Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-25 / 269. (3082.) szám
ÚÚV CuliiOttli.* <M, pcuM)K. nem egyenlítik ki a német fizetségek. Ha a| frontot csinálna, ebből súlyos helyzet adód- fcormány a kamara álláspontjával szemben | hatnék. _rJju , Roosevelt is nyilatkozik Newyork, november 24. A Hoover proklamá- ciójában lefektetett irányelveknek megfelelően tegnap elkészítették az Angliának, Franciaországnak és Belgiumnak szóló válaszjegyzéket és este már át is adták a hatalmak képviselőinek. Az Angliának nyújtandó felelet ügyében külön beható tanácskozást tartott Hoover, Stimson és Mills, hogy megíormulázzák a transzferegyezményt, mivel Hoover rendkívül aggodalmaskodik, hogy a decemberi részlet megfizetése Angliára nézve súlyos valutahátrányokat jelentene. Az amerikai jegyzéket az érdekelt hatalmak kormányai fogják majd nyilvánosságra hozni. Hoover proklamációjával kapcsolatban most Roosevelt is külön nyilatkozatot tett a háborús adósságok kérdésében. Fejtegetésének bevezető szavaiban elfogadja Hoovernek az adósságok kezelésére fölállított princípiumait, azután pedig egész nyíltan kifejezi főgondolatát, hogy az adós hatalmaknak most kialakuló európai frontját szét fogja robbantani és az egyes adóssági revíziós problémák között minden kapcsolatot szét fog szakítani azáltal, hogy külön-kü- iön fogja lefolytatni a diplomáciai tárgyalásokat. Rooseveltnek ellenszenve az adóssági kérdés kollektív tárgyalásával szemben minden valószinüség szerint azzal a következménnyel Jog járni, hogy a háborús adósságok problémáját a világgazdasági konferencián nem fogják tárgyalni. Roosevelt nyilatkozata továbbá arra is céloz, hogy az aktuális tárgyalásokat csupán március elején fogják megkezdeni az akkor kinevezendő követek. Nagyon világosan tűnik ki Roosevelt nyilatkozatából a követendő irány, | amely abban áll, hogy Angliának minél mesz- szebbmenő koncessziókat tenni, mig Franciaországgal szemben szigorú föltételeket kell fölállítani. Amikor a fizetési képesség principiuma szolgál a háborús adósságok kérdésében alapul, Washingtonban nem lehet egy szenátort és egy képviselőt találni, aki ne lenne teljes mértékben meggyőződve Franciaország fizetőképességéről. Garrter, az uj alelnök, máris kijelentette, hogy a kongresszus a decemberi fizetségeket szükség szerint esetleg idegen valutákban is elfogadja. Ha a kQngresszus ezt a nem várt engedményt teszi, akkor valószínűleg nem lehet elkerülni, hogy a Franciaországgal várt konfliktus már ez alkalommal ki ne törjön, ameny- nyiben a francia parlament szilárdan elhatározott, -hogy a fizetséget aranyban teljesíti. Snglla fogcsikorgatva fog fizetni Newyork, november 24. A Newyork Evening- post szerint a Newyork-Streeten makacsul tartják magukat azok a hírek, hogy a Morgan és társa bankház a londoni magánbankoknak biztosítékot adott, hogy szükség esetén a sterling kurzusának támogatására jelentékeny hitelt fog nyújtani Angliának. A Reuter londoni jelentése szerint irányadó angol körökben Hoover proklamációjának megítélésénél az a fölfogás alakult ki, hogy az elnök álláspontja nem annyira kedvezőtlen, mint az az első pillanatban föltűnt. Úgy hírlik, hogy amint az amerikai kormány felelete Londonba megérkezik, az angol kormány azonnal újabb jegyzéket küld Washingtonba, amelyben részletekig terjedően kifejti azokat az okokat, amelyek a decemberi részletek fizetésének kitolását indokolttá teszik. Ha Washington tényeket követel a részletfizetés elhárításának indokolására, nagyon könnyű ezeket a tényeket megadni. Ezek az okok nagy számban vannak és igen nyomósak és a brit kormány haladéktalanul közölni fogja őket az amerikai kormánnyal. Leopold Stennet Amery konzervatív képviselő az alsóház tegnapi ülésén azt a javaslatot tette, hogy Nagybritánnia mostani aranytartalékát használja föl a háborús adósságok fizetésére és az amerikai behozatalra különleges tarifát alkalmazzon, amivel Nagybritánnia fizetségeit ki fogja egyenlíteni. Pébís katasztrófát Paris, november 24. Hoover válaszát a francia sajtó meglepőnek tartja. A Journal szerint Lausanne súlyos csapást szenvedett. Természetes, hogy legalább egyelőre szó sem lehet a lassan- nei megegyezés ratifikálásáról. A stresai konferencia fáradozásait is paraltelizálta Amerika magatartása, a konferenciát most bizonytalan időre elnapoltunk kell tekinteni. EzenikiviU számítani kell a világgazdasági konferencia bizonytalan időre való elnapolásával is. Súlyos következménye lesz Amerika magatartásának az angol valutára és megsemmisítő befolyása a francia pénzügyekre. a lapok felszólítják Európát, hogy szolidárisán viselkedjék és sajnálatát fejezAz angol hivatalos körök különben egyelőre vonakodnak tudomásul venni, hogy Amerika követeli a december 1-én esedékes annuitás megfizetését. Az angol sajtónak felfogása egységes abban, hogy Angliának tekintet nélkül arra, hogy miként fog cselekedni a többi adós állam, fogait ö&szeszoritva is fizetnie kell az esedékesség napján, ha Amerika ragaszkodik ehhez. A sajtó mindazonáltal nem titkolja el azokat a nehézségeket, amelyek ebből a fizetségből .be fognak következni. Rendkívül mélyreható költségvetési változtatásokra lesz ebben az esetben szükség és valószínűleg uj vámokat is kell bevezetni. Az angol sajtó valószínűnek tartja, hogy a francia kormány a Lausan- nei szerződés felfüggesztését fogja kívánni. JÉSöl ze ki afölött, hogy egyes adós államok szükségesnek tartották, hogy a többiek háta mögött tárgyalásokba kezdjenek. A lapok emlékeztetnek arra, hogy az iniciaíiva annakidején Hoover elnöktől indult ki, aki a moratórium nyújtásával a német fizetségeket megszakította és most Hoovernek élesen szemére vetik következetlenségét. A francia lapok különben szükségesnek tartják az adós államok tárgyalását .abban a kérdésiben, hogy milyen technikai intézkedéseke:: kell végrehajtani, hogy ilyen pénzösszegeknek transzferje túlságos súllyal ne nehezedjék a gazdasági életre. Egyes lapok felfogása szerint az lenne a legjobb .megoldás, ha Amerika az összes adós államoknak kölcsönözné a december 15-iki részletekhez szükséges pénzt. ■Siller, Fleischmann éi Járass fontos határozat! Javaslatokat terjesztettek elő Sziovenszkó egészségügy! és mezőgazdaság] költségvetési vitájában Apponyi: A mai válság valósággal kozmikus tünet Róma, november 24. A Meesagero első oldalon hasábos interjút közölt Apponyi Albert gróffal a Volta-kongresszuson nyert impresszióiról. Apponyi nagy jelentőséget tulajdonit a kongresszuson folyó vitának és azt a jelenlegi európai válság megoldása szempontjából igen hasznosnak tartja. A felszólalások mindegyikét — mondja Apponyi — árányjelzőnek lehet tekinteni, a gyakorlati ki- “Hbontakozás későbbi fázisai számára. Annál nagyobb jelentőségűek ezek az 'iránymutatások, mert a mai válság nemcsak európai és gazdasági, hanem valósággal kozmikus tünet, amelyben a szociális kérdések legkiválóbb ismerői is hiába igyekeznek tisztán látni. A baj legfőbb oka, hogy a háború ugrásszerűen meggyorsította a haladást, amellyel az emberi szellem nem tudott és nem is tarthatott lépést. Ilymódon megbomlott 'az egyensúly az anyagi és az emberi világrend között és olyan ■erkölcsi irány vesztett ség támadt, amely előidézője lett a szociális, gazdasági és politikai válságnak. Arra a kérdésre, hogy Európa mily erőkkel rendelkezik a válság leküzdésére, Apponyi kijelentette, hogy mindenekelőtt a léküzdeniakarás szükséges, de ez magában nem elég. A kongresszus mostani napjaiban — mondotta >— többször jutott eszembe Galilei híres mondása: „És mégis mozog • . .“, Európával kapcsolatban viszont el lehet mondani, „És mégsem mozog". Ennek ellnére az utóbbi időben bizonyos együttműködési szellem mutatkozik, amely reményt nyújt a jövőre nézve. Ebből a szempontból a Volta-kong- resszusl örömmel kell üdvözölni és hálásnak kell lenni az oaszoknak, hogy a'kongresszus megtartását lehetővé tetteék. Olaszország büszke lehet a kongresszusra, amelynek sikere az ő érdeme. Másrészről a leszerelési konferenciát is nagy fon fossá gim a k mondotta Ap- ponyi abból a szempontból, hogy a szolidaritás és együttműködés szellemét erősiti meg, amely nélkül Európa nem találhat kiutat abból a zsákuccából, amelybe jutott. Apponyi ezután az Amerikával kiépítendő és kiszélesitendő gazdasági kapcsolatokról nyilatkozott s kijelentette, hogy ezekre feltétlenül szükség van. Végül arra utalt Apponyi, hogy a kongresszus zárőülésén elmondott beszédében a békeszerződések revíziójának kérdését érintette. „Nem azért beszélek erről, — mondotta — hogy a politika mélységeibe rántsam a tudományos vitát, hanem azért, hogy a tudomány magasságába emeljem a politikát". — Móra Ferenc doktorrá avatása. Szegedről jóién fik: A szegedi Ferenc József Tudományegyetem december 3-án nyilvános ütést tart, amelyen az egyetem rektora és teaácea Móra Ferenc írót, a szegedi múzeum igazgatóját a bölcsészettudományok fisz tele t/bedi doktorává avatja. Pozsony, november 24. A szlovenszkói országos képviselőtestület szerda délutáni ülésén Kormaim (szoc- dem.) előadó a költségvetés szociális részét ismertette. Fleischmann Gyula dr. (országos keresztényszocialista párti) részletesebben foglalkozott a költségvetés szociális tételeivel és ezzel kapcsolatban a munkanélküliség kérdésével. Kifogásolta, hogy a költségvetésnek ez a része bürokratikusán van összeállítva és nem tükröződik vissza benne a mai szociális helyzet. A költségvetés nem számol a mai 6zlovenszkói életviszonyokkal és szubvenciók megállapításában merül ki. Az országnak ugyanúgy részt kell vennie abban a nagy segítő akcióban, amely a munkanélküliség egyhitését célozza, akárcsak a többi önkormányzati testületnek s az államnak. Ez idén sokkal súlyosabb a helyzet, mint tavaly volt A munkanélküliek tüntetései máris megkezdődtek a városokban és a járási hivatalok előtt. Szlovenszkón a kereseti viszonyok már a nyáron rosszak voltak. Ha megfelelő intézkedések nem történnek, úgy a téli hónapokban feltétlenül számolni kell éhségfelvonulásokkal. Ezeket a megmozdulásokat nem lehet fegyveres erővel elnyomni, hanem intézkedni kell már most, hogy az ellátatlanok részére a téli hónapokban megfelelő anyagi eszközök álljanak rendelkezésre. Különösen súlyos a helyzet e tekintetben Keletszlovenszkón. Gö- mörben és Nógrádhan sok ezerre rúg a munkanélküliek száma, a Szepességen az egész ipar le van épitve és a bányák szünetelnek, Zemplénben pedig a katasztrofális termés következtében már most éhezik a nép. A városok és járások anyagi ereje kimerült s nem képesek kielégíteni az ellátatlanokat. Munkanélküli segélyben igen kevesen részesülnek és az állami segélyakció is jelentéktelen. Ezért a szónok különösen Keletszlovenszkón sürgősnek tartja a megfelelő insógakciók előkészítését a téli hónapokra. Indítványozza tehát, hogy az egyesületek részére fenntartott szubvenciókból két és fél millió korona biztositassék téli ínség- és élelmiszerakcióra és két és fél millió koronát kölcsön utján biztosítson ugyanerre a célra az ország. Ezen összeg fölött diszponáljon az országos választmány és legkésőbb 1933 január 15-ig juttassa el az Ínséges vidékekre az egyes járási főnökségekhez és városokhoz. Kívánja a szónok, hogy Keletszlovenszikó speciális viszonyait vegyék figyelembe. Ezután az agrárpárt! képviselők bocsátkoztak Fleischmannail polémiába s azt hangoztatták, hogy tulajdonképpeni nyomor csak a városokban van. Az agrárpárti Csömör ezzel szemben a falusi nyomorra mutatott rá és egyenjogúságot kívánt a városi és falusi ellátatlanok kezelésében. f Alapy Gyula dr. (országos keresztényszooia- lista párt) a nyugatszlovenszlkói munkanélküliséggel foglalkozott részletesen és kimutatta, hogy , Szlovenszkón a munkanélküliség emelkedő tendenciát mutat 6 ezzel szemben megfelelő intézkedéseket kívánA csütörtöki vita Pozsony, november 24. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefon jelentése.) Sziovenszkó országos képviselőtestülete csütörtök délelőtt féltizenegy órakor folytatta az 1933. évi költségvetés részletes vitáját. A közegészségügyi tétel előadója Pösténi dr. szlovák néppárti volt. Utalt arra, hogy 1931-ben 25 millió, 1922-ben 27 millió, mig 1933-ban 37,564.935 korona van előirányozva a közegészségügyi tételre, amelyre 26 millió korona a fedezet. Az előadó utal arra, hogy Szlovenszkón 18 országos kórház van és négy állami kórház, de az állam ezekkel a kórházakkal nem törődik, nem fordít rájuk gondot, úgy hogy az állami kórházak is az ország büdzséjét terhelik. Még mindig nagy hiány van a kórházakban Szlovenszkón. SzeméHyzetszaporitásra is volna szükség. A kórházi tisztviselőknek rendszere- öltés iránt benyújtott kérvénye két év óta elintézetlenül hever a minisztériumban. Az egészségügy min isztér i u m 28 millió koronával tartozik az országnak betegápolási pótadó címén. Nem csoda, ha ilyen körülmények között az állapotok nem rózsásak. Niobman agrárpárti, Medveezky Károly Mi- csura-párti, Hornyák agrárpárti és Nespor szociáldemokrata után Giller János dr. magyar nemzeti párti tar- tománygyülési képviselő szólalt fel, aki a losonci kórház kiépítését sürgette. A losonci álla mii kórház egy ik épületébe n annakidején lakásnélküli proletárokat telepítettek be és azért nem lehetett a losonci kórházat tovább fejleszteni. Az idők folyamán a város kitelepítette a lakásnélkülieket, az építkezés azonban ennek ellenére sem kezdődött meg, pedig a költségvetésben már egy- ázben hárommillió korona volt előirányozva a losonci kórház kiépítésére. Ezért Giller dr. a következő .indítványt terjeszti elő: — Az országos választmány keresse meg a közegészségügyi minisztériumot az iránt, hogy a losonci állami kórház kiépítésének és kibővítésének munkálatait kezdje meg, úgyhogy a tényleges építkezés már a következő költségvetési évben foganatosítható legyen. Ezen építkezés sürgőssége a Losonc és vidéke nagy munkanélküliségében találja indokát és pénzügyi lehetőségét abban, hogy az elmúlt költségvetési években erre a célra már nagyobb összegek voltak előirányozva. Gallér dr. indítványát Írásban átadta az országos elnöknek. Ezután Fleischmann Gyula dr. országos keresztényszocialista párti tartomány gyűlési képviselő szólalt feL, aki rövid beszédében utalt a homonnai kórházi viszonyokra és sürgette, hogy az építkezés a jövő évi költségvetés keretén belül megkezdhető legyen. Pösténi dr. a zárszó jogán szólalt lei, amely után a tartománygyűlés a költségvetés egészség- ügyi fejezetét megszavazta. A mezőgazdasági fejezet előadója Urezkü János agrárpárti volt, aki utalt a mezőgazdaság rossz helyzetére. A sziovenszkó! földművelést — úgymond — a végzet üldözi A mezőgazdasági tétel 47 millió koronát tesz ki, amelyre a fedezet csak 186.000 korona. A 36 millió koronából tulajdonképpen csak 14 millió koronát költenek mezőgazdasági célokra, mert a többit különféle beruházásokra, vizimü- vekre, etb. fordítják. Fiala agrárpárti és Gaspa- rik agárárpárti után délután félkettő órakor a tartománygyülés ülését négy órára halasztották. A délutáni ülés első szónoka Csömör István agrárpárti volt, aki után Jaross Andor magyar nemzeti párti tartománygyülési képviselő a következő határozati javaslatot terjesztette elő: — Tisztelettel javasolom, mondja ki az országos képviselőtestület, hogy feliratot intéz a pénzügyminiszterhez, amelyben kifejezésre juttatja álláspontját, hogy a dohány- termelési engedélyek megadásánál szociálisabb felfogás érvényesüljön, amely a kistermelés érdekeinek figyelembevételével a dohánytermelési terület igazságosabb felosztását tegye lehetővé. Jaross határozati javaslatát azzal indokolja meg, hogy az eddigi gyakorlat szerint a termelési engedélyek megadásánál az irányelv az volt, hogy lehetőleg minél több nagytermelő minél nagyobb területet kapjon, amit azután a kistermelők rovására növelnek meg azon indokolással, hogy a nagytermelők megfelelő felszereléssel rendelkezve jobb minőségű dohányt tudnak előállitani. A mai gazdasági viszonyok között ezen elv fenntartása antiszociális és gazdaságilag sem indokolható. Jaross Andor határozati javaslatát írásba® is beterjesztette és átadta az országos elnöknek. — Regényfolytatásunk mai számunkból — anyagtorlódás miatt — kimaradt. — A Prossburger Zeitung, amelyet 1764ben állapítottak és igy Európa egyik legrégibb lapja volt, 1929 Őszén beszüntette megjelenését. A lap kiadási jogát most megszerezte a Neue Pressiburger Tagblatt és november 26-től a lap a „ Préssé ürge r Zeitung" alcímmel jelenik mec.
