Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-27 / 246. (3059.) szám

íaaa október 87, taütSrCft. rpi«<OTA\\G^mHTEffiSE> 9 SzmHÁzKönVvKaLTaRA. SgBgaPMMff^PHWP^gPI ___' -.......................... I || I lllT Eg yéniség Az irodalmi kollektívizmus vizözöne apa-! dóban van, az egész vonalon felbukkannak I az egyéniség Ararat-csucsai és a polgárinak kategorizált, a korral szemben nemtörődöm-1 séget mutató Írók igazolást nyenek. Thomas Mann például, aki 10 év óta irja József Egyip­tomban című nagy regényét, az ősi téma és a modern pszichológia írását, a kollektív irás ellenlábasát. André Gide és a francia neoka- tolikus irók a maguk százszázalékosan egyéni írásaival. Bernhard Shaw orosz útja és Sta- linnal való beszélgetése dacára szkeptikus individualista maradt és Gide, aki most ki­adott naplójában olvasói nagy meglepetésére Moszkvát magasztalja, mint művész az indi­vidualizmus hive. Annyit már tudunk, hogy két ötéves terv­nek meg kellett alkudnia: az orosz gazdasági tervnek és az irodalmi kollektivizmus célki­tűzéseinek. A fiatal orosz irók közt a szovjet­tanok emlőin nevelkedettek kétségtelenül gazdagították a világirodalmat, uj szemszög­ből figyelve embert és életmegnyilvánulást, de művészileg csak ott, ahol nem az ortodox marxizmus és leninizmus vezette a tollat, ha­nem uj pszichológiai és szociológiai felisme­réseknek az egyéniségekre való alkalmazása vált termékennyé és a szovjetvilágszemlélet retortájában transzformált, de változatlanul egyéninek megmaradt alakok nyertek mű­vészi megrögzítést. A kommunista kísérlet úgy adott uj mértéket és nézőszöget, mint minden nagy szociális megmozdulás, de az egyén megtartotta a maga zártságát, egyma­ga egy, pontosan a vér, az idegzet és 'az öröklött tulajdonságok által meghatározott világ: minden és mindenkori művészi alakí­tás egyetlen témája. A tömeg nem téma. Ma­rad a régi megállapítás, amely szerint a re­gény és a dráma csak kivágást adhat, részt, amely az egészre utal. Persze, ma még erős a politikai irodalom, különösen Németországban. Minden irás bal vagy jobb. De mig tiz éven át ez a politikai állásfoglalás tartalom volt és mint ilyent ér­tékelték, addig ma már csak keret: a tarta­lom kerete. A tartalom maga egyéniségek rajza. Egyes embereken mutatják az írók a kor nagy és legszélsőségesebb hatásait, sőt az elvont tanok is konkrét emberi formákba bujtatva jelentkeznek. Ezzel jár az irodalom javulása egyrészt, a könyvirók- és termelők előnyben számának apadása másrészt. Még mindig víz­özön, rengeteg könyv, mindenről szóló Írások, de az égbolt már tisztulni kezd. A kollekti­vista irodalom ugyanis a tudományos és filo­zófiai essayhöz oly közel állt, hogy bárki re­gényes formában terjeszthette „világmegvál­tását a mellényzsebben. Nem volt rá szük­ség, hogy emberek formálásán próbálják ki az alkotóerőt, amely amúgy is hiányzott és ezért burjánzott uton-utfélen a közkedvelt megállapítás, hogy egyénileg determinált lel­kiségekkel foglalkozni merőben polgári iro­dalmi erény, azaz felesleges, sőt degenerált tevékenység. (A kommunista pártember jól tudja, mért nem bízik az „intellektüet-ben: nem hisz annak, akinek fontos az egyéniség.) Most ott tartunk, hogy Goethe újra fölénk tornyosul — hiába volt a kollektivista ro­ham oly páratlanul vad és erőszakos. Ott tar­tunk, hogy Hauptmann, a rég „túlhaladott" iró ujult erővel tör elő, nem azért, mert het­venedik születésnapját ünnepük, hanem mert vitalitásán megtört az átmenetinek bizonyult művészi kollektivizmus és a hetvenedik szü­letésnap reneszánsz. Az ember önmagának még mindig legnagyobb problémája és csak önmagán át tudja szimbolikusan szemléltetni azt, ami minden művészet lényege és célja. Az ember önmagától nem tudott szabadulni még akkor sem, amikor a kollektivumot oly kizárólagos