Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-29 / 272. (3085.) szám

TO^CM-MAfitAR-HIIUiAK 1932 noregaber 29. tedd. A csehszlovákiai magyar kisebbség osztályrésze a csehszlovák kulturdemokráciából A költségvetés beszédes tételei szerint az iskolázás egyetlen fokán sem kapja meg a magyarság a számarányának megfelelő számú iskolát és a közjavakban való részesedést Prága, november 28. Jelentette a Prágai Ma­gyar Hirlap, 'hogy a Csehszlovák Külügyi Inté­zet rendezésében november 24-én tiltakozó gyű­lést tartottak a prágai cseh filozófiai fakultás nagytermében a magyarországi szlovák kisebb­ség ügyében Kvasz dr. békéscsabai ügyvéd ese­tével kapcsolatban. A „tiltakozó" gyűlés föl­szólalói nem fukarkodtak a békéscsabai ügyvéd egyéni sérelmével kapcsolatban nagy igyeke­zettel bizonyítgatni, hogy milyen jó helyzete van az itteni magyarságnak, amely az égi és földi jó minden áldásával el van halmozva és aránytalanul többet kap a. kormányzat jóvoltá­ból, mint amennyit neki a nemzetközileg bizto­sított. jogok garantálnak. Mit bizonyított Sfávlk dr. Különösen Slávik dr. volt belügyminiszter igyekezett ezt- kimutatni s állításai igazolására a statisztikai adatoknak egész tömegével kábí­totta el hallgatóközönségét. Főként a közokta­tásügyi statisztika adathalmazával brillírozott, fölsorolva, hogy mennyi és hányféle iskolája, osztálya, tanára, tanítója s diákja van az itteni magyarságnak. Nem feledkezett meg természe­tesen arról sem, hogy a földreform áldásairól ne áradozzon. Hogy azonban ez a közoktatásügyi statiszti­ka az itteni, elismerten nagykulturáju magyar­ságra nézve mennyire sérelmes, arra vonatkozó­lag teHes részletességgel ismertetjük alább a folyó 1932. évi állami költségvetés iskolaügyi tételeinek kiadásait, amikből a szónokok által a magyarság nyakába zúdított, nagy áldásnak keserűen szomorú grimasza mered felénk. Hií snBsfat a Stöltségvetés Az iskolaügyi kormányzat költségvetése az 1932. évre összesen 961,423.000 korona rendes és 52,776.000 korona rendkívüli kiadást, vagyis együttvéve 1.014,199.000 korona kiadást irá­nyoz elő. A költségvetés részletes tételeinél csupán a középiskoláknál és szakiskoláknál van föltün­tetve — tehát csak ezeknél állapítható meg pontosan —, hogy a kormány a közoktatásra és népmüvelődésre szánt összegből mennyit for­dít a köztársaság lakosságának 5—6 százalé­kát, Szlovenszkó lakosságának pedig több, mint 21 százalékát kitévő magyar kisebbség kultu­rális életének támogatására és fejlesztésére. Egyetmek és diákjaiét Az egyetemekre é6 főiskolákra a költségve­tésben 165,400.000 korona van fölvéve. Magyar főiskola, de még rendes magyar tanszék sem létezik, pedig — tekintve, hogy a német kisebb­ségnek egy teljes tudományegyeteme és két tehnikai főiskolája van —, a csaknem egymil- liónyi magyarság is joggal követeli már az ál- iamfordulat óta legalább a jogi-és bölcsészeti fakultásokból álló csonka magyar egyetem lé­tesítését. Annál is inkább joga van ehhez, mert Szlovenszkón az államfordulat előtt a főiskolai oktatás szépen virult, hisz ott volt a pozsonyi tudományegyetem, továbbá a kassai jogakadé- roia-, amelyet Kiss Benedek egri püspök létesí­tett, még a 17. században, az eperjesi jogakadé­mia s a Selmecbányái bányászati és erdészeti főiskola, amelyet Mária Terézia alapított s amely a maga korában első ilyenfajta iskolája volt egész Európának. A csehszlovák kormány­nak azonban első föladata volt, hogy ezeket az évszázados tradiciójxi