Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-06 / 253. (3066.) szám

12 1932 norember 6, ▼a^Lraacp. MILYEN IDŐ A dél skandináv depresszió előrenyomulása folytán az idő újból bűvösebb lett — Időprognózis; Szlo- venszkón még enyhe, nyugodt, később északnyugat felől lehűlés. — A sziniöi „népzendiilés" epilógusa. Ko­máromi tudósítónk jelenti: Még ez év feb­ruár havában történt, hogy Szimő községben mintegy kétszáz főnyi tömeg verődött össze a kommunista szónokok biztatására. Szimőn a téli nyomorúság különösen nagy volt. A kérdéses napon formális zendülés tört ki. Hatalmas csapat vette körül a községházát. „Munkát! Kenyeret!“ kiáltásokkal a jegyzőt keresték föl, kijelentve, hogy addig nem tá­gítanak, amig a jegyző ki nem oszt közöttük nagyobb összegű pénzt s arra kényszeritet- ték, hogy telefon utján kérjen engedélyt a járási hivataltól 3200 korona kiosztására. Ezért az összegért szükségmunkát kellett vol­na vállalni ok. A szorongatott jegyző valóban kiosztotta a pénzt s a főkolomposok megígér­ték, hogy a munkát később fogják teljesíteni, majd életveszélyes fenyegetések között vo­nultak tovább. A népgyülésből hatóság elleni erőszak címén bünügy lett s az ügyészség vá­dat emelt Gyertyák József, Gyertyák Sándor, Horváth Ferenc, Varga Vince, Kántor Lajos, Jóba Ferenc, Gyertyák Emília s Horváth Fe- renoné ellen. A tárgyaláson csak hárman je­lentek meg, ezek is mindent tagadtak, de a tanuk ellenük vallottak s a bíróság Soós Im­re dr. felsőbiirósági tanácsos elnökletével a megjelenteket 4—4 heti fogházra és 300—300 korona pénzbüntetésre, a többieket 3—3 heti fogházra és 300 koronára büntette. xx Párisi magyar Divatszalon, Prága, Smi- chov. Zborovská 64. Részit angol és francia kosztümöket, francia ruhákat, gyermekruhá­kat. Egészen mérsékelt árak. Legújabb pá­risi modellek. — Mennyi pénz fér egy enyveskezii cigány markába? Lévai tudósítónk jelenti: A hatósá­goknak jo ismerőse Lakatos Rudolf kálnai szü­letésű kóborcigány, aki a múlt évben a lévai járásbíróság fogházából is megszökött. Lakatos most GaramsalJón lépett akcióba. Este belopó- zott Fuchs kereskedő üzletébe és belemarkolt a pénztárfiókba. Igazán jól markolt, mert 4500 koronát markolt össze, amidőn Fuchs meglepte öt. A pénzt sikerült a kereskedőnek megmen­teni, de a cigány kereket oldott, csupán a ka­lapját hagyta vissza — bűnjelnek. A csendőrség keresi. — Halálra gázolta a 76 éves váltóőrt a nagysurányi cukorgyár iparyasutának moz­donya. Nyitrai munkatársunk jelenti: A nagysurányi cukorgyár ipartelepén borzalmas szerencsétlenség történt. A gyári iparvasut sínpárja a gyártelepet körülvevő fal mellett keresztezi a gyárba vezető rendes nyomtávú vasúti pályatestet, melyet egy hatalmas két- szárnyas kapun át vezetnek a gyártelepre. A kettős sínpárra Sehwarcz Móric 76 éves alkal­mazott ügyelt fel, akinek bizonyos előírások betartásával kellett az érkező .tehervonato­kat, valamint a kés kény vágány u vastutat a gyártelepre engedni. Sehwarcz a legutóbbi alkalommal nem tartotta be a szigorú előírá­sokat és gondatlanságát életével fizette meg. A tehervonat mozdonyvezetője jelzéseket adott le, a gyártelepre irányítva a szerel­vényt és majdnem egyidősben ért oda a kes- kenyvágányu iparvasut mozdonya. Sehwarcz nyitva felejtette a kaput s így a keskenyvá- gányu vasút mozdonyvezetője abban a hitben volt, hogy szabad a pálya. Sehwarcz ekkor az egyik váltó mellett állott és nem vette észre a mozdony közeledtét. A katasztrófa el­kerülhetetlen volt. A