Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-16 / 261. (3074.) szám
1968 aorambor 10, *ie*d*. Iparfejlesztés és a fogyasztók iparművészeti nevelése irta: WOLFF GERO dr. hl PoBSony, november 15. Nem szólva a mező- giazxiaiságunkat sugtxS súlyos válságról, Szlovén Sikó iparának mostani nehézségeit dóképpen fogyasztót erületének összezsugorodása és részben eltávolodása idézte e’.ő. De ez hosszalbb-röviidebb ideig barié állapot s helyzetünk javulását, valamint a gazdasági életünk megújhodását a világ-gazdaság jobb- rafordu'ásán kivül arra a kölosönlhatásra kell alapítanunk, mely az egymásra utalt gazdasági területek között már a multiban fejlődött ki. Ez kölcsönhatás abban nyilvánul, hogy az árucserében a termelés és a kereskedelem alkalmazkodik a fogyasztók igényeihez, ezek pedig viszont hozzászoknak a kapott árukhoz. Szlovenszfcót illetőleg ez a belföldi piacokra és a szomszédos külföldi területekre is vonatkozik. Mi régi idők óta a csehszországi ipar termékeit vásároljuk, főképp olyanokat, ame'yek belföldön és külpiacokon egyaránt keresettek voltak. Az utóbbi három évtizedben mi is kivittünk Csehországba készárut, de inkább a további feldolgozásra szánt fél- és készgyártmányt. A nagy gazdasági területek szétiagolása óta tapasztaljuk, hogy a szomszédos külföldi vevők nagy része ma is ragaszkodik az itteni árukhoz, úgy a csehországiakhoz, mint a szlovénsakóialthoz. E tekintetben Magyaror- ság érdemel különös figyelmei, mint amely a német birodalom és Ausztria után a tömegárun kívül főképpen jobb minőségű áruk vásárlásával sorakozik a köztársaság ipari fogyasztásában, azután jön Ujrománia nyugati része, főképp Erdély; mindezek mint a volt osztrák-magyar közös vámterület akkori alkatrészei. A gazdasági kapcsolatot ez országokkal annál szükségesebb ápolni, mert éppen a külkereskede’mi viszonylatok terén mutatja a tapasztalat, hogy a bár rövid időre elvesztett fogyasztópiacot nagyon nehéz. talán lehetetlen is visszaszerezni, mert időközben mások ékelődtek a helyünkbe. Szlovenszkót földrajzi fekvése és a külke reskedelem természetes iránya a keleti szomszédok felé vezeti. Igaz ugyan, hogy több mint három év óta csökken a köztársasági keleti kivitele, nem szólva a Magyar- ország irányában fennálló szerződéses kivüli viszonyunkról, de mindez csak átmeneti jelenség s jórészt a világgazdasági helyzetből indul ki. Mondják ugyan, hogy a keleti export csökkenésének főoka az itteni szomszédok, elsősorban Magyarország indusztriá- iódása s ugyanez áll Romániára nézve; de nem szabad figyelmen kivül hagynunk, hogy a mezőgazdasági országokban e téren általános törekvéssel állunk szemben úgy. miként több ipari á'lam viszont a mezőgazdasági termelését igyekszik fokozni. Ez az önellátás, az autark'ia elvének ér- vényrejutása, mint a kisebb államterületéit, jobban mondva a kisebb zárt gazdaságii területek egyenes folyománya. De az önellátásnak is határt szab a természetes föltételek elégtelensége, ami végeredményében vagy a mezőgazdasági, vagy az ipari termelés minőségi visszafejlődését eredményezi. Korlátokat szab még az ország gazdasági szervezete is, amennyiben fő termelési ágak érdeke ellene szól annak, hogy azokat természetes előfeltételeikben gyöngítsék. Mindettől eltekintve Szlovenszkó keleti kivitelének ápolása azért is kívánatos, mivel az oltani szomszéd országok iparfejlesztése nem teszi okvetlenül nélkü’özhetővé a csehszlovákiai ipari termékeket. Tudvalevő ugyanis, hogy a fejlődő iparnak magának van szüksége a legkülönfélébb ipari termékekre: gépekre, szerszámokra s más segédeszközökre, valamint a további feldolgozásra rendelt fél- és készgyártmányokra és egyéb ipari