Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-24 / 268. (3081.) szám

10 1932 november 24, csütörtök. ^ ■■■———■——a üzeonbeszüntetésedt, valamint a fatennelés és kereskedelem majdnem teljes megszűnését, rámutatunk vele ennek a nehéz helyzetnek főokára, amelyről ma gazdasági életünk minden rétege s minden tényezője panaszko­dik. A helyzetet jellemzi az az egy adat, hogy hivatalos megállapítás szerint csak a volt kassai nagyzsupa területén 3669 ipari m|un- kás vesztetnie el ezádén a kenyerét A legégetőbb panaszok — Jellegzetes, hogy ez a szituáció nem találkozik kellő megér­téssel az illetékes tényezőknél, sőt gyakran azt látjuk, hogy panaszaink jogosultságát kétségbe vonják. Azt látjuk, hogy ugyanak­kor, amidőn a gazdasági ölet terén miniden a^ összezsugorodás, az árak és kereseti le­hetőségek állandó csökkenésének stádiumá­ban van, sem a közigazgatás, sem a forgalmi élet főtényezője, a vasút, sem az adóigaz­gatás, sem a szociális biztosítási intézmé­nyek ezzel lépést nem tartanak, ellenkezőleg költségek, adók, árak és járulé­kok emelésével gondolják megoldhatni az ál­lami háztartás, a közintézmények és a szo­ciális biztosítás fenntartásának problémáit. Ahelyett, hogy az adóztatás kellően igénybe venné a szövetkezeti vállalkozást, amely a protekciós szisztéma mellett az egész vonalon elnyomja a magánvállalkozást, ez utóbbira rak egyre nagyobb terheket. — Különös és sajnos még mindig legak­tuálisabb panaszai e téren a kerületnek a kíméletlen adóbehajtások és árverések miatt vannak. A ma napról-napra nehezebb helyzetben vagyunk tanúi annak, hogy az adóigazgatás a múltban elkövetett hibáit kér­lelhetetlen szigorral való adóbehajtással akarja jóvátenni. Napról-napra tanúi vagyunk üzletek bezárásának, egész áruraktárak ne­vetséges áron való elárverezésének, egzisz­tenciák könyörtelen elpusztításának stib. — Legiltetékesebb helyről hangzott el az a megáliapitás, hogy adózás terén mennyor­szág voltunk. Ennek meséjét legjobban cá­folja meg az a tény, hogy mig az 1914. évben a mainál kisebb kama­rai kerületben a kamara illetékalapját ké­pező adóalap 1,400.000 aranykoronát tett ki, ma a jóvá] nagyobb kerületben hatszo- , rosan kisebb értékű valuta mellett 3,300.000 koronát tesz ki. E nem annak bizonyítéka, hogy az adózó kö­zönség ma nem akar fizetni, hanem azt iga­zolja, hogy milyen mértékben süllyedt a köz­társaság keleti részének gazdasági jelentősé­ge, számszerűleg mutatván ki ezt a süllye­dést, megadja a magyarázatát annak is, hogy miért nem tud ez az országrész adókat fizetni. — Ugyanakkor azonban, amidőn az állam- igazgatás fokozott hozzájárulásunkat igényli a maga fenntartásához, annak vagyunk tanúi, : hogy kereseti lehetőségeink fokozásának kérdése egyáltalán figyelmen kívül marad. j Ellenkezőleg olyfoku centralizmus alakul ki, : amely maholnap minden ipar és kereskedő- , lem tevékenységét lehetetlenné fogja tenni a ; közíársaság keleti részében. , Iparunkat feláldoztuk a történelmi orszá- ] gok iparának. ] Önálló pénzintézeteink helyében csak fiókok ; maradtak. Egykori nagykereskedelmünknek nem maradtak életlehetőségei és a deviza- ] rendelkezések és kompenzációs üzletek rend- i szere oly helyzetet teremtettek, amelyben ré~ l gén virágzó kereskedelmi cégeink egész so- t rának kezéből egyszerűen kiveszik a kenyér- 1 kereset minden lehetőségét. ] Útban a lánckereskedelem felé? < — A mi kerületünk tapasztalja leginkább, > hogy