Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-12 / 258. (3071.) szám

T>RXGAlMAGtAR- HTRMP SZÍVESKEDJÉK a b. címére küldőt jpostabeíiz&tési lapot kitöltegi s elöfize- tési hátralékának összegét a postán be fizetni, nehogy a kiadóhivatal besziin tesse a lap küldését. __ MasPryk elnök előadása az angol rádió­ban. Az angol rádió november 17-én Masa- ryik csehszlovák köztársasági elnök előadását továbbítja. Az elnök az előadást a prágai várban fogja elmondani. — A köztársasági elnök tegnap kihallgatáson fogadta Osusky dr.-t, Cseh'Szlovákia párisi követét. — Majypetr személyi titkára. Malypetr miniszterelnök Srdinko dr.-t, az elhunyt ag­rár képviselő és miniszter fiát- nevezte ki sze­mélyi titkárának. — Benes öxíortlban. Benes külügyminisz­ter tegnap Pórison keresztül Oxfordiba uta­zott s ott előadást fog tartani az aktuális nem­zők özi problémákról, különösen a leszerelési kérdésről. Benes csak jövő hét második fe­lében érkezik Genfbe. — Nagy részvét melleit temették el Babó Ti­vadar dr.-t. Budapestről jelentik: A részvét im­pozáns megnyilatkozása mellett temették el a Kerepesi-temetőben idősb. Babó Tivadar dr. m. kir. országos közegészségügyi főfelügyelőt, a volt nyitravármegyei közkórház egykori igaz­gató-főorvosát. Á családtagokon kívül nagy számban kisérték uto’só útjára a magyar bel­ügyminisztérium, a különböző hatóságok és egyesületek küldöttségei s végül a megboldo­gult tisztelői és barátai is. A magyar belügy­minisztérium tisztikara nevében Győry Tibor dr. egyetemi tanár búcsúztatta az elhunytat. Hangsúlyozta gyászbeszédében, 'hogy Ba'bó Ti­vadar dr. halálával a modern magyar közo/ész- ségügyet pótolhatatlan vesztesé" érte. Majd Csernvánszky Aladár dr. kúriai bíró búcsúztatta a volt nyitravármegyeiek nevében, meleg ba­ráti érzésektől áthatott beszédben. — Magyar—csehszlovák idegenforgalmi érte­kezlet volt Prágában. A csehszlovák kereske­delmi minisztérium idegenforgalmi főosztályá­nak és a csehszlovákiai fürdőérdekeltségeknek meghívására Miklós Elemér dr., a magyaror­szági idegenforgalmi tanács ügyvezető főtitká­ra és Lehrfeld Béla a budapesti menetjegyiroda részéről az elmylt napokban Prágában tartóz­kodtak, ahol az illetékes csehszlovákiai ténye­zőkkel a magyar—csehszlovák idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztéséről tanácskoztak. Miklós Elemér dr. az állandó magyar—csehszlovák idegenforgalmi bizottság megalakítását javasol­ta. A csehszlovák vasúti minisztérium kiküldöt­te az indítványhoz a csehszlovák államvasutak elvi hozzájárulását jelentette be. Lehrfeld Béla a magyar menetjegyiroda részéről a cseTevona- tok tervezetét terjesztette elő. W'nter Lajos pöstyéni fürdőigazgató idegenforgalmi kliring- megállapodásra tett javaslatot. — A cseh néppárt animóziíása Hlinka iránt. A Poledni Lost érdekes kulisszatitkot pattant ki a Hlinka—Zeminová-affér kapcsán. Mint is­meretes, a kormánynyilatkozat fölötti képvise­lőházi vita hevében Hlinka szemére vetette ivlcfácsnak, a cseh nemzeti szocialistapárt ve­zérének, hogy az osztrák rezsim alatt szenve­dett fogházbüntetéséért félmilliós nemzeti aján­dékkal kártalanittatla magát, mire Klofács éles nyelvű klubtársa, Zeminová képviselőnő ka­matostul igyekezett visszaadni a kölcsönt