Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-24 / 268. (3081.) szám
8 1932 november 24, cefftörgTk. Megjeleni a „Nagyasszonya novemberi száma A magyar nők lapja ismét szép dolgokkal örvendeztette meg olvasóit, kiknek ma már nélkülözhetetlen barátja e sokoldalú lap. A társadalmi rész értékes írásai nagy igényeket tudnak kielégíteni s a sok értékes rovat segítségére van a gondos anyának és háziasszonynak. Az irók gárdája biztosíték arra, hogy magas színvonalon álló írásokban gyönyörködhetünk. Máriássyné Szemere Katinka mindig tanító, megnyugtató, súlyos gondjainkban bátorító „Csendes Órá“-ja már szinte nélkülözhetetlen az asszonysziveknek. Ferdinándyné Lengyel Angéla gyönyörű verse egyik fénypontja a lapnak. Felettébb érdekes és rendkívül értékes cikk jelent meg Pilisy Elemér dr. tollából. Pilisy nagy ismerője a magyar népművészetnek s istápolója a sárközi népnek és művészetének. Ismertetése olyannyira hangulatus, hogy forró vágy fogja el a sziveket, hogy egy „filléres nap“-ot tölthessen azon a tisztalevegőjü vidéken s leikébe szívhassa a nép asszonyai munkájának és ízlésének szépségeit. Tischler Ilona verse, Farkasné-őipos Erzsi novemberi emlékezése, C. Szemere Klára vezető cikke mélyszántásu írás, melyen elgondolkodunk, de vigasztalódunk is- Nagyon Bájos Rótyi Gyuláné visszaemlékezése a „nagymama" méhészkedésére. A többi kisebb-nagyobb cikk Is egytől-egyig igen jó s a „Kertészet" és „Méhészet" rovatok nagy értéket képviselnek a mai nehéz világban. Szépek és ízlésesek Radványi Magda kézimunkarajzai, melyeknek sokan hasznát látják a Karácsony alkalmábóL A „Nagyasszony" megrendelhető kiadóhivatalában: Prága, II., Panská u. 12. III. Előfizetési dijak: Egész évre 36 Kcs, félévre J 18 Kas— A beregszászi keresztényszocialista női- és leányszakosztály és a Katolikus Legényegylet műsoros teadélutánja. Beregszászi tudósítónk jelente: A beregszászi kereszté,nyszodalist-a női- és leányszakosztály a katolikus Legényegylettel karöltve sikerült műsoros teadélutánt rendezett a két egyesület Munkácsi-uccai helyiségében- A nagyszámban megjelent közönség mindvégig kellemes hangulatban töltötte a késő esti órákba benyúló délutánt és osztatlan tetszéssel fogadta a tehetséges előadók művészi produkcióit. A változatosan összeállított műsor első száma Demjén Ferenc szavalata volt, aki saját szerzeményű költeményét mutatta be nagy hatást keltve. Utána a kis Orosz-nővérek fánckettőec következett, akik ritka gracióziíissal lejtették el a magyar szólót. Szmutkó Etelka Pásztor Ferenc föesperesbez intézett üdvözlő költeménye úgy a felköszöntött főpap, mint a hallgatóság lelkében mély nyomokat hagyott. A mcg- illetődött sziveket ifj. Mátyás János derítette fel érzésteli hegedű játékával. Majd Volcsányi llr'ke nagyszerű szavalata következett. A bájos Krón Annuska egy monológot adott elő kedves közvetlenséggel. Majd ismét ifj. Mátyás János gyönyörködtette a hallgatóságot maga kísérte énekével. Pásztor Ferenc főesperes meghatott szavakkal I mondott köszönetét a szives fogadtatásért éo emelkedett szavakkal fejezte ki elismerését a két egyesület buzgó tevékenysége felett. Sok-sok ta.pe volt művészi szavalatának jutalma. A műsor egyes számait Hubay Kálmán dr. konferálta be, nagy derültséget keltve humoros apróságaival. A rendezés Ignáczy Gézáné, Szóter Jánosné és Eiben Miklósné gondos munkáját dicséri. ss Dr. Szabó Gusztáv magángyógyiníézete (szanatórium) Kosice, Éder u. 5. szülészeti, nőgyógyászati és sebészeti betegek részére a modern hygiéna és kényelem minden követelményeinek megfelelően felszerelve. Méltányos szülési pausál-árak. Telefon: 34—70. gyermekruhákat. — Egy budapesti iskoláénu az intő miatt felvágta ereit. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A Szent László-téri elemi iskolában egy 12 éves tanuló, aki intőt kapott, a félreeső helyen rozsdás késsel felvágta ereit. A mentek a kis fiút súlyos állapotban szállították a kórházba. Az eset a tanulók körében nagy megdöbbenést keltett. xx Jó ellátás, kényelem, gondosság Budapesten a Park-n&gyszállodában a keleti pá- ’yandvarral szemben. Leszállított árak. E 1 ; előfizetőinek 20 százalék engedmény. T’.í'vdTHas halál ért egy ingyen utast a buda- j ■ ; gyorsvonat tetején. Budapesti éaerkesz. A" á. 1 ■ Afonáilja: Egy ismeretlen ember fced- d ;i • tak-A budapest—-bécsi gyorsvonat tetején i< mugbmni m utat Becsig. A szerencsőtíieo < i;iLr.r ;, Hungária körtiton baladó magast eszültségü v: ■ :: . vezetője kuwony fekvésű drótjába litköc- |r , , !v ' ■ ír ■■■rí :: váiiöőr a józsefvárosi pályudvar ' !;;i r,": i. • • ette észre, hogy a vonat t.o■ ■ ; 'A gyorsvonatot megállították. c< *; :„<• /: •:< •!-: a vonat tetejéről. Ruhája ’ " ő ts halott volt. úgyhogy . d 'in tudták megaKoipitani. A romJőtev.V üjeiiKz a v< nc&étteül járt ember ld- ; jy,, gá.’lapi(•■;..■ ;i ügyében, xx S toru1á ba n szenvedőknek ;z .jíOMANÜ-i víz válik be lágjoIában. (3) ,, A „petha“ voli titkára a vagonvásárlásrót Mit mondott nehi Heidler dr. a vagonokról? Stribrny magánélete Iglau, november 23. A Stribrny-pör tegnap délutáni tárgyalásán Stribrny vádlott feleségét hallgatták ki. A Siohrov&kyhoz javitáeba adott órákról tett vallomást. A mai tárgyaláson ismét kihallgatták a WiL- son-pályaudvari étterem egyik volt pincérét, Jetmar Vencel klánovici vendéglőst, fí sem látta vallomása szerint soha együtt a két vádlottal Azután eskü alatt 'hallgatták ki Simek Emil nyugalmazott miniszteri tanácsost, aki a földhivatalban működött. Simek az államfordulat előtt a Ceské Slovo bécsi parlamenti tudósítója volt. Stribrnyt még reichsrati képviselő- korából ismerte e aztán később úgyszólván naponta érintkezett vele, mint a Svehla-kormány alatt működött politikai petka titkára, továbbá mint politikai titkár és a cseh nemzeti szocialista párt vizsgálóbizottságának elnöke. A vagonszáliitási ügyről a tanú csak sokkal később értesült Heidler Gusztáv dr.-tól, de az erre vonatkozó beszélgetés 6okkal inkább azon vagonok körül forgott, amelyeket a eukorkivi- teii bizottság vásárolt* Ennek a bizottságnak Heidler dr. volt az ügyvezető titkára. Heidler és csoportja a nemzeti szocialista párt tagja volt s mikor lehetetlenné vájt számukra a pártban való maradás, Heidler dr. azt hitte, hogy Stribrny üldözte ki ezt a csoportot a pártból. Azóta elhidegült Heidler és Stribrny viszonya s ha az egyik akart valamit a másiktól, a tanút kérték föl közvetítésre. 