a kompenzációs üzletek terén kezdenek ; oly viszonyok kialakulni, amilyenek a hábo- f ni utáni évek 'lánckereskedelmének legszebb 1 virágzása korán jelentkeztek. Hogy például * Keletszlovenszkó régi és egykor egészséges alapokon álló terménykereskedelem hóna­pok óta egyáltalán beviteli engedélyhez í nem juthat, 1 éppen olyan jellemző, minthogy a kamaránk f mellett működő kompenzációs szövetkezet 1 tagjainak két hónap alatt két esetben sike­rült kérvényének elintézését elérni s még ezt a két üzletet sem sikerült megvalósítani ; a másik államban mutatkozó nehézségek 1 miatt. t — Egészségtelen helyzet alakult ki az ag- 1 rár érdekek és agrárius befolyás Lultengésé- j vei az ipar és kereskedelmi érdekek íróvá- t Sára. s — Szomorú tény, hogy ugyanakkor ami- { dőn nálunk óriási mennyiségű fa, korhad, 1 akad olyan organizáció, amely a külföldi fa f behozataláért kiáll — Ez a nemrégen alapított központi fata- t náos. amely úgy lép fel, mint állítólag a írná * érdekeinknek is képviselője. Támogatják ezt ’ a testületet a központi hivatalok, támogatja az állami erdők központi igazgatósága akkor, amikor az eddigi működése a legnagyobb ag­godalmat kelti, hogy a teljesen fölösleges kül- ] földi fabehozatal forszirozásával megkárosibja < az egész fagazdaságot s magukat az állami 1 erdőket is. _ < — lehetetlen lesz az annyira fontos belső ] piac fogyasztó erejét fenntartani, amidőn az j állami háztartás egyensúlyának helyreáll!tá- 1 3 sálhoz a tisztviselői fizetések leszállítása és , adók felemelése szükséges. Meggyőződésünk t szerint egészen más oldalról, az ipari és kereskedelmi élet megiélénkité- sérel, uj kereseti lehetőségek teremtésével lehet csak az orvoslás eszközeit elő tér em- ’ teni (. E meggyőződésibetn sürgetjük a külkereske­delmi szerződések és különösen a reánk annyira fontos magyar kereskedelmi szerződés megkötését. a devizakorlátozások megszüntetését, saját kamarai kerületünk szempontjából a tarifális helyzetnek további könnyítését, decentralizálást mindenütt, ahol erre lehetőség valamiképpen . meg van, kereskedőink és iparosaink teljes ’ egyenjogúságának biztosításán a központokban ( kezelt ügyek körül, a szlovenezkói iparnak és kereskedelemnek a közszállitásoknak olyan arányban való részesítését, melyben ez országré­szek az államigazgatás fönntartásához hozzá­járulnak és kiterjedt segítő akciót a kerület földművelése, kereskedelme és ipara részére. A jobb jSvő kilátásai — Kétségbe kellene esnünk az ipar és keres­kedelem jövője iránt, ha a nagyon szomo.ru je­lenből nem volna még mindig kilátás egy jobb jövőre. Kétségkívül már elértük a krízis mély­pontját. A helyzet • javulása a nagy külföldi pénzpiacokon, emelkedő tendencia a nyers- anyagárakban s egyre komolyabb törekvés a nemzetközi politika és gazdaság kérdéseinek rendezésére a biztató jelek. Lausanne, London. Innsbruck, Varsó, Stresa, Géni, Basel, Buda­pest nemcsak a világhelyzet fölött tanácskozó kongresszusok székhelyei, hanem állomások is az utón, amely az egész világgazdaságot fog­lalkoztató problémák megoldása felé vezet. Na­gyon lassú a haladás, de kétségtelen a szándék és az erős akarat megoldást hozni létre. A re- parációk nehéz kérdéseinek megoldása félre­ismerhetetlenül óriási eredmény. Egyre inkább meggyőződéssé alakul, a középeurópai államok egymásrautaltságának szükségessége is. Úgy külföldön, mint belföldön kezdenek a gazdasági követelmények előtérbe jutni