Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-13 / 259. (3072.) szám
1932 november 13, vasárnap. Rasmussen expedíciójának nagy eredménye: És mégis mozog a főid! Az 1932. évi keletgrönlandi expedíció megállapította, hogy Grönland évenként 20 méterrel távolodik Európától — Rasmussen most más csillagászati bizonyítékot szerzett Wegener forradalmi teóriájának — A kontinensek nincsenek szilárdan lerögzítve, hanem úsznak a baryszierihus alapzaton Rasmussen immár hetedik arktikus expedíciójáról tér vissza — A fehér halál birodalmának hőse — Irta: VÉCSEY ZOLTÁN dr. Utánnyomás csak a szerkő engcdelmóvel szabad. Á világlapok hasábjain az elmúlt napokban szerény kis hir jelent meg, amely talán nagyon kevés embernek ötlött a szemébe s ha talán felületesen végig is szaladlak a kis hiren, nem gondoltak arra, hogy annak sorai milyen érdekes tudományos szenzációt rejtenek magukban. Azt mondotta el a kis hir, hogy Knud Rasmussen, a kiváló dán természettudós, geográfus és etnográfus, az eszkimókérdésnek legkiválóbb szakértője — különben ő maga is eszkimószármazásu — most tért vissza legújabb keletgrönlandi expedíciójáról. Az expedíció páratlanul érdekes eredménnyel végződött. Igen pontos asztronómiai mérések, földrajzi hosszúság- mérések alapján az expedíció megái lapította, hogy Grönland, a földnek ez a legnagyobb, 2 millió négyzetkilométer terjedelmű szigete, állandóan tárolódéban van Európától s a távolodás mértéke évi 21 métert tesz ki. Ezzel a Raemus&en-expedició újabb exakt bizonyítékot szerzett Wegenernek a kontinensek eltolódásáról szóló elmélete mellett. etnográfiai s antropológiai tanulmányozásának szentelte második grönlandi kutatóutját is 1908-ban- Harmadik expedíciója 1912( derekán Grönland északi részébe vitte, ahol 1901 kilométeres szánulat tett meg. Negyedik expedíciója a világháború idejére esett 1916—1918 között. Ezen igen nevezetes földrajzi megállapításokat tett a Peary-föld- re vonatkozólag, fontos ásatásokat végzett az ősi eszkimókulturák felderítésére. Ez az expedíció tragikus ne vezetess égre emelkedett, mert az expedíció kitűnő svéd botanikusa, Wolfif Theodor elpusztult. Az ötödik expedícióban 1921—1924 között Amerikának arktikus szigeteit s félszigeteit kutatta át. Hatodik expedícióján 1928-ban megoldotta az eszkimó nép származásának problémáját Erről az expedícióról annak idején beható ismertetési irtaim a PMiH-ban s mivel mostani témánkkal is összefügg, cikkem folyamán az ott elmondottakat röviden rekapitulálni fogom. Mostani, hetedik expedíciójának jelentőségét már jeleztük Hogy aíakuHak ki a kontinensek és óceánok? A teória mártírja Wegener Alfréd, a modern geofizika egyik legkiválóbb mestere, aki éleiének utolsó szakában a gráci egyetemnek volt a professzora, a kontinensek és óceánok keletkezésére vonatkozólag olyan zseniális elméletet állított fel, amelyet méltán lehet párhuzamba állítani a relativitás teóriájával. Mert a geológiában és a geofizikában éppen olyan forradalmi jelentőségű a kontinensek eltolódásának elmélete, mint aminő a mechanikai világkép ki alaki fásában a relativitásWegener, a zseniális tudós — mint ismeretes — mártírhalált szenvedett elméletéért. A német tudományos alap szerelte fel a gráci professzor expedícióját, amelynél? az lett volna éppen a legfontosabb feladata, hogy asztronómiai mérésekkel igazolja a teóriát, 1925-től 1930 végéig dolgozott ez a német-osztrák expedíció Grönlandban. 1930 végén riasztó hírek terjedtek el a világsajtóban, hogy Wegener professzor hűséges eszkimószol- gájának, Razmusznak társaságában eltűnt a. grönlandi jégmezőkön. A keresésükre indult kutyaszánexpedició később megtalálta egymástól többnapi járásra fekvő holttestüket. Wegener tehát nem élhette meg elméletének újabb igazolását. De a Rasmussen-expedíció sikere újból a zseniális elméletire irányítja az érdeklődéstA fehér hatál biroda mának szerelmese Az expedíció vezetője, az 1879. évben született Knud Rasmussen az Arktisz egyik legkiválóbb ismerője, aki méltán állítható a legnagyobbak, Nordenskjöld és Amundsen mellé. Rasmussen valósággal szerelmese a fehér halál birodalmának. Mostani expedíciója már a hetedik volt, amelyet sikerrel abszolvált az arktikus vidéken. Különös előszeretettel foglalkozott az eszkimók életével, kultúrájával, származásával s ő az eszkimók érdésnek a legkiválóbb szakértője- Dán, angol és német nyelven írott könyvei az arktikus világnak s az eszkimók életének örökbecsű forrásai. Első expedícióján, 1906—1907 telén nővérével. Vílhelm inával együtt a Grönland nyugati partján élő Unmaoak eszkimón épet tanulmányozta, hasonlóképpen az eszkimók Egy rövid újságcikk keretei természetesen nem alkalmasak arra, hogy részletesen ismertessünk egy olyan nehéz geofizikai problémát, mint aminő a kontinensek eltolódásának elmélete. Aki a kérdés Iránit behatóan érdeklődik, azt maga az elmélet megalkotója világosi ihat ja fel a legjobban ,X>je Enfstehung dér Koniinénié und Ozea- ne“ című igazán klasszikus müvében. Mint minden teóriának, úgy a Wegener-elmélet- nek is az volt a szülője, hogy a régi elmélettel már sehogyan sem lehetett megmagyarázni a jelenségek egyes csoportjait. Természetesen ez nem jelenti, hogy egy uj és tetszetősnek látszó elméletet azonnal el kell fogadni- Az uj teóriának alaposan át kell mennie a tüzpróbán s exakt, megdönthetetlen bizonyítékokkal kell azt alátámasztani. Ilyen bizonyítékot keresnek teljes napfogyatkozás alkalmával a nagy költséggel felszerelt csillagászati expedíciók, hogy a fénysugárnak a nap gravitációs mezejében esetleg kimutatható elhajlásából igazolják a relativitás elméletét. Ilyen exakt bizonyítékot hoz magával a Raismussen-expedíció a Wegener-elmélet mellett. A 19. század divatos elmélete, amelyet az amerikai Dana, Albert Heim s a geológia atyamestere, az osztrák Eduard Suees állított fel, a kon t rakd ós vagy összezsugorodási teória, amely szerint a föld állandó kihűlése következtében a tüzes mag, a magma folyton zsugorodik s ezért burkolata, mint a sült almának a héja, ráncokat, gyűrődéseket vet. A kontrakcióé elmélet azonban ma már csaknem egészében hitelét veszítette, geofizikai s mechanikai argumentumokat szegeznek ellene- Hiszen ma már tudjuk, hogy nem hűl ki a föld, aminí a kontrakciós elmélet hitte, mert a radioaktív anyagok szétbomlása következtében óriási hőmennyiségek válnak szabaddá. Ha pedig a gyűrődések s ráncvetések a: zsugorodás következményei, miért nem lépnek fel mindenütt, mint a sült alma felületén, miért csak határozott helyeken? A geofizika, mechanika s geológia sok uj jelenségi csoportja uj elméletet követelt a kontinensek s óceánok keletkezésének megmagyarázására. Wegener a következőkre tanít bennünket: A földet kezdetben a litoszféra, a köny- nyebb kőanyagok burkolata fedte mintegy 30 kilométernyi vastagságban s mindezt beburkolta a tenger, a Panthalasisa, amelyet Penck 2.64 kim mélységűinek számit. Egészen bizonyos, hogy a litoszférónak csak kevés része volt szabad, vagy talán semmi. Mindent beborított az östenger, a pantha- lassa s minden ebből lett: „az édesvíz élete, a szárazföld élete s a levegő élete'*. A karbon előtt nem volt négylábú s rovar, a devon előtt nem volt növény s a silur előtt nem volt egyáltalán levegőt lólekző állat. Ismeretlen okokból a litoszféra plasztikus rétegei egyes helyeken megszakadtak, mire a másik oldalon össze kellett huzódniok. Gyűrt hegyek ráncvetődósének folyamata kezdődött meg s minél nagyobb élő-haladást tett a gyűrődés, annál nagy óbbakká váltak a litoszféra nyílásai is. Hogy ezt a folyamatot szemléletes példával képzelhessem el, gondoljon az olvasó a forró tejre, amelyen szintén két réteg van, mint a földben: a litoszféra, a tej bő>re, pilléje s alatta a nehéz, szívós alapzat, a bary- szfóra, maga a tej. Ha a pillét ismeretlen erő megszakítja, többi részén erősebb a ráncvetós s miinél erősebb a gyűrődés, annál inkább tágul a rés. A résről pedig a litoszféra eltakarodik. A föld felszíne igy hovatovább elveszítette az ősi ]i toszfératakarót- Wegener szerint ma a föld felszínének csupán egy harmada litoszferikus, a kétharmada baryszferikus. Az óceánok fenekét már a baryszféra, ez a szívós nehezebb anyag alkotja. A litoszferikus rögök, a kontinensek s szigetei úgy vannak beékelve ebbe a baryszférába, mint — megint csak népies hasonlattal élve — a dermedni kezdő kocsonyába a zsíros darabok. Úsznak a felületén, Wegener szerint a litoszféra első meghaladása a Csendes óceán medencéje volt, azután következett az Atlanti óceán s az Indiai óceán kialakulása- Vagyis Európa és Afrika törase egykor összefüggött Amerikával s Grönlanddal, az uj világ azonban hüte- tenül fafcépnél hagyott bennünket Egyszerűen elúszott tőlünk. Európa s Amerika összefüggött Wegener elméletének pluuzib tiltása még a laikusnak is azonnal a szemébe tűnik, ha a térképen gondosan megfigyeli Európa, Afrika és Amerika kongruens partvonalainak alakulatát. A brazíliai púpnak megfelel Afrikában az uj-guineai öblösödés s ezt a feltűnő kongruenciát az egész partvonalon végigkövethetjük. Érdekes, hogy Wegenert ez az egyszerű tény vezette rá arra a gondolatra, hátha a két kontinens valaha egybefüggött. Ez után keresett tényekeit s bizonyítékokat s igy alkotta meg elméletét. Newtont is az orrára koppanó alma vezette rá a gravitáció elméletéreA két kontinentális törzs távolsága a •legnagyobb az Atlanti óceán déli medencéjében, 6220 km a San Roque fok s Kamerun közt. 2410 km a távolság Newfoundland s Anglia nyugati partjai között. Grönland északkeleti partja s a Spitzbergák között a ; távolság már csak 200—300 km-re szűkül. Ebből következik, hogy az Atlanti óceán felhasadása fokozatosan következett be délről észak felé, legelőbb tehát Dójam erika távolodott el Afrikától, legkésőbb Grönland Európától. Geológiai megfontolások s számítások alapján Wegener arra az eredményre jut, hogy Grönland még a diluvium korában, a nagy jégkorszak s az utolsó európai jégkorszak közt, ott terült el közvetlenül Skandinávia s északi SkótorSzág partja előtt. Az 1933-as divat: SYSBLOND A világos szőke aranyba játszó hajat tekintik az 19Ö3. év legújabb divatjának. Miután ezt a színárnyalatot a SYS shampoovaj való állandó ápolás után lehet elérni, ezt általánosságban SYS-SZÖKÉNEK nevezik. Nem csoda, ha minden szőke nő SYS-SZÖKE akar lenni. Azért, mert modern, jól illik és főképpen — tetszik a férfiaknak- Figyelmeztetés: SYg szőke leányokat keres filmhez. Közelebbi a. SYS filmprospektusából tudható meg, amely minden parfümériában kapható. A geológiának korhatározása nem pontos, a szélső értékek között nagy különbségek vannak s e<zt az időszakot 10 000—50 000 év között keresik. Ha a középértéket vesszük, úgy Wegener szerint 25.009 évvel ezelőtt Grönland még összefüggött Európával, attól legfeljebb olyan keskeny csatorna választotta el, mint aminő most szigetté teszí Angliát. Bizonyítékok Nagy állt alán osságban igyekeztem megismertetni és megértetni olvasóinkkal a We* gener-elmélet mibenlétét és jelentőségét, amely az u. n- koncentrációs elmélet, majd a híd-elmélet s a kontinensek meg óceánok permanenciájának elmélete után uj magyarázatát igyekszik adni a földkéreg kialakulásának. Most már láthatjuk, hogy az elmélet valóban „szenzációs", mert nem mond. kevesebbet, mint hogy kontinenseink, amelyeket a jelene égek folyamatában idáig szilárdaknak, mereven helyhez rögzítetteknek hittünk, a valóságban vándorolnak, úsznak, mint a jéghegyek az északi tengerben. Az elmélet — mint mondottuk — több tekintetben plauzibilis. A geofizika e mechanika princípiumai szerint a könnyebb földkéregnek egy nehezebb, plasztikus alapzaton való úszása nagyon is elképzelhető. Senki sem emelhet kifogást Wegener azon elképzelése ellen sem, hogy az óceánok nehezebb anyagokon, a haryszférán pihennek- Geológiai tekintetben pedig van egy olyan jelenség, amelyet idáig neim tudtak semmiféle elmélet alapján megmagyarázni e mely Wegener teóriájával egyszerűen megmagyarázható. A déli kontinensek penmkorszak- beli formációi az eljegesedés tüneteit mutatják. Már pedig ha ezeknek a területeknek földrajzi helyzete mindig állandó volt, úgy a je-gesedés tüneteit mutató formációk közül több 90 foknyi távolságban van a sár* koktól, az egyenlítőn fekszik. Ezt a geológia idáig sehogyan sem tudta megmagyarázni. Ha azonban Wegener szerint a kontinentális rögöket összeszoritiuk, úgy az összes eljegesedett területek a pólusok köré kerülnek, az egyenlítőnél találjuk pedig a nagy szén,lerakódások övét, mely ■ ! 18© fii© msmmmmm 7 12© Ez a három jel már átment a köztudatba. Bristol- Büáipest 12. - F. - é r t ad naponta nagyon jó szobát j elsőrangú ellátással. A vendég minden kényelmét j megtalálja. Délután és este tánc A bárban intim hangulatos esték
