Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-25 / 269. (3082.) szám

4 1932 november 26, pánié S. Rusz nszkó autonómiája föatypelr programjában? Prága, november 24. Jelentettük, hogy Benes külügyminiszter kezdeményezésére a kormány ismét foglalkozik a ruszinszkói autonómia ter­vével, s hogy az eddigi tervezetek elejtésével Cserny belügyminiszter uj autonómia-terven dolgozik. A Beneshez közelálló Lidové Noviny jelentésünkkel kapcsolatban azt Írja, hogy a külügyminiszter már régebben több ízben rámu­tatott az autonómia-terv kidolgozásának szük­ségére, azonban a gazdasági és pénzügyi gondok háttérbe szorították ezt az ügyet. Az uj belügy­miniszternek még nem volt elég ideje arra, hogy ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozzék. Maly- petr kormányának azonban szilárd elhaf' ”á- sa az, hogy ezt a kérdést is megoldja. Lord Churchill a sürgős revízió mellett London, november 24. Az akóház felirati vitája során lord Churchill részletesen vázolta a nemzet­közi helyzetet. A leszerelési konferenciával fog­lalkozva rámutatott arra, hogy Franciaország tu­lajdonképpen teljes államcsoportot jelent csatló­saival], Be’gwumtmíaiL, Leugyeilországgail, Romániával, Csehszlovákiával és Jugoszláviával, amelyeknek! létérdeke, hogy a békeszerződéseket fenntartsák, j Hangsúlyozta, hogy a leszerelés elengedhetetlen; követelmény, hasonlóan a békeszerződések revízió- í ja, miután a szerződések rosszak. A revízió j azonban sürgősen keresztül viendő és csak azután következne a leszerelés. Különösen a danzigi korri­dor és Erdély problémája oldandó meg sürgősen mindaddig, amíg hidegvérrel és nyugodt légkörben intézhető el a kérdés. Egy démonikus asszony szenzációs gyilkossági póré a prágai esküdtek előtt A vád szerint meggyilkolta férjét, hogy nyugdijához jusson — Első Sérje is a íeggyanusahh körülmények között halt meg — Egy nő, akitől mindenki lélt Prága, november 24. A prágai eskiüdtbíró­ság ma kezdte meg Válek Anna 35 éves prá­gai asszony szenzációs bnnperének tárgyalá­sát, amely bárom napot fog igénybe venni. A sötét bűncselekmény, amellyel Válek Annát ■az államügyészség vádolja és pszichológiai­lag rendkívül érdekes hátterei, olyan érdeklődést váltott k*i a prágai kö­zönségben, amilyenre a Mihalko-pör óta nem volt példa. Különösen ismét az asszonyok voltak azok, akik valóságos ostromot intéztek a belépője­gyekért s már reggel 8 órakor úgyszólván alig lehetett keres ztüliurakod ni soraikon azoknak, akik a tárgyalóterem felé igyekez­tek. Rendőrök és fogházőrök csak a legna­gyobb fáradtsággal tudták őket hosszú sorba terelni s midőn kilenc órakor kinyitották az esküdtszéki tárgyalóterem ajtaját, nem volit az az erő, amelyik ezt a töme­get fenntarthatta volna. Szinültig megtöltötték a hallgatóság részére fenntartott helyet, még a karzatot is. A tárgyalás elnöke H’eusek főtanácsos, a vádat Urbán dr. államügyész képviseli, a vádlott asszonyt pedig Krása dr. hivatalból kirendelt védő- Az esküdtek között három nő van. Két asztalon helyezték el a corpus dé­lié tikét: egy köpenyt, néhány női ruhát, egy sző­nyeget, egész csomó rongyot és egy hatal­mas kést. A vádlottak padjára Válek Anna fekete, dó­ókban összevont atlaszruhában ült le, karján i vizsgálati foglyok kaxminszinü karszalag- jával. A Temps a „Középeurópában Mmpeiiflai tevé­kenységről" Páris, november 24. A Temps Közópeurópá- ról ir vezércikket. — Nemzetközi körökben — Írja — feszült figyelmet keltenek azok a hírek, amelyeket a legutóbbi napokban a Középeurópában folyó politikai tevékenységről közöltek. Gömbös ma­gyar miniszterelnök látogatást tett Rómában és ott hosszabb beszélgetést folytatott Mussolini­val; a bajor miniszterelnök Salzburgban talál­kozott az osztrák kancellárral ég az osztrák honvédelmi miniszterrel; végül Dollfuss az osztrák kereskedelemügyi miniszter kíséretében hirtelen Budapestre utazott, ahol Win kiér osz­trák alkancellár máj napok óta tárgyalt. Mind­ez élénken — sőt talán túlságos mértékben — foglalkoztatja egyes embereik képzeletét. — Ma nem arról van szó, — folytatja a lap — hogy újból felforgassák a viflágot, ha-; nem arról, hogy megszervezzék a bókét, amire [ minden hatalomnak a lehető legégetőbb 6zük-; sége van. Ez a kérdés, amiről most Genfben! tárgyalnak és ha egyes hatalmak — igy Olasz­ország — különösképpen buzgólkodnak azon, hogy megkönnyítsék Németország visszatérését a leszerelési értekezletre, ez nem azért történik, hogy a fegyverkezési egyenjogúság követkéz- j tóben megerősödő német hatalom aztán saját | tetszése szerint alakítsa át a kontinens térképét, j Akik ilyen terveket eszeinek ki, azok valóban j túlságosan együgyüek, ha azt hiszik, hogy a szerződéseket széttéphetik, a határokat módo­síthatják és Európát újból felforgathatják, anélkül, hogy Franciaország és Nagybritánnia egy szót is szólna ehhez a kalandhoz. — Ne tulajdonítsunk — mondja a Temps — nagyobb jelentőséget a rémlátásoknak, mint amennyit megérdemelnek. Bizonyos azonban, hogy mindaddig, amíg Középeurópában a mai gazdasági zür-zavar fennáll, mindig akad­nak emberek, akik ezt a helyzetet saját külön céljaikra és a békével ellentétes módon igye­keznek fölhasználni. A kalandkeresők ábrándo­zásainak csak akkor vetnek véget, ha Francia- ország elgondolásához képest biztosítják a szé­leskörű együttműködés szellemében Közép- j európa gazdasági átcsoportosítását. Enregyégylniézetbe szállították Kiafter dr.-nét és nővérét Prága, november 24. Tegnapi számunkban megírtuk, hogy a ebjudiimi államügyészség sza­badlábra helyezte a pardubitzi kórházban leját­szódott tragédia két főszereplőjét, Kiafter Paula dr. prágai orvosnőt és nővérét, Pooho- bradeky chrudimi tanár feleségét egészségi ál­lapotukra való tekintettel s a bűnvádi eljárást is megszüntették ellenük. Az államügyészség az orvosi szakvélemény alapján hozta meg döntését, amely úgy hang­zott, hogy a két asszony a gyilkos tett előké­szítése és végrehajtása időpontjában nem volt beszámítható s Kiafter dr.-né pillanatnyi elme- zavarban öl te meg szenvedő unokaöccsét. A két asszonyt tegnap este hozzátartozóik hozták Prágába * a bohnitzi elmegyógyintézet­ben helyezték el. más hírek szerint a Krarricr- féle idegszanatóriumban. Kiafter dr.-né idegei nyugalmának helyreállítása után ismét megkez­di fogorvosi gyakorlatát. A bíróság csupán jo­gú.- iiíefinn fegyyervise'lé.-ért fogja felelősségre, vonni. 1 A v Az esetnek sötét, máig .sem tisztázott előz­ménye van: Válek Anna egyszer már annak gyanúja alatt állott, hogy első férjét, Mares Antal mészárost, akihez 1915-ben ment nőül, megmérgezte. Az eljárást azonban beszüntették ellene, mivel nem tudtak ellene bizonyítékot produkálni a holttest exhumálása dacára. Azzal a gyanúval terhelten, hogy férjét meggyilkolta, 1930 julius 12-én ismét házasságra lépett: férjhez ment egy nálánál jóval idősebb posta- altiszthez, Válek Antalhoz, aki — miután első feleségétől elvált — a há­zasság végleges révébe akart jutni második asszonya segítségével. A házasság csak két évig tartott. Hirtelen vége Válek tragikus ha­lálához és az asszony letartóztatásához veze­tett, aki — talán önmaga előtt is rejtélyként — ma az esküdtek elé került. Feíledezik a gyilkosságot Úrban dr. államügyész busz o üké toldalnyi vádirata egy drámai nyitánnyal kezdődik: 1932 március 29-én délelőtt háromnegyed 11 órakor a prága-kosifi rendőrőrszobán megjelent Pro- oháska Mária szolgálónő és szaggatott szavak­kal, izgatottan előadta, hogy sógorát, Válek Antal postaalkalmazottat a közeli villakolóniában lévő szuterénlakásá- ban holtan találta. Amikor a rendőrség behatolt a lakásba, az ágy és az asztal között egy barna futószőnyegen jti feküdt Válek Antal holtteste, amelyet csak íz ing födött. A jobbkéz mellett egy 40 centi­méter hosszú véres konyhakés hevert. A szó­jában mindenütt vérnyomokat találtak: a szekré­nyen, a ozekrényben lévő ruhákon, egy női pongyolán, amely a székre volt terítve. Ami­kor íöltürt ujjait leengedték, ott is vérnyo­mokat fedeztek föl. A holttest nyakán hatal­mas, egészen csontig hatoló vágás