hatalommal ruházta fel, mint ed­dig az uralkodókat. Túl vagyunk a nagy ro­hamon és az utána következő már csak is­métlés, tehát gyengébb formája az eredetinek. A lelkek polárisán ellentétes volta a pilla­natnyi fegyverszünetet arra használja fel, hogy az egyéniség felfoghatatlan miszté­riumát tolja az érdeklődés és a formálás elő­terébe. Erőre és újra lábra kapott az Én és a kcréje lerakódó művészi rétegek. A szaba­don és szent céltalansággal formált irodalmi alak nem szolgálja egy oktrojált világszem­lélet tézisének a propagálását. Önmagáért van, öncél, amelyben úgy van belezárva a világszemlélet, mint az életrekeltő szent mon­dás a Gélemben. A görög szokrateszelőtti bölcsnek volt igaza: Minden dolgok mértéke az ember. És hozzátehetjük: sőt még a kollek­tivizmusé is. Irodalom és művészet ezért pa­rancsolt önmagának megállást és indult visz- szafelé: Goethe felé, az egyéniség felé. Neubauer Pál. Budapesti hangversenyek Budapest, október 26. Basilides Mária a magyar konoortpódium ■egyik büszkesége. Énekművészébe azon ér­tékeink köziül való, amelyre valóban osaik a klasszikus jelző illii'k. Csodálatos, hogy ea a mély aeszo-nyi lélek mily nemesen, egyszerű eszközökkel épit; minden szava, gesztusa szive mélyéiből tör fel ösztönös erővel, egy harmonikus egyéniség tiszta kifejezésmód­jaival. Külső dekoratív elemeket nem vesz segítségül, mert nincs rá szüksége. Nem a görögtüze^ feleicomázoit előadással akarja hallgatóit elragadni, hanem a hang és szó mámoros egymásbafullasztásával, azzal az igazi muzsikával, amelyet csak a Múzsa ke­gyeltjei nyújthatnak. Basilides Mária a mu­zsikának felszenteli papnője, aki szent ko­molysággal és áhítattal nyúl minden művé­szi alkotásihoz és ennek bensőjében élő ké­pét vetíti ki a mű szellemében való teljes felo'lvadás eredményeként. Sclmmannjában a mélytüzű lírikust magát halljuk, nem őt, aki szerényen a háttérbe vonul ihletett tol­mácsolásával- Lehet-e a holdas éjszaka ezüstös fényét, vagy a tavaszi boldogság, hó­di tó illatát megkaípóbbau elénk varázsolni? (Mondnacht, Friihlingsnaobt.) így fogantak meg e dalok alkotójuk szivében! Beethoven A reményhez c. dala volt az est nagyszabá­sú bevezetése s Brahms Négy komoly éne­ke, ez a megrázó, döbbenetes erejű hattyú­dal a halál misztikumával, a műsor első ré­szének fináléja. Basilides Máriának való művészi feladatok, amelyek megoldásában a muzsika kifejezésénél is nagyobbra nőtt az előadás drámaisága. Egy sorozat Coraeiius- és Mendelssohn-dal következett még a mű­sor másik felében. Mindannyi élmény, töké­letes és felejthetetlen. A művésznő hangja lágyabb, hajlékonyabb volt, mint valaha- Frázisait nem egyedül a muzsikus ízlés, ha­nem a meleg aeszonysziv formálja, hajtja- Telt ház ünnepelte Basilidest és ideálisan megértő kísérőjét, dr. Herz Ottót. Egy rádíókonoert után a budaipesti főis­kola nagytermében mutatkozott be a zágrá­bi vonósnégyes. A pompásan kiegyenlitett és jól fegyelmezett együttessel értékes is­meretségre tettünk szert, de ennél is be­csesebb az az uj délszláv muzsika, amely­nek léükeő propagálói. Az európai hamgver- eemyzenének friss hajtása a különböző szláv fajok erőteljes, szindus zeméköltészete, mely a népi muzsikában gyökerezik. A szlávoe melankóliáju tételeknél eredetibbeknek ta­láltuk a dudásáéra basszusokon nyugvó, szilaj tánckompoziciókat. A hallott kvartet­tek szerzői mesterei a zenei tételnek, a ka­marazene finomságaira beállított egyénisé­gük és kultúrájuk első hallásra nyilvánvaló- A nyugati zene technikájával legjobban fel­vértezettnek látszik Papandopulo-Pecic Bo­risz, akinek erőteljes faji szellemű muzsiká­ja csak úgy ontja az izes motívumokat: a gazdag rubatójeUegü lassú tételben és a szellemesen hangszerelt Marciéban- Érde­kes, hogy ez a bolgár származású művész inkább összeforrt a