Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)
1932-10-25 / 244. (3057.) szám
6 ^MCa-MAGÍAR-HIMúS© 19&2 október 25, kedd. Egy elsodort falu Irta: SZÓMÉATHY VIKTOR Ujebb rosszabbodás állott be Gaal Gaszton állapotában Vázsonyi János demokrata képviseld is su'yos beteg Budapest, október 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Balatonboglárról érkezett jelentés szerint Gaál Gaszton állapota változatlanul aggasztó. Hétfőn hajnalban erős szivmüködési zavarok léptek fel. Betegágyánál állandóan orvosok tartózkodnak. A délután kiadott jelentés szerint Gaál Gaszton állapotában újabb visszaesés állott be. Erőbeli állapota nagyon hanyatlott, a táplálékfelvétel teljesen szünetel. Egy másik ellenzéki politikus, Vázsonyi János demokrata párti képviselő is súlyosan megbetegedett. Már Gömbös miniszterelnök bemutatkozására is betegen ment a parlamentbe és előzőleg injekciókat kapott. Péntekre széruminiérgezés tünetei is mutatkoztak nála és ez a betegségét súlyosan komplikálta. Paraszibongresszus Szófiában Szófia, október 24. A szófiai stadionban vasárnap tizenötezer delegátus jelenlétében megnyitották a huszonegyedik parasztkongresz- szust. A megnyitó beszédet Dimov külügyminiszter és Gicsev mondotta. Atanazov és Szto- janov exminiszterek szélső baloldali radikális hívei megkísérelték, hogy megzavarják akon- resszust, de törekvésük nem sikerült. Mint ismeretes, Atanazov és Sztojanov miniszterek a közelmúltban megkísérelték, hogy vissztérjenek jugoszláviai emigrációjukból Bulgáriába, de a határról visszatoloncolíák őket Jugoszláviába. Ss¥ém moratórium a tengeri fegyverkezésben Tokio, október 24. A külügyiminisztérium •följogosította a népszövetségnél akkreditált japán delegátust, hogy fogadja el a tengeri fegyverkezés újabb egyéves moratóriumára irányuló angol—amerikai tervet. Ha Olaszország is beleegyezik, akkor a tengeri nagyhatalmak 1933-ban sem építenek újabb hadihajót és flottaprogramjuk megvalósítását újabb egy évvel kitolják. Tümeges kivégzések Lengyelországban Varsó, október 24. Lengyelorsz-ágban egyre több halálos ítéletet hoznak: a kémek ellen. Az elmúlt héten két katonát Ítéltek halálra és végeztek ki a Szovjetoroszország javára végzett kémkedésért, most pedig Rovno volhiniai városban a rögtönitelő bíróság négy ukrán nemzetiségű lengyel állampolgárt egy orosz kém Szer vezet támogatásáért ugyancsak kötél általi halálra itclt. Az Ítéletet ma hajnalban végrehajtották. Danzig és Varsó között egy másik nagy kémkedési affér játszódott le. Egy Teplicki nevű karmestert, akinek danzigi állampolgársága van, a varsói statáriális bíróság tegnap tizenötévi {egyházra Ítélt az egyik szomszédos állam javára történt kémkedésért. Varsóban Teplicki karmester ügyével kapcsolatban számos más egyént is letartóztattak. úgy hogy a statáriális bíróságnak a közeljövőben újból dolga akad. Félmilliós csalás ügyében nyomoznék Kassán Kassa, október 24. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Nagyszabású ügyben folytatnak napok óta nyomozást a kassai bűnügyi hatóságok. Az ügy középpontjában félmilliós csalás áll, amit állítólag a közelmúltban egy borüzlettel kapcsolatban követtek el. A hatóságok minden fölvilágositást megtagadnak az ügyről, azonban értesülésünk szerint állítólag egy nagymihályi pénzintézet és egy Zim- mermann nevii abaujszántói borkereskedő az ügy szereplői. A nyomozás folyik és valószinü, hogy rövidesen érdekfeszitő fejleményekre van kilátás. — Uj szlovák hetilap. Trenc&énbá'noín független kultúrál is, társadalmi és gazdasági hetilap jelent meg „Báuiovsfcó Novimy“ címen. A lap felelős szerkesztője és kiadója Andrej Motoskia. Az első számban a felelős szerkeszd bejelenti, hogy a lap a vidék kulturális, gazdasági és társadalmi kérdéseivel fog foglalkozni. Cikkírói közé tartozik TÍ6© József dr. volt szlovák néppárti miniszter is. — A pozsonyi Ágnes-Kör katolikus intelligens urileányok köre, amely 15 éves kulturális és szociális működése során évente karácsonyi gyermekfelruházó ünnepélyt rendez, ez évben is hü marad szokásához. Ezért a sajtó utján kéri a titkár (mint az alapítók egyike) az egyesület tagjait és nemeslelkü jóakaróit, hogy adományaikat a pénztáros címére (Körte Irma, Bratislava-Pozsony, Vadász-sor 20. sz.) szíveskedjenek eljuttatni. — A Prágai Prohászka-Kör minden nap délelőtt fél 12-től fél 1-ig információkkal szolgái bármely egyetemi hallgató részére a Magyar Menza helyiségében. Nám. Petra Osvo- bodilele. í Szimő, oktőbeT hava. Igazán nincs messze Komárom városától a , vágparti Szimő község, mégis valóságos kirándulás-számba megy, ha az odavezető útra rászánja magát az ember. A lassujáratu gutái mo- ' toTOsvonat Guta végállomásig csak eldöcög, onnan azonban már a szimői gazda társad alom derék fórfiaira vár a feladat, hogy a nevezetes községbe fuvarozzák be az embert. Guta ég Negyed között megszűnik minden modern közlekedési lehetőség, téli időben még autóval sean közelíthető meg, sem Kamocsa, sem. Simő s ezek a falvak magukra hagyatva élik azt a sajátos életet, amit a délszlovenszkói Kisalföld vegetatív életének nevezünk. * Már ismerem az efajta vidéket s tudom, hogy kocsisam az utat fogja szidni, ami nyáron fülig érő por, télen nyakig érő sár s ezek a jó emberek minden városi utastól azt remélik, hogy jön valaki, aki az útjukat megigazittatja. Hatalmas községek vannak itt elzárva a közlekedéstől. Guta és Negyed között hiába sürgették évek óta a vasutat, azt meg nem csinálják 6 a villanypóznák mentén vezetendő országut- tal is csak a reményeket ajzották föl: tavasz- szal mindig az országút helyét méricskélték a mérnökök, a munkálatokat azonban mindimáig nem kezdték meg. Bánatos, sik táj ez: tanyák tarkítják a horizontot, néhány táviróvezeték s az ármentesitő társulatok töltései. Az őszi vetéseket meg sem merték kezdeni a szárazság miatt, kukoricagó- rékat halmoztak hatalmas csomókba. Különös változatosság nincs ezekben a tájakban, niegye- nagyságnyira egyforma itt minden, csak a templomtornyon változik a disz: hol kereszt, hol csillag... Ha szép épület terpeszkedik az ut mentén, az biztosan szlovák „kisebbségi" tanyai iskola. Annál kevesebb uj magyar iskolát lát az utas- ember azonban ezen a vidéken. Kamocsán végre most épül egy uj iskola, magyar gyerekek számára. Az elhanyagolt fala — Bizony, igaz, hogy a mi falvainaba csak a végrehajtók meg a kommunista agitátorok járnak, — mondja egy ismerős gazdaember a szimői határban. Ezért is jöttem főleg. Kiváncsi vagyok, hogyan fest egy magyar falu, amely nevezetes arról, hogy lakosainak legnagyobb része a kommunizmusban keresi életének megoldását Miért? Erre is meg van a magyarázat. Szimő község lakosságához mérten túl kevés a földbirtok. A hatalmasabb Guta és a még szorgalmasabb negyedi nép szívósan terjeszkedik mindenfelé. Ezek az emberek földért élnek, földért balnak, egyik falu elhalássza a másik elől a földet, dolgoznak inukszakadtáig, gyűjtenek s számos birtokon már a telepesek helyét is elfoglalták. Magyarok harca egymás között a talpalattnyi földért! A csendben szívós küzdelem folyik közöttük, láthatatlan és vér nélküli harc: harc egymással, a bankokkal, a végrehajtóval, a föl- desurral, mindenkivel, ez egész világgal, mert több az ember, mint a birtok. Kamocsán még csak rendben volna a dolog: református falu, módos község s az egyke fogta uralma alá, a birtok nem oszlik. De ez a szegény szimői zsellérnép egyike a legszaporábbaknak: hat-kilenc gyerek nem ritka náluk, földjük nincs, ha volt, úgy szétfoszlott a birtok, hogy „nyakkendő-földeknek" nevezik az egyes földcsíkokat. Negyven-ötven holdas módos gazda kevés van, azokat pedig ujjúinkon meg lehet számolni, akiknek a bankokkal, adó- ságokkal ne volna baja. Pedig szorgalmasak, nagyon