Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-12 / 258. (3071.) szám

rPMGM-7^A3GÍ?AR-H!RLAa 1982 november 12. szombat. SzroHÁz-KönW-KabTgRA Kollektív i Egy amerikai újságíró Moszkvában járt és mert ott már mindent kimerítettek, mindenről tudó­sítottak, a kollektív művészetet tanulmányozta — szociológiai szempontból. A szovjetvilágba utazni ma divatos és az amerikaiak, akik meg­unták as örökös Riviérát, elmennek Moszkvába, hogy ott szórakozzanak. Van ott uj látnivaló és van u] művésze, mondják az utazási Irodák. Per­sze, hogy van Meyerhold és Lunacsarszki, akik a kollektív szellemből kicsiholták az újszerűnek ható színpadot. Az amerikai újságíró azonban okosabb fin volt (talán komolyabb is a többinél) és fordított egyet a dolgon: nem a kollektív szel­lem hatását á művészetre, hanem a művészet hatását a kollektivumra akarta megfigyelni, ami j érdekes nóvum. Elment egy operaházi előadásra. ! A pazar cári operaház arannyal díszített páholyai­ban a szovjet ápolatlan, sápadt arcú közönsége. Művészet, fény és pompa vegyül a sivár, szomorít szegénységgel. A közönség darócrukázata annál szánalmasabb, hogy ragyogó frakkok vegyülnek ©1 itt-ott a szánalmas 6orok közé: szenzációra éhes amerikaiak. Ezeket a szünetben körülállják is irigyen bámulják. Az előadás tökéletes. Sztár nincs, egyenjogúság uralkodik. Mégis igen gyé­ren tapsolnak, a közönség unatkozik. Legnagyobb része csak azért jön ide, mert itt kellemes ülni. Semmi közük Rimsky-Korsakoff zenéjéhez. Mért is lenne közük hozzá? Kinek van köze a zenéhez? Néhány embernek, a tömeg elenyésző kis részé­nek, Nemcsak a szovjetvüágban, hanem a polgá­riban, a kapitalista, az arisztokrata, az imperia­lista világban. Mi köze a művészetnek a szociális életberendezésekhez ? Semmi, sőt még annál is kevesebb; a művészet diametrális ellentéte a kauzális életnek. Miért? Mert az élet kauzális, az okszerűség törvényei szerint igazodik. A mű­vészet akauzális, ai okszerűséget nem ismerő életforma —: forradalmi tett, amely „nem e vi­lágból való“. Kollektív művészet fából vaskarika. Az öreg Jobann Sebastian Bach, aki nem be­szélt sokat és filozófiai meghatározásokhoz sem­miképpen, viszont a komponáláshoz értett, egy­szer feljegyezte a naplójába: „Aki a művészet­nek él, annak élete a legnagyobb művészet, de a legnagyobb művészet életét élni csak a legna­gyobb művészek tudják, azok, akik lemondanak i aa életről és csak a művészetnek élnek.“ Ez az} ügyetlen zenei atyaisten, aki művészi életével a Máté-passzióba kalandozott el és nem tudott töb­bé visszatalálni a kauzális földi életbe, egyetlen Építik a Hunniát Budapest, november eleje- A Gyarmat-uc- caí hatalmas stúdió üvegteteje az egész vidék szelíd polgári képéit egycsapásra nagystílűre hangolja. Az igénytelen kis kocsmák divatos intim helyekké avanzsálnak, ahová „sikk" járni. A filmgyár melletti házikók értéke felszökik, kilométerekre érezni már, hogy kiadós üzlet sza'lonnaszaga terjeng a levegő­ben. ügy látszik ez a fajtája ia művészetnek nemcsak halhatatlanságot, de megélhetést is jelent. A filmgyárhoz óriási szárnyat épí­tenek, mert a magyar filmgyártás olyan ro­hamosan fejlődik, hogy a mostani s+udió szűknek bizonyul. Benn! a „Vén gazember” felvételeinek előkészületei folynak. A pad­lásról éppen most engedik le a zsindelye,s falusi házat, meg a hozzátartozó hngulaitot. Kedélyes bárányfelhőket, tömzsi gömb aká­cokat . . . Bársony Rózsi bundában áll egy oszlop mögött. A bunda alatt paraszí ruha. Almát eszik és várja a jelenését. Megadják a jelt: erre minden élni kezd. Anni az