Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-08 / 230. (3043.) szám

1932 október 8, szombat.

TRA«MA\\GÍdARHTRLAI>

KbZ«A’Z0AííÍ<r

A dumpingpolitika veszedelmei

Prága, október 7. Három év előtt, amikor Szovjetoroszország első Ízben jelent meg búzájával — tiz éves szünetelés után — a világpiacokon e ezután nemsokára az orosz eárcipő és egyéb kaucsukáru kivitele kezdődött meg, az európai közgazdasági körökben egyébről sem tárgyaltak, mint a szovjetorosz árudumpingról. A világ két táborra szakadt- Az egyik tábor hívei a „kapitalizmus haldoklásának siettetését11 látták az orosz árudumpingben s meg Ápoltak győződve, hogy egy két éven belül Oroszország egyéb olcsó közszükségleti, később fényíizési cikkel is ellátja a világot s igy a „kapitalista termelés11 számára csak a tisztességes kapituláció marad. Csak kevesen voltak olyanok, — a másik táborhoz tartozók — akik váltig azt hangoztatták, hogy hosszú ideig nem folytatható az oly kiviteli politika, amelynél az exportőr a külföldön a termelési áron alul adja el portékáját. Ma már látjuk, hogy ezeknek a keveseknek volt igazuk.

Franz Eulenburg német szocialista közgazdász a dumpingpolitikáról egyik müvében a következőket írja:

— Ha a külföldön olcsóbban árulják a portékát, mint a belföldön, úgy a termelési költségeket nem szükséges többé fedezni a külföldön elért eladási árral, mert a belföldi értékesítés magasabb árakon történik. Ennek következtében á külföldön értékesített áruból származó nyereség a normálisnál kisebb marad.

— Mi a következménye ennek a nemzetgazdaság egyetemére?

— Az árunak devizákban kifejezett ellenértéke, amely a külföldön értékesített áruból befolyik az országba, megfelelően csökken. Kevesebb élelmiszert lehet érte vásárolni, kevesebb nyersanyagot és árut, mint odahaza, ugyanazokért az értékekért, vagy mint a külföldön is normális körülmények között. Tegyük föl, hogy ezt a rendszert többfajta árunál gyakorolják, hogy a külföldön texilárut, vasat, vegyi árut termelési költségeken alul s a normálisnál kisebb nyereséggel adnak el: ez okvetlenül a belföldi közgazdaság meggyengüléséhez vezet a külföldi közgazdasághoz való viszonylatban. A dumpingáru vásárló ereje a világpiacon a nemdumpingáruhoz való viszonylatban különösen a nyersanyagokkal szemben túlságosan csekély. Kedvezőtlen föltételekkel való eladás ez. még ha bizonyos termelési ág számára pillanatnyi enyhületet jelent. Az ilyen kivitelből származó devizajövedelem lényegesen a nyersanyag átvételen alul marad. És ezzel a dumpingkereskedelem nemcsak a magánterme- 'lés kérdése, hanem az egész közgazdaság kérdése- Az elért árak és nyereségek magassága ugyanis egyáltalán nem közömbös az ország fizetési mérlege szempontjából. Gondoljunk csak arra, hogy ha valamennyi kiviteli áruval dum- pinget űznének, úgy annak az volna a következménye, hogy a külföldi áru vásárlásának lehetősége lényegesen csökken, éppen úgy, mint a belföldön a saját tőkék képződése.

— Ennek éppen az ellenkezője áll be a külföldön. A külföld ugyanis ugyanilyen arányban megerősítést kap, növekszik a vásárló ereje, emelkedik a nyeresége a termelés csökkenése ég a tőke gyorsabb forgása következtében. A külföld bizonyos termékeket olcsóbban vásárolhat, mint a konkurrens kiviteli állam g ezzel a vásárló erőt egyéb importárura irányíthatja. Hogy az ilyen állapot miiyen hosz- szu ideig tarthat, az a dumping fokától és időbeli tartamától függ. A mi példánkban, ha a dumping-kivitel a belföldi termelés jelentős részére vonatkozik, úgy az exportipar ugyanolyan mértékben gyengül, amilyen mértékben kitart a dumpingpolitika mellett. Az sem segít, hogyha az ilyen kiviteli ipar a belföldi piacon elért magasabb árakkal részben kárpótolja magát, mert az áru átvevői és fogyasztói huzamos időn át nem alkalmazkodtak ehhez a politikához s a keresletet más irányban, más árunál kell beszüntetniük.

— Ezért a dumping többet árt annak az államnak, amely a dumpingkereskedelmet űzi, mint annak, amely a dumpingárut megveszi. Ebből az következik, hogy ez a rendszer csak átmenetileg & csak egyes termelési ágakban valósítható meg. '

Franz Eulenburg német közgazdász éppen idézett megállapításai kapcsán a Ceské Slovo egyik legutóbbi számában Hejda szerkesztő a csehszlovákiai dumpingpolitika káros hatásaival foglalkozik. — A dumpingkereskedelmet ugyanis nem találta fel a szovjet, sajnos, az azelőtt is megvolt s jelenleg is megvan- így a Ceské Slovo idézett cikke szerint a- csehszlovákiai gyártermelés jelentős ágazatai, különösen a kartellszerződések-kel megszervezett ágak s amelyek megfelelően védve vannak a tulma- gas vámokkal, évek óta folytatnak dumping- hereskedelmet. A cukrot a belföldön métermá- zsánkint 555 koronáért, a külföldön Í00 koronáért, a rudvasat a belföldön 140, a külföldön 40—50 koronáért, az abroncsvasat a belföldön 352, a külföldön 282 koronáért, a táblaüveget a belföldön 1735 koronáért, a külföldön 950 koronáért árulják, a csehszlovákiai gyárosok. De termelési áron alul adják el a rotációs papirt is a külföldre, hogy csak a legfontosabbakat említsük s figyelmen kívül hagyjuk a nemesitő ipar kész termékeit a textilipartól az automobiliparig.

Heyda szerkesztő cikkének következő részében részletesen ugyan, de nagyon kevés sikerrel azt igyekszik bizonyítani, hogy lapja mindig ellenezte az ilyen rövidlátó politikát. Ezzel a megállapítással szemben a való tény az, hogy az ellenzéki közgazdasági politikusokon kívül egyedül és kizárólag Hotowetz, volt kereskedelemügyi miniszter hangoztatta rendithetet- leniil a vámtarifa alapos átdolgozását s állandóan ostorozta a dumpingpolitikát, azonban, mint fóíreállitott politikusnak a szava a pusztában kiáltó ember szava maradt.

Nagyon érdekes és jellemző azonban a Ceské Slovónak az a megállapítása, hogy „Csehszlovákia oly állam, amely a dumpinget nagyban üzi.“ Igaz ugyan, hogy ezt megteszik más államok is, a kiba követése azonban nem helyes. Majd Eulenburg német közgazdász említett Írásáról azt állapítja meg a cikkíró, hogy ezek a megállapítások olyanok, mintha csak Csehszlovákiára szabták volna azokat. Teljesen osztjuk a Ceské Slovo ama nézetét is, hogy igazán bűnös dolog tétlenül nézni az ilyen kereskedelmi politikát, amelyet a hivatalos politika a magas vámok fenntartásával még hivatalosan támogat is. Minden esetre kissé különös, hogy a Ceské Slovo most kezd siránkozni az évtized óta ismert bajokon, amikor a gazdasági válság a mélypontján van. Nem kevésbé különös azonban az is, hogy az a Ceské Slovo siránkozik a csehszlovák külkereskedelmi politika végzetes hibáin, amelynek pártjához a cseh nemzeti szocialista párthoz tartozik Benes külügyminiszter, akinek tizennégy esztendő alatt éppen elég ideje volt szóvá tenni a külkereskedelmi politika hibáit. Sőt talán kötelessége is voltNem nehéz kitalálni, hogy mi lehet a dumpingpolitika végső hatása. Kétségtelen az, hogy egyszer vége kell hogy szakadjon annak, hogy a csehszlovákiai fogyasztó öt és félszer olyan összeget fizessen a cukorért, mint a csehszlovák cukor külföldi fogyasztója. Nem tarthat soká, hogy a vasért, üvegért, textiláruért kétszer, háromszor, négyszerolyan árakat fizessünk, minit a külföldi vevő. Mert vagy jobb meggyőződésre jut a kormányhatalom s a vámfalak lerombolásával s a szabad külkereskedelmi forgalmat akadályozó egyéb intézkedések megszüntetésével lehetővé teszi a normális viszonyokhoz való visszatérést, ami közvetlenül a mezőgazdasági és ipari termékek árának paritásában jutna kifejezésre (régi gazdakövetelés!), vagy ha tovább kitart ezen áldatlan rendszer mellett, úgy abba ugyan a kapitalista világrend nem pusztul bele, de belepusztulunk mi, fogyasztók, akik az ipari termékekért azért fizetünk drága árakat, hogy a külföldi vevő félig ingyen kaphassa meg ugyanazt az árut. Ide vezet a dumpingpolitika egyformán, akár az orosz szocialista államszövetség, akár a „kapitalista11 csehszlovákiai gyáripari termelés is iizi azt.

