Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-30 / 273. (3086.) szám

%OT<BűtMAfikARHlRI»SB 1982 noromber 30, agarda. Vf helyid Keleteuróitában Irta: Almása üiltála Mialatt a nyugateurőpai, különösen az an­gol sajtóban egyre több hang követeli a bé­keszerződések revízióját, vagy amint Herrtot legutóbb elnevezte: a békeszerződések refor­mációját és mialatt az angoil képviselőház- ban maga Winston Churchill, aki a világhá­ború alatt a britt győzelmi akarat megleste- si tője volt, a danzigi korridor és az erdélyi határok megváltoztatását követeli, azalatt a moszkvai Kremlben az orosz külügyi népbiz­tos és a lengyel követ aláírta annak a meg­nemtámadási szerződésnek utolsó záradékát, amely körül az utóbbi hónapokban oly elke­seredett diplomáciai csatározások folytak. Lengyelország ezzel a szerződéssel, amely­nek közeli ratifikálását most már bizonyosra veszik, egyfelől biztosítva látja keleti hatá­rait, másfelől pedig nem kell attól tartania, hogy a németekkel való összekoccanás esetén két tűz közé kerül. Oroszország ugyanis a megnemtámadási szerződés aláírásával elis­meri azt a határt, amelyet Garzon lord ja­vaslatára vontak meg közte és Lengyelor­szág közt s amely több, mint egymillió nagyoroszt és fehéroroszt szakított el Orosz­ország testétől. Ugyanakkor a szovjet köte­lezettséget vállal arra, hogy hadseregét nem mozgósítja Lengyelország ellen, ha az Né­metországgal Danzig miatt vagy egyéb okokból háborúba keveredik. Érthető tehát az az öröm, amely Varsót elfogta, amikor a szerződés végleges aláírásának hire a len­gyel fővárosba megérkezett. A kétkedő szel­lemű ember nem minden jogosultság nél­kül ugyan azt a kérdést vethetné fel, hogy vájjon örökértékünek lehet-e tekinteni egy szerződést, amelyet az a szovjet irt alá, amely a polgári erkölcsöt'4, beleértve az adott szó szentségét is, oly kevésre becsüli, ámde erre azl lehet felelni, hogy a kapita­lista államok is csali a „clausula rebus liic -íantibns" fenntartásával kötik meg szerző­déseiket, azaz azokat csak addig tartják kö­telezőknek, amíg a körülmények, melyek között e szerződések születtek, meg nem vál­toznak és hogy Oroszországnak magának is előnyére válik a megnemtámadási paktum, mivel az éket ver lengyel és román szom­szédja között s egyúttal lengyel részről sza­bad kezet biztosit neki a beszarábiai kérdés­ben­Beszarábia pedig Romániának jobban se­bezhető pontja, mint Erdély és a Dobrudzsa, mert Beszarábiára egy nagyhatalom tart igényt és ez a nagyhatalom a világ egyik legnagyobb szárazföldi haderejét mondhatja a magáénak. Amiként a világháború előtt Konstantinápoly volt Oroszország politikájá­nak célja és vezércsillaga a közeli Keleten, agy ma Beszarábia az a pont, amely körül európai törekvései legfőképpen forognak. Beszarábia jelenti számára a Duna deltájá­nak bir .oldását és a Balkán felé visszavezető utat. Mert akárki legyen az ura Oroszország­nak mindaddig, amíg a mi korszakunk ha­talmi rendszere fennmarad, Litvinov külpo­litikai módszerei különbözhetnek talán a Gorcsakovétói, de céljai és az azok fölé vivő alak ugyanazok maradnak. Oroszország az 1856. évi párisi békével elvesztette Besza­ró b-iát. amelyet 1774-ben Kücsük-Kainaird- zsiban megszerzett és nem nyugodott meg mindaddig, amíg az 1878. évi san-steianói békeszerződés és a berlini kongresszus visz- sza nem adta neki ezt a területet. Romániá­nak sok erőfeszítésébe került, amíg a világ­háború győztes nagyhatalmai az 1920 októ­ber 28-án kötött párisi szerződéssel elis­merték szuverenitását Be szaráé ián és még többe, mig ezt a szerződést a szignatárius nagyhatalmak ratifikálták, de sohasem tudta elérni, hogy Moszkva is elismerje ezeket a megállapodásokat.. Jogilag a helyzet ma is az, hogy Románia Beszarábiát csak meg­szállva tartja, okkupálja, mert hiszen Orosz­ország sohasem engedte át neki e földet. Ismeretes, hogy a lengyelek sokáig ,,junk- timba" hozták a megnemtámadási szerződés aláírásit, illetőleg ratifikálását azzal, hogy Oroszország Romániával is