szerb föld zenéjével, mint a tiszta jugoszlávok. • SUvenski Josip II. négyese egyénietlen, zavaros, hangzás­ban is sokszor problématikus. Inkább tu­dást árul el, mint invenciót. Baranovic-nak, a zágrábi opera igazgatójának rövidre sza­bott költői Andantéja után Skerjanc Lucijam Burleiseája, majd Odak Krsto vonósnégyese következett. Utóbbi mű ismét izeit tőt ad a szerb kólókból, amelyeket hatásosan ülte­tett át a szerző a müzeinébe. A zágrábiak bemutatkozása őszinte sikert aratott; a dél­szláv muzsika hallott darabjait pedig a ka­marazenei rodalom uj értékeiként jegyez­hetjük fel- Sauerwald Géza. (*) László FxiJöp elkészült a canterbtiry-i érsek portréjával. Londoniból jelentilk: Az angol lapok is­mét innak László Fülöpröl, a világhírű magyar festőművészről. László Fülöp most fejezte be Can- terbury érsekének portréját. A nagy magyar festő­művésznek ezt a művét is az érseki palota nagy tanácskozóterm ében helyezik el, amelynek arckép - csarnokában ez lesz a negyedük Lászió-tfestmény. (*) Nagyértékü Goya-képeket fedeztek fel egy spanyol kolostorban. Madridból jelentik: Az Es- quirial kolostorban két rendű Ívül értékes fest­ményt fedeztek fel A szakértők megállapították, hogy két híres Goya-portréról van szó. Az egyik festmény IV. Károly királyt ábrázolja, a másik pe­dig Mária Lujzát. A festmények értékét 3 millió pesetára becsülik. Tartós ondueálásf, hajfeslést, !iak ^speciális «akiizletbeD végzik a egjobban és a les- megbízhatóbban Tlyen régi közismert szaküzem Béres MihéBy hölgy fodrász és kozmetikai üzlete Kassa, ö-u 85 (.Andróssy-paiota Szolid árak.' A Prohászha Kör egy évi munkája Prága, október 26. A prágai Próbáézka Kör múlt évi munkája jelentékeny előrehaladást mutat a lánglelkü püspök eszméi ée célkitűzései felé- Az eredeti célkitűzés szerint a munkaprog­ram kettőé volt: belső ée külső. A belső mun­ka a tisztább és magasabb nívójú társadalom- ezeanlélet kialakítására irányult a szociális kér­dés elméleti és gyakorlati tanulmányozása s a vallásos szellem elmélyítése által. Az elméleti tanulmányozást jelentették a szombat esténként megtartott vitagyülések. A via anyagát mindig egy-egy előadás adta. Az előadások ezek voltak: Zombory György: A szocializmus fejlődése, Kossányi József: A falu, ankét a nevelésről három előadással kapcsolat­ban: 1. Csávossy páter tanulmánya a Remim Novarum szerepéről a nevelésben, 2. Szloven- szkó elemi és középiskoláinak nevelési metó­dusa, 3. Csank István: Szociális nevelés. Fon­tosabbak voltak még: Vall Rózsa: A nő szo­ciális problémái, Sztranyovszky György: A ka­tolikus akció, Nagy Barna: A mai magyar tár­sadalom, Sinkó Ferenc: A paraszt és a kato­likus akció, s ennek folytatásaként taggyűlés a falujárás programjának megállapítására; — Czvank László sorozatos előadásai a szocializ­musról (1. Az ókor, 2. Utópisták, 3. Marx.) P. K. Pacifik: Krisztus csodatételei, Sinkó Fe­renc: A polgári társadalom pszihológiai alap­jai. A társadalmi kérdés gyakorlati tanulmányo­zását célozta a periférialátogatás. P. Urbán, ferencrendi főnök útmutatásával kisebb-na- gyobb csoportok jártak hetenként a prágai nyomortanyákra. Itt kell megemlíteni azt a munkát is, amit a kör a periférián tengődő ma­gyar munkások érdekében végzett; ebédakció, mhakiosztás, vasúti jegyek szerzése stb által. A vallásos élet elmélyítésére szolgált a li­turgikus mozgalom, amely a magyar diákmisén indult meg. Meglátogatták ezidén a kört Groechmidt Gé­za dr. szenátor, Schalkház Sára szociális nővér, mindenek előtt Pfeiffer Miklós kanonok, aki több előadást tartott. A műit év novemberé­ben a kör Árpádházi szent Erzsébet emlékére ünnepet rendezett. A külső munka a szlovenszkói városok Pro- hászka köreinek megszervezésére irányult. (Érsekújvár, Losonc, Komárom.) A múlt év leg­jelentősebb eredménye