A kassai kereskedelmi és iparkamara igazgatási bizottságának uj tagjai. A kereskedelemügyi miniszter a kassai kereskedelmi és iparkamara igazgatási bizottságának tagjául Sdhiitze K. eperjesi kéményseprőmestert s Szabó Miklós tőketerebesi gyarmatárukereskedöt nevezte ki s Lutocska eperjesi kerékgyártó- mesternek a tagságról való lemondását tudomásul vette.

Magyar—román kliringegyezmény. A magyar és román kormány meg-bizottai ezekben a napokban fejezték be a kereskedelmi kapcsolatokból származó tartozások és követelések kölcsönös kiegyenlítéséről szóló egyezményt, mely október 8-án lép hatályba s ez év végéig érvényes. Ezzel egyidejűleg Romániában hatályát veszti Magyarországgal való kapcsolatban az úgynevezett cserepénztárról szóló törvény s a jövőben a kereskedelmi ügyletekből származó tartozásokat és követeléseket kizárólag a két állam jegybankjai utján egyenlítik ki.

Ipari jogositvány-kórdések. A kereskedelmi és iparkamarák központjának iparügyi választmánya tegnap tartott ülésén a következő határozati javaslatokat hozta: A kamarai központ nézete szerint a központi fűtés berendezésének építése a szükséges anyag előállításával a lakatoslpar hatáskörébe tartozik, mig a szerelőipar hatáskörébe csak a felszerelési munka elvégzése tartozik. — Az automobil villanyvezetékét egyaránt javíthatja a villanyszerelő cég és az autójavító cég is. — A nikkelezés, galvanizálás és chromizálás szabad ipar, az idevágó munkákat azonban a fém iparosok is végezhetik befejező munkálatként. — Cement gyalogjáróknak döngöléssel való előállítására az épitő és utkövező iparosokon kívül jogosultak a cementárut előállító iparosok is. — A cementtáblákkal való utki- rakás szabad ipar. — A kamara azt javasolja, hogy az ipari termékek mázolása önálló mesterségnek nyilvánittassék. — Az elektromos kapcsolókészülékek előállítása a lakatos, me- | chanikus és elektrotechnikus Iparhoz tartozik.

— A kamara nem javasolja, hogy a szobrász- ipart koncesszióhoz kötött iparnak nyilvánítsák. — A betonsirkővek készítésének kérdésében a kamarai központ egyelőre nem döntőit s várja a közigazgatási bíróság döntését.

— A nyerges és kárpitosipar rokoniparnak tekintendő. — A Brünni kamara kérelmére

i a kamarai központ elhatározta, hogy a keres- | kedelemügyi minisztériumnál sürgetni fogja ! az elektrotechntkai iparra vonatkozó s nagy- j részben •'elavult-előírások teljes átdolgozását, i A mezőgazdasági tanácsok állandó választ- i Hiánya -legközelebbi ülését Pozsonyban, október 15-én tártját Az ülés tárgysorozatán egyebek között a következők szerepelnek: Az állandó bizottság állásfoglalása a közutakról | szóló s az utrendészetről szóló törvényjavaslatokhoz. — A Eellöldi burgonyatermelés vigasztalan helyzete. — A burgonyatörmelék, melaSz, .külföldit tojás és mész forgalmi adója.

— Az uj szabadalmi törvény javaslata. — Az állattenyésztésnek a gumitalp és gumicipő gyártással való megkárosítása. — Újabb javaslatok a belföldi gabonatermés megfelelő értékesítése.

Az állami hivataluk irodai kellék szállításának centralizálása. A Národní Politika, jelentése szerint egy minisztériumközi bizottság most dolgozik azon a törvényjavaslaton, mely szerint az állalmi hivatalok irodai kellékszük- séglete a jövőben teljesen centralizáltatnék. A kormány ettől a centralizálástól az állami költségvetés dologi kiadásainak jelentős le- | szállítását reméli. Az egyes minisztériumok a | kérdést különbözőképpen ítélik meg s igy a tárgyalások még hosszabb időt vesznek igénybe. Az említett lap amellett foglal állást, hogy valamennyi irodai kellék szálitását a kereskedelemügyi minisztériumban kellene centralizálni, amely szigorúan betartaná a szállítás- kiadási rendet.