hasonló szerződést kössön- Bukarest és Moszkva között meg is indultak a tárgyalások, de amig Vajda kor­mánya azokat a kedvező befejezés felé akarta terelni, addig Titulescu minden ár-on elgán- csolásukra törekedett. Tüntetőén lemondott londoni követi állásáról, sőt megbuktatta Vajdát és maga ült bele a román külügymi­niszteri székibe, csakhogy a 'tárgyalások fona­lát végleg elvágja. Most pedig, szinte ab­ban az órában, amikor az orosz-lengyel szer­ződés végleg telő alá került, diadalmasan jelentette ki a bukaresti parlamentben, hogy e tárgyalások végérvényesen meghiúsultak, mivel az oroszok csak öt évre akartak le­szerződni Romániával, sőt & szerződésben ki­fejezetten .is utalni kívántak a beszar ábiai vitára. Titulescu eljárása annál feltűnőbb volt, mivel Lengyelországnak Oroszországgal folytatott tárgyalásait a hatalmas francia protektor áldása kísérte, ki ilyen módon is meg akarta előzni azt, hogy ellene irányuló éllel orosz-német szövetség jöjjön létre. A lengyelek és a románok tehát Oroszor­szággal szemben szögesen ellentétes állás­pontra helyezkedtek és neon jogosulatlan az a vélemény, bármennyire is tagadja Titu- Iescu, hogy keleti politikájának útja szét­vált A. két állam között ugyan katonai szer­ződés áll fönn, amelyet eddig nem mondtak fel, ennek a szerződésnek az értéke immár vajmi csekély, mert hiszen az nem irányul sem Németország, sem Magyarország ellen, amelyekkel szemben a két szövetséges ér­dekei igen különbözőek, hanem Szovjet - Oroszország ellen. Milyen lépésekre határozza el magát ezek után Bukarest? Az első pillantásra az a föl­tevés merülhet föl, hogy ezek után Románia még szorosabb barátságra fog lépni a má­sik két kisantant állammal és ily -módon keres kárpótlást az elveszett lengyel hátvéd­ért. Ha azonban figyelmesebben vesszük szemügyre a helyzetet-, úgy arra kell követ­keztetnünk, hogy az orosz-lengyel szerződés nemcsak Varsó és Bukarest közé vert éket, hanem mélyebbre fúrta azt az éket is, amely Bukarest és Prága, valamint Belgrád kö­zött — minden tagadás és szépitgetés elle­nére — eddig is megvolt. Jugoszlávia és Csehszlovákia orosz politikája kezdettől fog­va más csapásokon haladt, mint Romániáé- Ben esnek és a jugoszláv külügyminiszterek­nek sohasem fájt a fejük Beszarábia miatt. Más és erősebb biztosítékokat kell keresnie. Még most is fülünkben cseng a Národni Lietynek egy három-négy hónappal ezelőtt megjelent vezércikke, amelyre már akkor felhívtuk olvasóink figyelmét és amely a len­gyel Czasra hivatkozva úgy Ítélte meg a helyzetet, hogy Románia az orosz-lengyel szerződés megkötése esetén eddigi külpo’.iii- kiai irányának megváltoztatásával Olaszor­szághoz fog közeledni, mely közte és a szov­jet között közvetíteni tudna, ami a kisaniant felbomlását és Románia teljes elszigetelődé­sét jelentené. A helyzet ma e tekintetben ugyanaz, mint augusztusban volt. Az orosz- lengyel szerződés befejezett ténnyé vélt és január haváig a román kormánynak dönte­nie kell, hogy az Olaszországgal fennálló ba­rátsági szerződést meghosszabitja-e vagy sem. Bármilyen nagy szolgálatokat is tett a múltban Titulescu Franciaországnak, ez a tehetséges és agyafúrt román diplomata min­den bizonnyal hajlandó lenne országának sorsát Olaszország szekeréhez kötni, ha azt hazájának érdekei megkövetelnék. Már pedig nem egy szempont amellett szól, hogy Romá­nia nem járna rosszul, ha eddigi külpolitikai irányának megváltoztatásával erősebben igyekeznék Itá’iára támaszkodni. Minden külpolitikai helyzet megfejtése egy rébusz megoldásához hasonló feladat. Mint­hogy a megállapodásokat, melyekből-százszá­zalékos bizonyossággal meg lehetne jöven­dölni az elkövetkezendő eseményeket, az a néhány ember, aki azokat ismeri, hét pecsél alatt őrzi, a külpolitikai események figyelő­je szükségképpen kombinációkra van utalva, de ez még nem jelenti azt, mintha következ­tetései nem lehetnének logikusak és helyt­állóak. Azonban mindenesetre bizonyos az, hogy Kelet euróbában az orosz-lengyel szer­ződés ratifikálása