szorgalmasak. Mint kubikos munkás: a szimői ember nagyon keresett volt. Mint aratót, szívesen vitték uradalmakba. De, mig háború előtt állandóan akadt kubikos munkájuk: most még az ígért útépítés és csatorna-ásás sem kecsegtet keresettel, a békebeli 200 pár arató helyett idén alig negyven-ötven talált foglalkoztatást. A primási és a Károlyi-birtok parcellázásával a nagy uradalmakban nincs többé munkaalkalom, a kisbirtokosok pedig maguk dolgoznak. A földbirtokreform eredménye: a nagy tömegek föld és munka nélkül maradtak. Tgy aztán nem csoda, ha belekerültek a kommunizmusba, . „Práci cseszi, — dicsértesséh !** A falu fogékony. Különösen, ha valaki jobb sorsot ígér nekik, szívesen s fenntartás nélkül fogadják. A szimői vörösházban már a gyermekeket is „vörösségre" tanítják, s most már divat a fiatalok között ez a köszöntés: — „Práci cseszt!" — üdvözlet a munkának! így köszön a magyar falu. De a régi szokás ie él még s a kettőnek keveredéséből furcsa köszönésmódok fogannak: — Práci cseszt, — billenti meg a kalapját a köszönő s utána hozzáteszi: Dicsértessék az Ur- jézus. (, Még a lányok is így köszönnek. Díváit ez is, aminthogy a legszegényebb nép is hódol a finom öltözködés divatjának. Az iskolában azonban nem hajlandók irkát venni s megtörténik, hogy a tanítóság maga látja el tanszerekkel a gyermekeket. Ez persze, nemcsak a „flanc" terhére Íródik. Legtöbbször valóban nincs pénz, hiszen egy nyolcgyermekes családapa honnan is vegyen nyolc irkát, nyolc ceruzát, nyolc könyvet, ha nincs keresete. Amellett szapora faj: hatszáz iskolásgyermeke van. Az idei születések száma már hatvan. Akármennyire is bővítik a tanítók számát, mind kevés. Megfelelő iskolaépület nincs és megtörténik, hogy egy tanító naponta százötven—százhatvan gyerekkel kénytelen kínlódni. Hogyan történhetik itt vájjon eredményes tanítás? A felekezet s a község között is állandó a vita az iskolák építése s a tanítói javadalmazások miatt. Mozaikok a faluból Az első iskolai osztályban 2 régi, 2 uj tankönyv van. A többi az iskoláé. Még fonnak, szőnek., A szimői takácsok híresek voltak. Még most is működik hét takács. A nők télen olcsó bundában járnak. Erre pénznek telnie kell. Két esztendővel ezelőtt a kommunisták fapuskás gyermekcsapattal egzeciroztattak. Az egész falu egymásnak „kezese", vagyoniig. A tanítóság, nagyrészt a magáéból, tejakciót indított az iskolásgyerekek számára. Később egyenesen követelték ezt az ajándékot. Magyar viselet, egyéni kézimunka itt nincs Elszegényedett a falu, pedig mennyi kedv van •benne a dolgozásra! A Gazdadalárda fehér kis szobája Egy kis. de lelkes csapatot szervezett meg a nemrég idekerült s agilis fiatal tanító, Benkó Iván. Huszonötén vannak, kedves kis szobát béreltek maguknak s most ott rendeznek a maguk számára „kulturesteket", mint a szimői gazdadalárda estjeit. Újságjaik is vannak, társasjátékaik. Nóhányan a faluban szokásos gán- csoskodástól megijedve visszaléptek, de a többiek vidáman összetartanak. Ha a SZMKE-t sikerül itt megszervezni, ez lesz az alapja. Vasárnap este itt beszélgettünk el az emberekkel. Vannak itt fiatalok, öregebbek. Szeretettel közelednek egymáshoz, tanulni, művelődni akarnak s a szándékuk is olyan tiszta, mint a kis 6zoba, ahol össze-összejönnek. Itt beszélgetünk el Nagy Gy. Ferenc urammal, aki szép verseket ir és nótákat is szerzett hozzá, — most tehát „helyszínén" láthatom, hogyan terem a magyar falusi nóta. Supena uram pedig régi ismerősünk, ő is költő, egyelőre azonban a mezei munkával van elfoglalva, a versirási hónapok csak most következnek megint. Szabályosan van ez beosztva! Értelmes, derék gazda ember ék, figyelő szemmel nézik a világot. — Huncut embernek is kell lenni, hogy zavarja a világot. Ha mindenki jó ember volna, elaludna a világ! — fogta egyikük csomóra a beszélgetések lényegét, míg valaki az egyik sarokban el nem búsulta