volt az „Uj Élet“ meg­indítása. A lap ma már külföldi vélemények szerint is európai nívót ért el. Junius végén volt az érsek újvári katolikus szociális kurzus, ahol a kör is jelentős mértékben részt vett (Részletes beszámoló az Uj Élet októberi szá­mában.) Ez óv elején résztvett a kör a prágai nemzetközi kát filozófiai konferencián, ahol a kör alelnöke latin beszédben üdvözölte az egy­begyűlteket Okt 20-án tartotta az egyesület tisztújító közgyűlését, ahol az uj tisztikar a következő módon alakult meg: elnök: Czvank László, alelnök: Schleicher Imre, titkár: Bran- na József, kulturreferens: Sinkó Ferenc, jegy­zők: Tompa Magda, Littman Mária, pénztáros: Dombrovszki János, ellenőrök: Mikus Márton, Spalek Lóránt, könyvtárosok: Kovács Gyula, Csank István, választmányi tagok:. Fényes István, Virág István, Török Ferenc, Csongrády Béla, Szabó Endre, Sztranyovszky György, Kirehnoff Márton. A választás után az elnök körvonalazta az uj iskolai év munkaprogram­ját: harc a szélesebbkörü katolikus megmoz­dulásért, melyhez első lépés volna a katolikus fiatalság megszervezése. Részletesen kifejtette a kör kötelességeit a kisebbségi magyarsággal szemben: az ifjú katolicizmus részletmunkát vállal magára, mint ahogy minden megmozdu­lás csak részletmunkát vállalhat. Épp azért visszautaeitja azt a vádat, hogy a fiatal kato­likusok bármit ,kisajátítanának" maguknak. Sze­rény munkájában mindenkinek kezet nyújt, aki a kisebbségért dolgozik. (•) Lloyd George nem óhajtja magát színpadon látni. Londoniból jelentik: Az angol független szin- házklub a londoni Kimgsway Theatenben zártkörű előadásiban bemutatta Emiiíl Ludwig Verse illés cimü drámáját, amelyet Angliában a cenzúra tilalma miatt nem szabad nyilvánosam előadni. Komdear- jevsky rendezése a realizmus csodáit produkálta, amint azt a konferencia több egykori résztvevője megállapította, akik végignézték az előadást. Kü­lönösen feltűnt éietihiü maszkjával Glememceau, Wiilsom és Lloyd George megszemélyesítője. Az igazi Lloyd George, akit a szerző meghívott a be­mutatóra, nem fogadta el a meghívást, hivatkozva arra, hogy a darab őt túlságosam közekéi érinti. (•) Eisenstein már nem készít propaganda-filmet. Eisenstein, a híres orosz filmrendező abbahagyta a politikai propaganda-filmek gyár Sását. Most egy vígjátékot készít. Az orosz nyelvű példányon kívül franciául, angolul és németül is elkészítik a filmet. AZ IVÁN-TÁRSULAT MŰSORA ROZSNYÓN: Csütörtök: Csókos huszárok. (Operett.) A Kát. Le­gényegyletben. Péntek délelőtt: örvény. (Dráma.) Disaelőadás. délután: Tűzmadár. (Szinimü.) este: Havai rózsája. (Operettujdonság.) Szombat: Havai rózsája. Vasárnap délután: Maya. (Operett.) este; Havai rózsája. Hétfő: Aranyfüst. (Vigjátékujdonság.) SzoUobirtokosok és borkereskedők ' figyelmébe. 3000 hl uj borosliordó eladó 20 litertől 5000 titeng l-rendit hasított j tölgyiából kézileg készítve, azonnali jj szállításra, úgyszintén e szakmába vágó | mindennemű szüretelő edények. Pinceberendezésekei elválla• ( 9 lünk, árjegyzéket kívánatra küld. Sztreha Sndrsés^Fia kádármester SKunkács ÉRozoiegooo 54 ______________________________________J­(* *) Az Iván-társulat első hete Rozsnyón. Rozc- nyói tudósítónk jelenti: Az Iván-társulat első he­tének mérlege minden jóigyekezet dacára kétség­beejtő eredményt mutat. Ha a nagyszerű primadon­nának: Kondor Ibolyának felléptével hirdetett opo- rettelöadásoik nem javították volna meg a forgal­mat, úgy a számadás egyenesen katasztrofális len ne. Még így is csak a Kondor Ibolya bucsufellép- tével kitűzött „Érik a buzakalász" előadása volt az egyetlen, melynek kasszája az aznapi rezsit íe dezte. A többi előadások kivétel nélkül deficittel zártak, volt prózai este, melynek összbevétele: 150 korona, még a napi villanyszámlát sem fedezte. A közvéleményt