tátongott, azonkívül a fej zuzódásokat mutatott s a nyakon fojtogatás nyomai látszottak. Az orvosok megállaipitolták, hogy Váltakét Hőbb ütésekkel elkábitották, aiztán fojtogat­nák s csak azután vágták el a nyakát­\ második házasság pokla Mindjárt a bűntény felfedezésekor a gya­nú Válek Annára esett. Mig a nyomozás so- -An kihallgatott tanuk V éleket jósaivá, csendes, szellemileg meglehetősen imferio- ús embernek mondották, az asszonyt durva és gonosz személynek jellemezték, iki rosszul bánt férjével. Ismételten bántail- nazta Váleket s jellemző, hogy Válek, aki 15 évi házasság után vált el első feleségétől • — akitől két gyermeke is született —­sokszor panaszkodott ennek az első asz- szonynak a második feleség durvaságáról és hűtlenségéről s végül is azt mondotta neki, hogy legszíve­sebben visszatérne hozzá. Miég azt is felem­lítette előtte, hogy fél otthon enni, mert at­tól tart, hogy aiz ass®»ny megmérgezi. Egyszer egy orvostól kiosalt bizonyítvány alapján több hétre be is záratta Váleket egy elmegyógyintézetbe e állandóan azzal fe­nyegette, hogy ismét odajuttatja. Válek azt is közölte első feleségével, hogy a második asszonytól fertőző nemi betegséget szerzett- Egy barátja előtt Válek elpanaszolta, hogy az asszony sokszor kizárja őt hazulról, nem ‘engedi vissza a lakásba, egyszer négy éjszakát éjjeli menedék­helyen kellett éltőltenie. Nem egyszer megtörtént, hogy műkor haza­tért, férfiámyékot látott imbolyogni a szobában s mikor ezt megmondta az asszonynak, fele­sége szitkozód ása közepette egyszerűen kizárta éjszakára a lakásból. Az utolsó éjszaka A vádirat hangsúlyozza, hogy a tanúvallomá­sokból arra lehet következtetni, hogy Válek Anna előre készült a gyilkosságra* így már március 22-én első házasságából szüle­tett 12 éves kislányát elküldte vidékenlakó ro­konaihoz. Brosehek Mária tanú előtt Válekné azt mondotta, hogy el kellett küldenie a gyer­meket, mert jelenlétében nem tudott volna agy cselekedni, ahogyan kellett Március 27-én Válek Anna hajnali öt órakor elhagyta a lakást, miután a szomszédoknak ki­jelentette, hogy vidékre utazik rokonaihoz. Az­után a Masaryk-pályudvarra ment, ahol az autóstandon megkérdezte bátyját, Sikora sofőrt, nem tudja-e, hol lehet a férje, aki 26-a óta nem jött haza. A vádirat megállapítja, hogy az asszonynak azt az állítását, mintha Válek március 26-án a szol­gálatból nem ment volna haza, a megállapított körülmények, valamint tanúvallomások egész sora megdönti. A gyilkosság — a vádirat sze­rint — éjszaka 11 és 12 óra között történt Válekné bizonyára tettetett szívélyességgel fo­gadta férjét, hogy eloszlassa aggodalmait. Hogy nem került sor közöttük veszekedésre, bizonyít­ják, hogy Válek szépen odarakta ruháit a szék­re és még cipőit is a szék alá tette. Bizonyos körülmények arra mutatnak, hogy kevéssel a gyilkosság előtt a házastársak között gyöngéd mozzanatok játszódtak le. Válekné azt a látszatot akarta kelteni, hogy öngyilkosság történt, de a rendkívül sok vér­nyomról nem tudott fölvilágositást adni s csak azzal védekezett, hogy az orra vérzett. Március 29-én, tehát a gyilkosság fölfedezésé­nek napján, tartóztatták Le. A detektívet, aki kisérte, megkérdezte, hogy hol a férje, mert két nap óta nem látta. Amikor a detektív erősen a szemébe tekintve erre azt válaszolta neki, hogy nagyon is jól tudja, hogy mi történt, az asszony leszegte fejét és többet nem kérde­zett. De a rendőrségen mindent tagadott. Az első házasság A vádirat megemlíti az asszony első házassá­gát is, amely Válekné hibájából boldogtalan volt. Az asszony, aki rendkívül sokat Ivott, főképpen rumot, sokat dohány­zott s általában verekedő, szitkozódó termé­szetű volt, egyszer baltával akarta magát rávetni első férjére, Mares mészárosra. Első házassága ide­jében is állandóan szerelmi viszonyt tartott fönn különféle emberekkel, legszívesebben azonban katonákkal. 1923 végén egy PLesinger nevű barátja kedvéért meg akarta ölni Marest. 