Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-03 / 250. (3063.) szám
6 1932 november 3, cgBjBrtMfc. Lássunk tisztán! A Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság közgyűlési asztalára A nyár folyamán mogjedemit egy füzet: „Magyar Munkaközösség- Tenni valóink a faluin. Járná József és Szörényi Ferdínánd előadásai.“ (Megnendelh-ető Ludwig Aurél titkárnál. Braüslava, Szépiák u. 15. Ára 5 korona. 3-2 o. „Virradat” könyvnyomda, Ko- imajmo. 1932) A füzet 3—4. oldalán „A Magyar Munkaközösség” rövid ismertetése van, amely kiindul a „szövetkezeti eszmó“- ből s végződik a ,Szociográfiái intézetnél, de közben közrejátszik a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság, mint „köztársaságiunk minden alkotó és teremtő szellemének közössége”; az „ifjúság”, mely előterjeszti mumkatervét, a „Társaság”, mely azt leadminisztrálja, a jfalutanulmányozás” közösen megállapított kérdőivei, a külső munkatársak jelentkezése és végül a „falutanulmányozás kezdetei”. Ezek Szerint a „Munkaközösségi nem egyéb, mint a „Társaság* tagjainak a „magyar főiskolás ifjúság” által előterjesztett munkaterr alapján való dolgo®ta- tása. Baiororsság Oroszország ellen Ismét kiújult Észak és Dél ellentéte — Keld gyilkos beszéde Papén rendszeréről Berlin, november 2. Bajorország ellenzékisége a birodalommal szemben a legújabb időben ismét kiújult, miután Papén dél- németországi utazása néhány héttel ezelőtt némileg megenyhitette a helyzetet A rossz viszony eklatáns bizonyítéka az a körülmény, hogy Held bajor mini se terelnék tüntetőleg elutazott Lersner báró porosz megbízott látogatása elől. Papén egyik legmeg- hittebb barátját, Lersner bárót, azért küldte Bajorországba, hogy Held stuttgarti kellemetlen beszéde után tisztázza a helyzetet. A bajor miniszterelnök Stuttgartban ugyanis rosszalta a birodalmi tanács átszervezésének tervét, amelyet Papén kezdeményezett. Held szerint az, aki a birodalmi tanác^ szervezetét megváltoztatja, az egyes országok autóiéul iájának sírásója akar lenni. Papon kormánya megkísérli, hogy erőszakkal megvalósítsa azt, amit az ál- lamibiróság alkotmányellenesnek minősített. Ki hiheti azok után, amiket Papén Poroszországban tett, hogy a birodalmi kormány még mindig alkotmányos alapon áll? Aki igy gondolkozna, azt méltán érné a butaság vádja- Poroszországban mellőzték az alkotmány alapelveit. A bajor miniszterelnök elvesztette hitét Papén kormányában. A birodalmi kormány köreiből származó jelentés szerint Paipen nem akar Held bajor miniszterelnök beszédének hangnemére válaszolni. A beszéd természetesen alaposan lehűti a viszonyt a birodalom és Bajorország között. Besztercebánya pénzügyi zavarait csatornázási adó bevezetésével akarják eltüntetni Fete'tisségre akarják vonni a város régi védettségét — Egy millió koronás veszteség a városi gazdálkodásban - Az adóvégrehajtó lefoglalta a város pániét és ériéit papírjait Igen! a sorrend igy van: „Az ifjúság és a Társaság”! Nem gondolja valaki, hogy a Tudományos Társaság tagjaira nézve ez a sorrend egy kicsit furcsa?! Én úgy tudom, hogy a magyar főiskolás ifjúság csak most tanulja a tudományos módszereket, amikor a Tudományos Társaság tagjai között már akadnak olyanok, akik már nemzetközi viszonylatban is végeztek elismerésre méltó tudományos szakmunkát! Az ismertető sorok koronája azonban az a megállapítás, amit a Sarlóval kapcsolatban olvashatunk: ,A Sarló határozott programmal járja már a falvakat, vándorlásai során élményeket (sic!) gyűjt, amelyek felvillantják előtte a valóságot és meglát alják sokszor a tényeknek és viszonyoknak mélyebb okait is.” De tovább: „A Sarló azonban a maga dinamikus természeténél fogva az aprólékos munkát aligha vállalná (sic!), magának a szép elgondolásnak, a szociográfiái intézetnek is legfeljebb kitervelésében venne részt (!), de a téglákat aligha hordaná,” — „A Társaság és az ifjúság munkaközössége a téglah ordáéra vállalkozik.” Nem gondolja a sorok írója, aki — talán — a Tudományos Társaságnak ügyvezető főtitkára, hogy itt valami igen-igen furcsa viszonylatot állított föl a Sarló, az egyetemi ifjúság és a Társaság között?! A Társaság tagjai „téglahordói” legyenek a „dinamikusan előretörő Sarlódnak? A Társaságnak ilyen viszonylatban nem tudom hány tagja fog vállalkozni erre a „kuli“-,miinkára. amit ki akar neki jelölni a Sarló vagy a Munkaközösség vagy az egyetemi ifjúság?! — vagy esetleg közben akad még valaki, aki megváltó programot fog adni a Társaságnak, nehogy az valahogy önálló tudósok szabad gyülekezetévé lehessen! A Tud. Társaság téglát hordjon a Sarló „élmény”-gazdagsága alá- Az élmény: költészet! Semmi köze a tudományos exakt munkához. A regényíró élményekkel dolgozik, a tudós tényekkel. Én magam részéről nem vagyok kiváncsi a Sarló élmény munkájában résztvenni, mert nincsen kedvem a „politikai rendőrséggel” összeköttetésbe lépni! A pozsonyi magyar főiskolások nyomtatott programot küldöttek a Tud. Társaságnak, mert ők még azt sem tudták, hogy egy tud. társaság önálló tanulmányozók szabad gyülekezete, akik közös célra való munkájukat önmaguk állapítják meg időről-időre szakosztályokra vagy bizottságokra tagozódva s mindenki a maga sajátos szakkiutatásával vesz részt a közős munkában. Nem egyetemi szeminárium, ahol a tanár állapítja meg a munkaprogramot (s jelen esetben a tanár szerepét a tanulók akarták magukra vállalni), hanem maguk a munka iránt érdeklődők adják meg önmaguknak a végzen dő feladatokat, vagy nemzetközi kongresszusok megállapította munkaprogramokban való részvételre vállalkoznak! De a tisztánlátáshoz szükséges az, hogy a Ma.gyar Tud. Társaság közgyűlésén rendeződjenek azok a viszonyok, amelyekbe a fenntemlitett cikk alapján ugyancsak alaposan belegombolyodott a Tud. Társaság vezetőségének e — talán — tagjainak is egy része, mert a Társaság tagjai vagy tudnak önResztercebánya, október 31. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától ) A válság a községi gazdálkodásokat is súlyosan érintette és sok község költségvetési egyensúlyát billentette fel. Besztercebánya városa is súlyos pénzügyi gondokkal küzd és ezek a pénzügyi nehézségek, zavarok kerültek napirendre a városnak a múlt hét végén megtartott közgyűlésén. Ezen a közgyűlésen tárgyaltak ugyanis arról a kérdésről, hogyan lehetne a városi gazdálkodásban mutatkozó költségvetési hiányt kiküszöbölni. Természetesen uj bölcsességet Besztercebányán sem tudtak kitalálni és miután a költségvetési egyensúlyt csak kétféleképpen lehet helyreállítani, egyrészt a kiadási tételek csökkentésével, másrészt a jövedelemnek a fokozásával, Besztercebánya képviselőtestülete is az utóbbi módszert akarja igénybe venni és jövedelmét uj adónemnek bevezetésével akarja fokozni. A városi gazdálkodásban egy millió korona veszteség mutatkozik. Ennek a veszteségnek két jelentős tétele van. Az egyik tétel 380 000 koronát tesz ki és ©z a város tulajdonát képező Národni Dóm munkálatai körül merült fel. A másik tétel 480.000 koronáról szól és ez a városi erdőgazdálkodás vesztesége. A Národni Dóm körül felmerült reszteséget az okozta, hogy az építési terveket át kellett dolgozni és igy a városnak 380.000 korona nem várt kiadása lett. Ez a kérdés foglalkoztatta legelőször a képviselőtestületet. Bellus Emil tervező mérnök ugyanis kérte annak a hatvanezer koronának a kifizetését, amely összeget a