmmmmmmmmm » iAaiema*.-., UlJá& békeszerződések által lefegyverzett három szomszédja konfliktus esetén ma Is rendkívül sokféle harcieszközzel rendelkezne, amely harcieszközök nagyobbak, mint Csehszlovákiáé, továbbá, ha tekintetbe vesszük azt, hogy Csehszlovákia földrajzi helyzete rendkívül nehéz, hogy határainak hossza, amelyeket védenie kellene, nagyobb, mint néhány nagyhatalom határa, — akkor objektíve el kell ismerni, hogy kormányunk, még ha valóban semmi aggodalomra nincs is ok körülöttünk, mivel szomszédainkkal általában jó viszonyban vagyunk, mégis jogosultan képviselte a biztonság és a végleges békeorganizáció szükségének tézisét Európában. És hogy egészen világos legyen, mennyire objektíve tekintek erre a kérdésre — folytatja a külügyminiszter —, példának hozom föl a következőt: — Minden előltéletmentes politikus el kell, hogy ismerje, hogy Magyarországnak is meg van a joga, hogy biztonságot követeljen a maga számára. Három szomszédjának ereje és lehetőségei — mely szomszédokkal politikai differenciái vannak — abban az esetben, ha Magyarország a trianoni 'békeszerződésben előirt leszerelési klauzulát végrehajtaná, többszörösen nagyobbak lennének s egy esetleges konfliktus idejében katasztrófát eredményezhetnének Magyar- országra nézve. Minden népnek meg van a joga, hogy békében és biztonságban éljen, Magyarországtól sem lehet ezt a jogot elvitatni. 'A biztonság és a békeszervezet fogalmai Magyarországra sem jelentenek tiszta frázisokat. Sőt a legvitálisa.bb védekezést jelentik. Ugyanígy szólhatnék a lengyelekről, Romániáról, vagy Jugoszláviáról. & békeprobléma A külügyminiszter a továbbiakban síkra száll a, Herriot-féle európai békepaktumtervezet mellett. A kontinentális békerendszer kiépítésének szerinte két főakadálya van: egyrészt az, hogy az angolszász államok, nevezetesen Nagybri- tannia és az Amerikai Egyesült Államok eddig elutasitpttak minden kontinentális békeszerve- zésben való részességet,., másodszor, a háborúban legyőzött államok nem óhajtják ezt a tervet, rniyel. ezt. a, békeszerződések petrifikációjá- nak tekintik. Ezen ellenvetésekkel polémizálva, a szónok azt hangoztatja, hogy a világhelyzet lényegesen megváltozott. Ma a békeprobléma tekintetében az európai kontinensről, Franciaország, Olaszország és Németország megoldatlan viszonyáról, nem pedig az egész világról van 6zó. A világbéke konkréten ma az európai kontinens békéjétől függ. S ha az európai főállamok között ma konfliktus törne ki, az angolszász államok kétségkívül nem volnának abban a helyzetben, hogy attól távoltarthassák magukat, mint ahogy ez 1914-ben volt. Ezzel szemben, ha Európában béke van, akkor a távolkeletí konfliktus is könnyebben megoldható. Anglia a locarnói szerződésben, éppen az európai helyzet ismerete folytán, bizonyos tekintetben kötelezettséget vállalt az európai kontinensen s ezzel az európai békének nagy szolgálatot tett. Ellenben nem hajlandó ezt a kötelezettségét Keleteurópára is kiterjeszteni. Most nem arról van szó, hogy Locarnót Európa többi részére is kiterjessze, hanem arról, hogy egész Európának megmutassa, hogy egy adott kontinentális konfliktus esetén Anglia nem maradna indifferens. Az Európa-paktumtervek kilátásai Az európai kontinentális béke lényegében három nagyhatalomnak: Franciaországnak, Olaszországnak és Németországnak megegyezésétől függ. Nevezetesen, hogy ezek hárman ne engedjék meg, hogy Európában bármilyen formájú háború viseltessék. Ez azt jelentené, hogy a három nagyhatalom Európa többi államának közreműködése mellett egy speciális egyezményben leszögezné, hogy közös föllépéssel büntetnék meg azt, aki Európában a békét háborús föllépéssel veszélyeztetné. Franciaország hajlandó ilyen egyezményre, a másik két hatalomról még nem tudjuk, mit fognak tenni, ha ez a kérdés Genfben szőnyegre kerül. Eddig ez a két hatalom és véltük még 'töfbb más állam egy ilyen paktumot a jelenlegi nemzetközi viszonyok petriifiikációjának** tekintettek, amely viszonyokat ugy Németország, mint Olaszország bizonyos' értelemben ős bizonyos dolgokban meg akarnának változtatni. Valamennyi állam a Bnand-iKel- log-paktum . aláírásával kötelezte .magát, hogy háborút nem fog viselni. A kontinen- táJis Európa-ipaktum- ezt a kötelezettséget, legalább is annyira életképessé fenné, mint a locarnói paktum. Hogyha a különböző mognyilatkozá'Soknak Az amerikai elnökválasztás előtt Hoover vagy Roesevelt ? Holnap választ Amerika — Demokrata győzelmi kilátások — Az elnökjelöltek visszavonultak birtokaikra Newyork. nov&mlber 7. Az Egyesült Államok történelmének egyik legvadabb és legizgalmasabb választási küzdelme végefelé közeledik. Az Unió lakossága november 8-án megválasztja az uj köztársasági elnököt, il- nököit, illetve azokat a választóiérfrakat, akik az elnököt hivatottak megválaszainá. Egyelőre a küzdelemből) nem világaik ki, hogy a két nagy párt közül melyik győz, a demokraták vagy a köztársaságiak. Mindketten bíznak a győzelmiében, mig a szocialista jelölt kilátásai jelentéktelenek, a sajtó és a közvélemény, sőt a semleges megfigyelők nagy része is ugy véli, hogy a küzdelemből a demokrata jelölt fog győztesen kikerülni A hangulatot pompásan visszaadó fogadások kivétel nélkül Roosevelt demokrata jelöillt javára szólnak és egy nappal a döntés előtt 5:1 arányban álljak Hoover ellen. A demokrata jelölt megválasztása jelentősebb átalakulást eredményezne az Egyesült Áramokban, ahol 1920 éta 12 évig szakadatlanul a köztársasági párt volt uralmion. Mindazonáltal az amerikai nagyipar s nagykapitapoliÜka mellett foglalt állást, kezd betörődül az elvitajthatatlannak látszó változásba és lassan-lassan megbékül a demokrata párt győzelmének gondolatával. A Wallsitreet várai egymásután nyilatkoznak Roosevelt mellett s ezzel a köztársasági pártot egy utolsó nagy csalódás érte. A Wallstreet véleménye szerint Hoover bukása nem változtatna az Egyesült Államok mai pénzügyi politikáján, úgyhogy Roosevelt hatalomrakerülése nem zavarná a bankárok és a nagyiparosok köreit. A demokraták győzelme különben is növelné a külföld bizalmát és a demokraták liberálisabb világkereskedelmi politikája a belföldön is helyreállítaná azt a bizalmat, amely nélkül ma lehetetlen kereskedni. Hoover politikája túl merev volt és nemi használt az országnak. Néhány éves „szelep“ semmiesetre sem ártana s ha a demokraták levezetik a köztársasági politika sok fölösleges ballasztját, a nagyipar és a nagykapitalizmus annál biztosabban és eredményesebben visz- szatérhet a republikánus párthoz. A választások előtti utolsó nap nyugodtan telt el- Hoover Palo Altéba utazott Kaliforniába, ahol pihenni szándékozik. Választási kötelezettségének is ott tesz eleget. Utazása alatt a lakosság mindenütt lelkesen ünnepelte a köztársasági elnököt s ez a lelkes üdvözlés megrősitette Hoovert abban a hitében, hogy győzni fog. Útközben az elnök nem sokat beszélt, mert fáradt és nyugalomra szorul. Denverben csak röviden üdvözölte a fogadtatásán megjelent tömeget. A prohibicó eltörlése egyelőre bizonytalan. Nem tudni, hogy Bórák melyik pártra fog szavazni, de bizonyos, hogy a legbefolyásosabb amerikai politikus szívósan tovább fog küzdeni a prohibició fennmaradása érdekében. Véleménye szerint az alkoholtilalom megszüntetése az Egyesült Államokat pokoli állapotokba taszítaná. Roosevelt biztos győzelmiében. A demokraták jelöltje visszavonult Hyde Park-i kastélyába és erőt gyűjt. Tegnap és ma sok ezer automobil kereste föl az elnökjelölt kastélyát és vidám tülköléssel fejezte ki rokonszenvét Roosevelt iránt. lizmusj mely eddig föltétlenül aköztársasági elhisszük, hogy Európa mai viszonyait erőszakkal senki nem akarja megváltoztatni, akkor nincs akadálya az európai paktum megkötésének. Ha ellenben a paktum megkötéssé nem lehetséges, aikkor ez egyszerűen azt jelenti, hogy a mai állapot megváltoztatása céljából a háború lehetőségét fenn akarják tartani és a fenyegető háború ténye azt célozza, hogy egyes államokat a mai állapot megváltoztatására késztessen. Ez azonban éppen annyi, mint egy háború előkészítése, mert a megismétlődő háborús fenyegetések és hatalmi tények fettartőztathaítatlanul előidézik a háborút, mert az államok életében időről- időre adott körülmények között olyan mozzanatok adódnak, amikor a felelős állam- férfiaik egyszerűen nem urai az eseményeknek. Ebben az esetben azonban jobb volna, ha az európai kormányok a világ közvéleményéhez, parlamentijeihez és népeihez őszinte hangon szólnának. Az európai kontinentális paktum nem mondja a mai állapotok petriifikációját, mert csupán kizárólag azt a tényt jelenti, hogy Európában nem lesz több háború és hogy a jövőben senki háborúval nem fogja fenyegetni a másikat. Az Európa-pafotum aláírása bár kizárná, hosy politikai vagy másféle konfliktusokat háborúval vagy háborús fenyegetésekkel megoldjanak, de ezzel még nem szüntetné meg a politikai differenciákat. A mai konfliktusok tovább léteznének, bár elegendő békés eszköz van ma is, ugy az egyik, mint a másik oldalon is, amely ezek likvidálását lehetővé teszi. A békeszerződések aláírása óta már sok polilikai és egyéb viszályt megoldottak, anélkül, hogy erre háborúkra lett volna szükség. De ha az Európa-paktum létrejön, akkor a politikai viszályok vesztenek jelentőségükből, komolyságukból és aktualitásuk- bél és sokkal könnyebben lehet békés utón elintézni éket. Az idő előrehaladásával csupán az igazságtalan követelések buknak el. A leszerelést magáiban vétve Renes nem tartja elegendő megoldásnak, mert ha az államok katonai erejük egyharmádával le is szállítják fegyverkezésüket, akkor a megmaradó kétharmad erővel tovább fenyegethetik egymást- Európának tudnia kell, — mondja a miniszter — hogy hányadán áll. A gazdasági élet súlyos abnormifásai A külügyminiszter a továbbaikban a gazdasági válság kérdéseivel foglalkozik és a londoni világkonferncia feladatait ismerteti. Reméli, hogy a londoni konferencia a helyzet megoldását célzó javaslatait nem puszta re- kommandációk alakjában fogja leszögezni, hanem valóságos nemzetközi konvenciókat fog megfőrmulázni, melyeket helyben alá fognak írni, természetesen a parlamentek hozzájárulásától téive függővé a konvenciók életbeléptetését. A csehszlovák köztársaság kormánya a mai rendkívül súlyos helyzetben arra törekedett, úgymond, hogy a belföldi produkciók számára az exportlehetőségeket megőrizze- Utal az export útjában álló valu- táris nehézségekre, továbbá a kontingentá- lásokra. A konszolidálatlan államközi kereskedelem állandóan problémákat vet fed, melyek a többi állam kereskedelempolitikai kapcsolatait is érintik. A mai helyset abnormitésát u jellemzi. hogy úgyszólván nincs egyezmény, amely hosszabb ideig élne. Tulajdonképpen per— Nincs szándékomban elrejteni a parlament és a közvélemény elől, — folytatta beszédét a külügyminiszter — hogy a nemzetközi politika mai helyzete komoly. Fejtegetéseimből ez világosan ki is tetszik. Ennek dacára teljes határozottsággal hangsúlyozni kívánom kormányunk szilárdságát és elhatározottságát, mellyel semmi nehézség elől nem kíván meghátrálni. A kormány szilárdan és rendíthetetlenül őrt áll az állam érdekei felett. Az állam konszolidáltan, megszilárdultan lépi át a háború utáni 15-ik esztendő küszöbét egyformán felkészülve Európa békés fejlődésére épp ugy, mint a súlyos és terhes időkre. Csehszlovákia helyzete különben a szomszédokkal jó, a baráti államokkal szemben