az eddig fölény­ben volt politikai kérdések fölött. Kezd meg­dőlni a hit az autarkia és az elzárkózás sikerre vezető voltában. Bár gonddal és aggodalmak­kal nézünk a nehéz tél elé — mondotta többek között Sipo&s Aladár dr. jelentése befejező ré­szében —, okunk és jogunk van remélni, hogy egyesült erővel és akkor, ha minden tényező a maga helyén teljesíti kötelességét, ha lassan is, de biztosan fogunk előrejutni azon az utón, mely ismét a boldogulás felé vezet és alkalmas lesz a most átélt nehéz idők emlékeit mindnyá­junkkal elfelejtetni. A kamara uj költségvetése A jelentés egyhangú tudomásulvétele után a| közgyűlés az adó- és idegenforgalmi bizottsá­gokban megürült helyekre Balló Ferencet, ille­tőleg Pollák József muzeumigazgatót választot­ta meg. Ugyancsak tudomásul vette a közgyű­lés, hogy a két megürült kamarai tanácsosi helyre Schütze Ferenc eperjesi kéményseprő­mestert és Szabó Miklós tőketere'besi kereske­dőt nevezték ki. A Siposs-alap kuratóriumába Singer Miksát delegálta a közgyűlés, azonkívül eleget tett Szvoboda kamarai tag indítványá­nak egy forgalmi bizottság létesítésére vonat­kozóan.. A forgalmi bizottságot az indítványozó Szvoboda elnökletével megalakították. Azután a kamara 1933. évi költségvetése ke­rült tárgyalásra. A költségvetést Siposs dr. fő­titkár referálta és referátumában beszámolt a bevételi lehetőségek megdöbbentő lecsökkené- séről a kamara kerületében. A titkári jelentés­ben foglaltakhoz még azt fűzte hozzá, hogy például csak magának Pozsonynak tizenegy­szer magasabb a kamarai illetékalapja, mint az egész kassai kerületnek, de Zsolna, sőt Poprád is Kassa előtt állanak ebben a tekintetben. Ezek az adatok mutatják a legjobban Keletszloven­szkó fővárosának rendkívüli elszegényedését. Ez arra kényszeritette a. kamara vezetőségét, hogy a költségvetést a lehetőségekhez képest csök­kentse, mivel a pénzügyi egyensúly fönntartása más­különben nem lenne lehetséges. A* illetékek fölemelésének eszközéhez a kamara nem akart nyúlni. A kamara jövő évi költségvetése 780.000 korona bruttó bevétellel és 777.000 korona kiadással számol a tavalyi 960.000 koronás bevétel és 940.000 korona kiadással szemben. A csökkentés tehát tizenhétszázalékos. Katrics József munkácsi ki­küldött hozzászólása után, aki a ruszin6zkói ve- gyesipartársulatok helyzetének rendezését és a szomszédos államokkal való kereskedelmi szer­ződések mielőbbi megkötését sürgette, a köz­gyűlés elállott* a költségvetés részletes vitájá­tól és azt általánosságban és részleteiben is el­fogadta. Ezután még az adósok védelméről és a köz­li lakról szóló törvényjavaslatok ismertetése szerepelt napirenden. A kamara elnöksége föl­világosította az érdeklődőket, hogy a pénzügyi hatóságoknak senkitől sincs jo­guk megvonni semmiféle licenciát, vagy kon­cessziót adóhátrálékok miatt. Ilyen intézkedésekre törvényes alap nincsen, ezért nem kell komolyan venni az erre vonat­kozó fenyegetéseket, melyeknek megszűnése érdekében a kamara megfelelő lépéseket tett a 'pénzügyi hatóságoknál is. Majd több kisobb- jelentőségü ügy elintézése után a közgyűlés véget ért. _ - ■ 3 Harcok az állatszindikátusban való képviselet l körül. Az áKetezindiíkátus megszervezésére irányuló tárgyalások jelenleg kizárólag azokban a vitákban- merülnek ki, hogy az egyes érdekelt csoportok [ milyen képviseletet kapjanak a létesítendő saindi­- ’káfcuöban. A kormány, illetve az irányadó tényezők azon a