mozdonyt már nem le­hetett idejében megállítani. A szerencsétlen aggastyán, aki nagyothalló volt s így nem hal­lotta a figyelmeztető sipjelzéseket, nyugodtan állt a pályatesten, háttal a keskenyvágányu mozdonynak, mely elkapta és maga alá so­dorta. A mozdony kerekei teljesen szétroo- csolták az aggastyán fejét és testét és a vé­res húscafatokat, több méternyi távolságra hurcolta magával. A szerencsétlenség szin- ’ helyére bizottság szállt ki, mely a lefolytatott vizsgálat során megállapította, hogy a bal­esetért senkit sem terhel felelősség. xx Mielőtt bútort vásárolna, tekintse meg Breznieky butorraktárát Kosicén, Malom ucca 5. szám alatt, ahol igen kedvező árakon, elő­nyös fizetési feltételek melleit vásárolhat. Elsőrendű minőség — Hazárdjáték a vonatban. Komáromi tu­dósítónk jelenti: Újabb időben divatba jöttek Délszlovenszkón a vonatban űzött hazárdjáté­kok. Nemcsak kártyával játszanak hazárdul az „utazó játékosok", hanem egyszerű, de mégis körmönfont eszközökkel is dolgoznak. Különö­sen a szegényebb nép osztály kebelében dívik ez a játék ti megtörténik gyakran, hogy mire az utas kiszáll az állomáson, már nincs pénze, amiből bevásárolni akart. Komárom és Nagy­ra egy er között is utazgatott egy ilyen hazárd­játékéi?, Droíi Béla, aki az utasokat felszólí­totta, hogy bádogdarabjaival kíséreljék meg a szerencsét. Sokan rajtavesztettek, míg végre Drofj Béta maga is ráfizetett a játékra: a rend­őrségnek tudomására jutott a dolog s elfogta Droíi Bélát, aki ellen tiltott hazárdjáték címén megindította az eljárást.. Mikor Rózsa Sándor Pozsonyban bujkált... Mit tud az Alföld hires haramiái áról egy pozsonyi özvegyasszony, akinek kiskorában rablóhistóriákat mesélt a rettegett bandita — Pozsonyi szerkesztőségünktől — Pozsony, november 5- „Rózsa Sándor, az Alföld hires hara- imiavezére, született Szegeden 1813-ban, meghalt 1878-ban a szaimosujvári fegyház- ban. Betyáréletre adta magáit, de bizonyos romantikus lovagias vonás alakját nép­szerűvé tette, úgy hogy az 1848-iki sza­badságharcban a magyar ügy harcosai so­rába vették fel. Rablásai miatt 1856-ban elfogták és életfogytiglani fe yházra Ítél­ték. 1867-ben kegyelmet kapott, de 1868- ban megtámadott egy vonatot. 1872-ben életfogytiglani fegyházra Ítélték-" Ezt írja szórul-szóra a „Pallas" XIV. köteté­nek 720-ik oldalán az „R“ betűnél Rózsa Sándorról, aki, lám, rabló vezér volt és neve belekerült a tudós lexikonba. Ennyit egy átlagmüvei tségű embernek tehát illik tudni Rózsa Sándorról- Azt, hogy a szamosujvári fegyházban halt meg, a lexikon rosszul tud­ja, mert betegségére való tekintettel újból kiengedték a fegyházből a javulást mutatott haramiát és I a szegedi Alsótanyán halt meg, ahol a sír­ját is megtalálták a háború előtt egy-két évvel. Száztivenkilenc évvel ezelőtt született és öt­vennégy évvel ezelőtt halt meg hatvanöt- esztendős korában. Ma tuskát 64 évvel meg­előzte, mert fej akarta robbantani a király (Ferenc József) vonatát, hogy foglyul ejtse az uralkodói. Csak a csendőrök ébersége mentette meg a vonatot a kisiklástól. Mikor ezt a stiklijét el-, követte, Ráday Gedeon szegedi királyi biz­tos valóságos hajtóvadászatot rendezett Ró­zsára és bandájára. Rózsa Sándor akkoriban elbnjdosott messze szükebb hazájától, Sze­gedtől és — talán kevesen tudják ma már Pozsony környékén j.s megfordult, itt a vaskutacskai erdőben bujdosott, a vas- kutac^kai beszálló-vendéglőben meg is szállt egy hétig álruhában, álnév alatt és egy erdész megsebesitése után