anyagokra. Miután pedig az iparűzés szervezetének elsőrendű feladata a munkamegosztás, melynélfogva- az egyik üzem csak bizonyos cikket állít elő, a másik üzem mást s mert a munkamegosztás az ákamok ipara között sok esetben nemzetközi szervezetet alkot, azt mondhaijuk, hogy tisztán agráron szagok korántsem visznek be •annyi iparterméket, mint azok, melyek az ipar terén is előre akarnak törekedni. Amidőn például Magyarországon négy évtized előtt élénkebb iparfej’esztés indult meg, ipari behozatala attól kezdve lényegesen emelkedett, különösen a közös vámterületről, Ausztriából, Csehországból. Ugyancsak ■a fenti állítás mellett szól, hogy a csehszlovákiai ipari termelés legnagyobb fogyasztója most is állandóan az iparos Németország és Ausztria. Követelésként állítva fel Szlovensakó ama kívánságának teljesítését, hogy ipara viszr szaszerezze külföldi piacait, számolnunk kell végül azzal, hogy az idők folyamán a piacok fogyasztási viszonyai változáson mentek ált, egyfelől az uj állaim-alakulások és az ezzel járó nemzetközi kapcsolatok következtében, másfelől a szükségletekben beálló természetes eltolódások miatt; az Ízlés, a divat, folytonos fejlődésnek van alávetve, az igények is a haladó művelődés által fokozódnak. Visspatérve a fogyasztók ipari és iparművészeti neve'ésének szükséges voltára, meg kell emlékezni a gazdasági élet működését zavaró ama körülményről, midőn a termelésnek nincsenek elegendő érintkezési pontjai a fogyasztással, annyira, hogy bizonyos viszonylatban az érintkezés meg is szakad- Ez beállhat a külpiacokkal való kapcsolat hosz- szaibb szünetelése idején, de rendes körülmények között is a bel- és külfö’di piacokon, amidőn a szükségletek rendkívül megszaporodnak és ezzel karöltve nagy tömegű és sokféle áru gyártása válik szükségessé. Jóllehet a kereskedelem, az ügynöki működés és a hirdetésügy mai fejlettsége mellett elég alkalom kínálkozik a fogyasztók tájékoztatására és arra, hogy a termelők megismerjék az egész piac szükségleteit, mégis előfordul, hogy nem egészen használható, nem alkalmas gyártmányok kerülnek forgalomba s emiatt egyes árucikkek kelendőség hiányában — tehát a gazdasági helyzet netáni okain kivül — raktáron maradnak. Ezért főképp a kereskedelem elsőrendű hivatása, de 9aját érdeke is, hogy a gyártást mindig tájékoztassa az ilyen eseteknél. További Következménye a termelő és a fogyasztó hiányos érintkezésének, hogy ez utóbbi nem képes tudomást szerezni a szükséges árucikkekről, ami nem csoda, mert a termelésben folyton előrehaladó, az országok határain túl terjedő munkamegosztás miatt gyakran még a kereskedelem is csak nehezen szerezhet tudomást arról, hogy hol és milyen áruk, milyen minőségben, méretben készülnek? Elodázhatatlanná váük ezért a kínálat és kereslet összefogó nemzetközi megszervezése, hogy az árutermelők, mint egyetemes tényező jelenjenek meg a fogyasztók nagy egyeteme számára. Végül a fogyasztók körének ki terjesztésére s általában a fogyasztás megerősítésére hatalmas tényezőként a mezőgazdaság és az ipar fej’esziése és a kereskedelem előmozdítása kínálkozik. Emellett az egész köztársaságiban a belfogyasztás gondozása még inkább válik törekvéseink egyik elsőrendű feladatává, meri a világgazdaságban végbemenő mélyreható átalakulás idejében egész gazdasági szervezetünkkel készülünk fel a jövőre. Ama régi és egyszerű igazság, hogy a mezőgazdaságot űzök, mint a fogyasztók nagyobb részének vásárló kép ességét fokozni és viszont az ipart a mezőgazdasági termények fogyasztásában mindinkább erősíteni kell, Szlovenszkóban teljes mértékben jut érvényre, ama szorosabb kapcsolatnál fogva, amely mezőgazdaságot és ipari, egymással kiegészítve, az egész köztársaság gazdasági éleiének irányt szab. Miként az egész ország ipari szervezetében szlovenszkói iparunknak is a kiegészítő s tóvább feldolgozás szerepe jut és ezenkívül a szlovenszkói ipar, mint a keleti piacokhoz köze’ebb eső termelő vidék, az olcsóbb elszállítás előnyét is élvezi, úgy bizonyos, hogy az itteni mezőgazdaságnak közvetlen haszna az ipar föllendülése folytán kü'önö- sen abban jut kifejezésre, hogy a mezőgazdasági termelés hozama emelkedik. Ezt-látjuk például az ip a rá 1 tárnokban, ahol magasabb buzaihozamot érnek el; igy Angliáiban (1928-ban) hektáronként 22 9 q volt s a múlthoz képest némileg emelkedett, a csehszlovák köztársaságban ugyanakkor 18.6, Magyarországon 16.2 és Jugoszláviában 14.8 q. A termények magasabb árait az alábbi kép mutatja: a múlt évi aratás eredménye szerint Németországban a búza átlagos ára 166.76 Kcs-t lett ki; a csehszlovák köztársaságban átlag 185.42, a keleti szomszédainknál, ez ismeretes, jóval, de jóval olcsóbb volt a búzaár. Az egész állam figyelembevételével attól nem kell tartani, hogy túltermelés fog beálltam, ha az ipari fejlesszük, amíg sok más államban az iparban foglalkoztatott, egyének száma nagyobb; igy például Angliában az 1920—21. élvben a kereső lakosságnak 51A százaléka volt az iparban és bányászatban íoglalkotztaitiva; Svájcban 44.3 százalék, Németországban 41.4 százalék és Csehszlovákiában 36.8 "száza lék. A nemzetközi viszonylatokat tekintve áll az, hogy magasabb fejlettségű ipar nemcsak a belföldi gazdaságnak fogyasztója, hanem más iparállam ipari termékeinek is a legjobb vásárlója, igy a mi legjobb vásárlónk — miként már szó volt róla — Németország és Ausztria. A fentebbi számadatok az árakat illetőleg természetesen hullámzásnak vannak alávetve, különösen a mai rendkívüli viszonyok között, .termés hozama is a mezőgazdaság üzemi szervezetének fejlődését tételezi fel* De e téren is haladás válható, mert a mosdani védővámos rendszer — nem szólva a túlzásairól — úgyszintén az önellátásra való törekvés, az országokat gazdasági erejük nnndenirányu kifejlesztésére készteti. Ezért legsürgősebb feladata az á.lamok egyetemének odahatni, hogy a jelenlegi elzárkózás, amelynek nyomában oly messzekiható károk származnak és amely annyi országot pusztulássá] fenyeget, végre megszűnjék; de különösen kötelessége az elzárkózás által legközvetlenebbül síujtott államoknak, hogy a gazdasági szabadság szellemét az egész világon fölváltó uj eszméket oly irányban tereljék, mely a gazdasági élet megújhodásához vezet és a népek számára egy boldogabb jövendő ulját egyengeti. (Vége.) $ Í Minden gazdának érdeke, hogy talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre. Erre ad útmutatást Fodor lenöl „A trágyázás elmélete ás gyakorlata" c. most megjelent könyvében. Ára 26*— Ké. 'Í Szerző könyvét vételkötelezettség nélkül is | megküldi betekintés végett azoknak, kik e | végből hozzá fordulnak. Cim: Abovoe p. Sírkövéé. Ruszinszkó kukoricaellátása. A közellátáe- ügyi minisztérium s a gabonab ehozaiaii szindikátus között móöt jött léire égy egyezmény, amely Ruszinszkó, különösem pc-dig a vercho- vinaiak kukoricával vadó ellátásáról szól. Az egyezmény szerint Ruszinézkóha a szegények ellátásának céljaira 2500 vagon kukorica importálható elsősorban Romániából. A hivatalos jelentések szerint Ruszinszkó idei saját kukoricatermése valamivel jobb a tavalyinál, enneik ellenére a behozatal nélkülözhetetlenül szükséges, mert az idei termés nagyon jelentős részét ■tönkretette a' pocok, a mezei egér és egyéb kártevő s ezen kivül figyelembe kell venni azit is, hogy Ruszinszkón mintegy '500 ezer lakos fő tápláléka a kukorica. A Borsalino kalapgyár adósságai. Olaszország legnagyobb s az egész világon ismert kalapgyára, az alessamdniaá Borsalino cég fizetési nehézségekkel küzd. A vállálait aktivál 24 millió lírát, a passzívái 10 miidió lírát tesznek ki. A zsolnai Vágvölgyi Agrár és Iparbank moratóriumot kapott A pénzügyminisztérium e •banknak azonnali hatálllyal fizetési moratóriumot engedélyezett. Az intézet fizetési nehézségeinek fő oka egyrészt a magyarországi befagyott követelések, másrészt a fakereskedö cégék fizetésképtelenségei. Az intézet veszteségeit 15 millió koronára becsülik, A bank alaptőkéje 2 millió korona s a részvények többsége Széli igazgató tulajdonában van. A betétek összege 44 millió korona, a tartalékalapok 5.5 millió koronát tesznek ki. Az intézetet 1901- ben alapították. A bank a múlt évben még 4 százalékos osztalékot fizetett, 1930-ban 6 százalékot. A felügyelő bizottságnak a múlt napokban tartott ülésén a Legiobank kiküldöttei is resztvettek s közösen tárgyaltak az intézet további sorsáról. A tárgyalás menete teljesen sima volt 6 teljes mértékben érvényesül az a törekvés, hogy a betétesek kárt ne szenvedjenek. Kihirdették az ipari szeszgyárak ideiglenes termelési kontingenseit. A pénzügyminisztérium most kiadott rendeletével megállapitotta az egyes ipari szeszgyárak számára az 1932— 1933. termelési évben a termelési kontingenseket. összesen 148.800 hektolitert osztottak ki, javarészt olyan arányban, amilyenben tavaly termeltek az ipari szeszgyárak s nagyobb változás csak a settenzi ipari szeszgyárnál vám amely a tavalyi 300 hektoliter helyett ezádén 1300 hektolitert kapott. Az ipari szeszgyárak öeszkontimgeneéből még 67.000 hektoliter marad szabadon g est néhány héten belül osztják szét véglegesen. A mezőgazdasági szeszfőzők kontingenseit az egyes üzemekhez tartozó mező- gazdasági területek pontos megállapítása után december l.-re fogják kihirdetni. A Zöptaui Gépgyár eladása. Mint már jelentettük, tárgyalások folytak a Zöptauer und Ste- fanauer Bergbau- und Eisenhütten A. G., Stefa- nauban és a Velamos müvek Heinz u. Co., Fahrrad- u. Fahrradteil-fabrik Mahr.-Schön- bergben, közt a zöptaui mezőgazdasági gépgyár megvételére. Ezen tárgyalások azzal végződtek, hogy a zöptaui müveket a Velamos müvek megvásárolták. A zöptaui müvek gyárterülete kb.^ 50.000 m2, amiből 7000 m2 be van építve. A müvek javarészét kb. 10 évvel ezelőtt, újra felépítették. A gépeket 175 HP-s viz-gőzerőmü- vek tartják üzemiben. Az eddigi biztosítási érték kb. 5 millió koronát tesz ki. Az üzemeket a Velamos müvek jelenleg már kerékpárok és kerékpáralkafcrészek gyártására alakítják át és uj gépberendezéssel látják el. E célra többek közt állítólag a liquidációt kezdő Styria-Fahr- rad- und Dürikopp-Werke A. 0., Grazban, géppark jának jelentékeny részét is megvásárolták. A Velamos müvek mátír.-scliönbergi gyárukat továbbira is megtartják. Jugoszlávia külforgaima 1932-ben. Most tette közzé a jugoszláv vámvezér igazgatóság az első 9 hónap külforgaLmi adatait, melyek szerint a kivitel 1.6 múRió fonná-t tett ki két miiiliiárd értékben, a múlt évi 2.5 millió tonnáival szemben 3.7 milliárd dinár értékben, a bevitel pedig 626.000 tonnát 2.1 miLliliárd dinár értékben, a múlt óvd 856.000 tonnával szemben 3.8 'milliárd dinár értékben. A kivitel csökkenése tehát 35.5 százalék mennyiségiben és 44*7 százalék értékben, míg a 'bevitel visszaesése mennyiségben 26.8 százalék, értékben 44.2 százalék. Az első háromnegyed év passzivitása 87.9 mülllió dinár a múlt évi 118.6 millió dinárral szemben. Olaszország borid vitele. Olaszország ez év el- 6Ő felében összesen 436.005 hektoliter bort exportált összesen 64.60 millió