nézeten vannak, hogy valamennyi csoport . egy-egy gyüjtőszervezet utján kép viseltessék. Mig a mezőgazdasági érdiek éhségek és a fogyasztási szövetkezetek képviseletének kérdése nagyjából már meg van oldva, addig a kereskedelmi szerve­zetek képviseletének kérdése még nagyon homá- ' lyos és sok nehézséget okoz. A kereskedélemmek 1 a szindikátusban — miként a másik két központi ' szervezetnek — ugyancsak három tagja volna. Egy : tagot deílegáilua a gyáriparosok országos szövetsé­gében megszervezett bizományost csoport, egy ta­gat a kereskedők országos tanácsa s egyet végül a ’ gyáriparosok szövetsége. Ily módon az álflatkeres- kedők orszá,gos szövetsége, amely pedig kétségte­lenül] a legerősebb szervezet, a szindikátusban kép­viseletet nem kapna* Mintán a kérdésiben nagy szerep jut a politikai momentumoknak, ennek kö­vetkeztében a kereskedők országos szövetségiének helyzete nagyon nehéz s könnyen megtörténhetik, hogy ez a szövetség a szindikátusból kimarad. Kukoricabehozatal a befagyott követelése­kért. A gabonabehozatali szindikátus kompen­zációs bizottságának a múlt napokban tartott üléséi! a gyáriparosok szövetségének képviselő­je azt javasolta, hogy a most engedélyezett 1000 vagon kukorica behozatala a befagyott követelésekkel kompenzáltassék. A bizottság jóváhagyta a jegybank képviselőjének azt az álláspontját, hogy a román, bolgár és jugo­szláv kukorica árát az importőrök a prágai jegybanknál vezetett gyűjtőszámlákra fizes­sék be. A zsirbehozatal decemberben. A devizabizott­ság decemberre'160 vagon zsír behozatalát en­gedélyezte, emellett 20 vagon zsír helyett 1400 darab nehézsertés importálható. Novemberben az 50 vagon pótkontingenssel együtt 180 vagon zsír behozatalát engedélyezték. A bizottság a tojásbehozatal kérdésében a legközelebbi na­pokban határoz. Nehezen haladnak a cementkartelltárgyalá- sok. A cementkartell megalakításáról ugyan még mindig tárgyalnak, a tárgyalások azonban nagyon vontatottan haladnak. A morva ás 6zlo- venszkói cementgyárak között ismét némi né­zeteltérések támadtak, bár eddig éppen ezek­nél megvolt a remény a részleges megegyezés­re. Annál nagyobbak a nézeteltérések a morva- szlovenezkói, másrészt a csehországi cement­gyárak között. Némileg javult a helyzet azáltal, hogy az öt legnagyobb cementgyár a múlt na­pokban elhatározta, hogy az árakat tovább csökkenteni nem hajlandó. A zágrábi tőzsdén ismét kereskednek érték- papírokkal. A zágrábi értéktőzsdén egyéves szünetelés után tegnap ismét megkezdődött az értékpapírokkal való kereskedés. A zágrábi tőzsdén oly vállalatok értékpapírjait jegyzik, amelyek ezt a tőzsde elnökségétől kérelmezik. Országos vásár Feleden. Feleden a legkö­zelebb december 5-én tartanak országos vá­sárral egybekötött álla tvás árt. A vásárra mindenféle állat felhajtható. A cukorgyártás nehézségei Oroszországbaij. A legutóbbi hivatalos szovjet jelentés szerint október végén 142 cukorgyár volt Oroszor­szágban. A gyártás nagyon vontatottan folyik, miután a cukorrépa beszállítása igen lassú. Kamatláb-maximálás Bulgáriában. A bol­gár kormány törvényjavaslatot terjesztett a szobranje elé, melyben 8, illetve 10 százalék­ban maximálja a kereskedelmi kamatokat, melyben az összes illetékek és költségek már bénuloglaltatnak. A törvényjavaslat szigorú felelősséget állapit meg úgy a hitelező, mint az adós részére és különösen a hitelképesség megállapítására helyez nagy súlyt. Repülőgépek a