uj helyzetet fog teremteni és az eddigi erőtényezőkben oly változást fog előidézni, melynek hatása a közvetlen szomszédságban se maradhat el­— A Karpathenverein körraöcbányai szakosztá­lyának közgyűlése. Körmöcbányái tudósítónk je­lenti, hogy a Karpathenverein körmöcbányai szak­osztálya tegnap tartott rendkívüli közgyűlést Eleőd Tibor elnöklete alatt. Eleőd Tibor miután a körmöcbányai kőedény és majolika áru gyárát kénytelen volt az angol font zuhanása miatt le­zárni, elköltözik véglegesen Budapestre, miinek kö­vetkeztében az elnöki tisztségről lemondott. Utód­jául Smekaíl Albert nyug. jőszáigifeiliügyelőt ajánlotta, mire Smekalt egyhangúlag elnökké választották. Az uj elnök megköszönvén a bizalmat-, a megjelen­tek nevében köszönetét fejezett ki a régi elnöknek fáradhatatlan működéséért és Holzmann Tag ur indítványára dr. Eleőd Tibornál,, Eleőd Annikét és Eleőd Tibor dr.-t örökös disztagoknak válasz­tottiáik meg. Essek után niegbestöélitélk a jemiuár lő-én Körmöcbányán tartandó téli in tor náción ál is sí ver­seny ügyét. — Az YMCA Mikulás-estje. A pozsonyi YMCA összes közművelődési taniolya ina inak hallgatói és bennlakói december 7-én, este 8 órakor tánccal egybekötött Mikulás-estélyt rendeznek a sáncul! YMCA nagytermében. Műsoron zene-, ének-, tánc­os jele ne tsz ám ok. Vendégeket szívesen látnak. Minden eszközzel biztosítja inMen diák síimára a tanulás szabadságát Háman magyar kultuszminiszter A magyar képviselőház felfüggesztette a sikkasztással és hűtlen kezeléssel vádolt Dréhr Imre mentelmi jogát Budapest, november 29. (Budapesti szer­kesztőségünk teleionjelentéee.) A képviselő- ház mai ülésén a napirendi vitában. Fakets József demokrata képviselő szóvá tette a deb­receni egyetemen történt incidenseket, Hóman Bálint dr. kultuszminiszter nyom­ban válaszolt a felszólalásra. — Bármennyire hangosak is baloldalon, •— mondotta a miniszter — hogy a tör vény tisz­telet csak az ő oldalukon van, én is törvény- tiszteletrői, igazságról beszélek és ezen az ál­lásponton állok. Egy héttel ezelőtt itt a Ház­ban kijelentettem, hogy minden törekvésem az, hogy megakadályozzam a diáktüntetése­ket és megtoroljam azokat, akik az ifjúságot tanulási szabad>ságában akadályozzák. A* egyetem autonómiájába nem vagyok hajlandó beleavatkozni mindaddig, mig az egyetem tanácsa képes a rend fenntartá­saira. Debrecenben helyreállt a rend. Az egyetem tanácsa és a rendőrség együttesen folytatja le a vizsgálatot és Sághy rendőrtanácsosnak, a debreceni rendőrség vezetőjének a zsidóság is köszönetét mondott pártatlan eljárása miatt. A vizsgálat még nem fejeződött be, igy1 a részletekre vonatkozóan tájékoztatást nein ad­hatok. Annyi már bizonyos, hogy az az zsidó fiatalember, aki párbajra hívta ki az egyetem egyik magántanárát, nem egyetemi hallgató- Hangsúlyozom, hogy minden rendbontást megtorlók, minden eszközzel biztosítom minden diákinak a tanulás szabadságát, ez­zel szemben elítélek minden törekvést, amely a magyar keresztény diákság töme­gét akarja felelőssé tenni egyesek excesz- szusai miatt, A legitim diákegyesületek közreműködnek a rend helyreállítására irányuló munkáiban. Kötelességem a zsidó diákok tanulási sza­badságát biztosítani és a másik oldalon a keresztény diákság jövőjét elősegíteni. (Felkiáltások a baloldalon: Ne tegyen különb­séget köztük.) Én nemcsak közoktatásügyi mi­niszter, de vallásügyi miniszter is vagyok. A Ház Hóman miniszter válaszát tudomásul vette, egyúttal felfüggesztette Dréhr Imre volt népjóléti ál­lamtitkár mentelmi jogát, aki ellen sikkasz­tás és kétrendbeli hűtlen kezelés bűntetté­nek vádját emelte az ügyészség. I partfiiigelem megsértése áfái is opponálni Iliül a üiiiésfiiuifil § ftur- mánypárti kőzalkilmazott-tirv In hozók! A tisztviselők szervezete a legradikálisabb eljárást követeli törvényhozó tagjaitól Prága, november 29. A kormány e héten permanensein dolgozik a költségvetés végle­ges szövegezésén, vannak, akik remélik, hogy a költségvetést a parlament még újévig le fogja