kultúrintézményeket megszüntette s helyükbe csupán a pozsonyi csehszlovák egyetemet létesítette, amelynek fönntartásához azonban csak morzsákkal járul hozzá, amennyiben a főiskolai oktatásra szánt fönti összegből mindössze 1,800.500 koronát jut­tat a pozsonyi egyetem céljaira. Diákjóléti intézményekre az 1932. évi költ­ségvetési előirányzat 10,656.000 koronát utal, amiből a magyarság számaránya szerint leg­alább 500.000 koronára tarthatna igényt, de a költségvetésből nem tűnik ki, hogy a kormány a magyar diákság szociális intézményeinek tá­mogatására. mennyit fordít. A valóság az, hogy a magyar főiskolai diákság támogatására ala­kult társadalmi bizottság évek hosszú során át hiába ostromolta az iskolaügyi miniszté­riumot a magyarságot megillető segélyösszeg kiutalására, — évekig semmit sem kapott, végül s ez év elején 5000 koronát utaltak ki, tehát éppen egy százalékát a magyarságot jog szerint megillető résznek. KSzépssfeoFák A köztársaságban létező 275 középfokú is­kolára az 1932. évi költségvetésben összesen 189,595.000 korona van fölvéve. Ebből az ősz- szegből a létező 8 (illetve csak 7, mert, a komá­romi magyar bencésül m názium kiadásaira a költségvetésben egyetlen fillér sem szerepel) magyar középiskolára a költségvetés 5 millió 14E600 koronát szán. A magyarság számará­nya és adózása alapján a magyar kisebbség­nek joga volna legalább 13 középfokú isko­lára és a középiskolák kiadásaira szánt ösz­szegből legalább 9 millió koronára, A költ­ségvetésben tehát a magyarság 5 (6) középis­kolával és 4 millió koronával van megrövi­dítve a középiskolai oktatás terén. A kereskedelmi és szakiskolák száma az egész köztársaságban 246, mig ebből magyar tanitásnyelvü mindössze 4, — pedig jog szerint legalább 12 illetné meg a magyarságot. A fönn­tartásukra fordított összegben is megrövidítik a magyarságot, amennyiben az összes szakiskolákra előirányzott 84.390.000 K összegből a magyar iskolákra mindössze 1.500.000 koronát forditgnak, pedig jog sze­rint több mint 4 millió korona járna. A tanítóképzők száma a köztársaságban 57, — összesen 22.778.000 korona kiadási előirányzat­tal]. Magyar tannyelvű ebből mindössze 1, s fen- tartására a kormány csaik 150.500 koronát irány­zott. elő az 1932. évi költségvetésben. Pedig a fenti számadatokat alapul véve a magyarságot legalább 3 tanítóképző illetné meg legalább 1K millió koronás költségvetéssel. Itt tehát két intézettel és több mint egymillió koroná­val van megrövidítve a csehszlovákiai ma­gyar kisebbség. Sismi Iskolák Az elemi és polgári iskolák száma Szloven- szikón és Ruszinszkóbain 5508, együttesen 144.270.690 korona költségvetéssel. Hogy ebből mennyi a magyar tanitásnyelvü, s ezekre meny­nyit fordít a kormány, az a költségvetési elő­irányzatból nem tűnik ki. Pedig a demokrácia alaptételét képező jogegyenlőség alapján a ma­gyarságot legalább 1100 ilyen alsóbbíoku iskola illetné meg 28.800.000 koronás költségvetéssel. Itt különösen a felekezeti iskolák érzik a kor­mány iskolapolitikájának nacionalista tenden­ciáját, amennyiben a még kisebbségi tanitás- nyelvü felekezeti alsóbb fokú iskoláknak min­denféle nehézséget okoznak, hogy azok elsor­vadjanak, megszűnjenek s helyükbe csehszlovák iskoláik létesülhessenek. Különösen kirívó esetek: Barsbese verebélyi járási község magyar tanitásnyelvü katolikus elemi iskoláját minden jelből kivehetőleg meg kedvezően áll ég az iskola építéséhez hozzá 'lé­iét fogni. Mégis a hivatalos engedély a mai lapig meg nem érkezett 6 valószínűleg nem is og megérkezni, mivel, — mint megállapitani Ikerült, — az Iskolaügyi hatóság a vöki isko- át a féli iskola filiálisának tekinti, a féli római katolikus iskolát pedig meg akarja szüntetni és ízért Vökön, sem engedi az egy tantermes is- to'la felállítását. Ez az eset is leplezetlenül mu- atja a kormánykoalíció iskolaügyi politikájá- rak a felekezeti iskolák ellen tanúsított animo- útását. — Borsa gzlovenszkói, galánta-járási községben 1919-ben az első csehszlovák nép­számlálás alkalmával csupán 4 szlovák család lakott. A 700 éve tisztán magyar község ma­gyar jellege az oda történt csehszlovák telepí­tések ellenére sem szűnt meg és ma is 400 la­kosának 80 százaléka magyar. Ennek ellenére a borsai állatni népiskolában csak csehszlovák nyelven folyik a tanítás, holott a 64 tanuló közül 50 szinmagyar. A magyar gyermekeik így tudatlanságra van­nak kárhoztatva. Borsa azért fontos a soviniz­mus szempontjából, mert a nyelvhatárcn fek­szik. MMszeteft, iíépRsüveüöáés A művészeteik (színház, képzőművészet, iro­dalom) támogatására az iskolaügyi kormányzat az 1932. évre összesen 32 millió koronát irá­nyoz elő. Hogy ebből a magyar művészetek tá­mogatására mennyit fordít, arra nincsen adat a költségvetésben. Tudjuk azonban, néhány kor­mánytámogató magyar hírlapírónak juttatott stipendiumon kívül semmi sem jut a magyar irodalom és művé­szet támogatására, pedig a fenti összegből legalább 1 és félmillió korona illetné meg az itteni magyarságot. Nép-művelődési célokra az iskolaügyi kormány az 1932. évi költségvetésben 5.367.000 koronát állított be. Szintén nincsen részletezve, hogy kapnak-e ebből a magyar népmüvelődési intéz­mények valamelyes támogatást. Pedig a szám­arány szerint legalább 268.550 korona illetné meg a magyarságot ebből az összegből. Ha a türelmes olvasó papirost és ceruzát vesz a kezébe s összeállítja a fenti adatok szal­dóját, — ma nagyon közismert kereskedelmi mükifejezéssel élve — kényszeregyezségi indít­ványt kellene javasolnia az igazságosság meg­mentése céljából. A földreform áldásait pedig ne nagyon emle­gessék, mert már nemcsak azok panaszkodnak, akiknek kárára történt a reform, hanem köz­mentő akciót terveznek már a reform kétes elő­nyeit élvezők számára is. alkalmazott munkásokkal élénk tempóban ha­ladt előre s a kitűnő cég az elvégzett munka arányában egymásután nyújtotta be számláit az ungvári országos hivatal közmunkaügyi referátusá- hoz, ahol a pénzt az engedményes prágai cég­nek utalták ki. Körülbelül kétmillió koronát hoztak így „ér­dembe" és fizettettek ki. Hiíeleii!?, munfcásele várhatoak A munkások, a szállítók, a hitelezők termé­szetesen egy vasat sem kaptak, mert hiszen a pénzt a Generállá kezelte. Hónapokon keresztül folyt ezzel a szisztémá­val a munka. A munkásokat hétről-hétre, hó- napról-hónapra hitegették munkabérük kifize­tésével, de fizetni a sűrűn következő terminu­sok egyikén sem fizettek. Hasonlóan csak szép szóval és ígérettel „fizették" a hitelezőket is. Szíréi k! A folytonos fizetési halogatásokat a munká­sok végül is megelégelték és sztrájkba kezdtek. Kettős sorokba fejlődve bevonultak Beregszászba, ahol a rendőrség­nél, a járási hivatalnál követelték bérüket, mert a vállalkozók azzal tértek ki a fizetés elől, hogy az országos hivatal nem utalta ki még ré­szükre a pénzt. Napokon át tanyáztak a sztráj­kolok a városban és egyre erélyesebben köve­telték megérdemelt munkabérüket. A sok kiü­lő ttségjár ásnak