tartósan ugyanaz, mint régebben volt, politikánkban nincsenek eltérések. Ma, tulajdonképpen minden a genfi munkára és a leszerelési munkára koncentrálódik. A köztársaság nemzetközi helyzete szilárdabb, mint bármikor. Nagy tekintélyt ért el a köztársaság a világban, demokratikus rezsimjének stabilitása és szilárdsága e az Összes nehézségekkel szemben mutatott ellenálló ereje révén. S nekünk, különösen pedig azoknak, akik nálunk itt-ott türelmetlenséget és elégedetlenséget nyilvánítanak, tudatában kell lennünk annak, s mérlegelnünk kell azt, hogy milyen nehéz világ-szituációban élünk, milyen nagy időfordulást élünk meg s épp ezért mennyire nehéz a helyzetet uralni annál inkább, mert az események nagyobb része nem mi tőlünk függ. Külpolitikánkkal az európai világ előtt bebizonyitottuk, hogy mindenkivel ég az összeseknek az érdekében őszintén békére és együttműködésre törekszünk. Mi senkitől nem követelünk semmit, sem politikai sem gazdasági tekintetben. Senki ellen nincsenek szándékaink, nem aggódunk semmiféle konfliktustól a szomszédságunkban és senkivel sem fogunk konfliktusokat előhívni. Védelmünkre, melyet külpolitikánk nem hagy figyelmen kívül e azt illetően semmi mulasztást, manens kereskedelmi politikai tárgyalásokban vagyunk csaknem egész Európával. Nem lehet tagadni, hogy ez óly helyzet, amely megfojt minden külkereskedelmeit. Programunkon jelenleg az Ausztriával, Németországgal, Lengyelországgal és Francia- országgal való tárgyalások szerepelnek. Magyarországgal még mindfig fennáll az szerződésen kívüli állapot. Egyes árufajtáikra a két állam kormánya kompenzációs üzleteket engedélyezett, ezek azonban csak csekély; részét teszik a régebbi kereskedelmi forgalomnak. A csehszlovák kormány egyes kereskedelempolitikai kérdések mérlegelésének keretei közt a Magyarországgal való kereskedelempolitikai viszony kérdésével is fog lalkozni fog, nem követett el, mindenesetre megtesszük intézkedéseinket ég ha szükség volna rá — éppen békepolitikánk miatt — olyan elhatározottsággal védekeznénk, amilyennek ritkán van párja. Minden szkeptikus aggodalom dacára is hiszünk a béke s a népszövetség politikájában és következetesen továbbra is ki fogunk tartani mellette, a leszerelési politikában az utolsó konzekvenciákig teljesítjük kötelességeinket. A külügyminiszter végül reményét fejezi ki azirányban, hogy a köztársaság a pénzügyi és a gazdasági megpróbáltatásokat sikerrel fogja megvívni. Ha az 1933-as éven sikeresen átjutunk, akkor önállóságunk egyik újabb nagy politikai csatáját nyertük meg, — fejezte be beszédét a külügyminiszter. A vita A külügyminiszter expozéja után az ülést félbeszakitották, mert Benes azonnal átment a szenátusba és a szenátus külügyi bizottságában ugyancsak fölolvasta expozéját. Az expozé fölötti vita a képviselőház külügyi 'bizottságában este hat. órakor kezdődött. A vitában fölszólalt Szüllő Géza dr. országos keresztényszocialistapárti képviselő, szövetkezett pártjaink közös parlamenti klubjának elnöke, akinek beszédét lapunk holnapi számában fogjuk közölni. — A lyoni egyetem disztoklorokká aratta Korányi Sándor báró és Grosz Emil magyar egyetemi tanárokat. Lyoniból jelen tik: Az iteni egyetem vasárnap tartott ünnepélyes diszüléeén tiszteletbe!i doktorrá avatta Korányi Sándor báró és Gonosz Emil budapesti egye tenni tanárokat. Az élők elósé- gokked zsúfolt aulában Lironbedile rektor üdvözölte a tiszteletbeli doktorokat és átnyújtotta nekik a diplomát, valamint g vállon viselendő hímzett címerre1! ellátott és préninned diieaitett jelvényeket. Groez Emil dr. személyesen vette át. mig Korányi Sándor báró Írásban köszöntő mieg a kitüntetést. G,rósz professzor az orvosi fakultáson nogy érdek.-. lődiéased kisért előadás-sorozatot tart, A nemzetközi helyzet és Csehszlovákia r I
