Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-29 / 272. (3085.) szám
TO^CM-MAfitAR-HIIUiAK 1932 noregaber 29. tedd. A csehszlovákiai magyar kisebbség osztályrésze a csehszlovák kulturdemokráciából A költségvetés beszédes tételei szerint az iskolázás egyetlen fokán sem kapja meg a magyarság a számarányának megfelelő számú iskolát és a közjavakban való részesedést Prága, november 28. Jelentette a Prágai Magyar Hirlap, 'hogy a Csehszlovák Külügyi Intézet rendezésében november 24-én tiltakozó gyűlést tartottak a prágai cseh filozófiai fakultás nagytermében a magyarországi szlovák kisebbség ügyében Kvasz dr. békéscsabai ügyvéd esetével kapcsolatban. A „tiltakozó" gyűlés fölszólalói nem fukarkodtak a békéscsabai ügyvéd egyéni sérelmével kapcsolatban nagy igyekezettel bizonyítgatni, hogy milyen jó helyzete van az itteni magyarságnak, amely az égi és földi jó minden áldásával el van halmozva és aránytalanul többet kap a. kormányzat jóvoltából, mint amennyit neki a nemzetközileg biztosított. jogok garantálnak. Mit bizonyított Sfávlk dr. Különösen Slávik dr. volt belügyminiszter igyekezett ezt- kimutatni s állításai igazolására a statisztikai adatoknak egész tömegével kábította el hallgatóközönségét. Főként a közoktatásügyi statisztika adathalmazával brillírozott, fölsorolva, hogy mennyi és hányféle iskolája, osztálya, tanára, tanítója s diákja van az itteni magyarságnak. Nem feledkezett meg természetesen arról sem, hogy a földreform áldásairól ne áradozzon. Hogy azonban ez a közoktatásügyi statisztika az itteni, elismerten nagykulturáju magyarságra nézve mennyire sérelmes, arra vonatkozólag teHes részletességgel ismertetjük alább a folyó 1932. évi állami költségvetés iskolaügyi tételeinek kiadásait, amikből a szónokok által a magyarság nyakába zúdított, nagy áldásnak keserűen szomorú grimasza mered felénk. Hií snBsfat a Stöltségvetés Az iskolaügyi kormányzat költségvetése az 1932. évre összesen 961,423.000 korona rendes és 52,776.000 korona rendkívüli kiadást, vagyis együttvéve 1.014,199.000 korona kiadást irányoz elő. A költségvetés részletes tételeinél csupán a középiskoláknál és szakiskoláknál van föltüntetve — tehát csak ezeknél állapítható meg pontosan —, hogy a kormány a közoktatásra és népmüvelődésre szánt összegből mennyit fordít a köztársaság lakosságának 5—6 százalékát, Szlovenszkó lakosságának pedig több, mint 21 százalékát kitévő magyar kisebbség kulturális életének támogatására és fejlesztésére. Egyetmek és diákjaiét Az egyetemekre é6 főiskolákra a költségvetésben 165,400.000 korona van fölvéve. Magyar főiskola, de még rendes magyar tanszék sem létezik, pedig — tekintve, hogy a német kisebbségnek egy teljes tudományegyeteme és két tehnikai főiskolája van —, a csaknem egymil- liónyi magyarság is joggal követeli már az ál- iamfordulat óta legalább a jogi-és bölcsészeti fakultásokból álló csonka magyar egyetem létesítését. Annál is inkább joga van ehhez, mert Szlovenszkón az államfordulat előtt a főiskolai oktatás szépen virult, hisz ott volt a pozsonyi tudományegyetem, továbbá a kassai jogakadé- roia-, amelyet Kiss Benedek egri püspök létesített, még a 17. században, az eperjesi jogakadémia s a Selmecbányái bányászati és erdészeti főiskola, amelyet Mária Terézia alapított s amely a maga korában első ilyenfajta iskolája volt egész Európának. A csehszlovák kormánynak azonban első föladata volt, hogy ezeket az évszázados tradiciójxi kultúrintézményeket megszüntette s helyükbe csupán a pozsonyi csehszlovák egyetemet létesítette, amelynek fönntartásához azonban csak morzsákkal járul hozzá, amennyiben a főiskolai oktatásra szánt fönti összegből mindössze 1,800.500 koronát juttat a pozsonyi egyetem céljaira. Diákjóléti intézményekre az 1932. évi költségvetési előirányzat 10,656.000 koronát utal, amiből a magyarság számaránya szerint legalább 500.000 koronára tarthatna igényt, de a költségvetésből nem tűnik ki, hogy a kormány a magyar diákság szociális intézményeinek támogatására. mennyit fordít. A valóság az, hogy a magyar főiskolai diákság támogatására alakult társadalmi bizottság évek hosszú során át hiába ostromolta az iskolaügyi minisztériumot a magyarságot megillető segélyösszeg kiutalására, — évekig semmit sem kapott, végül s ez év elején 5000 koronát utaltak ki, tehát éppen egy százalékát a magyarságot jog szerint megillető résznek. KSzépssfeoFák A köztársaságban létező 275 középfokú iskolára az 1932. évi költségvetésben összesen 189,595.000 korona van fölvéve. Ebből az ősz- szegből a létező 8 (illetve csak 7, mert, a komáromi magyar bencésül m názium kiadásaira a költségvetésben egyetlen fillér sem szerepel) magyar középiskolára a költségvetés 5 millió 14E600 koronát szán. A magyarság számaránya és adózása alapján a magyar kisebbségnek joga volna legalább 13 középfokú iskolára és a középiskolák kiadásaira szánt öszszegből legalább 9 millió koronára, A költségvetésben tehát a magyarság 5 (6) középiskolával és 4 millió koronával van megrövidítve a középiskolai oktatás terén. A kereskedelmi és szakiskolák száma az egész köztársaságban 246, mig ebből magyar tanitásnyelvü mindössze 4, — pedig jog szerint legalább 12 illetné meg a magyarságot. A fönntartásukra fordított összegben is megrövidítik a magyarságot, amennyiben az összes szakiskolákra előirányzott 84.390.000 K összegből a magyar iskolákra mindössze 1.500.000 koronát forditgnak, pedig jog szerint több mint 4 millió korona járna. A tanítóképzők száma a köztársaságban 57, — összesen 22.778.000 korona kiadási előirányzattal]. Magyar tannyelvű ebből mindössze 1, s fen- tartására a kormány csaik 150.500 koronát irányzott. elő az 1932. évi költségvetésben. Pedig a fenti számadatokat alapul véve a magyarságot legalább 3 tanítóképző illetné meg legalább 1K millió koronás költségvetéssel. Itt tehát két intézettel és több mint egymillió koronával van megrövidítve a csehszlovákiai magyar kisebbség. Sismi Iskolák Az elemi és polgári iskolák száma Szloven- szikón és Ruszinszkóbain 5508, együttesen 144.270.690 korona költségvetéssel. Hogy ebből mennyi a magyar tanitásnyelvü, s ezekre menynyit fordít a kormány, az a költségvetési előirányzatból nem tűnik ki. Pedig a demokrácia alaptételét képező jogegyenlőség alapján a magyarságot legalább 1100 ilyen alsóbbíoku iskola illetné meg 28.800.000 koronás költségvetéssel. Itt különösen a felekezeti iskolák érzik a kormány iskolapolitikájának nacionalista tendenciáját, amennyiben a még kisebbségi tanitás- nyelvü felekezeti alsóbb fokú iskoláknak mindenféle nehézséget okoznak, hogy azok elsorvadjanak, megszűnjenek s helyükbe csehszlovák iskoláik létesülhessenek. Különösen kirívó esetek: Barsbese verebélyi járási község magyar tanitásnyelvü katolikus elemi iskoláját minden jelből kivehetőleg meg kedvezően áll ég az iskola építéséhez hozzá 'léiét fogni. Mégis a hivatalos engedély a mai lapig meg nem érkezett 6 valószínűleg nem is og megérkezni, mivel, — mint megállapitani Ikerült, — az Iskolaügyi hatóság a vöki isko- át a féli iskola filiálisának tekinti, a féli római katolikus iskolát pedig meg akarja szüntetni és ízért Vökön, sem engedi az egy tantermes is- to'la felállítását. Ez az eset is leplezetlenül mu- atja a kormánykoalíció iskolaügyi politikájá- rak a felekezeti iskolák ellen tanúsított animo- útását. — Borsa gzlovenszkói, galánta-járási községben 1919-ben az első csehszlovák népszámlálás alkalmával csupán 4 szlovák család lakott. A 700 éve tisztán magyar község magyar jellege az oda történt csehszlovák telepítések ellenére sem szűnt meg és ma is 400 lakosának 80 százaléka magyar. Ennek ellenére a borsai állatni népiskolában csak csehszlovák nyelven folyik a tanítás, holott a 64 tanuló közül 50 szinmagyar. A magyar gyermekeik így tudatlanságra vannak kárhoztatva. Borsa azért fontos a sovinizmus szempontjából, mert a nyelvhatárcn fekszik. MMszeteft, iíépRsüveüöáés A művészeteik (színház, képzőművészet, irodalom) támogatására az iskolaügyi kormányzat az 1932. évre összesen 32 millió koronát irányoz elő. Hogy ebből a magyar művészetek támogatására mennyit fordít, arra nincsen adat a költségvetésben. Tudjuk azonban, néhány kormánytámogató magyar hírlapírónak juttatott stipendiumon kívül semmi sem jut a magyar irodalom és művészet támogatására, pedig a fenti összegből legalább 1 és félmillió korona illetné meg az itteni magyarságot. Nép-művelődési célokra az iskolaügyi kormány az 1932. évi költségvetésben 5.367.000 koronát állított be. Szintén nincsen részletezve, hogy kapnak-e ebből a magyar népmüvelődési intézmények valamelyes támogatást. Pedig a számarány szerint legalább 268.550 korona illetné meg a magyarságot ebből az összegből. Ha a türelmes olvasó papirost és ceruzát vesz a kezébe s összeállítja a fenti adatok szaldóját, — ma nagyon közismert kereskedelmi mükifejezéssel élve — kényszeregyezségi indítványt kellene javasolnia az igazságosság megmentése céljából. A földreform áldásait pedig ne nagyon emlegessék, mert már nemcsak azok panaszkodnak, akiknek kárára történt a reform, hanem közmentő akciót terveznek már a reform kétes előnyeit élvezők számára is. alkalmazott munkásokkal élénk tempóban haladt előre s a kitűnő cég az elvégzett munka arányában egymásután nyújtotta be számláit az ungvári országos hivatal közmunkaügyi referátusá- hoz, ahol a pénzt az engedményes prágai cégnek utalták ki. Körülbelül kétmillió koronát hoztak így „érdembe" és fizettettek ki. Hiíeleii!?, munfcásele várhatoak A munkások, a szállítók, a hitelezők természetesen egy vasat sem kaptak, mert hiszen a pénzt a Generállá kezelte. Hónapokon keresztül folyt ezzel a szisztémával a munka. A munkásokat hétről-hétre, hó- napról-hónapra hitegették munkabérük kifizetésével, de fizetni a sűrűn következő terminusok egyikén sem fizettek. Hasonlóan csak szép szóval és ígérettel „fizették" a hitelezőket is. Szíréi k! A folytonos fizetési halogatásokat a munkások végül is megelégelték és sztrájkba kezdtek. Kettős sorokba fejlődve bevonultak Beregszászba, ahol a rendőrségnél, a járási hivatalnál követelték bérüket, mert a vállalkozók azzal tértek ki a fizetés elől, hogy az országos hivatal nem utalta ki még részükre a pénzt. Napokon át tanyáztak a sztrájkolok a városban és egyre erélyesebben követelték megérdemelt munkabérüket. A sok kiülő ttségjár ásnak végül is lett némi eredménye s a cég részben kifizette a munkásokat. Az elmaradt munkabér összegére pedig port i-n- Jitottak a munkások. A beregszászi járásbíróság, mint munkaügyi bíróság, fizetésre kötelez- ;e a vállalkozókat, akik megígérték a- munkások ;eljes kielégitését. Ez az Ígéret azonban bevál- ;atlan maradt, mert a cég tagjai elillantak, hátrahagyva körülbelül félmillió adósságot és a kölcsönvett gépeket. Siinvédi feljelentés — szökés A munkások és hitelezők látva, hogy a cég íépviselői kereket oldottak, — hitelezői csalás miatt büntető följelentést tettek és egyben csődöt kértek a „cég“ ellen. Négyszáz munkás és egy sereg szállitó, ke- eskedö, vállalkozó lesi-várja az ügy fejlcmé- lyoit, de vajmi keveset várhatnak, mert. a cégiek vagyona nincs. — hk. — akarják szüntetni, hogy helyébe csehszlovák tanitásnyelvü iskolát létesítsenek, holott az iskolát látogató 70 tanulló közül mindössze 2 vallja magát szlováknak. — Fél, somorjai járási községben a katolikus egyházközség 8 osztályos négy tantermes magyar iskolát tart fenn. A községnek 1503 lakosa van s ezek közül 95 csehszlovák telepes, a többi szinmagyar. A 14. század óta, amikor az iskolát a római katolikus plébániával együtt alapítottál'. — magyar ez az iskola. Most 275 diák látogatta s ezek közül csak 5 csehszlovák, a többi magyar. Az iskolaügyi kormány a féli katolikus egyházközséget öt tantermes iskolaépület létesítéséire kötelezte. Az egyházközség erre a célra félmillió koronás kölcsönt akart szerezni, ennek megszerzését azonban a közigazgatási hatóságok három évig lehetetlenné tették. Közben pedig az iskola ügyi hatóság azzal az ürüggyel, hogy az egyházközség nem akar eleget tenni a kormány utasításának megvonta a felekezeti tanítóktól a törvényes államsegélyt és — községi iskola felállítását rendelte el, — bár időközben az egyházközségnek nagynehezen sikerült kiverekednie a kölcsön engedélyezését. Nyilvánvaló, hogy a közigazgatási hatóságok huzavonája és az iskola ügyi hatóság szigora azt célozza, hogy ebben a magyar községben a magyar felekezeti iskola megszűnjön és a helyébe lépő községi iskolában, — amely szorosabban függ a hatóságoktól, — megindulhasson a magyarok elszlovákosodása. — Vök, szlovenszkói somorja-járási község lakosainak száma 260, valamennyien magyarok. Az iskolaköteles gyermekek száma 41. 1924- ben a vöki rém. katolikus egyházközség elhatározta, hogy a községben katolikus magyar népiskolát létesít ég egy tanítói állást szervez, amire neki törvényadta joga van. Bár az egyházközség háromszor is megismételte ezt a kérelmet, azt mindenkor elutasították és 1927-ben a közigazgatási hatóság arra utasította Vök községet, hogy községi iskolát létesítsen. Szüllő Géza dr. emiatt interpellációt is nyújtott be az iskola ügyi miniszterhez. Az interpelláció hatásaként az iskolaügyi hatóság értesítette a vöki katolikus egyházközséget, hogy az iskola ügye Példátlan botrányba luít a bene-tiszau;lahi négymilliós útépítés A Strasil cég tagjai kifizetetten számlák tömegének hátrahagyásával ismeretien hegyre távoztak — A megkárosítóit munkások és kereskedők bűnvádi iei$eientési tettek Beregszász, november 28. (Saját tudósítónktól.) Ruszinszkó botránykrónikája egy újabb fejezettel lett gazdagabb és egy sereg munkás, kereskedő, vállalkozó néhány százezer koronával szegényebb. Kárpátalja szomorú földjén, ahol éhség és járvány tizedeli a lakosságot, ahol tízezrével teng dologtalanul a nép, lelkiismeretlen vállalkozók a munkások százait zsákmányolták ki és egy grémiumra való kereskedőt és iparost, vállalkozót hagytak faképnél fizetetlen számlákkal. A botrányos eset előzményei, fejleményei és részletei a következők: A- közmunkaügyi minisztérium pályáztot hirdetett a Bene—Tiszaujlak közötti, mintegy nyolckilométeres útszakasz aszfalt-burkolási munkálataira. A négymilliós munkára a vállalkozók tömege pályázott és a közmunkaügyi minisztérium választása a Strasil-cég ajánlatára esett. Ennek a cégnek voltak a legkedvezőbb föltételei. Ez a „cég" a pályázat időpontjában még csak néhány vállalkozó szellemű ur és hölgy képzeletében és tervei között volt meg, akik egy bécsi kávéház márványasztalánál grün- dolták a később nagyhírű Sírasil-céget. Győz a Strasil-cég A pályázatot elnyert Strasil-céggel az ungvári országos hivatal szerződést kötött és a szerencsés vállalkozók a négymilliós üzlet reményében elérkezettnek látták az időt a cég megalapítására. Vállalatuk formájául a részvény tá rsaságot választották, négyszázezer korona alaptőkével mindjárt meg is alakultak és az uj céget a pozsonyi törvényszéknél bejegyeztették — alig egy hónappal a szerződés megkötése után. A közmunkaügyi minisztérium ezek szerint egy oly társaságot bízott meg a bene—tiszauj- iaki ut építésével, amelyik a pályázat időpontjában még jogilag nem létezett és az ungvári országos hivatal egy cégjegyzet- len „céggel" szerződött és ezzel lehetővé tette, hogy egy kalaudortársaság milliókat vághasson zsebre. BStoSagss cég&efegpés A cég bejegyzése alkalmával a cégjegyzésre jogosított személyekként Konstantin Pcrutzot (Prága), Siegfried Schapirát (Pozsony) és Rosa Kossovicsot (Bé-c-s) jelentették be. A kitűnő Strasil-cég alapitói ugyanis többségben bécsiek voltak, akiknek állítólag Ausztriában szintén utépitő vállalatuk van s a pozsonyi részvénytársaság csak alfélé fiókot képezett. A részvénytársaság megalakulása és cégjegy eztetése után az igazgatóság határozatából az egész összeget, amelyet az útépítés után kellett kapniok, — átruháztak a Generalia Obchodni Akc. Spol. prágai cégre. Épül a — légvár Mindezen üzleti ténykedést az elmúlt tél folyamán végezték el és bonyolították le, a tavasz beálltával pedig hozzáláttak az útépítéshez. Minthogy merész fantázián, hivatali összeköttetésen és üzleti leleményességen kivtil a Stra- sil-cégnek leltári vagyona nem volt, egyelőre mindent kölcsönbe és hitelbe vettek. Az útépítéshez szükséges gépeket a legkülönfélébb helyekről kölcsönözték össze. így például a Tátra-gyártól, a prágai Novák- és a szintén odavaló Kalbáö-cégtől. A követ hitelbe vették a nagymuzsalyi Neuwelttól és a verőcei kőbányából, a szükséges kéziszerzámokat a beregszászi Stark-cógtől. Hozómra vették igénybe a fuvart a kövek és homok szállítására és hitelbe autekáztak az igazgatóság tagjai, még pedig nem szigorúan üzleti ügyekben, hanem sűrűn köcsiztattak csinos hölgyeket is. akikkel gyakran keresték föl a Miskolc melletti Lilái iiredot. Uiülik a tpéRZ A munka a kölcsönzött gépekkel, hitelbe vett anyagokkal és a nagy számban, de fize tétlenül — A PMH olcsó utazást rendez 1933 februárjában az innsbrucki FIS mérkőzésre. Az idei (eli- sportszezónnak világhírű eseménye lesz az Innsbruckban február elején megtartandó FIS verseny. Erre az alkalomra a PMH Utazási Osztálya olcsó utazást rendez. A/, utazás felié* teleit legközelebb fogjuk közölni 4