elébb még kulissza, kellék, ragadós festék v-olt, az egyszerre csupa mozdulat és valóság. A papirmasétól kezdve az utolsó kis csavarig minden és minden, a helyén van és másod­percekre beállítva működik. A hangmixer ott áll a boxjában és fürge ujjaival irányítja Bársony Bözsi hangját. Ugv keveri, erősíti, gyengíti, mint egy báritait- Itt senki sem ura a hangjának. Hát még a tetteinek 1 . Más félmilliói kerestünk — vallja be illő szerénységgel Székely Ist­ván, a tüneményes karriert befutott magyar rendező — a Nagy Vágy cimü filmnél Akkor törtem utat magamnak s azóta . . . azóta dolgozom ­.. fejezi be mosolyogva. A .repülő Arany c ímű uj magyar filmet szinkronizál­ják éppen. Egy lezuhanó repülőgép robbaná­sának hangját akarják felvenni.' Az udvaron óriási faházat Iákéinak össze, valamivel tá­mondattal ©Jparentálja az úgynevezett kollektív művészetet. Tévedésbe esünk az értékelésekben. Már egy tökéletes mesterség is az egyéni kvali­tásoktól függ. Az etika tökéletesen a belső Énbe dobódik át és szubjektív, úgyis, mint lehetőség, még inkább, mint tett A produktív művészet aztán már százszázalékosan egyéni adottság, vagy, mint régebben kissé fellengzősen mondták, isteni szikra. Az operaházban ülő közönség reproduktív munkát kell, hogy végezzen, követnie kell a pro­duktív mesteri oda, ahol semmi sincs, ami e vi­lágból való. Tudja ezt a tömeg? A tömeg, mint értékjelző és kategóriabeli meghatározás személy­telen. Mint személytelenség áll szemben avval, ami a legszemélyesebb és legegyénibb: a belső szellemi élménnyel. Wagner mondta, hogy az 6 j zenedrámáit meghallgatni munka, nem élvezet. Mondta ezt egy társadalomnak, amelyben meg­voltak a műveltségi adottságok, a neveltség, mint előfeltétel. Azért mondta ezt, mert tudta, hogy nevelés és műveltség sem jelenti a művészi reprodukálás (megértés) plattformját. Ez a platt- form olyan velemszületett valami, mint az orrom, vagy a hajam. Nincs kollektív művészet és főként nincs a marxizmus értelmében: művészet és tö­meg diametrális ellentét, sőt ellentmondás. A művészet élmény: az egyén legegyénibb élmé­nye. Ezért mondja Bach, hogy aki a művészetnek él, annak az élete a legnagyobb művészet. Ebben a mondatban az „élet” szón van a hangsúly. Élet pedig csak egy van: a magad érzőid és szel­lemi adottságain át megélt szubjektív élet. Míg tehát a polgári közönség soraiban sem találni tiz százalékot, amely a művészetet éli, addig kommu­nista, azaz kollektív közönség soraiban még ennyi százalék sem található, mert hiányoznak az előfeltételek. Vágj' kollektív, vagy művészet. A ragyogó cári operaház, mint keret és a nyomor­gó, szürke, megfélemlített emberek —, szimbólu­ma a mondottaknak. A budapesti kommün alatt hallottam egy fil­harmóniai estet. Mikor vége volt, hozzám lépett egy elvtárs és igy szólt: „Kell a fenének! Már ök is kezdik á burzsik marhaságait! Bár csinál­nának inkább ebből az épületből jó lakásokat —, hegedülni a fiam is tud és odahaza bor mellett sokkal szebb. Különben ő legalább azt hegedüli, ami nekem tetszik ...