1922-ben és 1925-ben, két véletlen találkozás alkalmával Heidler dr. panaszkodott a tanú előtt Stribrnyre, hogy Stribrny aoimózitással j van iránta, amelyet gazdasági ügyekben is éreztet. Elpauaszólta, hogy a cukoriparosok vagonokat vásároltak, arne-! lyeket tulajdonképpen az államnak kellett j volna megvennie, drágán vásárolták azokat és most, amikor már elegendő vagon van, az államnak át kellene vennie azokat a cukorkiviteli bizottságtól tisztességes áron. Arra a kérdésre, vájjon menynyiért vásárolták s a minisztérium mit kínál a kocsikért, Heidler azt válaszolta, hogy ők drágábban vásárolták őket, mint annakidején Burger, vagy Stribrny, vagyis a vas- utügyi minisztérium. Valami olyasfélét is mondott, hogy vagy az állam vásárolta az ár egynegyedével olcsóbban a vagonokat, vagy pedig — a tanú már nem emlékszik —, hogy Stribrny miniszter az ár egynegyedét kínálja csak a cukoriparosoknak a vagonokért. Heidler még azt is hozzátette, •hogy a minisztérium a maga vagonvételénél a valután is keresett. Az elnök kérdésére kijelenti a tann, hogy sohasem látta együtt Stribrnyt és Sichrovskyt és Stribrny sem említette előtte sohasem Sichrovskyt. Elmondja még, hogy 1921-ben funkcionáriusa volt a cseh nemzeti szocialista párt végrehajtóbizottságának s 1926-ban Stribrnyvel együtt zárták ki a párt- bóL A tanú együtt, dolgozott Stribrnyvel azon a memorandumon, amelyben Stribrny a. vizsgáló- bizottságnak felelt. Rasin dr. védő kérdésére a tanú elmondja, hogy ismeri Stribrny villáját, de ez rendkívül egyszerűen van berendezve, olyannyira, hogy ő maga sokkal jobban lakik. Ami pedig Stribrny fényűző életmódját illeti, elmondja, hogy egyszer éppeD vacsoraidőben érkezett Stribrnyékhez s mint Tégi ismerőst, szintén megkínálták: virsli volt vacsorára. Stribrny kártyázott ugyan, de nem viszonyain fölül. Stribrnynek főleg azt vetették szemére a pártban, hogy nem elég „testvéries" a párttagokhoz. Stribrny lebecsülte ezeket a kifogásokat, mert túlságosan szilárdnak tartotta pozícióját 6 nem hitte, hogy őt valaki eltávolithatná a pártból. Hosszú éveken keresztül szervezték ellene az akciót s ha, ellenfelei tudták volna róla, hogy viszonyai fölül él és hogy korrupt, ezt fölhasználták volna ellene ® nem kellett volna a paralizis-vádhoz folyamodtok. A pártból sem becstelenség miatt zárták ki. A délelőtti tárgyalás további Tészében iratokat olvastak. SzmHÁz-KdnVvKabTURA. Bmámpesti Tűz a Monostoron — Ináig Qiíó 3 ielvonásos színmüve a Nemzeti Színházban Budapest, november 23. Néhány nappal a bemutató előtt Indig Ottó a félelem, a bizonytalanság egy nemével nyilatkozott uj-második-darabjárói, amelyet pénteken mutatott be a budapesti Nemzeti Színház. Érezte, tudta, hogy a Torockói menyasszony kivételes sikere nagy és bizonyos tekintetben jogos várakozással tölti el a közönséget és a kritikát. A Tűz a Monostoron bemutatója tanúságot, tett róla, hogy a szerző félelme nem volt alaptalan. — a második Lndig-dara'b nem hozta meg a várt sikert. Nem is hozhatta meg. A monostori tűzről Írott, riportja messze mögötte marad a torockói menyasszonyról írott riport-darabjának. Mert riport az uj darab is, amint a régi is az volt, de emennek üdítő bája, meleg hangulata, kedves mosolya, könnyes órzel- messége és kacagtató humora nélkül. Indig történelmi hátteret, ád uj müvének. De ez a háttér csak aláfestés, csak arra jó, hogy a inai erdélyi helyzetről is mondhasson el dolgokat, amelyeket különben elmondania nem lehetne — ami nem hiba — csupán alkalom és keret, egy szerelmi történet, elmondására- 1704-et irnak. Kolozsvárt császári és rác. hadak tartják kemény és kegyetlen megszállás alatt. A város sanyargatott lakossága türelmetlenül várja Rákóczi kairucait, akik felszabadítsák a szomorú rabság alól, a polgárok sorban szökdosnek át a kurucok táborába s velük szökik Nagyszögi Gáspár is, otthon hagyva fiatal feleségét, akit akarata ellenére erőszakoltak hozzá, de akit a férfi halálosan, féltékenyen szerei. A fiatal asz- iszony Mikes Andrást szereti most is és Nagyszögi, hogy biztonságban érezhesse magát, Mikest, is szökésre szólítja fel. Mikes igent mond., de amikor meglátja a menyecskét, otthon marad. Rákóczi késik, de nem jönnek a beígért csapatok sem a város felszabadítására és a táborban egybegyült kolozsváriak most már mindenáron támadni akarnak. Egy f bátor emberre van szükség, aki a Monostor ; legszélső házát felgyújtsa, ezzel adva jelt a | támadásra. A feladatra Nagyszögi vállalko- j zik. A féltékenység űzi, nem talál megnyugvást, mert nem tudja, mi van az asszonnyal és fél, hogy honmaradt vetélytársa elcsábítja tőle. Amikor éjnek idején beállít, a meglepett asszony, aki csakugyan a szerelmesét várja, hogy elhagyja vele a Nagyszegi-portat, a kérdések kereszttüzében megvallja szerelmét és azt, hogy Mikest várja Kopogtatnak, az ajtó nyílik és belép rajta egy — cserepár hadnagy, aki szemet vetett a menyecskére és aki azt hitte, hogy az találkozóra várja őt. A férj lelövi a tisztet és saját házának fel- gyujtásával ad jelt. Az asszonyt, aki az égő házban maradt, Mik-es kimenti és elszalad vele- Hová?... A boldogság felé, ha ugyan ilyen előzmény után és ilyen emlékek ki- sértetei mellett boldogságról lehet sző. Ináig ott vétette el a dolgot, hogy mindenáron erős drámát akart írni és — közepes riport lett belőle. Látszik a darabon, hogy a szerző kerülni akarta a Torockói menyasz- szo.nnyal való hasonlatosságot, ami sikerült is neki annyiban, hogy semmi sincsen benne, ami jó, -és minden benne van, ami vontató ttá, erőtlenné teszi a cselekményt- A második felvonásban van egy jelenet, amelyik megkapja az embert és egy percre azt a reményt, ébreszti, hogy no, most jön a lendület ... most szárnyal magasba a dráma .. de ez a remény abban a pillanatban eloszlik, ahogy az asszony (Bajor Gizi) a visszafojtott zokogás hangján, szive és minden érzése ellenéire megtagadja szerelmes emlékeit- Bajor Gizi haisonlithataitlan művészettel, a szívnek és az érzésnek legnemesebb, legzengze- tesebb húrjain sírja és mondja el ezt a prózában megüt költeményt —- a darabnak egyetlen szop, drámai feszültségű jelenetét. A Magyar Nemzeti Színház gárdája minden 1 adását, művészetét latba vetette a sikerért, amely azonban Indíget második színpadi művénél cserbenhagyta. Hiábavaló volt Bajor Gizi minden nagyszerű művészete, hiába Kiss Ferenc férfiassága, Hetyey Aranka drámai hevületű játéka, Pethő Attila jellemző ereje, Gál Gyula kacagtató humora, Lehotay Árpád meggyőző szerelme és hiába Barthos Gyula erőteljes alakítása és a kitűnő Vaszary Piroska remek parasztasszonya — a siker, ez a szeszélyes, körülrajongott tündér, ez egyszer nem szegődött Indig Ottó mellé, aki pedig minden szimpátiát és elismerést megérdemel, mert mindig nobilis és ízléses tud maradniRemélhetően legközelebbi darabjával kiköszörüli a csorbát.. VARÁZSIGE Hatvány Lili 3 ielvonásos vig- Iátéha a Vígszínházban A varázsige, amelyet nem szabad kimondani egy szerelmes leánynak, igy hangzik: Szeretlek, a tiéd vagyok, számomra nincs más férfi Ám a leány kimondja, nem is