Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-30 / 248. (3061.) szám

1932 október 30, vasárnap. 't>ra:c;ai-Mag-Í'AT)-hirlm> „Nemzeti Egység Pártja11 Az egységes pért átszervezése Budapest, október 29. JeJenbeitte a Prágai Ma­gyar Hírlap budapesti raerfkeeztősege, hogy az egy­séges párt legutóbbi érteikeejleién egyhangú tellkie- seclésseil elfogadta Gömbös Gyula miniszterelnök ja/vafi!tutát a párt áteservezésére vouaíkozólag. E szerint a párt uij neve a következő: „Nemzeti Egy­ség Pártja, Keresztény Kisgazda-, Földműves- és Polgári Párt." A párt átszervezésével kapósé!®'Ibsu szetmélyi te­knőse tbein a következő változások történteik: Pártvezetőség: Bethlen István gróf. Mayer János, Ráday Gedeon girötf, Peelthy Pál, Rakovaaky Iván ée Kozma Jenő. Pártelnök: Sztramyavszky Sándor. Központi pártiiroda, ügyvezető főtitkánság: Mar­ton Béla főtitkár. Háznagy: Brendt Vilmos. Gazda: Takáoh Géza. Képviselőházi csoport: elnök: Ivády Béla, helyet­tes elnök: Tenvple Rezső, előadó: östör József. Pénzügyi bizottság: elnök: Kenéz Béla. előadó: Temesváry Imre. — Kerestoedeikni és ipajrá bizott­ság: elnök: Herrmana Miksa, előadó: Dezsóffy Auiról. — Földművelés ügyi bizottság: elnök: Mayer János, előadó: Marsohalil Ferenc. — Közgazdasági főbizottság: elnök: Búd János, előadó: őrffy Imre. — Kuiltuszbizerttság: elnök: Kormis Gyula, előadó: Szinyei-Merse Jenő. — Igazságügyi bizöltság: el­nök: Zeitvay Tiibor, előadó: östör József. — Hon­védelmi bizottság: elnök: Láng Bóldízsáir, előadó: Szilágyi Lajos. — Külügyi bizottság: elnök: W&lko Lajos, előadó: Lakatos Gyula. — Belügyi bizottság: elnök: SoitovsUky Béla, előadó: Fáy István. — Köz­jogi bizottság: elnök: Illés József, előadó: Ángyán Bók. — Propaganda- és pártsaervezésd b'zottság: elnök: Sztranyavszlky Sándor, a párt elnöké, he­lyettes elnökök: Bobory György és Csizmadia And­rás, előadó: Zsindely Ferenc. A bizottság tagjai a többi között: Payr Hugó. Petracsek Lajos, Lukács Béla, Krüger Aladár, Maday Gyula, Pintér László. Vay Miklós. A matyarség pártjai Seiiuliert fédert felöltél* Léva városbirájának Léva, október 29. (Saját tudósítónktól.) Az országos keresztényszocialista párt, a magyar nemzeti párt és a magyar nemzeti munkás és földimives párt lévai helyi szervezeteinek kép­viselőtestületi közös klubja csütörtökön este tartott ülésén a lévai városbirói tisztségre Schubert Tódor bankigazgatót, a keresztényszocialista párt listavezetőjét jelölte. Schubert Tódor neve magyar kulturális tevé­kenysége révén országosan ismert. Mint a vá­rosi tanács és a városi pénzügyi bizottság régi tagja alaposan ismeri szülővárosának közügyéit. Mivel személye a többi pártok előtt is eléggé rokonszenves, megválasztása valószínűnek látszik. A magyar nemzeti párt lévai körzeti elnöke, Kmoskó Béla dr., aki a lévai községi válasz­táson a párt listavezetője volt, nem tartja meg városi mandátumát. Kmoskó ugyanis egyúttal a járási képviselőtes­tületnek is tagja és a járási választmányban egyedül képviseli a magyar érdekeket, ezért ö in aga is. pártja is fontosabbnak tartja, hogy a járási funkcióját tartsa meg* Kmoskó ezért lemond városi mandátumáról, helyébe a válasz­tási listán sorrend szerint következő első pót­tag: idősebb Dóka Sándor kerül a rendes tagok sorába, a póttagsági funkciót pedig Vargha Ká­roly fogja ellátni. Tyler magyar népszövetségi megbízott elkészítette jelentését az 1932. év harmadik negyedéről A Jelentés szerint Magyarország gazdasági helyzete tovább romlott, úgyhogy az állami költ­ségvetés redukálandó - A gazdatársada.om vásáriéképessége 12 százalékkal csökkent Budapest, október 29. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) Tjler népszövetségi megbízott elkészítette az 1932. év júliusi, augusztusi és szeptember havi pénzügy helyzetéről szóló jelen rését. A jelentés megállapítja, hogy az év harma­dik negyedében Magyarország gazdasági helyzete továbbromlott, különösen mivel Ausztriával ez évnegyed­ben megszűnt a kereskedelmi szerződés, to­vábbá mivel a búzatermést igen erős rozsda­kár érié, az agrárárak továbbestek és a fon­tosat L ipái cikkek megdrágultak, úgyhogy a városi ét vidéki népesség vásárlóképessége csökkent. Az 15)31-—1932. költségvetési óv állami de­ficitje 160 millió pengő volt. A július 1-ével megkezdődött 1932—1933. év kö'fségvetésó- nek eddigi eredményei odamutatnak, hogy a költségvetés redukálandó, a legdraszti- kusabb intézkedéssel helyre kell ál ltán! az egyensúlyt az infláció elkerülése végett. Budapest székesfőváros költségvetési ter­vezete egyensúlyban van, összehgsonlitva azonban az 1913. évi költségvetéssel, a ki­adások erősebben emelkedtek, mint ahogy a szociális kiadások emelkedése ezt megindokolná­Budapest kiadásai ez idő alatt 66 százalék - kaj emelkedtek, szemben Paris 42 százalé­kos emelkedésével. A községi pótadó 1913- ban 33, 1931-bein 50 százatlék volt. A helyzet rosszabbodott a városok és a községek költ­ségvetésében is, de legfőképpen a várme­gyéik büdzséjében, amelyek bevételeik 50 százalékát fizetik a nyugdí­jasoknak, akiknek zöme az elcsatolt or­szágrészekről került Magyarországra. Kiterjed a jelentés a Magyar Nemzeti Bank devizagazdálkodására is és megállapítja a nemes valutabevételek jelentékeny csökke­nését Az említett időszakban erősen emel­kedett a leszámítolások összege. A gazdasági helyzetről szóló fejezetben a jelentés megemlékezik azokról a nehéz­ségekről, amelyeket az 1930 decemberé­ben megszűnt csehszlovák-magyar és az 1932 júliusában megszűnt osztrák-magyar kereskedelmi szerződés okozott. A gazdasági aktivitás csökkenését mutatja a vasúti személy-, teherforgalom, posta bevétele, valamint az általános termelés csökkenése. A kereskedelem hanyatlott és a nagykereskedel­mi index három ponttal csökkent a muU évhez képest. Az iparcikkek tulmagas árai fokozzák a mezőgazdaság súlyos helyzetét. A gazdatársadalom vásáriéképessége január­tól augusztusig 12 százalékkal csökkent. A nágybankok takarékbetétállománya 8 száza­lékkal csökkent, a tavalyelőtti évihez képest 22 százalékkal. A fizetésképtelenségek száma csökkent, ami azonban nem jelent javulást. Befejezésül megemlíti a jelentés, hogy Magyarországnak nyolc állammal van clea- ringegyezménye, nymodon a magyar kivitel háromnegyedrészben elhelyezhető. Clearmgegyézmény nélkül a magyar kivitel ezen államokkal szemben is megsziin.no. A niszinszkói éhínség az országos képviselőtestület előtt Az országos képviselőtestület elfogadta Siménfalvy és Jaczik indítványait tofjfe'srsiég is tiltakozik a bécsi egyeemi kilengései miatt Becs, október 29. Az elmúlt napok egyete­mi zavargásai alkalmából több lengyel diák is megsérült. A lengyel diákok a lengyel kö­vetségtől kérlek védelmet s valószínű, hogy a lengyel követ ugyanolyan diplomáciai lépé­s-eket tesz az osztrák kormánynál, mint tett az amerikai követ. Tegnap megjelent az osz­trák közoktatásügyi miniszternél a zsidó hit­község vezetője és panaszt emelt az antisze­mita kihágások ellen. A közoktatásügyi mi­niszter a leghatározottabb formában rosszal- ta a kilengéseket és megígérte, hogy egyikét napon belül föltétlenül rendet teremt az egye­temen. U és! tartott a 33-as bizottság Budapest, október 29. (Budapesti szerkesztő­ségünk telei önjeién lése.) A 33-as bizottság Ugrón Gábor elnökletével ma délelőtt ülést tartott. A bizottság rendelettervezetet fogadott ol, amely szerint a nemzeti bank engedélye nél­kül tilos értékpapíroknak, kaimat vagy oszta­lékszelvényeknek külföldiek javára való letét­be helyezét/ Uugvár, október 29. (Ruszinszkői szerkesz­tőségünktől.) A ruszinszkői országos képvi­selőtestület szerdán tartotta meg a tagok ké­relmére összehívott rendkívüli, úgynevezett inséggyülését, melyen Jeoh dr. országos alel- nök elnökölt. A gyűlésnek mindössze három program­pontja volt, melyből ,az, első az éhezők támo­gatásán aik hónapok, sőt