“ A bősz elvtársnak igaza volt. Miért nem hege­dülik nekik, mint kollektivumnak azt, ami nekik tetszik? NEUBAUER PÁL. volafbb elhelyeznek egy ddnamitoit s adott jelre meggyujltják a gyuj tózsinórt. Székely István diskiuráb Feleveniti azt -a régi kedves esetet, amikor sok, sok évvel ezelőtt együtt Égésiünk Guhr dr. szanató­riumában s hiába szórakoztatta ő akkor a li- gehalt ragyogó filmötiletekkel, senki sem hit­te el neki, hogy valami köze van hozzá. Mig végre egyszer szerzett valahonnan egy kis pénzt és kijelentette, hogy csinál egy tátrai filmet. — Hopp! Emlék szem már! — vágok közbe — én akkor azt tanácsoltam, hogy dugja el szépen a pénzt és kúrálja magát érte, ez a filmezés úgyis egy link dolog, különösen olyan ember kézéiben, aki nem ért hozzá! Székely jóízűen nevet. Majd felemeli ke­zét és abban a pillanatban fülsiketítő robaj rázza meg a levegőt. A din amit felrobbant, a fatákolmány recsegve, rorpogva lezuhant. — Nem jó! — kiált Székely. — Mégegy- szer csinálni! Valaki beszélt közvetlen a robbanás előtt és a bangót is felvették. Újra nekifognák az építéshez­Székely hozzám fordul — Akkoriban ulságiró voltam Berliniben. Ullsleimékuál. De állandóan Írtam szoená- riumokat. így kerül teán a véletlen szerencse folytán a filmhez. Még magából is lehet film­rendező, ha tehetsége, szerencséje, türelme és jó idege van hozzá. Mert más nem keli­-- Legjobban szeretem a Hippölitot — folytatja. — Úgy érzem, a közönség szivéhez is utat talált- Szépen befutott ez az első ma­gyar film. (Újabb dörgés, ropogás. Most már periek­től megy. Zavartalanul robban, senki sem kotyog közbe.) — A legnagyobb magyar' sztárnak Kabos Gyulát tartom. Minden szerepében páratlan. Egy igazi női tehetséget nem tudtam Ma* gyarorscigon felfedezni. Rengeteg próbát, tótiünk, de egy sem. vált be. Ezek a Mi gs akciók megtévesztik az em­bereket és zavarnak minket: még sohasem akadt a szavazócédiuláík állal megválasztott aaépségkirálynők között olyan, aki ne ro­hant volna hozzánk- Persze, egy épkézláb mozdulatot neon tudnak megcsinálni. Miért is tudnának? Mert az élelmes lapok nyerész­kedési szándékból, üzleti trükkből filmre uszítják őket? Úgy megostromolják ezek a sztáraspiránsok a film területét, hogy nem marad időnk azok számára, akikből talán ki lehetne valamit hozni. Búcsúzik Székely István. Reggel Berlinbe utazik, onnan Páriába, néhány nap múlva újra Pesten lesz és gőzerővel nekilát, hogy egy magyar filszinésznőt fedezzen fel . . . Olyat, aki meghódítja a világot! Szem nem maradt szárazon a Tavaszi zápor házi főpróbáján. Az egész személyzet könnyben úszott. — Ilyesmi még nem történt meg a vihar­vert falak közt — állapítja meg Fejős Pál. — A mi embereink úgy megrágnak, meg­emésztenék minden egyes jelenetet, hogy mire előadásra ikerül a sor, teljesen elfásód­nak és már csak az hatja meg őket, ha elő­leget dugok a markukba- De ez ritkán szo­kott előfordulni. Boldogan konstatálja, hogy a technikai személyzet félreérthetetlen módon szipákol, az irodakisasszonyok zokognak, — sőt Nádas- sy Imre meghazudtolva főkapiiányi múltját és produceri jelenjét — zsebkendő után ku­tat. — Képzelje el — magyarázza Fejős ezek mind jelen voltak, amikor a szereplők­nek könyörögtem, hogy ne sajnálják a köny- nyeiket, adják ki szépen, sőt hogy elősegít­sem ezt a műveletet, szalmiákszeszt szagol- taittaim velük. És most mégis, elhiszik, hogy amit látnak, szivkőnny s valódi bánat és ve­lük sírnak. Nem nagyszerű? Fejős Pál olyan lelkes, olyan csupahév, hogy majdnem tapsolok neki. — Gyönyörű terveink vannak! meséli és felragyog a szeme. — A Lelkek a viharban című filmet nem­rég fejeztük be, — ebből világsiker lesz. Dohnányi Ernő, a világhírű magyar kompo­nista is velünk dolgozik, ö irtja a zeneszá­mn>kat mindkét fümü nkhöa Szenzációs hatásúak. Még beszélgetne Fejős Pál, de percenként hívják a telefonhoz. Az Universal Berlinből — jelentik, — majd Newyorkkal folytait 20 perces besoél- gelést. Én -addig lukács Pálméval maradok, aki pár héttel azelőtt jött haza Amerikából. Meséli, hogy a férje most Londonba szerző­dött két évre, tökéletesen megtanult angolul. ő is utazik pár nap múlva, mert Pali már nagyon fürgét!, hogy menjen utána. Fejős égő arccal jön vissza­~ Nagy dolgok készülnék! -^mondja sej­telmesen. Éspedig? — A magyar filmgyártás nem egy elve­szett gyerek! Ennél többet nem akarok —- ennél kevesebbet pedig nem tudok monda­ni — szól és bekap egy száraz kiflit, mert még reggel óta nem jutott hozzá, hogy egyen egy falatot. Palotai Botfa. ___ r. (* ) Friedimaoiii Ignáo koncertje Kacsén. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Friedmaun Ignác, a világhírű zongoraművész, aki ma a legkiválóbb Chopin-interpretátor, november, 12-én, szombaton este hangversenyt ad a Sdhalk-ház-szá'lló nagytermében. Műsorán el­sősorban természetesen Chopin szerzeményei szerepelnek, mellettük azonban szóhoz jut más nagy zeneszerzők egész sora is. A hang­verseny iránt nagy az érdeklődés. (*) Bazovaky Miloe rimaszombati képkiálli­tása november 12-én nyílik meg a volt. várme­gyeháza na,gytermében. Bazovsky Miloisról la­punk hasábjain már többször irtunk. Kiállítása a legszélesebb körökben már csak azért is szá­mot tarthat a legmesszebbmenő érdeklődésre, mert a fiatal i&zlovenezkói fe6tőgenerácló egyik legegyénibb és legérdekesebb személyiségé ő. Bazovsky pompás anyaggal megy Rimaszom­batba, (*) Vaszary János prágai sikere. Vaszary Jánosnak, a fiatal magyar Írónak „Angyalt vet­tem feleségül" cimü vígjátékit most mutatta be a prágai Német Színház igen nagy sikerrel. Mas Brod, a híres német író kritikájában azt mondja, hogy ez a darab igazi színházi siker, amely kijár neki, mint olyan darabnak, amely ötletes és originális, szemtelen és bátor. Az elő­adás igen jó volt és Vaszary darabját — az elő­vétel bizonyítéka szerint — táblás házak előtt fogják megismételni. (*) Magyar író sikere Japánban. A Saimwka Ta- imoyiislvi — Válogatott elbeszélések, cimü előkelő japán folyókáit-., M; Agaishi kiváltó .japán iiró fomdi- tásaibeai vezetöhelyen közöOtbe ifj. Hegedűs Sándor „A vén betyár” cószuü elbeszélését-. A Tokióban megjelenő folyóirat ezenkívül Hegedűs Sándornak még tizenkét novelláját közölte le. (*) A Nobel-dijas Galsworthy. A híres angol iró ma 65 éves, de mindössze csak harminc esz­tendő óta ir. Tulajdonképpen nem született „vérbeli Írónak”, előkelő és gazdag család sar­ja és meglett férfikoráig nem is gondolt az iro­dalomra. Harmincéves korában irt egy kisebb regényt, amellyel azonban semmiféle sikere nem. volt. Ekkor Galsworthy vüágkörüli útra indult és miután visszatért Angliába, évek múltak el, hogy könyvei megírásába belefogott. A „For- syte Saga“ cimü ciklussal (amely három kötet­ből állt és amelyet azóta is folytat) érte el a döntő sikert. Az előkelő angol polgár életét és életkörülményeit irja meg Galsworthy könyvei­ben. írásmódját humor és éleslátás jellemzi, szenvedélyek nem nagyon korbácsolják figu­ráit, sok nem történik: angolosan élnek, előke­lőén. „A patrícius” cimü regényében például egy előkelő angol politikus azért nem tud el­venni egy elvált asszonyt, mert az asszony fér­je lelkileg akadály: igen nemes gondolkozásu ember. Nem tudja elvenni, mert az asszony el­veszítené ezt a barátot. Különben is ártana a politikusnak a politikában, ka ilyen „nem fair" módon viselkedne egy asszonnyal szemben. Galsworthy problémái középeurópai ember szá­mára nem problémák. Egy csók a regényében minden szenvedély kulminációját jelenti és* ren­geteg lelki történés előzi meg a legcsekélyebb mozzanatot. Galsworthy könyveit Középeuró- pában a bécsi Zsolnay kiadó tette ismertekké. (n. p.) A RUSZINSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA UNGVÁRON: Szombat: Nyitott ablak. Vasárnap: Nyitott ablak. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA ÉRSEKUJVÁROTT: Szombat: Angyalt vettem feleségül. Vasárnap: Angyalt vettem feleségül. AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS MOZGÓ HETI MŰSORA: Előadások naponta M5, H7 és H9 órakor. Péntek, szombat, vasárnap és hétfőn: a szezon egyik legnagyobb slágere. Bolváry Géza uj Mupertilmge: NEM KÉRDEM, KI VAGY! (In­kognito.) Főszereplői: Gustav Frahlióh és Liáné Hald. Ex a fűm felülmúlja a „Kadiettkisasz- szony” sikerét. Kedden, szerdán: FUNEBBÁK. Vlasta Burdán leg­újabb zenés vig játék ^komédiája. Csütörtök, péntek, szombat és vasárnap: A leg­újabb 100%-oe énekes, zenés magyar vígjáték- sláger bemutatója: CSÓKOLJ MEG ÉDES. Főszereplőd: Rózsahegyi Kálmán, Sálamon Béla, Somogyi Erzsi, Rükk Mariska, Dajbukát Hona, Vaszary Piri, Simon Marosa, Gőzön Gyula, Pá- ger Antal. Cigányzene, hangulat, nóta, dal Szombaton éo vasárnap, november 12—13-án dél­után fél 3 órakor népelóadásban: At elveszett haza. Wladlmir GaMerov legnagyobb szerepében. Harcok a Jíontingentáhis körül Németor­szágban. A legutóbbi német minisztertanács elhalasztotta az agrárkontingensek autonóm életbeléptetéséről szóló rendelet kiadását. Ez a határozat újra megindította a harcokat pro és kontra a koutiugentálás körül. Az úgynevezett „Zöldfrout”, mely a mezőgazda- sági érdekképviseletek vezérkarát foglalja magában, táviratilag fordult a birodalmi kan­cellárhoz, melyben rámutat arra, hogy a kon- tíngentálás elhalasztása milyen veszéllyel fe­nyegeti a német mezőgazdaságot. „Minden­napi halasztás egész sor parasztgazdaság tönkretételét teszi lehetővé a ránkzudüló kül­földi behozatal révén. Csak az azonnali auto­nóm kon t ingén tálás alkalmas a német pa­rasztgazdaságok romlása elé gátat vetni.” Ezzel szemben a német vegyiipar képviselői ugyancsak a kancellárhoz fordultak és kifej­tik, hogy bár teljesen átérzik a mezőgazda­ság megsegítésének szükségességét, a kon- timgentálás azonban tönkre fogja tenni az 1 milliárd márkát kitevő német vegyi exportot. A mezőgazdaságon inkább belső szervezési intézkedésekkel segítsen a kormány, ami sokkal alkalmasabb a válság enyhítésére, minit a tervezett kon fingén tálás, amely súlyo­san károsítja az exportot és ezáltal tovább­csökken ti a belföldi vásárlóerőt. A harcok te­hát. a kontingentálás körül ismét kiújultak és éppen olyan hévvel folynak, mint ezelőtt. A növényi ételzsirok forgalmi adója. A pénzügyminisztérium kivételesen megengedte, hogy a növényi ételzsirok, olajok forgalmi adó­jának tétele 1933 január 1-től egy százalék legyen. Has-vi lágkoiif erencia Londonban. Meginl- dultak az első előkészületek a jövő év ele­jén tartandó londoni hns-vil ág kon fér énéin szervezésére. A tervezett konferencia célja az ottawai egyezménnyel kapcsolatos húsbevitel kérdésének megbeszélése a birodalmon kí­vüli exportá'llámokkal. Egyelőre a liusimpor- tőrölk biztosították a kormányt, hogy a fa­gyasztott birka- és marhahús bevitelét csök­kenteni fogják és pedig oly mértékben, hogy az 1934-ben az idei bevitellel szemben 35 százalékos csökkenést fog elérni. Ennek olle* nébem a kormány lemond az argentínai fa­gyasztott husbcvitel kontingen t áfásáról. .............. Ki rándulás a budapesti filmvilágba Interjú Székely Istvánnal két robbanás között — Könnyzápor a Tavaszi zápornál — Dohnányi Ernő a film szolgálatában — Beszélgetés Fejős Pállal, a világhírű magyar rendezővel 8

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents