Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-17 / 262. (3075.) szám
T?KACAIiY>AGVARHIKLiAI> 1932 nioremibeír 17, cgiitftrtftk. Tíz esztendőnél ezelőtt tárták föl Tutenchamun fáraó sírját Az Eulrafes melletti Urban 5000 éves királysírokat tatáitok — Subád királynő síremléke meghaladja az egyiptomi királysír jelentőségét Miről regélnek az öiezeréoes sírok? Irta:VÉCSEY ZOLTÁN A háborút kővető borzalmas éveknek táján egyetlen tiszteletreméltó vonása, hogy a nagy néptöunegek soha talán olyan intenziven nem érdeklődtek a szellemi világ nagy eseményei, a tudomány, technika, kultúra : nagy vívmányai iránt, mint ezekben a na- i pókban. Másrészt viszont az is bizonyos, hogy a haladás ezen a téren soha máskor nem volt olyan hatalmas tempójú, mint éppen ebben a tizenöt esztendőben. > A laikus világ érdeklődésének magas fokát , talán éppen az a körülmény magyarázza meg, hogy a tudományos és technikai élet nagy vívmányai valóságos rekordtel jesit- mények: Eckener nyolc naip alatt körülzep- peli a világot, Piocard 16.000 méter magasságba repül fel, hogy a kozmikus sugarak rejtélyét kifürkéssze, Beebe csaknem 800 méternyi mélységre száll alá az óceán titok- • zatos hullámainak világába. A szellem világ nagy problémacsoportjai, amelyek különösképpen lekötötték az egész világ érdeklődését, időrendi sorrendben igy állíthatók össze: Einstein relativitás-elmélete, Hörbiger glaciális kozmogómiája, Wege- , ner elmélete a kontinensek eltolódásáról, a ■ Tutenchamun -kom plexiim, vagyis az 5000 éves királysírok titkai, a rádió, a Steinaoh- Voronov megfiatalitási komplexum, az aviatika problémái: óceán repülések, világkörüli röpülések, óriási léghajók, közlekedés a sár- . kokon át, rakéta-kísérletek s — finis ooro- nat opus — az ember, a föld nyomorult fér- ge betört a sztratoszférába. Rogy e?ek a problémák mennyire érdekelték s érdeklik a laikus világot, azt mindnyájan tudjuk, hiszen mi is benne voltunk az Eins't'un-lázállapofbam s a Tutenchamun- lőzhan. Einstein-viccek s Tűben óhamun-kup- lék szálltak szá jról-szá jra. 1982 november 4-én volt tiz esztendeje annak, hogy a TToward Carter vezetésével dolgozó angol expedíció a királyok sírjának völgyében rábukkant Tutenchamun fáraó sírjára. Ezt a tízéves fordulót az angol sajtó hasábos cikkekben ünnepli s a deoennium megünneplése bizonyos mértékben jogosult is, mert a Tutenchamun sirkamaTa kincseinek feltárásával az egyiptológia felbecsülhetetlen forrásanyagra tett szert, amely azt a korszakot egészen uj megvilágításba helyezi. A sir felfedezése Az olvasóközönség bizonyára jól ismeri a Tutenchamun-sir felfedezésének történetét. Emlékszik arra, hogy az 1922 november ne- gyediki dátum egy több évtizeden át tartó eredménytelen munkának váratlan megkoronázása volt. A királyi sírok völgyének titkait már az archeológia feltárta, a sírokban rablók is többször garázdálkodtak a századok folyamán, egyedül Tutenchamunnak, annak a királynak sírját nem sikerült se tudósoknak, se rablóknak felfedniük, aki 5Ü0Ü évvel ezelőtt uralkodott. Még a szívós angolok is megunták már a meddő fáradozást, Carnarvon lord, a mecénás régész, éppen abba akarta hagyatni a munkát, amikor Carter a végső rohamra indult s az ásók és csákányok kibontották a méteres törmelék alól a rejtett sirt. Tiz esztendővel ezelőtt volt ez- 1922 november 4-én délután negyed báromkor ^dilt össze Howard Carter vezetésével egy 20 tagú társaság a királyi sir előtt, hogv évezredek múltán először érintse újból emberi láb az örökös nyugalomnak szánt helyet. A sir titkai A sir három helyiségből állott, előkama- rából, a király halotti kamarájából, melyből egy harmadik kamara nyílott s éppen ez tartalmazta a sir legnagyobb kincseit. A sir- kama-rát csaknem egészében betöltötte a