kimondja, hanem folyvást ismétli az előtt a fiú előtt, akit szeret. És a fiú unja a folytonos ömlengést és szabadulni szeretne. Akiért pillanatnyilag heviil, 'az a „gonosz mostoha", aki abban leli gyönyörűségét, hogy mindenkit megkíván, aki a másé. És jön a „tündér", Júlia néni, aki megszánja a leányt és megnyitja a szeméi. Más férfi is van még a világon és boldogság is van — mondja, — csak nem szabad kimondani a varázsigét, mert ettől ijednek meg a férfiak. A tűr dérrel- együtt érkezik a „boszorkány" is, Vrima néni, aki viszont magának szeretné megkaparitani a leányt, mert nála egy cseléd sem birja két hétnél tovább és a leánynak még fizetni sem kell. Júlia néni, a tündér, előbb felkelti a fiú féltékenységét egy csokorral, meg egy fényképpel, de ezt trükköt a boszorkány leleplezi. Erre megjelenik a „Varázsló", a fényképen bemutatott fiatalember, Júlia néni pártfogolt ja s a fiúi, amikor látja, hogy a „trükk" húsból és vérből való férfi, mardossa a fé.tóken y ség. De már késő. A leány beleszeret a varázslóba és eltűnik, mint a kámfor, persze a varázslóval egyetemben. A bámuló család már csak egy tovarohanó taxit lát, amelyik az élet felé röpíti a fiatalokat. Hogy el ne felejtsem, a leány hosszas rábeszélésre a varázsló előtt is kimondja a varázsigét és — amint a példa mutatja — éppen ellenkező hatással, mint amit Júlia néni tanítása révén várni lehetett volna. Igyekeztem a meseszerüségbe burkolt vígjáték tárt almát meseszerűen elmondani és igy érzékeltetni Hatvány Lilinek, ennek a nobilis és okos Írónőnek, ennek a fölényes tré- fakeverőnek és szellemes asszonynak az intencióját, á véleményét a családi és társadalmi életről, a szerelemről és arról a sok hazugságról, amelynek körforgásában az élet lezajlik. Hatvány Lilinek nincsen talán mindenben igaza, sok dolgot túloz, sokat tudatosan rosszul lát és ítél meg, darabja nincsen híján hibának, a cselekmény nem egységes, de vitán felül áll irói készsége, szellemessége, ötletessége és gondolatgazdagsága, amellyel megindít és megnöveltet aszerint, amint figuráit — mert alakjai bábok, figurák csupán — mozgatja és dirigálja. De minden hibán és fogyatékosságon túl Hatvány Lili darabját érdemes megnézni, ha másért nem, hát Góth Sándor által nagy művészi hozzáértéssel rendezett előadásért és a szereplők kitűnő, a darab meseszert! stílusához alkalmazkodó játékáért. Dayka Margit, Gó%né Kertész Ella, Makay Margit, Gombaszögi Ella, Rajnay Gábor, Góth Sándor, Vagoné és Peti nagyszerű szereplői a darabnak, amelynek stílusába és hangulatába csodálatosképpen csak Gyergyai István nem tudott, vagy nem akart beleilleszkedni. Közönséges „jampernek" vette a figurát; szinte fájt az embernek ezt a tehetséges sziüészl igy látná. A darab a szombati 'bemutatón nagy sikert aratott. Zólyomi Dezső AZ IVÁN-SZÍNTÁRSULAT MŰSORA RIMASZOMBATBAN: Csütörtök: Őfelsége frakkja. Kondor. Ibolya felléptével. Péntek: Őfelsége frakkja. Szombat: Érik a buzakalász. Kondor Ibolyával. Vasárnap; Érik a buzakalász. Hétfő: Méltóságos asszont trafikja. AZ UNGVÁRI VÁROSI RANGOS MOZGÓ HÉTI MŰSORA: Előadások uaponta 115, JÍ7 é$ órakor. Csütörtök, pontok, szombat cs vaí-árnap: A légragyogóbb 100%-os magyar énekes, zenés be- szól-őfilm: CSÓKOLJ MÉG ÉDES. Főszereplői: líökk Marika, Rózsahegyi Kálmán, Salamon Béla. Páger Antal Somogyi Erzsi, Dajbuka' Ilona, Simon Marosa, Vaezary Páni.
