Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)
1932-11-12 / 258. (3071.) szám
1932 november 12, szombat 3 Kuba szigetén ezer ember éleiéi oltoíía ki a borzalmas hurihan Santa Cruz és Camaguey városok pusztulása — A newyorki kikötőben is szörnyű pusztítást végzett az örvényeid szélvihar óriási víztömegeket s lakóikat a romok alá j elpusztult, mig Mamimola területén heten temették. Grotteria környékén kilenc eirnber | vesztették életüket. A szlovákság is magyarság közti tilalomfa Irta; ÁRVA PÁL szlovák lélek halhorog bennük, hanem a Newyork, november 11. Amerikának atlan- tikus partvidékén és a Karibi-tengeren a csütörtökre virradó éjszaka szörnyű vihar dühöngött, amelynek igen sok ember esett áldozatul, miig az anyagiakban okozott kár szinte felbecsülhetetlen. Newyork városát a késő éjjeli órákban érte el a viharos hurrikán, amelynek olyan hatalmas ereje volt, hogy sebessége az óránkénti hatvan mérföldet is elérte. A newyorki kikötőben 6s öbölben hét méter magasságig tornyosodé hullámok verődtek fel a viharkorbácsolfca víz felületén. A parton épült összes weekendkunyhókat és nyári házikókat a szélvihar felkapta helyéről és a tengerbe sodorta. A parti hajózás teljesen megbénult. Newyork államának parti vidékeiről igen sok halottat jelentenek. A borzalmas vihar a csütörtöki nap folyamán kissé engedett erejéből, annál elkeseredettebben dühöngött azonban New-England partján. Az atlant'ikus partról érkező jelentések szerint a déli részeken a vihar még mindig teljes erővel dühöng és a Karibi-tenger szintén eléggé viharos. A rendőrség és a katonaság parancsot kapott, hogy mentő1 naszád okon siessen State Is- landra, amelynek uocáit a hatalmas tengeri hullámok teljesen elönt öt ték s mentse meg onnan a veszélyeztetett lakosságot. Itt ugyanis az a veszedelem fenyegetett, hogy a házaiktól elvágott lakósokat a vihar minden pillanatban kisodorja a háborgó tengerbe. State Island egyes uecáin a víz csaknem bét méter magasságra tornyosodott fel ■ s az országutak is el voltak árasztva. Newyork Cityben a vüharbuHámok a járókelőket a földre sújtották. Az uccákat leszakított cégtáblák borítják. A pincék és csatornák el vannak árasztva s a közlekedés többheiyütt lehetetlenné vált. Ncwyerk, november 11. Kuba szigetén csütörtökön borzalmas hurrikán dühöngött s bár az eddig beérkezett jelentések még nem nyújtják teljes képét a katasztrófának, annyi bizonyos, hogy az utóbbi idők legsúlyosabb természeti kasaztrófája következett be a virágzó szigeten. Annyi már mo»t is bizonyos, hogy az orkán következtében több mint ezer ember vesztette el életét. A hurrikán oly hatalmas erővel dühöngött, hogy kétszáz mér- földos óránkénti sebességet ért el s különösen Puerto Principe tartományban végzett óriási pusztítást, ahol Santa Cruz dél Sül és Camaguey városokban okozott végzetes pusztításokat. Santa Cruz dél Sutban a várost védelmező gáteit a hurrikán által felkorbácsolt hullámok teljesen elsodorták s az ég magasságába tornyosodé hullámok előntették a várost. a lakosság legnagyobb része még idejekorán menekült el a házakból, azonban mégis többen elpusztultak, az anyagi kár pedig rendikivül nagy. a menekülő lakosság nagy borzadálly&l látta, mint süllyed el a kikötőben egyik hajó a másik után. A legtöbb halott Oamaguey városában van. itt a vihar nagyon sok házat a szó Szoros értelmében a földdel tett egyenlővé. Camaguey városával minden kapcsolat megszűnt. Jamaika szigetén is súlyos pusztításokat végzett a hurrikán. A teljes banántermés megsemmisült. Havanna, november 11. Santa Cruz dél Sül katasztrófájának egyik szemtanúja, Eloy Fi- gueroa elmondta azt a borzalmas élményét, hogy látta, amint szülei a várost elöntő vihar- hullámokban elmerülnek. Egy 32 tagú társaság is az ő szemei előtt pusztult el a hullámokban. ő a legnagyobb fáradság árán menekült meg és mentette meg feleségét és gyermekét. Az örvénylős szél által okozott katasztrófában elpusztult a városi tanács elnöke és a postahivatal vezetője is. Több részletet a szemtanú nem tudott elmondani, mert a kimerültségtől ájultam esett össze. Felhőszakadás Olaszországban Róma, november 11. Régió di Calabriáből érkező jelentések szerint az egész tartományban súlyos felhőszakadások voltak, melyek igen nagy károkat okoztak. Különösen Giojosa, Jonioe, Ardore és Grotteria környéke szenvedett sokat. Több hid összeomlott. Több ház is beomlott, amelyek nem tudták elbírni a rájuk szakadó Kezdetiben volt a csehszlovák viszonosság, amely a csehek és szlovákok együvékerülé- •sére, a nemzeti egybeolvadásra épült. Aztán csehszlovák viszony leit belőle, mert a nemzeti egybeolvadás a szlovákok beolvadását kezdte jelenteni. Majd csehszlovák kérdéssé vedlett át, miután kiderült, hogy az együ- vékerülés ténye szükségszerűen involválja az együttélés közelebbi föltételeinek szilárdabb, meeszenéző és immár fegyelmezett megfogalmazását. S mivel ez mind a mai napig nem következett be, megszületett a csehszlovák probléma. Ez a csehszlovák eszme tizen négyévi fejlődésének útja. Ezt az eszmét, mely valóságos ariszíotele- szi entelechiája, céibairányiló élve volt a két nép közötti viszony teoretikusainak és praktikusadnak, ennek az esztendőnek során súlyos veszteségek érték: a Stovenská Marti - ca közgyűlése, az intellektuális fiatalság trencsénteplici nagygyűlése, a szlovák néppárt és szlovák nemzeti párt zólyomi mani- fesztációs népgyülése. A szlovák nemzet kulturális, politikai és gazdasági élniakarása horkant föl és hallatta mélyről megzengett hangját e három megnyilatkozásban s az eleven erő olyan szuggesztivitásával harsogta el követeléseit, hogy Prága is kénytelen volt fölfigyelni. Nem a követelésekre, de a hangra. Nem arra, még ma sem arra, ami elhangzott, hanem ami háromszoros hangot kapott irók, tudósok őrtállő lelkében, fiatalok elszorult szivén át s a nép elfúlt kiáltásában, Prága ismeri, de nem ismeri el a csehszlovák problémát s az ezévi hármas merne ntó visszhangjaképpen megindult hirtelen ankélezés is bizonyára csak megerősítette álláspontjában: csehszlovák probléma pedig nincsen, ellenben van valami, amit közönségesen szlovák problémának nevezünk. Prága egyszerűen szimplifikálta a számára csupán ,,átkozottul kellemetlen" komplexumét. Noha elemzi a jelenségeket az okokat kutatva, — mintha a pszichoanalitikus tudna szervi bajt gyógyítani — nem hajlandó revízió alá venni eddigi felfogását, mert meg van győződve róla, hogy a csebszilovák eszme máig is sértetlen maradt eredeti elméleti és romantikus s csaknem szentimentális- megfogalmazásában és ha a szlovákok ennek az ellenkezőjét vélik, úgy nem a bennükszorult „magyar csőkevény" mozgolódik. Prága nem tudja oly egykönnyen elfelejteni azt az ezer évet, amelyet a szlovákok a magyarokkal együtt töltöttek s amikor viasszal tömi el füleit és elfordítja szóiméit a szlovák kívánságok elől, ez az ezer fév ködük elszánt makacsságában. Ezért minden konfliktus, amely az elmúlt tizennégy év alatt támadt, Prága értelmezésében csak raegnemértés és félreértés, amit a „magyar csőkevény" idéz elő, de az idő ki fogja irtani őket, úgy a konfliktusokat, mint kórokozójukat, az ezer óv kártékony emlékét. Addig pedig nincs mit engedni az eleve körvonalazott álláspontból, amelyet múló jelenségek nem zavarhatnak meg magasan száll aló fenségében, hanem csak figyelni és elemezni ezeket a jelenségeket, de olyan reagensekkel, amelyeket egyelőre nem kell és nem szabad kicserélni. A szlovákság dinamikus nekirugaszkodásai ezért törnek meg a csehek sztatikus állam és nemzetiszemlélelén- Hasztalan kiáltozzák a szlovákok, hogy a tizennégy évi együttélés során megbuktak a csehszlovák ideológiával kapcsolatos amalgani-záoiós törekvések s a közös államon belül biztosítani kell a szlovák nemzet és a nemzeti szellem megmaradását oly eszmei revízió révén, amelyet a cseheknek kell végrehajtaniotk saját kormányzati etikájukon és nemzetpolitikai aspirációikon. Nem, Prága a szlovák jövő sorsát továbbra is az idő múlására bízza, amely megérleli a szlovák lelket a csehszlovák eszme számára s addig is tudni kell a módját, hogyan kell sietni -az idő segítségére. Nem elég az ezer évet hajtogatni, a jelennel is kell érvelni tudni. Prága Szlovenszkó autonómiájában csupán a s-zlovenszkói magyarság fokozottabb politikai, gazdasági és kulturális érvényesülését látnia, az autonómia szerinte csak a szlovensz/kói magyarság túlsúlyát vagy legalább is megn emérd emelt súlyát jelentené. Ez az eleven mumus a szlovákok felé, ezzel igyekeznek őket le- fegyverezni, ezzel megriasztani. A szlovák nemzeti, gazdasági és kulturális megújhodást magáibafoglaló autonómia egyik tilalomfája tehát: a szlovenszkói magyarság vállvetelt belekapcsolódása a szlovákság autonóm ista küzd elméibe s még inkább majButor teszi otthonossá a lakást (ife is™ Brno - Fraha - Bratisiava - Pardubice Olomouc - M. Ostrava - Opava - Ko&ice dani elhelyezkedése egy esetleges autonómiában. Ejt aj immár sudarasra szökkent tilalomfát Prága ültette el, de — félreérthetetlenül ki kell már egyszer mondani —• a szlovák politika kertész! kézimunkája növesztette lombosán magasra. A csehszlovákiai magyarság világosan leszögezte — legutóbb SzénL-Ivány, Törköly és Grossclhmid megnyilatkozásaiban — s változatlanul hirdeti hitvallását: autonómiát követel Szlovenszkónak s testvéri együttműködést óhajt a szlovákokkal Szlovenszkó fel- virágoizitatására. De szlovák politikai részről mindeddig legföljebb ködös megnyilvánulásokban, Prága ellen! sakkhuzáso'kban emlegették itl-ott az autonómia kivívásához szükséges együttműködést s amikor az eiső lépést kellett volna megtenni a megegyezés felé, a szlovák politikusok lába mindig félrelépett, lehetőleg Prága irányában. A szlovák politika, ahelyett, hogy egyetlen bátor és becsületes -tettel végzett volna a „magyar veszedelem" kimérájával, 'ahelyett hogy természetszerű harmóniát kifejező igazságos és bölcs formában már rég mégis látta volna viszonyát a sz'ovenszkói magyar Sághoz, vállalva a sorsközösség kijátszhatta lan parancsait: máig sem igyekezett belevonni ponderábiüs fáiként, természetes < jogos szövetségesként az autonómiáért viv< küzdelmeibe a magyarságot; máig se mondta meg neki, ezt Ígérem és nem több de szavamat állom; máig nem látta be, h< a szlovenszkói magyarság nélkül pedig c jái sohasem fogja elérni- Ellenben azállő. hogy a szlovenszkói magyarságot nemes r. az autonóm Szlovenszkó, hanem az autón . mista mozgalom szempontjából is quantii negpgeable-nak tekinti, világosan tudtál . adta Prágának, hogy osztja nézetét a „m: gyár veszedeleméről s tíLalom-sának tékán; maga is a magyarság fegyvertársi készségé nek az elfogadását Amikor néhány évvel ezelőtit a szlovák néppárt kidolgoztatta és publikálta aulonó miater vezetet, egyszerűen me gfeled kezeit; benne a magyarságról s most, a zólyomi gyűlés tizennégy pontjában sem emlékezett meg róla egyetlen szóval sem. Mi több: a Ná- rodnie Nov;ny a gyűlés e’őiit annak a felfogásának adott kifejezést, hogy Szlovenszkón erős magyar kisebbség él, amely szintén képviseletre ta’ál szerinte a manifesztáoión s így egész Szlovenszkó fog tüntetni a zólyomi vár alatl, de a gyűlés lezajlása után egvanez a politikai szócső már nem ismerte el politikainak ezt az egymilliós kisebbséget. Hanem megállapította hogy a maigyarság jogainak teljében, sőt jog-bőségben él s ezért azt tanácsolja neki, oszlassa fel politikai pártjait s válaszlótömegeit olvassza bele a szlovák autonóm-ista pártok kádereibe, amelyek majd megvédik a magyarság jogait. Ez pontosan ugyanaz a posztulátum, amit a csehszlovák eszme legszélsőségesebb pro- pa-gátorai állítanak fel a szlovákság nemzeti követeléseivel szemben: mondjatok le a szlovák érdekek megoltalmazására fölös'égésén alakított pártjaitokról, vagy legalább is ezek céikitűzéseiről, hiszen sem politikai, sem szellemi szükségben nem szenvedtek, olvadjatok belénk s mi majd megvédünk titeket Az anion óm ista akció végeredményben elikai mozgalom, — mikép lehetséges tehát az, hogy ilyen súlyos morális defektussal bírhat, ugyanazzal, amelyet a szlovák au- tonómisták vetnek Prága szemére? Csak úgy lehetséges és nem máskép, hogy a szlovák politika — abban a hiszemben, hogy eljárása Prágában tetszésre talál s talán engedékenyebbé teszi a centralizmust — Prága fölfogásához alkalmazkodva, komolyan Igen tisztelt Előfizetőinknek! déhes előfizetési nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget Felkérjük azokat az igen tisztelt Előfizetőinket, akik az előfizetési díjjal hátralékban vannak, vagy az ese* postafordultával kiadóhivatalunkhoz juttatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk. „De hisz' ez a régi gyapjú kötött-ruhám!",,???" „LUX-al mostam ám ki, így megtakarítom az új beszerzést, LUX segít takarékoskodni, mert én mindent ,újjá' mosok LUX-al." ^zéáí&SÍ8rííí fPpii' hosszabb időn át megőrizzük s így^ megtaká- | ||| jff i|\ |É| rítjuk az új beszerzést. Ezt teszi lehetővé LUX, !" W mert LUX „újjá" mos alaposan, de kímélve: ||| 8/A Vgj xywfy a LUX-mosás új fényt kölcsönöz a holminak. ^