Három év építkezési mozgalma. A csehszlovák köztársaság 62 városában végzett vizsgálatok adatai szerint 1929 január elsejétől 1932 június 30-ig összesen 9922 épületet építettek át, 753 épületet leromboltak s 18.410 uj épületet- emeltek, s igy a lerombolt házak levonása után a szaporulat 17.657 uj ház. 1929-ben a szaporu- iet- 6640, 1930-ban 48997, 1932 első felében

1377 uj épület. A lerombolt házakban összesen 3942 lakás szűnt- meg. mig az újonnan épített házakban 84.439 lakást készítettek, vagyis a tényleges szaporulat 80.497 uj lakás.

Áz államvasutak szállitmányozási szolgálata. Ismeretes, hogy a hivatalnok-vasutügyi miniszter a vasutak jövedelmezőségének emelése céljából nyílt harcot üzent az automobilizmusnak, de a szállítmányozó cégeknek is. A vasutügyi minisztérium egyelőre 300 teherautót szerzett be s azokkal az árut az állomásról a címzetthez, illetve a feladótól az állomásra is a saját üzemében szállítja. A vasutak azonban nem tagadhatják meg hivatalos karakterüket sem s igy történik azután

— mint a Národní Politika jelenti —, hogy egyes prágai külvárosi kis állomásokra s a belváros között 3—3 teherautó látja el a szolgálatot, mindegyik 4 munkással s az autók menetrend szerint járnak üresen is oly állomásokra, amelyeken az áruforgalom naponként nem éri el az egy tonnát sem.

Fizetésképtelenségek. A hitelezők védőegyesületeinek jelentése szerint újabban a következő cégek jelentettek be fizetésképtelenséget: Spieler Leó ékszerész. Cseih-Tesdben; passzíva 174.235 K, aktíva 79.333 K. — Mrlina Károly vegyeskereskedő, Liebtal; passzíva 136.661 K. aktíva 73.515 K.

pp*

lll

V^r; o PA

\ fa. ** ó,v,o«»*eS6ie' \

lii , 6 \ é 5 t a t D a 1

11 J

^ ^ ^ 'ij ’gaSS-SSB

— 9

Az osztrák áru kiviteli kedvezményei. Az

osztrák kormánynak a kivitel föl lendítésére irányuló programjának összeállítása során most készítette el a Francia-, Lengyel- és Németországgal folytatandó kereskedelmi tárgyalások anyagát is! Eme tárgyalások folyamáén Ausztria egyes termékei számára előnyvámokat fog igényelni. Hogy a tárgyalások ne nyúljanak túlságosan hosszúra, az osztrák kormány egyelőre csak tizenkét árufajta számára fog igényelni előnyvámokat. Franciaország, Németország és Lengyelország máris közölte az osztrák kormánnyal, hogy az előny- vámokról tárgyalni hajlandó. Kérdés azonban, hogy a többi állam milyen állást foglal el az előnyvámszerződéssel szemben.

Újabb olasz—német tárgyalások előtt? Ismeretes, hogy a Papen-kormány devizaren- deletei következtében Olaszország felmondta a német—olasz kliringegyezményt, ezenkívül egyéb retorziós intézkedésekkel válaszölt a német kormánynak az olasz áru behozatala megakadályozására kiadott intézkedéseire. Bár Németországnak — ugylátszik — elegeiddé devizakészlete van, mert Amerikában ál- lamppapirokat vásárol, az olasz kormány retorziós intézkedései mégis erősen sújtották a német exportipart s ma már nyilvánvaló, hogy a gazdasági harcban Németország feltétlenül rosszabbul járna, mint Olaszország. Berlini jelentések szerint a német kormánynak mind a két kereskedelmi delegációja a legközelebbi napokban Rómába utazik állitő- lag olyan utasításokkal, hogy az olasz—német gazdasági harcnak a kötendő egyezményekkel feltétlenül véget kell vetni annál is inkább, mert a további harc a két állam között politikai elhidegülést is előidézhetne.

Osztrák fa magyar kukoricáért? A Pesti Tőzsde jelentése szerint az osztrák—magyar kereskedelmi tárgyalások folyamán Ausztria állítólag azt javasolta, hogy egész kukorica- szükségletét Magyarországon szerzi be, ha Magyarország viszont megfelelő mennyiségű osztrák fát vesz át. Ausztria a múlt év folyamán mintegy 3 millió métermázsa kukoricát vett Jugoszláviában, Romániában és Argentínában.

de»^*CTn™^^ita.81e*8*8k?t^ Követség kezd€iménvfzéfl<lrVa kra8^dasa8‘..“°- ,|nc,óé- , „ r - nyez-e^ere s a morva mezogaz^atmorvanr S' iaütia'Ws támogatásával Nyuifi

cácri tor,.-' a ,zak'ln élmények és a mozögazda- 1 Ila;hatós támogatásával a közgazt^rmAiÁSZ°Ve ,s’e£ mindent elkövet a gyömölcs- Tr lZ remablfásának emelésére «mdá+ +QO Vg,°rk*kiv.itel a tavalyinak alig hari-t -, u )' Október elején fejeződött be a ‘ ,,‘i, eib 'Ouzervugorka kiviteli idény. Az im! i/-nT) deviza-korlátozásai ellenére Cseh- sz ovakiaból mintegy 200 vagon ugorkát sikeiu ^expoi talm éspedig 110 vagonnal Németor- sza°:oa, 80 vagonnal Ausztriába és 10 vagonnal mmaöa. Az export-ugorkát javaiéit Saaz— Komotau vidékéről, Délmorvaországból s Szlo- venszkorol szállították. Csehszlovákia leghíresebb ugorkatermő vidékén, Vsetaty környékén eziden a jég verte el az ugorkát s igy onnan nem sikerült semmit exportálni. Az idei nyers ugorkakiyit-el a tavalyinak alig harmadrészét teszi ki. Az említett mennyiségen kívül mintegy 2? vagon savanyított ugorkát is exportáltak. Ennek az árunak a kivitele azonban csak télen szokta elérni tetőfokát. A múlt idényben 500 vagon savanyított ugorkát exportált Csehszlovákia. c

A kamatláb leszállítása Szlovenszkón. A Li- dové Noviny jelenti: A szlovenszkói bankok

szövetsége most- folytat tárgyalásokat a kamatláb leszállításáról a prágai pénzügyi tanácstestület által megállapított irányelvek alapján. A prágai tanácskozásokon Szlovenszkó nem volt képviselve s ezért a szlovenszkói pénzintézetek most önállóan tárgyalnak. A tárgyalások nehezen haladnak, mert Szlovenszkón a kamatláb nincs fokozatosan megállapítva a különböző fajtájú pénzintézetek szerint, mint a történelmi országokban. Miután Szlovenszkón a betéti kamatlábat a közelmúltban csökkentették, ezért jelenleg a hitelkamatláb leszállítására helyezik a fősulyt.

Jövőre Prágában tartják a nemzetközi gya- poíipari kongresszust. Luganoban október 13. és 15-e között tartja ülését a nemzetközi gyapotipari szövetség elöljárósága, amely a jövő évben tartandó nemzetközi gyapotkongresszus programját állítja össze. Az elöljáróság ülésére a csehszlovákiai textilipar két képviselője utazott ki. A jövő évi gyapotkongresszust a jövő évben Prágában tartják.

Magyar dohány Franciaországba. A szolnoki tiszai kikötőben most- raknak be francia uszály- hajókra mintegy 100 vagon magyar dohányt s azt a Tiszán, Dunán, a Feketetengeren át szállítják Franciaországba. Egyes hirek szerint Franciaország még a folyamhajózás téli megszüntetése előtt további 250—300 vagon magyar dohányt vesz át.

A lengyel Nemzeti Bank legújabb kimutatása

szerint a lengyel devizakészlet julius végétől 4 millió zlotyval emelkedett s igy az arany- fedezet 41.81 százalékról 43.42 százalékra emelkedett.

Az angol vasutak válsága. Angolország négy legnagyobb vasúti társasága közös memorandumot adott ki, amelyben a munkabérek leszállításának engedélyezését követeli. A memorandum utal arra, hogy a bevételek csökkenése a társaságokat a munkakiadások csökkentésére kényszerítik, mert az összes kiadás kétharmadrészét a munkadijak teszi ki. A fizetések és munkabérek tavaly 102 millió font sterlinget tettek ki, mig a háború előtt ezen a elmen csak 47 millió’ font sterlinget kellett kiadni, vagyis az emelkedés 117 százalékos. Ezzel szemben a bevételek az 1929. évi 181 millió font sterlingről 1930-ban 171 millió s 1931-ben 157 millió font sterlingre csökkentek. Ez év első kilenc hónapjában°a műit évvel szemben további 10 millió font sterlinggel estek vissza. A memorandumban indítványozott fizetés- és munkabér leszállítás után a háború előtti szükségletnek a 78.százalékát, a munkaibérek pedig a 99 százalékát- tennék ki.