végzetes balhitek befolyásolják: a közönség zöme főként a hétvégi, szombat-vasárna­pi előadásokra megy el. Ezeken az előadásokon a nézőtér ugy-ahogy megtelik a hétvégi szórakozási keresőkkel s ilyenkor mindenfelől halljuk a meg­jegyzéseket: „No a színészek igazán meg lehetnek elégedve, milyen jól megy nekik!" Feledik azon­ban, hogy a társulat napi 3.500 koronás rezsivel dolgozik s a hétközi esték üres széksorai egyre jobban beleássák az elviselhetetlen deficitbe, im - lyen a legjobb szándéknak is előbb-utóbb teljes zá: tonyra kell futnia. Azelőtt a kassai szezon hozta rendbe valamelyest a felborulással fenyegető mér leget, idén onnan is minimális eredményekkel jöi- tek el színészeink s igy valóban csak heroikus erőfeszítéssel tudnak dolgozni és tovább is válto­zatlanul a régi magas, abszolút művészi színvona­lat fenntartai. Megszoktuk már, de reális számítás sál mindig vegyük tekintetbe azt is, hogy Ivá­noknál a színpad mindég stílusos, ha kell: lát­ványos és vannak díszleteik, melyekkel főváro - színpadokat is vernek. A „Hawai rózsá“-ját Kassán olyan diszletezéssel adták, mely fővárosi szakértői: véleménye szerint a pestit is felülmúlta. A nagy áldozatok árán szerződtetett primadonna: Kondor Ibolya minden fellépése művészi szenzáció szám­ba ment. Csengő hangja, temperamentumos játéka pompás táncai, széles skálájú megjátszásai és ra­gyogó toalettjei felejthetetlenek maradnak. Lipcse: engagement-ja miatt a rozsnyói közönségtől már elbúcsúzott, utóda Kovács Kató, a rozsnyói közön­ség előtt már jól ismert primadonna lesz. — A múlt 'héten lejátszott darabok sorából — az op rettek színes, lendületes, tökéletes összhatást nyúj­tó előadásai mellett — kiemeljük az „Egy kis sen­ki" pénteki előadását, melyben Szendrey Júlia, a társulat uj naivája mutatkozott be nagy sikerre . Törékeny, finom alakja kiválóan illett a szerephez, játékában sok a szín, élet, megfigyelés, bájos köz vétlenség. Székelyhidy Adrienné az intrikus Kádá r kisasszony szerepében nyújtott felülmulhatatlanul tökéletes alakítást. Turóczy, Vágó, Némethy, Irá­nyi a megszokott rutinnal látták el szerepeiket. Szigethy Irén szakadatlan derűt keltő Jozefán méltó pandánt kapott Farkas Pál szatirikus őre : Jácintjában. A kos-szerelmes Ultik Pál maszkjában Szakáts Zoltán fokozta eddigi sikereit, a „Tűzma­dár" súlyos rendőrtanácsos szerepe után ebben egész más érzelemkörben, de megkapó életteljftő­séggel játszott, igen rokonszenves művészi esz­közökkel. A társulat benne valóban értékes erőt nyert. — A magyar színház látogatói minden eset­ben kellemes, élvezetes estéket töltenek a város­házán; hogy ez a látogatás nagyobb legyen s a társulatot legalább kevesebb deficit elé vigye, ezért fokozott áldozatkészségre és kulturális felelősség­érzetre kell appellálnunk. A társulat a nehézségek dacára is változatlan kedvvel és odaadással dol­gozik, egymás után készül a legfrissebb újdonsá­gok bemutatására, hogy a közönségnek minél töb­bet nyújthasson. Reméljük, fáradozásuk nem lesz hiábavaló. A RUSZINSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA UNGVAROTT: Csütörtökön mimes előadás. Péntek: Csók a tükör előtt. (Fodor László izgal­masan érdekes drámája.) Szombat: Csók a tükör előtt. Vasárnap délután: Giilbaba. Vasárnap este: A moholy országa. (Szűcs László, a budapesti operaház tagjának vendégjátéka.) Hétfő: A mosoly országa. Kedd: A mosoly országa. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA ÉRSEKUJVÁRÜTT: Csütörtök: Külváros. Péntek: A cigány. Szombat: Ünnepi előadás. Vasárnap délután: Őfelsége frakkja. Vasárnap este: Pusztai szél. Hétfő: Mikor a kislányból nagylány lesz. Nov. 1-ón. kedden délután: A molnár és gyermeke, j Nov. l én, kedden este: A molnár és gyermeke.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents