Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-23 / 243. (3056.) szám

TO&CM-MAG^R-HlRLag _______________________ 17 Ké t kanadai geológus óriási rádiumtelepeket fedezett fel Kanadában a Jegestenger partján Rádiumláz fogta el Kanada lakosságát — A kanadai uj rádiumtelepek hatszor több rádiumot fognak majd szolgáltatni az eddig kiaknázott telepek termelésénél Newyork, ok tábor 22. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Néhány bét óta egész északi Kanadán lázas hangulat szalad végig, amely hasonlít az 1898. esztendő aranylázá­nak lelkiállapotához, amikor az emberek tö­megei rohanták meg Klondyke aranymezőit. Ez alkalommal azonban nem az arany, hanem a rádium, ez a titokzatos elem, amely né­hány évtizede az orvostudományban, a techni­kában és kémiában az érdeklődés közipontjá­ba került, köti le az emberek fantáziáját. Mi­vel az egész földkerekségen csupán egyklló- nyi rádium van, viszont a rádium iránti szük­séglet óriási, a rádium ára pedig fantasztikus, amennyiben egyetlen gramját negyedmillió­val fizetik meg, a kanadai rádiumláz nem kisebb, mint a század végiének hírhedt aranyláza volt. Két torontói geológus, akik Kanadának a leg­északibb szélességi körökön elterülő földijeit szisztematikusan kutatták át repülőgépen, óriási mennyiségű szurokérc-telepeket talál­tak, azt a földfajtát, aihely a rádiumot tartal­mazza. Az általuk felfedezett szurokérc rá­diumtartalma hatszor nagyobb, mint a föld egyéb szúró kére-telepeinek rádiumtartalma. A szurokérc-telepek lelőhelye szorosan az Északi Jegestenger partja mellett fekszik, a N^gy Medve-tónak közelében, kétezer kilométernyi távolságra Kanadának sűrűbben lakott részeitől. A század végén a jéggé fagyott pusztákon és hegységeken keresztül, amely Klondykót a civilizációtól elválasztották, kutyaszánokon vonultak az arany után sóvárgó kincskuta­tók. Az emberek tizezrei nem bírták elvisel­ni a fáradságot, útközben kimerültségben haltak meg, vagy pedig szerencsétlenül jár­tak a vad Rocky Mouufcains sziklahasadékai­ban. Az 1932. év rádium-runje már nem is­meri a kutyák által vont szánokat és már nem jár annyi életveszedelemmel a kincske­resőkre. A technika legmodernebb eszközei­vel fogják kibányászni és forgalomba hozni a vadon ásványi kincseit. Fort Stímssonban hetek óta három/moioros nagy repülőgépek várják a kedvező időjá­rás beálltát, hogy a kémiai arany kincsásóit a jeges pusztákon keresztül célhoz vigyék. Élelmes üzletembereké ezek a repülőgépek, akik magukra vállalják a rizikót a várható nagy haszon reményében. Mert nem egészen veszélytelen vállalkozás a kétezer kilométer­nyi vad és ismeretlen terület felett való át- repülés, amelynek időjárási viszonyait egyál­talán nem ismerik, hiszen lakatlan területről van szó, amelyet a meteorológiai hálózat még hosszú ideig nem vonhat be körébe. Vannak természetesen sokan olyanok is, akiknek nem áll módjukban ilyen drága közlekedési esz­közön eljutni az újonnan felfedezett kincs földjére, de mégis részesedni akarnak az el­ső haszonból és ezek aztán a múlt század sarkvidéki közlekedésének a módjára fognak majd nekivágni a fáradságos útnak. Megvár­ják a júliusi napot, amely a Mackenzie-folyam rendszerének jegét megolvasztja és azután csónakon vágnak neki az útnak. A folyóknak számos zuhogója van, ilyenkor el kell hagyni a vizet és vontatni kell felfelé a csónakot, amig a vízesésen túljutnak. Ezért a rádium­vidéket csak két-három hónap alatt fogják ilyen miódon elérni, a fáradságos útnak a vé­gén azonban ott lebeg a nagyszerű cél, amely képzeletükben éppen úgy csillog, mint a fénylő arany. Repülőgépek viszik el a leendő gyártelep felszeretéséi Teherszállító repülőgépeknek egész flottá­ja járta végig az elmúlt hetekben a kincset tartalmazó területet, amelyen azonban a le­szállást megkísérelni életveszélyes vállalkozás lett volna. így hát csak a magasból dobták le a repülőgépek rako­mányát, a szurokérc-telepek megművelésé­hez szükséges eszközök és gépek alkatré­szeit. Gyémántfúrókat, benzin tankokat, gép- alkatrészeket, élelmiszer-anyago't, sátrakat hajítottak le a magasból, úgy hogy amikor a jobb idő beálltával az utasok első szállítmánya megérkezik, nyom­ban hozzá lehet látni egy primitív település megépítéséhez és a szűrökére kibányászásá- hoz. A Nagy Medvetó, amelynek a partján két­ségtelenül rövid néhány napon belül a mun­ka megkezdése után települések nőnek ki a földből, mint egykor Klondyke aranybányá­jának közelében, körülbelül akkora területű, mint aiminő nagy a csehszlovák köztársaság. Ezen a vidéken idáig csak néhány, vakmerő prémvadász fordult meg, most azonban nem­sokára virágzó élet kezdődik ezen a területen is. Egészen bizonyos, hogy a tó partján hatalmas gyárváros fog épülni, mert a komplikált közlekedési viszonyok mel­lett túlságosan költséges volna a szurokérc- nek az ország belsejébe való szállítása fel­dolgozás céljából. Az óriási gyártelepnek alkatrészeit darab- ról-darabra kell majd az arktikus vidékre szállítani repülőgépen és a helyszínen ösz- szeállitani az egész gyártelepet. A modern technika közeledő eszközeinek nagy segítsége dacára sem könnyű dolog ez a rádiumért való mars s az első vállalkozók munkájában éppen elég romantika és életve­szedelem lesz. A légi közlekedés csupán az év egyharmadá'ban lehetséges és az év na­gyobbik részében a rádiiumbányák teljesen el lesznek zárva a külső világtól. Az itt élők­nek majd vadakat kell elejteniük, hogy élel­miszert szerezhessenek, mert a konzervek és egyéb megőrizhető élelmiszerek olyan hallat­lanul drágák lesznek majd ezen a területen, hogy tömegtáplálásra semmiképpen sem al­kalmasak. Természetes, hogy az ilyen kalandos vállalkozás nem éppen a legbékeszeretöbb és a legjobb elemeket csőditi össze, bűnök és erőszakosságok napi­renden lesznek. denüit nyomon kisérik Berlin, október 22. Trebitech Lincoln, aki korunknak kétségtelenül IegnagyobbstiLü ka­landora, évek óta nem hallatott magáról s az volt az utolsó hír róla, hogy hátat fordított a világ hivságos dolgainak és elvonult egy budd­hista kolostorba. A magyar származású politi­kai kalandor különös metamorfózisa annakide­jén igen nagy föltünést keltett a világsajtóban, lassanként azonban napirendre tértek fölötte, kivéve az angol sajtót, amely továbbra is ébren tartotta azt a gyanút, hogy Trebitsch Lincoln nem minden hátsó gondolat nélkül lett buddhista szerzetes. A napokban Berlinben egy különös ruhá­zatú férfi járkált az ucéakon és vonta, magára a járókelők figyelmét. A tibeti szerzetesek fekete és bő ruháját vi­selte, meztelen lábait szandálokba bujtatta, kopaszra nyírott fején egy ki6 kerek sap- kácska volt. Az exótikus öltözetű idegen élesen metszett arcvonásai, barázdás homloka, furcsán szürkés- sárga szinü arcbőre, öntudatos tartása és élénk érdeklődése sehogysem állott összhangban buddhista szerzetesi ruhájával. Kíváncsian fi­gyelte a nagyváros forgalmát, elárulva, hogy a buddhista szerzetes igen élénken érdeklődik a világváros zajló élete iránt. Vannak arcok, amelyeket ha egyszer Iát az ember, nehezen tud elfelejteni. Aki Trebitsch Lincolnt valaha is látta, azt nem téveszthette meg a szerzetesi ruha, a tar koponya és a sapkáo&ka, tüstént ráismert a nagyhirü kalandorra, aki mindig ott bukkant föl, ahol birodalmakat alapítottak, vagy semmisítettek meg. Egyetlen kalandfilm sem veheti föl a versenyt Trebitsch Lincoln múltjával. A paksi talmudiskola egykori növendéke éve­kig élt Angliában, papja lett az anglikán egyháznak, tagja az angol felsőháznak. Az angol születési arisztokrácia körében épp olyan közismert és kedvelt volt, mint a City pénzmágnásai között. A háború alatt Trebitsch Lincoln Amerikát választotta működése szin­teréül. Az angol Intelligence Service, amely a kém- elháritás munkáját végezte, fölhivta a kalan­dorra az amerikai hatóságok figyelmét és si­került is elérnie, hogy az egykori paksi rabbi­növendéket, aki közben előkelő szerepet ját­szott az angol közéletben is, Németország ja­vára szolgáló kémkedés gyanújával letartóz­tassák. Hosszadalmas lenne elmondani, milyen filmbe­illő részletei vannak Trebitsch Linooln amerikai tartózkodásának, raboskodásának és kiszaba­dulásának. Tény az, hogy a háború után váratlanul fölbukkant Orosz­országban, intimusa lett Trockijnak, a yörös A rádium mezőknek felfedezői éppen ezért a kormány által biztosított jogaiknak védelme céljából máris gépfegyvereket szállítottak repülőgépeken a surokérc vidékére. Hogy fedezték fel a rádiumtelepet? Charles la Bine, a két torontói geológus- testvér köziül az idősebbik, egy viharedzett, tapasztalt bányamérnök, aki már az egész vi­lágot bejárta s akinek a sarki vidék viszon­tagságai sem okoznak nehézségeket és gon­dokat, newyorki újságírók előtt elmondotta a rádiuimitelepek felfedezésének történetét. — Geológiai stúdiumok ébresztették fel bennem és fivéremben azt a meggyőződést, hogy a Nagy Medvetó vidékén jelentős ásvá­nyi kincseknek kell lenniük. Elhatároztuk, hogy minden pénzünket erre az egy kártyára tesszük és az elmúlt nyáron két repülőgépét béreltünk, amelyeken szisztematikusan kutat­tuk át az egész területet. Drága módszer volt ez, másként azonban nem élhettünk célhoz, mert egyéb közlekedési eszközzel igen las­san lehet előrejutni, hogy az egymástól nagy messzeségben fekvő telepeket geológiai szem- po ntból átv i zsgálha s suk. — Főtáborhelyünket a Nagy Medvetó mel­hadsereg főparancsnokának, majd Borodin oldalán jelent meg Kínában, hogy előkészítse a kinai nép forradalmositását. Tanácsadója lett a kinai marsaitoknak, az elv- htiség és következet&ség azonban nem volt eré­nye s igy néhányszor pártot és hadsereget cse­rélt. Kínából hosszú az ut Berlinbe és mégis, ami­kor a berlini Kapp-puccs lejátszódott, Tre­bitsch Lincoln tevékeny részt vett benne. Kapp „birodalmi kancellár*4 tanácsadójaként. Ezzel a vállalkozással nem volt szerencséje és csak igen rövid ideig lehetett a Kapp-kormány sajtófőnöke. Fölbukkant azután Károly exkirály környeze­tében is, ahonnan azonban — bizonyára jó ok­kal — éppen olyan gyorsan el is tűnt. Egy időre nyoma vész. A következő híradás: Kabulban letartóztatják Amanullah bukása után. Afganisztánban ugyanis Trebitsch Lincolnnak nehéz ellenfele akadt a legendás Lawrence ez­redes személyében, aki legalább úgy, ha nem jobban értette a politikai bajkeverés nehéz mesterségét, mint a paksi talmudtanuló. Jóval ezután újból emlegetni kezdték a nevét. Egyetlen fiát az angol bíróság halálra ítélte. Trebitsch Lincoln sürgönyöket küldött az an­gol kormánynak, kért és könyörgött a fia éle­téért, rimánkodott, hogy legalább addig ha­lásszák el a kivégzést, amig ö Angliába jön. Repülőgépen jött Ázsiából Oroszország és Európa fölött, de mire megérkezett a dart- moori fegyintézetbe, fiát már kivégezték és csak a sirdombjához vezették el a fegyház temetőjében. Ekkor állítólag fia sírja mellett bosszút esküdött Anglia ellen. Visszatért Kínába és kinai utazók adták hirüi, hogy Trebitsch Lincoln megelégelte a világi életet 6 egy buddhista kolostorba vonult, ahol pap­pá avatták. Pekingből, Tiencsinből, későbben pedig a kinai hadszíntérről jöttek még azután szórványos és ellenőrizhetetlen hirek, hogy Trebitsch Lincolnt itt, vagy amott látták. Amikor útnak indult Európába, rögtön elkezdődött a kombinálgatás, mi lelhet a célja. Sokan úgy vélekedtek, hogy valószínűleg Mandzsúriát akarja eladni a legtöbbet Ígérő világhatalomnak. Berlini tartózkodása alatt állandóan nyo­mában voltak az angol detektívek. Trebitsch Lincoln azonban óvakodott politikai tárgyalá­sokba bocsátkozni, újságírókkal sem igen ál­lóit szóba s ha mégis, buddhista szerzetes mód-^ Szőllobirtokosok és borkereskedők figyelmébe. 3000hl. nj boroshordó eladó 20 litertől 6000 literig L-rendii hasitoti tölgyfából kézileg készítve, azonrat» 3 szállításra, úgyszintén e szakmába vágó mindennemű szüretelő edények. Pinceberendezéseket elválla­lunk, árjegyzéket kívánatra küld. Sztreha Gndreés ^ia kádármester STTunkács fltozoiegoDo 54 | lett ütöttük fel, mert a tavon Amphibia-re- pülőgépoink jól kiköthettek. Minden reggel útnak indultunk, átrepültünk a tavakban gaz­dag vidék felett s kikerestük azt a területi részt, amelyet kutatásra érdemesnek ítéltünk. Ilyenkor aztán vagy ejtőernyőn ugrottunk le s munkánk végeztével gyalog mentünk egy leszállásra alkalmas területig, ahol aztán a gépek új­ból felvettek bennünket, vagy pedig vala­melyik kis tónak a felületén szállottunk ki s aztán a legközelebbi tóig gyalogoltunk, ahol a gép újból felvett bennünket. Ilyen mói dón végeztünk el olyan hatalmas munkát né­hány hónap alatt, amit gyalogosan különben; egy egész életen át nem sikerült volna elvé­geznünk. — Fáradságos és veszélyes volt a vállalko­zás, azonban mondhatom, hogy megtaláltuk munkánk jutalmát. Biztosak vagyunk öt-tia millió dollárnyi jövedelemben. ’jára viselkedett és nyilatkozott: Nem tudok semmiről semmit, a japán—kinai háborút nem ismerem ... Buddha tegye látó- vá a vakokat... Ilyen és hasonló kijelentésekkel, vállrándítás­sal é6 ideges elutasító gesztussal válaszolt rendi szerint a kiváncsi újságírók kérdésére. Amikor egyikük közölte vele, hogy benne látják a ki- nai császár legfőbb tanácsadóját, nevetve vála­szolta: Ha Trebitsch Lincoln már évtizedek óta a sírban pihen s a holdon egy vulkán keletkei zik, az angol sajtó akkor is azt fogja állítani, hogy az én kezem van a dologban. Berlini tartózkodását egyébként azzal indokol­ja, hogy ókinai kézírások tanulmányozására jött ko­lostora megbízásából. Ezenkívül egy berlini buddhista társaság is meghívta, hogy tartson előadást a saját lelki átalakulásáról. Szándéka buddhista kolostort alapítani Berlin­ben és a buddhista tanokat népszerűvé tenni. Brüsszel, október 21. A belga rendőrség le­tartóztatta Trebitsch Lincoln, alias Ghao Rung buddhista szerzetest. Trebitsch Lincoln egy új­ságíróval folytatott beszélgetése során hevesen kikelt Anglia ellen, amiért európai tartózkodása alatt úgyszólván minden követ mozgósított ellene. Fölháborodásában olyan kijelentést is tett, hogy meg fogja mutatni hatalmát Angliának, az egész buddhista világot Anglia ellen hangol­ja és addig nem nyugszik, mig a briteket ki nem szorítja Ázsiából. Ezek a nagyhangú fenyegetések nem rettenteti ték vissza a belga rendőrséget attól, hogy Trd bitsch Lincolnt vis&zatoloncolja Németországba. Felhívás Podharpatszka Rusz műked­velőihez, műkedvelő egyesüle­teihez és a szinipályára készülő ifjúsághoz A podka/rpatszka ru&zi Országos Magyar Szin- páirtoűió Egyesület védnöksége adatot sztnésziiiskola és a műkedvelőket kiképző tanfolyam létesült, Somogyi Károlynak, a podkarpatszka ruszi ma­gyar színtársulat volt titkárának vezetésével. A felvétetlek máris megkezdődtek. Felhívjuk tehát mindazokat, akik a szini pályára hajlamot éreznek és hivatásos színészekké óhajtják magukat ki- képeztetni, vagy akik a műkedvelő tanfolyamon akarnak részt venni, forduljanak Somogyi Károly­hoz, Beregszász, Asztélyi u. 40. sz. A színi-iskola növendékei a színészet minden ágában kiképzést nyernek. A műkedvelő tanfolya­mon részt vehetnek mindazok, akik mint szereplők, vagy mint rendezők műkedvelői előadásokra óhaj­tatnak kiképezhetni. A tanfolyam programja: Da­rabok rendezése, szereplők betanítása, színpadok beállítása, a szereplők helyes ma&zkirozása és öl­töztetése. A községi műkedvelők vezetői felhivatnak, hogy műkedvelő előadások rendezése ügyében szintén Somogyi Károlyhoz forduljanak, aki kívánságukra a községben a műkedvelői előadást berendezi, be­tanítja, esetleg a szükséges Útmutatással és tanács­csal szolgál. Az Országos Magyar Szinpártoló L Egyesület, Végső leszámolással fenyegeti Angliát a Belgiumból kitoloncolt Trebitsch-Lincoln A magyar származású kalandor propagandafőnöhe lett a berlini buddhista mozgalomnak — Anglia detektivjei min-

Next

/
Thumbnails
Contents