évek óta vajúdó ügyét ölelte fel s amelynek tárgyalása dél­előtt 10 órától délután félhat óráig tartóit. Az ellenzéki szónokok rendkívül éléshangu kritikában részesítették a ruszinszkői rezsi­met. A szónokok egyike megállapította, hogy erzt a rendkívüli ülést azért kellett összehívni, mert az országos hivatal részéről komoly in­tézkedések nem történtek eddig az éhínség megszün telesére. Győző kommunista képviselőtestületi tag a vetőmagakcióról kimutatta, hogy a vetőmag nem a kisgazdáknak és földmű­velőknek, de a terményspekulánsoknak, a malmoknak és a nagybirtokosoknak jutott s ezek többszázezer koronát kerestek ezen a vámmentes behozatali „üzleten1*. A közmun­kákat nem úgy adták ki, hogy a munkanélkü­liek keresethez jussanak, hanem, hogy egyes morván túli nagyvállalkozók keressenek. Pél­dául a ruszinszkó országos székház palotájá­nak építésénél mindössze 40 ember dolgozik és ezt 400 munkanélküli nézi. Ez a negyven ember is akkordmunkát végez és nem keres meg naponta 10—14 koronánál többet. De a közmunkaügyi reíerálus szemet huny efölött s hagyja, hogy az idegen vállalkozó a munká­sokat kizsákmányolja. A tavasszal vála^tott inségbizottsóg is szó- bakerüi t. Ennek állandóan működnie kellene s ehelyett működése szünetel- Legutolsó ülé­se julius 17-én volt s azóta nem jött össze. Szóba került ismét a vetőmagpanama ügye, mely még máig is kivizsgálatlan. A kommu­nisták követelték ennek a kivizsgálását, hogy az inségbizottsóg kapjon betekintést e pana­ma aktáiba. Szerintük az országos hivatal szabotálja a vizsgálatot Majd Dejtikó Mihály Kurtyák-párti képvi­selőtestületi tag szólalt fel. Többek között el­mondotta, hogy Ujdávidházán feloszlatták a képviselőtestületet s kormánybiztost neveztek ki, akiről kiderült, hogy Lengyelországból ki­csempészett sertésekkel kereskedik, úgy hogy azokat hamis marhalevéllel adja tovább s e réven horribilis haszonra tesz szert. Ezenkí­vül szenet és fát tulajdonított el a községi vagyoniból s mindezt hiába jelentették a köz­ség lakosai írásban az országos hivatalnak, a oseb agrárpárti kormánybiztosnak a hajszála meg nem görbült, holott ezekért a deliktu- mokért minden más esetben börtön jár. Egy másik községben ugyancsak kormánybiztos van, aki egyutta] kocsmáros és hivatala a kocsmában van. — Rosich podheringi jegyző, aki az embe­rek befizetett adóját ellopta, ma is a helyén van — mondotta Demkó és még számos ese­tet sorolt fel a jegyző ténykedéseiből, majd .határozati javaslatét terjesztett elő és pedig a következő szöveggel: 1. A Verohovinán azonnal indittassék meg a közmunka, főként utak, hidak és iskolák épi- 1 lésével- 2. Beregszász, Perecseny, Verecke, Szolyva és ökörmező környékén háziipari tanfolyamok rendeztessenék. 3. Munkanélküli segélyt csak az kapjon, aki azért valami köz­munkát végez, kivéve a nőket és a beLeg családfentartókat. 4 Az összes kormánysegé­lyek egy kézbe fussanak össze ée ez az in- ségbizottsággal együtt intézze egész Ruszin­szkó segélyezését. 5. Az insógbizottság azon­nal lásson munkához, maradjon állandó per- manenciában s e hó végéig készítse el a jövő évi téli segélyezési programot. Jaczik Miklós országos keresztényszocialista- párti rámutatott arra. hogy amikor az ínsége­sek fölsegélyezésére nincs pénz, az a hir járja, hogy csupán egyetlen egyesület, a Munkácson székelő „Selsky Hospodár“ egy tételben 250 ezer korona szubvenciót kapott. Kérdést inté­zett az országos elnökhöz, hogy igaz-e ez? (igaz! Szerk.) Ugyancsak a „Selsky Hospodár" üzleteivel foglalkozott Győző képviselőtestületi tag, aki kimutatta, hogy ez a protekciós egye­sület volt a vetőmag főéárusitója és 120—123 koronás áron adta el a búzát, holott az eladási ár 109 korona volt. Az éhezők helyett ezt tö­mik 250 ezer koronás szubvencióval, holott köztudomású, hogy ez az egyesület nem egyéb, mint a cseh agrár párt fiókja. Stólán dr. kimutatta, hogy az erdőkincstár csak azért szüneteltette a faki termelést, mert 5 koronával többet akart kapni a fa köbméte­réért, de ezt a kereskedők nem adták meg. Nyolcmilliós erdőmunkáról volt itt szó, mely­ből 6 millió a nép között maradt volna és mindez 5 koronás árdifferencia miatt elma­radt. Siménfalvy Árpád dr. magyar nemzeti pár­ti szintén ecsetelte az óhinség okozta állapoto­kat és határozati javaslatot nyújtott be, mely- lyel csatlakozott a Demkó javaslatához. Simén­falvy dr. javaslata szerint az inségbizottság minden hónapban tartson ülést, minden hónapban tegyen jelentést ar­ról, hogy mennyi embert foglalkoztattak és mennyi pénzt adtak ki. Szerezze meg az országos hivatal a kormány hozzájárulását az inségakcjóhoz s minden hó­napban adjon összefoglaló jelentést az orszá­gos képviselőtestületnek. A délutáni ülésen a referensek ismertették az inségakció eddigi munkásságát s különösen Beszkid dr. kulturreferens, az akció vezetője, nyújtott be terjedelmes jelentést. Ezekkel szemben megállapítást nyert, hogy 80 ezer munkanélküli éhező van s ezek fölsegélyezésére Győző 5000 vagon ten­gerit, 1000—1000 vagon rozsot és búzát, vala­mint 2500 vagon burgonyát javasolt beszerezni. Azonkívül általános javaslatként fogadták el a 70 ezer iskolaköteles gyermek táplálására és felruházására 3 millió korona beállítását és 5 milliót a kisiparosok é& kiskereskedők fölsegé­lyezésére. Demkó Mihály és Siménfalvy Árpád dr. ja­vaslatait a képviselőtestület elfogadta., mig á kommunistákét túlnyomórészt elvetette. Slavik tanügyi referens ismertette az iskola*, építési tervezetet, amely szerint, csupán egy magyar iskola épülné, a többit ruszin falvak­ban építik föl. Az ínséget, enyhítendő, Siménfalvy Árpád dr. fölhívta az országos képviselet figyelmét a ro­mán megszállás okozta katonai károk megté­rítésének ügyére, mely még 14 év múlva sin­csen rendezve s a következő indítványt ter­jesztette élő: Az országos képviselőtestület fölir a kor­mányhoz, hógy helyezze hatályon kívül az 1931. évi 106. sí. kormányrendeletet és sürgő­sen hozzon az ügy végleges rendezésére hiva­tott uj rendeletet, amely szerint az összes köz­igazgatásilag megállapított kárpátaljai román- károk összege az egyes károsultaknak a járási hatóság által láttamozott nyugtájára, vagy a károkat igazoló járási hivatal bizonyítványá­nak fölmutatása mellett azonnal teljes összegé­ben fizettessék ki áz adóhivatalok által éspedig a kár okozása napjától számított ugyanoly ka­matokkal együtt, mint amily kamatokat az adó­hivatal az adóhátrálékok után fölszámít. Ter­mészetesen, ha a károsultnak adó-, vagy ille­téktartozása van, e tartozások összege a folyó­sított kárösszegből levonható. —* Könnyitsük meg a magyar főiskolások hely­zetét. A magyar kisebbségi sors súlyos volta foko­zottan nehezedik azokra a magyar ifjakra, akik távól a szülői otthontól az egyetemi városokban végzik tanulmányaikat, sokszor teljesen saját anyagi erejükre utalva. A magyar társadalom az egyetemi városokban létesített menzák ée ottho­nok fönntartásával segítségre siet a törekvő, szor­galmas, nélkülöző magyar ifjúságnak, mégis csak részben tud a helyzetükön könnyíteni. Sok főisko­lai hallgató akad, aki tanítással, irodai munkával szeretné létfönntartását biztosítani és amellett ta­nulmányait is elvégezni. Kérjük azon szülőket, akik gyermekeiket főiskolai hallgatókkal korre- petáltatni óhajtják és mindazon ügyvédeket, akik irodai alkalmazást tudnak nyújtani joghallgatók­nak, és kérjük mindazokat, akik bármiféle díja­zott foglalkozást tudnak adni főiskolai hallgatók­nak, hogy ezen szándékukat jelentsék be a pozso­nyi magyar diákotthon vezetőségének (Safarik-téir 4, I. ém- 6.) dobson Jenő tanár címére. BL B. 12. Ez a bárom jel már átment a köztudatba. Bristol Budapest 1 2. - P. - é p t ad naponta nagyón jó szobát elsőrangú ellátással. A vendég minden kényelmét megtalálja. Délután és este tánc A bárban intim hangulatos esték 7

Next

/
Thumbnails
Contents