elmene­kült .. • Még ma is élő tanúja van a Rózsa Sándor pozsonyi látogatásának. Egy erdésznek a leánya ez: Ponnerné Popp Katalin 67 éves özvegyasszony, akit fölke­restem Kórház-ucca 44. szám alatti lakásán, hogy mondana el mindent, amit. az érdekes eseményről tud. Adjuk át a szót Popp Kata­linnak: — Édesatyám: Popp János valamikor a Pozsony város tulajdonát képező Vaskuton volt alerdész. Atyai nagyapám Szegedről ke­rült Pozsonyba, ahova Mária Terézia király­nő parancsára jött fel, mint iámnak hü kato­nája. Nemességet is kapott nagyatyám a nagy királynőtől­Nevét akkor még magyarosan Papp-nak irta, az idők folyamán Pozsonyban ejtet­ték ki németesen Poppnak, igy lett az apám: Popp. A Vaskuton már akkor megvolt a város be­szálló-vendéglője, amelynek a vezetéséi anyámra bízták, miig apám a város nagy er­dőségeit rótta. Volt. dolga elég. Az akkori zűrzavaros időkben a „Szegény- legények" az erdőkben bujkáltak, a Ba- konyból is nem egyszer kerültek el ide. 1869 novemberében lehetett. Én csali négy­éves leányka voltam, de apám elbeszélésé­ből tudom a részleteket, a Rózsa Sándor vaskút! vendégszereplésének történetét Öreá vissza is emlékszem: magas, férfias je­lenség volt, nagy fekete szakáilt. viselt, minket, gyerekeket nagyon szeretett Egy hétig volt nálunk mint „beszálló ven­dég"- Persze nem is sejtették szüleim sem, — A süketnéma bűne és büntetése. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Misinay János 36 éves süketoárna iparossegéd egy t-iz koronás takarók- beteli könyveit, t'tízezer koronásra javította kii és a könyvecskére pénzt, alkart felvenni a Fortuna bank­ban. A turpisságra a bank egyik bivnitcteoknőjc hogy ki az az erdészruhába öltözött férfi, aki egy hűvös novemberi napon szállásért kopogtatott be hozzánk. — Ki az? Ki kopog? — kérdezte apánk. — Egy erdész van idekünn, aki eltévedt az erdőségekben — volt a válasz. — A Vö­rös Hídnál igazítottak ide, hogy itt szállást kapok... — Beengedtük- Anyám befutott az egyik szobában. Az idegen nyolc napig maradt ná­lunk. Már akkor kellett okmányainak lennie a beszálló vendégeknek. Az idegennek is volt, persze hamis méveu. Apám be is jelentette öt a pozsonyi vá­rosházán. Az idegen „Forstmeister" (erdőimester) a nyolc nap alatt főként az erdőségeket járta. : Este mindig hazajött.. Nekem hét testvérem volt- Csupa apró gyerekek- Az idegen „bá­csi" nagyon szeretett minket. Mindig hozott valamilyen játékot, babát, lovacskát ne­künk >és esténkint mindig másik gyereket vett ma­gához az ágyba, akinek mesélt — zsivány- históriákat. Én voltam a kedvence. Persze nem sejtette senki, hogy az akkori idők legvakmerőbb haramiáját .rejtegetjük házunkban. Egy szép napon apám gyanút fogott, mert a Pressibur- iger Zeitung arról adott hirt, hogy Rózsa Sándor Pozsonyban bujkál. A személyleirás is nagyon illett a mi „er­dész" vendegünkre. Apám be is jelentette a városházán, hogy egy gyanús ember lakik nálunk. Ugylátszik ennek neszét, vette, mert azon éjjel 12 órakor tért haza, sietve összecsoma­golt, kérte a számláját anyámtól, azt gavallé- rosan ki is egyenlítette és még mielőtt apám a csendbiztosokkal ki­ért volna az elfogatására, megugrott A Zergehegynek vette útját. Az erdőben ta­lálkozott Mikalovics főerdésszel, akinek va­dászkutyája nagyon megugatta. Mihakmos főerdész üldözőbe vette a menekülő idegent, aki rálőtt a fő erdészre. Ez megsebesült és jajgatott. Rózsa Sándor — mert hisz az volt a mi rejtélyes vendé­günk — még bele is szúrt néhányszor a ké­sével, nehogy árulója legyen. A főerdész ku­tyája megsebesült gazdáját látva az erdész­házig futott s ott az ajtót kaparta. Kijött az erdészgyakornok, aki, mikor a szűkülő ku­tyát látta, gazdája keresésére indult- A fő­erdész a faiskoláig vonszolta magát, ott a nagy vérveszteségtől összeesett- Itt akadt rá a gyakornok. Bevitték kórházba, sérüléséből íölgyógyult. — Rózsa Sándortól pár nap múlva levél jött apám címére. Egy küldönc hozta. Csak pár sor volt rajtá: „A topók üldöznek, nyomomra jöttek. Köszönöm a vendéglátást. Itt küldök a ki­csinyeknek néhány forintot. Rózsa Sándor." A levél mellett, száz forint volt... A „kicsi­nyeknek", nekünk... — Apám úgy a levelet, mint a pénzt be­szolgáltatta a városházán- A levélnek meg kell lennie a levéltárban, ha ugyan időköz­ben el nem kallódott... Ennyit mondott Ponnerné Popp Katalin a Vaskút „gavallér" vendégéről. Az apja, any­ja elbeszéléséből tudja ezt, de Rózsa Sándor külsejére ma is visszaemlékszik. Sok min­dent elfelejtett a ma 67 éves özvegyasszony, de ezt sohasem fogja elfelejteni. Ma már unokái vannak özvegy Ponnernének. Unal­mas téli estéken kandalló mellett szívesen mesél nekik a gyereket szerető, barátságos haramia vezérről, akinek alakját a lexikon szerint is „romantikus lovagias vonás tette népszer űvé" -. jött rá. A sübeitnénva vadított, péntekem került a pozsonyi kerületi bíróság Necid-tanácsa ©Jó, ahol Vaile mtQvios sűlcet/néniaiut-ésseta. tanár ylijám balilgat- tiák ki. Hat hónapi börtönre ítélték, de az ítéletet — ípkiiri tette! a testi fogyaték osságára — két évi ' próbaidőre íi'lhiggesztettófc. — Előadás a pozsonyi gázgyárról az országos keresztényszocialista párt központjában. Amint már megírtuk, az országos keresztényszocialista párt pozsonyi szervezete a munkásszervezetek- kel együtt megkezdi népszerű előadásait. No­vember 9-én, szerdán este 7 órakor Vittikay Péter a városi üzembizot'tság tagja a pozsonyi gázgyárról ad elő az országos keresztényszo­cialista párt központjában, (Ven túr u 9.) Az előadásra ezúton is meghívja a rendezőség a párt és a szakszervezet tagjait. — Lótolvajlások családi alapon. Lévai tudó­sítónk jelenti: A magyarországi rendőrhatóság értesítette az itteni nyomozó hatóságot, hogy öt szlovenszkói származású teknővájó cigány­testvér Magyarországon nagyobbszabásu lókö- téseket követett el és az üldözés elől Szloven- szkó területére szöktek vissza. Az öt cigány­testvér: a dunamocsi születésű Lakatos Lajos, Gyula, Pál, Gábor és Sándor. A családi alapon működő lókötők ellen körözőlevelet adtak ki. — A piaci árak rohamos emelkedése Kassán. Kassáról jelenítik: Az utóbbi napokban, a legfonto­sabb élelanicikkek árai rohamos eanieCkediést mu­tatnak a kassai piacom. Nemrég a hús és a zsír drágult meg érezhetően. most pedig a tojás drá­gulása ölt egyre nagyabb mértékeit, mivel darabon­kénti ára pár nap alatt 70 fillérről 90 fillérre, sőt 1 koronára emelkedett. A beavatottak ezt a drá­gulást spekulációnak tullajdonii'ják, melyet a tojás- ügynökök folytatnak és napok óta összevásárolnak minden tojást a falvakon, a fogyasztó viszont csak másodkézből juthat hozzá. Ugyancsak megdrágult a legszegényebb néposztály fontos éielmicikke: a krumpli is, melynek kilójáért már 1 koronát is el­kérnek. Ezt viszont az idei rossz terméssel in­dokolják az eladók. Egyedül a káposzta olcsó az őszi cikkek közül, viszont a gyümölcsféilék még az idei rossz termés ellenére is indokolatlanul drá­gák. Helyénvaló lenne, ha az egyre fokozódó sze­génység