magát, mondván: — Nincs a magyarban egyöntetülegi szeretet. Pedig az összefogás olyan jellem, amely egy emberi nemzet közül nehezen kapható! Szószerint írtam le a súlyos mondásokat, Aztán ebben is maradtunk, hogy a magyar ember nem tud egyöntetülegi maradni. Melyen felette elbusulánk .. .Az egyöntetülegi szeretet megcáioiása Erről a témáról valahogy átsiklottunk azr íán a bicskátok szokására. Mit 'tagadjuk, nemcsak Guta, hanem Szimő is nevezetes volt arról, hogy a magyar virtus itt sokszor a késben találta megoldását. A csendőr ségi statisztikát Szimő igen emelte. Ebben a faluban még ma is eleven valóság a ,Jelvég és alvég harca" Politikai ellentétek nem robbantottak ki verekedéseket; sok mindenben megváltozott a falu, csak abban az ősi szokásában nem, hogy felvég és alvég egymást üldözi, még ma is. Szigorúan zárt testület a két faluvég legénysége s mindegyik egyeduralomra törekszik. Szeretnek mulatni nagyon. A pártszempontok itt eltűnnek. Tizenhárom év mégsem tudott annyira nyomot hagyni rajtuk, hogy minden specialitásuk feledésbe menjen. így a verekedés szokása is megmaradt. A Gazdadalárda tagjai azonban tiltakoznak ellene. — Nem, kérem, itt már évek óta nem történt késelés, itt már nem verekedik senki. Igaz, hogy a felvég-alvég nincsen nagy barátságban, de a szegénység mégis összébbrázta a népet. Nagyon védték a falu jóhirét, mint illik is. Ámde a sors valahogy rácáfolt a védett igazságra. Mert alighogy befejezték tiltakozásukat uj barátaim s alig nyugodtunk bele, hogy a környéken teljes a magyar testvéri béke, amikor a szipákoló nénike megjelenik az ajtóban: — Jajjaj, gyilkújják a Nagy Sanyit..; így derült aztán ki, hogy mialatt mi a megváltozott erkölcsökről diskurálunk, a helybeli Vöröskerészt-fiók mulatságot rendezett s esti tizenegykor már öt legény vére festette a tánctermet. Igazán kis dolgon kaptak össze: ki parancsoljon a cigánynak. Hirtelen vérű legények ezek s csakhamar kezükben a bicska. Kettőt még éjjel bevittek a komáromi kórházba. A harmadikkal aztán másnap találkoztam a csoszogó gutái vonaton. Mind a két keze be volt kötve s nagy ártatlanul nézett maga elé. Ahogy faggatom a véres munka felől, azt mondja szomorúan: — Megyek meglátogatni a hullákat Komáromba ... z Aznap nagy volt a forgalom a szimői uccá- kon. A főtiszlelendő ur személyesen ment az orvoshoz megnézni a küzdelem áldozatait, mert nem lehetetlen, hogy gyóntatni is kell majd valakit. Ámbár ezek a magvar koponyák igen kemények s a legnagyobb verekedések után is hamar felépülnek itt az emberek. Nincs idő a korai meghalásra; gyengébb úriember régen porladna már hasonló sebekkel. Ezeknek .„bliktri" az egész. A mulatság ugyan tovább folyt, ahogy a vért felmosták, de az én uj barátaim mégis elrestelték a dolgot. Addig fogadkoztak. mig rácáfolt szavukra a véres mulatság. Ahogy hazafelé ballagunk a megriadt falu éjjeli sötétjében s ahogy a megújult zene rikkantott a keritések között, panaszosan szólal meg az egyik dalárdista: — Mondom, hogy nincs bennünk az egyöntetülegi szeretet. Mert akkor magyar testvér nem gyilkolná a másikat. Ezen aztán e!-elmélkedtünk hazáig. Mindenki, akinek szivén feNszik a kisebbségi magyar ifjúság jövője lépjen be a MENSA ACADEMKA EGYESÜLET tagjai sorába! Vágja ki az alábbi belépési nyilatkozatot s kitöltve küldje be JANSON JENŐ tanárnak, a pozsonyi magyar diákklub vezetőjének címére (Bratislava, Safarik-tér 4. L ő.): Alulírott ezennel belépek a Csehszlovákiai Magyar Főiskolások Mensa Academica Egyesületének tagjai sorába s kötelezem magam hogy az Egyesületnek legalább három éven át évi ŐO korona tagsági dijat fogok fizetni. E tagsági dijat évenkint egyszerre vagy részletekben (legfeljebb 10 havi ő koronás részletekben*) fogom az Egyesület pénztárába befizetni. Pontos cim (név, lakóhely, utca és házszám' .........- - , ____.________________ *) Nem kívánt törlendő.