é6 fulmináns hangon sértegette Hlinkát olyany- nyira, hogy Hlinka a mentelmi bizottsághoz appelíált ti azt kívánta, hogy Zeminová elnöki megrovásban részesüljön imparlamentárie hangú kirohanásáért. A mentelmi bizottság Hlinka ké­rését elutasította, még pedig a szocialisták és a cseh néppárt szavazataival. Az agrárpártiak tartózkodtak a szavazástól. Jellemző arra, hogy a katolikus cseh néppárt milyen kicsinyes ani- mozitással viseltetik a katolikus szlovák nép­párt vezére iránt. — Bankett keretében búcsúztatták el a Po­zsonyból távozó olasz konzult. Pozsonyi szer- koszi ősegünk telefonálja: Gavalléré Franoes- co Palmleri olasz királyi konzult tegnap es'e búcsúztatták a Cári km éttermében rendezett bankett ki só rétében. P almion konzul ugyanis november 15-én eltávozik Pozsonyból és Becsbe megy, ahol a nemzetközi Duna-bi- zottság olasz delegátusaként fog szerepelni. A banketten Pieinert osztrák főkonzul intézett meleghangú beszédet a távozó olasz konzul­hoz, aki meghatott szavakkal válaszolt, Pal­mieri olasz konzul tíz évet töltött Pozsony­ban. ahol nagy megbecsülésnek örvendett le­kötelező szívélyes modora révén. A magyar társaságnak is kedvelt tagja volt és a magyar körök is őszintén fájlalják távozását. A kon­zul mintaképe volt a hazája és honfitársai érdekeit képviselő diplomatának, a szegény olasz állampolgárokat ellátta ruhaneművel és fáradhatatlanul igyekezett részükre alkalma­zást keresni. Megalakította Pozsonyban a po­zsonyi olasz e.?vesiii!etet. ahol sok pozsonyi megtanulta az olasz nyelvet, és az ő nevéhez fűződik a pozsonyi és kassai olasz faszciók alapi fása is. — Sztálin felesége meghalt. Londonból jelen­tik: Mot-zkvából érkezett jelentét** zenül Sztálin felesége meghalt. KOMMENTÁROK ★ ★ ★ A verseny és a küzdelem a fejlődés atyja. Soha ember, város, ország, birodalom, föld­rész nem jutott másképp előre, csak úgy. ha volt ember, város, ország, birodalom, föld­rész, ami megszorította: Egyiptom lehanyat­lott, mert nem volt konkurrense, Róma nagy lett, amikor Oarthágóvai versengett, a re- naissance városai egymáson akartak túl tenni, Anglia sorozatosan lekonkurrálta Spanyolor­szágot, Hollandiát, Franciaországot, mig em­berére talált Németországban és Ameriká­ban. Az angol és az amerikai nagyság egyik légiényegesebb kri tériu ma az a verseny Láz és fogadási készség, amely az angolszászt átfűti és általánossá emelve az ország szívós előrotörtetésének biztos záloga. Az oroiszok abban a pillanatban előnyomultak, amint régi mnden-mindegy hangulatuk elmúlt s uj életformájukkal versenyre keltek a kapitaliz­mussal. Mussolini a háború után bekapcsolta Olasz­országot az európai nemzetek nemies verse­nyébe. Az adott ellenfél, amellyel e techni­kai, gazdasági, szellemi versenyben bírókra kell kelnie a geográfiai fekvés folytán, csak a „latin test vér “, Franciaország lehetett. A háborúig Franciaország állandóan előnyben volt s a háború utáni első években úgy lát­szott, hogy Róma soha utói nem értheti Pá­rást. A háború alapjában véve mindkét el- ernyedt latin népre úgy hatott, mint a tü- szzurás az elaludt emberre, fölébresztette őket. Franciaországban aránylag több élet- energia volt, a tüszurásra nyomban fölpat­tant és a jó hosszú tunyaság után