Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-04 / 251. (3064.) szám
^>RXCai-A\AG^ARHlKLar» 3 1933 november 4, péntek. Berlin forgalmát megbénította a közlekedési alkalmazottak váratlan sztráikia Veszedelmes sztrájkmozgalom a választások előtt — A nemzeti szocialisták és a kommunisták vezetik a sztrájkot — Letartóztatások Berlin, november 3. A berlini közlekedési vállalat alkalmazottai tegnap ülést tartottak és állást foglaltak az uj bérszerződések kérdésében. Ámbár a munkások kétharmada nem szavazott a sztrájk megkezdése mellett, a vörös szakszervezetek és a nemzeti szocialista sejtcsoportok ma mégis kiadták a jelszót a sztrájk megkezdésére és a reggeli órák óta a német fővárosban szünetel a villamos-, a földalatti és az autóbuszforgalom. Berlin lakossága ma kizárólag az autótaxikon és a városi vasúton közlekedhet. Ez utóbbiak tultömöttek és csak elégtelenül pótolják a többi közlekedési eszközt. Néhány városrészbe vonattal egyáltalán nem lehet eljutni. A földalatti pályaudvarain és az autóbusz- és villamoskocsik garázsaiban a ‘vörös szakszervezetek és a nemzeti szocialisták ma reggel sztrájkőrségeket állítottak föl, amelyek meggátolják a munkába siető munkásokat, hogy a kocsikat kivontassák és megkezdjék a munkát. A rendőrség fedezete mellett sikerült ugyan néhány'villamoskocsit és autóbuszt kivontatni, de csakhamar ismét vissza kellett azokat vinni helyükre, mert a sztrájkolok mindenfelé meggátolták előrehaladásukat. A sztrájk váratlanul jött és igy a lehető legkellemetlenebbül hatott Berlin gazdasági életére. A nagyüzemek nem nagyon szenvedtek alatta, mert valamennyi a városi vasút pályaudvarainak közelében van és igy a munkások kissé megkésve, de mégis megkezdhették a munkát. Viszont az áruházak, a bankok és az üzletek sokhelyütt kénytelenek voltak zárva tartani. A város különböző részein összeütközésre Érsekújvár, november 3. (Saját tudósítónktól.) Érsekújvár város képviselőtestületének tegnapelőtti köz<gyülése újabb bizonyítékát szolgáltatta a magyar vezetés alatt álló város imponáló nemzetiségi békéjének, amennyiben a város 1933. évi költségvetését valamennyi párt összes szavazatával egyhangúlag fogadta el a közgyűlés, ami bizalmi nyilatkozatnak is tekinthető. Jellemző arra a komoly atmoszférára, ami az érsekujvári képviselőtestületben uralkodik, hogy csupán az egyhangú szavazás után hangzottak el elvi megállapítások az ellenzék részéről. Bouzek Vencel, a csehszlovák szociáldemokrata párt vezére emelkedett elsőnek szólásra s kijelentette, hogy bármennyire is talál hiányokat a költségvetésben, kénytelen számolni a város a mai nehéz helyzetével s az általános viszonyokkal és pártja utasítására reális álláspontra helyezkedett s megszavazta a költségvetést, mert a városbiró szociális munkásságában jóindulatú igyekezetét lát. Nemes Albert dr. szintén azzal kezdi felszólalását, hogy megszavazza a költségvetést, bár sok tekintetben nincsen elragadtatva tőle. Tisztában van azonban azzal, hogy könnyebb kritizálni, mint a mai rendkívüli viszonyok között produktív munkát végezni. Érdekes összehasonlításokat tesz az egyenlőtlen teherviselés tekintetében, hiszen a város terheinek közel 60 százalékát a háztulajdonosok, 40 százalékát pedig a földtulajdonosok, kereskedők és iparosok, tehát a föld- és kereseti adókötelesek viselik, anélkül, hogy a jövedelmi adót pótadó terhelné. Erről azonban nem a város, hanem a rossz községi törvény tehet. került a sor a sztrájkolók és a dolgozni akaró munkások között. A sztrájkolók ezenkívül számos villamoskocsit és autóbuszt is megtámadtak. A hatóságok az egyik villamosvonalon próbaköziekedést akartak bevezetni, de a sztrájkolók kövekkel bombázni kezdték a villamoskocsikat és lehetetlenné tették, hogy továbbhaladjanak. A támadások sok villamoskocsit súlyosan megrongáltak és üzemképtelenné tettek. Az autóbuszvonalak közül egyetlen egyen indult meg a forgalom, de a Schlesisches Tor közelében az egyik autóbuszt a tömeg megtámadta és fölborította. A földalatti vonalakon szintén lehetetlennek bizonyult a forgalom fönntartása, mert a földalattihoz vezető lejáratokat a sztrájkőrségek mindenütt megszállták. A rendőrelnökség elrendelte, hogy a rendőrség állandó készültségben legyen. A városi vasút pályaudvarai mellett mindenütt erős rendőrosztagok állomásoznak, hogy meggátolják az esetleges zavargásokat, ezenkívül a központokban állandóan rendőrökkel megrakott automobilok várakoznak, hegy szükség esetén a veszélyeztetett helyekre siessenek. Ennek ellenére a sztrájkolók meglepetésszerü támadásai miatt csak ritkán sikerült a rendőrséget kellő időben mozgósítani. A rendőröknek különben is elsősorban arra kellett figyelniök, hogy meggátolják a csoportosulásokat. A letartóztatottak száma egyelőre nem nagy. A berlini közlekedési vállalatot a sztrájk következtében óriási veszteség éri. Az utóbbi hetekben a vállalat átlag napi kétmillió utast szálTurchányi Imre dr. keresztényszocialista mutat rá az előtte szólók lojalitására s a magyarság pártjai nevében is rámutat arra, hogy a magyarság sem tartja ezt a költségvetést minden tekintetben kielégítőnek, a város fejlesztése, a város lakosságának jóléte érdekében még sokat szeretne a magyar többség produkálni, sajnos azonban az anyagi eszközök ehhez ezidőszerint nem elégségesek. Biziik azonban abban, hogy a viszonyok javul- tával újra, fokozott tempóban indulhat meg a teremtő munka az érsekujvári városházán. Utolsóként Holota János dr. polgármester zárta le a vitát s köszönetét mondott a képviselőtestület tagjainak azért a jóindulatú bírálatért, amellyel a nehéz idők között született költségvetést fogadták. Nemcsak a város, hanem az állam sem képes ma a költségvetését ideális szempontok szerint összeállítani, az államnál is csak azt valósitíhatják meg, amire az anyagi lehetőségek megvannak. A költségvetés csupán keret, amiből annyit kell megvalósítani, amit a város pillanatnyi viszonyai megengednek. Igazat ad Nemes dr.-nak. hogy a pótadórendszer bizonyos igazságtalanságokat okoz s az Englis-féle pótadó-teória a gyakorlatban megbukott, i Érsekújvár és az államvasutak A közgyűlés másik eseménye az volt, hogy a képviselőtestület csehszlovák pártjai rendkívül éles kritika tárgyává tették a csehszlovák államvasutak Érsekujvár-elle- nes politikáját. Elsőnek Bouzek Vencel szociáldemokrata szólalt fel, aki csehszlovák állam vasúti alkalnialitott és átlagos jövedelme 360.000 márka volt. A berlini közlekedési vállalat pénzügyi helyzete rendkívül ro66z és igy a váratlanul elmaradt jövedelmek újból növelni fogják a passzívákat. Ha a sztrájk hosszabb ideig tart, nemcsak a társaság kerül pénzügyi nehézségekbe, hanem Berlin városa is, amelynek gazdasági életét a sztrájk rendkívül aláássa. A taxiknak természetesen nagy napjuk van. A délelőtti órákban Elsas polgármesternél tárgyalások indultak meg a szakszervezet vezetőivel. A közvetítést a birodalmi munkaügyi minisztérium vállalta. A sztrájkban nagy szerepet játszanak a politikai motívumok is, úgyhogy a pusztán bérkérdések elintézésére szorítkozó tárgvalások aligha vezetnek eredményre. A kommunisták és a nemzeti szocialisták kitartóan uszítják a munkásokat és a sztrájk folytatására szólítják föl őket. Ulabb szükségrende-e'.ek Berlin, november 3. A köztársasági elnök a birodalmi alkotmány 43. cikkelyének 2. bekezdése alapján uj rendeletet adott ki, amely november 6-tól november 19-ig a német birodalomban betilt minden nyilvános, vagy zárt helyen lezajló politikai gyűlést s ezenkívül a most érvényben lévő tüntetési tilalmat meg- hosszabbitja. A rendelet célja, hogy a választási küzdelem befejezése után a gyűlések betiltásával enyhítse a meglévő politikai feszültséget és bizonyos szünetet biztosítson a rendőrhivatalnokoknak, akik a választások előtt rendkívüli módon igénybe voltak véve. zott létére rendkívül hevesen kelt ki a vasut- igazgatóság azon intézkedése ellen, hogy az érsekujvári vasúti műhelyt fokozatosan megszüntetik s legújabban is mintegy 60— 80 család áthelyezését rendelték el. Bouzek úgy látja, hogy a vasutigaigatóság leplezetlen averzióval viseltetik Érsekújvárral szemben s szisztematikusan visszafejleszti ezt a valaha országoshirü vasutasvárost. Ez a politika kiszámíthatatlan anyagi károkat okoz Érsekújvár egész gazdasági életének s ezert véleménye szerint a képviselőtestületnek kötelessége, hogy a legenergikusabban fellépjen ez ellen a rendszer ellen. Tudatában van annak, hogy mint vasutas fegyelmi következményeknek teszi ki magát, hogy ebben a kérdésben exponálja magát, mégis kötelességének érzi, hogy javasolja a képviselőtestületnek, hogy azonnal tiltakozzék ez ellen a határozat ellen s mutasson rá, hogy e* a város, amely dics éré tre<mél tó áldozat- készséggel igyekszik munkát vagy kenyeret adni a munkanélkülieknek, nem képes e hivatásának megfelelni, ha az állami hatóságok támogatás helyett mesterségesen visszafejlesztik ezt a várost. Keresse fel küldöttség a vas útügyi minisztert — mondotta a szónok — s világosítsa őt fel, hogy ez a város a mai nehéz viszonyok között igyekszik minden kötelezettségének eleget tenni s egyetlen város sincsen Szlovénekén, ahol olyan egyetértésben s békében élnének a nemzetiségek és osztályok, mint Érsekújvárod. ahol a város érdekeit valamennyi politikai párt egyenlő erővel fogja megvédeni. Nyílt levél intézését s küldöttség kiküldését javasolja a vasutügyi miniszterhez. Bláha Károly dr. helyettes városibiró (csehszlovák nemzeti szocialista) támogatja Bouzek javaslatát. Rámutat arra, hogy egyszer már történt hasonló kísérlet a vasú{igazgatóság részéről, de akkor sikerült vissza vonatni ezt a rendelkezést. Az a meggyőződése, hogy Benes vasúi igazgatóban s helyetteseiben elég jóakarat van, azonban az alantasabb tisztviselők és referensek okozzák a városnak a, nehézségeket, ezért helyesli egy küldöttség delegálását. Rámutat arra, hogy tűrhetetlen az állomás kijáratának a helyzete, amely miatt Turchá- nvi dr. is tett javaslatot, azonban a város kérését semmibe sem vették a vasútnál. Információi szerint több, mint 100 vasutascsalád áthelyezéséről van szó, ami évente többmilliós veszteséget jelent a város gazdasági életének. Turchányi Imre dr. helyesli a csehszlovák oldal erélyes kritikáját a vasú {igazgatóság indokolatlanul mostoha eljárása felett s elégtétellel látja, hogy amit a magyar pártok e a magyar sajtó évek óta hangsuyoz, azt a túloldal is észrevette végre. Háromtagú küldöttség kiküldését javasolja, Prohászka József (kommunista) a kiskereskedők és a kisiparosok érzékeny vesztesé* gére mutat rá, ami az áthelyezés miatt bekövetkeznék. Majd Nemes Albert dr. foglalkozik az ipar és kereskedelem katasztrofális helyzetével, amely árverések dobpergésénél töri afelett a fejét, hogy miképp fogja megkeresni azt az összeget, amivel árverését elhalasztóin i képes. Az adósérelmekkel kapcsolatban javasolja, hogy a város tiltakozásának hatásosabbá tétele végett kapcsolják be az akcióba az ipartársulatot, a kereskedők testületét. a gazdaköröket, hogy valamennyi társadalmi osztály véleményét megismerhessék illetékes helyen. Holota János dr. városbiró javaslatára a közgyűlés megbízza Holota dr. és Bláha vá- rosbirákat és Bouzek tanácstagot, hogy kül- döttségileg keressék fel az uj vasutügyi minisztert és Benes vasutigazgatót s nyújtsák át ebben a kérdésben a város és a testületek memorandumait. Föderallsta királysággá alakul át Jugoszlávia? A berlini jugoszláv követ a király megbízásából tárgyal a jugoszláv ellenzék vezéreivel — A legnagyobb titoktartással folynak a tárgyalások Zágráb, november 3. Balugosics berlini jugoszláv követ Berlinbe érkezett. Hir szerint a király megbízta őt, hogy lépjen összeköttetésbe az ellenzék vezéreivel és vitassa meg velük a mostani politikai rendszer megváltó itatásának lehetőségét Balugcsics eddig tárgyalt Davidovicesal, a demokraták elnökével, a parasztpárti Jovanoviecsal, a radikális Trifunovieesal és a mohamedán Spahoval, Zágrábban pedig Korosec szlovén vezér tárgyal Macsekkel, a horvátok vezérével. Valószínűleg Korosec és Spaho fognak közvetíteni a szerb ellenzékiek és a horvátok között. Megegyezés esetén uj alkotmány-módosító szkupstina ülne össze, amely föderalista királysággá alakítaná át Jugoszláviát. Még nincs megállapodás a föderációs államok számáról. Az egyik terv szerint szerb-horvát- szlovén trializmus lenne, de vannak négyes, hatos államszövetségről szóló tervek is; sőt Pribicsevics, a horvátországi szerbek vezére a történeti tartományok föderációját kiyánná, amely hét vagy nyolc államot jelentene. Jugoszláv hivatalos körök a legnagyobb titoktartással kezelik a tárgyalásokat és ezeknek nyilvános megvitatása mindeddig a legszigorúbban tilos. A magyar városvezetés legnagyobb elismerése: Érsekújvár összes pártjai eqyhangulag fogadták el a városi költségvetést A csehszlovák városatyák a képviselőtestület közgyűlésén elitélték az államvasutak városelienes politikáját $ &9. JT&XU id? pfc-TP. if I Fehérjük azokat az igen tisztelt Előfizetőinket, akik IISZI6ÍI CEOl IZ6lOEFlKll6K ■ az előfizetési díjjal hátralékban vannak, vagy az esedékes előfizetést nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordultával kiadóhivatalunkhoz juttatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk. \