líra értékben. A szőlőgazdaság nagyarányú fejlesztését tervezik Oroszországban. A szovjebkormámy most tette közzé öléves tervezetét a szőlő- gazdaság fejlesztésére, melyen a szőlőterület nagyarányú kiterjesztését irányozza elő. Ezr időszerűit Oroszországiban 250.000 ha-t tesz ki a szőlőterület, melyet 1937-dg 1 millió ha-ra akarnak emelni. Mindeneseire kérdéses, hogy ezt a nagyarányú tervet sikerül-e keresztülvinni, amelynek sikere újabb támadással fenyegetné a nemzetközi borpiacot. A tervezet elsősorban a csemegeszőlő-termelést akarja fejleszteni. Va.jkiviícli monopólium Lettországiban? Az elmúlt napokban foglalkozott a lett miniszier- tamáics a vajkivitel kérdésével, melynek tanulmányozására egy bizottságot delegált a .földművelésügyi miniszter fenhatósága alatt. Ez a bizottság lesz hivatva a Lettországnak megállapított kontingenseket biztosítani. Gazdakörökben a vajkiviteli monopóliium bevezetését szorgalmazzák, sőt monopolisztikus megoldást követelnek a bacon és egyéb mezőgazdasági cikkek kivitelére is, mig egyéb gazdasági körök rámutatnak arra, hogy a ino- üopoíiisztikus megoldás már eddig is elég kellemetlen tapasztalatot hozott a kormánynak. Drágulnak a közszükségleti cikkek. A statisztikai hivatal most adta ki a november 14 állapot szériát kiszámított nagy keres kedélmi árindexre vonatkozó kimutatását. Eszerint a nagykereskedelmi árindex egy hónap alatt 99.5-ről 99-1-re csökkent. Emellett az éléi miszerek és éívezeti cikkek indexe 97.3-ról 97.9- re, vagyis 0.6 százalékkal emelkedett, a ta- karmánynemüeik indexe 72.3-ról 70.2-re csökkent s a két csoport közös indexe 95 9-ről 96.4-re, vagyis 0.6-dal emelkedett. Az ipari nyersanyagok indexe 1.04 százalékkal 108.5- ről 102.1-re esett. Az élelmiszerek közül az árpta 0.2, a zab 3.7, a kukorica 2.7, a kiül).oldd búzaliszt 0-8 százalékká! esett, viszont a búza 0.7, a burgonya 1.9, a borsó 6.5 százalékkal emelkedett. A sertéshús 5, az ürühus 6.3, a vaj 3.3, a margarin 1.7 százalékkal olcsóbbodott. A tojás 20.7, a borjúhús 12-1, a marhahús 3.5, a sonka 2-8, a belföldi zsír 3.7, a külföldi zsir 11.1 százalékkal drágult. Az élelmiszerek egyéb csoportjaiban a komló jelentősen megszilárdult, mig a cukor, a maláta és a tea 3.8 százalékkal olcsóbbodott. A széna 2*3, a szalma 3.8 százalékkal drágult. Az ipari nyersanyagok közül a vörösréz 12.5, az ólom 1.3 százalékkal csökkent. A nyersgyapot 1.6, a pamut 4.8, a szlovenszkói gyapjú 2.9, a külföldi gyapjú 3 százalékkal drágult. A nyersbőr ára 9.3, a kidolgozott bőré 3.9, a gépolajé 4*7, a len-olajé 2.4, a puhafáé 1.3, a cementé 9.4 s a tégláé 2 százalékkal esteit. Fizetésképtelenségek. A hitelezők védő egyesületeinek jelentése szerint újabban a következő cégek jelentettek be fizetésképtelenséget: Rou-bicsek Rudolf nagykereskedő Prága Cele-t- ná uil. aktíva 22.38 millió korona, passzíva 41-9 millió korona. — Pollák Lipót divatáru kereskedő Vágujhely, passzíva 199.600, aktíva 98.800 korona. — Hejza Böck fazekas, Zólyom, passzíva 135.900, aktíva 68.000 korona. — Deutschberger Móric ég neje fakereskedő Zsolna, passzíva 136.880, aktíva 77.340 korona. — Sonnenfeld Móric papír kereskedő Besztercebánya, hagyatéka, passzíva 79.153, aktíva 98.800 korona. — Csőd: Matejicsék József szűcs, Ung. í Brod. — WoM Domonkos hagyatéka Frenetadt. A gyakoris!? gazda jövedelmének biztosítása, a birtokát bé^seadő gazda talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa el Fodor üeno i „A trágyázás elmélete és gyakorlata" c. most megjelent könyvét, melyet a szerző vételkötelezettség nélkül is megküld betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ara 25*— Ke. Cim: Abovce p. Strkovec. 9