mezőgazdaság szolgálatában. A moszkvai Len in-akadémia érdekes jelen­tést adott ki kísérleteiről a repülőgéppel való vetés terén. Igen jó eredményt értek el ho­moki zabbal, melyet futóhomok füvesítésére repülőgépből szórtak szét. Még jobb ered­mény mutatkozik a lenmagnál, melyből egy óra alatt 10 hektárt vetettek be. A termés 41.5 százalékkal volt jobb, mint egyébként. A sáskái rtásra is nagy eredménnyel hasz­nálták a repülőgépet, sőt az egérirtás is 80— 90 százalékig sikerült. Bulgária adózási rekordja. Szófiáiból jelen­tik: Érdekes kimutatást tettek közzé a bolgár lakosság nagyarányú adózásáról az elmúlt napokban. Eszerint a folyó évi adóterhek a nemzeti jövedelem 35 százalékára emelked­tek, mig 1911-ben még csak 10.8 százalék, 1927—30-ban 22 százalékát tette ki a közte­her a nemzeti jövedelemnek. Az 1927—30. évek átlagos 40 milliárdos nemzeti jövedel- . me a múlt éviién 30 milliárdra csökkent, melyből 10 milliárd lévát hajtottak 'be külön­böző közterhek címén. Mig Franciaországban a közterhek a nemzeti jövedelem 25 százalé­kát, Németországban és Ausztriáiban 24 szá­zalékát, Angliában és Csehszlovákiában 22 százalékát, Olaszországban 20 százalékát, Bel­giumban és Lengyelországban 16 százalékát, Svájcban 10 százalékát, az U. S. A.-ban 3—4 százalékát teszik ki, addig Bulgáriában az arány az idén 35 százalékra emelkedett, l Kliringforgalom Romániával és Bolgárországg&L Honná mérnök, a Csehszlovák Nemzeti Bank meg­bízottja ezekben a napokban tért vtiesza Prágába Bukarestből, ahol a kfliringforgialammal analóg szer­ződés technikai föltételeiről tárgyalt. A romániai kompenzációs pénztárnál nyitott s a csehszlovák áruiért szóló fizetések felvételére rendelt gyűjtő- számla jelenleg meghaladja a prágai jegybanknál vezetett romániai követelésekre befizetett gyűjtő- számla- összegét. Bolgárországgiafl. a legközelebbi napokban fognak tárgyalná Szófiáiban. Kielégítő az idei dohánytermés. A központi do- ihányjövediéfci igazgatóság ezekben a napokban kezdte meg az ideá dohánytermés felvásárlását a munkácsi, beregszászi és szőffilősd dohánybeváltó hivatalok utján. Szakértők nézete szerint az ideá termés minőségileg határozottan jobb a tavalyánál, mennyiségileg azonban mintegy 10 százalékkal ki­sebb. A dohánytermelők egyébként,a tavalyi árak­nál 2.8—3 százalékkal alacsonyabb árakat kapnak dohanyternresükert. A németországi közgazdasági szervezetek a kon- junkturavizsgáló intézet elnöke ellen. Németország négy vezető gazdasága szövetsége és pedig a német gyáriparosok országos szövetsége, Dér Deutsche Industrie-Handélstag, a bankok és bankárok köz­ponti szövetsége s a nagykereskedők s tengeri-ke­reskedők szövetsége közös memorandumot nyújtott át a birodalmi kormánynak, amely Wageanann pro­fesszornak, a konjunktura-kutató intézet ismeri el­nökének működését élesen bírálja, A memorandum megálllapitása szerint a felsorolt gazdasági szövet­ségek erősen érzik s nehezen viselik el, hogy az ilyen fontos és magas állásban levő egyéniség a Bi­rodalmi Bank pénzügyi politikáját állandóan kritn zálija s ezzel a közvéleményt nyugtalanítja. A szö­vetségek ezzel a memorandummal Luthert, a Biro­dalmi Bank elnökiét akarják támogatni Wagemann professzorral szemben. 100.000 hektár uj szántóterület Ausztriá­ban. A mezőgazdasági minisztérium jelenté­se szerint a mull év végéig 100.000 hektárt tettek lecsiapolás utján művelhető területté a telkesitési munkálatok folyamán. A dán sertésállomány csökkenése. A leg­utóbbi sertésszáimlálág adatai szerint már a dán sertésállomány némi csökkenést mutat. Az an­gol husbe vitel kontingentálasa miatt a dán nagyvágó szövetkezetek elhatározták, hogy fel­hívják a termelőket a sertésállomány Í5—20 százalékos csökkentésére a legrövidebb idő alatt, ha nem akarják a sertésárak további zu­hanását előidézni. A csökkentés érdekében no­vember 19-ém újabb eertésszámlálást eszközöl­tek. y A bolgár kivitel fejlődése. Szófiából írják; Dacára a folyton növekedő külforgalmi nehéz-* ségeknek, Bulgária mennyiségi kivitelét az el­múlt esztendőben jelentékenyen fejlesztette. 1929-ban a kivitel mennyisége 302.000 tonnát tett ki, mely 1930-ban 533.000 tonnára, a műit év­ben pedig 762.000 tonnára emelkedett. 1927- ben 466.000 tonnás kivitel mellett annak értéke-' 5-6 milliárd lévát tett ki. mig a múlt esztendő­ben dacára a nagyarányú áreséseknek 5.9 mil­liárd volt az export ellenértéke. A prágai vásár-sorsjáték. A Prágai Mintavásár nyolcadik tárgy sors játéka ez alkalommal is eokafc- ógéronek mutatkozik. A főnyeremény egy luxus­autó vagy 150.000 korona készpénz, a második nye­remény 30.000 korona. Ezenkívül 2541 további nye­reményt sorsolnak ki 1933 április 4-ón. Egy sors­jegy ára 5.— Ke. Sorsjegyimegrendeiléseket közvet­lenül a mintavásár sorsjegyosztáiya (Lotterieabtei- lumg dér Prage.r Musteirmeeee, Praig VII), illetve a képviselők intézik el. A prágai terménytőzsdén ezeket az árakat je­gyezték: cseh piros búza 81—83 kg-os 162—165, 78—80 kg-os 151—157, sárga búza 76—77 kg-oe 141—144, 72—75 kg-os 134—138. cseh rozs 99—107, válogatott árpa 85—87, elsőrendű árpa 81—85. cseh zab 75—77, szlovenszkóí kukorica 76—77, Vüktoria- borsó 190—210, sárga borsó 145—160, zöld nagy- szem ti borsó 195—220, aprószeraü 170—190, nagy- szemű lencse 360—395. közép 260—300. aprószemü 250—270, bab 170—190, lóbab 110—130, peluska 110—120, kék mák 500—545, ezüst, mák 460—490, cseh köménymag 400—425, holland köménymag 445—470, vörös lóheremag 600—675, fehér lóhere­mag 500—900, lucernameg 750—850 K. Fizetésképtelenségek. A hitelezőik védőegyesüle­teinek jelentése szerint újabban a következő cé­gek jelenteitek be fizetésképtelenséget: Anieter Simon textilkor eekedő Eperjes, passzíva 1,339.79S, aktíva 932.713 K. — Du6ek József szabó Vak Mezi- nitci, passzíva 174.743, aktíva 116.738 K. — Pristic Anna papirkereskedő Pösityén, passzíva 125.430, aktíva 104266 K. — Trebunya Máté fűrésztelep Aleómecenzéf, passzíva 1.426.213, aktíva 935-672 K. — Kvapil József üvegköszörüs üzem Postrelmov, passzíva 298.249, aktíva 113.976 K. — Emil Steim- sdhneider Tovacsov, passzíva 180.710, aktíva 52 ezer 867 K. — Dűrr Gusztáv kereskedő Pozsony, passzíva 37.720, aktíva 18.850 K. Riedel József és neje Pozsony, passzíva 23.562, aktíva 7.000 K. Gyöngült a prágai értéktőzsde Prága, november 23.. A mai tőzsde újabb' ösztönző momentumok hiányában kedvtelés volt- Később újabb belpolitikai nehézség ékről elterjedt híreik hatottak lehangolóan, valamint az a jelentés, hogy Hoover ée Roosevalt talál­kozása eredménytelen maradt. Ezután szórvá­nyos leadásokra került, a sor, amelyek a cse­kély felvevő képesség mellett általános gyeu- güliést idéztek elő. Cseh Morva 20, Königshofí 13, Bánya és Kohó, Bros eke, Kobra Szesz, Seliier 10 koronát vesztett. Skoda tartotton. 435-ön nyitott, de aztán 426-ra esett vissza,

Next

/
Thumbnails
Contents