Národni Dóm tervezési munkálataiért részére járó 180.000 korona honoráriumból a városi tanács visszatartott. A képviselőtestület elutasította Bellus mérnök kérvényét és a hatvanezer koronát nem fizeti ki, miután megállapitást nyert, hogy a mérnök nem tartotta be a kitűzött terminusokat és igy a terveket át kellett dolgozni, ami 380.000 korona tullkiadást okozott. A másik tétel a városi erdőgazdálkodásban mutatkozik. Az elmúlt évekből ugyanis a város erdeiben alkalmazott munkások után a városra kirótt balesetbiztosítási járulékok közel félmillió koronát tesznek ki. A város a rossz adófizető példáját követve ezeket a kötelező illet'ékeket nem fizette ki s ezéirt álló tudományos vizsgálatokat végezni s meg tudják maguk állapi tani a munkájukat vagy nem, de akkor csakugyan legyenek a Sarló dinamikus elánja mellett téglahordó az elmúlt napokban a város pénztárhelyiségeiben megjelent az állami végrehajtó és lefoglalta a pénzíárszekrényekben lévő pénzösszegeket és érték papírokat Besztercebánya ilyen nehéz viszonyok között lévén, a költségvetési egyensúly helyreállítása céljából a képviselőtestület egy njabb két és fél százalékos adót szavazott meg, amelyet csatornázási adónak neveztek el. Az uj adó természetesen a különböző adók alatt roskadozó polgárság súlyos megterhelését jelenti s a polgárok már nem nyugszanak bele olyan egyszerűen az újabb tehernek rájuk rovásában. Ezért már a közgyűlést követő napon fellebbezést nyújtottak be a csatornázási adó bevezetését kimondó határozat ellen. A fellebbezéssel egyidőben egy besztercebányai adófizető polgár petíciót is nyújtott be, amelyben javasolja a város régi vezetőcégének az anyagi felelősségre vonását, mert érvelése szerint a város régi vezetőségének mindent elnéző álláspontja okozta az egy millió koronás veszteséget. Ilyen anyagi felelősségre von ás Szlovenszikó kommunális életében nem újdonság, megtörtént már Zsolnán, ahol a város vezetőségét a közigazgatási hatóságok vagyoni lag felelőssé tették gazdálkodása miatt. Besztercebánya polgársága kíváncsian várja az anyagi felelősség kérdésének tisztázását. — Halálos riaskodás autós banditák és bank- szobák között Erfurt uccáián. Erfurtból jelem tik: A Deutedhe Bamik und DiskontgeselOsohaft itteni fiókjának két saolgája az intézet megbízásából 50.000 márkát vett fel a BirodeOimi Bank pénztárából e a pénzzel együtt vissza siettek bankjukba. Még mielőtt elérték volna a bankpalotáit, egy aiutó került elébük, amelynek utasad revolverükből sor- fcüzet zúdítottak ráiuk Az egyik bamkfoivaitailmidk holtan terült el a földön, a másik súlyos baklövést kapott és harcképtelenné vált. Az 50.000 márkát tartalmi azé ládácska a földire esett, a rablók rávetették magukat, de nem tudltók kezeikbe kaparintani, mert közbelépett egy rendőr, aki megfu- tamodá6ra kényszeritette őket.. A rendőr csuk arny- nyit tudott megfigyelni, hogy a banditák autójának hamburgi jelzése volt. Az autó teljes sebességgel száguldott efl, miközben a rendőr több golyót küldött utánuk. Az egyik golyó megsebesítette a banditák egyikét, miig a rendőr többi golyója a kocsiba fúródott. A bátor rendőr megkísérelte a menekülőik üldözését, egy motorkerékpárra kapott és nyomukba vetette magát, de a banditáik autója csakhamar eternit a szemed elől. kulik. Amire azonban e sorok Írója nőm hajlandó s ellenvéleményt jelent be. ÓgyaUja, 1902 október 30. Keneesejr Kálmán de. Almafa csemeték • legkiválóbb téli (ajtókból elsőrangú minőségben nagyobb tételekben Is. a legjutányosabban szerezhetők be. Feszty Gazdaság Stará-Dala — Ogyalla (100 darabon felöli rendeléseknél nagy árengedmény) Árajánlat kívánatra küldetik. A rutzintzkói kulturegyesülefek nem kapnak szubvenciót Ungvár, november 2. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A „Podkarpatszká Ruszi Országos Közművelődési Szövetség”, mely főként a ruszin kulturális egyesületek érdekeit istá- polja (a magyar egyesületek és közművelődési mozgalmak itt is a hamupipőke szerepére vaunak kárhoztatva), a napokban tartotta elnökségi ülését. Az elnökség az ülésen bejelentette, hogy a kormány semmiféle kulturális egyesületnek szubvenciót nem M, ellenben támogatni fogja a szövetséget, valamint a járási közművelődési tanácsot és pedig csupán abból a célból, hogy azok népies közművelődési előadásokat és tanfolyamokat rendezhessenek. Ezt az akciót a kormány „felső népiskoládnak nevezi s minden más kulturális munka felett ezt taríja a legszükségesebbnek. Egyik elnökségi tag információja szerint, melyet egy prágai miniszteri főliszlvisélő nyilatkozatából merített, a kormány mindösz- sze 100 ezer koronát szán erre a célra, az egész ország területére. Ha ez tényleg igy van, akkor támogatás hij- ján itt minden kulturális élet meghal, mert a jelenlegi anyagi viszonyok között az egyesületek működését a közönség fokozottabb mértékben nem támogathatja. A szövetség elnöksége tárgyalta még az ungvári rádió leadóállomás ügyét, melynek teljes megvalósítása pénzügyi aka. dályokba ütközik. A szövetség tehát eltekintene a stúdió felállításától, megelégednék fiókállomással, moly össze lenne kötve a kassai stúdióval és rendszeresen működnék. Ezzel kapcsolatiban Wellmann Mihály magyar elnökségi tag követelte, hogy a fiókleadó programjába rendszeres magyar előadások is beilleszten- dők legyenek. Szó volt még arról, hogy még az 1932. év folyamán magyar könyvtároskurzust rendez a szövetség állami támogatás mellett Beregszászon, a szövetség azonban nem sok reményt fűz ahhoz, hogy sikerül a kormánynál e tervét keresztülvinni. ’iaó Ugyancsak tárgyalta az elnökség a ruszi n- szkói magyar Számpártok) Egyesület ama akcióját, mellyel a falusi színjátszást akarja ki- fej'eszteni s szinészképző iskolát szervez Ungváron. Ezt az ügyöt Wellmann Mihály magyar ügyvezető a szövetség erkölcsi és anyagi pártfogásába ajánlotta. Alig hihető azonban, hogy a túlontúl szláv kulturális érdekeket istápoló közművelődési szövetség erre a magyar ügyre áldozni fog. Fontos problémája volt a szövetségnek a járási közművelődési tanácsok átszervezésének ügye. Ez a szerv ugyanis jelenlegi formájában egyáltalán nem felel meg hivatásának. Sehol sem működik s a nagyközönség azt sem tudja róla, hogy ilyesmi is van. A járási közművelődési tanácsok jelenleg a ruszinszkói bonyolult közigazgatási ügymenet labirintusában bolyonganak és egyáltalán nem tudják megtalálni működési helyüket és annak egyáltalán nem ismerik határait. Erre nézve a szövetség tehát megfelelő javaslatot fog szerkeszteni. EffiM—aitWfWW Ifi t MWi 111 IFI Ifflftf Meghívó A Csehszlovákia Magyar Tennisz Szövetség 1932. november 5-én, szombaton d. o. 5 órakor tartja Ungváron a Korona-szállóban rendes évi közgyűlését Tárgysorozat; 1. Elnöki megnyitó. 2. Főtitkári jelentéé. 3. Pénztárnoki jelentée. 4. Ellenőrök jelentése. 5. Felmentvények megadása. 6. Elnökség, tisztikar és választmány megválasztása. 7. Jövő évi tagdijak megállapítása. 8. Az 1933. évi költségvetés összeállítása. 9. Szabad indítványok. Ha a megállapított időben a közgyűlés nem volna határozatképes, úgy órakor összeül az uj közgyűlés, mely az alapszabályok értelmében a jelenlevők számára való tekintet nélkül határozatképes lesz. Szabad indítványok legalább 5 nappal a közgyűlés előtt az Elnökséghez beküldendők. Losonc, október 30. Pályl Sándor dr, s. k. Bárciy Oszkár, s. Ü» főtitkár, elnök. _