1924 szeptember 29-én Mares meg is halt egy teától, amelyet az asszony készített a számára. Akkor azt irta Ple&ingernek, hogy ő segítette hozzá a halálhoz, mert vele akar élni. PLesinger azonban ettől megijedt és többet nem állt szóba az asz- szonnyal. Mares halála okául akkor agyszél- hüdést állapítottak meg, de egy év múlva, ami­kor mindenfélét kezdtek suttogni a dologról, exhumálták a holttestet. Ekkor már azonban semmit sem lehetett megállapítani. Válekné azután négy évig a vig, sőt túlságosan vig özvegyek életét élte, ele a legtöbb férfi, akivel kapcsolatba került, igyekezett tőle megszabadulni, mert mindenki félt tőle. A motívum A vádirat szerint az asszony elsősorban Válek nyugdijához, azonkívül pedig as életbiztosítási összeghez akart jutni. A házastársi hűséget nem vette komolyan, lakásán állandóan fogadott férfiakat. Szellemileg egészséges 1932 április 2-án Válekné a rendőrségi fog­dában öngyilkossági kísérletet szimulált, ami kétségtelen megállapítást nyert. A bírósági orvosok Válek Annát szellemileg egészségesnek és tettéért fele­lősnek jelentették ki. Az orvosi szakvélemény ezekkel a szavakkal végződik: Egy mindenki által rettegett sze­mély lelkiképe bontakozik ki előttünk, aki erkölcsi tekintetben még a törvénytől sem fél. Tagad Az inkább férfias arcú, kemény profilú vádlott nyugodtam válaszol az elnök kérdéseire és kije­lenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. 16 és fél éves koráiban ment férjhez Mareshez, aki­vel 15 éves kora óta viszonya volt. Azt mondja, első házassága azért volt szerencsétlen, mert Mares sokat ivott és verte is őt. Aztán azt állítja, hogy nem tartott fenn annyi vi­szonyt, mint ahogy azt a vádirat állítja,- csak egy Kardos nevű emberrel folytatott viszonyt ismer be. Azután VáLekről beszél, akit derék embernek mond, tagadja, hogy verte volna, legfeljebb itt- ott rákiáltott. Azt állitja, hogy a férje volt nemi­beteg és hozzáteszi, hogy különben is terhelt családból való volt Arra a kérdésre, hogy mit csinált, mikor a férje szolgálatban volt, azt feleli, hogy kávéháziba járt, mert rendkívül szereti a zenét Azután a gyilkosság napjára terelődik a kihallga­tás. Az asszony azt állitja, hogy a férfi, mikor ha­zajött, az orrából vérzett és ekkor vérezte be a víz­vezetéket, a törülközőt és a szekrényben lévő ruhákat. Másnap a szolgálatból férje nem jött haza s az asszony elutazott a kisleányához vidékre. A kihall­gatás mindinkább közeledik a tragikus ponthoz 6 az asszony egyre idegesebb és ingerlékenyebb lesz. A verítéket törli homlokáról Kijelenti, hogy a kri­tikus éjszakán, amikor a vádirat szerint a gyilkos­ság történt, a férje nem jött haza s emellett ki­tart. A kihallgatást ezután a délutáni érákra halasz­tották. Négyezer tanú kihallgatását indítványozták egy prágai sajtóperben Prága., november 24. A sajtépörök sok te­kintetben különböznek a többi pertől, de leg­főképpen abban, hogy hosszú ideig tartanak. Sokszor mindkét fád valósággal verseng, hogy melyik tudja tovább elhúzni a pórt. Ennek az érdekében mindenféle indítványokat szok­tak tenni, de azek az indítványok, amelyeket a kommunista „Vcela“ fogyasztási szövetke­zetnek a szociáldemokrata Právo LkLu elleni sajtóperében lettek, rekordot jelentenek, leg­alább is, ami a bejelentett tanuk számát il­leti. A Právo Lidu ugyanis azt irta, hogy a Vcela kihajigálja tagjai sorából az összes szo­ciáldemokratákat. A VceLa erre beperelte a Právo Lidut a sajtóbiróságuál. S most mind­két fél annak bizonyítására, hogy az ő állí­tásuk fedi egyedül az igazságot, egész sor ta­nút nevezett, be, mint Írni szokás, csakhogy ez a sor ebben az esetiben egészen csinos volt: nem kevesebb, mint, összesen négyezer tanú kihallgatását indítványozták! Svoboda bírósági főtanácsos sajltópöri ta­nácsa ugyan visszautasította a nagy örömöt, amit négyezer tanú kihallgatása jelent, de -- mégis ki fog hallgatni kétszázat belőlük. A; két fél most nyugodtan pihenhet, még sok' időbe fog kerülni, amíg elhangzik az Ítélet0' vagy amíg kibékülnek, amit már eddig isü- megtehettek volna.

Next

/
Thumbnails
Contents