miatt a hatóságok közbelépnének és meg­akadályoznák az árspek uláoiókat és az indokolat­lan árdrágításokat. —1 Elvesztette próbapörét Ungvár városa a zeneszerzők védegyletével szemben. Ruizin- szkói szerkesztőségünk jelenti: Ungvár város tanácsa elhatározta, hogy nem tesz eleget a csehszlovák zeneszerzők védegylete ama köve­telésének, amely szerint a város a városi mozi­ban vászonra kerülő zenés filmek után évi pari­saiban szerzői dijat fizessen. A városi tanács akkor ama jogászi véleményre támaszkodott, hogy a zeneszerzők, amikor darabjaikat, a han- gosfilmkészitő vállalatoknak eladták, nemcsak a vállalatnak, de a filmet lejátszó moziknak is rendelkezésére bocsátották, mert hiszen a zene­mű a filmnek elválaszthatatlan része. A zene­szerzők bizonyára tudják, hogy egy-egy ily film milyen körutat tesz meg, a honoráriumot tehát bizonyára eszerint számították. Elhatározta te­hát a tanács, hogy próbapomek teszi ki a vá­rost. A por a prágai bíróság előtt folyt le s az a városra nézve marasztaló volt. A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a zenevédő- egyesületnek joga van követelni a zenés filmek utáni szerzői dijat. A város tehát kénytelen lesz a zenevédőegyesület követelését kifizetni. xx Székrekedésnél, emésztési zavaroknál, gyomorégésnél, vértódulásnál, fejfájásnál, ál­matlanságnál, általános rosszullétnél igyunk reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet. — Földbirtokos és erdőőr csattanós összetűzése a kassai bíróság előtt. Kassai szerkesztőségünk je­lenti: Pár nap előtt- jelentettük, hogy a ka<5&ai felsőbíróság felmentő ítéletet hozott- Szemere Attila vinnai földbirtokos a,u tógáz olása ügyében, most pe­dig újabb felmentésről számolhatunk be. Ezúttal a kassasi kerületi bíró'ág Lasztovec-zky-tanácsa előtt állót vádlottként Üzeme re Attila, aki ellen az ügyészség hatóság elleni erőszak és könnyű testi sértés vádját emelte. A vádirat szerint a földbir­tokos tavaly a vinnai erdőben tettleg inzultálta Fantazir János erdöőrt, Ströanpl János nagymihá- lyi vállalkozó alkalmazottját, akit a vállalkozó a Szemere Attilától vásárolt erdőrész kitermelésé­nek felügyeletével bízott meg. Az erdőör azonban rossz helyen vágatta a fát, amit. az a-rrajáró föld- birtokos figyelmeztetésére sem hagyott abba, a,min Szemere Attila annyira felindult, hogy pofonütötte a kerülőt és kikergette az erdőből. A bíróság több tanú kihallgatása után, akik igazolták Szeme­re Attila védekezését, felmentő ítéletet hozott, csupán könnyű testi sértés miatt ítélte el a föld- birtokost -500 koronára. xx Budapestre érkezve a keleti pályaudvar­ral szemben a PARK-NAGYSZÁLLODABAN megtalálja kényelmét. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20% engedmény. — Halálos autóelgázolás Ógyalla határában. Komáromi tudósítónk jelenti: Pénteken dél­előtt. halálos autószerencsétlenség történt ógyalla határában, az úgynevezett. Zöldállás majorban. A tanyán keresztülvezető ország­úton egy olasz rendszúmozá-su autó elütött egy játszadozó háromesztendö.s kisgyerme­ket, A gyermek véresen bukott föl, amire az autó vezetője megállította a kocsit, a gyer­meket felvette és az ógyallai járásorvosho/. rohant vele. Mire azonban az orvoshoz értele a kisgyermek kiszenvedett. ,\ csendőre< jegyzőkönyvet vett föl az esetről, aj autó utasait fogvatártotta az eset tisztázásáig. Te­kintettel azonban arra, hogy az olaszul be­szélőkkel senlu sem tudta megértetni magák a nyomozás lasáhn halad.

Next

/
Thumbnails
Contents