fáraó aranyozott koporsója, egy öt méter hosszú, 3.30 m széles és 2*73 m magas alkotmány. A sir körül hevertek az értékes halotti ajándékok. A harmadik kamarában azután : annyi csodálatos kincs volt felhalmozva, hogy Carter egész könyvben sorolja fel őket- Csak néhányat sorolunk fel belőle: A nagy szekrónyalaku láda, amelyet arany borított s tetejét ureuskigyókból alkotott kehelyszerű aranyedéoy zárta el; a halott négy védőistennőjének kitárt karokkal ábrázolt szobrai, amelyek az aranyozott láda körül állottak, ébemfaládák tele művészi ötvösmunkákkal; miniaiürkoporeók aranyozott fából, amelyek a király halotti szobrait tartalmazták, elefán tcsontszekrónyek arany és kék email díszekkel, strucctol!-legyező elefántcsont! ogóval, királyi kocsi, hajómodel- lek stb. stb Barbarizmus és kaitara Az ember könnyen hajlik arra, hogy rég letűnt koroknak szokásait s erkölcseit a most uralkodó ethikai elveknek alapján ítélje meg, illetve Ítélje el. Ez többnyire arra vezetett, hogy a .régen letűnt kul túr közösségekről hamis elképzelést szereztünk, hogy egyes népeket barbároknak minősítettünk csak azért, mert szokásaik és erkölcseik a mi erkölcsi elveinknek nem felelnek meg, vagy az uralkodó erkölcsi felfogás szemszögéből egyenesen megfoghat atlanok s ezért elvetendők. így törtek jó ideig pálcát Mexikó őslakói, az aztékok és toltákok felett azért, mert mindennapos kultuszukban emberáldozatot hoztak. Amikor aztán egyre jobban és jobban győződtünk meg. arról, hogy az ősi mexikóiaknak művészi érzéke és tudása mennyire kifejlődött s hogy általában milyen magas fokon állott az azlék kultúra, mintegy rejtéllyel állottunk szemben: Hogyan lehetséges, hogy ilyen magas kultúrájú nép ennyire barbár szokások mellett tartott ki? Ami az ősi mexikóiakra vonatkozik, akiknek virágzó birodalma a konkisztádorok brutális ökle alatt omlott össze, hasonló módon vonatkozik a sokkal régibb kulturné- pekre, egyiptomiakra s a Tigris és Eufrátesz folyók közének őslakóira, a sumirokra. A sumir ku-tura Mert ne gondoljuk, hogy csak az egyiptomi kulturális emlékek, romok, papirusz- tekercsek s királysírok nyújtanak felvilágosi tást a Krisztus előtti népek kulturális életéről. Hasonlóan virágzó, sőt talán nagyobb kultúra fejlődött ki Mezopotámiában, a Tigris és Eufrátesz közének áldott síkságán. Éppen azért most, amikor a Tutencbamun- sir felfedezésének deoen múmiáról emlékezünk meg, nem szabad megfeledkeznünk az archeológiának azokról a nagy eredményeiről, amelyek nemcsak hogy odaállithatők a Tutenchamun-sir felfedezése mellé, hanem felül is múlják az egyiptomi királysír felfedezésének kultúrpolitikai fontosságát. Csodálatos csak az a dologban, hogy a laikus világ kevesebb érdeklődésit mutat az Eufrá- tcsz mellett történő ásatások iránt, holott ott nemcsak egyetlen királysírnak, hanem egy hatalmas ősi metropólisnak feltárásáról van szó. Több mint egy évtizede folyik az Eufrátesz mellett a sumirok egykori fővárosának, Urnák kiásatása s amit itt a kiváló londoni archeológusnak, C. Leonard Wooleynek vezetésével dolgozó angol-amerikai expedíció el- i ért, az valóban világraszóló archeológiái szenzáció. Éppen az itt végzett munka ered- : ményei hozták meg azt a bizonyosságot, hogy az óegyiptomi kultúrának esirója, általában az emberiség kulturális fejlődésének őssejtje nem a Nílus völgyében keresen- 1 rlő, hanem itt, az Eufrátesz mellett, és a i régi egyiptomiak magas civilizációijukat, amely később olyan messzire kiható befolyással volt a nyugati földek kulturális fejlődésére, közvetve vagy közvetlenül a s suniiroktól vették á& A régi Babylóulámalk ezeket az őélaikőit ép- ; p-en az Ur körül végzett ásatások eredményei alapján a legnagyobb valószínűség sze- . rint a tudományos kutatás mai eszközeivel miég