tárgyalói, A gazdasági miniszterek és a minisztertanács a további takarékossági terveken és újabb bevételi forrásokról gon­doskodó javaslatokon dolgozik- A koalíció a hetes bizottság által eszközölt törlésekkel meg van elégedve, s a nemzeti demokratáik most csupán azt akarják, hogy a leggyorsab­ban életrehivják a parlament takarékossági bizottságát. A kormány főleg azért törekszik a költségvetés egyensúlyának teljes biztosítá­sára, hogy a jövő év folyamán beruházási kölcsönt vehessen fel, mellyel lehetővé tehet­né a nagyobbszabásu beruházási munkálato­kat. A fizetésleszállitasi törvényjavaslat parla­menti tárgyalása már csak napok kérdése s ezzel magyarázható az, hogy az állami tiszt­viselők központi szervezete újabb erélyes ak­ciót indított a javaslat ellen. A központi szervezet apellál a közalkalma­zottakhoz, a törvényhozókhoz és a sajtó­hoz, hogy a legerólyesebb harcot folytassák a íizetésleszáLitás ellen. Felszólítja a köz- alkalmaDott-törvény hozókat, hogy pártjai­kat igyekezzenek a javaslat ellen hangolni és semmi szán alatt ne szavazzák meg a ja­vaslatot. Ne legyenek tekintettel a pártok­nak adott reverzális ultra, mert egyetlen párt sem foszthatja meg a közalkalmazott* törvényhozóját mandátumától olyan indo­kolással, hogy aljas és becstelen motívu­mokból szegte meg a párti! egy elmet, ha a javaslatot el fogja utasítani. A banktisztviselők szervezetei hétfőn nagy tiltakozó gyűlést rndeztek Prágában a terv­bevett fizetésieszállitások ellen, A gyűlést Hinz elnök nyitotta meg, aki kijelentette, hogy a bank-tiszti vselők szervezetei a védelmi akcióra felkészültek. A vita folyamán igen éles támadásokat intéztek a felszólalók a nagybankok ellen, amelyek a kis tisztviselők egzisztenciáját veszélyeztetik, de ugyanakkor a bankvezérek óriási jövedelmeket húznak. Elhangzottak a vád és védőbeszé­dek a Madzsardr. és társai ellem kommunista bánperben ítélet holnapra várható Budapest, november 29. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentéee.) Madzsar József dr. és társai kommunista bünperének mai tárgyalá­sán megkezdődtek a vád- és védbeszédek. Tra- ger ügyész vádbeszédében rámutatott arra az el­szántságra és szívósságra, amely jellemzi a kom­munista mozgalmat. Az orosz forradalom győzelme után rögtön megindult az ostrom a vüágforradalom kiví­vása érdekében. Azóta tart a harc. A kommunisták minden lehetőséget kihasznál­nak, a gyűlöletet, haragot, a maguk szolgálatá­ba állítják, a társadalom minden hajszálrepedé- sébo beleillesztik a feszitő vasat és a moszkvai központból gondoskodnak, hogy soha szünet ne álljon be a mozgalomban. Magyarországon is állandóan tartanak ezek az ostromok a jogrend ellen. Az a körülmény, hogy Robi megjelenése Sallaiók lebukásának időpontjával összeesik, bi­zonyltja, hogy Pollit az igy támadt rés betömé­sére küldték Magyarországba. A jogrend védel­mét kéri a megismétlődő konok támadásokkal s zömben. Vámbéri Rusztem dr,, Foki védőügyvédje hangoztatta védőbeszédében, hogy Pohl nem le­hetett Sallai utódja, majd sorra vette a vádakat és kijelentette, hogy nem Iát megnyugtató bizonyítékot arra nézve, hogy Polli irányitó szerepet töltött volna be a magyarországi kommunista mozgalomban.- Beszédét azzal fejezte be, hogy a kapitalizmus öngyilkossági politikája és a nyomor termeli ki a kommunista mozgalmakat. Berend dr., Mad- zear védője azt fejtegette, hogy védence ügye tárgyilag is eltér a többiektől, mert Madzsar nem vett részt a titkos földalatti mozgalomban, csupán cikkeivel akarta a vád szerint a tömeg lelkűidét a forradalmi meg­oldás irányában befolyásolni. Margalics dr., Tisza László dr. védője hangoz­tatta, hogy védence csupán tudományos alapon foglalkozott a kommunizmussal. A védők mind­annyian felmentést, illetve enyhe ítéletet kér­nek. A végszó jogán Polli hangoztatta, hogy igazságtalannak tartja a társadalom mai rend­jét, ezért vett részi a kommunista mozgalom­ban. Az ítélet kihirdetése holnap a déli órák­ban várható. 4

Next

/
Thumbnails
Contents