a gall fá- r ad' iiságdegendá t mégha zud t oló fürgeséggel •látott munkához. Ur és erő tényező lelt a világon, minden tekintetben, nemcsak kato­nailag, hanem pénzügyileg, gazdaságilag és a belső rendezel tség tekintetében is. Olaszor­szág a tüsz'urás után lassan kászólódott, — mert tovább aludt, mint Franciaország — s első tettei hólyagos mozdulatokhoz hasonlí­tó tlak, mig végre a duce megszabta a helyes irányt s a gépezet működni kezdett. Azóta a két testvér állandóan túllicitálja egymást. Ne beszéljünk a hadászatról, a szárazon, vizen, levegőiben és víz alatt folyó konkurrenciáról, a gyarmati versengés se érdekeljen s vegyük észre, hogy a nemes vetélkedés — hál* Isten­nek — a legbékésebb és a legüdvösebb te- rénumokon is folyik. Franciaország rendibehozta vasuta.it s ma a francia gyorsok Európa leggyorsabb vonatai. Mussolini rendbehozta az olasz vasutakat s gyorsvonatai azonnal a francia vonatok után következtek. Franciaország példás autóuta- kat épített, Olaszország is. Franciaország négyvágányu stratégiai vasútvonalakat készí­tett el Strassburgig, Olaszország megterem­tette a turin—tendál stratégiai vonalat. Olasz­ország átépítette Bresciát. Franciaország Lil­iét. Olaszország csodálatos pályaudvart te­remtett Milánóban. Franciaország Le Havre- ban. (Ezek a legújabb események). Olaszor­szág fölépítette az ötvenötezer tonnás Rexet és hamarosan fölépíti a hatvanezer tonnás Duxot. Franciaország vízre bocsa tolta a het­venötezer tonnás Nonmandiet, a világ legna­gyobb hajóját. A lapok hetek óta tele vannak a giganti­kus francia hajó leírásával. Tény, hogy a French Line a Normandie-val elsősorban a német Brement és Európát akarja egyensú­lyozni, de nem utolsó sorban az olasz kon- kurrencia volt az, ami a hajó építését meg- sietlette. A gazdasági válság .miatt lemondtak volna Párisban a Normandie befejezéséről, mint ahogy a Cunard Line sem fejezte be tervezett hetvenezer tonnás hajóját, ha az óceánon nem jelenik meg a Rex 'és a Dux. Az olaszoknak és a franciáknak ugyanis rész­ben más céljaik vannak hajóikkal, mint az angoloknak és a németeknek. Anglia és Né­metország hajóslársaságai csak szállíta­nak, egyébként utasaik nem érdeklik őket s országaiknak semmi köze a tisztán keres­kedelmi problémához. Franciaország és Olaszország létérdeke, hogy minél több óioeá- .nontuli gazdag idegen keresse föl idegenfor­galomból élő városaikat és vidékeiket s ezért nagy szubvencióval járultak hozzá a luxus-J A „NORMANDIE" hajók fölépítéséhez. Mussolini okoskodását Kaickeríbocker magyarázza meg legújabb könyvében. Az amerikaiak óriási számban keresik föl évente Franciaországot és Olas-Zi- országot, mert köztudomású, amint az ame­rikai néhány dollárt összegyűjt, azonnal Európába utazik. Az útirány eddig Francia- országon: Cherbourgon, Parison, Marseille- sen, a Riviérán át vezetett Itáliába s amikor az utasok a ventimlgliai határra érkeztek, a franciák régen lefölözték őket s a vendégek Olaszországban kénytelenek voltak rendkívül szerényen élni. A Rex 'és a Dux ezen a bajon hivatott segíteni. Gyors luxushajók, amelyek a French Line gőzöseinél kényelmesebben, olcsóbban és alig lassabban hozzák a telt pénztárcáju amerikaiakat Génuába, „direkt ab Newyorik“, minden tranzito költség nél­kül. Ha a hajók beválnak s az amerikaiak egyenesen Génuába jönnek, Olaszország egy év alatt behozza azt, amibe a hajók kerültek. Csakhogy a nemes versenyben Franciaor­szág sem alkart alulmaradni. Tromfra tromf: a Rexre a Normandie, „the greatest of the world.“ Aki ismeri az amerikaiak rajongá­sát a „világ legnagyobb1* dolgai iránt, tudja, hogy a Normandie fölépítésére szánt összeg nem kidobott pénz. A French Lineről régen tudják Amerikában, hogy hajói, ha nem is a leggyorsabbak, mert azok a németek, ha nem is a legíisztábbak, mert azok az angolok, ha nem is a legkényelmesebbek, mert azok az amerikaiak, — mindenesetre azok, ahol a legjobb a koszt s ahol a legjobban lehet szó­rakozni. Az Európa-zarándok, kiéhezett ame­rikaiaknak viszont ez kell. A Normandie si­kere biztos. Ne felejtsük el, hogy a francia az egyetlen nép. amely a luxussal, a szóra­koztatással, a mulatságokkal és a kedves tár­sadalmi szemfényvesztésekkel reálisan kal­kulálni tud; bebizonyította ezt a tavalyi párisi gyarmati 'kiállítás, amely húsz év óta az egyetlen világkiállítás volt, amely aktivan, sőt óriásj nyereséggel zárult Európában. Szratkó Pál. U. i. ..Hammarskjöld ur irodalompolitiká- ja“ című kommentárommal kapcsolatban egy pozsonyi lap jóakaratuan felhívta figyelme­met néhány hibára, amit a cikkben elkövet­tem. A figyelmeztetést hálásan köszönöm. — Kár, hogy a neves figyelmeztető sóikban szin­tén téved. Tény, hogy Hammarskjöld ur pillanat­nyilag nem Svédország miniszterelnöke, (ez különben cikkemben nem lényeges), de köz­tudomású, hogy az 1 862-ben született Ham- marskjöld Hjalmár 1914 február 17-től 1917 március 30-ig Svédország miniszterelnöke volt, amit a figyelmeztető szemmelláthatóiag nem akar tudomásul venni, 1924-ben a nép- szövetségi tanács tagja, ma is az Első Svéd Kamara vezéregyénisége és egyáltalán Svéd­ország egyik legnagyobb nevű p o 1 i t i k u • s a. (Hibám, hogy cikkemben nem irtani Hammarskjöld neve mellé az „exminlszter- elnök“ szót.) Ugyanilyen köztudomású, hogy az irodalmi Nobel-dijat a Svéd Akadé­mia osztja ki, de nem az egész akadé­mia, hanem annak egy öttagú irodalmi bi­zottsága, melynek tagjai ezidén Per Hall- stöm és Anders Oesierling költők, Böök és Schück tanárok és elnöke — Hammarskjöld volt svéd miniszterelnök. Szóval cikkem lé­nyege a figyelmeztető cikk állításaival szem­ben mégis helytálló: az irodalmi Nobel-dij fö­lött Hammarskjöld ur, a politikus, a volt mi- niszterelnök rendelkezik, akit a kiosztásnál bizonyára nagy részben politikai motívumok vezetnek. (Cikkem adataira vonatkozóan lásd az uj Brockhaus és Meyer lexikont, a „Stock­holm Tidningen11 egyik október elejei szá­mát. a ,.Lu“ október 21-iki számát (19. oldal) és Wailter Singer nagy cikkét a Berliner Tageblatt november 4. és 5-iki számában). Egyébként rehabilitálja cikkemet az is, hogy bizonyos politikai mérlegelések alapján arra a következtetésre jutottam, hogy Ham- marskjöld ur ezidén Galsworthynak fogja ki­osztani a dijat. Mint ismeretes, ez a tip be­vált. Hammarskjöld ur irodalompolitikája a feltételezés szerint működött. Cserebere a eseti iparospárt szenátort mandátumával Prága, november 11- Trcska Emil volt iparoispárti szenátusi alélinök, mint ismere­tes, lemondott mandátumáról s utódja Hé­rák József prágai hentes lett, akit annak­idején Najman pártve'zér ellen vívott harcai miatt kizártak a pártból, de később vissza­vették. A Hospodárskié Rezhledy most érde­kes részleteket közöl azon föltételekről, amelyek alapján Horák a mandátumhoz jut, Horák többszörös milliomos és szénában diétáinak felét, azaz havi 2250 koronát Txcskának ajánlott föl, ha ez átengedi he­lyét a szenátusban. Most megkapta a man­dátumot s Trcskának fizetni fogja a különös apanázst. A cseh iparospárt emberei még a mandátumból is cserebere-üzletet csinálnak. — Falusi regruták véres háborúskodása a kassai kerületi biróság előtt. Kassai szerkesztő­ségünk jelenti: A kassai kerületi bíróság Mó~ ricz-tanácsa tegnap tárgyalta hat zdobai legény bűnügyét, akiket az ügyészség súlyos tcstisér- téissei Vádolt. A vádirat szerint a kassa környéki P> esz tér község regrutái 1928 szeptember 30-án búcsúmul a tsá got rendeztek, amelyen megjelent hat zdobai legény is, névszerinti Kovács Jó­zsef. Szodliczky Mihály. Vaszil András, Kerekes János. Kmecz János és Bchc Sándor. A késő esti órákban, amikor a táncoló legények han­gulata tetőfokra hágott, a hat zdobai legény Verekedést provokált ki és dorongokkal, vas­villákkal súlyosan elverték Horváth János beszteri legényt, a fia védelmére siető Horváth Andrást és Horváth Józsefet, akiket lakásukig üldöztek és abban is tettemes kárt tettek. A sebesültek több hétig állottak kórházi ápolás aiatt. A bíróság a bizonyítás lefolytatása után a vádlott legényeket — Behe Sándor kivételé­vel, akit bizonyítók hiányában fölmentéttek — egyenkint 6—8 hónapi fogházra Ítélte. — Rab lázadást szított egy kommunista hadnagy a bieiefeldi fogházban. Bicleleiéből jelenték: A fog­ház rabjai Soherimger volllt halnagynik. a nemzeti eiz.oci'n'Tfcritiöib'ó'l koimimamittává vedlett agitátornak az uszl-'úoára pér nappal ezelőtt ékeégPEtrájikba 'léptek, majd miikor az éhezéssel sem tudták ki- haircolinii a jobb bánásán ódot. nyílt lázadásban tör­tek ki. A feldühödött rabok szétverték celláik be­rendezését, a fogházőrség azonban erélyesen lépett fel és haamairosan elifojtolta a zendülést. — Adóvégrehajtás Muttnyánszky kassai poXgárnieSíternél. Muttnyánszky Vladimír dr. gálszécsi közjegyző, Kassa polgármestere lakásán szerdán megjelent az adöbizottság éis különböző értéktárgyakat foglalt le. Muttnyánszky nagyobb, több ezer koronára rugó adóhátralékban van még az ügyvédi gyakorlatából származó jövedelme után. _ Vakmerő zsebtolvajlás a vágujhelyi vas­útállomáson. Vágujhelyi tudósi tónk jelenti: Az itteni vasútállomáson Dubravosik János tanító zsebéből 3400 koronát tartalmazó pénztárcát emelt ki egy ügyes zsebtolvaj. A zsebmetszés valószínűleg akkor történt, ami­kor Dubravcsik a többi utassal együtt a vo­natra szállott. Átkutatták a vonatot, de a tol­vajnak nem akadtak a nyomára. — A Galánta—vágsellyei magyar tanitómegye őszi közgyűlése. November 9-én tartotta a Galán- t.a—vágsellyei magyar tani tó-megye őszi közgyű­lését Galántán. Osvaid Lajos elnök, vágvecsei tanító 01 nőid megnyitójában a fizetésleszállitás gazdasági és pedagógiai káros következményeire mutatott rá, s a közgyűlés egyhangúlag csatlako­zott a központi egyesület tiltakozó határozatához. Boross Béla 'alsószeli tanító „Arany János pedagó- giája“ eimmel tartott szabadelőadást a költő halá­lának 50. évfordulójával kapcsolatban, s a tanítói énekkar három Arany-dalt énekelt. Ezután Bu- dovics Román tanfelügyelő olvasta föl „A kis isko­lai törvény első tiz esztendeje Szlovenszkón11 cí­mű tanulmányát, Szkladányi Károly kismácsédi tanító pedig a tanító iskolánkivüli kulturmtiködé- séről olvasott föl. A közgyűlés nagy lelkesedéssel tette magáévá a fölállítandó tanítói könyvkiadó szövetkezet megalakításának gondolatát, s a jelen­levő tanítók azonnal 150 részvényt jegyeztek. A közgyűlés meleg ünneplésbe részesítette Somogyi Aladár tanítót, akinek Lót község, 33 évi tan tói munkássága jutalmául házat épített. A közgyűlés a hálás község elöljáróságának írásbeli elismerését fejezte 'ki. A gyűlésen 200 tanító vett részt. xx Ideges embereknek és lelkibetegeknek az enyhe természetes „Ferenc József*' keserüviz ren­des bólmük'ödést, jó emésztést és elegendő étvágy- érzetet teremt. — Dum-dum golyóval lőttek le egy orv­vadászt, Kassai szc-rikosztőségünk jelenti: A napokban a nagymihályi kórházba beszálii- totiák Sterbák Péter németposubai gazdálko­dót, akinek a lábán egy hatalmas lőtt seb volt. Sterbák kihallgatása során elmondotta, hogy egy Frlos József nevű barátjával orv- vadászaton volt a Szőchenyi-uradalom erde­jében, ahol két remetevasgyári erdőkerülővel találkoztak. A kerülők láttára a két * orvva- dász menekülni kezdett, a kerülők azonban üldözőbe vették őket és több lövést tettek utánuk. Az egyik lövés Sterbákot a lábán ta­lálta. A kerülők a súlyos sebesültet sorsára hagyták és tovább üldözték a másik orvva- dászt. Az orvosok megállapították, hogy Síer- bák sebesülése dum-dum lövegtől származik, amely szélroncsolta lábszárát- Az ügyben vizsgálat indult. xx Dr. Szabó Gusztáv magángyógyintézete (szanatórium) KoSice, Éder u. 5. szülészeti, nő­gyógyászati és sebészeti betegek részére a mo­dern hygiéna és kényelem minden követelmé­nyeinek megfelelően felszerelve. Méltányos szü­lési pausál-árak. Telefon: 34—70. — Letartóztatták a pozsonyi Betva betörőit. Po­zsonyi sze'rkesztő&éig.Lkuk telefonálja: November 2-ára Virradó éjjel a Detva népipari szövetkezet Sbeíáwiik-uit 15. staám akutéi helyiségébe az udvarom át betörők hatoltak be és elloptok 15.000 korona értékű szövetet és batikoh vásznat. A rendőrség ma egy gyanús nőt iigazoí.tato't.t az uccám. aki ilyen haknik a* áruit. Kiderít t, hegy Reőbovszky Irén 28 éves többször büntet ©it pozsonyi nővel azonos, aki annakidején gyermekgyilkcseág miiakt áDlotit az es­küdtszék ©tőét. legutóbb pedig félévet töltött a ko­máromi fogházban, mert gazdájától 2500 koronát lopott. A fogházban megismerkedett Sleifánócska Jó­zsef 29 éves rácséi büntetett e'-öétetii painkettkészi- tövei és miikor kilőttek a fogházbő'. Steflámicska József öccsével. Sefáni-cska Emil 18 éves munkás­sal együtt betörésire szCvetkezet!. Feltörtök a Det­va üz'etót. a lopott hakniik árusításával! pedig a leányt biz'.ák meg, aki erre vállalkozott :s. Úgy a leányt, mmt a két betörőt letartóztatták és átadták az ügy ászs égnek. Minid annyiam be ismert ók tettü­ket i 6 1952 november 12, szombat

Next

/
Thumbnails
Contents