végül is lett némi eredménye s a cég részben kifizette a munkásokat. Az elmaradt munkabér összegére pedig port i-n- Jitottak a munkások. A beregszászi járásbíró­ság, mint munkaügyi bíróság, fizetésre kötelez- ;e a vállalkozókat, akik megígérték a- munkások ;eljes kielégitését. Ez az Ígéret azonban bevál- ;atlan maradt, mert a cég tagjai elillantak, hátrahagyva körülbe­lül félmillió adósságot és a kölcsönvett gé­peket. Siinvédi feljelentés — szökés A munkások és hitelezők látva, hogy a cég íépviselői kereket oldottak, — hitelezői csalás miatt büntető följelentést tet­tek és egyben csődöt kértek a „cég“ ellen. Négyszáz munkás és egy sereg szállitó, ke- eskedö, vállalkozó lesi-várja az ügy fejlcmé- lyoit, de vajmi keveset várhatnak, mert. a cég­iek vagyona nincs. — hk. — akarják szüntetni, hogy helyébe csehszlovák ta­nitásnyelvü iskolát létesítsenek, holott az isko­lát látogató 70 tanulló közül mindössze 2 vallja magát szlováknak. — Fél, somorjai járási köz­ségben a katolikus egyházközség 8 osztályos négy tantermes magyar iskolát tart fenn. A köz­ségnek 1503 lakosa van s ezek közül 95 cseh­szlovák telepes, a többi szinmagyar. A 14. szá­zad óta, amikor az iskolát a római katolikus plébániával együtt alapítottál'. — magyar ez az iskola. Most 275 diák látogatta s ezek közül csak 5 csehszlovák, a többi magyar. Az iskola­ügyi kormány a féli katolikus egyházközséget öt tantermes iskolaépület létesítéséire kötelezte. Az egyházközség erre a célra félmillió koronás kölcsönt akart szerezni, ennek megszerzését azonban a közigazgatási hatóságok három évig lehetetlenné tették. Közben pedig az iskola ügyi hatóság azzal az ürüggyel, hogy az egyházköz­ség nem akar eleget tenni a kormány utasítá­sának megvonta a felekezeti tanítóktól a tör­vényes államsegélyt és — községi iskola felál­lítását rendelte el, — bár időközben az egyház­községnek nagynehezen sikerült kiverekednie a kölcsön engedélyezését. Nyilvánvaló, hogy a közigazgatási hatóságok huzavonája és az isko­la ügyi hatóság szigora azt célozza, hogy ebben a magyar községben a magyar felekezeti iskola megszűnjön és a helyébe lépő községi iskolában, — amely szorosabban függ a hatóságoktól, — megindulhasson a magyarok elszlovákosodása. — Vök, szlovenszkói somorja-járási község la­kosainak száma 260, valamennyien magyarok. Az iskolaköteles gyermekek száma 41. 1924- ben a vöki rém. katolikus egyházközség elha­tározta, hogy a községben katolikus magyar népiskolát létesít ég egy tanítói állást szervez, amire neki törvényadta joga van. Bár az egy­házközség háromszor is megismételte ezt a ké­relmet, azt mindenkor elutasították és 1927-ben a közigazgatási hatóság arra utasította Vök községet, hogy községi iskolát létesítsen. Szüllő Géza dr. emiatt interpellációt is nyújtott be az iskola ügyi miniszterhez. Az interpelláció hatá­saként az iskolaügyi hatóság értesítette a vöki katolikus egyházközséget, hogy az iskola ügye Példátlan botrányba luít a bene-tiszau;lahi négymilliós útépítés A Strasil cég tagjai kifizetetten számlák tömegének hátrahagyá­sával ismeretien hegyre távoztak — A megkárosítóit munkások és kereskedők bűnvádi iei$eientési tettek Beregszász, november 28. (Saját tudósítónk­tól.) Ruszinszkó botránykrónikája egy újabb fejezettel lett gazdagabb és egy sereg munkás, kereskedő, vállalkozó néhány százezer koroná­val szegényebb. Kárpátalja szomorú földjén, ahol éhség és járvány tizedeli a lakosságot, ahol tízezrével teng dologtalanul a nép, lelkiismeretlen vállalkozók a munkások szá­zait zsákmányolták ki és egy grémiumra való kereskedőt és iparost, vállalkozót hagytak faképnél fizetetlen számlákkal. A botrányos eset előzményei, fejleményei és részletei a következők: A- közmunkaügyi minisztérium pályáztot hir­detett a Bene—Tiszaujlak közötti, mintegy nyolckilométeres útszakasz aszfalt-burkolási munkálataira. A négymilliós munkára a vállalkozók tömege pályázott és a közmunkaügyi minisztérium választása a Strasil-cég ajánlatára esett. Ennek a cégnek voltak a legkedvezőbb fölté­telei. Ez a „cég" a pályázat időpontjában még csak néhány vállalkozó szellemű ur és hölgy képzeletében és tervei között volt meg, akik egy bécsi kávéház márványasztalánál grün- dolták a később nagyhírű Sírasil-céget. Győz a Strasil-cég A pályázatot elnyert Strasil-céggel az ung­vári országos hivatal szerződést kötött és a szerencsés vállalkozók a négymilliós üzlet re­ményében elérkezettnek látták az időt a cég megalapítására. Vállalatuk formájául a rész­vény tá rsaságot választották, négyszázezer korona alaptőkével mindjárt meg is alakultak és az uj céget a pozsonyi törvényszéknél bejegyeztették — alig egy hónappal a szerződés megkötése után. A közmunkaügyi minisztérium ezek szerint egy oly társaságot bízott meg a bene—tiszauj- iaki ut építésével, amelyik a pályázat időpont­jában még jogilag nem létezett és az ungvári országos hivatal egy cégjegyzet- len „céggel" szerződött és ezzel lehetővé tette, hogy egy kalaudortár­saság milliókat vághasson zsebre. BStoSagss cég&efegpés A cég bejegyzése alkalmával a cégjegyzésre jogosított személyekként Konstantin Pcrutzot (Prága), Siegfried Schapirát (Pozsony) és Rosa Kossovicsot (Bé-c-s) jelentették be. A kitűnő Strasil-cég alapitói ugyanis több­ségben bécsiek voltak, akiknek állítólag Auszt­riában szintén utépitő vállalatuk van s a po­zsonyi részvénytársaság csak alfélé fiókot ké­pezett. A részvénytársaság megalakulása és cégje­gy eztetése után az igazgatóság határozatából az egész összeget, amelyet az útépítés után kellett kapniok, — átruháztak a Generalia Obchodni Akc. Spol. prágai cégre. Épül a — légvár Mindezen üzleti ténykedést az elmúlt tél fo­lyamán végezték el és bonyolították le, a ta­vasz beálltával pedig hozzáláttak az útépítés­hez. Minthogy merész fantázián, hivatali összeköt­tetésen és üzleti leleményességen kivtil a Stra- sil-cégnek leltári vagyona nem volt, egyelőre mindent kölcsönbe és hitelbe vettek. Az útépítéshez szükséges gépeket a legkülön­félébb helyekről kölcsönözték össze. így pél­dául a Tátra-gyártól, a prágai Novák- és a szin­tén odavaló Kalbáö-cégtől. A követ hitelbe vet­ték a nagymuzsalyi Neuwelttól és a verőcei kő­bányából, a szükséges kéziszerzámokat a bereg­szászi Stark-cógtől. Hozómra vették igénybe a fuvart a kövek és homok szállítására és hitelbe autekáztak az igazgatóság tagjai, még pedig nem szigorúan üzleti ügyekben, ha­nem sűrűn köcsiztattak csinos hölgyeket is. akikkel gyakran keresték föl a Miskolc melletti Lilái iiredot. Uiülik a tpéRZ A munka a kölcsönzött gépekkel, hitelbe vett anyagokkal és a nagy számban, de fize tétlenül — A PMH olcsó utazást rendez 1933 februárjá­ban az innsbrucki FIS mérkőzésre. Az idei (eli- sportszezónnak világhírű eseménye lesz az Innsbruckban február elején megtartandó FIS verseny. Erre az alkalomra a PMH Utazási Osztálya olcsó utazást rendez. A/, utazás felié* teleit legközelebb fogjuk közölni 4

Next

/
Thumbnails
Contents