hozzáférhető legrégibb kulturnépnek belli tekintenünk Mert abban az időben, amidőn a Nílus mellett elterülő föld népe föltámadt, hogy a történelem előtti idők barbárságát lerázza és továbbfejlődjön, a sumir civilizáció már ősrégi volt. Pontos történelmi dátumoknak megjelölése ilyen messzi múltba nyúló korszakoknál tudományos szempontból mindig kockázatos vállalkozás, de talán igazat adhatunk Woolleynek, aki az Ur városában feltárt leletek keletkezésének korát a Krisztus előtti 3500. évre helyezi. > A sumir királysírok Az Ur-foan végzett ásatások eredményei közlőbe különös jelentőségű a Napisten óriási temploma, amelyet uralt a város s a templomhoz csatlakozó negyed, amelyben a kultusz hivatásosai éltek. Feltártak azután egész sor sumir királysírt, amelyek az óbabyloniai kultúráról é<s művészetről szerzett eddigi tudásunkat egészen uj alapokra fektetik. Ezek a sírok ugyanis egy egészen a töríémolemelőtti korszak homályáig elnyúló epochának emlékeit tartalmazták s ezek az emlékek olyan kifejlett művészeti érzésről tanúskodnak, hogy a legnagyobb bámulattaJ adózunk iránta. Szinte el sem hinnők, hogy olyan néptől származnak ezek az emlékek, amely 5000 évvel élt a mi korunk előtt. Már a srirkamarák felépítéséinek a módja is a legnagyobb bámulatunkat váltja ki- Mert az az egy tény, hogy a tégláé pitkezésnek ezen a klasszikus földjén kőből építették a sirkamarákat, a legnagyobb luxusra vall, hiszen a hatalmas kőtömböket több mint 200 km távolságból kellett ideszállitani. Még meglepőbb volt azonban, hogy a sir kamrák bán oszlopokat s iveket meg téglábóltozatokat találtak, tehát olyan építkezési formákat, amelyek eddigi tudásunk szerint jóval későbbi korszakból valók lettek volna. Ha már a királysírok külső formája csodálatunkat ébreszti fel, fokozza ezt az érzést a sírok belső tartalma. Mert a sirkamirákat a legértékesebb áldozati ajándékok csodálatos bősége tölti meg, zsirkőből s alabésíromból való korsók, egymásra rakott serlegek s csészék, amelyek ezüstből s rézből készültek, karcsú arany kelyhek lapistazuliból való fogókkal, egy 60 centiméter hosszú ezüst csónak, vert aranyból való sisak, dárdák, nyilak és tőrök, melyeknek fogantyúin aranyból s ezüstből való művészi díszítések vannak- Egyes királysírokat itten is, éppen úgy, mint az egyiptomi királysírok völgyében, a zsákmányolók keze már megbolygatott, egyes sírok azonban teljesen érintetlenek voltak e igy több mint 5000 év múlva hü képet nyújtanak azoknak a rég letűnt koroknak életéről s szokásairól. Subád királynő Ilyen érintetlen sir volt a szépséges Subád királynő sírja, amelyről ugyan nem beszélnek annyit, mint egyiptomi kollégájáéról, azonban ez nem jelenti azt, hogy archeológiái tekintetben nem lenne olyan jelentőségteljes, mint az egyiptomi királysír. És mert éppen az a célunk, hogy olvasóink figyelmét a Tutenchamun-deoennium aiakalmával az Ur vidéki ásatásokra is fel- , hivjuk, amelyek az eddig feltártakon kívül , sok uj szenzációt Ígérnek, azért alkalmazzuk ■ azt a módszert, amellyel a Gyurkovics-fiu i kivágta magát az érettségin- Csak Mátyás i király históriáját ismerte s a tanár Nagy Lajost kérdezte, mire a maturandus hadarva igy kezdte: Nagy Lajos az Anjou-családbői származott, nem úgy mint Mátyás, aki a Htt> nyadi-nemzetség sarjadéka volt. És azután, mindent elmondott Mátyásról, amit tudott. Mi azért beszélünk Subád királynőről, mert az- ő sírját kevesen ismerik, mig Tutench- amunról mindenki tud. A királynő végső nyugalmának színhelye egyetlen nagy kincseskamrához hasonlított- Nem volt drágaság, nem volt érték, amivel a királynő testét az utolsó álomhoz fel ne díszítették volna. A halotti ravatalon fekvő holttestet pompás köpeny fedte, amelyet teljesen elborított az aranyhimzós s az achál- ból, lapistazuliból, karueolból való gyöngysorok. De minden dísznél szebb volt az aranyszalagokból s koszorúkból összeállított fejdisz, amelyet a halott fejére illesztettek- Ez az aranyötvösség igazi mestermüve, pompás virágok és levelek, gyűrűk és kapcsok díszítik a lap islazul ibél való rozettákkal és ] gyönggyel összefogott remekművű alkotást. Aki a British Museumba eljut, okvetlenül nézze meg ezt a gyönyörű ötvösmunkát, melyet 5000 évvel ezelőtt produkált az emberi művészet. Hogy a fejdisz művészi hatását még jobban kiemeljék, egy sumir koponyáról gipszöntvényt készítettek, azt viasszal vonták be, természetes színekkel kifestették, a fejdisz méreteinek megfelelő parókát nyomtak rá s igy készült el az a viaszfigura, amely a British Mussum dúsgazdag keleti osztályának is egyik legnagyobb értéke. Subád királynő viaszban újjáéledt s 5000 esztendővel ezelőtti királyi szépségét mutogatja ''Boldog asszony, aki az idők végtelenje számára átszűr ma ztat.h alfa legendás szépségét, ő az első történelmileg ismert szépasszony. A királlyal eltemetve Azonban nem csupán a régi sumir ok magasan fejlett művészi érzékével ismertetnek meg az Ur-ban újonnan feltárt királysirok, hanem beszédesen szótanaik azokról a külö- > nos szokásokról, amelyek a sumiroknál az uralkodó eltemetése alkalmával divatoztak- Úgy Subád királynő sirkamarájában, mint a többi királysírban nagyszámú emberi csontvázat találtak s a sírok gondos átvizsgálása után nem maradt kétség aziránt, hogy ezek a csontvázak az udvaroncok, udvari dámák, szolgák s rabszolgák vázai, > akiket a temetési ünnepen feláldoztak. ■ így.az egyik királysírban egy tiz méter hosszú s hét méter széles kamarára bukkantak, amelyben nem kevesebb, mint 50 feláldozott udvari embernek a csontváza volt, e • ezek fegyveresen, ékszerekkel ellátva a tulajdonképpeni királyi sirkamara alatt he- i lyezkediek el s várták a halált, hogy uralkodójuknak a túlvilágon is kíséretet szolgál- fussanak. Voltak közöttük táncosnők arany- koszorúkkal, karkötőkkel, fülbevaló gyürük- t kel, a király közvetlen kiszolgálói ezüst lán> cokkal és tőrökkel, a palotaőmség katonái si- [ sakokkal és rézlándzsákkal, bivalyok, ame- i lyek harci szekeret vontak, pompás diszitett 1 járommal s orrukban hatalmas karikával. Ilyen nagy kísérettel ment a király a tul- világrai vSubad királynő körül ott aludtak örök álmukat a nemesgyöngvökkel. arany feipán- i tokkal, gyűrűkkel, fülbevalókkal díszített ud varh ölnvek s a hárfa verőnő, aki olyan- gyakran bájolta el úrnőjét, miég halálában is : ott tartotta kezét a pompás hangszeren, r amely aranyozott bikafejben ért véget-. ] Akik ónként választották a Ha1áft 5 Az ilyen sírbolt* rekonstruált képe előtt- megdöbbenéssel álbink meg s érzésűnk em- bertefeunek s barbárnak tekinti ezt a szóéi kást. Ám minden régi nénnek erős külső ingerre volt szüksége, hogy megélje az istenséget s ezért az ember áldozatot, mint a kultuszhoz t tartozó cselekedetet nemcsak a sumiroknál, c hanem más régi kulturnérnekné! is meo-fa- lál'iuk s valószínű, hogy minden régi kul’ur- nép fejődésének kezdetén élt az emberáldo- zat szokásával. A sumiroknál a király Wne- l té«a alkalmával megállairvitott emheráldoza- _ tót Unger processzor, a kiváló német asszi- , rofómis önkéntesem vállalt halálnak fFreudi- ges In-den-Tód-gébén) tartja s ezt a féllfo- _ gást az Ur-ban feltárt sírok mindenben megerősítik. A király kömvez/etének legkiválóbb taadai, a az uralkodó kedvencei önként mentek a halóiba, festői csoportban helyezkedtek el 1 a kiráívi sirkamara tövében s akkor ki- j£ ürítették a fájdalom nélkül ölő méreg- j serleget s Ezt az önként vállalt halált könyven meg- y érthetjük a suimirok életfelfogásából s a su- a mlnoknak az uralkodóval szemben banusir ± *
